PÜ BH 2007/124
PÜ BH 2007/124
2007.04.01.
Okozati összefüggés bizonyítása az ügyvédi megbízási szerződés megszegésére alapított kártérítési ügyben (Ptk. 474. §, 318. §, 339. §).
A felperes a keresetében az alperest ügyvédi megbízási szerződés megszegése címén vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni. A keresetét arra alapította, hogy az ellene maradandó testi fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntette miatt indított, a megyei bíróság ítéletével befejezett ügyben határozott utasítása ellenére az alperes elmulasztotta az előzetes mentesítés iránti kérelem előterjesztését. Ennek következtében a bíróság a mentesítésről nem határozott, így a felperes a kiszabott kétévi próbaidő alatt pedagógusként nem dolgozhatott.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A másodfokú bíróság a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyó döntést hozott. A jogerős ítélet indokolása szerint a peres felek között a felperes védelmének ellátására a Ptk. 474. §-a szerinti megbízási szerződés jött létre. A felperesnek a perben azt kellett bizonyítania, hogy az alperes a szerződést megszegte és ezzel okozati összefüggésben a Ptk. 318. és 339. §-ában foglaltakra figyelemmel vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. A felperes által állított szerződésszegés és az érvényesített kár közötti okozati összefüggés bizonyítása azonban nem vezetett sikerre. A Btk. 104. §-a értelmében ugyanis a büntetőbíróság a másodfokú eljárásban is hivatalból köteles vizsgálni azt, hogy a terhelt az előzetes bírósági mentesítésre érdemes-e. Ebben az esetben tehát a mentesítés iránt nem kellett kérelmet előterjeszteni, így annak elmulasztása – figyelemmel arra is, hogy e kérdésben a bíróság a törvényben meghatározott körülményeket vizsgálva kizárólag mérlegelési jogkörben dönt – nem állhat okozati összefüggésben a felperes károsodásával. Az okozati összefüggés minderre figyelemmel akkor sem lenne megállapítható, ha a felperes a megbízási szerződés megszegésének tényét bizonyítaná.
A jogerős ítélet ellen új eljárás lefolytatásának elrendelése érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A kérelem indokai szerint a bíróságok téves jogi álláspontból indultak ki, és ennek következtében megalapozatlan, jogszabálysértő döntést hoztak. A perben a felperes által előterjesztett bizonyítás lefolytatására alapítva elsősorban azt kellett volna tisztázni, hogy a megbízási szerződést az alperes megszegte-e. Igenlő esetben meg kellett volna állapítani, hogy az alperes az ugyancsak bizonyítandó kárért felelősséggel tartozik, mert a jogerős ítéletben kifejtett sajátos indokolással szemben az okozati összefüggés fennáll. A jogerős büntetőítélet nyilvánvalóan tartalmazott volna az előzetes mentesítés iránti kérelemmel kapcsolatos indokolást, amennyiben az alperes ilyen tartalmú előterjesztést tett volna.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Pp. 270. § (2) bekezdésében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozva kérhető. A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kérelem nem alapos, a jogerős ítélet nem sért jogszabályt.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokolásával egyetértve a felülvizsgálati kérelemben felhozott érvekre figyelemmel az alábbiak kiemelését tartotta szükségesnek. Az alperes kártérítési felelősségét a bíróságnak az adott esetben a Ptk. 318. §-ában és 339. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kellett elbírálnia. A kártérítési felelősség általános szabálya három együttes tényállási elem bizonyítását írja elő az igény megalapozott érvényesítéséhez. Bármely tényállási elem bizonyítatlansága a marasztaló döntés meghozatalának lehetőségét kizárja. Nincs olyan eljárási jogi rendelkezés, amely a bíróság részére előírná az egyes feltételek bizonyításának sorrendiségét, ezért nem jogszabálysértő az, ha a bíróságok csak a felperes által állított szerződésszegés és a kár közötti okozati összefüggés kérdését vizsgálják. Az ügy elbírálásánál irányadó jogszabályok helyes értelmezésével, a logika szabályainak megfelelően következtettek a bíróságok arra, hogy az alperes megjelölt szerződésszegése és az előzetes mentesítésre vonatkozó büntetőbírósági döntés ,,hiánya'' közötti okozati összefüggés nem bizonyítható. Ehhez képest pedig szükségtelen és indokolatlan mind a megbízási szerződés megszegésére, mind pedig a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítás lefolytatása.
A fenti indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. V. 21.691/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás