1/2007. (BK 1.) ÖTM utasítás
1/2007. (BK 1.) ÖTM utasítás
az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról*
Melléklet az 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasításhoz
I. Munkáltatói jogkörök
1. A Minisztérium Hivatali egységeinél a munkáltatói jogkörök gyakorlására a Kotv. vonatkozó rendelkezései szerint az ott említett, valamint az e Szabályzatban meghatározott vezetők jogosultak.
2. A Ktv. 6. §-a (1) bekezdése alapján a hivatalvezető az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter).
3. A miniszter:
a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket:
aa) az állami vezetők felett a megbízás és az állami vezetői megbízásuk visszavonása, illetmény eltérítésének engedélyezése kivételével,
ab) a kabinetfőnök felett,
ac) a főosztályvezetők, főosztályvezető jogállású vezetők (a továbbiakban: főosztályvezető), főosztályvezető-helyettesek, főosztályvezető-helyettes jogállású vezetők (a továbbiakban: főosztályvezető helyettes), osztályvezetők, osztályvezető jogállású vezetők (a továbbiakban: osztályvezető) felett a vezetői megbízás, a megbízás visszavonása vonatkozásában a Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) alapján a felügyeletet gyakorló állami vezető, kabinetfőnök, államtitkári titkárságvezető javaslata alapján;
b) javaslatot tesz: az állami vezetők megbízására és az állami vezetői megbízásuk visszavonására, illetményük eltérítésének engedélyezésére a miniszterelnöknek;
c) dönt:
ca) a hivatali szervezeti egység felett az SZMSZ alapján felügyeletet gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslata alapján a címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi és címzetes főmunkatársi, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról,
cb) állami vezető, köztisztviselő – külön jogszabályban meghatározottak szerinti – elismerésben részesítéséről.
4. Az állami vezető, kabinetfőnök javaslatot tesz a miniszternek az alárendeltségében működő hivatali szervezeti egységek főosztályvezetőinek, illetve – a főosztályvezetők javaslatának figyelembevételével – főosztályvezető-helyetteseinek és osztályvezetőinek vezetői megbízására, a vezetői megbízás visszavonására.
5. Az állami vezető, kabinetfőnök a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján – átruházott hatáskörben – gyakorolja a munkáltatói jogköröket a Titkársága, az SZMSZ alapján felügyelete alá tartozó hivatali szervezeti egységeknél foglalkoztatott köztisztviselők felett a közszolgálati jogviszonyba való kinevezés és megszüntetés, megszűnés vonatkozásában, a vezetői megbízás adása és visszavonása kivételével.
6. Az állami vezető, kabinetfőnök a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján – átruházott hatáskörben – az alárendeltségében működő hivatali szervezeti egységek állományában foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozóan dönt:
a) köztisztviselő alapilletményének a Ktv. 43. §-a (4)–(5) bekezdéseiben meghatározott %-os határok közötti megemeléséről, illetve csökkentéséről, a teljesítményértékeléstől függően,
b) képzettségi pótlék megállapításáról,
c) köztisztviselő átirányításának egy hónapon túli fenntartásáról a Ktv. 14. §-ának (5) bekezdése szerint,
d) köztisztviselővel tanulmányi szerződés megkötéséről,
e) köztisztviselő kirendelésére irányuló megállapodás megkötéséről és elrendeléséről a Ktv. 40/B. § szerint,
f) köztisztviselő eggyel magasabb besorolási fokozatba sorolásáról a Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint,
g) az általa irányított szervezeti egység főosztályvezetőjének, főosztályvezető-helyettesének, osztályvezetőjének, titkárságvezetőjének szabadságáról és egyéb távollétének engedélyezéséről.
A 6. pont a)–f) alpontokra vonatkozó döntés meghozatala előtt az intézkedést a kabinetfőnökkel, valamint a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőivel véleményeztetni kell.
7. A főosztályvezető, titkárságvezető:
a) javaslatot tesz a felügyeletet ellátó állami vezetőnek, kabinetfőnöknek az általa irányított szervezeti egységnél közszolgálati jogviszony létesítésére, megszüntetésére, vezetői megbízás adására, visszavonására,
b) dönt az általa közvetlenül irányított szervezeti egység köztisztviselői szabadságának és egyéb távollétének engedélyezéséről,
c) javaslatot tesz az állami vezetőnek a 6. pont a)–f) alpontokban felsoroltakra.
8. Főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető az általa irányított köztisztviselők tekintetében meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető javaslatot tesz az általa irányított köztisztviselők tekintetében a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések megtételére.
II. Közszolgálati jogviszony létesítése és megszűnése
9. A közszolgálati jogviszony létesítésének szándékát – ha a munkakört pályázattal vagy álláshirdetés útján kívánja betölteni – a szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály vezetője útján írásban kezdeményezi a kabinetfőnöknél. A kinevezésről döntést hozni, érdemi nyilatkozatot tenni addig nem lehet, amíg a szakállamtitkár, kabinetfőnök elvi egyetértését nem adja, valamint, a hivatali szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály illetékes munkatársával együttesen a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását nem állapította meg.
10. A közszolgálati jogviszony létesítéséhez, illetve a közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges adatokat a köztisztviselőnek eredeti okirattal vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia.
11. A közszolgálati jogviszonyba kinevezésről szóló okmány átadása előtt a köztisztviselő köteles a Ktv. 12. §-ában meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a munkatársai jelenlétében szóban esküt tenni és az eskü szövegét aláírni. Az eskütételt megelőzően fel kell hívni a figyelmét, hogy meggyőződése szerint, ha akarja az eskü elmondásakor elmondhatja, illetve a szövegére rájegyezheti az „Isten engem úgy segéljen.” mondatot és tájékoztatni kell arról, hogy emiatt vagy ennek mellőzése miatt a közszolgálati jogviszonya fennállása alatt semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
12. A közszolgálati jogviszony létesítése, illetve új munkakörbe kinevezés előtt a köztisztviselővel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben, illetve a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló külön jogszabály alapján fontos és bizalmas munkakörnek számít, ezért nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik és részére át kell adni a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet. Ha a kitöltött kérdőívet a köztisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának átadta, azt úgy kell tekinteni, hogy a kinevezés e feltételét elfogadta.
13. A hivatali szervezeti egység vezetője a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály illetékes munkatársával együttműködve gondoskodik arról, hogy a közszolgálati kinevezéskor a köztisztviselőnek a Szabályzat átadását követően kézbesítés kerüljön a közszolgálati jogviszonyára, valamint a munkavégzésre vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazó „Gyakornoki Kéziköny”.
14. A Ktv. 11. §-ának (7) bekezdésében előírt tájékoztatást a kinevezési okmány átadásakor a köztisztviselő részére írásban át kell adni. Ha jogszabály vagy belső rendelkezés folytán a tájékoztatás tartalmi körébe vont jogok és kötelezettségek tekintetében változás történt, arról a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály kiegészítő tájékoztatásban értesíti a köztisztviselőt. A tájékoztatásban meg kell jelölni azt a jogszabályt vagy belső rendelkezést, amely az adott jogot vagy kötelezettséget meghatározza.
15. A köztisztviselő részére a kinevezésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kinevezésről szóló irattal együtt átadja a munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a köztisztviselő személyi anyagában a kinevezési okirat mellékleteként helyezi el.
16. A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni. A munkaköri leírás tartalmazhatja a hasznosítható ismereteket is.
A pályázat
17. A Minisztérium köztisztviselői munkaköreinek betöltésére, a jogszabályban meghatározott kötelező eseteken túl, a hivatali egység vezetőjének kezdeményezésére, a kabinetfőnök jóváhagyásával a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály pályázatot ír ki, vagy a sajtóban álláshirdetést ad fel.
18. A pályázat kiírásakor és elbírálásakor a Ktv. 10. §-ának (2)–(9) bekezdéseiben meghatározottak szerint kell eljárni. A pályázat elbírálására létrehozott bizottság egyik tagja a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály képviselője.
A munkakörátadás-átvétel
19. A munkáltatói jogkör gyakorlójának kell gondoskodni arról, hogy az a köztisztviselő, akinek bármely okból a közszolgálati jogviszonya megszűnik, az utolsó munkában töltött nap előtt a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a szervezeti egység leltárában levő munkaeszközöket és felszerelési tárgyakat a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy az általa megbízott személy(ek)nek jegyzőkönyvileg átadja (munkakörátadás). A munkáltatói jogkör gyakorlója legalább két munkanappal előbb értesíti a köztisztviselőt a munkakör átadásának idejéről és az átvételre jogosult személy(ek)ről.
20. A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a közszolgálati jogviszony megszűnésekor a köztisztviselőt az utolsó munkában töltött napot megelőzően ellátja a Leszerelő lappal. A köztisztviselő köteles a Leszerelő lapon feltüntetett szerveknél, illetve hivatali szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolás-köteles dolgok leadását és annak a Leszerelő lapon történő igazolását (a leszerelést) követően a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály a köztisztviselő munkáltatói igazolványát bevonja és kiadja részére a közszolgálati igazolást.
21. Ha a munkakör átadását, illetve a leszerelést nem sikerült a munkában töltött utolsó nap befejezéséig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök (dolgok) számbavételére a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább kettő főből álló bizottságot hoz létre. Az elszámolásokat és a közszolgálati igazolást ebben az esetben is el kell készíteni és azt a köztisztviselőnek meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban 8 napos határidő kitűzésével felszólítja – a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály tájékoztatása, illetve a bizottság megállapításai alapján – az elszámolás-köteles dolgok, munkaeszközök leadására, illetve hiányuk esetén a megállapított értéküknek megtérítésére.
22. A 19. pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a munkakörváltozás a Minisztériumon belüli más szervezeti egységhez, illetve más munkakörbe kerülés miatt történik.
III. Köztisztviselői életpálya
23. A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály minden év november 1-jéig elkészíti és jóváhagyásra a kabinetfőnök útján a miniszterhez felterjeszti a Minisztérium szervezeti egységeinek éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv). A képzési terv a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottakon túl szervezeti egységekre bontva a Minisztérium valamennyi köztisztviselőjére tartalmazza a köztisztviselő képesítési követelményét, a személyét érintő kötelező képzéseket és továbbképzéseket, a Minisztérium szervezésében indított nyelvi képzéseket, a tanulmányi szerződéssel vagy anélkül megkezdett egyéb iskolarendszerű képzéseket, valamint az egyes képzési programok rendeltetését, az azzal elérhető képzettséget, annak várható költségeit és forrását, időtartamát, a képzést végző intézmény, szervezet megnevezését.
24. Az éves képzési tervet a jóváhagyását követően reá vonatkozó mértékben ismertetni kell a köztisztviselővel, aki aláírásával igazolja annak tudomásulvételét.
25. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkavégzést úgy kell megszerveznie, hogy a köztisztviselő a jogszabályban előírt képzésen, továbbképzésen részt tudjon venni, vizsgakötelezettségének eleget tudjon tenni és az ahhoz szükséges felkészülésre elegendő idő álljon rendelkezésére. Ha a köztisztviselő megjelenése halaszthatatlan feladat, hivatali kötelezettség miatt nem biztosítható, erről a munkáltatói jogkör gyakorlója a képzés szervezőjét haladéktalanul tájékoztatja.
A tanulmányi szerződés
26. A tanulmányi szerződés megkötéséhez a kabinetfőnök előzetes jóváhagyása szükséges. Tanulmányi szerződés keretében a képzési költségek (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet) legfeljebb 50%-a vállalható át.
27. A tanulmányi szerződésbe foglalt tanulmányok folytatásával összefüggő más helységbe történő utazás (MÁV II. osztályú, vagy Volán távolsági autóbusz menetjegy árának megfelelő) és a szállás (legfeljebb *** besorolású szálloda) költségeit is meg lehet téríteni, – ha a tanulmányi szerződést megkötő felek ebben megállapodnak – azzal, hogy
a) vonat igénybevétele esetén a megtérítendő költség alapja a köztisztviselőt megillető 50%-os díjkedvezményre jogosító igazolvány felhasználásával váltott menetjegy ára. Távolsági autóbusz költsége akkor számolható el, ha az utazás vonattal nem lehetséges,
b) szállodai elhelyezés költségeként megtéríthető öszszeg a szállásköltség 50%-a,
c) az utazáshoz saját gépkocsi igénybevétele esetén is csak az a) alpont szerinti vonatjegy ára téríthető meg.
28. A 26–27. pont a már megkötött tanulmányi szerződésekre csak akkor alkalmazható, ha a szerződő felek ebben megállapodnak.
29. Az utazás és a képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára napidíj nem számolható el.
30. A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató köztisztviselő a tanulmányi időszakonként (félévenként) az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a munkáltatói jogkör közvetlen gyakorlóját. Ha a köztisztviselő a tanulmányi és/vagy vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli.
31. Ha a felsőfokú végzettség megszerzését biztosító képzés feltétele nyelvvizsga letétele, a tanulmányi szerződés az ahhoz szükséges nyelvi képzésre is kiterjeszthető.
32. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe.
33. A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése, vagy ha a közszolgálati jogviszonyt a köztisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntették meg, az addig kifizetett képzési, valamint utazási és szállásköltségeket, továbbá az igénybe vett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság idejére eső illetményt vissza kell téríttetni, kivéve, ha az áthelyezés esetén az új munkáltató az így kiszámított költségeket átvállalja és azt a Minisztériumnak megtéríti. Ha a köztisztviselő áthelyezésére más az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alatt álló szervhez történik és a más szerv a tanulmányi szerződés alapján kifizetett képzési költségeket a Minisztériumnak megtéríti, a szerződés felbontásából származó egyéb megtérítési kötelezettségtől el kell tekinteni.
A minősítés, teljesítményértékelés
34. A Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály minden év január 31-ig írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a tárgyévben minősítendő köztisztviselőről és az esedékesség időpontjáról.
35. A minősítés elkészítése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója kikéri a köztisztviselő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a minősítés elkészítésébe bevonni az érdek-képviseleti szerv képviselőjét.
36. Az ÖTM ágazati céljainak meghatározását követően 15 napon belül az érintett köztisztviselővel közölni kell a feladatellátásával összefüggő elvárásokat.
37. A köztisztviselő teljesítményértékelését a tárgyévre vonatkozóan meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkáját irányító vezető bevonásával minden év december 15-ig elkészíti és legkésőbb december 31-ig a köztisztviselővel ismerteti.
IV. A munkavégzés, pihenőidő
38. A Minisztérium köztisztviselői a Ktv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatali munkarendben dolgoznak. A munkaidőbe beszámít a napi 30 perces munkaközi szünet.
39. A szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkakörökben dolgozóknak a hivatali munkarendben meghatározottól eltérő munkarend is kialakítható. Ez azonban nem jelentheti a munkaidő olyan mértékű megváltoztatását, hogy az éjszakai pótlékra jogosító munkaidőnek minősüljön.
40. A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő kérelmére indokolt esetben – ha az a hivatali feladatok eredményes ellátását nem veszélyezteti – engedélyezheti a hivatali munkakezdés és befejezés idejének a hivatali munkarendtől legfeljebb egy órával való eltérítését.
41. A Minisztérium köztisztviselői a 38–39. pontokban meghatározottakon, illetve az elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén kívül, csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével tartózkodhatnak a Minisztérium épületeiben munkanapokon 6.00 óra előtt és 18.30 (pénteken 16.00) óra után, valamint a pihenő- és munkaszüneti napon.
A rendkívüli munkavégzés
42. Hivatali munkaidőn kívüli készenlétet vagy ügyeleti szolgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója csak a szervezeti egység ügyrendjében meghatározott esetekben és indokkal, rendkívüli esetben a kabinetfőnök engedélyével rendelheti el.
43. A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a szervezeti egységeknél naprakész névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavégzés időtartamát, valamint az annak ellentételezéseként igénybe vett szabadidő időpontját.
44. A nyilvántartásban megfelelő módon jelezni kell, ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon történik. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló írásbeli utasítások a nyilvántartás mellékletét képezik.
A szabadság
45. A szervezeti egységeknél minden év február 28-ig szabadságolási tervet kell készíteni, továbbá a kiadott szabadságról szabadságolási nyilvántartást kell vezetni. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a köztisztviselővel ismertetni kell.
46. A szabadságolásokat úgy kell ütemezni, hogy az egyidejűleg szabadság miatt távollevők száma a szervezeti egység létszámának 50%-át ne haladja meg és valamennyi munkaterület (osztály) folyamatosan rendelkezzen megfelelő felkészültségű ügyintézővel, vagy a feladat ellátása más módon biztosítható legyen. Az 50%-os egyidejű létszámmegtartási kötelezettség nem vonatkozik a Parlamenti Titkárságra az Országgyűlés szünetének tartama alatt.
47. A szabadságot az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni és kiadni. A kitöltött nyomtatványt a szabadságolási nyilvántartás részeként kell kezelni és az irattári terv szerint 5 évig tárolni.
V. A köztisztviselő díjazása
48. A köztisztviselő a Ktv. 48. § (6) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése szerint jogosult a nyelvpótlékra, ha az Európai Közösség valamely hivatalos nyelvéből jogszabály alapján elismerhető közép- vagy felső fokú nyelvvizsgával rendelkezik.
49. Az egyéb nyelvekből szerzett nyelvvizsgával rendelkezők részére nyelvpótlék egyedi elbírálás alapján a kabinetfőnök engedélyével állapítható meg.
A gépjárművezetői pótlék
50. A Ktv. 47. §-ának (4) bekezdés szerinti gépjárművezetői pótlékra az a köztisztviselő jogosult, aki a tárgyhónapban a munkanapok több mint a felében szolgálati úton hivatali (Minisztériumi rendelkezésű) gépkocsit vezetett és azzal legalább 1500 km-t teljesített.
51. A számított kilométer teljesítménybe nem számít bele a lakhely és a munkahely között megtett útszakasz. Nem jogosult a gépjárművezetői pótlékra, aki olyan gépkocsit vezet rendszeresen, amelynek vezetésére gépkocsivezetői munkakört létesítettek és a munkakör be van töltve.
52. A gépjárművezetői pótlékra jogosultságot a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja és juttatja el az illetmény-számfejtést végző szerv felé. Szervezeti egységenként havonta összesíteni kell a gépjárművezetői pótlékra jogosultakat a vezetés szempontjából figyelembe vehető munkanapok száma, a megtett kilométer mennyisége és a vezetett gépkocsi rendszáma alapján.
A helyettesítési díj
53. A Ktv. 49/B. §-ának (1) bekezdése szerinti helyettesítési díjra a köztisztviselő a Ktv. 14. §-ának (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett elrendelt átirányítás esetén jogosult.
54. Az átirányítás elrendelése előtt a munkáltatói jogkör gyakorlója a helyettesítési díj költségvetési fedezetéről egyeztetni köteles a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjével.
55. A helyettesítési díj mértékét a helyettesítendő munkakörből adódó, illetve a munkakörbe nem tartozó feladat nagyságától és a helyettesítés várható tartamától függően a munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatának figyelembevételével a kabinetfőnök egyedileg állapítja meg.
VI. Egyéb juttatások
56. A köztisztviselőt étkezési hozzájárulás illeti meg, melyet vásárlási utalvány formájában minden hónap 5-ig az illetmény-elszámolással együtt – választása szerinti utalványban – részére át kell adni. A hozzájárulás összege:
a) melegétkezési utalvány esetében (a mindenkori adómentes értékhatárig) 9000 Ft,
b) más étkezési utalvány formájában 4500 Ft.
57. A prémiumévek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban alkalmazott köztisztviselőt az étkezési hozzájárulás 30%-a illeti meg.
58. Nem fizethető étkezési hozzájárulás abban a naptári hónapban, amikor a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya szünetel (tartós külszolgálatot teljesítő házastársa által igénybe vett illetmény nélküli szabadság; gyed, gyes igénybevétele miatti fizetés nélküli szabadság; beteg hozzátartozó ápolása érdekében igénybe vett illetmény nélküli szabadság; házépítés miatt igénybe vett illetmény nélküli szabadság).
A ruházati költségtérítés
59. A ruházati költségtérítés összegét minden év május 31-ig kell a köztisztviselő részére átutalni (kifizetni).
60. Ha a közszolgálati jogviszony évközben keletkezik vagy az hat hónapot meghaladóan szünetel (illetmény nélküli szabadság), a ruházati költségtérítés időarányosan jár. Ha pedig a jogviszony évközben szűnik meg – kivéve ha a köztisztviselő végkielégítésre jogosult vagy a jogviszony nyugdíjazása vagy a köztisztviselő halála miatt szűnik meg – a ruházati költségtérítés időarányos részét vissza kell téríteni. A ruházati költségtérítés időarányos részének számításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 12. § (3) bekezdésében meghatározott határidő-számítási szabályokat kell alkalmazni. A részmunkaidős köztisztviselőt a kinevezése (besorolása) szerinti munkaidő arányában illeti meg a ruházati költségtérítés.
A közlekedési költségtérítés
61. A Minisztérium köztisztviselőit a BKV járataira szóló bérlettel kell ellátni. Ha a közszolgálati jogviszony évközben szűnik meg, a munkában töltött utolsó napon – kivéve ha jogszabály, vagy dolgozói érdekképviseleti szervvel (szakszervezettel) kötött megállapodás másként nem rendelkezik – a BKV bérletszelvényt be kell vonni, vagy ha azt a köztisztviselő nem tudja visszaszolgáltatni, az érvényességi időszakból hátra levő idővel arányos részét meg kell téríttetni.
A jóléti és sport intézmények, az üdültetés
62. A köztisztviselő a külön rendelkezések szerint igénybe veheti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM) és szervei jóléti és sport intézményeit.
63. Az aktuális költségvetési helyzetnek megfelelően a köztisztviselők részére egységes üdülési hozzájárulás adható, melynek mértékét és átadásának időpontját a miniszter határozza meg.
Az egészségügyi ellátás
64. A köztisztviselő és a vele együtt élő hozzátartozója jogosult igénybe venni az IRM Központi Kórház és Intézményei, valamint az IRM egészségügyi szolgálat egyéb alapellátó egységei alapellátását, járó- és fekvőbeteg-szakellátását.
A lakhatási támogatások
65. Az a köztisztviselő, aki nem rendelkezik Budapest területén önálló lakással vagy bérleménnyel, vagy a Budapesten kívüli lakhelyéről a napi rendszeres munkába járáshoz az oda-visszautazás tartama a négy órát meghaladná, Minisztériumi rendelkezésű szállóférőhelyet, illetve lakóegység bérletet igényelhet.
66. Az a köztisztviselő, akinek állandó lakása nem Budapesten van és a lakhelyéről a napi rendszeres munkába járáshoz az oda-vissza utazás tartama a négy órát meghaladná és Budapesten lakást, lakrészt bérel vagy albérletben van, kérelme alapján bérleti díj, illetve albérletidíj-hozzájárulást kaphat. A hozzájárulás kifizetését a munkáltatói jogkört gyakorló vezető engedélyezi.
67. A bérleti, albérleti díjhoz való hozzájárulás összege a díj 50%-a, legfeljebb azonban a mindenkori illetményalap 30%-a. A hozzájárulás feltétele a bérleti, albérleti szerződés és a bérbe adó által kiállított, díjfizetésről szóló számla bemutatása.
Az illetményelőleg
68. a) A köztisztviselő részére eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető – a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjével egyetértésben – engedélyezi ennek kifizetését.
b) Illetményelőleg elsősorban azon köztisztviselő számára engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi, illetve más szociális ok alapozza meg kérelmét.
c) A Minisztérium részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére kell illetményelőleg-keretet képezni. A keret naptári évenként a költségvetésben jóváhagyott béralap (eredeti előirányzat) maximum 5%-áig terjedhet. Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.
d) A köztisztviselőnek adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszöröse, de legfeljebb a köztisztviselő havi besorolási illetményének a személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségügyi biztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg kétszerese.
e) A felvett illetményelőleget a tárgyévben maximum 6 hónap alatt – havi egyenlő részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Abban az esetben, ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a köztisztviselő jogviszonya, a vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik. Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor sem kell abból adóelőleget levonni.
Az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás
69. A Minisztérium az önkéntes nyugdíjpénztári tag köztisztviselőt munkáltatói támogatásban részesíti. A támogatás mértékéről az éves költségvetés ismeretében a miniszter dönt.
A szociális bizottság
70. A Minisztérium köztisztviselői és nyugdíjasai szociális helyzetének figyelemmel kísérésére és támogatás adásának javaslattételéhez Szociális Bizottságot kell működtetni. A bizottság egyik tagja a Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály képviselője.
VII. A leltárfelelősség
71. A munkaköri feladatként meghatározott leltári készletet kezelő köztisztviselő részére kinevezésekor át kell adni az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján kiadott BM Központi Igazgatás Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatát és annak megismerését a munkaköri leírására rá kell vezetni.
72. A leltári készletet kezelő köztisztviselő munkaköri leírásában meg kell nevezni az általa kezelendő leltári készletet és azt, hogy annak kezelését kizárólagosan vagy mással megosztva végzi.
VIII. A köztisztviselői érdekegyeztetés
73. Az ÖTM Ágazati Érdekegyeztető Tanácsa a megkötött megállapodás alapján végzi ezen tevékenységet, biztosítja az érdekképviseletet. A vonatkozó megállapodás az Intraneten közzétételre kerül.
Függelék az 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasításhoz
Az utasítást utóbb a 8/2007. (BK 11.) ÖTM utasítás és az 1/2008. (BK 2.) ÖTM utasítás módosította.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás