• Tartalom

2006. évi XCVII. törvény

2006. évi XCVII. törvény

az egészségügyben működő szakmai kamarákról1

2009.10.01.

Az Országgyűlés – hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve, ugyanakkor az utóbbi évtized tapasztalatait hasznosítva a szakmai kamarák működése kapcsán – elismeri az egyes egészségügyi szakmák gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz.

A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az egyes szakmák gyakorlói közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján demokratikusan – a törvények által meghatározott keretek között – önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket, társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. A szakmai önkormányzatiság azonban a szakma gyakorlóit nem korlátozhatja abban, hogy a megfelelő, és különös szakmai érdekeikhez legközelebb álló szakmai szervezethez való tartozás kérdésében maguk dönthessenek, még kevésbé abban, hogy képesítésüknek megfelelő tevékenységüket – a szakmai önkormányzásban való intézményes részvételükre tekintet nélkül – szabadon gyakorolhassák.

Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI KAMARÁK RENDSZERE

1. § (1) Az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestületei.

(2) Az egészségügy területén szakmai kamaraként

a) Magyar Orvosi Kamara,

b) Magyar Gyógyszerészi Kamara,

c) Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

működik.

(3) A szakmai kamarák feladataikat

a) az alapszabály szerint létrehozott területi szervezeteik, valamint

b) országos szerveik

útján látják el.

(4) A területi szervezetek és az országos szervek jogi személyek.

(5) A szakmai kamarák működéséhez 60 fő kamarai tag szükséges. Amennyiben a már működő szakmai kamara taglétszáma a működés során a 60 főt nem éri el, a szakmai kamara tevékenysége – a 2. § f), valamint j)–k) pontjaiban felsorolt feladatok ellátásán kívül – szünetel azzal, hogy új tag a kamarai nyilvántartásba a szünetelés időtartama alatt is felvehető. A szünetelés időtartama az e törvény, valamint az alapszabály szerint megválasztott kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatásának határozott időtartamába nem számít bele azzal, hogy a szakmai kamara működésének két évet meghaladó szünetelését követően a kamarai működés ismételt megkezdéséhez a kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők újraválasztása szükséges. A szünetelés a fennálló kamarai tagsági viszonyokat nem érinti.

(6) A kamarai működés szünetelésének időtartama alatt az (5) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a területi szervezetek ügyviteli szervezetei, illetőleg a 10. § szerinti országos ügyviteli szervezet folyamatosan működnek, illetőleg a szakmai kamara országos elnöksége ellátja a 16. § (4) bekezdése szerinti feladatát.

II. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. § A szakmai kamara

a) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – külön jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

b) megalkotja alapszabályát;

c) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott esetekben a tagjaival szemben etikai eljárást folytat le;

d) véleményezési jogot gyakorol

da) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,

db) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál,

dc) a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása tekintetében;

e) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;

f) nyilvántartást vezet a tagjairól;

g) közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;

h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;

i) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;

j) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;

k) közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét;

l) feladatkörében megvizsgálja a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételeit, és azok megvalósulása tekintetében szükség szerint javaslatot tesz az adott képzésre jogosult intézménynek, az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;

m) külön törvény szerint közreműködik az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzat kidolgozásában.

III. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK SZERVEZETE

A területi szervezetek

3. § (1) Az e törvényben és az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására az alapszabály szerint kamarai területi szervezeteket kell létrehozni.

(2) A területi szervezetek megalakítására, szervezet rendszerére, tisztségviselőire és azok megválasztásának módjára, valamint feladataik ellátására – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az alapszabály rendelkezései irányadóak.

(3) A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak.

Az országos szervek

4. § (1) A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai szabályzatának a megalkotása és módosítása, valamint – a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel – országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.

(2) A küldöttközgyűlés tagjai:

a) az alapszabály szerint 4 évre, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal,

b) a szakmai kamara országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,

c) a szakmai kamara országos etikai bizottságának, országos felügyelőbizottságának, valamint az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal.

(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az alapszabály rendelkezhet a küldöttközgyűlés gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja a kötelező összehívás további eseteit is.

(4) A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A küldöttközgyűlésben időközben megüresedett küldötti helyek betöltésére, illetőleg a határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az alapszabály rendelkezései irányadóak.

(5) A küldöttközgyűlés a határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

5. § A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző szerveket és tisztségviselőket választ.

6. § (1) Országos ügyintéző szervek:

a) az elnökség,

b) az etikai bizottság,

c) a felügyelőbizottság,

d) az etikai kollégium,

e) az alapszabályban meghatározott más állandó bizottságok.

(2) Az országos elnökség tagjai: elnök, alelnökök, főtitkár, titkárok.

(3) A szakmai kamara országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, továbbá az etikai kollégium elnökei, alelnökei.

(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, valamint az etikai kollégium elnökét és alelnökét a küldöttközgyűlés, a további országos tisztségviselőket az alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.

(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a 16. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása,

b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása,

c) az alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.

(7) Az országos elnökség a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok több, mint felének a jelenléte szükséges.

7. § (1) Az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjait a küldöttközgyűlés az alapszabály szerinti létszámban választja meg, titkos szavazással.

(2) Az országos felügyelőbizottság ellenőrzi a szakmai kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését. Az ellenőrzés során az országos felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg.

(3) Az országos felügyelőbizottság évente egy alkalommal beszámol a küldöttközgyűlésnek.

8. § (1) A szakmai kamara a külön jogszabály szerinti, az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzat tartalmát érintő javaslatok kidolgozására etikai kollégiumot működtet.

(2) Az etikai kollégium az alapszabály szerint választott tagokból, valamint a 6. § (4) bekezdése szerint megválasztott elnökből és alelnökből áll.

(3) Az etikai kollégium az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 140/A. §-a szerinti Országos Etikai Tanáccsal (a továbbiakban: OET) az elvi állásfoglalások kiadása során együttműködik.

9. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szakmai kamara országos szervei és tisztségviselői által ellátott kamarai feladatokat az alapszabály határozza meg.

10. § (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetője (a továbbiakban: országos ügyviteli vezető) látja el. Az országos ügyviteli vezető az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.

(2) Az országos ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) Az országos ügyviteli vezető képesítési követelményeit az alapszabály határozza meg.

(4) Az országos ügyviteli vezető gyakorolja az irányítása alá tartozó – az alapszabály szerint létrehozott – országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az országos ügyviteli vezető feladatait – az 1. § (6) bekezdésére is figyelemmel – az alapszabály határozza meg.

IV. Fejezet

A TERÜLETI SZERVEZETEK
ÉS AZ ORSZÁGOS SZERVEK TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA

11. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény bekövetkeztének napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv – a visszahívás tekintetében a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(4) Amennyiben a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben meghatározott választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

12. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha a tisztségviselő vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel vesz részt, valamint ha más, az egészségügy területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.

(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet.

(3) Ugyanazon szakmai kamara bármely ügyintéző szervének tagjai nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az érintett megválasztásakor nyilatkozik arról, hogy esetében fennáll-e az (1)–(3) és (6) bekezdésekben meghatározott valamely összeférhetetlenségi ok. Az ilyen okot az érintett a megválasztásától számított 30 napon belül köteles megszüntetni, és arról a megválasztására jogosult testületet tájékoztatni.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdés szerinti határidőben nem szünteti meg, illetve ha az összeférhetetlenség megállapítását az érintett megválasztására jogosult testülettel azonos szintű vagy az országos etikai bizottság, felügyelőbizottság kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról az érintett megválasztására jogosult testület határoz.

(6) Az alapszabály az (1)–(3) bekezdésekben meghatározottakon kívül az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

13. § (1) A tisztségviselő, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása megszűnik: az érintett halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, az összeférhetetlenség kimondásával, valamint a 11. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam lejártával.

(2) A tisztségviselőnek és az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak egytizede, valamint a területi szervezet tisztségviselője, ügyintéző szervének nem tisztségviselő tagja esetén a területi szervezet felügyelőbizottsága, továbbá – bármely tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetén – az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, a kezdeményezést indokolva.

(3) A visszahívásról – titkos szavazással – az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és visszahívás esetén egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. A döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

V. Fejezet

TAGSÁGI VISZONY

14. § (1) A szakmai kamara tagja lehet az, aki

a) magyar oktatási intézményben a választott kamarai tagság szerinti egészségügyi képesítést, szakképesítést megszerezte, vagy akinek külföldön szerzett, egészségügyi képesítést, szakképesítést igazoló bizonyítványát, oklevelét honosították, vagy egyenértékűvé nyilvánították, illetőleg egészségügyi szakképesítését elismerték,

b) az egészségügyi képesítésének, szakképesítésének megfelelő alapnyilvántartásban szerepel,

c) Magyarország területén a választott kamarai tagságnak megfelelő egészségügyi képesítéshez, szakképesítéshez kötött tevékenységet folytatott, folytat vagy kíván folytatni,

d) az alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagdíjat megfizeti, és

e) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.

(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a szakmai kamara tagjai közé – kérelmére – fel kell venni. A felvétel kizárólag a (3) bekezdés szerinti okból tagadható meg.

(3) Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé,

a) akinél olyan – a 17. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott – ok áll fenn, amely miatt kamarai tagságát fel kellene függeszteni, illetőleg őt a kamarából ki kellene zárni,

b) aki olyan tevékenységet folytat, amit jogszabály, illetőleg a szakmai kamara etikai normái az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek minősítenek, e tevékenység folytatásának megszüntetéséig,

c) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

15. § (1) A szakmai kamara tagjának joga, hogy

a) az alapszabályban meghatározottak szerint küldöttnek, ügyintéző szerv tagjának, tisztségviselőnek válasszák;

b) a szakmai kamara e törvény szerinti jogosultságán alapuló, illetve az alapszabály szerinti, vagy egyedi döntéssel meghatározott szolgáltatását, tevékenységét igénybe vegye.

(2) A szakmai kamara tagjának kötelezettsége, hogy

a) megfizesse a tagdíjat;

b) megtartsa az alapszabályban, a szakmai kamara más belső szabályzatában meghatározott, vagy választott tisztségéből eredő kötelezettségeket.

16. § (1) Az érintett azon területi szervezetnél kérheti tagfelvételét, amelynek az alapszabály szerint meghatározott illetékességi területén a választott kamara szerinti egészségügyi tevékenységet folytat, illetve kíván folytatni. Az a személy, aki a választott kamara szerinti egészségügyi tevékenységet nem folytat és nem is kíván folytatni, tagfelvételét annál a területi szervezetnél kérheti, amelynek illetékességi területén ilyen tevékenységet korábban bármikor folytatott, vagy ahol a kérelem benyújtásának időpontjában lakóhelye van.

(2) Az a személy, aki több területi szervezet illetékességi területén folytatott, folytat, illetőleg kíván folytatni egészségügyi tevékenységet, maga dönti el, hogy melyik illetékes területi szervezetnél kéri felvételét.

(3) A területi szervezet a tagfelvétel tárgyában a felvételi kérelem benyújtásától számított 15 napon belül dönt. Ha a kérelmezőt a szakmai kamara tagjai sorába felveszi, bejelenti a kamarai nyilvántartásba és kiadja számára a tagsági igazolványt.

(4) A tagfelvételt elutasító döntést írásbeli, indokolt határozatba kell foglalni és a határozat meghozatalától számított 3 napon belül a kérelmező részére meg kell küldeni. A kérelmező az elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az országos elnökséghez, amely azt a benyújtástól számított 30 napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) A kamara első- és másodfokú tagfelvételi eljárásában nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el. A másodfokú kamarai tagfelvételi eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú döntés meghozatalában részt vett.

(6) Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik területi szervezet illetékességi területén van, a tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes területi szervezet az érintettet tagjai sorába felveszi és értesíti a felvételről a kamarai nyilvántartást.

(7) A tagfelvételi eljárásban részt vevő kamarai szerv tagja köteles bejelenteni, ha vele szemben az (5) bekezdésen alapuló kizárási ok áll fenn. Kizárási okot a tagfelvételt kérelmező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási ok bejelentésére és az eljárásból történő kizárásról való határozathozatalra egyebekben az alapszabály rendelkezései irányadóak.

17. § (1) A területi szervezet írásbeli indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak,

a) aki ezt kéri,

b) akit a kamarai tagságának alapjául szolgáló foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltottak, az eltiltás időtartamára, ha a kamarából a 25. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő etikai büntetésként nem zárták ki,

c) aki a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült.

(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag kérésére írásbeli határozattal helyreállítja, a b)–c) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig a jogerős bírói ítéletben, illetve etikai határozatban megállapított idő lejártát követő napon helyreáll.

18. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak, aki

a) a tagsági viszonyáról lemondott,

b) nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében meghatározott tagsági feltételeknek,

c) a 25. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogerős etikai büntetésben részesült,

d) a 14. § (3) bekezdése szerint a szakmai kamarába nem lenne felvehető.

(2) Ki kell zárni a szakmai kamarából azt, akit jogerősen

a) egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) a kamarai tagság alapjául szolgáló foglalkozástól végleges hatállyal eltiltottak.

(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetben a területi szervezet írásbeli, indokolt határozattal rendelkezik a tagsági viszony megszüntetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra a 16. § (4)–(5) és (7) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra – a 26. §-ra is figyelemmel – az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadóak.

(5) Azt a személyt, akinek a tagsági viszonya az (1) bekezdés a) pontja alapján megszűnt, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes területi szervezet ismét felveszi a kamara tagjai közé.

(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az egészségügyi tevékenység jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.

19. § A tagsági viszony felfüggesztéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a jogerős határozatát megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek.

VI. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

20. § (1) A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:

a) a külön törvény szerint meghatározott szakmai-etikai szabályok vétkes megszegése, kivéve, ha ezen szabályok vétkes megszegése esetében az etikai eljárásra a külön törvényben meghatározott szerv jogosult,

b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.

(2) Nem minősül és nem minősíthető az (1) bekezdés b) pontja szerint vétségnek az a cselekmény, amely esetében az (1) bekezdés a) pontja alapján kell az eljárást lefolytatni.

21. § (1)2 A közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony keretében egészségügyi tevékenységet végzővel szemben felmerült, fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló etikai vétség gyanúja esetén az azt észlelő kamarai szerv írásban kezdeményezi a munkáltatónál a fegyelmi eljárás lefolytatását.

(2) A munkáltató, ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerint kezdeményezett fegyelmi eljárást lefolytatja, ellenkező esetben a kezdeményezést visszautasítja és a visszautasítás indokáról a kezdeményezőt tájékoztatja.

(3) A munkáltató – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstől függetlenül is – a kamarai taggal szembeni fegyelmi eljárás megindításáról és annak eredményéről minden esetben értesíti a területi szervezetnél működő etikai bizottságot.

(4)3 Ha az egészségügyi tevékenység szakmai szabályai, illetőleg a külön törvény szerint meghatározott szakmai-etikai szabályok megszegésének gyanúját a szakmai kamara valamely szerve észleli, a kamarai szerv – amennyiben az etikai eljárás lefolytatására nem rendelkezik hatáskörrel – az eljárásuk megindításának alapjául szolgáló tényekről tájékoztatja a külön jogszabály szerint illetékes Megyei Etikai Tanácsot, illetve további intézkedések megtétele érdekében az egészségügyi államigazgatási szervet.

22. § (1) Etikai ügyben a területi szervezet etikai bizottsága jár el.

(2)4 Az etikai eljárást etikai vétség gyanúja esetén meg kell indítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt – az eljárás megindításával egyidejűleg – írásban értesíteni kell.

(3) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az elsőfokú etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől számít.

(5) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság határozatát a kamara kérelmére, vagy – amennyiben az érintett személy kamarai tagsága a bíróság, eljáró hatóság előtt ismert – hivatalból, a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

23. § (1)5 Az etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott határozatát közli az etikai eljárás megindítását kezdeményezővel, továbbá azzal a külön törvény szerinti Megyei Etikai Tanáccsal (a továbbiakban: MET), amely az adott ügyben az eljárás alá vont személy kamarai tagságának hiányában eljárt volna.

(2)6 Az etikai bizottság etikai felelősség tárgyában hozott határozata elleni fellebbezés elbírálására az OET jogosult. A 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti etikai vétség esetében az etikai eljárás megindítását kezdeményező is fellebbezhet. A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozat ellen az etikai eljárás megindítását kezdeményező, továbbá az (1) bekezdés szerinti MET is fellebbezhet.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú határozatnak kizárólag a kamarai tagsági viszonyt érintő etikai büntetést kiszabó (felfüggesztés, kizárás) rendelkezésével szemben nyújtottak be fellebbezést, a fellebbezés tárgyában a kamara országos etikai bizottsága jár el.

(4)7 A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti etikai vétség esetében a másodfokú etikai bizottság a határozatot közli az etikai eljárást kezdeményezővel, valamint az első fokon eljáró etikai bizottsággal.

(5)8 Az etikai eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a törvény

a) hatósági közvetítőre,

b) eljárási költség viselésére,

c) költségmentességre,

d) elektronikus kapcsolattartásra

vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

(6)9 Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező az eljárást nyilvánvalóan rosszhiszeműen indította meg, az eljáró etikai szerv – ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik – az eljárási költségek viselésére kötelezi a kezdeményezőt.

24. §10 Kizárási okot az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, akik döntést hoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.

25. § (1) A 20. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti etikai vétség esetében a kiszabható etikai büntetések:

a) a figyelmeztetés,

b) a megrovás,

c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság,

d) a tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,

e) a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás.

(2) Az (1) bekezdés d)–e) pontjában szereplő etikai büntetések az (1) bekezdés c) pontja szerinti etikai büntetéssel együttesen is alkalmazhatók.

(3) A 20. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti etikai vétség esetében az elsőfokú etikai eljárásban az Eütv. 140/E. § (2) bekezdése szerinti etikai büntetések is alkalmazhatók.

(4)11 Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 tagja jelen van. Az etikai bizottság határozatot a jelenlévő tagjainak szótöbbségével hoz

a) az etikai felelősség tárgyában,

b) az (1) bekezdés a)–c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,

c) bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való közzétételéről.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság tagjainak kétharmados szótöbbsége szükséges.

(6) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.

(7)12 Az (1) bekezdésben megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról szóló döntést közölni kell az eljárás alá vont személy egészségügyi tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervvel is.

26. § A 25. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kizárás büntetés alkalmazásáról az etikai bizottság hivatalból – meghallgatás és tárgyalás tartása nélkül – határoz.

VII. Fejezet

A SZAKMAI KAMARÁK ÁLLAMI FELÜGYELETE

27. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a szakmai kamarák működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály jogszabálysértő, illetve más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő vagy alapszabály-ellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles – a miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogsértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter – a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül – a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi szervezet, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogszabálysértő alapszabályt, a jogsértő más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogsértő részét hatályon kívül helyezi, és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) tevékenységét felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére – a kamarai tagok közül – felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelőbiztos – szükség esetén – köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a küldöttközgyűlést. A felügyelőbiztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelőbiztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint – a felügyelőbiztos felmentésével vagy anélkül – új felügyelő biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelőbiztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelőbiztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a szakmai kamarában tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelőbiztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos kamarai szervek az üléseik jegyzőkönyvét és a meghozott határozataikat hivatalból, a tisztségviselők döntéseit pedig felhívásra – az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül – törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják.

VIII. Fejezet

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

28. § (1) Az Eütv. 112. §-ának (4) bekezdése a következő i)–j) pontokkal egészül ki:

[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]

i) az egészségügyi dolgozó szakmai kamarai tagságának ténye, a tagság kezdete és megszűnése;
j) az egészségügyi dolgozóval szemben az e törvény szerinti eljárás keretében kiszabott jogerős büntetés ténye, a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjának egyidejű megjelölésével;”

(2) Az Eütv. 112. § (6) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Hivatalból – az a)–e) pontok szerinti adatok keletkezését, változását követő 30 napon belül – értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet”

(3) Az Eütv. 112. §-ának (6) bekezdése a következő d)–e) pontokkal egészül ki:

d) az illetékes szakmai kamara a (4) bekezdés i) pontja szerinti adatokról,
e) a 140/B. §-ban meghatározott, jogerős határozatot hozó etikai bizottság a (4) bekezdés j) pontja szerinti tényekről.”

(4) Az Eütv. 112. §-ának (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) A működési nyilvántartást a külön jogszabályban meghatározott szerv vezeti.”

(5) Az Eütv. 112. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli.”

(6) Az Eütv. a 140. §-át követően a következő alcímmel és 140/A–140/E. §-okkal egészül ki:

Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó felelősségi szabályok

140/A. § (1) Az orvosi, gyógyszerészi, egészségügyi szakdolgozói foglalkozás általános szakmai, illetőleg etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályainak kidolgozására, meghatározott esetekben az orvosokkal, gyógyszerészekkel, egészségügyi szakdolgozókkal (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában együtt: egészségügyi dolgozók) szemben szakmai-etikai (a továbbiakban: etikai) eljárás lefolytatására Országos Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) működik és az egészségügyi dolgozókkal szemben etikai eljárás lefolytatására Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) működnek.
(2) Az OET jogi személy, gazdálkodására a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tevékenységét az ÁNTSZ-re irányadó általános szabályok szerint az egészségügyért felelős miniszter irányítja.
(3) Az OET titkársági feladatait az ÁNTSZ az Országos Tisztifőorvosi Hivatal útján látja el. Az OET és a MET-ek működtetésének tárgyi és személyi feltételeiről az Országos Tisztifőorvosi Hivatal gondoskodik.
(4) A MET-ek az ÁNTSZ illetékes megyei intézeteinek szervezeti keretében működnek.
(5) Az OET teljes ülésén, a tagok minősített többségével megalkotott, az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzatot (a továbbiakban: Rendtartás) az egészségügyért felelős miniszter elé jóváhagyás céljából fel kell terjeszteni. A jóváhagyott Rendtartást a miniszter rendeletében hirdeti ki. Az OET az etikai gyakorlat egységességének biztosítása érdekében elvi állásfoglalásokat adhat ki. Az elvi állásfoglalás magatartást etikai vétséggé nem nyilváníthat, és etikai vétséghez etikai büntetést vagy büntetéstípust nem rendelhet.
(6) A Rendtartás, valamint módosításai, továbbá az elvi állásfoglalások tervezetét az OET véleményezés céljából megfelelő határidő tűzésével megküldi a szakmai kamarák részére.
(7) A Rendtartás tartalmára a szakmai kamara – a (6) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásától függetlenül – évente legfeljebb egy alkalommal javaslatot tehet. Az OET
a) a rendtartás tervezetének előkészítése során a javaslatot köteles mérlegelni;
b) a javaslat figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól az egészségügyért felelős minisztert a Rendtartás jóváhagyás céljából történő felterjesztése során írásban tájékozatja;
c) a b) pontban foglaltakról a kamarát a javaslat beérkezését követő 60 napon belül írásban tájékoztatja.
(8) Az OET tagja:
a) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – országos tisztifőorvos által kijelölt – 3 képviselője, akik közül 1 orvos, 1 gyógyszerész, 1 egészségügyi szakdolgozó,
b) az egészségügy területén működő szakmai kamarák országos elnöksége által delegált 1-1 személy,
c) az Egészségügyi Minisztérium 1 képviselője,
d) az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének tagja,
e) a szakmai kollégiumok elnöksége által delegált egy tag.
(9) A megyékben és a fővárosban működő MET-ek tagjai:
a) az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének – a megyei tisztifőorvos által kijelölt – 3 képviselője, akik közül 1 orvos, 1 gyógyszerész, 1 egészségügyi szakdolgozó,
b) az egészségügy területén működő szakmai kamarák illetékes területi szervezete által delegált 1-1 képviselő,
c) a szakmai kollégiumok elnöksége által delegált egy tag,
d) a megye területén működő egészségügyi szakellátást nyújtó közszolgáltatók közül a gyógyintézetek
da) 1-1 képviselője,
db) fenntartóinak/tulajdonosainak – ideértve az egyetemi centrumokat és klinikákat működtető egyetemek képviselőit is – 1-1 képviselője, függetlenül az adott megyében általuk fenntartott/tulajdonolt gyógyintézetek számától.
(10) Az OET, illetve a MET tagja ugyanazon személy nem lehet.
(11) Az OET, illetve a MET-ek tagjait öt évre jelölik azzal, hogy megbízatásuk ismételten meghosszabbítható.
(12) Az OET, illetve a MET tagjának megbízatása megszűnik:
a) a meghatározott idő leteltével,
b) halálával,
c) lemondásával,
d) visszahívásával.
A megbízatás megszűnését követő 15 napon belül az arra jogosult szerv gondoskodik új tag állításáról.

140/B. § (1) Az egészségügyi dolgozók által elkövetett, a Rendtartásban foglalt etikai szabályok vétkes megszegése esetén első fokon az egészségügyi dolgozó tevékenységének helye szerint illetékes MET – háromtagú bizottságban eljárva – etikai eljárást folytat le (a továbbiakban: elsőfokú etikai bizottság). Kamarai tagok tekintetében az elsőfokú etikai bizottság az érintett szakmai kamara külön törvény szerinti etikai szerve, amely eljárását az e törvény szerinti eljárási szabályok és jogkövetkezmények megfelelő alkalmazásával folytatja le. Az etikai ügyben eljáró szerv hatáskörének meghatározása tekintetében az etikai vétség elkövetésének, illetve elkövetése megkezdésének időpontja az irányadó.
(2) Az etikai eljárást az etikai szabályok vétkes megszegésének alapos gyanúja esetén meg kell indítani, és az annak megindításától számított 30 napon belül le kell folytatni. Az etikai eljárás megindításáról az egészségügyi dolgozót – az eljárás megindításával egyidejűleg – írásban tájékoztatni kell.
(3) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek az elsőfokú etikai bizottság tudomására jutásától 3 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
(4) Az elsőfokú etikai bizottság eljárásában – amennyiben az adott etikai bizottságban bizottsági tagként eljár ilyen személy – az ügy tárgya szerinti szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában az ügy szakterület szerinti megítélésére alkalmas személy szakértőkénti meghallgatását az eljárás során biztosítani kell.

140/C. § (1) Az elsőfokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt, írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett egészségügyi dolgozónak, illetőleg az etikai eljárás megindítását kezdeményezőnek.
(2) Az elsőfokú határozattal szemben az érintett egészségügyi dolgozó, valamint az etikai eljárás megindítását kezdeményező, továbbá, ha az elsőfokú etikai határozatot az érintett szakmai kamara külön törvény szerinti etikai szerve hozta, az a MET, amely az adott felelősségi ügyben az eljárás alá volt személy kamarai tagságának hiányában eljárt volna, a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet az OET-hez. A fellebbezés alapján az OET öttagú bizottságban eljárva (a továbbiakban: országos etikai bizottság) folytatja le a másodfokú etikai eljárást.
(3) A másodfokon eljáró országos etikai bizottság a fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz, és azt megküldi az érintett egészségügyi dolgozónak, az etikai eljárást kezdeményezőnek, valamint az első fokon eljáró etikai bizottságnak. E határozatot lehetőleg a fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül kell meghozni. Az eljárásra a 140/B. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. A másodfokon eljáró országos etikai bizottság az első fokú határozatot a 140/E. § (2) bekezdése szerinti, a kamarai tagokkal szemben kiszabható, a kamarai tagsági viszonyt érintő etikai büntetést érintő részében nem változtathatja meg. E szankciók alkalmazása tekintetében – a felülvizsgált határozat egyéb részei vonatkozásában hozott döntésétől függően – a másodfokon eljáró országos etikai bizottság az első fokú határozatot e részében megsemmisíti és az első fokon eljárt kamarai etikai szervet új eljárásra utasíthatja.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az etikai eljárás során történő határozathozatalra, a jogorvoslatra és a határozat végrehajtására a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A másodfokú határozat ellen – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint kereset terjeszthető elő.

140/D. § (1) Az első- és szükség esetén a másodfokú etikai eljárásban bizonyítási eljárást kell lefolytatni, amelynek során a Rendtartásban foglalt etikai szabályok vétkes megszegésével gyanúsított egészségügyi dolgozó meghallgatását lehetővé kell tenni.
(2) Az első- és másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható, a másodfokú etikai eljárásban nem vehet részt az sem, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.
(3) Akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. Kizárási okot az eljárás alá vont egészségügyi dolgozó, illetőleg az etikai eljárást kezdeményező is az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az eljáró etikai bizottság elnökének, az elnökkel szembeni kizárási okot az OET elnökének, az OET elnökével szembeni kizárási okot az egészségügyért felelős miniszternek kell bejelenteni, akik határoznak az eljárásból való kizárás tárgyában.

140/E. § (1) Kiszabható etikai büntetések:
a) a figyelmeztetés,
b) a megrovás,
c) a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság.
(2) Amennyiben elsőfokú etikai bizottságként a külön törvény szerinti kamarai etikai szerv jár el, ezen etikai szerv – az (1) bekezdésben szereplő etikai büntetés alkalmazásával egyidejűleg, mellékbüntetésként – kiszabhatja a következő etikai büntetések valamelyikét:
a) a kamarai tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése,
b) a kamarából történő kizárás, a külön törvény szerinti, a kamarából történő kötelező kizárás eseteiben.
(3) Az első- és másodfokú etikai bizottság érdemi határozatot tagjainak szótöbbségével hoz.
(4) Az etikai felelősség megállapítása esetén az etikai bizottság határozatában kötelezheti az elmarasztalt személyt az eljárás költségeinek részben vagy egészben történő megfizetésére.
(5) Az (1) bekezdés szerinti etikai büntetés jogerős kiszabásáról a megfelelő további intézkedések megtétele és eljárás megindítása érdekében – a határozat megküldésével – értesíteni kell
a) az érintett személy munkáltatóját,
b) az ÁNTSZ-nek az egészségügyi szolgáltató működési engedélye szerint illetékes megyei intézetét.
(6) Az (1) bekezdés szerinti etikai büntetés jogerős kiszabásáról a határozat megküldésével tájékoztatni kell az egészségügyi dolgozó tevékenysége szerinti működési nyilvántartást vezető szervet is.
(7) Az OET, illetve a MET-ek, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe delegálási, kijelölési jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.”
IX. Fejezet

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. § (1) A szakmai kamara működésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíj és egyéb díjbevételek,

b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök,

c) alapítványi és más támogatások,

d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek,

e) pályázat útján elnyert pénzösszegek,

f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek

fedezik.

(2) Etikai büntetésként kiszabott pénzbírság összegének felhasználásáról az alapszabály rendelkezik.

(3) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a szakmai kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is.

30. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. április 1. napján lép hatályba. Az e törvény és az alapszabály szerinti új kamarai szervek és tisztségviselők a 32. § (3) bekezdése szerinti alapszabály alapján történő megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket.

(2) E törvény 31–32. §-ai, valamint 34. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1. napján lépnek hatályba.

31. § (1) A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban együtt: Kamara) etikai, etikai-fegyelmi bizottsága a 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárást annak további folytatása nélkül 2007. február 28-ig megszünteti.

(2)13 Az orvosi, gyógyszerészi, szakdolgozói foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével összefüggésben indított etikai eljárás megszüntetésekor, de legkésőbb 2007. április 30-ig – amennyiben a Kamara eljárása során a szakmai szabálysértés gyanúja beigazolódott – az egészségügyi államigazgatási szerv eljárása megindításának alapjául szolgáló tényeket és iratokat a Kamara és a perben eljáró bíróság megküldi az egészségügyi államigazgatási szerv részére további intézkedések megtétele érdekében.

(3) A 2007. január 1-je előtt kiszabott jogerős etikai büntetés és bírósági ítélet az arra vonatkozó szabályok szerint évül el.

32. § (1) Valamennyi, e törvény hatálya alá tartozó szakmai kamarai tag 2007. január 1. és március 31. napja között – a kamarai országos elnökséghez intézett – egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozattétel hiányában a kamarai tagsági viszony 2007. április 1. napján megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a Kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges. A tagsági viszonyukat fenn nem tartó kamarai tagok személyes adatait a kamarai tagsági nyilvántartásokból haladéktalanul törölni kell.

(2) A kamarai országos elnökségek a (4) bekezdés szerinti feladataik ellátása céljából az új országos elnökségek megválasztásáig, de legkésőbb 2007. május 31-éig továbbműködnek. Az (1) bekezdéstől eltérően az elnökségi tagok tagsági viszonya fenntartási nyilatkozat hiányában 2007. június 1. napján szűnik meg.

(3) A Kamara 2007. június 1. napjáig – soron kívüli kamarai választások során – alakuló országos küldöttközgyűlést választ, amelynek megbízatása az alakuló küldöttközgyűlés által elfogadott alapszabály szerinti időtartamig szól. 2007. április 1. napján – az országos elnökség kivételével – a 2007. március 31-én hivatalban lévő kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatása megszűnik.

(4) A (3) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a kamarai tagok választhatnak, illetve választhatóak meg küldöttnek, akik a választás napján az érintett kamarai országos elnökség által az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásban (tagjegyzékben) szerepelnek tagsági jogviszonyuk (1) bekezdés szerinti fenntartása vagy új tagsági viszony létesítése következtében. Az alakuló küldöttközgyűlésbe való küldött ajánlás módját, illetve a küldöttek megválasztásának rendjét az országos elnökségek 2007. április 15-ét követően a nyilvántartásban szereplő kamarai tagok létszáma alapján határozzák meg azzal, hogy a létszám meghatározásakor a 2007. április 1-jét követően létesített új tagsági viszonyokra is figyelemmel kell lenni.

(5) A (4) bekezdés szerinti küldöttnek az választható meg, aki nyilatkozik arról, hogy küldötté választása napján kamarai tagsági viszonyban áll, továbbá tagsági viszonyának megszüntetése nincs folyamatban. Megválasztását követően küldöttként csak az járhat el, aki eljárása napján kamarai tagsági viszonyban áll.

33. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)14

b) az Eütv. 110. §-a (16) bekezdésében az „Az illetékes szakmai kamara” szövegrész helyébe az „A működési nyilvántartást vezető szerv”

szöveg lép.

34. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény, valamint

b) a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény,

c) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény,

d) a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény15 4–5. §-ai,

e) az egészségügyet, illetőleg a gyógyszerellátást érintő egyes törvények módosításáról rendelkező 1999. évi LIII. törvény 1–31. §-ai, továbbá 48. § (1) bekezdésének a)–b) pontjai és (4) bekezdése,

f) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 4–6. §-ai, valamint 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja,

g) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 72. §-a,

h) a gyógyszerészetet érintő egyes törvények módosításáról szóló 2002. évi XIV. törvény 2. §-a és 3. § (3) bekezdése,

i) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény 35. §-a, 92–93. §-ai, valamint 94. §-a (4) bekezdésének l) pontja,

j) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 30. §-a,

k) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (1) bekezdésében az „a szakmai kamarák által kidolgozott” szövegrész.

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az egyes egészségügyi dolgozók általános szakmai-etikai szabályait, valamint a vétkes megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alkalmazásának általános rendjét tartalmazó Rendtartást rendeletében kiadja.

35. § (1)16 Az Eütv. e törvény 28. § (6) bekezdésével megállapított 140/A. §-a szerinti Országos Etikai Tanács ülését első alkalommal az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belüli időtartamra össze kell hívni. Az Országos Etikai Tanács az egészségügyi dolgozókra kiterjedő etikai-fegyelmi szabályzatot legkésőbb 2007. március 31-ig a miniszter elé terjeszti.

(2)17 A Megyei Etikai Bizottságok – az egészségügyi államigazgatási szerv szervezeti keretei között – 2007. március 31-ével megkezdik működésüket.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2006. november 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2006. november 29.

2

A 21. § (1) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (8) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 22. § (2) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (8) bekezdésének j) pontja, a 2009: LVI. törvény 357–358. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

5

A 23. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 357. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

6

A 23. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 356. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

7

A 23. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 357–358. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

8

A 23. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 356. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

9

A 23. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 356. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10

A 24. § a 2009: LVI. törvény 356. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11

A 25. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 358. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

12

A 25. § (7) bekezdése a 2007: LXXI. törvény 36. § (9) bekezdésének r) pontja, a 2009: LVI. törvény 357. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14

A 33. § a) pontja a 2006: CIX. törvény 174. § (9) bekezdése alapján nem lépett hatályba.

15

A Magyar Közlöny 2006. évi 147. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

16

A 35. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 174. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

17

A 35. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 174. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére