901/B/2006. AB határozat
901/B/2006. AB határozat*
2007.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének hivatalból történő vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXII. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet és a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 10/2006. (I. 18.) Korm. rendelet, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, a közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 3/2006. (I. 26.) IM rendelet, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 4/2006. (I. 26.) IM rendelet, a fogva tartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről szóló 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet módosításáról szóló 5/2006. (II. 3.) IM–PM együttes rendelet, a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról szóló 6/2006. (II. 7.) IM rendelet, az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület szervezetéről és működéséről szóló 8/2006. (II. 22.) IM rendelet, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet, a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, az adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2006. (I. 13.) PM rendelet, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet módosításáról szóló 2/2006. (I. 19.) PM rendelet, a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet módosításáról szóló 3/2006. (I. 26.) PM rendelet, a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet, a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról szóló 6/2006. (II. 10.) PM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2006. évi LVI. törvény, valamint az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2006. (I. 13.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
4. Az Alkotmánybíróság az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé. Az indítvány lényegi tartalma a következő:
1. Az indítványozó elsődlegesen 29 jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapítását kérte. A felsorolt jogszabályok a következők:
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXII. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2006. évi LIV. törvény, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2006. évi LVI. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény, a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 3/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 4/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet és a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2006. (I. 13.) Korm. rendelet, a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 10/2006. (I. 18.) Korm. rendelet, az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, a közvetítői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 3/2006. (I. 26.) IM rendelet, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 4/2006. (I. 26.) IM rendelet, a fogva tartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről szóló 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet módosításáról szóló 5/2006. (II. 3.) IM–PM együttes rendelet, a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról szóló 6/2006. (II. 7.) IM rendelet, az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület szervezetéről és működéséről szóló 8/2006. (II. 22.) IM rendelet, az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet, a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, az adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2006. (I. 13.) PM rendelet, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet módosításáról szóló 2/2006. (I. 19.) PM rendelet, a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. (XII. 28.) PM rendelet módosításáról szóló 3/2006. (I. 26.) PM rendelet, a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet, a Vámtarifa Magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendelet módosításáról szóló 6/2006. (II. 10.) PM rendelet.
Az indítványozó állítása szerint a fenti jogszabályok megalkotásakor nem vették figyelembe az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Eitv.) 9. § (1)–(2) bekezdését, valamint 10. § (1)–(2) bekezdését. Az Eitv. hivatkozott rendelkezései szerint ugyanis közzé kell tenni a jogszabály-előkészítő minisztérium vagy országos hatáskörű szerv honlapján az új jogszabályok tervezeteit, módosítás esetén pedig a módosítandó jogszabály egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Ezen kívül – a véleményadásra nyitva álló határidő megjelölésével – biztosítani kell azt is, hogy a tervezetekre bárki véleményt nyilváníthasson. Az indítványozó szerint az Eitv. hivatkozott rendelkezéseivel ellentétes jogalkotás eredménye érvénytelen, az Alkotmány 2. § (1) bekezdését sérti. Ezen túlmenően az indítványozó szerint a jogszabálytervezetek elektronikus közzétételét kötelezővé tevő rendelkezések figyelmen kívül hagyása az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított informánciószabadsághoz való jogot is sértette.
2. Az indítványozó továbbá kérte az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Eitv. támadott rendelkezése rögzíti, hogy a minisztériumok, illetve az országos hatáskörű szervek nem kötelesek a fizetési kötelezettségekről szóló jogszabályok tervezetei elektronikus közzétételére. Az indítványozó azzal érvelt, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti szabályozás „nem személyes adat alapján történő korlátozást jelent”, pedig a közérdekű adatok megismeréséhez való jog csak a személyes adatok védelmében lenne korlátozható. Ezért az indítványozó szerint „nincs megfelelő alkotmányos indokoltság” a korlátozás igazolására. Így az Eitv. e kifogásolt rendelkezése az Alkotmány 61. § (1) bekezdését, a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot sérti.
3. Végül az indítványozó azt kérte, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság elutasítaná az előző kérelmét, akkor hivatalból eljárva állapítsa meg, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja az 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikkének 2. pontját sérti, és „nemzetközi szerződésbe ütközés okán alkotmánysértő”. Az indítványozó azt állította, hogy az Egyezmény hivatkozott rendelkezése, mely szerint az információk megismerésének szabadsága csak szűk körben korlátozható: az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti korlátozásra nem ad lehetőséget.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
2. Az Eitv. érintett rendelkezései:
„9. § (1) Közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő miniszter által vezetett minisztérium, tárca nélküli miniszter esetén a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban együtt: minisztérium) honlapján az egyeztetés állapotának megjelölésével
a) a jogalkotásról szóló törvény, valamint a kormány ügyrendje alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket,
b) a miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint
c) az a)–b) pontban megjelölt tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint közzétett törvénytervezet más törvény rendelkezéseinek legalább egyötöd terjedelmű módosítására irányul, a módosítani kívánt törvényt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve közzé kell tenni.
(3) Nem kell közzétenni
(...)
b) a fizetési kötelezettségekről,
(...)
szóló jogszabályok tervezeteit.”
„10. § (1) A jogszabályok előkészítése során – a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése érdekében – a jogszabály előkészítője a (2) bekezdés szerint biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban.
(2) A minisztérium honlapján a vélemények, javaslatok fogadásának lehetőségét meg kell teremteni, továbbá meg kell jelölni a véleményadásra nyitva álló határidőt.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság vizsgálatát a kifogásolt 29 jogszabály közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítvánnyal kezdte.
1.1. Az Alkotmánybíróság elsőként megállapította, hogy az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 911. pontja 2007. július 1-jével hatályon kívül helyezte az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2006. évi LVI. törvényt. Ezen túlmenően az Igazságügyi Hivatalról 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése 2007. január 1-jével hatályon kívül helyezte az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2006. (I. 13.) Korm. rendeletet.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hatályban nem lévő szabályok alkotmányosságát csak két esetben: az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-ának (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja. Az indítvány nem az Abtv. 38. § (1) bekezdése és 48. §-a szerinti kérelem.
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.; a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja értelmében az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabályi rendelkezés hatályát vesztette és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. Mivel a fentiekben megjelölt két jogszabály hatályát vesztette, s az indítványozó e hatályon kívül helyezett jogszabályok megalkotását kifogásolta, s nem a jogszabályok tartalmi alkotmányellenességének megállapítását kérte, ezért az indítvány tárgytalanná vált. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2006. évi LVI. törvény, valamint az Igazságügyi Hivatalról szóló 144/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2006. (I. 13.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszüntette.
1.2. Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel csak az indítványozó által kifogásolt további 27 jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt vizsgálta.
Az indítványozó állítása szerint a támadott jogszabályokat előkészítő miniszter megsértette az Eitv. 9. § (1)–(2) bekezdését, valamint 10. § (1)–(2) bekezdését, s ez ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és 61. § (1) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság több határozatában, elvi jelleggel a 39/1999. (XII. 21.) AB határozatában megállapította, hogy „a törvényalkotási folyamat egyes eljárási szabályainak betartása a törvény érvényességének az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogállami követelménye. Ezért az Alkotmánybíróság megsemmisíti a jogszabályt, ha a jogalkotási eljárás során olyan súlyos eljárási szabálytalanságot követtek el, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségét idézte elő, illetőleg, amely másként nem orvosolható, mint a jogszabály megsemmisítésével. [3/1997. (I. 22.) AB határozat, ABH 1997, 33, 39–40.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 332, 345.]” (ABH 1999, 325, 349.)
Az Eitv.-nek az indítványozó által hivatkozott rendelkezései a jogszabályt előkészítő miniszter által készített tervezeteknek a szerv honlapján történő elektronikus közzétételét írják elő. E törvényi kötelezettség elmulasztása miatt kérte az indítványozó az általa felsorolt jogszabályok alkotmányellenességének megállapítását.
Az Eitv. szerinti elektronikus közzétételi kötelezettség egy törvényi kötelezettség. E kötelezettség teljesítésére az Eitv.-ben megjelölt adatfelelős, illetve adatközlő köteles. A jogszabály-tervezetek elektronikus közzétételére vonatkozó kötelezettség célja a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elősegítése. Ennek érdekében a jogszabály-előkészítő köteles biztosítani azt, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban. Az Eitv. szerinti elektronikus közzétételre vonatkozó előírások mindazonáltal nem a jogalkotási eljárás rendjét szabályozzák, nem tartoznak a jogalkotási folyamat eljárási szabályai körébe. Ebből következően az elektronikus közzététel elmulasztása nem tekinthető jogalkotási eljárási szabálytalanságnak. E – jogalkotási eljárási szabálytalanságnak nem minősíthető – törvénysértés nyilvánvalóan nem vezethet az indítványozó által támadott jogszabályok közjogi érvénytelenségének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összefüggésben történő megállapításához.
Az indítványozó a támadott jogszabályok előkészítője által elkövetett törvénysértést kifogásolta, de a támadott jogszabályok tartalmának alkotmányellenességére nem hivatkozott. Kizárólag a jogszabály-előkészítő miniszter Eitv. szerinti közzétételi kötelezettségének elmulasztása miatt nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az indítványban felsorolt jogszabályok ellentétesek lennének az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítási és információszabadsággal.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azzal az indítványozói kérelemmel fogalalkozott, mely az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az indítványozó azzal érvelt, hogy az Eitv. e rendelkezése indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.
Az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában korábban már kifejtette, hogy: „az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti”. (ABH 1994, 177, 185.) Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése tehát az információszabadságot biztosítja, s nem az információk meghatározott (elektronikus) formában történő megismeréséhez való jogot.
Az Eitv.-nek az indítványozó által támadott 9. § (3) bekezdés b) pontja szerint: a minisztériumok, illetve az országos hatáskörű szervek nem kötelesek a fizetési kötelezettségekről szóló jogszabályok tervezetei elektronikus közzétételére. Az indítvány által érintett 9. § tehát közérdekű adatok elektronikus formában történő közzétételéről rendelkezik: elektronikus közzétételi kötelezettséget rendel el, de az elektronikus közzétételi kötelezettséget nem teszi általánossá.
E rendelkezés nem korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. A közérdekű adatokat ugyanis nem feltétlenül elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni: az elektronikus közzététel csak megkönnyíti a közérdekű adatok megismerését, de a nyilvánosságra hozatal más formája is eleget tesz az információszabadság követelményének. A közérdekű adatok más módon történő megismerését a támadott rendelkezés nem zárja ki, s e lehetőséget nem is korlátozza. A közérdekű adatok megismerése iránti igényt – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. §-a alapján – bárki előterjesztheti. Az adatkezelő köteles a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igényt haladéktalanul teljesíteni, s a közérdekű adatot közölni. Amennyiben a közérdekű adatra vonatkozó igényt nem teljesítik, akkor az igénylő az Avtv. 21. §-a alapján bírósághoz fordulhat. Az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti információ megismerése iránt tehát bárki az Avtv. alapján igényt terjeszthet elő. Az igény megtagadásának megalapozottságát a rendes bíróság jogosult elbírálni. Az Alkotmánybíróságnak a konkrét igény teljesítését, az igény jogszerűségét érintően pedig nincs hatásköre.
Minderre tekintettel nem állapítható meg, hogy az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja megsértette az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerinti információszabadságot. Mivel az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontjával összefüggésben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog sérelme nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság az Eitv. rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság végül azt az indítványozói kérelmet vizsgálta, mely arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja nemzetközi szerződésbe ütközését hivatalból eljárva állapítsa meg, mivel az Eitv. 9. § (3) bekezdés b) pontja nem felel meg az Egyezmény 10. cikke 2. pontjának.
Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. § c) pontjában és 44. §-ában foglalt nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát hivatalból, illetve kizárólag az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, vagy személyek indítványára végezheti el.
Az Alkotmánybíróság a 4/1997. (I. 22.) AB határozatában, a fenti hatáskörben hivatalból történő eljárással kapcsolatban az alábbiakra mutatott rá:
„Az Abtv. 20. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az eljárás hivatalbóli kezdeményezése az Alkotmánybíróság kivételes hatásköre és a törvény 21. § (7) bekezdése alapján az 1. § c) és e) pontja szerinti eljárásokra vonatkozik. Eszerint az Alkotmánybíróság hivatalból indíthat eljárást jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére. Az Alkotmánybíróság hivatalbóli eljárási jogosultságának kötelező volta viszont sem az Alkotmány 2. §-ából, sem a 7. §-ából, sem 32/A. §-ából nem vezethető le, egyik alkotmánybírósági eljárás vonatkozásában sem.” (ABH 1997, 41, 47.)
A fentiekre, valamint arra tekintettel, hogy az indítványozó nem tartozik az Abtv. 21. § (3) bekezdésében megjelölt szervek, illetve személyek közé az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § c) pontja alapján, a nem jogosulttól származó indítványt visszautasította.
Budapest, 2007. november 26.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke,
előadó alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás