BÜ BH 2007/109
BÜ BH 2007/109
2007.04.01.
Lőfegyverrel (lőszerrel) visszaélés bűntette valósul meg, ha a rendőri igazoltatás során lőfegyvernek, illetve lőszernek minősülő tárgyak olyan körülmények között kerülnek elő a terheltek ruházatából és az általuk használt gépkocsiból, amelyekből megállapítható, hogy azokat viszonylag hosszabb ideje birtokolták [Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont; Ptk. 187. §].
Az elsőfokú bíróság a 2004. május 25. napján hozott ítéletével az I. r. és a II. r. terhelteket lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt 1 év és 6 hónapi, 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A terhelteket az ellenük társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A megállapított tényállás lényege a következő:
A rendőrkapitányság járőrei a S. Rt. beosztottjával, V. A. vadásszal 2002. március 22. napján ellenőrző szolgálatot láttak el S. külterületén.
A sarokerdő hármas elágazásában 17 óra 25 perc körüli időben ellenőrzés alá vontak egy hatósági jelzés nélkül közlekedő GAZ 669 típusú személygépkocsit, amelyet az I. r. terhelt vezetett, mellette a gépkocsiban utasként a II. r. terhelt tartózkodott.
A rendőri intézkedés során a személygépkocsi csomagterében egy nejlonzsákban vaddisznóbőrt és csontmaradványokat, a gépkocsi sebességváltójánál 10 db kispuskalőszert és egy vadászkést, a jobb első ülés alatt egy átalakított távcsöves TOZ 8M típusú QSSE gyártmányú csőre töltött kispuskát találtak. Az I. r. és a II. r. terheltek ruházatának átvizsgálása során az I. r. terhelt ruházatából egy fegyveralkatrésznek látszó tárgy, az övtáskájából 1 db kispuskalőszer került elő.
A II. r. terhelt felsőruházatában 1 db hangtompítót és egy fegyver válltámaszt találtak, amelyeket tőlük a helyszínen lefoglaltak.
Nem merült fel arra vonatkozó bizonyíték, hogy az I. és II. r. terheltektől lefoglalt nejlonzsákban lévő vaddisznóbőr, illetve csontmaradványok egy korábban általuk kilőtt vaddisznóból származtak.
A rendőri intézkedés során a terheltek által használt gépkocsiban talált lőfegyver, illetőleg a lőszernek tartására, birtoklására vonatkozó engedéllyel az I. r., illetőleg a II. r. terheltek nem rendelkeztek.
A lefoglalt puska a módosított 115/1991. (IX. 10.) számú Kormányrendelet értelmében lőfegyvernek minősül, míg a lefoglalt töltények lőszernek tekintendők, amelyeknek tartása engedélyhez kötött.
Az elsőfokú ítélet indokolása tartalmazza, hogy ,,azok az adatok, miszerint a lőszer egy részét a terheltek ruházatából foglalták le, másrészt, hogy a fegyver csőre volt töltve és az autóban a terheltek által könnyen hozzáférhető helyen volt, arra utal, hogy a terheltek használták ezt a lőfegyvert, illetőleg a lőszereket''.
A másodfokú bíróság a 2004. október 4. napján hozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. és II. r. terheltek meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány szerint a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének tényállási eleme, az engedély nélküli tartás nem valósult meg. A BH 2000/46. számú eseti döntésre utalással arra hivatkozott, hogy a tartás, mint büntetőjogi fogalom megegyezik a Polgári Törvénykönyv 187. §-ában meghatározott birtoklással. A birtoklás egy bizonyos tartósságot, időbeliséget jelent, tartós birtoklás, birtokbavétel nélkül a büntetőjogi elkövetési magatartás nem valósulhat meg. A jogerős ítélet nem érinti az elkövetési magatartást, nem tartalmaz olyan megállapítást, amely a terheltek terhére a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés törvényi tényállásában foglalt tartás fogalomkörének megfelelne.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában – és az ügyész a nyilvános ülésen is – a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértettek anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a terheltek büntetőjogi felelősségét lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében megállapították.
A Btk. 263/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bűncselekményt az követi el, aki lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz.
Az irányadó tényállásból az tűnik ki, hogy az eljáró bíróságok a lőfegyver, lőszer engedély nélküli tartását rótták a terheltek terhére. Ezt támasztja alá az ítélet indokolásában rögzített, de a tényálláshoz tartozó azon megállapítás is, hogy a fegyver és a lőszerek feltalálási körülményei arra utalnak, hogy a terheltek azokat használták.
Az engedély nélküli tartást, mint elkövetési magatartást valóban a birtok, birtoklás polgári jogi fogalma szerint, a polgári jog szabályaival összhangban kell vizsgálni és megítélni. A bírói gyakorlat értelmében a lőfegyver, lőszer birtokosának az tekinthető, aki azokat viszonylag tartósan hatalmában tartja.
A hivatkozott eseti döntés jelen ügyre a tényállások különbözőségére tekintettel nem vonatkoztatható. A jogeset szerint nem tekinthető birtokosnak, aki a tényleges birtokostól csupán rövid időre, lövések leadására, megijesztésre veszi magához a lőfegyvert és lőszert.
Az adott esetben azonban nem erről van szó. A bíróság elvetette a terheltek azon védekezését, hogy a rendőri intézkedés előtt néhány perccel találták a lőszereket és a lőfegyvert és csupán azzal a szándékkal tartották maguknál, hogy az illetékes hatóságnak leadják.
A tényállás szerint a rendőri intézkedés során az I. és II. r. terheltek ruházatából, az általuk használt gépkocsiból kerültek elő a lefoglalt lőszerek és a fegyver, amelyek tartására, birtoklására a terheltek engedéllyel nem rendelkeztek. A fegyver és tartozékai, valamint a lőszerek más-más helyen voltak elhelyezve. A lőszerek egy részét és a lőfegyver leszerelt tartozékait a terheltek ruhájukban tartották. A lőfegyver csőre töltött állapotban volt, a gépkocsiban könnyen hozzáférhető helyen.
E tények alapján állapította meg az eljáró bíróság – helyesen –, hogy a terheltek a lőfegyvert és a lőszereket használták. Mindezekből következik, hogy a lőfegyvert és a lőszert a terheltek tartósan sajátjukként kezelték és tárolták, így azt viszonylag hosszabb idő óta birtokolták, maguknál tartották.
Így magatartásukkal megvalósították az engedély nélküli tartás fogalmat és kimerítették a terhükre megállapított bűncselekmény törvényi tényállását. Büntetőjogi felelősségük megállapítása és cselekményük jogi minősítése törvényes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. II. 290/2005.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás