779/B/2006. AB határozat
779/B/2006. AB határozat*
2008.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Érd Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és a biztosított csatornaszolgáltatás díjainak megállapításáról szóló 6/1994. (II. 25.) ÖK. számú rendelet 2. § (3)–(5) bekezdés alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Érd Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és a biztosított csatornaszolgáltatás díjainak megállapításáról szóló, többször módosított és egységes szerkezetben lévő 6/1994. (II. 25.) ÖK. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint „a rendeletnek a rendelkezésre állási díjról szóló szabálya ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével”. Ennek oka, hogy az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 7. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat bár jogosult vízdíjat meghatározni, azonban a törvény nem teszi lehetővé a fogyasztás nélkül történő fizetési kötelezettség megállapítását.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Ör.-t az indítvány benyújtását követően a Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és a biztosított csatornaszolgáltatás díjainak megállapításáról szóló 60/2006. (XII. 22.) számú rendelettel – a díjösszegek tekintetében, az alapdíj fogalmát nem érintve – 2007. január 1. napjával módosította. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően nem a rendelkezést hatályba léptető, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg. [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 297.; 67/2006. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2006, 971, 977.] Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az egységes szerkezetben lévő Ör. tekintetében folytatta le.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. Az Ámt. indítvány elbírálásakor figyelembe vett rendelkezései:
„7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.”
„8. § (1) A legmagasabb árat – a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(...)
(3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.”
3. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (3) A lakossági fogyasztók fogyasztási helyenként (lakásonként és elkülönült fogyasztási helyenként) az alábbi mértékű alapdíjat kötelesek fizetni:
|
Ivóvíz szolgáltatás |
Csatornahasználat |
|
250 |
250 |
(4) A közületi fogyasztók a bekötési vízmérő átmérője szerint minimálisan az alábbi mértékű alapdíjat kötelesek fizetni:
(...)
(5) A helyi önkormányzati fenntartású közszolgáltató intézmények (iskolák, óvodák, szociális, gyermekjóléti és sport intézmények) lakossági alapdíjat fizetnek.”
4. Az Ör. elbíráláskor hatályos rendelkezései:
„2. § (3) A lakossági fogyasztók fogyasztási helyenként (lakásonként és elkülönült fogyasztási helyenként) az alábbi mértékű alapdíjat kötelesek fizetni:
|
Ivóvíz szolgáltatás |
Csatornahasználat |
|
261 |
261 |
A díj az ÁFA-t nem tartalmazza.
(4) A közületi fogyasztók a bekötési vízmérő átmérője szerint minimálisan az alábbi mértékű alapdíjat kötelesek fizetni:
(...)
A díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.
(5) A helyi önkormányzati fenntartású közszolgáltató intézmények (iskolák, óvodák, szociális, gyermekjóléti és sport intézmények) lakossági alapdíjat fizetnek.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta meg, hogy a támadott Ör.-ben megállapított alapdíj rendelkezés alkotmányellenes-e, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése rendelkezésének sérelme folytán.
A helyi önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület rendeletalkotási joga a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvényi felhatalmazásban meghatározott kérdésekre terjed ki.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 13. § (3) bekezdése szerint a közüzemi szolgáltatással nyújtott vízért díjat kell fizetni, az önkormányzati víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja azonban nem szabad megállapodástól függ, hanem az Ámt. 7. § (1) bekezdése és mellékletének B) pontjában meghatározott listában szereplő 05511. számú tétel szerinti hatóság határozza meg, ami – az Ámt. hivatkozott szabályai alapján – a települési önkormányzat. Az Ámt. 11. § (1) bekezdése szerint a hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. Az Ámt. 8. §-a a legmagasabb és a legalacsonyabb hatósági ár meghatározásának szempontjait úgy állapítja meg, hogy a vállalkozó működésének fedezete biztosított legyen. A hatósági ár megállapítása „történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal”. (Ámt. 9. §) A hatósági ár alkalmazási feltételei között szereplő „fizetési feltételek”-ről nincs további rendelkezés.
2. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában áttekintette a vízdíj meghatározásával kapcsolatos önkormányzati rendeletek alkotmányosságát vitató indítványok ügyében hozott határozatainak megállapításait. (821/B/2004. AB határozat, a továbbiakban: Abh.)
Az első AB határozat, amely a vízszolgáltatás terén kéttényezős (,,készentartási díjat” is magába foglaló) díjat bevezető önkormányzati rendelet alkotmányosságát vizsgálta, egyértelműen kimondta, hogy „az Ámt. hatósági ármegállapítási szabályai nem írják elő sem az egytényezős ármegállapítás (mint amilyen a villamos áram, vagy a gázszolgáltatás díja), de a többtényezős (alapdíjra és a szolgáltatás mennyiségéhez akár differenciáltan is igazodó díjra osztott, mint amilyent a távbeszélő díjra vagy a távfűtési díj megállapítása során alkalmaznak) ármegállapítás kötelezettségét sem”. (1108/H/1995. AB határozat, ABH 1996, 722, 723.) A határozat azt is megállapítja, hogy nem segíti a szabályok értelmezhetőségét a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének fogalmazása, amely szerint a „vízhasználat szempontjából a bekötési vízmérőn mért vízmennyiség az irányadó”. (ABH 1996, 722, 723.) Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, illetve a 70/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából végezte el, és az indítványt elutasító döntést hozott. Hasonló szempontokat tartalmazó indokolással utasította el az Alkotmánybíróság a 2/B/1998. AB határozatban a szolgáltatási alapdíjat, a 447/H/1996. AB határozatban az átalány jellegű rendelkezésre állási díjat, a 678/B/2000. AB határozatban a lakossági készenléti díjat, az 551/B/2001. AB határozatban az alapdíjat, továbbá a 414/B/1999. határozatban a készenléti díjat bevezető önkormányzati rendeleti előírás megsemmisítésére irányuló indítványt.
„A fenti AB határozatokból tehát levezethető az Alkotmánybíróság azon következetesnek tekinthető gyakorlata, mely szerint a két- vagy többtényezős díjmegállapítást az Alkotmánybíróság önmagában nem tekinti alkotmányellenesnek, illetve a fogyasztástól független díjelem (alapdíj/rendelkezésre állási díj) önkormányzati rendeletekben való szabályozása nem jelenti az önkormányzat részéről az indítványozó által megjelölt magasabb szintű jogszabályokban adott felhatalmazás túllépését és ebből következően nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését sem. Ugyanakkor a vízdíj kiszámításánál a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányossága érdekében mindenképpen figyelemmel kell lenni a fogyasztott víz mennyiségére.” (Abh.; ABK 2008. június, 990.)
3. Jelen esetben a támadott önkormányzati rendelkezés az Ámt. alapján kibocsátott, hatósági ármegállapítást tartalmaz. A rendeletalkotásra, az ár meghatározására az Ámt. – már hivatkozott – 7. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan a törvény melléklete I. részének B) pontja tartalmaz felhatalmazást. Az indítványozó az Ámt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott ármegállapítási hatáskör túllépésre is hivatkozik azzal, hogy a „törvény [Ámt.] nem teszi lehetővé a fogyasztás nélkül történő fizetési kötelezettség megállapítását”.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott Ör. többtényezős díjmegállapítása, amelyben a szolgáltatónál a tényleges fogyasztástól függetlenül is felmerülő, a vízközmű hálózat folyamatos működtetéséhez szükséges költségeit az alapdíjban érvényesíti, összhangban van a magasabb szintű jogszabályokkal, így az indítványozó által is hivatkozott Ámt 7. § (1) bekezdésével, valamint a 8. § (1), (3) bekezdésének és a Vtv. 13. § (3) bekezdésének rendelkezéseivel. Az alapdíj a rendelkezésre állás ellenértékeként azt garantálja, hogy a fogyasztó folyamatosan, szükség szerint bármikor igénybe veheti a vízszolgáltatást, amely a közműves ivóvíz mellett a tűzoltási célú vízfelhasználást is magában foglalja. Következésképpen az Ör. alapdíjat megállapító rendelkezése nem sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, így az Alkotmánybíróság az Ör. 2. § (3)–(5) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és a megsemmisítésre irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. december 8.
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||
|
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás