• Tartalom
Oldalmenü

2007. évi CVI. törvény

az állami vagyonról1

2021.05.14.

Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §2 (1)3 E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.

(2)4 E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés,

d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,

e) az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.

(2a)5 A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés és a 35. § (2a) bekezdés tekintetében terjed ki.

(3)6 Külön törvény rendelkezik:

a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),

b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről,

c)7 a Nemzeti Földalapról.

(4)8 Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5)9 Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon.

(6)10 Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv – ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot –, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.

(6a)11 E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett – ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is – az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(7)12 E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy az állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. §13 (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő – az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő – hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).

(2)14 A központi költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg.

3. §15 (1)16 A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt. gyakorolja.

(1a)17

(1b)18

(2)19 A tulajdonosi jogokat

a)20 a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),

b)21 azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint,

c)22 a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter

d)23 a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

gyakorolja.

(2a)24 E törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.

(2b)25

(3)26 Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és végrehajtási rendelete, valamint a (2a) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult.

(3a)27 Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(3b)28 Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére.

(3c)29 Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy – a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat.

(4)30 Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(5)31 Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével.

(6)32 Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor.

4. §33 A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj mértékét rendeletben állapítja meg.

5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

5/A. §34 Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis.

5/B. §35 (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást.

(2)36 Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatásnak az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.

5/C. §37 (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek.

(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról.

II. Fejezet38

6–16. §

III. Fejezet

AZ MNV ZRT. FELADATAI, JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE

Az MNV Zrt. feladatai, jogállása

17. §39 (1) Az MNV Zrt.:

a)40 előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,

b)41 a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonra vonatkozó nyilvántartás mellett nyilvántartja az egyéb tulajdonosi joggyakorlókra – ideértve a törvénnyel vagy miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorlókat is – rábízott állami vagyont is (a továbbiakban együtt: egységes állami vagyonnyilvántartás), valamint gondoskodik az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez létrehozott informatikai rendszer (a továbbiakban: adatszolgáltatási keretrendszer) és a 22/C. § (2) bekezdése szerinti Országleltár működtetéséről;

c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,

d)42 a tulajdonosi ellenőrzési szabályzatában meghatározott rendszerességgel ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelőbizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,

e)43 az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – képviseli az államot,

f)44 ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését.

g)45 elektronikus árverési rendszert működtet, vezeti az árverezők elektronikus nyilvántartását és elektronikus árverési hirdetmény közzététele útján elektronikus árverési eljárást bonyolít le,

h) az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt.

i)46 elektronikus bérleti licit rendszert működtet, vezeti az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartását, elektronikus bérleti hirdetmény közzététele útján, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami ingatlanok tekintetében elektronikus bérleti licit eljárást bonyolít le, valamint gondoskodik az e célra létrehozott informatikai rendszernek az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerinti működtetéséről.

(2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.

(3)47 Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket.

18. §48 (1)49 Az MNV Zrt. az állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapszabályának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.

(2)50 Az MNV Zrt. alapítására és működésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(3)51 Az MNV Zrt. alapszabályát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

19. §52 (1)53 Az MNV Zrt.-ben az állam részvényesi jogait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.

(2)54 Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelőbizottság látja el. A Felügyelőbizottságra a Ptk. 3:124.–3:127. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3)55 A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.

Az MNV Zrt. szervezete

Igazgatóság56

20. §57 (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el.

(2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. § rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(4)58 A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik

a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére,

b)59 az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, értékbecslés) eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot,

c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár, szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy – a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével – a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet,

d)60 döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha

da)61 a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés, vagy

db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak – a Ptk. 3:230. § (1) bekezdése alapján – a többletjogok vonatkozásában,

dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

e) – ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – döntés a zártkörű pályázat kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot,

f) gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a 200 millió forintot,

g) ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére,

h) az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,

i)62 az Áht. 45. §-a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön, támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról,

j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke, annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadásáról,

m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,

n)63 a Felügyelőbizottság részére beszámoló készítése,

o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés 100 millió forint értékhatár felett,

p)64 a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

q)65 döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,

r)66 döntés ingatlan és ingóság ingyenes tulajdonba adásáról a 36. § szerinti esetekben.

(5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni.

(6)67 Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7)68 Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve.

(8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)–(10) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(9)69 Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt.

(12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye.

(17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(18)70 Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelőbizottság tagja.

Felügyelőbizottság71

20/A. §72 (1)73 Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelőbizottság végzi.

(2)74 A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3)75 Megszűnik a Felügyelőbizottság tagjának megbízatása:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

20/B. §76 (1)77 A Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának – a kinevezését megelőzően az érintettnek – a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2)78 Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelőbizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki.

(3)79 A Felügyelőbizottság tagját – megbízatása időtartama alatt – a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(4)80 Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelőbizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.

(5)81 Ha a miniszter megállapítja, hogy

a)82 a Felügyelőbizottság tagjával szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy

b)83 a Felügyelőbizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget,

a Felügyelőbizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről.

(6) A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli

a)84 a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg

b)85 a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

20/C. §86 (1)87 A Felügyelőbizottság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(2)88 A Felügyelőbizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(3)89 A Felügyelőbizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(4)90 A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5)91 A Felügyelőbizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelőbizottság működése során nincs helye.

20/D. §92 (1)93 A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelőbizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(2)94 A Felügyelőbizottság ülésén állandó meghívottként – tanácskozási joggal – részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelőbizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót.

(3)95 A Felügyelőbizottság, illetve annak tagja a Felügyelőbizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapszabályában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelőbizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait – szükség esetén szakértők bevonásával – megvizsgálhatja.

(4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(5)96 Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek.

(6)97 A Felügyelőbizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(7)98 A Felügyelőbizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelőbizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség99

20/E. §100 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

20/F. §101 (1)102 Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelőbizottság tagja nem lehet

a)103 országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester;

b) aki büntetett előéletű;

c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

(2)104 Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelőbizottságnak.

(3)105 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.

(5)106 Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az államtól társasági részesedést szerzett.

Az MNV Zrt. munkaszervezete107

20/G. §108 (1)109 Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapszabálya, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti.

(2)110 Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben.

(2a)111 Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben.

(3)112 A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszüntetése, javadalmazás megállapítása) a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

(4)113 Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

(5)114 Az MNV Zrt. vezérigazgatója és általános vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelőbizottság tagjai.

21. §115 (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – területi szervezeti egységei útján látja el.

(2)116 Az MNV Zrt. alkalmazottaira a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai irányadók.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A 20/F. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.

(5)117 Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve a – közvetlenül vagy közvetetten – állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelőbizottsági tagot jelölni.

Az MNV Zrt. gazdálkodása

22. §118 (1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól.

(2) Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál – az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig – számlát vezethet.

22/A. §119 (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(2) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat.

Az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetéséhez és az Országleltár működtetéséhez kapcsolódó feladatok120

22/B. §121 (1) Az MNV Zrt. által vezetett egységes állami vagyonnyilvántartás célja az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodási tevékenység támogatásának biztosítása. Az egységes állami vagyonnyilvántartás biztosítja az állami vagyon értékének megállapítását, valamint az állami vagyon változásainak folyamatos nyomon követését. Az egységes állami vagyonnyilvántartás tartalmaz valamennyi állami tulajdonú vagyonelemet, a tulajdonosi joggyakorló személyétől függetlenül.

(2) Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében – e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon – jegyzéket vezet a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlókról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlók jegyzéke).

(3) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon

a) regisztrálnak a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékébe a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül,

b) teljesítik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a meghatározott adatszolgáltatási időszakban,

c) elvégzik az MNV Zrt. által a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásban feltárt hibák, hiányosságok javítását és

d) szerepeltetik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásukban az MNV Zrt. által a vagyonelemek nyilvántartására rendszeresített Országleltár-azonosítókat.

(4) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorlók következő adatait kezeli:

a) a tulajdonosi joggyakorló neve,

b) a tulajdonosi joggyakorló szervezet rövid neve,

c) a tulajdonosi joggyakorló székhelye,

d) a tulajdonosi joggyakorló szervezet adószáma,

e) a tulajdonosi joggyakorló telefonszáma,

f) a tulajdonosi joggyakorló értesítési e-mail-címe,

g) a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének kezdete,

h) a tulajdonosi joggyakorló szervezet képviselőjének és kapcsolattartójának

ha) neve,

hb) szervezeti egysége,

hc) szervezeti beosztása,

hd) telefonszáma és értesítési e-mail-címe.

(5) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, valamint képviselőjének és kapcsolattartójának személyes adatait a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – addig kezeli amíg

a) az adott tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölése fennáll vagy

b) a természetes személy az adott tulajdonosi joggyakorló képviselője vagy kapcsolattartója.

(6) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének és kapcsolattartójának a (4) bekezdés h) pontjában meghatározott adatait archiválja és addig őrzi, ameddig

a) a tulajdonosi joggyakorló által teljesített tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséhez, vagy

b) a tulajdonosi joggyakorló és az MNV Zrt. által kötött szerződésben foglalt kötelezettségek érvényesítéséhez

szükséges a tulajdonosi joggyakorló nevében a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást teljesítő képviselő vagy kapcsolattartó személyének megállapíthatósága.

(7) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorló képviselője és kapcsolattartója személyes adatait a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének vagy kapcsolattartójának halála esetén további 5 évig – a későbbi ellenőrzés céljából – kezelheti.

(8) A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során biztosítani kell az abban szereplő adatok megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során megismert adatok az e törvényben foglaltak szerint kezelhetőek.

22/C. §122 (1) Az egységes állami vagyonnyilvántartás teljessége, egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók az MNV Zrt.-vel együttműködnek és az adatszolgáltatást az adatszolgáltatási keretrendszer használatával teljesítik.

(2) Az Országleltár az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok, társasági részesedések és egyéb ingó vagyonelemek tekintetében – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – az egységes állami vagyonnyilvántartás adatait – egy adott időpontra vonatkoztatva, egységes szerkezetben, mennyiségben és értékben – teszi hozzáférhetővé, amely adatok az Országleltár honlapján keresztül bárki számára ingyenesen elérhetőek.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl az Országleltár honlapján közzéteszi azon tulajdonosi joggyakorlók listáját, amelyek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségüknek az adatszolgáltatási keretrendszerben nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott határnapig. Ha a tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási kötelezettségének utólag eleget tesz, az MNV Zrt. – az érintett tulajdonosi joggyakorló törlésével – haladéktalanul intézkedik a közzétett lista aktualizálásáról.

(4) A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítése érdekében köteles az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét az MNV Zrt.-vel – a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül – közölni. A tulajdonosi joggyakorló a tárhelyet vagy az elektronikus elérhetőséget érintő változásokról azok bekövetkezését követő öt napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(5) Ha valamely tulajdonosi joggyakorló megszűnésére vagy tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének megszüntetésére a tárgyévi adatszolgáltatási határnapot megelőzően kerül sor, az érintett tulajdonosi joggyakorló – az MNV Zrt. által meghatározott módon – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőben teljesíti a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást.

IV. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

23. § (1)123 Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló

a) maga gazdálkodik,

b) szerződés – így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás – alapján hasznosításra átengedi, vagy vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja,

c) egyoldalú nyilatkozatával – a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében – központi költségvetési szerv használatába adja.

(2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.

(3)124 A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely – az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva – az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

(4)125 Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, valamint a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem köthető meg.

24. § (1)126 Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés – a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül – nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.

(2)127 Mellőzhető a versenyeztetés:

a)128 az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,

c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,

d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg,

e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.

(3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos – a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő – hasznosítása.

(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon – a pályázati felhívás megküldésével – legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(5)129 Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását – amennyiben erre a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződése lehetőséget ad – bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi.

(6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet.

24/A. §130 (1) Az MNV Zrt. az általa közvetlenül hasznosított állami ingatlanok bérbeadására irányuló versenyeztetési eljárást az ingatlanokra vonatkozóan elektronikus licitálási lehetőséget biztosító elektronikus bérleti licit rendszeren is lebonyolíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren lefolytatott elektronikus bérleti licit eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános versenyeztetés útján kötött szerződésnek minősül.

(3) Az elektronikus bérleti licit eljárásban kizárólag olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, aki szerepel az MNV Zrt. által – a 17. § (1) bekezdés i) pontja szerint – vezetett elektronikus nyilvántartásban és nem áll az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kizárás hatálya alatt. Az elektronikus nyilvántartásba bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy ezek képviselője kérheti a felvételét, aki

a) megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, és

b) a bérleti licit rendszer használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban és az adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadta.

25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c)131 az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;

d)132 az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:

da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,

db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;

e)133 gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;

f)134 állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.

(2)135 Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

25/A. §136 (1)137 Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja a tulajdonosi joggyakorló részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető.

(2)138 A szerződés érvényességének időtartama alatt a tulajdonosi joggyakorló a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a tulajdonosi joggyakorló az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3)139 A tulajdonosi joggyakorló

a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megkötéséről meghozott döntés időpontjáig,

b)140 a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megszűnéséig

kezeli.

(4)141 Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre, amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki.

26. §142 (1)143 Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

A vagyonkezelés szabályai

27. § (1)144 Az állami vagyonra vonatkozóan a tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(2)145 A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni.

(2a)146 A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével – köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(2b)147 A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.

(3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)148

(5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6)149 A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni.

(7)150 A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek kivételével – a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség).

(8)151 Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A vagyonkezelő – alapfeladattól vagy főtevékenységétől függetlenül – e törvény erejénél fogva mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól azon ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében, amelyek közfeladat-ellátási kötelezettség teljesítése érdekében állnak a vagyonkezelésében. A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.

(9)152 A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli, (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben, vagy – ha a vagyonkezelési szerződés megszűnésére figyelemmel az már nem lehetséges – az elszámolási szerződésben kell rögzíteni.

(10)153 Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont – a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

27/A. §154 (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon – ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is – vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésekbe a jogutódlás napjával a költségvetési szerv helyébe a gazdasági társaság lép.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a központi költségvetési szerv a jogutódlást megelőző napon köteles mennyiségi és értékbeli leltár felvétele mellett a jogutód gazdasági társaság részére átadni.

(4) A jogutód gazdasági társaság a tényleges birtokbavételt jelentő (3) bekezdés szerinti leltár szerinti átvételt követően 30 napon belül kontroll-leltárt vesz fel. A kontroll-leltár megküldésével egyidejűleg köteles vagyonkezelési szerződés megkötését kezdeményezni a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnél. A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jogutód gazdasági társaság a vagyont birtokolhatja, használhatja és az átvett közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja, és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos terheket.

(5) A (3) bekezdés szerinti leltárban szereplő, de a kontroll-leltár szerint részére ténylegesen át nem adott vagyontárgyakról, illetve azok hiányáról a jogutód gazdasági társaság tájékoztatja a jogelőd központi költségvetési szervet, valamint a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szervét és a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervet. A hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve – az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet figyelembevételével – köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját, annak jóváhagyását megelőzően.

Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok

28. § (1)155 A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges – a az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében foglalt vagyontárgyakon kívüli – állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.

(2)156

(3)157

(4)158

(5)159 Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az MNV Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá – az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – nem visszterhes vagyonkezelési szerződést, vagy – ha a hagyaték tárgya gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.

28/A. §160 (1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, üzemeltetéséről, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról az MNV Zrt. gondoskodik a központi költségvetés terhére.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében – egyoldalú nyilatkozatával – állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.

(3) A kijelölő okirattal létrejövő állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a kijelölő okiratban meghatározott (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlant díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult használni az e törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint. A központi költségvetési szerv közfeladat ellátására való tekintettel az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

(4)161 Állami elhelyezési céllal az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek javára, – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú, Magyarország területén található ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában hasznosítási megállapodást – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. köthet, azzal, hogy a hasznosítás a (2) bekezdés szerint kijelölt használó közfeladat ellátását nem akadályozhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről.

(7) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnik, ha:

a) a kijelölő okiratban meghatározott idő lejár;

b) az MNV Zrt. a kijelölést részlegesen vagy teljesen visszavonja;

c) az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv megszűnik, ide nem értve a központi költségvetési szervek közötti jogutódlást;

d) a kijelölés tárgyát képező állami ingatlan az állami tulajdonból kikerül;

e) a kijelölés tárgyát képező ingatlan megsemmisül.

(8) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá az állami elhelyezési célú ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházások, felújítások, állagmegóvási és karbantartási feladatok végrehajtása érdekében – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – az MNV Zrt.

a) központi költségvetési szervet,

b) 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot,

c) 100%-os vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,

d) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot

vonhat be.

(8a)162 Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő (8) bekezdés szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek jogosultak bontással járó munkálatok elvégzésére és az MNV Zrt. mindenkor hatályos selejtezési szabályzata alapján selejtezésre, a vissznyereményi anyag felújítás, beruházás során történő felhasználására, beépítésére. A (8) bekezdés szerint bevont szervezet a selejtezés műszaki és gazdasági megalapozottságáért, alátámasztottságáért teljes és kizárólagos felelősséggel tartozik, továbbá köteles a selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

(9) E § alkalmazásában állami elhelyezési célú ingatlannak minősül:

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott, többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11–13. §-a szerinti önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve megállapítható, hogy azok – hasznos alapterületük összessége alapján számított – többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,

b) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja.

Állami tulajdonú gazdasági társaságok
és más gazdálkodó szervezetek

29. § (1)163 Az állam – a törvényes képviseletét ellátó szerv útján – csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2)164

(3)165 Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására – ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.

(3a)166

(4)167 A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e az állam képviseletére.

(5)168 Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

(6)169

30. § (1)170 Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.

(2)171 Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közérdekből, kivételesen indokolt esetben a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében olyan – követelésvásárlással összefüggő – jogügyletet is köthet, amelyben a jogügylet ellenértékének meghatározásakor a lakosság ellátásbiztonsághoz fűződő érdekét is figyelembe veszi.

(3)–(4)172

(5)173 A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt, továbbá ha az banktitok sérelmével járna.

(6)174

(7)175

31. §176

32. §177

V. Fejezet

AZ ÁLLAMI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

Az elidegenítés általános szabályai

33. § (1)178 Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a tulajdonosi joggyakorló jogosult. Az értékesítés lebonyolítására a tulajdonosi joggyakorló – a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – harmadik személynek megbízást adhat.

(1a)179 Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében jogosultak az állami ingatlanokon végzett üzemeltetési feladatokkal, értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, állagmegóvási és karbantartási feladatokkal összefüggésben keletkezett, hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. Ha a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába központi költségvetési szerv kerül bevonásra, akkor a vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó nettó bevétel a központi költségvetési szervet illeti meg azzal, hogy az értékesítésből származó bevételt kizárólag a 28/A. § (8) bekezdése szerint az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben meghatározott feladat ellátására fordíthatja az államháztartási jogszabályoknak megfelelően.

(1b)180 Az állami vagyon változásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel kötött megállapodásban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(2)181 Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket – amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg – kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34–35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.

34. § (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően

a) közvetlenül vagy

b) közvetetten

lehet végezni.

(2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,

b)182 nyilvános árverésen, ideértve az elektronikus árverést is [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: versenyeztetés],

c) kivételesen versenyeztetés nélkül.

(3) A vagyon közvetetten – figyelemmel a 35. § (2) bekezdésében foglaltakra is – az alábbi módon értékesíthető:

a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,

b) nyilvános vagy zárkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy

c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.

(4)183 Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő állami ingatlan értékesítésére – kivéve a 35. § (2) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést – kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.

35. § (1)184 Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.

(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:

a)185 az állam tulajdonában lévő társasági részesedés, ingatlan vagy ingóság cseréje esetén,

b) állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,

c) nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,

d) kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának lezárását követően vételi jogát gyakorolja,

e) állami vagyonra vonatkozó vételi jog – d) pont alá nem tartozó – gyakorlása esetén,

f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,

g)186 jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén,

h) helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,

i) kis értékű – az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket187 el nem érő – vagyontárgy értékesítése esetén,

j) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,

k) külföldi állam részére történő értékesítés esetén a j) pont alá nem tartozó esetben is,

l)188 minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő értékesítés esetén,

m) külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése esetén,

n)189 ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről,

o)190 az országos közút melletti pihenő- és várakozóhelyeken 2011. december 31-ig megépült felépítményekre vonatkozó osztott tulajdon létesítése és földhasználati jog alapítása során lefolytatott értékesítési eljárás során,

p)191 zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzése esetén.

q)192 a 37. § (2) és (3) bekezdése alapján történő értékesítések esetén.

r)193 hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítése esetén.

(2a)194 Az állam tulajdonában álló pénzügyi eszköznek pénzügyi eszközre történő cseréje esetén a az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(2b)195 Versenyeztetés mellőzésével kerül sor a (2) bekezdés i) pontja szerinti kis értékű ingó vagyontárgy értékesítésére, ha

a) a vagyontárgy huzamos tárolása, kezelése aránytalan költséggel járna a vagyontárgy piaci értékéhez képest,

b) a versenyeztetéssel történő értékesítés előnyei nem érvényesülnek, vagy

c) a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános árverés során a harmadik árverés is eredménytelenül zárult.

(3) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

(4) Nyilvános a pályázat, ha

a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható;

b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(5) Ha a kiíró – megfelelő határidők kitűzésével – az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.

(6) Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja.

(7) Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8)196 Az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.

(9)197 Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel a az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, ha az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

36. § (1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.

(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható

a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében,

b) belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,

c)198 helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,

d)199 kormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagja által kötött nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok végrehajtása érdekében, amennyiben az érintett állami vagyon egyedi, könyv szerinti bruttó értéke a 25,0 millió forintot nem haladja meg.

e)200 külön törvény201 szerinti közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,

f) az MNV Zrt. által peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról való lemondás esetén,

g)202 egyház, egyházi jogi személy hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális – feladatok ellátásának elősegítése érdekében.

(3)203 A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról – a (6)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4)204 A (2) bekezdés c), e) és g) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.205

(5) Az MNV Zrt. az állam mint törvényes örökös nevében az öröklésről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára, ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat.

(6)206 Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott személyek, szervezetek javára az ott meghatározott célokra évente kedvezményezettenként 25 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(7)207 Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni helyi önkormányzat javára, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra, legfeljebb bruttó 25 millió forint forgalmi értékű ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(8)208 Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése szerinti, az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt az MNV Zrt. a legalább két éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére ingyenesen a civil szervezet tulajdonába adhatja. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

36/A. §209 A 36. § (2) és (5)–(8) bekezdése szerinti vagyonátadás kizárólag olyan kedvezményezett részére történhet, amely

a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással nem rendelkezik és

b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással nem rendelkezik.

37. § (1)210 Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2)211 Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az MNV Zrt. részére és

b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható, és meghatározta ennek feltételeit.

(3)212 Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

38. §213

39. §214

40. §215

41. §216

42. §217

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 47. §, a 48. § (4) bekezdése, az 56. § (1) bekezdésének e) pontja, az 56. § (1) bekezdés g) pontjának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés j) pontja módosítására irányuló rendelkezése, az 56. § (1) bekezdésének n) pontja, az 58. § (1) bekezdésének p) pontja és a 66. § 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3)218

Módosító rendelkezések

44. § (1) Az Áht. 12/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). E § alkalmazásában szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha a szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú kötelezettségvállalás kizárólag e § rendelkezései alapján köthető. Nem minősülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak
a) az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok;
b) azon határozatlan időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el;
c) azon határozott időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el.”

(2) Az Áht. 12/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz kapcsolódó – akár eltérő jogcímen alapuló – valamennyi várható költségvetési kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni, amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja meg a felhatalmazást.”

(3) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja az „elkülönített állami pénzalapoknak,” szövegrész után az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek,” szöveggel egészül ki.

(4) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]

d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,”

(5) Az Áht. IX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

Gazdálkodás a vagyonnal”

(6) Az Áht. 104. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg lép.

(7) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,
c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására.”

45. § (1)219

(2) Az NFA tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § „A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.”

(3) Az NFA tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az NFA ellenőrző bizottság működése nem érinti az MNV Zrt. gazdálkodásának ellenőrzését végző, jogszabályban meghatározott szervek – így különösen az állami vagyonról szóló törvényben megjelölt Ellenőrző Bizottság – feladat-, illetőleg hatáskörét.”

(4) Az NFA tv. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Nemzeti Földalapba tartozik:
a) az állami tulajdonban lévő termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett, állami tulajdonú terület;”

(5) Az NFA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § „(1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által bármely jogcímen megszerzett termőföld.
(2) Nem kerül a Nemzeti Földalapba az a földrészlet, amelynek a Magyar Állam által történő megszerzésére országos közút megépítése érdekében került sor.
(3) A Nemzeti Földalapba kerül a (2) bekezdés szerint megszerzett, de országos közút építésére fel nem használt termőföld, feltéve, hogy annak eredeti tulajdonosa az elővásárlási jogával nem él.”

(6) Az NFA tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

11. § „Az MNV Zrt. a székhelyén, az internetes honlapján, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.”

(7) Az NFA tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNV Zrt. a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek – az AK érték erejéig – termőföldet ajánlhat fel.”

(8) Az NFA tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az életjáradék program fedezetét – amennyiben az az MNV Zrt. bevételeiből nem finanszírozható – a központi költségvetés biztosítja.”

(9) Az NFA tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

15. § „A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az MNV Zrt. által kiadott és az agrárpolitikáért felelős miniszter által – az NFA ellenőrző bizottság véleménye figyelembevételével – jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, valamint az MNV Zrt.-nek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni.”

46. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Állami vagyonra vonatkozó koncessziós szerződés megkötéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.”

47. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervekkel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és egyéb munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges lakásokra, illetőleg helyiségekre (ideértve a bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlását is), – e törvény keretei között – rendeletben határozza meg:”

48. §220

49. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

26. § „Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel köti meg.”

50. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Spt.) 49. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerű hasznosításáról,”

(2) A Spt. 64. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján – a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak.”

(3) A Spt. 64. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.”

(4) A Spt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével kerülhet sor.”

51. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]

d) a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék,
e) a kincstár a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételéhez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze.”

52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 25. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza]

u) ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét.”

53. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény az V. fejezet címét követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

15/A. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotáson fennálló jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, e törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti.”

54. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.”

55. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[2. § Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

j) az arra jogosult pártoknak a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok vásárlásához szükséges, külön törvényben szabályozott pénzkölcsön nyújtásában.”

56. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-ának (1) bekezdésében a „törzsvagyon” szövegrész helyébe a „vagyon” szöveg,

b) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 9. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

c) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg, továbbá a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

d)221 a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg,

e) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. §-ának (5) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 26. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,

f) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. §-ának (9) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t” szöveg,

g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdésének d) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re” szöveg, 51. § (2) bekezdésének j) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg,

h) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnél” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 7. §-ának (3) bekezdésében az „A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, az ÁPV Rt.” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt.” szöveg, 7/A. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.-vel” szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg,

i) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 163. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyonért felelős szervet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t” szöveg,

j) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72/A. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyoni körbe tartozó” szövegrész helyébe az „az állami tulajdonú” szöveg,

k) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdésében és 13. §-ának (7) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, 2. §-ának (4) bekezdésében az „államháztartási törvénynek a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „állami vagyon kezelésére vonatkozó törvény” szöveg, 13. §-ának (7) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelőjét” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjét” szöveg, 14. §-ának (3) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg,

l) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 11. §-ának (3) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, az „a kincstári vagyon kezelőjére” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjére” szöveg,

m) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének e) pontjában az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „állami vagyon” szöveg,

n) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdésében a „költségvetési szerv esetében, kivéve a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv esetében” szöveg,

o) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek” szöveg,

p) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 7. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (3) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésének a) pontjában a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „vagyonába” szöveg,

q) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-ának 26. pontjában a „kincstári vagyonba” szövegrész helyébe az „állami tulajdonba” szöveg,

r) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (1) bekezdésében és 42. §-ának (5) bekezdésében az „a kincstári vagyon, önkormányzati vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagy önkormányzati vagyon” szöveg,

s) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 1. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 10. § (2) bekezdésének első mondatában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-vel” szöveg, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésének második mondatában, 15. § (3) bekezdésében, valamint 17. § (2) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg

lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontja az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontja az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

d) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 6. pontja az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,

f) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re,” szöveggel,

g) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának tagjaira,” szövegrészt követően az „a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira,” szöveggel

egészül ki.

57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 86. § (2) bekezdésének h) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdésének d) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,

c) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. § c) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg, 23. § b) pontjában az „ÁPV Rt.-nek” szövegrész helyébe az „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek” szöveg

lép.

(2)222

58. §223

Átmeneti rendelkezések

59. §224

60. § (1) Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az MNV Zrt.-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az ÁPV Zrt.-vel szembeni követelések a jogutódlás szempontjából biztosítékokkal ellátott követeléseknek minősülnek.

(2)225

(3) Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.

(4)226 Az ÁPV Zrt. saját vagyona – az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.) kivételével – a társaság megszűnésével az államra száll. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

61. § (1)227 A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól – a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével – az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának.

(2) A KVI munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél vagy a kincstárnál történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell alkalmazni.

(3)228

(4)229

(5)230

62. §231

63. §232

64. §233

65. § (1)234 Ahol az ingatlan-nyilvántartás az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az MNV Zrt.-t kell érteni.

(2)235 Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem az állam tulajdonjogát nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti változást is átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Más változás hiányában az ingatlanügyi hatóság az MNV Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb 2009. december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az (1) bekezdés szerinti változás átvezetéséről.

66. §236 (1)237 Más személy tulajdonában lévő ingatlanon az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel és ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állam nevében a kincstár jogosult.

(1a)238 Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv jogosult.

(2)239 Az államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt. jogosult.

(3)240 Amennyiben az állam valamely vagyonelemet ellenérték fejében szerez meg és a vagyonelem létrehozásához, értéknövelő felújításához, fejlesztéséhez – annak állam általi megszerzését megelőzően – központi költségvetési forrás került felhasználásra, akkor a vagyonelem vételárának megállapításakor a vételárat csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből értéknövelő beruházás, felújítás esetén az értékelés fordulónapján fennálló könyv szerinti értékére jutó felhasznált központi költségvetési forrás összegét le kell vonni.

(4)241 Társasági részesedés állam által történő megszerzése esetén, ha a gazdasági társaság, amelyben a részesedés fennáll – a társasági részesedés állam általi megszerzését megelőzően – központi költségvetésből származó fejlesztési támogatásban részesült, akkor a társasági részesedés vételárát csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből a gazdasági társaság értékelésének fordulónapján a számviteli nyilvántartásában szereplő központi költségvetésből származó fejlesztési támogatás elhatárolt összegét le kell vonni.

(5)242 A vételár megállapítására vonatkozó (3) bekezdés szerinti rendelkezést az Nvtv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlása során is alkalmazni kell.

67. § (1) Az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény, valamint az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény alapján fennálló ingyenes ingatlanhasználati jog e törvény erejénél fogva kártalanítás nélkül megszűnik, azzal hogy az ingyenes ingatlanhasználati jog helyébe a (2)–(6) bekezdésekben, valamint a 68. §-ban szabályozott jogok lépnek. A megszűnt ingyenes ingatlanhasználati jog tárgyát képező ingatlanok hasznosításáról az MNV Zrt. – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – e törvény általános szabályai szerint gondoskodik.

(2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a KVI és a párt közötti ingyenes ingatlanhasználati megállapodás alapján e törvény hatálybalépésekor valamely párt használatában álltak, az ingyenes használati jog az ingatlant használó párt kérelmére bérleti joggá alakul a (3) bekezdésben foglaltak szerint. A bérleti igényt a párt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelentheti be az MNV Zrt.-nek.

(3) A párttal a (2) bekezdés szerinti bérleti igényének bejelentésétől számított harminc napon belül köteles az MNV Zrt. a bérleti szerződést megkötni. A bérlet feltételeire az állami vagyon bérbeadására vonatkozó általános szabályok, valamint a helyiségek bérletére vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretein belül a felek megállapodása irányadó. A felek a bérleti díjat az adott településrész hasonló rendeltetésű iroda ingatlanjainak bérleti díja alapján kötelesek megállapítani.

(4) A párt mindazon ingatlanokat vagy ingatlanrészeket, melyekre nem kötött bérleti szerződést – és amelyek vonatkozásában a 68. § (4) bekezdés szerinti vételi jogával sem élt –, e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tehermentesen – köteles birtokba adni az MNV Zrt.-nek.

(5) A (2) bekezdés szerinti bérleti igény bejelentésére irányuló határidő eredménytelen eltelte, a (4) bekezdés szerinti birtokbaadási határidő elmulasztása, vagy a birtokbaadási feltételek nem teljesítése esetén a késedelembe esés időpontjától kezdődően a párt az adott ingatlanra havonta az MNV Zrt. által megállapított használati díjat köteles fizetni.

(6) A (3) bekezdés szerinti bérleti díj és az (5) bekezdés szerinti használati díj megfizetésének

a) késedelme esetén az MNV Zrt. késedelmi kamatot számít fel, egy hónapot meghaladó késedelem esetén írásban felszólítja a pártot a tartozás tíz napon belül történő rendezésére;

b) két hónapot meghaladó késedelme esetén az MNV Zrt. köteles a tartozás rendezéséhez és az ingatlan birtokbavételéhez szükséges jogi eljárásokat a párttal szemben megindítani.

68. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát állító és az Országgyűlésben képviselőcsoport alakítására is jogosultságot szerző párt részére, a párt működési feltételeinek biztosítása érdekében iroda rendeltetésű ingatlan vásárlásához a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a párt kezdeményezésére a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételekkel pénzkölcsönt nyújt. A kölcsönre minden párt – ideértve az e törvény hatálybalépésekor országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártokat is – egy alkalommal válik jogosulttá, és e jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a kölcsön igénybevételével vásárolt ingatlanok száma és alapterülete a (2) bekezdésben előírt mértéket el nem éri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzkölcsön az azt igénylő pártnak legfeljebb 30 db – ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m2 –, összesen 5000 m2-t nem meghaladó bruttó alapterületű ingatlan vásárlásához nyújtható.

(3) Az állami kezességvállalás mellett, három havi Bubor + 1%-os kamattal nyújtott pénzkölcsön nem haladhatja meg az érintett ingatlanok igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott becsült forgalmi értékét, de legfeljebb négyzetméterenként 2007-ben 200 000 Ft-ot, a további években 200 000 Ft-nak a Központi Statisztikai Hivatal által a törvény hatálybalépését követően eltelt időszakra számított, kumulált fogyasztói árindexszel korrigált értékét. A pénzkölcsön visszafizetésére tizenöt éves, negyedévi egyenlő részletekben történő részletfizetést kell engedni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ingatlanvásárlás során azon pártot, amelynek ingyenes ingatlanhasználati joga a 67. § (1) bekezdése alapján szűnt meg, az általa e törvény hatálybalépésekor használt ingatlanokra vagy ingatlanrészekre vételi jog illeti meg, az MNV Zrt. megbízásából eljáró igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított vételáron.

(5) Amennyiben a párt élni kíván vételi jogával, e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napos jogvesztő határidőn belül írásos szándéknyilatkozatot tesz az MNV Zrt.-nél. Az MNV Zrt. a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a pártot az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított becsült forgalmi értékről és a megkötendő adásvételi szerződés egyéb lényeges tartalmi elemeiről, ideértve a fizetési feltételeket, törvényes kedvezményeket, szavatossági jogokat, korábbi értéknövelő beruházások elszámolását, birtokba adás szerződési feltételeit. Ezeket a feltételeket az MNV Zrt. minden párt számára azonos elvek szerint állapítja meg.

(6) A párt vételi jogát az MNV Zrt. tájékoztatásának kézhezvételét követően, legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül, az MNV Zrt.-hez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.

(7) Amennyiben a párt a (6) bekezdésben megállapított határidőben él vételi jogával, az MNV Zrt. köteles a bejelentéstől számított harminc napon belül megkötni a párttal az adásvételi szerződést.

69. § (1)–(2)243

(3)244

(4) E törvény hatálybalépésével a költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szerv válik a kincstári vagyon részét képező, az e törvény hatálybalépése előtt az adott kutatóhelyre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett, szellemi alkotáson fennálló jogok jogosultjává, valamint a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozásban szerzett részesedés tulajdonosává.

69/A. §245 (1)246 Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő, vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő nyilvántartásában szereplő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött gazdasági társasággal vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társasággal (e § alkalmazásában együttesen vagy külön-külön: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, illetve az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartás vagy a gazdasági társaság nyilvántartása szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában van, és nincs az ingatlan-nyilvántartás szerint harmadik személy tulajdonában, feltéve, hogy a gazdasági társaság a szerződéskötéskor legalább többségi állami tulajdonban van.

(2)247 Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és tartalma tekintetében a felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni a szerződésben meghatározott jogosult tulajdonjogát.

(4)248 Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése a nemzeti vagyon változásaként is elszámolható. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni.

(5)249 a tulajdonosi joggyakorló – annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést – jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték-, díj-, valamint járulékmentesek és nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, a megállapodás esetleges egyéb költségei az MNV Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.

69/B. §250 (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap által az állam tulajdonába térítésmentesen átadott eszközök felett a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(2) Az MNV Zrt. az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket elkülönítetten köteles nyilvántartani.

(3)251 Az átadott vagy – a vagyongazdálkodási tevékenység eredményeként bármely típusú tranzakcióval – az azok helyébe lépő eszközök MNV Zrt. általi értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel felhasználásának célja az államadósság csökkentése vagy a Kormány határozata alapján az állami vagy önkormányzati vagyon gyarapítása.

(4)252 Az államadósság csökkentésére való felhasználás esetén a (3) bekezdés szerinti bevételt képező pénzeszközök költségvetési bevételként nem számolhatók el, azok az államháztartásról szóló törvény szerinti finanszírozási bevételnek minősülnek.

(5)253 Az MNV Zrt. az államadósság csökkentésére felhasználandó (3) bekezdés szerinti bevételek összegéről, azok beérkezését követő hónap 15. napjáig írásos tájékoztatást küld az Államadósság Kezelő Központ Zrt. részére, amely az értékesítési, hozam- vagy más hasznosítási bevétellel egyező összegű államadósság-csökkentési műveletet hajt végre.

69/C. §254 (1) Az MNV Zrt. rábízott vagyonába tartozó, az MNV Zrt. működéséhez szükséges számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek 2015. december 31-i nyilvántartási értéken e törvény erejénél fogva 2016. január 1-jén ingyenesen az MNV Zrt. tulajdonába kerülnek. Az MNV Zrt. gondoskodik a vagyonmozgás nyilvántartásokon történő átvezetéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonba adását a miniszter és az MNV Zrt. átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével hajtja végre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az MNV Zrt. működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek pontos meghatározását. Az átadás során az államot a miniszter képviseli.

69/D. §255 (1) A 22/B. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

(2) A 22/C. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

70. § (1)256 E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek minősülnek.

(2)257 E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

71. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)258 az állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások, az állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások nyilvántartásának, valamint a vagyonnal való elszámolásnak a szabályait, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek könyvvezetésének és beszámoló készítésének sajátosságait,259

b) az állami vagyonról vezetett nyilvántartás, és az állami vagyont használó személyek ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait,260

c)261 a vagyonkezelésre és a vagyonkezelési szerződésre, valamint az állami vagyon visszterhes, továbbá ingyenes hasznosítására irányuló más szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat,262

d) a 17. § d) pontja szerinti tulajdonosi ellenőrzés részletes szabályait,263

e)264 az állami vagyon értékesítésére, az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására, továbbá a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére, valamint a tulajdonjog állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére vonatkozó szabályokat,265

f)266 a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás tartalmát, módját és határidejét, az adatszolgáltatási keretrendszerrel, az Országleltár-azonosítóval és a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetésével kapcsolatos szabályokat, a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás ellenőrzésének, valamint az ellenőrzés során feltárt hiányosságok kijavításának szabályait, az adatszolgáltatási keretrendszer használóira vonatkozó szabályzat kötelező tartalmát, az egységes állami vagyonnyilvántartás azon adatait, amelyek közzétételére az Országleltár honlapján nem kerül sor,

g)267 a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus árverés szabályait, ezen belül az elektronikus árverési rendszer működtetésének, az árverezők elektronikus nyilvántartása vezetésének, az elektronikus árverés lebonyolításának részletes szabályait, az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, az elektronikus árverési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, az informatikai rendszer működtetése ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus árverési rendszerhez felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát,

h) a költségvetési szervek egyes típusai állami vagyonnal való gazdálkodásának speciális szabályait,268

i)269 a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésére, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanok hasznosítására, üzemeltetésére vonatkozó részletszabályokat,

j)270 a 24/A. § (1) bekezdése szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren keresztül folytatott elektronikus bérleti licit szabályait, ezen belül a bérleti licit rendszer működtetésének szabályait, az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartása vezetésének szabályait, a bérleti licit rendszeren keresztül történő elektronikus bérleti licit eljárás lebonyolításának szabályait, az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, az elektronikus bérleti licit rendszer szakmai követelményeit, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az elektronikus bérleti licit rendszerhez felhasználóként történő csatlakozás feltételeit és a bérleti licit rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát.

(2)271 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj megállapításának elveit, módszereit és mértékét,272

b)273 a 3. § (2a) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát.274

(3)275

(4)276

Melléklet a 2007. évi CVI. törvényhez277

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. szeptember 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. szeptember 17.

2

Az 1. § a 2010: LII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (2) bekezdése a 2012: CLVIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 1. § (2a) bekezdését a 2012: CLVIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CC. törvény 259. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

Az 1. § (3) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

Az 1. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 22. §-a alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

8

Az 1. § (4) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

Az 1. § (5) bekezdése a 2013: CC. törvény 259. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

10

Az 1. § (6) bekezdése a 2013: CC. törvény 259. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: XCIV. törvény 9. §-a szerint módosított szöveg.

11

Az 1. § (6a) bekezdését a 2013: CC. törvény 259. § (4) bekezdése iktatta be.

12

Az 1. § (7) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 2. § a 2010: LII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

14

A 2. § (2) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 3. § a 2010: LII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 26. § (4) bekezdését.

16

A 3. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 3. § (1a) bekezdését a 2011: CI. törvény 20. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXXV. törvény 61. § (1) bekezdése.

18

A 3. § (1b) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXXV. törvény 61. § (1) bekezdése.

19

A 3. § (2) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 3. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCIX. törvény 27. § c) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 3. § (2) bekezdés c) pontját a 2016: CIV. törvény 76. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CV. törvény 30. §-a iktatta be.

23

A 3. § (2) bekezdés d) pontját a 2016: CIV. törvény 76. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CLXXIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be.

24

A 3. § (2a) bekezdését a 2014: XXXV. törvény 61. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCIX. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 3. § (2b) bekezdését a 2015: CIX. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCIX. törvény 28. § a) pontja.

26

A 3. § (3) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 3. § (3a) bekezdését a 2017: CXCIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

28

A 3. § (3b) bekezdését a 2017: CXCIX. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

29

A 3. § (3c) bekezdését a 2018: CXXVIII. törvény 11. §-a iktatta be.

30

A 3. § (4) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 64. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

31

A 3. § (5) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 71. §-a iktatta be, szövege a 2015: XCIV. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 3. § (6) bekezdését a 2019: CXIV. törvény 25. §-a iktatta be.

33

A 4. §-t a 2011: CXCVI. törvény 31. § g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: LXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdése iktatta be.

34

Az 5/A. §-t a 2013: CXIV. törvény 9. §-a iktatta be.

35

Az 5/B. §-t a 2017: LXXII. törvény 51. §-a iktatta be.

36

Az 5/B. § (2) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 27. § d) pontja szerint módosított szöveg.

37

Az 5/C. §-t a 2019: CXIV. törvény 26. §-a iktatta be.

38

A II. Fejezetet (6–16. §-t) a 2010: LII. törvény 35. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

39

A 17. § a 2010: LII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

40

A 17. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 17. § (1) bekezdés b) pontja a 2020: CXXII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

42

A 17. § (1) bekezdés d) pontja a 2019: CXIV. törvény 27. §-ával megállapított, a 2021: XXXIII. törvény 15. § a) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 17. § (1) bekezdés e) pontja a 2014: XXXV. törvény 63. § e) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 17. § (1) bekezdés f) pontja a 2010: CLIII. törvény 56. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 17. § (1) bekezdés g) pontja a 2015: XCIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

46

A 17. § (1) bekezdés i) pontját a 2020: CXXII. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

47

A 17. § (3) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 25. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXII. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 18. § a 2010: LII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

49

A 18. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja, a 2020: LXXX. törvény 11. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

50

A 18. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 36. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 18. § (3) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 11. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

52

A 19. § a 2010: LII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

53

A 19. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 19. § (3) bekezdése a 2015: XCIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

56

A 20. §-t megelőző alcímet a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

57

A 20. § a 2010: LII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

58

A 20. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CCLII. törvény 36. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 20. § (4) bekezdés b) pontja a 2010: CLIII. törvény 56. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

60

A 20. § (4) bekezdés d) pontja a 2013: CCLII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 20. § (4) bekezdés d) pont da) alpontja a 2017: CXCIX. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

62

A 20. § (4) bekezdés i) pontja a 2017: CXCIX. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 20. § (4) bekezdés n) pontja a 2021: XXXIII. törvény 15. § d) pontja szerint módosított szöveg.

64

A 20. § (4) bekezdés p) pontja a 2012: LXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

65

A 20. § (4) bekezdés q) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 72. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCIX. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 20. § (4) bekezdés r) pontját a 2019: CXIV. törvény 28. §-a iktatta be.

67

A 20. § (6) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

68

A 20. § (7) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 11. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

69

A 20. § (9) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § f) pontja, a 2020: LXXX. törvény 11. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 20. § (18) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 20/A. §-t megelőző alcímet a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

72

A 20/A. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

73

A 20/A. § (1) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

74

A 20/A. § (2) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 20/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 20/B. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

77

A 20/B. § (1) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 20/B. § (2) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 20/B. § (3) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

80

A 20/B. § (4) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

81

A 20/B. § (5) bekezdés záró szövegrésze a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 20/B. § (5) bekezdés a) pontja a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

83

A 20/B. § (5) bekezdés b) pontja a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 20/B. § (6) bekezdés a) pontja a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 20/B. § (6) bekezdés b) pontja a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

86

A 20/C. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

87

A 20/C. § (1) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

88

A 20/C. § (2) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

89

A 20/C. § (3) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

90

A 20/C. § (4) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 20/C. § (5) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 20/D. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

93

A 20/D. § (1) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 20/D. § (2) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 20/D. § (3) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 11. § 5. pontja, a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 20/D. § (6) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § f) pontja, a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

98

A 20/D. § (7) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § e) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 20/E. §-t megelőző alcímet a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXIII. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

100

A 20/E. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

101

A 20/F. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

102

A 20/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 20/F. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: XXXVI. törvény 158. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.

104

A 20/F. § (2) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § f) pontja szerint módosított szöveg.

105

A 20/F. § (3) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

106

A 20/F. § (5) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § g) pontja, a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) és g) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 20/G. §-t megelőző alcímet a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

108

A 20/G. §-t a 2010: LII. törvény 3. §-a iktatta be.

109

A 20/G. § (1) bekezdése a 2020: LXXX. törvény 11. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 20/G. § (2) bekezdése a 2012: LXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

111

A 20/G. § (2a) bekezdését a 2020: LXXX. törvény 9. §-a iktatta be.

112

A 20/G. § (3) bekezdése a 2012: LXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

113

A 20/G. § (4) bekezdése a 2012: LXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 20/G. § (5) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 15. § b) pontja szerint módosított szöveg.

115

A 21. § a 2010: LII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

116

A 21. § (2) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 64. § a) pontja és a 90. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

117

A 21. § (5) bekezdés a 2021: XXXIII. törvény 15. § h) pontja szerint módosított szöveg.

118

A 22. § a 2018: CXXVIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

119

A 22/A. §-t a 2018: CXXVIII. törvény 13. §-a iktatta be.

120

A 22/B. § előtti alcímet a 2020: CXXII. törvény 9. §-a iktatta be.

121

A 22/B. §-t a 2020: CXXII. törvény 9. §-a iktatta be.

122

A 22/C. §-t a 2020: CXXII. törvény 9. §-a iktatta be.

123

A 23. § (1) bekezdése a 2020: CXXII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

124

A 23. § (3) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

125

A 23. § (4) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 10. § (3) bekezdése iktatta be.

126

A 24. § (1) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 24. § (2) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 73. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

128

A 24. § (2) bekezdés a) pontja a 2017: CXCIX. törvény 27. § f) pontja szerint módosított szöveg.

129

A 24. § (5) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 13. §-a szerint módosított szöveg.

130

A 24/A. §-t a 2020: CXXII. törvény 11. §-a iktatta be.

131

A 25. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: CLIX. törvény 135. §-a szerint módosított szöveg.

132

A 25. § (1) bekezdés d) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 301. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

133

A 25. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 301. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

134

A 25. § (1) bekezdés f) pontját a 2012: CCXXIII. törvény 301. § (2) bekezdése iktatta be.

135

A 25. § (2) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 115. § (8) bekezdésével megállapított, a 2013: CXIV. törvény 13. §-a, a 2021: XXXIII. törvény 15. § i) pontja szerint módosított szöveg.

136

A 25/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 115. § (9) bekezdése iktatta be.

137

A 25/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 27. § g) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 25/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 27. § g) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 25/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXCIX. törvény 27. § g) pontjával megállapított szöveg.

140

A 25/A. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CXCIX. törvény 27. § h) pontja szerint módosított szöveg.

141

A 25/A. § (4) bekezdését a 2015: XCIV. törvény 4. §-a iktatta be.

142

A 26. §-t a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CCXXV. törvény 41. §-a iktatta be.

143

A 26. § (1) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 27. § f) pontja szerint módosított szöveg.

144

A 27. § (1) bekezdése a 2011: CXCVI. törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCIX. törvény 27. § i) pontja szerint módosított szöveg.

145

A 27. § (2) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 74. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 27. § (2a) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be.

147

A 27. § (2b) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be.

148

A 27. § (4) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 31. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

149

A 27. § (6) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

150

A 27. § (7) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 27. § (8) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

152

A 27. § (9) bekezdését a 2013: CXIV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXIII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

153

A 27. § (10) bekezdését a 2019: CXIV. törvény 29. §-a iktatta be.

154

A 27/A. §-t a 2019: CXIV. törvény 30. §-a iktatta be.

155

A 28. § (1) bekezdése a 2011: CXCVI. törvény 25. § (5) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCIX. törvény 27. § f) pontja szerint módosított szöveg.

156

A 28. § (2) bekezdését a 2009: LXXVII. törvény 203. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

157

A 28. § (3) bekezdését a 2011: CXCVI. törvény 31. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

158

A 28. § (4) bekezdését a 2017: CXCIX. törvény 28. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

159

A 28. § (5) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.

160

A 28/A. §-t a 2020: LXXVI. törvény 43. §-a iktatta be.

161

A 28/A. § (4) bekezdése a 2020: CXXII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 28/A. § (8a) bekezdését a 2020: CXXII. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

163

A 29. § (1) bekezdése a 2009: LV. törvény 1. §-ával megállapított, a 2014: XXXV. törvény 63. § h) pontja szerint módosított szöveg.

164

A 29. § (2) bekezdését a 2009: LV. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

165

A 29. § (3) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

166

A 29. § (3a) bekezdését a 2015: CIX. törvény 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCIX. törvény 28. § c) pontja.

167

A 29. § (4) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § j) pontja szerint módosított szöveg.

168

A 29. § (5) bekezdése a 2010: LII. törvény 6. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: XXXV. törvény 63. § k) pontja szerint módosított szöveg.

169

A 29. § (6) bekezdését a 2014: XXXV. törvény 64. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

170

A 30. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 56. § (4) bekezdésével megállapított, a 2014: XXXV. törvény 63. § h) pontja szerint módosított szöveg.

171

A 30. § (2) bekezdését a 2009: CXXII. törvény 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: CLXXIX. törvény 1. §-a iktatta be.

172

A 30. § (3)–(4) bekezdését a 2009: CXXII. törvény 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

173

A 30. § (5) bekezdése a 2011: CXCVI. törvény 25. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

174

A 30. § (6) bekezdését a 2009: CXXII. törvény 8. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

175

A 30. § (7) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

176

A 31. §-t a 2007: CLII. törvény 25. §-ának r) pontja hatályon kívül helyezte.

177

A 32. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: LII. törvény 35. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

178

A 33. § (1) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 13. §-a, a 2021: XXXIII. törvény 15. § j) pontja szerint módosított szöveg.

179

A 33. § (1a) bekezdését a 2020: CXXII. törvény 13. §-a iktatta be.

180

A 33. § (1b) bekezdését a 2020: CXXII. törvény 13. §-a iktatta be.

181

A 33. § (2) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

182

A 34. § (2) bekezdés b) pontja a 2015: XCIV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

183

A 34. § (4) bekezdését a 2017: CXCIX. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2020: CLXXIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

184

A 35. § (1) bekezdése a 2021: XXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 35. § (2) bekezdés a) pontja a 2014: XXXV. törvény 63. § l) pontja, a 2020: CLXXIII. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

186

A 35. § (2) bekezdés g) pontja a 2017: CXCIX. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

187

Az egyedi bruttó forgalmi érték a 2007: CLXIX. törvény 7. § (6) bekezdése alapján 25,0 millió forint; a 2008: CII. törvény 6. § (5) bekezdése alapján 25,0 millió forint; a 2009: CXXX. törvény 8. § (5) bekezdése alapján 2010. évben 25,0 millió forint; a 2010: CLXIX. törvény 6. § (3) bekezdés c) pontja alapján 2011. évben 25,0 millió forint; a 2011: CLXXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontja alapján 2012. évben 25,0 millió forint; a 2012: CCIV. törvény 6. § (3) bekezdés c) pontja alapján 2013. évben 25,0 millió forint.

188

A 35. § (2) bekezdés l) pontja a 2009: CLV. törvény 42. § (42) bekezdése szerint módosított szöveg.

189

A 35. § (2) bekezdés n) pontját a 2010: LII. törvény 7. §-a iktatta be.

190

A 35. § (2) bekezdés o) pontját a 2017: CXCIX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

191

A 35. § (2) bekezdés p) pontját a 2017: CXCIX. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

192

A 35. § (2) bekezdés q) pontját a 2020: CLXXIII. törvény 28. §-a iktatta be.

193

A 35. § (2) bekezdés r) pontját a 2021: XXXIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

194

A 35. § (2a) bekezdését a 2012: CLVIII. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXCIX. törvény 27. § f) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 35. § (2b) bekezdését a 2021: XXXIII. törvény 13. § (3) bekezdése iktatta be.

196

A 35. § (8) bekezdését a 2015: XCIV. törvény 6. §-a iktatta be.

197

A 35. § (9) bekezdését a 2015: XCIV. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCIX. törvény 27. § f) pontja szerint módosított szöveg.

198

A 36. § (2) bekezdés c) pontja a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

199

A 36. § (2) bekezdés d) pontját a 2017: CXCIX. törvény 28. § d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CLXXIII. törvény 29. §-a iktatta be.

200

A 36. § (2) bekezdés e) pontja a 2011: CIX. törvény 34. §-ával megállapított, a 2011: CLXXV. törvény 207. §-a szerint módosított szöveg.

202

A 36. § (2) bekezdés g) pontját a 2017: XXXI. törvény 5. §-a iktatta be, szövege a 2017: CXCIX. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

203

A 36. § (3) bekezdése a 2019: CXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

204

A 36. § (4) bekezdése a 2019: CXIV. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

205

Az ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2008. évi összesített értéke a 2007: CLXIX. törvény 7. § (8) bekezdése alapján 15 000,0 millió forint lehet; a 2008: CII. törvény 6. § (7) bekezdése alapján az ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2009. évi összesített bruttó forgalmi értéke 5000,0 millió forint lehet; a 2009: CXXX. törvény 8. § (7) bekezdése alapján az ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2010. évi összesített bruttó forgalmi értéke 1000,0 millió forint lehet; a 2010: CLXIX. törvény 6. § (3) bekezdés d) pontja alapján az ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2011. évi összesített bruttó forgalmi értéke 10 000,0 millió forint lehet; a 2011: CLXXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2012. évi összesített bruttó forgalmi értéke 15 000,0 millió forint lehet; a 2012: CCIV. törvény 6. § (3) bekezdés d) pontja alapján az ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2013. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint lehet.

206

A 36. § (6) bekezdése a 2019: CXIV. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXIII. törvény 15. § k) pontja szerint módosított szöveg.

207

A 36. § (7) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXIV. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított, a 2021: XXXIII. törvény 15. § l) pontja szerint módosított szöveg.

208

A 36. § (8) bekezdését a 2019: CXIV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

209

A 36/A. §-t a 2019: CXIV. törvény 32. §-a iktatta be.

210

A 37. § (1) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 43. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

211

A 37. § (2) bekezdését a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2020: CLXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

212

A 37. § (3) bekezdését a 2020: CLXXIII. törvény 30. §-a iktatta be.

213

Az alcímet (38–41. §) a 2021: XXXIII. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

214

Az alcímet (38–41. §) a 2021: XXXIII. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

215

Az alcímet (38–41. §) a 2021: XXXIII. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

216

Az alcímet (38–41. §) a 2021: XXXIII. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

217

Az alcímet (38–41. §) a 2021: XXXIII. törvény 16. §-a hatályon kívül helyezte.

218

A 43. § (3) bekezdését a 2011: CXCV. törvény 114. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

219

A 45. § (1) bekezdését a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

220

A 48. §-t a 2009: CXXXVIII. törvény 50. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

221

Az 56. § (1) bekezdése d) pontjának az Aptv. 3. § (4) bekezdését és 7. § (5) bekezdését módosító rendelkezését a 2007: CLXXV. törvény 59. § (1) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.

222

Az 57. § (2) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

223

Az 58. §-t a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

224

Az 59. §-t a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

225

A 60. § (2) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

226

A 60. § (4) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § m) pontja szerint módosított szöveg.

227

A 61. § (1) bekezdése a 2010: CLIII. törvény 56. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

228

A 61. § (3) bekezdését a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

229

A 61. § (4) bekezdését a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

230

A 61. § (5) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

231

A 62. §-t a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

232

A 63. §-t a 2009: LV. törvény 3. §-a hatályon kívül helyezte.

233

A 64. §-t a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

234

A 65. § (1) bekezdése a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

235

A 65. § (2) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

236

A 66. § – e törvény 43. § (2) bekezdése alapján – 2008. január 1-jén lépett hatályba.

237

A 66. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja, a 2015: VI. törvény 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

238

A 66. § (1a) bekezdését a 2015: VI. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 76. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

239

A 66. § (2) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 63. § n) pontja szerint módosított szöveg.

240

A 66. § (3) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 17. §-a iktatta be.

241

A 66. § (4) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 17. §-a iktatta be.

242

A 66. § (5) bekezdését a 2020: CXLVIII. törvény 17. §-a iktatta be.

243

A 69. § (1)–(2) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.

244

A 69. § (3) bekezdését a 2011: LI. törvény 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

245

A 69/A. §-t a 2012: LXXVI. törvény 65. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

246

A 69/A. § (1) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: VI. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

247

A 69/A. § (2) bekezdése a 2017: CXCIX. törvény 27. § j) pontja szerint módosított szöveg.

248

A 69/A. § (4) bekezdése a 2019: CXIV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

249

A 69/A. § (5) bekezdése a 2013: CXIV. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CXCIX. törvény 27. § k) pontja szerint módosított szöveg. [A 69/A. § (5) bekezdésének a 2017: CXCIX. törvény 27. § k) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint „az MNV Zrt.” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló” szöveg lép, nem vezethető át.]

250

A 69/B. §-t a 2014: XCIX. törvény 60. §-a iktatta be.

251

A 69/B. § (3) bekezdése a 2015: CX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

252

A 69/B. § (4) bekezdése a 2015: CX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

253

A 69/B. § (5) bekezdése a 2015: CX. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

254

A 69/C. §-t a 2015: XCIV. törvény 7. §-a iktatta be.

255

A 69/D. §-t a 2020: CXXII. törvény 14. §-a iktatta be.

256

A 70. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 36. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

257

A 70. § (2) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: CCLII. törvény 36. § (3) bekezdése iktatta be.

258

A 71. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIII. törvény 56. § (10) bekezdése, a 2014: XXXV. törvény 63. § a) pontja szerint módosított szöveg.

261

A 71. § (1) bekezdés c) pontja a 2021: XXXIII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

264

A 71. § (1) bekezdés e) pontja a 2021: XXXIII. törvény 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

266

A 71. § (1) bekezdés f) pontját a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXCVI. törvény 25. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CXXII. törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

267

A 71. § (1) bekezdés g) pontját a 2010: LXXXVII. törvény 47. § (2) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: XCIV. törvény 8. §-a iktatta be.

269

A 71. § (1) bekezdés i) pontját a 2020: LXXVI. törvény 44. §-a iktatta be, szövege a 2021: XXXIII. törvény 14. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

270

A 71. § (1) bekezdés j) pontját a 2020: CXXII. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

271

A 71. § (2) bekezdését a 2010: CLIII. törvény 56. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2012: LXXXIV. törvény 22. § (5) bekezdése iktatta be.

273

A 71. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: CXCIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

275

A 71. § (3) bekezdését a 2014: XXXV. törvény 62. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCIX. törvény 28. § e) pontja.

276

A 71. § (4) bekezdését a 2015: CIX. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: CXCIX. törvény 28. § e) pontja.

277

A mellékletet a 2011: CXCVI. törvény 31. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

_