1137/E/2007. AB határozat
1137/E/2007. AB határozat*
2008.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése b) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (1) bekezdése b) pontja tekintetében mulasztás megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint az R. támadott rendelkezése, mely taxatíve felsorolja, hogy mely jogviszonyban foglalkoztatott személyek részesülnek utazási kedvezményben, hátrányos megkülönbözetést alkalmaz. Ennek indokát az indítványozó abban látja, hogy a nyilvános magánlevéltárakban dolgozók azonos munkakört töltenek be a költségvetési intézmények közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottaival és így velük „minden tekintetben összehasonlítható és azonos helyzetben vannak”, utazási kedvezményben azonban nem részesülnek.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.”
2. Az R.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése:
„7. § (1) »Utazási utalvány« alapján évente 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:
a) a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is – közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony, ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is, keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója,
b) az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok azon dolgozója, aki az a) pontban hivatkozott személlyel azonos munkakört tölt be kórházakban, szociális szolgáltatókban, alsó-, közép- és felsőfokú nevelési, oktatási intézményekben.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó mulasztás megállapítását azért kérte, mert álláspontja szerint a magánlevéltárak dolgozói az utazási kedvezményezettek körét meghatározó jogszabályi felsorolásból – R. 7. § (1) bekezdés b) pont – kimaradtak.
1.1. Az Alkotmánybíróság már több alkalommal is vizsgálta a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló, korábban hatályban volt kormányrendeletek egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. [1326/B/1990. ABH 1991, 779, 781.; 7/1993. (II. 15.) AB határozat, ABH 1993, 418, 420.; 1482/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 602, 605.; 339/B/1999. AB határozat, ABH 2001, 1317, 1320.; 531/B/1999. AB határozat, ABH 2001, 1335, 1338.; 9/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 89, 129.] A jelen eljárásban vizsgált indítvány a most hatályos jogszabály más rendelkezését érinti, és annak más alkotmányos összefüggését veti fel. Mivel az indítvánnyal érintett jogszabályi rendelkezés tekintetében res iudicata nem áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben bírálta el.
1.2. A 4/1999. (III. 31.) AB határozatában az Alkotmánybíróság összefoglalta a mulasztással kapcsolatban kialakult és azóta is töretlen gyakorlatát, mely szerint „[a]z Alkotmánybíróságnak e kérdés eldöntésére vonatkozó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. (...) Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat ABH 1992, 227, 231.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat ABH 1992, 204.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat ABK 1998. május 222, 225.]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul.” (ABH 1999, 52, 56–57.)
1.3. Az Alkotmánybíróság 1482/B/1995. AB határozatában megállapította, hogy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények többsége a szociális ellátás állami rendszerébe illeszkedik. Ebben a feladatkörében a Kormánynak önálló, külön törvényi felhatalmazástól független rendeletalkotási joga és kötelessége is van. Abban a széles körű mérlegelési jogkörben, amely a jogalkotónak a mentességek és kedvezmények meghatározásánál rendelkezésre áll, tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogra – pl. az egészséges környezethez vagy a szociális biztonsághoz való jogra –, de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai és egyéb célkitűzéseket. A kedvezményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak ellenőrzése tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság nem jogosult a jogalkotói mérlegelés célszerűségi – pl. gazdaságpolitikai – szempontú felülbírálatára. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 281.] (ABH 1996, 602, 604–605.)
2. Az Alkotmánybíróság az indítvány kapcsán azt vizsgálta, hogy fennáll-e az indítványozó által megjelölt hátrányos megkülönböztetés a magánlevéltárak dolgozói, illetve az R.-ben megjelölt, az utazási kedvezmények igénybevételére jogosult más alkalmazottak között.
2.1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte a diszkrimináció tilalmát, amit a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelménynek tekint. Az Alkotmánybíróság határozataiban kifejtette, hogy bár az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szövegszerűen az alapvető jogok tekintetében tiltja a hátrányos megkülönböztetést, a tilalom, ha a megkülönböztetés sérti az emberi méltósághoz való alapvető jogot, kiterjed az egész jogrendszerre. Abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem az alkotmányos alapjogok tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos helyzetű, azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.].
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint „alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak vagy kötelezettek között vethető fel”. [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.] „A diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. [...] A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya.” (1009/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 479, 479–480.) Ennek megfelelően a jelen ügyben azt kellett vizsgálni, hogy az eltérő jogi szabályozás alá tartozó személyek – azaz az utazási kedvezményre jogosultak, valamint a hasonló tevékenységet folytatók, de ebbe a körbe nem tartozók – homogén csoportot alkotnak-e vagy sem.
2.2. A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott közlevéltár és a természetes személy, vagy a nem közfeladatot ellátó szerv által fenntartott magánlevéltár eltérő jogállású intézmények, eltérő jogokkal és kötelezettségekkel bírnak, az általuk foglalkoztatottak nincsenek azonos jogi helyzetben, nem tekinthetők azonos szabályozási körbe tartozóknak. Abból, hogy a közlevéltárakban dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek a magánlevéltárban munkaviszony keretében dolgozó munkavállalókkal azonos vagy hasonló tevékenységet végeznek, nem következik a minden szempontból azonos szabályozás kényszere.
A jogalkotó nem egy csoportba tartozók között tett megkülönböztetést a kedvezmények biztosítása szempontjából, ezért az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmát deklaráló alkotmányi rendelkezést nem sértette meg azzal, hogy nem biztosította a magánlevéltárak dolgozói számára a közlevéltárak dolgozóit megillető utazási kedvezményeket. Az Alkotmánybíróság sem a jogalkotói kötelezettség elmulasztását, sem az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelmét eredményező szabályozási hiányt nem állapított meg, ezért az R. 7. § (1) bekezdés b) pontját érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest–Esztergom, 2008. június 26.
|
|
Dr. Kukorelli István s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||
|
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
|
||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
||||
|
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás