2007. évi CXXXIII. törvény
2008.01.08.
[E törvény hatálya alá tartozik:]
„h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése;
i) az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai;
j) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelése;
k) az a)–j) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.”
[A bányafelügyelet engedélyezi:]
„h) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelését.”
„(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be.”
„(3) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg – a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével –, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.”
„(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek:
a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – a b), d) és e) pontban foglalt kivétellel – 30%-a;
b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt földgáz esetében
J: a bányajáradék százalékos mértéke,
P: az 1996. novemberben kötött hosszú távú import szerződés alapján a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő, illetve jogutódja által vásárolt földgáz számlával igazolt, tárgyévet megelőző éves átlagára, A: a hazai kitermelésű földgáz elismert értéke 2003-ban,
k: korrekciós tényező; melynek értéke 2003-ban 1, és az ezt követő években évenként az ipari – élelmiszeripar nélküli – belföldi értékesítés árindexével növekszik,
bb) 30%-a, amennyiben a bányajáradék ba) pont szerint számított mértéke a 30%-ot nem éri el;
c) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a d) és e) pontban foglalt kivétellel
ca) 12%-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente a 300 millió m3-t, kőolaj esetében az 50 kt-t nem halad meg,
cb) 20%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem halad meg, kőolaj esetében 50 kt-nál nagyobb, de 200 kt-t nem halad meg,
cc) 30%-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghalad, kőolaj esetében 200 kt-t meghalad;
d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12%-a;
e) a magas inertgáz tartalmú földgáz esetében 8%-a;
f) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a;
g) szilárd ásványi energiahordozók mélyműveléses bányászata esetén 0%-a;
h) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.
Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, az a)–c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, az a)–c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik. A miniszter – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.”
„(2) A hatósági engedély alapján történő bányászati tevékenység végzésére a Bt. 13. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni.” 22/B. § (1) A geotermikus energia kutatásának engedélyezésére és a kutatás hatósági felügyeletére a földtani kutatás engedélyezésének és hatósági felügyeletének szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Geotermikus energiát kinyerni a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.
(3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki.
(4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető.
(5) A geotermikus védőidomról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.”
„(3) A bányatelket kérelemre, külfejtéses művelésre vonatkozó bányatelek esetében az ingatlantulajdonosoknak a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervével és az ingatlanok használati, hasznosítási, illetve rendelkezési jogával kapcsolatos észrevételei figyelembevételével a bányafelügyelet határozatban állapítja meg.”
„(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha
a) a kitermelés, illetve az üzemszerű tárolás megkezdésére megállapított határidőt engedély hiányában elmulasztja,
b) a meghatározott térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
c) jogutód nélkül megszűnik.
(7) A bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottját – pályáztatást követően – a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.
(8) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a hivatalos lapjában – szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is – meghirdeti.”
„(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet határozattal a nyilvántartásból törli és erről az érintetteket értesíti, valamint a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.”
„(1) A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal a bányafelügyeletnek, amennyiben vízbetörés vagy hulladékkezelés során következik be, a környezetvédelmi, továbbá vízügyi hatóságnak is bejelenteni. A bejelentés és vizsgálat rendjét a bányabiztonsági szabályzatban kell meghatározni. A súlyos üzemzavar körét a miniszter rendeletben állapítja meg.”
„(4) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én e bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa, vagy aki e határidő után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte.
(5) A tulajdonos köteles a (4) bekezdés szerinti feladatok elvégzésére vonatkozó – a tájrendezés végrehajtásának ütemezését is magában foglaló – tájrendezési tervet készíteni, és a bányafelügyelethez jóváhagyásra benyújtani. (6) Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A hasznosításra vonatkozó felülvizsgálat elfogadásáról a bányafelügyelet határozatban dönt.”
„(3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt
a) műszaki üzemi terv, illetve kutatási terv nélkül vagy attól eltérően,
b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével,
c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét hibásan, késedelmesen vagy azt elmulasztva,
d) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
e) a geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására vonatkozó szabályoktól eltérően
„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére – ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait – is. Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet – a kötelezettség teljesítéséig – a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti.”
„(3) A föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet a bányafelügyelet engedélyezi, és annak végrehajtását ellenőrzi.”
„(3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében – az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott – műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki.”
„(9) A bányafelügyelet működését saját bevételeiből és központi költségvetési támogatásból fedezi. A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosultja, külön jogszabály szerint földgáztárolói, -szállítói és -elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a, egyebekben az engedélyes tevékenység tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,4%-a. A bányafelügyelet eljárásaiért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A felügyeleti díj – legfeljebb a tárgyévre megállapított fizetési kötelezettség mértékéig – csökken a fizetésre kötelezett által a bányafelügyelet eljárásaiért a tárgyévben megfizetett igazgatási-szolgáltatási díjak összegével.”
„(3) A bányahatósági eljárásokban, ha az eljárás több mint 20 ingatlantulajdonost és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használót érint, a bányafelügyelet hatósági közvetítőt vehet igénybe.”
„n) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelése, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása,
o) az a)–n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,
p) a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének növeléséhez és az adatok nyilvántartásához fűződő állami érdek érvényesítése,
q) a földtani közeg által okozott veszélyek és káros folyamatok elleni védelem szempontjainak érvényesítése,
r) a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása.”
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás. Bányászati tevékenységnek minősül:
a) a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,
b) a haszonanyagok helyben végzett készletezése,
c) a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
d) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
e) a szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása,
f) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá
g) az a)–f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése is.”
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„6. „Előkészítés” a kitermelést közvetlenül követő tevékenység – ideértve az ehhez tartozó zagytározó létesítését, használatát és megszüntetését –, amely magában foglalja az ásványi nyersanyagok üzemi gyűjtését, szállítását, fizikai elválasztását, felaprózását, osztályozását, kioldását és mechanikai fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai módszerekkel történő dúsítását, a kőolaj, földgáz tisztítását, szétválasztását, de nem ideértve az olvasztást, a termikus gyártási folyamatokat és a kohászati eljárásokat.”
(3) A Bt. 49. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„11. „Geotermikus energia”: a földkéreg belső hőenergiája.”
(4) A Bt. 49. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„21. „Meddőhányó”: az ásványi nyersanyag kitermelése során vagy azzal együtt kitermelt és attól leválasztott szilárd meddőanyagok felhalmozott tömege.”
(5) A Bt. 49. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„26. „Szolgáltatásra köteles földtani adat”: azok a földtani adatok, amelyeket földtani vagy ásványi nyersanyagkutatás, kitermelés során a bányavállalkozó közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer.”
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„32. „Meddőanyag”: egy adott ásványinyersanyag-kitermelőhely vonatkozásában az olyan ásványi anyag,
– amely a haszonanyag alkotta telep (kőzettest) fölött, alatt, mellett vagy azon belül, de elkülönült kőzettestben fordul elő, és
– amelynek bizonyos mértékű kitermelését a haszonanyag leművelése szükségessé teszi, és
– amelynek meddővé minősítését a bányafelügyelet engedélyezte.”
(7) A Bt. 49. §-a a következő 37–40. pontokkal egészül ki:
[E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:]
„37. Magas inertgáz tartalmú földgáz”: az olyan földgáz, amelyben a nem éghető gázok (joghatású méréssel meghatározott) aránya eléri vagy meghaladja a 30(térfogat)%-ot.
38. Nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén”: az olyan szénhidrogén, amelyet a szénhidrogén-képződés feltételeit biztosító üledékes anyakőzet pórusaiban létrejött szénhidrogén felhalmozódásból, rendkívül gyenge áteresztőképességű tároló rétegekből, valamely egyedi eljárással, többnyire rétegserkentési vagy a szilárdásvány-bányászatban alkalmazott bányászati technológia alkalmazásával lehet csak kitermelni.
39. Egyéb gázok és termékei vezetéke”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a szállító-, elosztó csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja.
A vezetékek alkotórészei:
– indító- és átadóállomás,
– a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,
– a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.
40. Szénhidrogén mező”: egy vagy több, szakmailag igazolható módon ugyanazon földtani szerkezethez vagy szerkezetileg összefüggő, közös hidrodinamikai rendszerű, jól lehatárolható rétegtani képződményhez tartozó szénhidrogén telepből álló szénhidrogén előfordulás.”
„(5) A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések ötévenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről a bányafelügyelet gondoskodik.” [Felhatalmazást kap a Kormány]
„l) az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározására”
„p) a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére,
r) a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére,
s) a koncessziós pályázatra kijelölt előfordulási területen elvégzendő komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat tartalmára és elkészítésére, továbbá az ezzel összefüggő szakhatósági közreműködésre”
[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]
[Felhatalmazást kap a miniszter]
„i) az Európai Unió irányelveiben előírt, az ásványi nyersanyagkutatásról, feltárásról és termelésről szóló, valamint az ásványvagyon-gazdálkodással, továbbá a bányászati tevékenység során keletkező hulladékkal kapcsolatos jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbítás és a közzététel rendjének,
j) a földtani szakértői engedélyek kiadására vonatkozó szabályoknak”
[rendeletben történő megállapítására.]
51. § „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről; 22. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba.
(2) E törvény 23. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
(5) E törvény 6. §-ában foglaltakat e törvény hatálybalépését követő egy év elteltével kell alkalmazni.
(6) A Bt. 36. §-ának (5) bekezdése szerinti tájrendezési terv kidolgozását és jóváhagyásra történő beterjesztését, valamint a (6) bekezdésben szereplő felülvizsgálatot e rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül el kell végezni.
23. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
„(1) A termelő kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást.”
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„29. a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát – a kötelező átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,”
[rendeletben állapítsa meg.]
