• Tartalom
Oldalmenü

2007. évi I. törvény indokolása

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

2007.07.01.
Általános indokolás
Az Európai Közösséget létrehozó szerződésben (a továbbiakban: Szerződés) – a Közösség fundamentumaként - megfogalmazott négy alapszabadság egyike, a személyek szabad áramlása az elmúlt években az Európai Bíróság jogértelmező tevékenységének köszönhetően jelentős fejlődésen ment keresztül, amelynek eredményeképpen a szabad mozgás olyan univerzális joggá vált, amely a – kezdeti – gazdasági szempontokon messze túlmutat. Ezzel párhuzamosan, a közösségi jog továbbfejlesztésével – a nemzetközi migráció területén jelentkező tendenciákra figyelemmel – a migrációs politika uniós polgárokra való korlátozását megvalósító megközelítés korszaka is lezárult.
A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételét képezte az EGT-állampolgárok szabad mozgását és tartózkodását biztosító, az akkor hatályos uniós jogszabályokkal való harmonizáció teljesítése, amely a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvényben (a továbbiakban: Idtv.) valósult meg.
Az Idtv. keretei között megvalósult – jelentőségéhez mérten kis terjedelmű – szabályozás azonban a státuszok különbözősége miatt már nem tartható fenn. A szabályozás nem kellő mértékben differenciált, nem tesz eleget az EGT-állampolgárokra vonatkozó speciális közösségi jogi követelményeknek. A jelenlegi szabályozási megoldás így nem tartható fenn, mivel az EGT-állampolgárok és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazási és tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól, okmányaik, bejelentési kötelezettségeik különbözőek, jogaik és kötelezettségeik jogállásuktól függően alakulnak, ezért az EGT-állampolgárok és családtagjaik beutazásának és tartózkodásának szabályait – a vonatkozó közösségi jog alapján – önálló törvényben célszerű szabályozni.
A Javaslat által átültetett – a személyek szabad áramlását, gyakorlatilag az Európai Bíróság esetjogában kialakított elveket kodifikálva újraszabályozó – 2004/38/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) egységes keretbe foglalja az EGT-állampolgárokra és családtagjaikra vonatkozó korábbi – idejétmúlt, szektorális megközelítésű és széttagolt - szabályozást, egyértelművé téve, hogy elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó, amelyet a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem egy másodlagos jogforrás, hanem maga az Európai Közösséget létrehozó szerződés ruház fel. A hazai konstrukció ezzel szemben azon alapul, hogy a tartózkodási engedély jogosít a tartózkodásra, tehát annak konstitutív hatályt tulajdonít. Ez a megközelítés ellentétben áll az Irányelv és a közösségi jog szellemével. A tartózkodási jogosultság ugyanis nem az engedélyből fakad, hanem azt a közösségi jog biztosítja.
Az Irányelvet átültető Javaslat továbbra is megtartja azt a fő elvet, miszerint a szabad mozgás és az ehhez kapcsolódó tartózkodás csak az uniós polgárok és meghatározott családtagjaik jogosultságát jelenti. Bővíti azonban a családtag fogalmát, illetve a családtagok tartózkodási jogának fennmaradását is új alapokra helyezi.
A Javaslat az uniós polgárok körénél tágabb személyi körnek biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás – amelynek jelenlegi részes felei az Európai Unió, valamint a korábbi EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országok: Norvégia, Liechtenstein és Izland – értelmében ugyanis az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárait a szabad mozgás és tartózkodás tekintetében ugyanazok a jogok illetik meg, mint az Európai Unió polgárait.
A személyi hatály további kiterjesztése az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek köre. Ilyen nemzetközi szerződés jelenleg a Svájci Államszövetséggel van hatályban. Az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. július 21-én aláírt megállapodás 2002. június 1-jén lépett hatályba. A megállapodás az Európai Közösségen belül a személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok egy részét kiterjeszti a svájci állampolgárokra, így például a szabad belépés, tartózkodás, munkavállalás vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának jogát, illetve a diplomák elismerésére és a szociális biztonsági koordinációra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A 2004. május 1-jén csatlakozó tíz új tagállam – így Magyarország is – a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvet írt alá, amely 2006. április 1-jén hatályba lépett. Ennek megfelelően a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatályának nemcsak az EGT-megállapodásban részes államok polgáraira, hanem a Svájci Államszövetség állampolgáraira is ki kell terjednie.
A Javaslat biztosítja, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket megillető, a tagállamok területén történő szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása elől elháruljanak az adminisztratív akadályok, illetve az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjai esetében az adminisztratív akadályok jelentős mértékben csökkenjenek.
Az Irányelvvel összhangban a Javaslat a magyarországi tartózkodás feltételeit annak időtartama szerint határozza meg.
A Javaslat szabályozza az EGT-állampolgároknak, valamint harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaiknak a Magyar Köztársaság területére való beutazását, továbbá a három hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodását. Ez a tartózkodás gyakorlatilag feltétel nélküli. A magyarországi tartózkodás joga három hónapot meg nem haladó ideig külön engedély nélkül megilleti az EGT-állampolgárt és családtagját. Amennyiben a családtagok valamelyike olyan harmadik országból érkezik, amelynek állampolgárai vízum birtokában utazhatnak be, akkor ezt a vízumot az eljáró hatóságnak a lehető legrövidebb idő alatt és térítésmentesen kell kiállítania.
A Javaslat a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait az Irányelv rendelkezéseivel összhangban bizonyos feltételek teljesítéséhez köti. A szabályozás a három hónapnál hosszabb ideig tartózkodók számára megköveteli a bejelentkezést, az eljáró hatóság a bírósági gyakorlatot kodifikáló Irányelvnek megfelelően azonban már nem tartózkodási engedélyt, hanem egy regisztrációs igazolást állít ki. A tartózkodási engedély ugyanis nem más, mint az Európai Közösséget létrehozó szerződésben garantált jog tárgyiasulása [Royer-ügy (C-48/75.)], amelyet így érdemes egy egyszerűbb, olcsóbb rendszerrel felváltani.
Az új szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, az állandó tartózkodás jogának biztosítása a társadalmi kohézió előmozdításának kulcseleme. A Javaslat az állandó tartózkodás jogát valamennyi EGT-állampolgár és családtagja számára biztosítja, amennyiben öt évig megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarországon tartózkodtak. Ez az új, általános jogosultság nemcsak meghatározott kategóriák számára biztosítja a maradás jogát a gazdasági aktivitás befejeződésével (üzemi balesetet szenvedettek, nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók stb.), hanem mindenki számára, aki az ötéves jogszerű tartózkodás feltételét teljesíti.
A Javaslat a közösségi joggal összhangban lehetőséget ad az EGT-állampolgár és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozására, de azt kizárólag közrendi, köz- és nemzetbiztonsági, valamint közegészségügyi okból engedi meg. Kimondja emellett, hogy ezek az okok nem szolgálhatnak gazdasági célokat, a korlátozó intézkedések pedig kizárólag az érintett személyes magatartásán alapulhatnak. E magatartásnak valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell jelentenie a társadalom valamely alapvető érdekére, az általános, megelőzési célú okok nem fogadhatók el. A Javaslat szerint a tartózkodási jog korlátozásának eszközei a visszairányítás, a kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, valamint a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása. A Javaslat az Irányelvvel összhangban meghatározza az elrendelésük alapjául szolgáló okokat, az Európai Bíróság esetjogával összhangban garanciális rendelkezésekkel szigorítva azt.
A Javaslat a családtagok fokozott védelmét is megteremti. Az Irányelv célkitűzéseinek megfelelően szabályozza a családtagok tartózkodási jogának megtartását az EGT-állampolgár halála vagy távozása, illetőleg a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén.
A Javaslat személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira is. A szabályozás célja, hogy a magyar állampolgárok családtagjai Magyarországra történő beutazásuk, valamint a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásuk során ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint az EGT-állampolgárok családtagjai. Az Irányelv az EGT-állampolgárok családtagjainak (akik szintén rendelkezhetnek EGT-állampolgársággal, illetve harmadik ország állampolgárságával) biztosítja a szabad mozgás jogának gyakorlását, a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken az egyenlő bánásmódot a fogadó állam állampolgáraival, valamint a kiutasítás elleni védelmet. A Javaslat e szabályokat kiterjeszti a magyar állampolgárok családtagjaira is, meghagyva ugyanakkor a hatályos szabályozás alapján biztosított kedvezőbb rendelkezéseket is. A magyar állampolgárok családtagjaira nézve – kevés kivétellel – közösségi szabályozási kényszer nincs, ugyanakkor az Európai Unió által is alapértékként kezelt egyenlő elbánás elve, valamint az Európai Bizottság véleménye is azt az alapvető érdeket támasztja alá, hogy a tagállamok ne különböztessék meg hátrányosan a saját állampolgáraik családtagjait. Természetesen a Magyar Köztársaságnak sem érdeke, hogy állampolgárait, illetve azok családtagjait indokolatlanul hátrányosabban kezelje, ezért kívánatos a vonatkozó jogszabályok oly módon történő módosítása, melynek segítségével a magyar állampolgárok családtagjait nem éri hátrány az EGT-állampolgárok családtagjaihoz képest.
A magyar állampolgárok családtagjai nem tartoznak az Irányelv hatálya alá. Ugyanakkor az Európai Bíróság a Singh-ügy (C-370/90) kapcsán kimondta, hogy amennyiben a saját állampolgár más tagállamban tartózkodott, és onnan tér vissza az állampolgársága szerinti tagállamba, akkor családtagjának legalább ugyanazon jogokat kell biztosítani, mintha az Európai Unió más tagállamába utaznának. Ebben az esetben tehát megjelenik a közösségi jogi kényszer is, amely szerint a magyar állampolgár családtagja legalább olyan elbánásban kell, hogy részesüljön, mint az EGT-állampolgár családtagja.
A Javaslat a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel összhangban megállapítja az EGT-állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik személyes adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat, a kezelhető adatok körét, nyilvántartásuk és továbbításuk rendjét.
A Javaslat számos módosító rendelkezést tartalmaz, mivel az újonnan létrehozott státuszokhoz kapcsolódó jogosultságok biztosítása érdekében az ágazati jogszabályok felülvizsgálatát is szükséges végrehajtani, amely a magyar jogrendszer jelentős részét érinti. A jogosultságoknak és a jelenleg használt fogalmaknak a Javaslat fogalomrendszeréhez történő igazítása elengedhetetlen, mert csak ez biztosítja a jogosultságok elérésének lehetőségét.
A jogszabály-módosítások egy része az Irányelv 24. cikkének történő megfelelést biztosítja. Az Irányelv 24. cikke alapján a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken a fogadó tagállam területén tartózkodó valamennyi uniós polgárnak egyenlő bánásmódot kell biztosítani a fogadó tagállam állampolgáraival. E jog kedvezményét ki kell terjeszteni azokra a családtagokra is, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, és tartózkodási joggal vagy állandó tartózkodási joggal rendelkeznek.
A Javaslat az alábbi személyi kör számára biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását:
a) a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek,
b) az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának,
c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának, valamint
d) annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki
da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
db) – abban az országban, ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik,
és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
Az Irányelv 24. cikkének történő megfelelés érdekében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek számára biztosítani kell a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken mindazokat a jogokat és kedvezményeket, amelyek a magyar állampolgárokat megilletik. A Javaslat elvégzi az ágazati törvényeknek az egyenlő bánásmód megfelelő érvényesülését szolgáló módosítását.
A Javaslat részét képezik továbbá azok a jogszabály-módosítások is, amelyek a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) által előírt egyenlő elbánás elvének érvényesülését szolgálják. A 2003/109/EK irányelv átültetését alapvetően a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat valósítaná meg elfogadása esetén az EK letelepedési engedély és az ideiglenes letelepedési engedély bevezetésével. Mindkét új engedélytípus letelepedett jogállást biztosít. Ennek megfelelően a letelepedetteket megillető jogok és kedvezmények megilletik mind az EK letelepedési engedéllyel, mind az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezőket, ezzel biztosítva a 2003/109/EK irányelv 11. és 21. cikke szerinti egyenlő elbánást.
Az ágazati jogszabályok egy része a különféle jogok és kedvezmények címzettjeként a letelepedettet, más része viszont a letelepedési engedéllyel rendelkezőt jelöli meg. Az utóbbi megoldást alkalmazó jogszabályokat a Javaslat a közösségi joggal összhangban módosítja.
A fentieken túlmenően felülvizsgálatra szorulnak azok az ágazati jogszabályok is, amelyek az Európai Gazdasági Térségre, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokra hivatkoznak. Erre elsősorban az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás kapcsán van szükség.
A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi a fenti indokok alapján szükséges jogszabály-módosításokat is, figyelemmel arra, hogy a jövőben hasonló megállapodás kötésére további államokkal is sor kerülhet.
Részletes indokolás
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az 1. §-hoz
Az 1. § meghatározza a törvény alkalmazási körét. Kimondja, hogy a Magyar Köztársaság mely személyeknek biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását. Kizárja a törvény alkalmazási köréből a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyeket, valamint lehetővé teszi kedvezőbb rendelkezések alkalmazását a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó EGT-állampolgárokra nézve, ha nemzetközi szerződés ekként rendelkezik.
A 2. §-hoz
A 2. § b) pontjában meghatározásra kerül azon személyek köre, akik a magyar állampolgárok, illetve az EGT-állampolgárok családtagjaként a Javaslat alapján beutazási és tartózkodási joggal rendelkezhetnek. A „családtag” elnevezés alatt tehát a normaszövegben mindazon személyeket érteni kell, akiket e felsorolás tartalmaz, függetlenül attól, hogy magyar állampolgár, illetve EGT-állampolgár családtagjai, illetve, hogy maguk EGT-állampolgárok vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkeznek. Az, hogy a családtag magyar állampolgár vagy EGT-állampolgár családtagja, valamint hogy maga is EGT-állampolgár vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkezik, csak azoknál a szabályoknál kerül feltüntetésre ahol ez a szabályozás szempontjából releváns.
A szabályozás a magyar állampolgárok családtagjainak tágabb körére terjed ki, mint az EGT-állampolgárok családtagjainak köre. A magyar állampolgárok esetében egyrészt családtag a magyar állampolgár vagy házastársa nem eltartott felmenője is, valamint az a személy is, aki a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkezik. Ezt az eltérést az indokolja, hogy amíg az EGT-állampolgár családtagjának tartózkodási joga az EGT-állampolgár kereső tevékenységén, illetve anyagi forrásai meglétén alapul, addig a saját állampolgárokra vonatkozóan figyelembe kell venni azt az esetet is, amikor a jövedelemmel esetleg nem rendelkező kiskorú magyar állampolgár Magyar Köztársaság területén való maradásához fűződő jogának védelme a cél. Erre az esetre az átültetésre kerülő irányelv természetszerűleg nem tartalmaz rendelkezést, azonban nemzeti hatáskörben szükséges e kérdés rendezése.
A 2. § c) pontja az Európai Bíróság esetjogának figyelembe vételével meghatározza, hogy a törvény alkalmazásában kit kell keresőtevékenységet folytatónak tekinteni. A közösségi jog szerinti munkavállaló fogalmát a ca) pont, míg az önálló vállalkozó fogalmát a cb) és a cc) pontok tartalmazzák.
II. fejezet
A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA
A beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga
A 3–4. §-hoz
A 3. § és a 4. § szabályozza az EGT-állampolgár és az EGT-állampolgárt, illetve magyar állampolgárt kísérő vagy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz vagy magyar állampolgárhoz csatlakozó, harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag beutazásának feltételeit.
Az EGT-állampolgár érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány birtokában jogosult a belépésre. A közösségi jog – tekintettel a belső határok ellenőrzésének megszűnésére – nem írja elő a dokumentumok felmutatásának a kötelezettségét. Az EGT-állampolgártól vízum sem kérhető.
Az EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz vagy magyar állampolgárhoz csatlakozó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag érvényes úti okmánnyal és – amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – érvényes vízummal jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére. A Javaslat – a családtag fogalmát kitágítva – az eljáró hatóság diszkrecionális döntésétől függően lehetővé teszi az eltartott, a közös háztartásban élő, valamint a súlyos egészségügyi okból személyes gondoskodást igénylő harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazását is.
Az egyébként vízumköteles harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag vízum nélkül utazhat be a Magyar Köztársaság területére, ha rendelkezik a Javaslatban meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmánnyal (tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya), illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártyával.
A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.
Beutazásra jogosító vízumot az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt alábbi feltételeknek:
- rendelkezik érvényes, a határ átlépésére jogosító úti okmánnyal vagy okmányokkal,
- igazolja a tervezett tartózkodás célját és körülményeit, és megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani, és
- nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira, különösen nem áll a tagállamok nemzeti adatbázisaiban szereplő ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
Az érvényes vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot arra jogosítja, hogy a vízum kiállításától számított három hónap alatt többször beutazzon.
A 3. § (6)-(7) bekezdése schengeni kötelezettség teljesítése, a Schengen-tagsággal egyidejűleg fog hatályba lépni.
Az 5. §-hoz
Az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, jogszerűen beutazó családtag a beutazáshoz szükséges okmányok birtokában külön feltételek és más formai követelmények nélkül tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén három hónapot meg nem haladó időtartamig. Az egyetlen feltétel, hogy nem jelenthet indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátó rendszerére.
A három hónapot meghaladó tartózkodás joga
A 6. §-hoz
A Javaslat a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait az Irányelv rendelkezéseivel összhangban bizonyos feltételek teljesítéséhez köti.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult, akinek tartózkodási célja keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása, illetőleg aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátó rendszerére.
Keresőtevékenység céljából tartózkodónak minősül az is, aki munkát keres. Az Európai Bíróság gyakorlatával összhangban a Javaslat nem mondja ki, hogy mennyi ideig lehet jogszerűen munkát keresni, erre vonatkozóan az ésszerűség elve az irányadó: addig, amíg a bizonyítottság és az esély megalapozottak. [Antonissen-ügy (C-292/89.)]
A különbség a tanulmányokat folytatók és azok között, akik megfelelő anyagi forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogát úgy gyakorolják, hogy közben ne váljanak a fogadó állam szociális ellátó rendszere számára indokolatlan teherré: míg a diákok státusza és anyagi helyzete rövid idő leforgása alatt többször változhat, addig a másik kategória tagjainak pozíciója, például a nyugdíjasok esetében stabilnak tekinthető. Ez utóbbiaknak bizonyítani kell a megfelelő anyagi források folyamatos meglétét a tartózkodási jog gyakorlásához, a diákok esetében az igazolandó, hogy valóban tanulmányi céllal szándékoznak tartózkodni a fogadó tagállamban, ehhez képest az anyagi források megléte másodlagos, azoknak a kezdeti időszakon túli állandósága megkérdőjelezhető.[Grzelczyk-ügy (C-184/99.)]
Az elegendő forrással rendelkező személy tartózkodásának, illetve a tanulmányok folytatása céljából tartózkodó személy tartózkodásnak további feltétele, hogy külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult legyen az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodjon.
A keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó, illetőleg az elegendő forrással rendelkező EGT-állampolgárnak a családtagja jogosult a tartózkodásra. A tanulmányokat folytatónál az Irányelv szűkítésének megfelelően csak a házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra.
A 7. §-hoz
A 7. § (1) bekezdése lehetővé teszi a keresőtevékenységet folytató magyar állampolgár családtagja három hónapot meghaladó tartózkodását. A rendelkezés szerint, amennyiben a magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat, a családtagja három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult, ahogy a 6. § (2) bekezdése szerint a keresőtevékenységet folytató EGT-állampolgár családtagja is tartózkodásra jogosult.
A 7. § (2) bekezdése – elsősorban a bővebb családtagi körre figyelemmel – lehetővé teszi azt, hogy akár a magyar állampolgár, akár családtagja biztosíthassa a magyarországi tartózkodáshoz szükséges feltételeket. Míg az EGT-állampolgárok családtagjaira vonatkozó rendelkezések a keresőtevékenységet folytató vagy elegendő megélhetési forrással rendelkező EGT-állampolgár tartózkodását hivatottak elősegíteni, addig a magyar állampolgár családtagja esetében előfordulhat, hogy a családtag az eltartó.
A 7. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy szűk körben, a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy részére a három hónapot meghaladó tartózkodás a (2) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is engedélyezhető legyen.
A 8. §-hoz
A Javaslat - összhangban az Irányelv rendelkezéseivel - lehetőséget ad arra, hogy az EGT-állampolgár vagy magyar állampolgár családtagi köre kibővüljön. A 8. §-ban meghatározott személyi kör az eljáró hatóság döntésének függvényében családtagként lesz jogosult a tartózkodásra. A kedvezményezett személyi körbe tartozik egyrészt, aki magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, másrészt, aki – abban az országban, ahonnan érkeznek – a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.
A fenti személyek tartózkodási joga megszűnik, ha az annak alapjául szolgáló életközösség már nem áll fenn.
A hatóság által engedélyezett családtagi kör a jogszerű tartózkodás alatt a családtag jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg a magyar állampolgár halála esetén, valamint az EGT-állampolgár halála, tartózkodási jogának megszűnése esetén, illetve akkor, ha az EGT-állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott. Mivel a magyar állampolgár tartózkodási jogát nem veszíti el, ezért a családtagja szempontjából csak az az eset releváns, ha a magyar állampolgár meghal, ezért a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a családtag csak a magyar állampolgár halála esetén tartja meg tartózkodási jogát.
A 9. §-hoz
Az Irányelvnek megfelelően az EGT-állampolgár a keresőtevékenységének megszűnése esetén a keresőtevékenységhez kapcsolódó tartózkodási jogát megtartja, ha balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt keresőképtelen, keresőtevékenysége megszűnését követően külön törvényben meghatározott álláskeresővé vált, vagy szakmai tevékenysége magasabb szintű gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenysége során szerezte.
Az álláskeresővé vált EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára tartja meg.
A 10–11. §-hoz
A 10. és a 11. § a családtagok tartózkodási jogának fennmaradását szabályozza. Az Irányelv egyik jelentős újdonsága a családtagok tartózkodási jogának fokozott védelme abban az esetben, ha a magyar állampolgár meghal, a házasságot felbontják vagy érvénytelenítik, illetve ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott vagy a házasságot felbontják vagy érvénytelenítik.
A 10. § a családtagként tartózkodó EGT-állampolgár, míg a 11. § a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogának fennmaradását szabályozza.
A 10. § (1) bekezdése alapján az EGT-állampolgár tartózkodási joga nem családtagként, hanem a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén, az ott meghatározott jogcímen marad fenn. A (2) bekezdés szerint a magyar állampolgár családtagjaként tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga a magyar állampolgár halála esetén marad fenn, mivel a magyar állampolgárra nézve a tartózkodási jog felhagyásának esete nem állhat fenn. A (3) bekezdés az EGT-állampolgár házastárs tartózkodási jogának fennmaradásáról rendelkezik, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette, függetlenül attól, hogy magyar állampolgár vagy EGT-állampolgár házastársa volt. Erre az esetre is vonatkozik az, hogy a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén, a tartózkodási jog az ott meghatározott jogcímen marad fenn. A (4) bekezdés szabályozza azt az esetet, amikor az EGT-állampolgár továbbra is családtagként rendelkezik tartózkodási joggal, tehát ha magyar állampolgár családtagja, vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesíti.
A 11. § (1) bekezdése a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogának fennmaradásáról rendelkezik abban az esetben, ha az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár meghal. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga minden esetben családtagként marad fenn, mivel a tartózkodási jogának alapja az, hogy EGT-állampolgár családtagja volt. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga fennmaradásának további feltételeit a (2) bekezdés tartalmazza. A (3) bekezdés a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási jogának fennmaradásáról rendelkezik a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik a házasság fennállásának idejét, valamint a gyermek érdekeit. A 11. § (5) bekezdése szerint a magyar állampolgár halála, a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársának tartózkodási joga minden feltétel nélkül fennmarad, ha a házasságból született gyermek feletti szülői felügyeleti jogot ő gyakorolja. E rendelkezést az indokolja, hogy ebben az esetben a tartózkodást a hatóság egyébként az általános tartózkodási feltételek hiányában is engedélyezheti.
A 12. §-hoz
Ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, gyermekének tartózkodási joga – életkorától függetlenül – a tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn. A 12. § az Európai Bíróság Echternach & Moritz esetben (389-390/87.) kimondott jogtételét veszi át. A tanulmányok időtartamára megtartott tartózkodási jog indoka, hogy a gyermek már integrálódott a magyar oktatási rendszerbe.
A 13. §-hoz
Az eljáró hatóság határozatban állapítja meg, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta a Magyar Köztársaság területét. Nem minősül a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyásnak, ha a távollét oka olyan méltányolható körülmény, mint a kötelező katonai szolgálat vagy az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés.
A 14. §-hoz
Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Az érdekházasságok kiszűrése érdekében a Javaslat alapján a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a tartózkodási jog megszerzését követő hat hónapon belül a családi életközösség megszűnt, és azt csak a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítették.
Szülői felügyeleti jogon alapuló tartózkodás esetén a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, szülői felügyeleti joggal rendelkező személy tartózkodási joga megszűnik, ha a szülői felügyelet joga megszűnik és más jogcímen e személy további tartózkodásra nem jogosult.
A 15. §-hoz
A tartózkodási jog megszűnését a beutazási és tartózkodási tilalomhoz kapcsolódó esetkör kivételével az eljáró hatóság határozata állapítja meg. A tartózkodási jog megszűnése esetén az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles a Magyar Köztársaság területét elhagyni.
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag nem köteles a Magyar Köztársaság területét elhagyni, ha külön törvény alapján tartózkodásra jogosító engedélyt kap. Ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a tartózkodási jog a Javaslat alapján megszűnik, de a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban új Idtv.) alapján engedélyezhető lenne a tartózkodás (például: humanitárius tartózkodási engedély), akkor a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új Idtv. hatálya alá kerül, és nem állhat országelhagyási kötelezettség alatt.
Az állandó tartózkodás joga
A 16. §-hoz
Az új szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, a társadalmi kohézió előmozdításának kulcseleme, az állandó tartózkodás jogának biztosítása. A Javaslat – alapesetben – az állandó tartózkodás jogát valamennyi EGT-állampolgár és családtagja számára biztosítja, amennyiben öt évig megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarországon tartózkodtak. Ez az új, általános jogosultság nemcsak meghatározott kategóriák számára biztosítja a maradás jogát a gazdasági aktivitás befejeződésével (üzemi balesetet szenvedettek, nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók stb.), hanem mindenki számára, aki az ötéves jogszerű tartózkodás feltételét teljesíti.
A Javaslat alapján emellett az a személy is jogosult az állandó tartózkodásra, aki az EGT-állampolgárra vagy a magyar állampolgárra tekintettel fennmaradó tartózkodási joggal rendelkezik és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, valamint az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek a Magyar Köztársaság területén született gyermeke is.
A 16. § (2) bekezdése biztosítja, hogy a magyar állampolgárok családtagjainak az állandó tartózkodási jog megszerzése az új szabályozás miatt az előző szabályokhoz képest ne kedvezőtlenebb szabályok mellett történjen. Amennyiben a családtag legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él, illetve a házastárs esetében amennyiben a magyar állampolgár házastársával a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötte, a családtag állandó tartózkodásra jogosult.
Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott és a Magyar Köztársaság területére három hónapot meghaladó időre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam újrakezdődik.
A 17. §-hoz
A belső határok nélküli Európa, a határellenőrzés megszűnése nem teszi lehetővé a hatóság számára a beutazás időpontjának pontos ismeretét. A Javaslat felállít ezért egy vélelmet: az ellenkezőjének bizonyításáig a Magyar Köztársaság területén való megszakítás nélküli tartózkodásának első napjának az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése, illetőleg a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó tartózkodása esetén a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának napját kell tekinteni.
Az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez vizsgálandó a tartózkodás folyamatossága. A Javaslat alapján nem minősül a tartózkodás megszakításának az évente legfeljebb hat hónapig tartó, a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás, valamint a kötelező katonai szolgálat miatti távollét, illetve az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen a terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés miatti távollét.
A Javaslat szerint a tartózkodás megszakításának minősül azonban, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával a Magyar Köztársaság területén (hat hónapot meghaladó időtartamra távozik a Magyar Köztársaság területéről).
A 18. §-hoz
A Javaslat – a hatályos közösségi jognak megfelelően – bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a Magyar Köztársaság területén keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár az általános ötéves tartózkodási idő letelte előtt állandó tartózkodásra legyen jogosult. A kedvezményezetti kör az Irányelvben meghatározott személyi kör (nyugdíjkorhatárt elért személyek, üzemi balesetet szenvedett személyek stb.).
Az állandó tartózkodási jog általános szabályoktól eltérő megszerzésére vonatkozó szabályok alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beszámít az az időszak is, amely alatt az EGT-állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint álláskeresőnek minősül, vagy betegség vagy baleset következtében nem folytat keresőtevékenységet.
Az Irányelvből fakadó közösségi jogi követelmény, hogy ha a keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár házastársa magyar állampolgár, az EGT-állampolgár tartózkodási, illetve keresőtevékenység folytatásával kapcsolatos időtartamra vonatkozó feltételek hiányában is állandó tartózkodásra jogosult, ha öregségi vagy korengedményes nyugdíjra szerzett jogosultságot, illetve keresőtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota következtében hagyott fel.
Ha az EGT-állampolgár az általános ötéves tartózkodási idő letelte előtt megszerezte az állandó tartózkodás jogát, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy is állandó tartózkodásra jogosult. Ha a Magyar Köztársaságban keresőtevékenységet folytató EGT-állampolgár azt megelőzően meghal, hogy az állandó tartózkodás jogát az általános ötéves tartózkodási idő letelte előtt megszerezte volna, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy állandó tartózkodásra jogosult, ha az EGT-állampolgár a halálát megelőzően két évig megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, vagy az EGT-állampolgár halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye.
A 19. §-hoz
Az állandó tartózkodási jog megszűnik két év folyamatos távolléttel vagy beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén. Két év folyamatos távollét esetén az állandó tartózkodási jog megszűnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg.
III. fejezet
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ OKMÁNYOK
A harmadik ország állampolgárságával rendelkezo családtag számára kiadott vízum
A 20. §-hoz
A Javaslat külön fejezetben tartalmazza az EGT-állampolgárokat és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagokat terhelő bejelentési kötelezettségeket, valamint a tartózkodási joguk igazolására szolgáló okmányokra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az eljárások részletes rendjével, továbbá az egyes okmányok tartalmi és formai jellemzőivel kapcsolatos kérdéseket a Javaslat végrehajtási rendelete fogja szabályozni.
A 20. § az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott vízumra vonatkozó eljárási jellegű szabályokról rendelkezik azt az esetet figyelembe véve, ha a családtag beutazásához vízumra van szükség. A vízumköteles harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére kiadott vízum érvényességi ideje a kiállításától számított hat hónap, azonban a kiadásnál meg kell felelni annak a feltételnek, hogy a vízum érvényességi ideje az úti okmány érvényességi idejét nem haladhatja meg. A már kiadott vízumot érvényteleníteni kell, ha a családtag a beutazásakor már nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal vagy már nem tudja igazolni a tervezett tartózkodás célját és körülményeit, továbbá nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel sem a tervezett tartózkodás időtartamára, sem pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová biztosan beengedik, illetve nem képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani. A kiadott vízumot akkor is érvényteleníteni kell, ha a családtag veszélyt jelent a Magyar Köztársaság közrendjére, belső biztonságára, nemzetközi kapcsolataira vagy a közegészségügyre, így különösen, ha a tagállamok nemzeti adatbázisaiban szereplő ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
A vízum kiállítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.
Soron kívüli eljárásnak akkor van helye, ha a kérelmező kiskorú és beutazására gyógykezelés céljából kerül sor. A kiskorú kérelmezőre vonatkozó további szabály, hogy a vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorút, azonban feltétel, hogy a meghallgatáson törvényes képviselője részt vegyen. Mivel azonban a vízumkérelmeket főszabály szerint a külképviseleteken terjesztik elő, az esetek egy részében gondot okozott az, hogy a kiskorú törvényes képviselője nem tudott megjelenni. E probléma orvoslása érdekében a Javaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy amennyiben a törvényes képviselő valamilyen okból nem tud jelen lenni a meghallgatáson, úgy az azon való részvételre meghatalmazást adhasson más személynek. A törvényes képviselő meghatalmazásával rendelkező más személynek nagykorúnak és cselekvőképesnek kell lennie.
Az Irányelv nem állapít meg szabályokat a vízumeljárással kapcsolatban.
Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány
A 21–23. §-hoz
A 21-23. §-ok rögzítik azokra az okmányokra vonatkozó szabályokat, amelyeket az eljáró hatóság három hónapot meghaladó tartózkodás esetén állít ki az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére.
Az Irányelv 8. cikke értelmében a három hónapnál hosszabb tartózkodási idő tekintetében a fogadó tagállam megkövetelheti az uniós polgártól a megfelelő hatóságoknál történő bejelentkezést. A bejelentkezés határideje nem lehet rövidebb a megérkezés időpontjától számított három hónapnál.
A Javaslat az Irányelvben megfogalmazott szabályoknak megfelelően az EGT-állampolgárt terhelő bejelentési kötelezettséget ír elő. A korábbi speciális tartózkodási engedély kiadásával szemben az EGT-állampolgártól csak tartózkodásának bejelentése követelhető meg, amely kötelezettségnek az érintett a külön jogszabályban meghatározott okiratok bemutatásával, illetve csatolásával tehet eleget. Amennyiben a feltételek fennállását az EGT-állampolgár igazolja, az eljáró hatóság azonnal kiállítja a tartózkodás bejelentéséről szóló regisztrációs igazolást, amely a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja. A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha az EGT-állampolgár tartózkodási joga megszűnt.
A három hónapot meghaladó tartózkodáshoz az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetében nem elegendő a regisztráció, hanem a beutazástól számított három hónapon belül kérelmezni kell a tartózkodási kártya kiadását. Abban az esetben, ha a tartózkodási kártyát olyan harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmezi, aki korábban nem a törvény hatálya alá tartozott, de egy EGT-állampolgárral vagy egy magyar állampolgárral kötött házassága révén a törvény hatálya alá került, úgy kérelmét a Javaslat szerinti tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől számított három hónapon belül kell benyújtania. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni, illetve csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott azon okiratokat, amelyek igazolják, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag eleget tesz a Javaslatban foglalt feltételeknek és jogosult a három hónapot meghaladó idejű tartózkodásra. Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hoz érdemi döntést, ennek meghozataláig a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát a hatóság által kiadott igazolás tanúsítja.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdése felsorolja azokat az időtartamokat, amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele, ilyen például a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő vagy a szakhatóság eljárásának időtartama. A Javaslatban előírt három hónapos határidő nem minősül ügyintézési határidőnek, a három hónapba a Ket. 33. § (3) bekezdésében említett eljárások időtartama beleszámít, tehát az érdemi döntés meghozataláig eltelt idő nem haladhatja meg a három hónapot. Ugyanez a szabály érvényesül az állandó tartózkodási jogot igazoló okmányok kiállításánál is.
A Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén az eljáró hatóság kiállítja a tartózkodási kártyát, amennyiben azonban a feltételek meglétét a családtag nem tudja igazolni, úgy kérelmét a hatóság határozattal elutasítja. A tartózkodási kártya érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását.
A Javaslat ezen rendelkezései megfelelnek az Irányelv 9. és 10. cikkei előírásainak azzal az eltéréssel, hogy míg az Irányelv felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyeken az eljáró hatóság tartózkodási kártya kiadása iránti érdemi döntése alapul, addig a Javaslat ezeket nem tartalmazza, mivel a benyújtandó okiratok a Javaslat végrehajtási rendeletében kerülnek meghatározásra.
Az Irányelv 11. cikke rendelkezik a tartózkodási kártya érvényességi idejéről. Az Irányelvben rögzített szabályoknak megfelelően a Javaslat előírja, hogy az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére a tartózkodási kártyát úgy kell kiállítani, hogy érvényességi ideje igazodjon az EGT-állampolgár magyarországi tartózkodásának időtartamához. A tartózkodási kártya érvényességének leghosszabb időtartama öt év lehet, figyelembe véve, hogy öt éves megszakítás nélküli és jogszerű tartózkodást követően állandó tartózkodási jog megszerzésére és az ezt igazoló okmány kiadására nyílik lehetőség.
A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetében a tartózkodási kártya érvényességi ideje egységesen öt év.
A tartózkodási kártya érvénytelenségét eredményezi, ha birtokosa a Magyar Köztársaság területén tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy ha tartózkodási joga megszűnt.
Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány
A 24–26. §-hoz
A 24-26. §-ok állapítják meg az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, továbbá a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadásra kerülő állandó tartózkodási jogot igazoló okmányok szabályait.
Az Irányelv 19. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy kérelemre huzamos tartózkodást igazoló dokumentumot kell kiállítani a feltételeket teljesítő uniós polgárok számára, illetve a 20. cikk (1) bekezdése szerint huzamos tartózkodási kártyát kapnak azon családtagok, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, de huzamos tartózkodásra jogosultak.
A Javaslat az Irányelvnek megfelelően meghatározza, hogy az eljáró hatóság állandó tartózkodási kártyát állít ki az EGT-állampolgár, harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére, ha az ehhez szükséges feltételeket teljesítik. Az eljárás kérelemre indul, és az eljáró hatóságnak érdemi döntését a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül kell meghoznia.
Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának és a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejárta előtt kell benyújtania. Ha a kérelmező nem tartja be ezt a határidőt, tehát kérelmét a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejárta után nyújtja be, és magát kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell. Az EGT-állampolgár esetében hasonló határidő nincs megszabva a kérelem benyújtására, mivel a részére kiállított regisztrációs igazolás határozatlan időre érvényes.
Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki, amely az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát.
Ha az EGT-állampolgár vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának, továbbá a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának a tartózkodási joga megszűnt, a részükre kiadott állandó tartózkodási kártya érvénytelenségét kell megállapítani.
Bejelentési kötelezettségek
A 27–32. §-hoz
A 27-32. §-ok az EGT-állampolgár, az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, továbbá a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja bejelentési kötelezettségeit szabályozzák. Az Irányelvben a bejelentési kötelezettségekre vonatkozóan nincs előírás, viszont teljesítésük szükséges ahhoz, hogy az eljáró hatóságok megfelelően nyilván tudják tartani a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogukat gyakorló EGT-állampolgárokat, harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaikat, a magyar állampolgárok harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjait, valamint tartózkodásuk jogcímét.
Az EGT-állampolgár, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja első magyarországi lakóhelyét a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az eljáró hatóság a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása céljából az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag nyilvántartott személyes adatairól, lakóhelyéről, valamint a regisztrációs igazolás vagy a tartózkodási kártya adatairól értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet. A regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya érvénytelensége esetén az eljáró hatóság az érvénytelenség tényéről értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.
Ha az EGT-állampolgárnak, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának vagy a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának az úti okmányát, személyazonosító igazolványát vagy tartózkodási jogot igazoló okmányát eltulajdonítják, az megsemmisül vagy elveszik, az érintett köteles ezt bejelenteni. Bejelentési kötelezettség terheli az okmány birtokosát akkor is, ha az érintett az elveszettnek hitt okmányt később megtalálja. Az eljáró hatóság a bejelentésről igazolást állít ki.
Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles új úti okmányt beszerezni az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az új úti okmány és a bejelentésről szóló igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.
Mivel az EGT-állampolgár a beutazásra és a kiutazásra érvényes személyazonosító igazolvány birtokában is jogosult, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmánya helyett csak akkor köteles új úti okmányt beszerezni, ha érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik.
Az EGT-állampolgár, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, valamint a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát, valamint a névváltoztatást, ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény a Magyar Köztársaság területén kívül következett be. Ez a bejelentési kötelezettség azt az EGT-állampolgárt vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot is terheli, aki három hónapot meghaladóan tartózkodik a Magyar Köztársaság területén.
Az EGT-állampolgár vagy a családtag köteles az eljáró hatóságnak bejelenteni azt az esetet, ha tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, mivel a hatóság erről az eseményről más módon nem értesülne.
A családtagot bejelentési kötelezettség terheli abban az esetben, ha tartózkodási jogcímében a Javaslatban meghatározott okokból (annak a személynek a halála, akinek a jogán a tartózkodási joga alapul; a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás; a házasság érvénytelenítése vagy felbontása) és feltételek alapján került sor. A családtagnak ilyenkor igazolnia kell azt, hogy tartózkodásának további feltételei fennállnak.
Ha az eljáró hatóság engedélyezte annak a személynek a családtagként történő tartózkodását, aki a magyar állampolgárral, illetve az EGT-állampolgárral a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig egy háztartásban élt, akkor ez a családtag köteles bejelenteni, ha a tartózkodási joga alapjául szolgáló életközösség megszűnt.
Az Irányelv 26. cikkének megfelelően a személyazonosság, illetve a tartózkodás jogszerűségének ellenőrzésére feljogosított hatóság ellenőrizheti, hogy az EGT-állampolgár, valamint a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a tartózkodási jogot igazoló okmánnyal. A hatóság felhívására az érintett köteles az okmányt bemutatni.
Valamennyi tartózkodási jogot igazoló okmányra, így a regisztrációs igazolásra, a tartózkodási kártyára és az állandó tartózkodási kártyára vonatkozóan is hangsúlyozni kell, hogy az Irányelv 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően birtoklásuk nem lehet valamilyen jog gyakorlásának vagy adminisztratív formai követelmény teljesítésének az előfeltétele. A tartózkodási jog az okmányok meglététől függetlenül fennállhat, és a tartózkodási jogosultságot bármilyen más bizonyítási eszközzel bizonyítani lehet.
V. fejezet
A SZABAD MOZGÁS JOGÁNAK KÖZRENDI, KÖZBIZTONSÁGI VAGY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL TÖRTÉNO KORLÁTOZÁSA
A 33. §-hoz
A törvény a hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozását kizárólag az Irányelv 27. cikke által megfogalmazott alapelv szerint teszi lehetővé: a közrendi, köz- és nemzetbiztonsági okokból hozott korlátozó intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett személyes magatartásán alapulhatnak.
Az alapelv értelmében az egyes korlátozó intézkedések súlyosságának az érintettnek a társadalom valamely alapvető érdekére valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelentő magatartásához kell igazodnia. [Rutili-ügy (36/75)]
Az alapelv az Európai Bíróság gyakorlatában kialakított követelményeket foglalja össze, melyek értelmében a korlátozó intézkedések nem alapulhatnak az érintett magatartásához közvetlenül nem kapcsolódó, a generális prevenciót szolgáló megfontolásokon. [Bonsignore-ügy (67/74)]
A 34. §-hoz
A Javaslat a kényszerintézkedések generális szabályai között tartalmazza a nemzetközi jog fontos alapelvét, a visszaküldés tilalmát (non-refoulment elve). A Javaslat tiltja a törvény hatálya alá tartozó személyek visszairányítását, illetve kiutasítását olyan országba, valamint olyan ország határterületére, ahol az érintett az emberi jogait sértő cselekményeknek lenne kitéve. A közösségi jog alapján csak szűk körben korlátozható az EGT-állampolgárok és a családtagok Magyarországra történő beutazása és tartózkodása, a non-refoulement elve az állami szuverenitás további korlátozását hordozza magában.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának értelmezése szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkében foglalt kínzás tilalmát egy állam azzal is megszegheti, ha egy külföldit olyan országba küld vissza (ad ki vagy utasít ki), ahol a visszaküldöttet kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód fenyegeti.
A 35. §-hoz
A Javaslat általános felhatalmazást ad az eljáró hatóságnak arra, hogy a Javaslat által megállapított kötelezettségek teljesítését ellenőrizze. Az ellenőrzési jogosultság egyrészt a törvény hatálya alá tartozó személyek tartózkodási feltételei fennállásának vizsgálatára, másrészt a bejelentési kötelezettségek teljesítésére terjed ki.
A hatóság jogosultságának fontos garanciális korlátját jelenti, hogy az ellenőrzési tevékenység csak a kötelezettségek megszegésére vonatkozó adat felmerülése esetén gyakorolható.
A beléptetés megtagadása és a visszairányítás
A 36. §-hoz
A beléptetés megtagadására, valamint a visszairányítás elrendelésére a Magyar Köztársaság államhatárán kerülhet sor. A beléptetés megtagadását a Javaslat egy pozitív („rendelkezzék a szükséges dokumentumokkal”), valamint egy negatív feltétel („ne álljon beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt”) hiánya esetén írja elő. A törvény hatálya alá tartozó személyek beléptetését meg kell tagadni, ha nem tesznek eleget a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételeknek (pozitív feltétel hiánya), vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állnak (negatív feltétel hiánya).
Az EGT-állampolgár a beutazáshoz való jogának fennállását személyazonosságának igazolásával tudja bizonyítani. Ha személyazonosságát, valamint EGT-állampolgárságát igazolja – mivel ezt érvényes úti okmányával vagy személyazonosító igazolványával teheti meg –, azzal egyben eleget tesz a Javaslat által előírt beutazási feltételeknek is, ellenkező esetben azonban rá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg EGT-állampolgárságát nem valószínűsíti.
Az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja érvényes úti okmánnyal, valamint – ha beutazásához vízum szükséges – érvényes vízummal, illetve a Javaslatban meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmánnyal vagy más EGT állam által kiállított tartózkodási kártyával utazhat be a Magyar Köztársaság területére. Az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetében a törvény alkalmazását a „családtagi” jogállás igazolása megalapozza.
Ha az EGT-állampolgár, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, beléptetését meg kell tagadni.
A beléptetés megtagadása esetén a határforgalmat ellenőrző hatóság határozatban azonnal elrendeli a visszairányítást, amely kötelezést jelent a határterület elhagyására. A visszairányítás lehetséges célországait a Javaslat sorrendben határozza meg.
A visszairányítás végrehajtása iránt főszabály szerint haladéktalanul intézkedni kell. Ez alól – az Irányelv 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően – kivételt jelent az az eset, ha a visszairányított személy kérelmezi, hogy hetvenkét órán belül – az Irányelv 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően – bármely módon igazolhassa a beutazáshoz való jogának fennállását. Ez az időtartam elegendő arra, hogy az érintett a szükséges dokumentumokat beszerezze, vagy azokat hozzá eljuttassák. A lehetőségek biztosítása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szükséges okmányok, iratok beszerzéséről a határforgalmat ellenőrző hatóságnak kell gondoskodnia. A kérelem előterjesztésére értelemszerűen csak abban az esetben van lehetőség, ha a beléptetés megtagadására a beutazás feltételeinek hiányában került sor.
A 37. §-hoz
A visszairányítás azonnali végrehajtása esetén a visszairányított személy köteles a visszairányítás célországába vissza- vagy továbbinduló járművön tartózkodni vagy arra átszállni. Ha a visszairányított visszautaztatása – szállítóeszköz rendelkezésre állása hiányában vagy a beutazáshoz való jog fennállásának igazolása iránti kérelem előterjesztése következtében – nem hajtható végre haladéktalanul, az érintett a visszairányítás végrehajtásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig köteles az eljáró hatóság által kijelölt helyen (határátkelő-helyen, repülőtér tranzitvárójában) tartózkodni. A kötelező tartózkodási helyet a visszairányított személy visszautazás céljából bármikor elhagyhatja.
Ha a visszairányított személy a rendelkezésére álló idő alatt a beutazáshoz való jogának fennállását bizonyítja, a visszairányítást elrendelő határozat érvényét veszti, és az érintettet a határforgalmat ellenőrző hatóság belépteti.
Ha a visszairányítás az elrendelésétől számított hetvenkét órán belül nem hajtható végre, a visszairányított személyt – beléptetését követően – az eljáró hatóság kiutasíthatja. A kiutasítás következtében egyszerűbbé válik a visszautazási kötelezettség végrehajtása, mivel a kiutasítást toloncolás útján kell végrehajtani. A visszairányított személy esetében a kiutasítás végrehajtási jellegét erősíti az is, hogy ez esetben a kiutasítással egyidejűleg nem rendelhető el beutazási és tartózkodási tilalom. Ha a beléptetés megtagadására, valamint a visszairányítás elrendelésére beutazási és tartózkodási tilalom fennállása miatt került sor, a tilalom hatályát a kiutasítás nem érinti.
A beutazási és tartózkodási tilalom
A 38–39. §-hoz
A Javaslat a beutazási és tartózkodási tilalom két típusát különíti el: az önállóan elrendelt, valamint az idegenrendészeti kiutasítással egyidejűleg elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat. Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat – a meghatározott jogcímek alapján – az ismeretlen helyen, illetve nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személlyel szemben határozattal kell elrendelni. Az önálló jogalap akkor teszi lehetővé a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését, ha az érintett kiutasítására nincs mód. Az idegenrendészeti kiutasítással egyidejűleg elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom ezzel szemben a kiutasítást elrendelő határozat rendszerinti járulékos eleme.
A tilalom a nyilvántartásba vételben realizálódik, amely alapján a határforgalmat ellenőrző hatóság – a beutazásra vonatkozó külön hozzájárulás hiányában – a beléptetést megtagadja.
A bíróság által elrendelt kiutasítás mellékbüntetés magában foglalja a Javaslat szerinti beutazási és tartózkodási tilalom tartalmát: a kiutasítás tartama alatt a kiutasított nem térhet vissza a Magyar Köztársaság területére. A bíróság által elrendelt kiutasítás esetén ezért a beutazási és tartózkodási tilalom fennálltát a nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő hatóság mérlegelési jogkörben határozza meg. A tilalom időtartama az első elrendeléskor három évnél nem lehet hosszabb, s alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
A Javaslat fontos garanciális szabálya, hogy a beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.
Az idegenrendészeti kiutasítás
A 40. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozása körében az Európai Unió joga a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozónál kedvezőbb szabályozást követel meg. Erre tekintettel a Javaslat a törvény hatálya alá tartozó személyekkel szemben elrendelhető idegenrendészeti kiutasítás okait szűk körben határozza meg.
A Javaslat – az Irányelv 27. cikk (1) bekezdésével, valamint 29. cikkével összhangban – megengedi az esetlegesen járványt okozó, valamint más fertőző betegségekkel összefüggésben a szabad mozgás és tartózkodás jogát korlátozó intézkedések alkalmazását. Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, aki külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van. A kiutasításra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett szándékosan nem veti alá magát a betegsége, illetve fertőzése által indokolt egészségügyi ellátásnak.
A Javaslat kizárja a kiutasítást, ha a megbetegedés a beutazást követő három hónap elteltével jelentkezik, ezáltal megdönthetetlen vélelmet állít fel amellett, hogy a betegséget, illetve fertőzést az érintett a beutazását követően szerezte.
A kiutasítás másik esetkörét a közrenddel, közbiztonsággal összefüggő kiutasítási okok képezik. Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot, aki az országelhagyási kötelezettségének az előírt határidőn belül nem tett eleget, továbbá aki beutazási vagy tartózkodási jogosultsága fennállásának igazolása során csalárd módon járt el.
A 41–42. §-hoz
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a Javaslat egytől öt évig terjedő intervallumban határozza meg. A közegészségügyi okból elrendelt kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára a közegészségügyi hatóság tesz javaslatot a betegség, illetve a fertőző vagy kórokozó hordozó állapot fennállására tekintettel.
A szabad mozgás és tartózkodás jogának korlátozását övező jelentős garancia annak lehetősége, hogy az érintett a kiutasítás végrehajtásának napjától számított két év elteltével kérheti a beutazási és tartózkodási tilalom indokoltságának felülvizsgálatát.
Nem rendelhető el beutazási és tartózkodási tilalom a visszairányítás végrehajtásának – a visszairányítottnak fel nem róható okból történő – meghiúsulása miatt elrendelt kiutasítás, továbbá kiskorú kiutasítása esetén sem.
A Javaslat az állandó tartózkodási joggal rendelkező személyek kiutasítás elleni védelmét az Irányelv 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően tovább erősíti: az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhető el azon EGT-állampolgárokkal és családtagokkal szemben, akik több mint 10 éve jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. Ezen személyi kör súlyos közrendi, közbiztonsági okból történő kiutasítása a Büntető Törvénykönyv alapján lehetséges. Emellett kivételes eljárást kell alkalmazni a kiskorú személyekkel szemben családi kapcsolataik védelme érdekében az ENSZ Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményével összhangban.
A 43. §-hoz
A kétszeres értékelés tilalmának megfelelően a Javaslat kizárja az idegenrendészeti kiutasítás elrendelését olyan cselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során a bíróság ítéletében nem szabott ki kiutasítás büntetést. Ez az elv magában foglalja azt is, hogy amely cselekmények nem olyan súlyosak, hogy velük szemben a büntetőjog eszközei alkalmazásának lenne helye (felmentő ítélet születik), azok miatt a szabad mozgás és tartózkodás joga sem korlátozható.
A 44. §-hoz
A Javaslat – az Irányelv 28. cikk (1) bekezdésével összhangban – meghatározza azokat a mérlegelési szempontokat, amelyeket a tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgárral és családtaggal szembeni idegenrendészeti kiutasítás elrendelése előtt figyelembe kell venni. Vizsgálni kell különösen az elkövetett cselekmény jellegét és súlyát, az érintett személy integrációjának mértékét, életkorát, egészségi állapotát, családi és gazdasági körülményeit, származási országával fennálló tényleges kapcsolatait, valamint tartózkodásának időtartamát.
A 45. §-hoz
A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy beutazását a Javaslat kivételes esetekben lehetővé teszi. Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy kizárólag a bíróság kezdeményezésére kiadott hatósági engedély alapján utazhat be a Magyar Köztársaság területére. A kezdeményezésre tipikusan abban az esetben kerülhet sor, ha a nemzetközi vagy európai uniós kötelezés alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személlyel szemben a tilalom elrendelését előíró nemzetközi jogi vagy európai uniós aktus alapjául szolgáló cselekmény elbírálása érdekében Magyarországon indul büntetőeljárás.
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy részére a beutazást az elrendelő hatóság – az Irányelv 31. cikk (4) bekezdésének megfelelően – a tilalom indokoltságának felülvizsgálata iránti eljárás során engedélyezi az érintett eljárási jogainak érvényesíthetősége céljából.
A 46–47. §-hoz
Az idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A Javaslat a határozatok bírósági felülvizsgálatát teszi csak lehetővé, melyre speciális eljárási szabályokat is megfogalmaz. Biztosítja a gyors eljárást: az eljáró bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Az érintett eljárási jogai gyakorlásának biztosítása érdekében személyes meghallgatást kérhet.
A bíróság reformatórius joggal rendelkezik, azaz a határozatot megváltoztathatja.
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy – az Irányelv 32. cikkében foglaltakkal összhangban – egészségi állapotára tekintettel kérheti a tilalom törlését. Ezen kérelemről az eljáró hatóság három hónapon belül határoz.
A kiutasítás végrehajtása
A 48–49. §-hoz
A non-refoulement elvre a kiutasítás végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni, mely szerint a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy az az ország, amelynek területére a kiutasítás történik, biztonságos ország e.
Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának törvényessége felett a büntetés-végrehajtási bíró őrködik. A büntetés-végrehajtási bíró kiutasítási akadály megállapítása iránti eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
A Javaslat – az Irányelv 33. cikk (2) bekezdésével összhangban – garanciális szabályként előírja, hogy ha a kiutasítási ítélet végrehajtására – a szabadságvesztés büntetés kivételével – az ítélet meghozatalától számított több mint két évig nem került sor, a bíróság – az eljáró hatóság kezdeményezésére – az ítéletet felülvizsgálja, és ha a kiutasított körülményeiben lényeges változás következett be, illetve az érintett személy jelentős és tényleges veszélyt nem jelent a közrendre és közbiztonságra, a kiutasítást törli.
A kitoloncolás
Az 50. §-hoz
A Javaslat rendelkezései szerint elrendelt idegenrendészeti kiutasítást minden esetben a kiutasított személy hatósági kikísérésével, kitoloncolásával kell végrehajtani. A kitoloncolás ezért az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat állandó tartalmi eleme.
A kitoloncolást elrendelő határozat végrehajtásának felfüggesztése nem kérhető, a foganatosítás módja ellen azonban a kiutasított személy végrehajtási kifogást terjeszthet elő.
A kitoloncolási orizet
Az 51. §-hoz
A Javaslat szerint kiutasított és kitoloncolt személyt – tekintettel a Javaslatban meghatározott kiutasítási okok szűk körére – a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében minden esetben őrizetbe kell venni. Az őrizet kitoloncolási őrizet jellegét erősíti rövid időtartama is: az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, melyet a bíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de legfeljebb harminc napra hosszabbíthat meg. Kiskorút nem lehet kitoloncolási őrizetbe venni.
A kitoloncolási őrizet végrehajtására vonatkozó garanciaként fogalmazza meg a Javaslat az azonnali megszüntetés okait: az elrendelés oka megszűnését, a végrehajtás meghiúsulását, valamint az elrendeléstől számított harminc nap elteltét.
A kifogás
Az 52–53. §-hoz
A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az érintett a határozat bírósági felülvizsgálata iránt az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be. A kifogás benyújtása alapjául szolgálhat az őrizet végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezések, a fogvatartott személy jogainak megsértése is.
A kifogás elbírálására a Javaslat a szabadságkorlátozás súlyának megfelelően rövid határidőket szab.
A kitoloncolási orizet bírósági meghosszabbítása
Az 54. §-hoz
A kitoloncolási őrizet meghosszabbítását az eljáró hatóság köteles az őrizetbe vételt követő huszonnégy órán belül indítványozni az illetékes helyi bíróságnál. A kényszerintézkedés szabadságelvonás tartalmára tekintettel a bíróság a meghosszabbítás iránti indokolt indítványról haladéktalanul határoz.
A bírósági eljárás közös szabályai
Az 55–56. §-hoz
Az őrizetet elrendelő határozat felülvizsgálata iránti kifogás, illetve az őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítása iránti indítvány elutasítása res iudicatát teremt, azaz ugyanazon alapon újabb kifogás, illetve indítvány nem terjeszthető elő.
A Javaslat az érintett EGT-állampolgár és családtag számára a bírósági eljárás szabályai között számos eljárási jogot fogalmaz meg. A bíróság ügygondnokot rendel annak az EGT-állampolgárnak, illetve családtagnak, aki a magyar nyelv ismerete hiányában eljárási jogai érvényesítésére nem képes, és képviseletéről meghatalmazás útján sem tud gondoskodni.
A Javaslat széles körben biztosítja a kitoloncolási őrizetbe vett személy számára a személyes megjelenés, illetve meghallgatás lehetőségét. A bizonyítékok előterjesztésére, illetve a bizonyítékok megismerésének biztosítására vonatkozó rendelkezések eleget tesznek a tisztességes eljárás alkotmányos alapelvének.
Az 57. §-hoz
A Javaslat szabályozza a bíróság határozatának az érintettekkel történő közlését. A közlésnek – eljárási szerepük betöltésének biztosítása érdekében – ki kell terjednie az EGT-állampolgár, illetve a családtag meghatalmazott képviselőjére, illetve ügygondnokára is.
Az eljárás alatt álló személyek helyzetének megkönnyítése érdekében a Javaslat a bírósági eljárás költségei alól tárgyi mentességet biztosít.
Az orizet végrehajtása
Az 58. §-hoz
A Javaslat biztosítja a kitoloncolási őrizetbe vett személy számára, hogy jogi és ténybeli helyzetéről, jogosultságairól és kötelezettségeiről teljes körű tájékoztatást kapjon. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedés alkalmazásakor kiemelkedően fontos, hogy az érintett élhessen alkotmányos és eljárási jogaival, s tisztában legyen a szabadságelvonás okával és jogi alapjával.
Az 59. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a kitoloncolási őrizetbe vett személy elhelyezésére, ellátására, valamint az őrizet végrehajtása alatt fennálló jogaira, továbbá magatartásszabályaira vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A részletszabályokat a Javaslatban megfogalmazott felhatalmazó rendelkezéseknek megfelelően a végrehajtási jogszabályok tartalmazzák.
Arcképmás és ujjnyomat rögzítése
A 60. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogát korlátozó kényszerintézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a Javaslat előírja az eljáró hatóság számára a kiutasított, illetve a kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy arcképmásának, valamint ujjnyomatának rögzítését.
Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy arcképmása és ujjnyomata a tilalom elrendelésekor nem rögzíthető, tekintettel arra, hogy az önálló tilalom csak ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó személlyel szemben rendelhető el.
A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai
A 61–62. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat kötelező tartalmi elemeit.
A kiutasítással összefüggésben felmerülő költségek viselésére a Javaslat elsősorban a kiutasított személyt kötelezi. Amennyiben a kiutasított más jogán – családtagként – tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, a kiutasítási költségeket másodsorban az az EGT-állampolgár vagy magyar állampolgár köteles megfizetni, akinek a jogán a családtag tartózkodik. Végső soron – ha a költségek viselésére kötelezett személyek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal – az eljáró hatóság a kiutaztatás költségét megelőlegezi, ami azonban nem mentesíti a kötelezettet a költségek megfizetése alól.
A személykörözés elrendelése
A 63. §-hoz
A személykörözés elrendelésére a közbiztonság biztosítása érdekében akkor kerülhet sor, ha a kitoloncolási őrizetbe vett EGT-állampolgár vagy családtag az őrizetből megszökött, vagy a visszairányított személy a határterületen számára kijelölt tartózkodási helyről ismeretlen helyre távozott.
A személykörözést akkor is el kell rendelni, ha a visszairányított személy a kijelölt tartózkodási helyről – e szándékának jelzése nélkül – visszautazás céljából távozott ismeretlen helyre, tekintettel arra, hogy az eljáró hatóság nem bizonyosodhatott meg arról, hogy a visszairányított személy nem lépte-e át a Magyar Köztársaság államhatárát. Abban az esetben, ha a fenti körözött személy a határátkelőhelyen újból belépésre jelentkezik, bebizonyosodik, hogy a kijelölt tartózkodási helyet visszautazás céljából nem a Magyar Köztársaság határának tiltott átlépése útján hagyta el: a Javaslat szerint a körözést vissza kell vonni, mivel elrendelésének oka megszűnt.
A személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározott illetékességi szabálytól eltérően a körözést elrendelő, illetve visszavonó határozatot az elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
A kiutazás korlátozása
A 64. §-hoz
A Javaslat korlátozza a kiutazáshoz való jogát annak az EGT-állampolgárnak, valamint családtagnak, akivel szemben a büntetőeljárás keretében jogerős személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést rendeltek el. A korlátozás az úti okmány visszatartása útján valósul meg, melynek során az úti okmány az eljáró hatóság birtokába kerül.
Felelosségi szabályok
A 65-68. §-hoz
A Javaslat megfogalmazza a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagokat szállító légi, vízi vagy közúti fuvarozó azon kötelezettségét, mely szerint köteles előzetesen megbizonyosodni arról, hogy utasa rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal. A vasúti fuvarozóra ez a kötelezettség nem terjed ki.
Valamennyi fuvarozó – beleértve a vasútit is – köteles gondoskodni annak a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagnak a haladéktalan visszaszállításáról, akinek beléptetése vagy továbbutazása nem lehetséges, illetve akit Magyarországra visszairányítottak.
A fuvarozó felelőssége kiterjed a családtag visszaszállításig terjedő időszakban történő tartózkodása költségeinek viselésére is.
Az úti okmány ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség megszegése esetén az eljáró hatóság a fuvarozót közrendvédelmi bírsággal sújtja. A fuvarozó mentesül azonban a bírság megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettsége teljesítése során kellő gondossággal járt el.
A Javaslat a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló 2004. április 29-i, 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdésével összhangban olyan kötelezettséget állapít meg a fuvarozók részére, amely szerint a külső határokon a személyek ellenőrzéséért felelős hatóságok kérésére a check-in befejezésekor információt nyújtsanak azon utasokról, akiket egy engedélyezett határátkelőhelyig szállítanak, ahol az említett személyek beutaznak a tagállam területére.
A Javaslat közrendvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik a légi fuvarozó utasadat-szolgáltatási kötelezettségének megszegése, továbbá a munkáltató EGT-állampolgár vagy családtag foglalkoztatásával összefüggő bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetére is.
V. Fejezet
AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI
A 69–74. §-hoz
A Ket. 13. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a Javaslatban szabályozott eljárásokban a Ket. szabályait kell alkalmazni, amennyiben a Javaslat eltérően nem rendelkezik. A Javaslat 69-74. §-a azokat a közös eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek a Ket. szabályaitól eltérnek. Ezek a következők:
a) a kérelemre indult eljárásokban az ügyfélnek kérelme előterjesztésekor, valamint a regisztrációs igazolás kiadása érdekében az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell jelennie;
b) a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság azonnal átadja;
c) azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, nincs helye elektronikus ügyintézésnek;
d) a döntések közlésével kapcsolatos szabályok;
e) ha a Javaslat a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, nincs helye újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak sem;
f) a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek;
g) a vízum kiadására irányuló eljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét a kérelmező viseli;
h) hivatalból indult eljárás során – halaszthatatlan esetben – az eljáró hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet tolmácsot a hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.
VI. Fejezet
AZ ADATKEZELÉS
A VI. Fejezet tartalmazza az EGT-állampolgárok és a családtagok adatainak kezelésével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.
A 75. §-hoz
A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgárok és a családtagok tartózkodási jogát igazoló okmányokról, a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló, a személyes szabadságukban korlátozott, valamint az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő EGT-állampolgárokról és családtagokról nyilvántartást vezet. Adatvédelmi szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy e nyilvántartások a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részei. A (2) bekezdés meghatározza, hogy a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartás, valamint a bűnüldöző hatóságok részére történő adatszolgáltatás céljából mely adatokat kezelheti.
A 76–78. és 80. §-hoz
E rendelkezések meghatározzák, hogy a résznyilvántartások mely adatokat tartalmazzák, valamint azt, hogy ezek az adatok meddig kezelhetőek.
A 78. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy saját nyilvántartott adatairól tájékoztatást kapjon. A tájékoztatást csak nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből lehet korlátozni vagy megtagadni. E döntést a hatóságnak meg kell indokolnia.
A 79. §-hoz
A konzuli védelem biztosítása érdekében a nemzetközi szerződésekben meghatározott értesítési kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából a személyes szabadságukban korlátozott, továbbá rendkívüli eseményekben (haláleset, baleset) érintettekkel kapcsolatban a hatóság nyilvántartást vezet.
A 81. §-hoz
A 81. § rögzíti, hogy a nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából mely hatóságok részére szolgáltatható adat. A (2) bekezdés a munkaügyi hatósággal kapcsolatos szűkítést tartalmaz, e szerint a munkaügyi hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet, akit a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír. Azon személyekre nézve tehát, akik minden korlátozás nélkül munkát vállalhatnak, a munkaügyi hatóság nem igényelhet adatot. A (3) bekezdés biztosítja, hogy nemzetközi kötelezettség alapján az eljáró hatóság adatot szolgáltathasson az adat átvételére jogosult szerv részére. A (4) bekezdés lehetővé teszi, hogy a Javaslat alapján kezelt adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók legyenek. A Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.
A 82. §-hoz
A 82. § meghatározza, hogy az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, valamint a családtag tartózkodási joga fennállásának ellenőrzése céljából mely más hatóságok által vezetett nyilvántartásokból igényelhet adatot. A 81. §-hoz hasonlóan szűkítést tartalmaz a szabályozás, a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából az eljáró hatóság csak akkor igényelhet adatot, ha az EGT-állampolgárt vagy a családtagot a Magyar Köztársaság más elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.
A 83. §-hoz
A 83. § a hatóságok tájékoztatási kötelezettségeit határozza meg, biztosítva ezzel a személyes adatok változásának, valamint a tartózkodási jog megszűnésének nyomon követését.
A 84–85. §-hoz
E rendelkezések előírják, hogy Javaslat alapján teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. Ezáltal az érintettnek lehetősége van megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 87. §-hoz
A törvény 2007. január 1-jén lép hatályba. Mivel a Javaslat 3. § (6) és (7) bekezdése olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a Magyar Köztársaságnak a schengeni térséghez való csatlakozás időpontjától kell alkalmazni, e rendelkezések csak a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépnek hatályba.
Átmeneti rendelkezések
A 88. §-hoz
A 88. § az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, mivel az EGT-állampolgárok és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagok a törvény hatálybalépését megelőzően az Idtv. személyi hatálya alá tartoztak.
Az EGT-állampolgárt a részére a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély vagy EGT tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig megilletik a regisztrációs igazolással rendelkezők jogai. E rendelkezés biztosítja azt, hogy a törvény hatálybalépésével az ilyen engedéllyel rendelkező EGT-állampolgárnak ne kelljen okmányt cserélni. Ugyanakkor a tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár kérelmére az eljáró hatóság az engedély érvényességi ideje alatt a Javaslatban meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányt állít ki.
A családtag részére a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum, tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének lejártáig a fenti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosít. Az EGT-állampolgárhoz hasonlóan az okmány kérelemre a családtag esetén is a Javaslatban meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányra cserélhető.
A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag kérelmére – a feltételek vizsgálata nélkül - állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell kiállítani.
Az (5) bekezdés biztosítja, hogy a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő tartózkodási vagy letelepedési engedély kérelmekkel kapcsolatos eljárásokban a Javaslat kedvezőbb rendelkezései kerüljenek alkalmazásra.
Ugyanez vonatkozik az EGT-állampolgárral és a családtaggal szemben e törvény hatálybalépése előtt az Idtv. alapján elrendelt őrizetre. A Javaslat szabályainak megfelelően, ha az őrizet elrendelésétől számított harminc nap eltelt, az őrizetet a törvény hatálybalépésének napján meg kell szüntetni.
Az átmeneti rendelkezések figyelembe veszik a Bolgár Köztársaság, valamint Románia Európai Unióhoz való csatlakozását is, ezért a (7) bekezdés biztosítja, hogy amennyiben az Idtv. alapján elrendelt őrizet elrendelésétől számított harminc nap eltelt, az őrizetet a törvény hatálybalépésének napján meg kell szüntetni. A törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti a Bolgár Köztársaság, valamint Románia állampolgáraival és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaival szemben az idegenrendészeti hatóság által az Idtv. alapján elrendelt kiutasítás, valamint az azzal együtt, illetve önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom, mivel a Javaslat alapján ennek elrendelési feltételei megváltoztak.
Módosuló rendelkezések
A 89. §-hoz
A Javaslat módosítja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a letelepedett számára is biztosított legyen, hogy társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagjává válhasson. A módosítás az Irányelv 24. cikkében, valamint a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés g) pontjában előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 90. §-hoz
A Javaslat módosítja a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések szervezőjévé válhasson. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 91. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (a továbbiakban: Avtv.) az Európai Gazdasági Térségre való hivatkozás pontosításra szorul. A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében módosítja az Avtv.-t.
A 92. §-hoz
A Javaslat módosítja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Ápt.) annak érdekében, hogy pontosításra kerüljön: az állampolgársági kérelemhez csatolt idegen nyelvű okiratot milyen esetben kell hiteles magyar nyelvű fordítással és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátni.
Az Ápt. 23. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárok közül kik azok, akik Magyarországon laknak. A Javaslat e rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetében is egyértelmű legyen, hogy ki az, aki Magyarországon lakik.
A 93. §-hoz
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Met.) az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében módosítja a Met.-et.
A 94. §-hoz
A Javaslat módosítja a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendeletet annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is lehetővé váljon, hogy a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzésre kerüljön, illetve jogi előadóként foglalkoztatható legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 95. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (2) bekezdése meghatározza, hogy ki minősül Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak. A Javaslat e rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek is e körbe tartozzanak. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 96. §-hoz
A Javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.) annak érdekében, hogy a letelepedett, valamint – törvény, illetve kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen az engedély nélküli magyarországi munkavégzés. A módosítás az Irányelv 24. cikkében, valamint a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés a) pontjában előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
Az Flt.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében meghatározza, hogy az Flt. alkalmazásában mely államokat kell az Európai Gazdasági Térség tagállamának tekinteni.
A 97. §-hoz
A Javaslat módosítja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy ügykezelői feladatkörre – a fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a vezetői megbízás esetét kivéve – közszolgálati jogviszonyt létesíthessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 98. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatályát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, és ennek megfelelően pontosítja a nyilvántartás tartalmát.
A 99. §-hoz
A Javaslat módosítja a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a letelepedett is jogosult legyen térítésmentes terhesgondozásra. A módosítás az Irányelv 24. cikkében, valamint a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjában előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 100. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) hatályát a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a letelepedettekre. Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK letelepedési engedéllyel rendelkezők is a Szoctv. hatálya alá kerülnek, és megvalósul a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Szoctv. hatálya kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagjára is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 101. §-hoz
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 110. §-a meghatározza, hogy a nem magyar állampolgár kiskorú milyen esetekben tanköteles Magyarországon. A Javaslat 101. §-a e rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a tankötelezettség vonatkozzon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 102. §-hoz
A Javaslat módosítja az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is lehetővé váljon, hogy írnok, illetve fizikai alkalmazott legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 103. §-hoz
A Javaslat módosítja a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényt (a továbbiakban: Szütv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara tagjává válhasson, illetve bejegyzésre kerülhessen a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A Szütv.-ben az Európai Gazdasági Térségben részes államra való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 104. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) meghatározza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából kit kell belföldi illetőségű magánszemélynek tekintetni. A Javaslat e rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek is belföldi illetőségű magánszemélynek minősüljenek.
Az Szjatv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 105. §-hoz
A Javaslat módosítja a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén kamarai tagság nélkül végezhessen építészeti tevékenységet, illetve hogy kamarai tag lehessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 106. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) hatályát a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a letelepedettekre. Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK letelepedési engedéllyel rendelkezők is a Gyvtv. hatálya alá kerülnek, és megvalósul a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Gyvtv. hatálya kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagjára is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 107. §-hoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben az Európai Gazdasági Térségre való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 108. §-hoz
A Javaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy igazságügyi szakértőnek, szakértőjelöltnek, – a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével – írnoknak és fizikai dolgozónak kinevezhessék. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 109. §-hoz
A Javaslat módosítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy településtervezési tevékenységet végezhessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 110–113. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) meghatározza, hogy az adott törvény alkalmazása szempontjából kit kell belföldinek, illetve magyar állampolgárnak tekintetni. A Javaslat e rendelkezéseket módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek is belföldinek, illetve magyar állampolgárnak minősüljenek.
A Tbj.-ben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben, valamint az Eütv.-ben az Európai Gazdasági Térségre, illetve tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 114. §-hoz
A Javaslat módosítja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is lehetővé váljon, hogy fegyveres biztonsági őr, illetve mezőőr legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 115. §-hoz
A Javaslat módosítja az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt (a továbbiakban: Ütv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy az ügyvédi kamara tagjává válhasson. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
Az Ütv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 116. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fotv.) meghatározott fogyatékossági támogatásra jogosultak körét a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a letelepedettekre. Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK letelepedési engedéllyel rendelkezők is jogosultak lesznek a fogyatékossági támogatásra, és megvalósul a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Fotv.-ben meghatározott fogyatékossági támogatásra jogosult lesz továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagja is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 117. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cstv.) hatályát a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a letelepedettekre. Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK letelepedési engedéllyel rendelkezők is a Cstv. hatálya alá kerülnek, és megvalósul a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Cstv. hatálya kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagjára is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 118. és 119. §-hoz
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben, valamint az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 120. §-hoz
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben a tagállam fogalmának meghatározása pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A módosítással meghatározásra kerül továbbá a tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esők köre. Ide tartozik a letelepedett, a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagja és a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár. Ez a rendelkezés az Irányelv 24. cikkének, a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés c) pontjának és a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK tanácsi irányelv 12. cikk a) pontjának való megfelelést szolgálja.
A 121. §-hoz
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényben az Európai Gazdasági Térség államára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 122. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jstv.) meghatározott támogatásra jogosultak körét a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja. A módosítással a Jstv.-ben meghatározott támogatásra jogosult lesz a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező személy is.
A módosítás a jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultak körét kiterjeszti a hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személyre.
A Jstv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 123. §-hoz
A Javaslat módosítja a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényt (a továbbiakban: Motv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy a Motv. szerinti nyilvántartásba vételét kérhesse. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A Motv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 124. §-hoz
A Javaslat módosítja a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Natv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is lehetővé váljon, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület elnökévé választható legyen, illetve hogy az Akkreditálási Tanács tagja legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 125. §-hoz
A Javaslat módosítja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Szvmtv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet végezhessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A módosítással a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében meghatározásra kerül továbbá az Szvmtv.-ben szerepelő EGT-tagállam fogalma.
A 126. §-hoz
A Javaslat módosítja a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Ftv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
Az Ftv.-ben az Európai Gazdasági Térség országára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 127. és 128. §-hoz
A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében a jogszabályok szövegének pontosítására irányuló, a terminológia egységesítésére szolgáló módosító, valamint a dereguláció érdekében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Jogharmonizációs záradék
A 129. §-hoz
A Javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. § (3) bekezdésével összhangban az IM rendelet 2. számú melléklete előírásainak megfelelő jogharmonizációs klauzulával zárul.
_