BÜ BH 2007/110
BÜ BH 2007/110
2007.04.01.
Kihívó közösségellenesség hiányában nem valósítja meg a garázdaság bűntettét annak az elkövetőnek a magatartása, aki a köszönését nem fogadó sértettet – emiatti vitatkozás közben – arcul üti [Btk. 271. § (1) bek.].
A Sz.-i Városi Bíróság a 2005. május 26-án kihirdetett ítéletével T. Z. I. r. terheltet garázdaság vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta, és kötelezte a felmerült 5975 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Ugyanakkor az ellene önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.
Az ítélet ellen – amelynek felmentő rendelkezése első fokon jogerőre emelkedett – a terhelt és védője felmentésért fellebbezett.
A F. Megyei Bíróság a 2005. október 13-án meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a terheltet a garázdaság vétségének vádja alól is felmentette.
A felülvizsgálattal érintett körben a tényállás lényege a következő:
T. Z. I. r. terhelt felsőfokú marketing-reklám képzettséggel rendelkezik, kereskedelmi igazgató.
2003. május 12-én délelőtt T. Z. I. r. terhelt megjelent az autószalonjában. Belépésekor köszönt, köszönését azonban az üzletben alkalmazott K. G. sértett nem fogadta. Ezen az I. r. terhelt felháborodott és odaszólt K. G. sértettnek, illetve a vele egy asztalnál dolgozó munkatársának, hogy ,,Nem tudtok köszönni, köcsögök''. A fenti mondaton viszont K. G. sértett háborodott fel, és az I. r. terhelt után ment, aki időközben az autószalon alkatrész-értékesítő részlegébe érkezett. A raktár kiszolgáló pultjánál T. R. eladóval beszélgető terheltet K. G. sértett a kijelentése miatt felelősségre vonta, amit az I. r. terhelt rossz néven vett. Ezután köztük a raktárhelyiség kiszolgáló pultjának környékén – mely egyébként az autószalon része, és annak egy részéből jól látható –, vita-veszekedés alakult ki. Ennek hevében az I. r. terhelt K. G. sértettet egy alkalommal tenyérrel arcul ütötte. Az ütéstől a sértett szemüvege leesett. Ezt követően az I. r. terhelt befejezte az alkatrész-vásárlási tárgyalást, majd távozott.
Az I. r. terhelt kb. egy óra múlva az üzletbe visszatért, K. G. sértettől elnézést kért, majd egy kézfogással egymás között a történteket rendezték.
K. G. sértett az ütés következtében bal szemének szaruhártyáján felszínes hámsérülést szenvedett, amely 8 napon belül gyógyult. Könnyű testi sértés miatt a sértett magánindítványt nem terjesztett elő.
A megyei bíróságnak a terheltet felmentő határozata ellen, a Be. 405. § (1) bekezdés a) pontja alapján, annak hatályon kívül helyezése és új másodfokú eljárás elrendelése érdekében törvényes határidőn belül – 2006. február 22-én – a F. Megyei Főügyészség élt felülvizsgálati indítvánnyal.
Az indítvány lényege szerint tévedett a bíróság, amikor a terheltet elsősorban a szándék hiányára utalva, de a kihívó közösségellenesség hiányát is megállapítva, a garázdaság vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.
Az irányadó tényállásban a garázdaság törvényi tényállási elemei megvannak. A ,,szándék'' hiányára hivatkozó – valójában a bűnösséget és a riadalomkeltésére való alkalmasságot vitató – megyei bírósági érvelés nem helytálló. Nem személyes motívum az, ha a terhelt egy általa használt becsmérlő kifejezésen felháborodó sértettel szóváltásba kerül, majd személy elleni erőszakot is alkalmaz vele szemben. A terhelt ezen magatartása annak kifejezésére szolgált, hogy reá a társadalmi együttélés alapvető szabályai nem vonatkoznak, az üzlet alkalmazottját sértegetheti és bántalmazhatja. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a sértett udvariatlan volt, amikor a visszaköszönést elmulasztotta.
Az irányadó tényállásból kitűnően a garázda magatartás nyilvános helyszínen valósult meg, és fennállt annak objektív lehetősége, hogy szélesebb körben észleljék. Az erőszakos magatartás megnyilvánulási formáját és helyzetét tekintve alkalmas volt a riadalom keltésére, mert az autószalon munkatartásainak és ügyfélkörének a tevékenységével nem egyeztethető össze az erőszak közömbös észlelése.
Az ügyészi álláspont szerint a másodfokú bíróság jogi álláspontjának alátámasztására olyan körülményre is hivatkozott, amelyeket az általa is irányadónak tekintett tényállás nem tartalmaz. Például zárt térként jelölte meg az elkövetés helyét, holott a tényállás leszögezi, hogy az az autószalonnak olyan részét képezte, ahol alkatrész-értékesítés folyt. Mindezek alapján a terhelt felmentésére anyagi jogszabálysértéssel került sor.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt indokai alapján azzal tartotta fenn, hogy az irányadó tényállás alapulvétele mellett a Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerint garázdaság törvényi tényállásának valamennyi objektív eleme fennforog, ugyanakkor alanyi oldalon a vádlott bűnössége egyenes szándék formájában megállapítható.
A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője átiratukkal egyezően nyilatkozott. A védő, arra hivatkozva, hogy az adott esetben előbb legfeljebb kölcsönösen elkövetett becsületsértésről, majd a terhelt által megvalósított könnyű testi sértésről lehet szó, a másodfokú határozat jogi indokai alapján hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a támadott felmentő ítéletet az irányadó tényállás alapulvétele mellett egyrészt az indítványban megjelölt, a Be. 405. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt okból vizsgálta felül. Másrészt hivatalból vizsgálta az ügyet a Be. 405. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt abszolút eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében [Be. 420. § (1)–(5) bek.].
A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
A Btk. 271. §-ának (1) bekezdése szerint garázdaság vétségét követi el az, ,,aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg''.
A töretlen bírói gyakorlat szerint a garázdaság bűncselekménye megvalósulásának három együttes feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége; erőszakos volta; annak másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmassága. A három tényállási elem bármelyikének hiánya esetén ezen bűncselekmény nem állapítható meg (BH 1998/471. szám). Nem minden erőszakos és másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas cselekmény tekintendő kihívóan közösségellenesnek. Ennek megfelelően hiányzik például a kihívó közösségellenessége az olyan magatartásoknak, amely kölcsönös vitatkozás során, annak kereteit túl nem lépő becsületsértésben, esetleg könnyű testi sértésben nyilvánulnak meg, avagy például szűk családi körben kerülnek elkövetésre.
A garázdaság bűncselekményének egyes tényállási elemei ugyanis számos más bűncselekmény elkövetése kapcsán felismerhetők. Amikor azonban a törvényhozó – a szubszidiaritást is figyelembe véve – a garázdaságot önálló bűncselekményként szabályozta, tényállási elemmé tette az elkövető magatartásának kihívó közösségellenességét. Ez pedig nem azonos a minden bűncselekményben felismerhető társadalmi veszélyességgel, a közösség elvárásaival történő szembefordulással – vagy ezen elvárások semmibevételével. A kihívóan közösségellenes magatartást tanúsító garázda elkövető tudatában van annak, hogy erőszakos cselekedete közvetlenül és durván sérti/sértheti a közösség nyugalmát, ám – akár személyes motivációból fakadó – tettét e közösségi érdek semmibevételével hajtja végre. Cselekményében a közösségi érdekkel való szembefordulás – legalább az eshetőleges szándék szintjén – felismerhető (BH 2005/313. szám).
A terhelt cselekményét ennek megfelelően vizsgálva nem kétséges, hogy erőszakos – a sértett arculütésében megnyilvánuló – magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.
Ugyanakkor azonban e magatartás – amint arra a F. Megyei Bíróság helyesen rámutatott – kihívóan közösségellenesnek nem tekinthető. Egyértelmű, hogy a terhelt végül durván, arrogánsan, magát a közösségi együttélés szabályain túltéve lépett fel a sértettel szemben. Ennek kiváltó oka azonban egy kifejezetten magánjellegű sérelem, majd az ezt követő vita volt. A sértett ugyanis a kereskedelemben, – az adott esetben egy autókereskedésben – fokozottan elvárható udvariassági szabályokat sértette meg, amikor az ott megjelenő vásárló köszönését nem viszonozta. Ez hatott oda, hogy a terhelt előbb durva sértéssel torolta meg a köszöntés elmulasztását, majd a kölcsönös vitatkozás során egy ízben arcul is ütötte a sértettet.
Ennek megfelelően okszerűen került sor a terheltnek az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alóli felmentésére, figyelemmel arra is, hogy könnyű testi sértés vétsége sem állapítható meg, mivel a sértett végül magánindítványt nem terjesztett elő.
Ugyanakkor tévedett a megyei bíróság, amikor a felmentést szándékosság hiányára is alapozta, mivel a felmentés jogi indoka kizárólag a garázdaság tényállási elemeinek részbeni hiánya.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a F. Megyei Bíróság támadott határozatát a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. I. 409/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás