1286/B/2007. AB határozat
1286/B/2007. AB határozat*
2008.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozók által támadott, a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a tartalmazza a teljesítés sorrendjére vonatkozó általános szabályokat, valamint a (3) bekezdésben azon kérelmezőknek elsőbbséget biztosított, akik a megosztással keletkező földrészleteket saját maguk kívánják megművelni, amely alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére az indítványozók külön hivatkoztak. E rendelkezések a földrendezésről és földkiadásról szóló 1993. évi II. törvény ( a továbbiakban: Fkbt.) 6. §-án alapulnak; a Kormány pedig e törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján határozta meg a R.-ben a földhivatali eljárás részletes szabályait.
Az indítványozó (és az általa képviselt további személyek) korábban – az Fkbt. szabályait figyelembe véve – sorsolással megállapodtak a megosztás sorrendjében, ellenben a földkimérésre jóval később, és más tulajdonosok kérésére került sor, e megállapodástól eltérően. Az indítványozók szerint az ebből eredő sérelmük az R. 1. §-ra vezethető vissza, amely rendelkezés – az indítványozók véleménye szerint – az Alkotmány 70/A. § (1) és (3) bekezdésébe ütközik, mivel „joghézagot okozva, nem biztosítják számukra az emberi, illetve az állampolgári jogokat”, és így nem valósul meg esetükben a jogegyenlőség. Emellett az indítványozók hivatkoztak az Alkotmány 8. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmére is.
II.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(...)
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
2. Az Fkbt. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„6. § (1) A földkiadó bizottság az 5. § (1) bekezdése szerinti határidő elteltét követően a földkiadási kérelmeket az igényelt föld fekvését figyelembe véve településenként csoportosítja és meghatározza a teljesítési sorrendet.”
„15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egységes eljárás érdekében az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait, az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdése szerint 2002. március 1-jéig benyújtott kérelmek teljesítésének ütemezése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a költségviselés és megtérítés szabályait rendeletben megállapítsa.”
3. Az R. indítvánnyal támadott rendelkezései:
„1. § (1) Egy adott földrészlet vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelmeket – tekintet nélkül a benyújtás évére – összevontan kell teljesíteni.
(2) Egy adott földrészleten belül az önálló földrészletek kialakítását – az egyezség vagy a sorsolás alapján – minden, az önálló földrészlet kialakítását kérelmező tulajdonostárs vonatkozásában el kell végezni, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) Azon kérelmezők, akik a megosztással keletkező földrészletüket saját maguk kívánják megművelni, erre vonatkozó nyilatkozatot nyújthatnak be az illetékes körzeti földhivatalhoz, illetve a Fővárosi Kerületek Földhivatalához (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül.
a)–b)
(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő letelte után a körzeti földhivatal összesíti a nyilatkozatokat és megállapítja az elsőbbségre jogosultak körét, a teljesítési sorrend vonatkozásában pedig a következők szerint jár el:
a) az illetékességi területéhez tartozó települések, a fővárosban a kerületek (a továbbiakban együtt: település) sorrendjét – közjegyző jelenlétében lebonyolított – sorsolással állapítja meg;
b) minden egyes település területén a kérelemmel érintett földrészletekre vonatkozóan, helyrajzi számonként összesíti a kérelmezők tulajdoni hányadát, valamint ezen belül az elsőbbségre jogosult kérelmezők tulajdoni hányadát, és kiszámítja e kettő arányát, százalékban kifejezve;
c) az eljárást az elsőnek kisorsolt településen, a legmagasabb százalékos aránnyal rendelkező, elsőbbségre jogosult kérelmezők földrészletén kezdi meg;
d) a c) pontban foglalt elvet szem előtt tartva folytatja az eljárásokat mindaddig, amíg a településen, illetve az illetékességi területén elsőbbségre jogosult kérelmező van. Ezt követően kerül sor az elsőbbségi kérelmekkel nem érintett földrészletek megosztására;
e) az azonos jogállású kérelmezők, illetve az azonos jogállású kérelmezőkkel érintett földrészletek közötti teljesítési sorrendet az a) pont szerinti sorsolás és a helyrajzi számok településen belüli növekvő sorrendje alapján határozza meg.
(5) Amennyiben a feladat végrehajtására a költségvetésben biztosított fedezet a tárgyévben felhasználásra került, a földhivatal a (6) bekezdésben foglaltak szerint végezhet további megosztási munkát.
(6) Azon kérelmezők, akik az Fkbt. 12/F. § (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalják a megosztás költségeinek megelőlegezését, erről e rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével nyilatkozhatnak. A körzeti földhivatal – a költségvetésben a tárgyévben számára biztosított előirányzat felhasználása után – összesíti a nyilatkozatokat, az érintett földrészletek esetében a (7) bekezdés szerint megállapítja a megosztás költségét, és erről írásban értesíti a földrészlet megosztására kérelmet benyújtott tulajdonostársakat azzal, hogy ha befizetik a kiszámított költséget, úgy a körzeti földhivatal – a (4) bekezdésben foglalt teljesítési sorrend figyelembevételével – megkezdi az eljárás lefolytatását. Erre csak a földrészlet megosztásához szükséges teljes költségfedezet rendelkezésre állása esetén kerülhet sor.
(7) A megosztás költségét – amely magába foglalja az eljárás egyéb költségeit is – az alábbiak szerint kell kiszámítani:
a) földmérési helyszínelés (a továbbiakban: keretmérés) költsége: 3300 Ft + áfa/ha,
b) kitűzés költsége: 11 000 Ft + áfa/kialakítandó földrészlet.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítványozó az R. támadott rendelkezéseivel kapcsolatban elsősorban a diszkrimináció tilalmára hivatkozik, így az Alkotmánybíróság először e körben folytatta le vizsgálatát.
„Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ának értelmezésével. Bár a jogegyenlőség fogalma csupán a hivatkozott § (3) bekezdésének szövegében lelhető fel, a jogegyenlőség követelménye jelen van a 70/A. § valamennyi szabályában.
A jogegyenlőség lényege, hogy az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.
Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt tilalom nem csak az emberi, illetve az alapvető állampolgári jogokra irányadó, hanem e tilalom – amennyiben a különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot – kiterjed az egész jogrendszerre, ideértve azokat a jogokat is, amelyek nem tartoznak az emberi jogok, illetőleg az alapvető állampolgári jogok közé.
A jogegyenlőség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok szerinti egyenlőségét is. Az ember, mint a társadalom tagja hivatása, képzettsége, kereseti viszonyai stb. különbözhet és ténylegesen különbözik is más emberektől.
Az állam joga – s egyben bizonyos körben kötelezettsége is –, hogy a jogalkotás során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévő különbségeket. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem bármifajta különbségtételt tilt – egy ilyen általános tilalom összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével –, hanem csupán az emberi méltósághoz való jogot sértő megkülönböztetéseket.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.]
Az Alkotmánybíróságnak jelen esetben azt kellett vizsgálnia, hogy az R. 1. §-a sérti-e az Alkotmány 70/A. §-át. Az Alkotmánybíróság a 35/1994. (VI. 24.) AB határozatában kimondta, hogy „az alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozó, személyek közötti hátrányos megkülönböztetés vagy más korlátozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a sérelem összefüggésben áll valamely alapjoggal, végső soron az emberi méltóság általános személyiségi jogával, és a megkülönböztetésnek, illetve korlátozásnak nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis önkényes”. (ABH 1994, 197, 200.) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az R. vizsgált rendelkezései és az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma között nem állapítható meg alkotmányjogilag értékelhető összefüggés, mivel a jogalkotó a kérelem benyújtását mindenki számára lehetővé tette, abból senkit nem zárt ki, illetőleg maga a szabályozás is az Fkbt.-vel összhangban történt [Fkbt. 5. § (1) bekezdése: „A földkiadási eljárás a részarány-földtulajdonos kérelmére indul. (...)”]. A vizsgált rendelkezések valamennyi jogosultra tartalmaznak előírásokat. Az a tény, hogy egyes személyek a jogszabályban biztosított jogosítványaikkal éltek, és mások nem, önmagában nem keletkeztet alkotmányellenességet. Az érdemi alkotmányjogi összefüggés hiánya pedig az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az indítvány elutasításához vezet. [985/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 652, 653–654.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 312, 314.; 72/2006. (XII. 15.) AB határozat ABH 2006, 819, 843.].
2. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy az R. 1. § ellentétben áll az Alkotmány 8. § (1) bekezdésének az alapvető jogok tiszteletben tartásáról és védelméről szóló rendelkezésével. Az Alkotmány e rendelkezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság egy korábbi határozata megállapította azt, hogy „[a]z állam számára az alapjogok védelme csupán része az egész alkotmányos rend fenntartásának és működtetésének. Ezért az állam úgy alakítja ki az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket, hogy mind a többi alapjoggal kapcsolatos, mind pedig egyéb alkotmányos feladataira tekintettel legyen; az egyes jogoknak az egész rend szempontjából legkedvezőbb érvényesülését teszi lehetővé, s mindezzel az alapjogok összhangját is előmozdítja. Az alapjog jogosultja, illetve az állam különböző szempontjai és feladatai miatt az alapjog alanyi jogi, illetve objektív oldala nem feltétlenül fedi egymást.” [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 302–303.] Ez összhangban áll az Alkotmánybíróságnak a diszkrimináció tilalmáról kialakított állandó gyakorlatával, ugyanakkor az állam intézményvédelmi kötelezettsége és az R. 1. §-a között is hiányzik az alkotmányjogilag értékelhető összefüggés: az Alkotmány 8. § (1) bekezdéséből fakadó kötelezettség érdemi többlet feladatra nem kötelezi az államot az R. 1. §-a vonatkozásában.
A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az R. 1. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2008. november 17.
|
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
előadó alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Kovács Péter s. k., |
||||
alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás