2007. évi CXXXVI. törvény
2007. évi CXXXVI. törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról1
E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1. §2 (1)3 E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén
a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;
c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;
d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
e)4 nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
i)5 játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervez;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez;
n)6 bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki
a) a szolgáltató ügyfele;
b) a szolgáltató vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja.
(3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket.
(4) Nem tartozik e törvény hatálya alá
a)7 a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott ügynöki tevékenység;
b)8 a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott ügynök és kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet folytató személy;
c)9 a Bit.-ben meghatározott többes ügynök és alkusz a Bit. 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során;
d)10 a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. melléklet A) része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó és a 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejű végzésére engedéllyel rendelkező biztosító a nem-életbiztosítási tevékenysége tekintetében;
e)11 a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő.
(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását.
2. §12 A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki
a) az e törvény 1. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és
b)13 Magyarország területén a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.
Értelmező rendelkezések
3. §14 E törvény alkalmazásában:
a)15 adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői névjegyzékben szerepel.
b) azonosítás: a 7. § (2)–(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése;
c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
e) fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá;
f) hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenőrzéssel rendelkeznek;
g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés;
i) árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
j) könyvviteli tevékenység: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)–(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás;
k) levelezőbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából;
l)16 pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
n) személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (4)–(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;
o) szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző személy vagy szervezet;
p) szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
q) ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad,
qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
r)17 tényleges tulajdonos:
ra)18 az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb)19 az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
s)20 ügyfél:
sa) aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és
sb) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele céljából ajánlatot kér;
t)21 ügyfél-átvilágítás:
ta) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
tb)22 az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor (az üzleti kapcsolat létrejöttekor) elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések,
u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;
v)23 üzleti kapcsolat:
va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h) és j)–m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzői tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása,
vc)24 az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele.
vd) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.
w)25 pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303–303/A. §-ában, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
x)26 terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
y)27 külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: a külföldi államnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force; FATF) és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el.
4. §28 (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll.
(2)29 Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár,
b)30 az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, amelynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs,
d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja,
e)31 a nagykövet, az ügyvivő és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a hivatásos állomány tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai,
f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.
(3)32 Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.
5. §33 E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének
a)34 a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet);
b)35
c) i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság;
d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
e) m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara),
eb) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara);
f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság;
h)36 n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
6. §37 (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b)38 a 11/A. §-ban és a 17. §-ban meghatározott kivétellel a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.
Ügyfél-átvilágítási intézkedések
7. §39 (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy
aa) családi és utónevét (születési nevét),
ab) lakcímét,
ac) állampolgárságát,
ad) azonosító okmányának típusát és számát,
ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.
(3)40 A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az alábbi adatokat rögzítheti:
a) természetes személy
aa) születési helyét, idejét,
ab) anyja nevét;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
ba) főtevékenységét,
bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait.
(4) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:
a) természetes személy esetén
aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,
ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,
ac)41
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi – okiratot, hogy
ba)42 a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.
(7)43 A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(8)44 Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a (2)–(7) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
8. §45 (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
(2) Ha a természetes személy ügyfél nyilatkozik arról, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell.
(3) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott adatairól.
(4) A szolgáltató a (2)–(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.
(5) A szolgáltató a (2)–(4) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(6) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.
(7) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
8/A. §46 (1) Az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató a 8. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott adatokat a 7. § (4) bekezdésében meghatározott és részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a 8. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
9. §47 (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni:
a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.
(2)48 A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti, valamint kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.
(3)49 A szolgáltató – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
10. §50 (1) A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is –, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.
(1a)51 A szolgáltató – ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.
(1b)52 A szolgáltató – ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belső szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra.
(2) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek.
(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.
(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)–b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat – a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.
11. §53 (1) A szolgáltató – a (2)–(5) és (8) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni.
(3)54 Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a jogosult a szerződésből (kötvényből) eredő jogait érvényesíti.
(4)55 Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző és fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a fizetési számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet.
(5)56 Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.
(6)57 Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
(7) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni.
(8) Nem kell a 7–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha
a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,
b) jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (4)–(7) bekezdése alapján megállapította, és
c) nem történt a 7. § (2) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében felsorolt adatokban változás.
11/A. §58 (1) A szolgáltató a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.
(2)59 Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató – a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő készpénzátutalás kivételével – a készpénzátutalás és a fizetési számlára történő közvetlen – pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli – készpénzbefizetés teljesítésekor, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén – a megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosításokat ide nem értve – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdésében és a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni.
Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
12. §60 (1)61 A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni, és – ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti, ha az ügyfele
a) az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző – szolgáltató, amelyre az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll;
b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv;
d) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv;
e) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
(2) Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)–b) pontjában megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).
(3) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)–b) pontjában megállapított feltételeket.
13. §62 (1)63 A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben a 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – ha erre az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, és a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti
a)64 a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot;
b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerződés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megillető összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el;
c)65 a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus pénz esetén, ha az elektronikus pénz kibocsátója által az elektronikuspénz-birtokos részére kibocsátott összeg:
1. a nem újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatvanötezer forintot;
2. az adott naptári évben az újra feltölthető elektronikus pénzen nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, kivéve ha az elektronikus pénz kibocsátója az elektronikuspénz-birtokos kérésére az adott naptári évben legalább kettőszázhatvanezer forint értékben elektronikus pénzt vált vissza.
(2) Ha a biztosítóval szerződő egy életbiztosítási szerződés keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerződés), a biztosító ilyen esetben csak a szerződő vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(3) A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítői tevékenysége keretében független biztosításközvetítő az ügyfelet korábban már azonosította.
Fokozott ügyfél-átvilágítás
14. §66 (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.
(2) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy
b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy
c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
(4)67 A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-en szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy a (2) és (3) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig – az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével – kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.
(5)68 Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (4) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.
(6)69 Távszerencsejátékot vagy online kaszinójátékot szervező szolgáltató esetén, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében, a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, a 7. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat másolata is benyújtható. Az ilyen módon azonosított ügyfél számára történő első kifizetésre kizárólag az ügyfél nevére az Európai Unió tagállamában vagy olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott fizetési számlán keresztül kerülhet sor, amely megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.
15. §70 (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelezőbanki kapcsolat létesítését megelőzően köteles
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
b) meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelező számlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
c) meggyőződni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.
(2) Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval levelezőbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelezőbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezőbanki kapcsolatot tart fenn.
16. §71 (1) A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(1a)72 Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.
(2) A szolgáltató – ha a nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(3) Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
17. §73 (1) Ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)–(3) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8–9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)–ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)–bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.
Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések
18. §74 (1)75 A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.
(2) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet
a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.
(3)76 Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el.
(4) Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet
a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy
b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek.
(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal.
(6) Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – az 1. § (1) bekezdés a)–h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató
a) kötelező szakmai nyilvántartásban szerepel, és
b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
(7) A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek.
(8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket.
19. §77 (1) A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7–9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(2)78 A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetben és a 18. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
20. §79 A 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7–9. §-okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
21. §80 A 18–20. § nem alkalmazandó a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.
A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatok
22. §81 (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság” a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként működő hatóság.
(2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti megbízói adatokat.
(3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelős hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság.
(4)82 Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNBtv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. szerint jár el.
(5) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következő intézkedéseket alkalmazza:
a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.
(6) A 35. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(7) A Rendelet előírásainak megsértése, illetőleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként működő hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére.
(8) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt a 7. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában meghatározottak értendők.
(10)83 A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan, Magyarországon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A bejelentési kötelezettség
23. §84 (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles haladéktalanul a (3) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a szolgáltató által a 7–9. § alapján rögzített adatokat,
b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését és
c) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(2) A szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint a 11. § (6) bekezdésében meghatározott esetben is köteles vizsgálni.
(3) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a szolgáltató vezetőjétől, alkalmazottjától és segítő családtagjától az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni.
(4) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.
(5) A bejelentésnek a (4) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást.
(6) A szolgáltató nevében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése az (5) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.
(7) A szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját és segítő családtagját, valamint a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé.
24. §85 (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.
(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság ellenkező rendelkezése hiányában a szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.
(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság
a) belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének, illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő két munkanapon belül,
b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének, illetve a (2) bekezdés szerinti üzenet megküldésének napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt.
(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatát további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 26. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbításhoz szükséges.
(6) A pénzügyi információs egységként működő hatóság írásban értesíti a szolgáltatót, ha
a) az (5) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja,
b) az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.
(7) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a (6) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.
(8) A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként működő hatóságot – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb – a (7) bekezdésben meghatározottak alapján – teljesíthető.
25. §86 Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenőrzése során a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
25/A. §87 (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt adatot.
(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a szolgáltató által kezelt bank-, fizetési, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.
(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság megkereséssel fordulhat az e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében a szolgáltatókhoz. A szolgáltatók kötelesek a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére megküldeni.
(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot.
(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén jogosult megismerni saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.
(6) A központi államigazgatási szerv, a bíróság, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóság által e törvény szerinti feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése céljából kért, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egységként működő hatóság rendelkezésére bocsátani.
(7) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén központi államigazgatási szerv vagy az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményezhet, az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. A megkeresett a lefolytatott eljárás eredményéről tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
(8) A pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében adat – ideértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – szolgáltatását kérheti a nyomozó hatóságtól, amelynek átadását a nyomozó hatóság – a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem tagadhatja meg.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott adathozzáférés mellett a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján a 26. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények vonatkozásában az e törvényben meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.
(10) A nyomozó hatóság vezetője kivételesen megtagadhatja a (8) bekezdés alapján történő adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (9) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása a folyamatban lévő nyomozás vagy titkos információgyűjtés érdekeit sérti, vagy az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik.
(11) A nyomozó hatóság vezetője az átadott adatnak más, az e törvény 26. § (1) bekezdésében és 26/A. § (1) bekezdésében nevesített szerv részére történő továbbítását
a) megtilthatja,
b) korlátozhatja,
c) előzetes hozzájárulásához kötheti.
(12) Az (1)–(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egységként működő hatóság legalább nyolc-, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat szolgáltatását teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(13) Az (1)–(6) és (8) bekezdésben meghatározott adat szolgáltatásának teljesítésére a 24. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egységként működő hatóság – indokolt esetben – a (12) bekezdés szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat.
(14) A pénzügyi információs egységként működő hatóság az (1)–(9) bekezdés alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, valamint a 26/B. § (1) bekezdésében meghatározott elemző-értékelő feladatának ellátása érdekében használhatja fel.
26. §88 (1)89 A pénzügyi információs egységként működő hatóság az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja a nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, az utasadatok kockázatelemzését végrehajtó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az EUROPOL, továbbá a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv részére:
a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése,
b) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), a tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), az üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), a kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), a kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250–255/A. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/B. §, 258/C. § 258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (1978. évi IV. törvény 267. §), a visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel (1978. évi IV. törvény 279. §), a környezetkárosítás (1978. évi IV. törvény 280. §), a természetkárosítás (1978. évi IV. törvény 281. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 281/A. §), a visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282. §, 282/A. §, 282/B. §, 282/C. §, 283. §), a visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), a költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), a sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), a csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), a hűtlen kezelés bűncselekménye (1978. évi IV. törvény 319. §), valamint valamennyi gazdasági bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) és vagyon elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet),
c) a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), a kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), a kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), a kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), a kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés (Btk. 189. §), az emberrablás (Btk. 190. §), az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §), a gyermekpornográfia (Btk. 204. §), a környezetkárosítás (Btk. 241. §), a természetkárosítás (Btk. 242–243. §), a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (Btk. 248. §), a radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a tiltott szerencsejáték szervezése (Btk. 360. §), illetve a Btk. XXXV–XLII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.
(2)90 A pénzügyi információs egységként működő hatóság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvényben (a továbbiakban: Kit.) meghatározott feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek.
(3)91 A pénzügyi információs egységként működő hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni.
(4)92 A pénzügyi információs egységként működő hatóság adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével információ szolgáltatást igényelhetnek.
26/A. §93 (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult önálló információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal, amely során az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából továbbíthatja külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.
(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság jogosult külföldi pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.
26/B. §94 (1) A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatkörében eljárva pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén, a 26. § (1) bekezdésében és a 26/A. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás teljesítése céljából elemző-értékelő tevékenységet végez. A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége során:
a) az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, a 25/A. § alapján megkeresésre beszerzett adatokat összeveti, az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi;
b) az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket, folyamatokat nyomon követi, az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja;
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása céljából történő információtovábbítás érdekében megállapításokat tesz, következtetéseket von le.
(2) A pénzügyi információs egységként működő hatóság vizsgálja a 26. § (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési magatartások jellemzőit, figyelemmel kíséri az elkövetések során megjelenő új elemeket.
(3) A pénzügyi információs egységként működő hatóság elemző-értékelő tevékenysége eredményeként a 26. § (1) bekezdése alapján továbbít információt.
(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a 29. § (1) bekezdése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó statisztikát vezet.
A felfedés tilalma
27. §95 (1)96 A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, valamint a 25/A. § (3) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 25/A. § (6)–(7) bekezdése alapján megkeresett központi államigazgatási szerv, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.
(2)97 Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 25/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 25/A. § (6)–(7) bekezdésében meghatározott szerv megkeresésére és a 26. § (1) bekezdésben megjelölt hatóság számára történő információ továbbítására.
(3)98 Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt., a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)–h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.
(5) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy
a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak,
b) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,
c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és
d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
(6) Az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók értesítik az 5. § a)–b), d)–e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha harmadik ország teljesítette a (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az 5. § a)–b), d)–e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja ezt az információt a miniszternek.
(7) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben meghatározott esetekről.
Nyilvántartás, statisztika
28. §99 (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a)–e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.
28/A. §100 (1) A szolgáltató a 28. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.
(2) A 28. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatmegőrzési időtartam hatósági megkeresés alapján történő meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra, okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását követően a szolgáltató az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1) bekezdésben meghatározott hatóság a (2) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.
(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot 10 évig köteles megőrizni.
29. §101 (1)102 A pénzügyi információs egységként működő hatóság együttműködve – a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal – köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenőrizhető legyen.
(2)103 A (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:
a) a 23. §-ban meghatározott bejelentések számát;
b) a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát;
c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékét;
d) azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított;
e) a 26. § (1) bekezdése alapján továbbított információk felhasználásával, valamint a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a Btk. 318. §-a szerinti terrorizmus finanszírozása bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, a bűncselekmények minősítését, a gyanúsítottak számát, a nyomozás során alkalmazott kényszerintézkedések meghatározását, számát, valamint a nyomozás befejezésének módját;
f) az e) pontban meghatározott büntetőeljárásokban
fa) a vádemelések és vádlottak számát;
fb) az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát.
(3)104 A nyomozó hatóság a (2) bekezdés e) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerős határozatainak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség és a bíróság elektronikus úton is teljesítheti.
(4) A (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani.
(5) A pénzügyi információs egységként működő hatóság a statisztikát az internetes honlapján évente közzéteszi.
Intézkedések harmadik országban található fióktelep
és leányvállalat esetén
30. §105 (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban a 6–11. §-ban, a 28. §-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről (31. §), valamint a belső szabályzat tartalmáról (33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak tájékoztatást adni.
(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles erről tájékoztatni az 5. § a)–b) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek.
(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.
(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)–e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepéről vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni.
Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program
31. §106 Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.
32. §107 (1) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.
(2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően tudjanak eljárni.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezéséről gondoskodni.
Belső szabályzat
33. §108 (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.
(3a)109 A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b)110 A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani.
(3c)111 A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
Felügyelet, intézkedések
34. §112 (1)113 Az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
(2)114 A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és az MNBtv., az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(3) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el.
(4) A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el.
35. §115 (1)116 E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) javaslatot tesz a szolgáltatónak
ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére;
bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;
c) figyelmezteti a szolgáltatót;
d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, és egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–j), k) és n) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
(4) Az 5. § c), f)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/A. §117 (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/B. §118 Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését.
Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések
36. §119 (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
b) ingatlan vétele, eladása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.
(2)120 Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjt.-ben meghatározott polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása,
b) ingatlan vétele, eladása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése.
(3) Az e törvényben előírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha
a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet – ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet – előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására,
b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására.
(4) Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha
a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására,
b)121 a közjegyző – a Kjt.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli – nemperes eljárást folytat le.
37. §122 (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja – ideértve az alkalmazott ügyvédet is – a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.
(2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.
(3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a 31–32. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.
38. §123 (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.
(3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében szabályzatnak minősül.
(3a)124 A (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b)125 Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot és a (2) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3c)126 Az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda a jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4) Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének.
(5) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.
A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatókra vonatkozó eltérő rendelkezések127
38/A. §128 (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében a 33. §-ban foglalt belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
Záró és felhatalmazó rendelkezések
39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.
(2)129
(4) A (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba.
(5) A (12) bekezdés és az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba.
(6) A (13) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba.
(7) A 44. § (1)–(2) bekezdése 2008. december 15-én lép hatályba.
(8) A 44. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba.
(9) A (11) bekezdés 2009. január 2-án lép hatályba.
(10)130
(11)131
(12)132
(13)133
40. §134
41. §135
42. §136 A szolgáltató – a 11. § (6) bekezdésétől eltérően – 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben:
a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és
c) az ügyfél vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.
43. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható.137
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályzat kötelező tartalmi elemeit.138
44. §139
45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.
(2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(4)140 E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 6. § (1) bekezdése szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.
(6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.
46–51. §141
52. §142
53–55. §143
Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés
56. §144 (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
b) a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv.
(2) E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. november 28. A törvényt a 2017: LIII. törvény 95. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2017. június 26. napjával.
Az 1. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 319. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdésének e) pontja a 2009: LXXXV. törvény 151. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés i) pontja a 2013: CXXVI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CXCII. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés n) pontját a 2014: XV. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. § (4) bekezdés a) pontja a 2009: CL. törvény 113. §-ával megállapított, a 2013: CCXXXVI. törvény 76. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdés b) pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 459. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdés c) pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 459. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdés d) pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 459. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdés e) pontját a 2014: XV. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 2. § b) pontja a 2011. CCI. törvény 319. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 3. § a) pontja a 44. § – 2008: LXXXI. törvény 237. §-ával megállapított – (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § l) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § r) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § r) pont ra) alpontja a 2013: CCLII. törvény 164. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § r) pont rb) alpontja a 2013: CCLII. törvény 164. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § s) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § t) pontja a 2013: CXXVI. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § tb) pontja a 2015: CXCII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § v) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § v) pont vc) alpontja a 2013: CXXVI. törvény 13. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: CXCII. törvény 38. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § w) pontját a 2013: LII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 3. § x) pontját a 2013: LII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 3. § y) pontját a 2013: LII. törvény 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 4. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 4. § (2) bekezdése a 2013: LII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés b) pontja a 2012: XXXVI. törvény 158. § (22) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés e) pontja a 2015: XLII. törvény 366. § (20) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 164. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
Az 5. § a) pontja a 2013: CXLIII. törvény 101. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § b) pontját a 2013: CXLIII. törvény 105. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. § h) pontját a 2014: XV. törvény 66. § (3) bekezdése iktatta be.
A 6. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: LII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 7. § (3) bekezdése a 2013: LII. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontját a 2009: LVI. törvény 390. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 7. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2010: CLIX. törvény 140. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (7) bekezdését a 2013: LII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. § (8) bekezdését a 2013: LII. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § a 2013: LII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8/A. §-t a 2013: LII. törvény 5. §-a iktatta be.
A 9. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 9. § (2) bekezdése a 2013: LII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a 2013: LII. törvény 6. §-a iktatta be.
A 10. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 10. § (1a) bekezdését a 2013: LII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 10. § (1b) bekezdését a 2013: LII. törvény 7. §-a iktatta be.
A 11. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 11. § (3) bekezdése a 2014: LXXXVIII. törvény 459. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 151. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 166. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 151. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11/A. §-t a 2013: LII. törvény 8. §-a iktatta be.
A 11/A. § (2) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 102. §-ával megállapított, a 2014: LXXXVIII. törvény 459. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 12. § (1) bekezdése a 2013: LII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 13. § (1) bekezdése a 2013: LII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: LXXXVIII. törvény 459. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a 2013: CCXXXVI. törvény 76. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 14. § (4) bekezdését a 2013: LII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 14. § (5) bekezdését a 2013: LII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 14. § (6) bekezdését a 2016: XCVII. törvény 11. §-a iktatta be.
A 15. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 16. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 16. § (1a) bekezdését a 2013: LII. törvény 12. §-a iktatta be.
A 17. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 18. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 18. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény a) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény a) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 19. § (2) bekezdése a 2013: LII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 21. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 22. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 22. § (4) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 131. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXLIII. törvény 104. §-a szerint módosított szöveg.
A 22. § (10) bekezdése a 2011: CCI. törvény 319. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § a 2013: LII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a 2013: LII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 25/A. §-t a 2013: LII. törvény 16. §-a iktatta be.
A 26. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 26. § (1) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 303. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2013: CXCVIII. törvény 16. §-a, a 2016: LXIX. törvény 74. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdése a 2013: LII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a 2013: LII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdését a 2013: LII. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26/A. §-t a 2013: LII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.
A 26/B. §-t a 2013: LII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be.
A 27. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 27. § (1) bekezdése a 2013: LII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2013: LII. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 389. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 28. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 28/A. §-t a 2013: LII. törvény 19. §-a iktatta be.
A 29. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 29. § (1) bekezdése a 2013: LII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a 2013: LII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdése a 2013: LII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 31. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 32. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 33. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 33. § (3a) bekezdését a 2013: LII. törvény 21. §-a iktatta be.
A 33. § (3b) bekezdését a 2013: LII. törvény 21. §-a iktatta be.
A 33. § (3c) bekezdését a 2013: LII. törvény 21. §-a iktatta be.
A 34. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 34. § (1) bekezdése a 2014: XV. törvény 66. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 2015: CXCII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a 2013: LII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a 2014: XV. törvény 66. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35/A. §-t a 2013: LII. törvény 22. §-a iktatta be.
A 35/B. §-t a 2013: LII. törvény 22. §-a iktatta be.
A 36. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 36. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CCXV. törvény 54. §-a szerint módosított szöveg.
A 36. § (4) bekezdés b) pontja a 2015: CCXV. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 38. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
A 38. § (3a) bekezdését a 2013: LII. törvény 23. §-a iktatta be.
A 38. § (3b) bekezdését a 2013: LII. törvény 23. §-a iktatta be.
A 38. § (3c) bekezdését a 2013: LII. törvény 23. §-a iktatta be.
A 38/A. §-t megelőző alcímet a 2014: XV. törvény 66. § (7) bekezdése iktatta be.
A 38/A. §-t a 2014: XV. törvény 66. § (7) bekezdése iktatta be.
A 39. § (2) bekezdését ugyanezen § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 39. § (10) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 39. § (11) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 39. § (12) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 39. § (13) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.
A 40. §-t a 39. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a 39. § (12) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 42. § a 2013: LII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 28/2008. (X. 10.) PM rendeletet.
A 44. §-t a 39. § (11) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 45. § (4) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 151. § (4) bekezdésével megállapított, a 2013: CCXXXVI. törvény 76. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 46–51. §-t a 39. § (10) bekezdése, a 46. §-t megelőző alcímet (13) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 52. §-t a 39. § (13) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 53–55. §-t a 39. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az 56. § a 39. § (3) bekezdése alapján 2007. december 15-én lépett hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás