1186/D/2007. AB határozat
1186/D/2007. AB határozat*
2009.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz és jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazható szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazható szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdés utolsó mondata nemzetközi szerződésbe ütközésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az Alkotmánybírósághoz forduló ügyvéd – ügyfele képviseletében – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja és 21. § (2) bekezdése alapján utólagos absztrakt normakontroll kérelmet nyújtott be a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazható szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Ppmód.) 3. § (3) bekezdés utolsó mondata alkotmányossági vizsgálata tárgyában. A Ppmód. 3. §-a a közigazgatási végzések bírósági felülvizsgálatáról szól, a 3. § (3) bekezdés vizsgálni kért mondata szerint a bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az indítványozó szerint a Ppmód. e szabálya sérti az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogot (tartalmilag, mert a bírósági döntés ellen nincs további jogorvoslat és formailag is, mert a jogorvoslatot korlátozó szabály nem minősített többséggel került elfogadásra).
Az indítványozó az Alkotmánynak a belső jog és nemzetközi jog összhangját előíró rendelkezése alapján hivatkozott továbbá az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: Európai Egyezmény) 6. és 13. cikkének sérelmére is, mivel – álláspontja szerint – a Ppmód. 3. § (3) bekezdés utolsó mondata ellentétes az Európai Egyezménynek a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot deklaráló rendelkezéseivel. Kérte az Európai Egyezménnyel való összhang vizsgálatát is.
Az indítványozó végül – utalásszerűen – hivatkozott a Fővárosi Bíróság 11. Kpk. 45.438/2007/5. számú végzésére, amelyben a Ppmód. sérelmes rendelkezése alkalmazásra került.
Az Alkotmánybíróság főtitkára az utólagos absztrakt normakontroll kérelmet benyújtó indítványozót tájékoztatta az alkotmányjogi panasz Abtv.-ben foglalt feltételeiről, amely alapján az indítványozó módosította kérelmét: alkotmányjogi panasz hatáskörben kérte indítványa elbírálását, s igazolta az alkotmányjogi panasz Abtv. 48. §-ába foglalt feltételeinek meglétét (azaz, hogy a támadott jogszabályt ügyében alkalmazták és hogy kérelmét a jogerős döntéstől számított hatvan napon belül nyújtotta be).
II.
1. Az Alkotmány vonatkozó szabálya szerint:
„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
2. A Ppmód. jelen ügyben érintett szabályai értelmében:
„Közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata
3. § (1) A Ket. 109. §-ának (2) bekezdésében megjelölt jogerős közigazgatási végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A kérelem tárgyában a megyei bíróság – ha az ügyben hozott határozat felülvizsgálata a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, a munkaügyi bíróság – nemperes eljárásban végzéssel határoz.
(2) A bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.
(3) A bíróság a jogszabálysértő közigazgatási végzést – szükség esetén a végzést hozó közigazgatási hatóság új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezése mellett – hatályon kívül helyezi vagy – ha törvény azt megengedi – megváltoztatja. A bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében szabályozott jogorvoslati jogot már több határozatában értelmezte. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogorvoslathoz való jog immanens tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége [5/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 27, 31.]. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerének alkotmányossági vizsgálata során rámutatott arra, hogy a jogorvoslathoz való alapjog biztosítását jelenti, ha az eljárásban a törvény garantálja az érintett számára, hogy ügyét az alapügyben eljáró szervtől különböző szerv bírálja el (513/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 734.). A 90/2007. (XI. 14.) AB határozat pedig – szintén a közigazgatási eljárás jogorvoslati rendjét érintően – összefoglalóan megállapította, hogy „az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során tehát azt tekintette a jogorvoslathoz való jog tartalmi elemének, hogy törvény teremtse meg a garanciáit annak, hogy az ügyben eljáró szervtől különböző szerv bírálja el a jogorvoslati kérelmet” (ABH 2007, 750, 781.).
A jelen ügyben vizsgált Ppmód. 3. §-a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. §-ának (2) bekezdésében megjelölt jogerős közigazgatási végzés elleni bírósági felülvizsgálatot szabályozza. Ennek része az indítványozó által vizsgálni kért 3. § (3) bekezdés utolsó mondata, amely szerint a bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A Ket. 109. § (2) bekezdése értelmében „Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek – a kormányt ide nem értve – nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül.”. Megállapítható tehát, hogy a Pp.mód 3. §-ában szabályozott bírósági felülvizsgálat a közigazgatási eljárásban meghozott – ott jogerőre emelkedett – döntések ellen biztosít jogorvoslatot. Vonatkozik ez a jogorvoslat – a fentiek szerint – azokra az esetekre is, amikor a közigazgatási eljárás egyfokú. Megállapítható tehát, hogy az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jog azon tartalma, amely szerint az ügyben eljáró szervtől különböző szerv bírálja el a jogorvoslati kérelmet, jelen esetben megvalósul, a közigazgatástól a bírói hatalmi ághoz kerül az ügy megítélése.
„Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogorvoslathoz való jog tényleges érvényesüléséhez is szükséges a «jogorvoslás» lehetősége, vagyis az, hogy a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát [23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 1998, 182, 186.; 49/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998, 372, 382.; 19/1999. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1999, 150, 156.; 286/B/1995. AB határozat, ABH 2001, 795, 797.]. Ezzel összefüggésben a 71/2002. (XII. 17.) AB határozat megállapította, hogy: „A közigazgatási szerv előtti eljárás és a bírósági eljárás egymással szoros viszonyban állnak, egymást kiegészítő és egymást ellensúlyozó szerepük van. A kettő összefüggésében kell tehát vizsgálni azt, hogy a jogorvoslathoz való jog ténylegesen érvényesül-e. A jogorvoslás lehetőségét vagy a közigazgatási szerv előtti eljárás, vagy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás során kell biztosítani.” (ABH 2002, 417, 426–427.) Jelen ügyben ez a követelmény is teljesül. A Ket. 71. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. A végzés is érintheti az ügyfelek jogát, jogos érdekét, tehát alappal merülhet fel e tekintetben is a ,,jogorvoslás” igénye. A Ppmód. 3. §-a a bíróságnak érdemi eljárást biztosít a felülvizsgálatra. A 3. § (2) bekezdése szerint a feleket szükség esetén meghallgathatja, a 3. § (3) bekezdése értelmében pedig a bíróságnak mind kasszációs mind pedig reformatórius jogköre lehet: a jogszabálysértő közigazgatási végzést hatályon kívül helyezheti, vagy – a törvény által meghatározott esetekben – meg is változtathatja. A Ppmód. 3. § tehát a bíróságnak valódi felülvizsgálati lehetőséget biztosít a közigazgatási eljárás során hozott végzéssel szemben. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése szerinti jogorvoslati jog azon tartalma tehát, amely szerint a magasabb fórum vagy a más szerv valóban rendelkezzék a ,,jogorvoslás” lehetőségével, jelen esetben nem vitatható. Így az Alkotmány 57. § (5) bekezdésbe foglalt jogorvoslati jog korlátozása e tekintetben sem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 57. § (5) bekezdése alapján – az egyfokú bírósági felülvizsgálat alkotmányosságának megítélése tekintetében – újabb szempontot bontott ki a 45/2006. (X. 5.) AB határozatában. Ennek lényege, hogy nem elégíti ki a jogorvoslathoz való jog követelményét, ha az első érdemi döntést valójában a bíróság hozta, és ezt követően már nem áll rendelkezésre a jogorvoslás semmilyen módja (ABH 2006, 558.). Jelen esetben az alapeljárás a Ket. 109. § (2) bekezdésben meghatározottakon nyugszik. A Ket. ezen – fentebb ismertetett – rendelkezésén alapul, hogy ebben az esetben a bírósági felülvizsgálatot megelőző közigazgatási eljárás során a közigazgatási szervnek az ügyben valóban dönteni kellett. E végzések ellen – jogszabálysértésre hivatkozva – lehet kérni a bírói felülvizsgálatot. Tehát a bírósági felülvizsgálat során született végzés nem az első megítélése az ügynek, így a jogorvoslathoz való jog alkotmányellenes korlátozását e tekintetben sem lehet megállapítani.
Az Alkotmány 57. § (5) bekezdése a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazattöbbségét a jogorvoslati jogot korlátozó törvényekhez írja elő. Abban az esetben – mint jelen ügyben is –, ha a jogorvoslati jog korlátozása nem állapítható meg, a minősített többség követelménye értelemszerűen nem tárgya a vizsgálatnak.
Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Ppmód. 3. § (3) bekezdés utolsó mondatának az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe ütközését nem állapította meg, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
2. Az indítványozó a Ppmód. 3. § (3) bekezdés utolsó mondatának vizsgálatát az Európai Egyezmény 6. és 13. cikkébe ütközés szempontjából is kezdeményezte. Az Alkotmánybíróságnak a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára irányuló hatásköre az Abtv. 1. § c) pontján alapul. Az Abtv. 21. § (3) bekezdése értelmében az erre irányuló eljárást csak az Országgyűlés, annak állandó bizottsága, vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész indítványozhatja. Mivel az indítványozó nem tartozik az indítványozásra jogosultak körébe, ezért az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3, 8.) 29. § c) pontja alapján az indítványt e tekintetben visszautasította.
Budapest, 2009. május 19.
Dr. Paczolay Péter s. k., |
||||||||
az Alkotmánybíróság elnöke |
||||||||
|
||||||||
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||||||
|
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Kovács Péter s. k., |
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
|
||||||||
|
Dr. Lévay Miklós s. k., |
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás