1222/B/2007. AB határozat
1222/B/2007. AB határozat*
2008.01.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. § (3) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 271. § (3) bekezdés b) és c) pontjai alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogot sérti, hogy a Pp. 271. § (3) bekezdés b) pontjába foglalt végrehajtási perekben, illetve a c) pont szerinti gyermek-elhelyezési perekben nem lehet felülvizsgálattal élni, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint ezen ügycsoportokban az eljárás mielőbbi befejezéséhez nem fűződik olyan érdek, amely indokolttá tenné a felülvizsgálat kizárását. Az indítványozó ezért kezdeményezte a jelölt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
II.
1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezése értelmében:
„57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot – a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
2. A Pp. érintett szabályai szerint:
„271. § (3) Nincs helye a felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta
a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben;
b) a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben, kivéve a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
c) a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
1. A Pp. 271. § (3) bekezdés b) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak (mint rendkívüli jogorvoslatnak) ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta a Pp. XXV. fejezetében meghatározott végrehajtási perekben. E szabály egyben kivételt is teremt – azaz van helye felülvizsgálatnak az első és másodfokú bíróság egyetértése esetén is – a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyekben, ha a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult. Az Alkotmánybíróság a 46/1991. (II. 10.) AB határozatában a bírósági végrehajtással összefüggésben a következőkre mutatott rá: „a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése – akár jogszerű kényszerítés árán is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. A végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvont módon védeni, hanem az »ártatlanságában« a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni. Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet.” (ABH 1991, 211, 212.)
Az indítványozó a Pp. 271. § (3) bekezdés b) pontjának vizsgálatát az Alkotmány 57. § (5) bekezdése sérelme szempontjából kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság már több határozatában hangsúlyozta, hogy „a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt alkotmányi rendelkezéssel összefüggésbe nem hozható. Mivel az alkotmányosan megkövetelt rendes jogorvoslaton túlmenő rendelkezés, a törvényhozónak – egyéb alkotmányi rendelkezésekkel összhangban (pl. diszkrimináció tilalma) – teljes szabadságában áll ennek tartalmát és korlátait megállapítani” [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 38.]. Más döntés utalt rá, hogy „a jogorvoslathoz való jog – mint alapvető jog – csak a rendes jogorvoslatra vonatkozik, a rendkívüli jogorvoslat a rendes jogorvoslaton túlmutató többletlehetőség, amelynek léte nem hozható összefüggésbe az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével.” [663/D/2000. AB határozat, ABH 2003, 1223, 1230.]
E gyakorlatot figyelembe véve az Alkotmánybíróság a Pp. 271. § (3) bekezdés b) pontjának az Alkotmány 57. § (5) bekezdése alapján történő alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet – az alkotmányos tétel és a vizsgálni kért rendelkezés közötti alkotmányi összefüggés hiánya miatt – elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság a 702/D/2004. AB határozatában – több alkotmányos rendelkezés szempontjából – már vizsgálta a Pp. 271. § (3) bekezdés c) pontját. A határozat – többek között – megállapította: „alapvetően jogalkotói mérlegelés körébe tartozik, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe a felülvizsgálatból kizárt tárgykör meghatározásánál. Ilyen szempont lehet gyermek elhelyezési ügyekben pl. az, hogy az eljárás ésszerű határidőn belül lezáródjon. Így adott esetben épp – az Alkotmány 15. és 16. §-ából, illetve 67. § (1) bekezdéséből következő – a gyermekek testi és lelki egészségét szolgálja, ha az elhelyezéssel, tartással, kapcsolattartással összefüggő kérdésekben minél hamarabb végleges döntés szülessen. Alkotmányos indok hozható fel tehát a mellett, hogy felülvizsgálati eljárás már ne változtassa meg ezen ügyekben a létrejött jogviszonyokat. (...) Jelen ügyben figyelembe kell továbbá venni, hogy a Pp. 271. § (3) bekezdése értelmében akkor nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyja. Ez tehát a felülvizsgálatot (azaz a rendkívüli jogorvoslatot) csak akkor zárja ki, ha a különböző fokú bíróságok ugyanúgy ítélték meg a tényállást, mind anyagi jogi, mind eljárási kérdésekben azonos véleményen vannak. Minden más esetben a gyermek elhelyezési, illetve az ezzel kapcsolatos ügyekben lehetőség van a felülvizsgálat jogintézményének igénybevételére.” (ABK 2007. november, 1139, 1150.) E döntésében az Alkotmánybíróság a Pp. 271. § (3) bekezdés c) pontjának az Alkotmány 15. és 16. §-ába, illetve 67. § (1) bekezdésébe ütközésének megállapítását kérő indítványokat elutasította. Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésbe foglalt jogorvoslathoz való jog szempontjából e határozat megállapította: „Egyik indítványozó kérte a Pp. 271. § (3) bekezdés c) pontja alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmány 57. § (5) bekezdésbe foglalt jogorvoslathoz való jog szempontjából is, de az Alkotmánybíróság – mint e határozatában már több ízben – az összefüggés hiánya miatt e kérelmet elutasította.” (ABK 2007. november, 1139, 1150.)
Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 31. § c) pontja határozza meg a res iudicata fogalmát az alkotmánybírósági eljárásban. E szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha „az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul, és az indítványozó az alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértést megállapítani (’ítélt dolog’)”. (ABH 2003, 2076.)
Az Alkotmánybíróság ezért a Pp. 271. § (3) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló eljárását – az Ügyrend 31. § c) pontja alapján – megszüntette.
Budapest, 2008. január 29.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás