KÜ BH 2007/103
KÜ BH 2007/103
2007.03.01.
Az építési és használatbavételi engedély nem pótolja az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozatot (1994. évi LV. tv. 36., 50., 51, §-a; 1997. évi LXXVIII. tv. 48. §-a).
A felperes építési engedélyt kapott a cs.-i 0156/40 hrsz.-ú ingatlanra, gazdasági épület építésére.
Az elsőfokú építésügyi hatóság 2003. augusztus 12-én a gazdasági épületre végleges jelleggel használatbavételi engedélyt adott.
Az elsőfokú földhivatal 2004. március 23-án az ingatlanon helyszíni szemlét tartott, és megállapította, hogy a felperes a termőföld más célú hasznosítására engedéllyel nem rendelkezik, ezért határozatában elrendelte a külterületi szántó művelési ágú ingatlan eredeti állapotba történő helyreállítását.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében az alperesi határozatnak az elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú földhivatalt új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint a földhivatal jogszabálysértő módon elmulasztotta a tényállás teljes körű feltárását; nem tisztázta azt az előzetes kérdést, hogy az épület bontásával az eredeti állapot helyreállítható-e, arra vonatkozóan bontási engedély beszerezhető-e, illetve kaphat-e a felperes az épületre fennmaradási engedélyt.
A megismételt eljárásra azt az iránymutatást adta, hogy az eredeti állapot helyreállítása akkor rendelhető el, ha az épület bontásának feltételei az építésügyi hatósági eljárásban hozott határozatok szerint fennállnak. Ezzel szemben a más célú hasznosítás folytatásához szükséges hozzájárulás abban az esetben adható, ha az építésügyi hatósági eljárásban megállapítást nyert, hogy az épület bontásának elrendelésére nincs törvényes lehetőség.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a keresetet elutasító döntés meghozatalát kérte.
Álláspontja szerint az építési és használatbavételi engedély nem pótolja a termőföldről szóló 1999. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 36. § (2) bekezdés a) pontjában előírt – az érintett termőföld más célú hasznosítását engedélyező – földhivatali határozatot.
A földhivatalnak nincs mérlegelési jogköre, amennyiben a felperes a termőföld más célú hasznosításában hozott engedéllyel nem rendelkezett, az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelnie.
Utalt arra, hogy az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezés alóli felmentés megadására kizárólag a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogosult.
Vitatta azt a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot, hogy az építésügyi hatósági eljárás a földvédelmi eljárás előkérdése.
Rámutatott továbbá arra, hogy az építésügyi hatósági engedélyek a földhivatalt nem kötik; az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezés nem jelenti azt, hogy az épületet ténylegesen le kell bontani, hanem végrehajtásának kilátásba helyezésével rákényszeríti az építtetőt a felmentési eljárás lefolytatására.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, hivatkozással arra, hogy az épületre a felperes jogerős építési és használatbavételi engedélyt kapott, annak alapján jóhiszeműen járt el, a jogerős építési és használatbavételi engedélyt pedig már nem lehet visszavonni. Előadta, hogy az alperes eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezése lényegében az építésügyi hatósági határozatok módosítását jelenti, ami az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. § (3) és (5) bekezdésébe ütközik.
Utalt továbbá arra, hogy a másodfokú földhivatali eljárásban a másodfokú tájvédelmi szakhatóság a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Tft. 50. § (1) bekezdése szerint a más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani.
A Tft. 50. § (2) bekezdés a) pontja szerint termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg.
A Tft. 51. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eredeti állapot helyreállítását – határidő megjelölésével – a földhivatal határozattal rendeli el.
Az építésügyi hatóság engedélye nem menti fel az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
A Legfelsőbb Bíróság más eseti döntésében arra mutatott rá, hogy a felperest a más célú hasznosítás esetén terhelő engedélyeztetési kötelezettsége alól az építésügyi hatósági eljárások, illetve az önkormányzat esetleges téves tájékoztatása sem mentesítheti (Kf. VI. 38.146/2000/3. szám).
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. §-ának az építmény fennmaradásának engedélyezése körében található előírásai – az Épt. és a Tft. eltérő hatályára figyelemmel – nem hozhatók egymással összefüggésbe oly módon, hogy az építésügyi hatóság intézkedési lehetőségétől függjön a földvédelmi eljárás eredménye. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy míg az Épt. 48. §-a építmények fennmaradásának engedélyezéséről rendelkezik, addig a Tft. 50. § (1) bekezdése szerint a termőföldet kell eredeti állapotába helyreállítani; a földvédelmi hatóság tehát nem építésügyi hatósági ügyben jár el, amikor a más célra engedély nélkül hasznosított termőföld eredeti állapotba való helyreállítását rendeli el.
Nincs tehát jogszabályi akadálya annak, hogy a földvédelmi hatóság jogerős építési és használatbavételi engedély alapján megépített építmény esetében is a termőföld eredeti állapotába való helyreállításáról rendelkezzen.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a jogerős ítéletben kifejtett azon álláspontot sem, hogy a földvédelmi eljárás szempontjából előzetes kérdésnek minősül, elrendelhető-e építésügyi hatósági ügyben az építmény lebontása, vagy sem.
A leírtak alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a keresetet elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.064/2006. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás