10/2007. (III. 30.) KvVM rendelet

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

– A Mura folyó és a hozzá kapcsolódó egyedi vízi, mocsári és ártéri életközösségek megőrzése, fenntartása,

– a Mura folyó természetközeli állapotának megőrzése a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között Pécsett, 1994. július 10-én aláírt, a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseiről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 127/1996. (VII. 25.) Korm. rendelettel összhangban,

– a természetes és természetközeli erdők állapotának fenntartása, illetve javítása,

– a területen élő védett növény- és állatfajok megőrzése,

– a terület természeti értékeinek bemutatása.

2. Természetvédelmi stratégiák

– Árvizek levonulása után a mélyebb területrészeken, a holtágakban kialakuló állapot fenntartása,

– az adventív gyomok és a nem őshonos fafajok visszaszorítása,

– az erdőkben az őshonos fő- és elegyfafajok megtelepedésének elősegítése,

– a védett növények és állatok fennmaradásának biztosítása az élőhelyül szolgáló növénytársulás, élőhely fenntartásával,

– a Mura folyó árterén található szántók erdővé vagy gyeppé alakítása,

– az illegálisan kialakított hulladéklerakók felszámolása,

– tanösvények és egyéb természetvédelmi bemutató létesítmények kialakítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja, illetve mellékletének 7. pontja szerint – a 3.1. és 3.2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

– A gyomosodott területeken, ahol a kaszálás nem lehetséges, évente legalább egyszer szárzúzózást kell végezni, figyelembe véve a védett növények virágzási idejét,

– legeltetni csak azokon a gyepeken lehet, ahol a taposás nem okozza természeti érték károsodását,

– nedves réteken (sásosok, kékperjés láprét, mocsárrét stb.) vadászati berendezés (sózó, szóró, etető) elhelyezése, valamint dagonya kialakítása tilos.

3.1.2. Erdők kezelése

– Őshonos faállományú erdőt nem őshonos fafajokkal felújítani, erdősíteni tilos,

– a természetes vagy természetközeli erdőkbe betelepülő nem őshonos fafajokat a nevelővágások során el kell távolítani,

– az előhasználatok és a növény-egészségügyi célú fakitermelések során a természetes elegyfafajokat, a lábonszáradt és az odvas fákat kímélni kell.

Állománytípusonként:

Gyertyános-kocsányos tölgyesek

– Véghasználat esetén hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát, csoportban),

– a felújítás előkészítéseként tuskózás és mélyforgatás nem alkalmazható,

– felújítás, erdősítés során a makkvetést kell előnyben részesíteni.

Tölgy-kőris-szil ligeterdők

– Véghasználat során a fő- és mellékfafajból is hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát, legnagyobb arányban tölgyet, csoportban),

– a felújítás előkészítéseként tuskózás és mélyforgatás nem alkalmazható,

– az előhasználatok során a második lombkoronaszintet és a cserjeszintet csak a munka akadályoztatása esetén és ennek megfelelő mértékig szabad kivágni,

– a szálanként előforduló elegyfafajokat (vadgyümölcs, hárs, juhar stb.) az előhasználatok során kímélni kell.

Fűz-nyár ligeterdők

– Véghasználat esetén kis területű tarvágások alkalmazhatók,

– a fő- és mellékfafajokból hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát),

– a felújítás előkészítéseként tuskózás és teljes talaj- előkészítés nem alkalmazható,

– a felújítások és erdősítések során a mesterséges pótlás őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokkal történik.

Égerligetek

– A felújítás kis területű foltokban tarvágással végezhető,

– véghasználat során hagyásfákat kell hagyni (hektáronként 5–10 db fát, csoportban).

Égerlápok

– Véghasználat esetén kis területű tarvágások alkalmazhatók,

– véghasználat esetén az élőhely védelme érdekében 5–10 db fát meg kell hagyni,

– fakitermelés csak télen (december 1. és március 1. között), havas-jeges viszonyok között végezhető.

Nem őshonos fafajú (amerikai kőris, akác, nemesnyár, vörös tölgy stb.) állományok

– Véghasználat után fokozatosan őshonos fafajokkal kell felújítani.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

Kivett területek, ezen belül:

Mura folyó, csatornák, patakok, árkok, holtágak, vízállások, tavak

– Természeti értékre kedvezőtlen hatással járó beavatkozás csak a természetvédelmi hatósággal történő előzetes egyeztetés után lehetséges,

– a vizekbe nem őshonos halfajok (angolna, busa, amur stb.) telepítése tilos,

– vízitúrázni a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet.

Kavics- és agyagbánya-tavak

– Bányatavak és egyéb vízfelületek nem alakíthatók át intenzív horgász- vagy halastóvá,

– újabb kavicsbánya vagy anyagnyerőhely a Mura folyó árterén nem alakítható ki, a meglévőket és közvetlen környezetüket a bányászati tevékenység befejezése után rekultiválni kell.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

– A vízügyi beavatkozások során nem lakott területek (rét, erdő, legelő) árvíz-mentesítése cél nem lehet,

– az adventív gyomokkal borított területeket rendszeresen kaszálni vagy szárzúzózni kell,

– gyepterületen a száraz növényzetet csak különleges esetben vagy megelőző céllal lehet égetni a természetvédelmi hatóság előzetes jóváhagyásával.

– A területen a védetté nyilvánításkor működő bányák bezárására a kiemelt természetvédelmi oltalomból fakadóan nem kerülhet sor. Ezen tilalmat a bányák időszakos műszaki üzemi terveinek bánya-felügyeleti jóváhagyási eljárásában figyelembe kell venni.

– A területen a védetté nyilvánításkor működő bányák – az alaplap-süllyesztés esetleges lehetőségét kivéve – nem bővíthetők.