• Tartalom
Oldalmenü

2007. évi CXXXVIII. törvény

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól1

2020.12.26.

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a)2 a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett

aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás),

ac) árutőzsdei szolgáltatásra,

ad)3 adatszolgáltatási tevékenységre,

b)4 a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

bb) kiegészítő szolgáltatására, és

bc)5 adatszolgáltatási tevékenységére, és

c)6 a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott

ca) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

cb) kiegészítő szolgáltatásra, és

cc) adatszolgáltatási tevékenységre,

d)7 a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott

da) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

db) kiegészítő szolgáltatásra,

dc) adatszolgáltatási tevékenységre, és

e)8 az a)–d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

1/A. §9 (1) A VI/A. Fejezetet

a) a Bit. szerinti biztosítókra – ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket –, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,

b) a 2. § f) és h) pontjában, valamint a 9. §-ban meghatározott személyekre,

c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,

d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell, amennyiben azok szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagjai.

a) a 2. §-ban meghatározott személyekre,

b) a Bit. szerinti biztosítókra – ide nem értve a Bit. hatodik része hatálya alá tartozó kisbiztosítókat és a kölcsönös biztosító egyesületeket –, viszontbiztosítókra és különleges célú gazdasági egységekre,

c) a Kbftv. szerinti befektetési alapokra, befektetési alapkezelőkre és letétkezelőkre,

d) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes nyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire,

e) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánnyugdíjpénztárakra, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire, valamint

f) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 14. pontja szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, azok vagyonkezelőire és letétkezelőire

is alkalmazni kell.

(3) E törvény vezető testületre, összeférhetetlenségre, termék-jóváhagyási folyamatra, a szolgáltatások, tevékenységek és ügyletek nyilvántartására, az ügyfelek tájékoztatására, az alkalmassági és megfelelési tesztre, a közvetítő igénybevételére, a más befektetési vállalkozás közvetítésével végrehajtott szolgáltatásnyújtásra, az ügyfélmegbízások kezelésére, az elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletre, a felügyeleti hatáskörökre, szankciókra, a jogsértések jelentésére, a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit a befektetési vállalkozásokra és a hitelintézetekre akkor is alkalmazni kell, amikor ügyfeleiknek strukturált betéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatos tanácsadást nyújtanak.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a)10 arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez árualapú származtatott terméktől, kibocsátási egységtől vagy az arra vonatkozó származtatott terméktől eltérő pénzügyi eszközre vonatkozó egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha

aa) árjegyző,

ab) szabályozott piac vagy multilaterális kereskedési rendszer tagja vagy közvetlen elektronikus hozzáférése van egy kereskedési helyszínhez, kivéve a kereskedési helyszínen olyan ügyleteket végrehajtó nem pénzügyi szervezetet, amely ügyletek objektíven mérhető módon csökkentik az adott nem pénzügyi szervezet vagy csoportjai kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatait,

ac) nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,

ad) ügyfélmegbízások végrehajtásakor sajátszámlás kereskedést végez,

b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag

da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és

db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően

végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,

f)11 arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel – ideértve az árjegyzőket is – sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy:

fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége – csoportszinten figyelembe véve – a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

fb) nem alkalmaz nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

fc) évente beszámol a Felügyeletnek arról, hogy alkalmazza-e a mentesítést és kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon ítéli meg úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

g)12 arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel – sajátszámlás kereskedés kivételével – nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy

ga) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége – csoportszinten figyelembe véve – a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,

gb) nem alkalmaz nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát, és

gc) évente beszámol a Felügyeletnek arról, hogy alkalmazza-e a mentesítést és kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon ítéli meg úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,

h)13 arra a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozásra, amely a befektetési szolgáltatási tevékenységet – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete [a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete] 4. cikkében meghatározott feltételek mellett – eseti jelleggel, szakmai tevékenysége keretében végzi, és az e szakmai tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki befektetési szolgáltatási tevékenység végzését,

i)14 arra az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény szerinti üzemeltetőre, aki vagy amely a kibocsátási egységekkel való kereskedés során nem hajt végre ügyfélmegbízást, és sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, kivéve, ha nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz,

j)15 a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átviteli rendszerirányítóra a Vet.-ben meghatározott, a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott és a 714/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a villamosenergia-hálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a villamos energia ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,

k)16 a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) szerinti szállítási rendszerüzemeltetőre a Get.-ben meghatározott, a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) meghatározott és a 715/2009/EK rendelet alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladata végrehajtása során, a nevében az ezen feladatok ellátása során szolgáltatóként eljáró személyre, valamint a kiegyenlítő mechanizmus és a földgázhálózat működtetőire vagy kezelőire, amennyiben a földgáz ellátásának és felhasználásának a kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek,

l)17 a központi értéktárra, kivéve, ha az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 73. cikkében meghatározottak szerint végez e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást.

2/A. §18 (1) Ahhoz, hogy a 2. § f) és g) pontja szerint mentességet élvező személyek vagy szervezetek mentesüljenek, nem kötelesek megfelelni a 2. § a) pontban meghatározott feltételeknek.

(2) A 2. § j) és k) pont szerinti mentesség az e pontokban említett tevékenységeket végző személyekre csak azon befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtása kapcsán alkalmazható, amelyeket e személyek a 2. § j) és k) pontban meghatározott tevékenységek végzése érdekében árualapú származtatott ügyletekhez kapcsolódóan végeznek vagy nyújtanak. Ez a mentesség másodlagos piac – és így például a pénzügyi kapacitásjogok másodlagos kereskedésére szolgáló platform – üzemeltetése vonatkozásában nem alkalmazható.

3. § (1)19 A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A–20/B. §, a 22. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. §, a 155–170. § és a 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(2)20 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, a 13. §, a 15–17. §, a 19/A–20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)–(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A–24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 37. §, a 37/A. § (1)–(6) bekezdése, a 37/B–39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97–106. §, a XX/A. Fejezet, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–127. § (1) és (2) bekezdése, a 128–135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137–139. §, a 162–163/B. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet is kell érteni.

(3)21 A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében – a 28. § (1) bekezdés y) pontja kivételével – a VII. Fejezetben, – a 73–78. § kivételével – a Negyedik Részben, valamint – a 123/A. § kivételével – a XXI. Fejezetben, továbbá – a 124–139. § kivételével – a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)22 A 8. §, a 12. és 13. §, a 16. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A. és 20/B. §, a 21. és 22. §, a 22/A. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 62. és 63. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (7)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. § és a 155–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett,

b) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

3/A. §23 (1) Minden multilaterális rendszert, amelyen pénzügyi eszközökkel kereskednek

a) az e törvény multilaterális kereskedési rendszerre vagy szervezett kereskedési rendszerre vonatkozó rendelkezései vagy

b) a Tpt. Kilencedik Részében meghatározott rendelkezések

szerint kell működtetni, valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 600/2014/EU rendelet) II. címével összhangban kell az a) és b) pont szerinti kereskedési helyszínek átláthatóságát biztosítani.

(2) Minden olyan befektetési vállalkozást, amely szervezett, gyakori és rendszeres formában, jelentős nagyságrendben, az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlás kereskedést folytat szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren kívül, a 600/2014/EU rendelet III. címével összhangban kell működtetni.

(3) A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkének sérelme nélkül, az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi eszközökkel végrehajtott minden olyan ügyletnek, amely nem multilaterális rendszeren vagy rendszeres internalizálón keresztül jön létre, meg kell felelnie a 600/2014/EU rendelet III. címében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

(2)24 E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

1.25 algoritmikus kereskedés: olyan, pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit – így különösen azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után – egy számítógépes algoritmus automatikusan határozza meg – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 18. cikkében meghatározottaknak megfelelő – korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül, és nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak

a) megbízások egy vagy több kereskedési helyszínre irányítására,

b) megbízások feldolgozására, azok bármely kereskedési paraméterének meghatározása nélkül,

c) megbízások megerősítésére vagy

d) végrehajtott tranzakciók kereskedést követő feldolgozására

használnak,

1a.26 anticiklikus tőkepufferráta: a befektetési vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a befektetési vállalkozás a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;

1b.27 anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

1c.28 APA: jóváhagyott közzétételi mechanizmus, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely a befektetési vállalkozások nevében közzéteszi – a 600/2014/EU rendelet 20. és 21. cikke alapján – a kereskedési jelentéseket,

1d.29 ARM: jóváhagyott jelentési mechanizmus, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely a befektetési vállalkozások nevében bejelenti az ügyletek adatait a Felügyeletnek vagy az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak,

2.30 ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

2a.31 állampapír: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

2b.32 állampapír-kibocsátó: az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:

a) az Európai Unió,

b) az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,

c) az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,

d) több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,

e) több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy

f) az Európai Beruházási Bank,

3.33 árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató személy, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,

4.34 áru: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,

4a.35 árualapú származtatott termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott termék,

5.36 átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,

6.37 azonosító adatok:

a)38 természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;

b)39 vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása,

7.40 befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,

8.41 befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,

9.42 befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,

10.43 befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

11.44 minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,

11a.45 certifikát: a 600/2014/EU rendelet 2. cikk (1) bekezdés 27. pontjában meghatározott fogalom,

11b.46 C6. származtatott energiaügylet: a 6. § f) pontjában említett olyan opció, határidős ügylet, swapügylet és bármely más származtatott ügylet, amely szénre vagy olajra vonatkozik, amellyel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni,

11c.47 CTP: összesítettadat-szolgáltató, azaz olyan szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező személy, aki vagy amely összegyűjti a szabályozott piacokról, az MTF-ektől, az OTF-ektől és az APA-któl (jóváhagyott közzétételi mechanizmusok) a 600/2014/EU rendelet 6., 7., 10., 12., 13., 20. és 21. cikkében felsorolt pénzügyi eszközökről szóló kereskedési jelentéseket, és azokat olyan, folyamatos és élő elektronikus adatfolyamba vonja össze, amely pénzügyi eszközönként árfolyam- és volumenadatokat biztosít,

12.48 csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,

13.49 dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

14.50 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

15.51 EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,

16.52 EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,

16a.53 egymásnak megfelelő ügyfélmegbízásokat párosító kereskedés (matched principal trading): olyan ügylet, ahol a befektetési vállalkozás vagy a piacműködtető a vevő és az eladó közé helyezi magát oly módon, hogy a tranzakció végrehajtása során nincs kitéve piaci kockázatnak, mivel mindkét oldalt egyszerre hajtják végre, valamint a tranzakciót olyan áron hajtja végre, hogy nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon vagy díjon kívül,

17.54 elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,

18.55

19.56 ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

20.57 első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,

21.58

22.59 EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom,

23.60 EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

23a.61 EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

23b.62 értékpapír-finanszírozási ügylet: az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontja szerint meghatározott fogalom,

24.63 értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

25.64 értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,

26.65 értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

27.66 értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,

27a.67 Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.

28.68 felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,

29.69 fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,

30.70 fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez,

30a.71 függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,

31.72 harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,

31a.73 harmadik országbeli vállalkozás: olyan vállalkozás, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak minősülne, ha központi ügyviteli helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye valamely EGT-államban lenne,

32.74 induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,

33.75 jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

33a.76 jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, minősített befolyással rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,

34.77 kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,

34a.78 kereskedési helyszín: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer,

34b.79 keresztértékesítés gyakorlata (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felajánlása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként,

34c.80 kis- és középvállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 000 000 eurónál kevesebb volt,

34d.81 kkv-tőkefinanszírozási piac: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelyet kkv-tőkefinanszírozási piacként vettek nyilvántartásba, a 154/A. §-nak megfelelően,

35.82

36.83 kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

37.84 központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),

38.85 központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

38a.86 közvetlen elektronikus hozzáférés: olyan eljárás, amely során egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője vagy ügyfele engedélyezi valamely személynek az ő kereskedési kódjának használatát, annak érdekében, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat közvetlenül a kereskedési helyszínnek, továbbá az olyan eljárás, amelynek során a személy a tag vagy résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő vagy ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használ a megbízások továbbítására (közvetlen piaci hozzáférés), valamint olyan eljárás, amelynek során e személy nem használja ezen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 20. cikkében meghatározottak figyelembevételével,

39.87 külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van,

40.88 különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,

41.89 lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,

42.90 leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

43.91 letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

44.92 letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,

44a.93 likvid piac: pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, ami az alábbi kritériumok alapján állapítandó meg, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:

a) az ügyletek átlagos gyakorisága és nagyságrendje különböző piaci feltételek mellett, figyelemmel a pénzügyi eszköz kategóriáján belül a termékek jellegére és életciklusára,

b) a piaci szereplők száma és típusa, ideértve a piaci szereplőknek a kereskedett eszközökhöz viszonyított arányát egy adott termék esetében,

c) az eladási és vételi ár különbségének (spread) átlagos nagyságrendje, ha ismert,

45.94 limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,

45a.95 másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

46.96 megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára, amely magában foglalja a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet által kibocsátott pénzügyi eszköz értékesítésére vonatkozó megállapodás megkötését a kibocsátás pillanatában,

47.97 mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében, I. mellékletének I–XX. részében és XXIV/1. részében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,

48.98 miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,

49.99 minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,

49a.100 multilaterális rendszer: valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül,

49b.101 nagykereskedelmi energiatermék: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék,

49c.102 nagysebességű algoritmikus kereskedési technika: bármely, az alábbi sajátosságokkal jellemezhető kereskedési technika:

a) a hálózati és egyéb típusú adatátviteli idő minimalizálását célzó infrastruktúra, amely az algoritmikus ajánlatbevitelre szolgáló következő lehetőségek közül legalább egyet magába foglal: szervereknek a kereskedési helyszínhez közeli vagy egy helyiségen belüli elhelyezése vagy nagy sebességű közvetlen elektronikus hozzáférés,

b) a megbízások kezdeményezését, létrehozását, továbbítását vagy végrehajtását a rendszer határozza meg, anélkül, hogy az egyes ügyletek vagy megbízások kapcsán emberi beavatkozásra kerülne sor, valamint

c) a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 19. cikkében meghatározott magas napi üzenetforgalom (megbízások, árajánlatok vagy törlések),

50.103 pénzügyi elemző: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott személy,

51.104 pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek

52.105 pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,

52a.106 piacműködtető: olyan személy, amely irányítja, illetve működteti a szabályozott piac üzletvitelét, és amely maga a szabályozott piac,

53.107 portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,

54.108 referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,

55.109 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír- kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,

56.110 rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, sajátszámlás kereskedés keretében gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren és szervezett kereskedési rendszeren kívül, multilaterális rendszer működtetése nélkül hajtja végre,

57.111

58.112 saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,

58a.113 strukturált betét: olyan a Hpt. 6. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott betét, amelynek lejáratkor a teljes összegét vissza kell fizetni, olyan feltételek alapján, amelyek szerint az esedékes kamatok és prémiumok olyan képlet alapján fizetendők (vagy képezik kockázat tárgyát), amelyben szerepel a következő tényezők valamelyike:

a) valamely index vagy indexkombináció, az olyan változó kamatozású betétek kivételével, amelyek hozama közvetlenül függ valamilyen kamatlábindextől, például az Euribortól vagy a Libortól,

b) pénzügyi eszköz vagy több pénzügyi eszköz kombinációja,

c) valamely nyersanyag, vagy több nyersanyag kombinációja vagy egyéb fizikai vagy nem fizikai nem helyettesíthető eszközök vagy

d) valamely deviza árfolyama vagy több devizaárfolyam kombinációja,

58b.114 strukturált pénzügyi termék: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott fogalom,

59.115 szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

60.116 szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,

61.117 származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

61a.118 származtatott termék: a 6. § d)–k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz,

61b.119 szervezett kereskedési rendszer (OTF): olyan multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez,

62.120 székhely szerinti tagállam:

a)121 ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;

b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,

d)122 ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM természetes személy, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található;

e)123 ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

f)124 ha az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, CTP vagy ARM jogi személy és nemzeti joga szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,

63.125 szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

64.126 szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

65.127 tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,

65a.128 tőzsdén kereskedett alap: olyan befektetési alap, amelynek legalább egy kollektív befektetési értékpapírjával kereskednek az egész nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett kollektív befektetési értékpapír ára jelentős mértékben ne térjen el annak nettó eszközértékétől, illetve adott esetben annak indikatív nettó eszközértékétől,

66.129 ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

67.130 ügyfél azonosításra szolgáló adatok:

a) természetes személy esetén

aa)131 természetes személyazonosító adatok,

ab)–ad)132

ae) állampolgárság,

af) azonosító okmány típusa és száma,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba) név, rövidített név,

bb) székhely címe,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,

68.133

69.134 ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

69a.135 ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatási tevékenységet végzővel munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

70.136 üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,

71.137 vezető állású személy:

a) a vezető tisztségviselő – ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is – és a felügyelő bizottság tagja,

b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

72.138 csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

73.139 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

74.140 járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

75.141 kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

76.142 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,

77.143 likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,

78.144 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

79.145 multilaterális kereskedési rendszer (MTF): olyan multilaterális rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze a kereskedés során megkülönböztetés-mentes módon, szerződést eredményezve,

80.146 értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

81.147 konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

82.148 javadalmazás: a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározott fogalom,

83.149 teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,

84.150 Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

85.151 túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.

86.152 tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény.

87.153 intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél – akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll – elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény,

88.154 rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás:

a) az EU-szintű anyavállalat,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy

d) a befektetési vállalkozás,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet,

89.155 globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely

a) EU-szintű anyavállalatnak,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak,

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet,

90.156 globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

91.157 egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet,

92.158 egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

93.159 rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

93a.160 helyreállítási képesség: a befektetési vállalkozás azon képessége, hogy stabilizálja pénzügyi helyzetét, ha az jelentős mértékben romlik;

94.161 helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,

95.162 alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,

96.163

97.164 irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,

98.165 felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,

99.166 vezető testület: a befektetési vállalkozás és az adatszolgáltatási tevékenységet végző igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és adatszolgáltatási tevékenységet végző vezető állású személyeit is,

100.167 közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

101.168 rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv,

102.169 rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,

103.170 belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom,

104.171 modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

105.172 tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

106.173 teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom.

MÁSODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

III. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

5. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett

a) megbízás felvétele és továbbítása,

b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c) sajátszámlás kereskedés,

d) portfóliókezelés,

e) befektetési tanácsadás,

f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és

h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése,

i)174 szervezett kereskedési rendszer működtetése.

(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül

a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b)175 a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve – a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti – felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését,

c) a befektetési hitel nyújtása,

d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e)176 a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,

f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,

h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

6. § Pénzügyi eszköz

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d)177 az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz, kibocsátáskereskedelmi egységhez vagy más származtatott eszközhöz, pénzügyi indexhez vagy pénzügyi intézkedéshez kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

e)178 az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint – nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt – pénzben kiegyenlíthető,

f)179 az áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben kereskednek, azon szervezett kereskedési rendszerben kereskedett nagykereskedelmi energiatermék kivételével, amelyet a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 5. cikkében meghatározottaknak megfelelően természetben kell kiegyenlíteni (ténylegesen le kell szállítani),

g)180 az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletében meghatározottaknak megfelelően nem kereskedelmi célt szolgál,

h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,

i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,

j)181 az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, tőzsdei határidős ügylet, csereügylet, tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint – nem a teljesítési határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt – pénzben kiegyenlíthető,

k)182 egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 8. cikkében meghatározott származtatott ügylet,

l)183 az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, amely olyan részegységekből áll, amelyek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény előírásainak megfelelnek.

6/A. §184 Adatszolgáltatási tevékenység:

a) APA működtetése,

b) CTP működtetése,

c) ARM működtetése.

7. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.

(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(3)185 A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti.

(4)186 A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás

a) tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti vagy

b) Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

8. § (1)187 Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – az (1a)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.

(1a)188 Piacműködtető az 5. § (1) bekezdés h), illetve i) pontjában foglalt befektetési szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet részére történő bejelentést követő 30 nap elteltével végezheti, azzal, hogy bejelentésben igazolja, hogy megfelel az engedélyezésre, a vezető testületre, a minősített befolyásra, az induló tőke ellátottságra, a szervezeti követelményekre, a jogsértések jelentésére, az algoritmikus kereskedésre, a multilaterális kereskedési rendszerre és a szervezett kereskedési rendszerre e törvényben előírt követelményeknek.

(2)189 A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetve kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat lakossági és a 49. § szerinti szakmai ügyfelek részére, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével, és a 29/A. §-ban meghatározott feltételek teljesülnek. A harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás által Magyarország területén végezhető befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatás nyújtása során figyelembe kell venni a 600/2014/EU rendelet VIII. címében foglalt rendelkezéseket is.

(3)190 A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetve a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

(4)191 Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély – kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.

(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag

a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,

b) részvénykönyvvezetést,

c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

d)192 a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) értékpapír-kölcsönzést, és

g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,

h)193 a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet

folytathat.

(6)194 Az (5) bekezdés rendelkezése nem alkalmazandó

a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti olyan villamosenergia-kereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,

b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti földgázkereskedőre, amely kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást,

c) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek kereskedelmében részt vevő azon befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz tekintetében végez az 5. § szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást.

8/A. §195 (1) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:

a) az eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legalább harmincmilliárd euró, vagy

b) eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harmincmilliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás egyedi szinten harmincmilliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább ötmilliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző 12 egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi (működési) engedélyezéskor a Hpt.-ben foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a Felügyelet biztosítja, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb legyen, figyelembe véve a meglévő engedélyekből származó információkat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.

(4) A Felügyelet visszavonja a befektetési vállalkozás hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedélyét, ha ezen engedélyét kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti tevékenységek végzésére használja, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott küszöbértékek alatt van.

9. § (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan

a) megbízás felvételét és továbbítását,

b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,

c)196 sajátszámlás kereskedést,

d)197 a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

végezheti.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet

a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,

b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és

c) a 6. § e)–g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

10. § (1) Árutőzsdei szolgáltatást – a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott

a) személyi feltételek,

b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és

c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

teljesítése esetén nyújtható.

(3)198 Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarország területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.

11. § (1) Árutőzsdei szolgáltatás – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3)199 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.

IV. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

Az informatikai rendszer

12. § (1)200 Az 5. § (1) bekezdésének a)–d), valamint f)–i) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(2)201 Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4)202 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(5)203 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.

(6)204 A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés-naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.

(7)205 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(8)206 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a (7) bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolnia, valamint gondoskodnia kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési védelméről.

(9)207 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint a központi szerződő fél által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,

f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(10)208 A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,

c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,

d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(11) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

(12)209 A befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége végzésére csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a befektetési vállalkozásnak és az árutőzsdei szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(13)210 A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás – általános forgalmi adó nélkül számított – maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.

(14)211 A (13) bekezdés szerinti tanúsító szervezet írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel.

(15)212 A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat – ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is – a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(16)213 A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.

Az induló tőke

13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(2)214 Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére jogosító engedélyt szerez, és

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

összegű induló tőkével rendelkezik.

(3)215 Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.

14. § Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha

a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy

b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

induló tőkével kell rendelkeznie.

15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.

(6)216 A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke vagy felelősségbiztosítás összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

V. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI

16. § (1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.

(2)217 A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra, valamint a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)218 A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye Magyarország területén található, a központi irodáját is Magyarország területén jelöli ki.

17. § (1)219 A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése – összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével –

a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d) átlátható legyen,

e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,

f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,

g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

(2)220 Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100–102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

(3)221 A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(4)222 A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(5)223 A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.

17/A. §224 (1) Az ügyfelek számára történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás az egyes pénzügyi eszközök jóváhagyására és a meglévő pénzügyi eszközök jelentős kiigazításainak jóváhagyására szolgáló folyamatot (a továbbiakban: termék-jóváhagyási folyamat) tart fenn, működtet, és elvégzi annak felülvizsgálatát, mielőtt pénzügyi eszközt hoz forgalomba vagy forgalmaz ügyfelek részére.

(2) A termék-jóváhagyási folyamat meghatározza a végső ügyfelek azonosított célpiacát az egyes pénzügyi eszközök ügyfél-kategóriáin belül, és biztosítja, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és a tervezett forgalmazási stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen.

(3) A befektetési vállalkozás emellett rendszeresen felülvizsgálja az általa kínált vagy forgalomba hozott pénzügyi eszközöket, és ennek során figyelembe vesz minden olyan eseményt, amely lényegesen befolyásolhatja az azonosított célpiac potenciális kockázatát, legalább annak felmérése érdekében, hogy a pénzügyi eszköz továbbra is megfelel-e az azonosított célpiac igényeinek, és hogy a tervezett forgalmazási stratégia továbbra is megfelelő-e.

(4) A pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás bármely forgalmazó számára elérhetővé teszi a pénzügyi eszközre és a termék-jóváhagyási folyamatra vonatkozó összes információt, a pénzügyi eszközök azonosított célpiacát is beleértve.

(5) Abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás nem saját maga által kialakított pénzügyi eszközöket kínál vagy ajánl, kielégítő megoldásokat kell alkalmaznia a (4) bekezdésben említett információk beszerzésére és minden egyes pénzügyi eszköz jellemzőinek és azonosított célpiacainak megértésére.

(6) Az e § szerinti szabályok, folyamatok és megoldások e törvénynek és a 600/2014/EU rendelet előírásainak – ideértve a közzétételre, az alkalmasságra vagy megfelelőségre, az összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére, valamint az ösztönzőkre vonatkozóakat is – sérelme nélkül alkalmazandók.

18. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás

a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,

b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,

c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában – sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,

d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,

e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,

f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint

g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését,

ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,

b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

(3)225 Az MNB elnöke a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében a hatékony és eredményes kockázatkezelés elősegítése érdekében rendeletben szabályozza a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményeket.

Belső ellenőrzési szervezeti egység

19. §226 (1) A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 24. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a belső ellenőrzés tekintetében.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely

a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,

b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és

c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

(3) Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.

(4) A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi az árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(5) Az árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki

a) felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

b) a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.

(6) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség227

19/A. §228 (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

20. §229 A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 23. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a kockázatkezelés tekintetében.

20/A. §230 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,

c) az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint

d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a befektetési vállalkozás kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(5) Ha a kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor a kockázatvállalási bizottság tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

(7) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(8)–(9)231

20/B. §232 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c) a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

Auditbizottság233

20/C. §234 (1) A közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozásnál a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti auditbizottságot kell létrehozni és működtetni azzal, hogy ahol a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezése részvénytársaságot és közgyűlést említ, ott befektetési vállalkozást és annak legfőbb szervét kell érteni.

(2) Az auditbizottság elnökét annak tagjai vagy a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás felügyelőbizottsága jelöli ki.

(3) Az auditbizottság – a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl –

a) figyelemmel kíséri a közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszereinek hatékonyságát, valamint a pénzügyi beszámolás folyamatát és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg;

b) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát, figyelembe véve a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság által lefolytatott, a Kkt. szerinti minőségellenőrzési eljárás során tett megállapításokat és következtetéseket;

c) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglaltak teljesülését.

(4) A mérlegfőösszeg tekintetében 5 százaléknál kisebb piaci részesedéssel rendelkező befektetési vállalkozás közös kockázatvállalási-kockázatkezelési és auditbizottságot állíthat fel.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha összevont alapú felügyelet alatt áll, és a magyarországi székhelyű anyavállalatának auditbizottsága a befektetési vállalkozás vonatkozásában is ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat a közérdeklődésre számot tartó nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a befektetési vállalkozás a saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy az auditbizottság feladatait a befektetési vállalkozás felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testülete látja el, továbbá a testület összetételét.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelésért, valamint az ügyféleszközök védelméért való felelősség235

21. §236 (1) A befektetési vállalkozás biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglaltaknak megfelelő eljárást a jogszabályoknak és szabályzatoknak történő megfelelés tekintetében.

(2) A befektetési vállalkozás megfelelő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező munkatársat nevez ki az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos kötelezettségek befektetési vállalkozás általi teljesítésének biztosítására. A befektetési vállalkozás döntésétől függően ezt a feladatkört a kinevezett személy kizárólagos feladatként vagy más feladatkörrel együtt látja el.

Általános felelősség237

21/A. §238 (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(2) A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(3) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(4) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.

VI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

22. § (1)239 A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő fő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy munkaviszony keretében köteles ellátni.

(1a)240 Befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a)241 – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

c) legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

d)242

e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét – vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.

(4)243 Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(5)244 Az (1a), a (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b)245 az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

(6)246 Akinek e törvény a büntetlen előéletet előírja, annak az (5) bekezdés szerinti bűncselekmények vonatkozásában kell büntetlen előéletűnek lennie, amely tényt

a) magyar állampolgár esetén a Felügyelet által beszerzett vagy az ügyfél által szolgáltatott – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány szerinti tartalmú – adatok igazolják,

b) nem magyar állampolgár esetén az általa beszerzett, és a Felügyelet számára a kérelemmel együtt megküldött, a nem magyar állampolgár személyes joga szerinti, az a) pontban foglalt hatósági bizonyítványnak megfelelő okirat igazolja.

22/A. §247 (1)248 A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(2) A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.

(3) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.

22/B. §249 (1)250 A 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:

a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy

b) a középiskolai végzettség és

ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés,

bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,

bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés,

bd) a banki szakügyintézői szakképesítés,

be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés,

bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés,

bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,

bh) a tőzsdei szakvizsga,

bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,

bj) a ba)–bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy

c)251 a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,

b) a jogász szakképzettség,

c) a könyvvizsgálói képesítés,

d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,

e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és

f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

(3)252 A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

23. §253 Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

24. § (1)254 A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) értéktőzsdén, árutőzsdén,

d) befektetési alapkezelőnél,

e) kockázati tőkealap-kezelőnél,

f) az MNB-nél,

g) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,

h) közigazgatási szervnél,

i) árutőzsdei szolgáltatónál,

j) központi értéktárnál, vagy

k) központi szerződő félnél,

l) biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál

tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(1a)255 Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a 22. § (1) bekezdés alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) kizárólag a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz és az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és légszennyező anyag kibocsátási jog kereskedelmében részt vevő vállalkozásnál,

b) kizárólag a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontban meghatározott, villamos energiára és földgázra vonatkozó pénzügyi eszköz tekintetében befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás esetében villamosenergia-kereskedőnél, illetve földgázkereskedőnél

tisztségviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2)256 Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.

24/A. §257 A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.

24/B. §258 A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

24/C. §259 (1)260 A vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.

(2) A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek – beleértve a fő kockázatokat is – a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalatokkal rendelkezik.

24/D. §261 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.

(2)262 A jelölő bizottság tagjai a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülhetnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat.

(3) A jelölőbizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.

(5)263 A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(6)264 A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

24/E. §265 Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

24/F. §266 A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.

Jogsértések jelentése267

24/G. §268 (1)269 A befektetési vállalkozás, továbbá a Felügyelet hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,

b) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

c) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3)270 A befektetési vállalkozás a jogsértés befektetési vállalkozáson belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

Személyi összeférhetetlenség

25. §271

26. § (1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.

26/A. §272 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,

b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet

ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy

bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4)273 A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás vezető testületének tagja és ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

VI/A. Fejezet274

ALGORITMIKUS KERESKEDÉS

26/B. § (1) Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás az általa végzett üzleti tevékenységnek megfelelő, hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzési mechanizmussal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy kereskedési rendszerei

a) rugalmasak legyenek, és elegendő kapacitással rendelkezzenek,

b) megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartozzanak,

c) a hibás megbízások kiküldését vagy a rendszerek egyéb, potenciálisan rendellenes piaci helyzetet eredményező vagy ilyen helyzet kialakulását elősegítő működését megakadályozzák,

d) ne legyenek felhasználhatók olyan célra, amely ellentétes a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) vagy annak a kereskedési helyszínnek a szabályaival, amelyhez kapcsolódnak.

(2) Az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás

a) az üzletvitel folyamatosságát biztosító hatékony megoldásokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak a kereskedési rendszereiben fellépő bármely hiba kezelésére, és

b) gondoskodik rendszerei teljes körű teszteléséről és megfelelő ellenőrzéséről annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés és e bekezdés követelményeinek mindenkor megfeleljen.

(3) Az a befektetési vállalkozás, amely algoritmikus kereskedést folytat, értesíti erről a Felügyeletet, valamint annak a kereskedési helyszínnek a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amelynek tagjaként vagy résztvevőjeként a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedést folytat. A Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy rendszeresen vagy eseti jelleggel adjon leírást

a) algoritmikus kereskedési stratégiái jellegéről,

b) a rendszerre érvényes kereskedési paraméterek vagy limitek részleteiről,

c) az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének biztosítására bevezetett alapvető megfelelési, illetve kockázatellenőrzési mechanizmusról, valamint

d) a rendszerei tesztelésére vonatkozó adatokról.

(4) A Felügyelet bármikor további információkat is kérhet a befektetési vállalkozástól az algoritmikus kereskedéséről és az algoritmikus kereskedés céljára használt rendszerekről.

(5) A Felügyelet az olyan kereskedési helyszínek székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok kérésére, amelyek tagjaként vagy résztvevőjeként a befektetési vállalkozás algoritmikus kereskedést folytat, indokolatlan késedelem nélkül közli az algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozástól kapott, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott információkat.

(6) A befektetési vállalkozás gondoskodik a (3) és (4) bekezdésben meghatározott információk nyilvántartásáról, és biztosítja, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye a Felügyelet számára az e törvény követelményeinek való megfelelés nyomon követését.

(7) A nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó befektetési vállalkozás jóváhagyott formában pontos és időrendbe rendezett nyilvántartást tárol valamennyi megbízásáról – beleértve a megbízások visszavonását, a végrehajtott megbízásokat és árfolyamokat a kereskedési helyszíneken –, és azt kérésre a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

26/C. § (1) Az olyan algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely árjegyzési stratégiát követ – figyelembe véve az adott piac likviditását, méretét és jellegét, valamint azon eszköz jellemzőit, amellyel kereskedik –

a) az árjegyzést a kereskedési helyszín kereskedési idejének egy meghatározott arányú részében – az esetleges kivételes körülmények kivételével – folyamatosan hajtja végre, és ezáltal rendszeres és előre látható módon biztosít likviditást a kereskedési helyszínen,

b) kötelező érvényű írásbeli megállapodást köt a kereskedési helyszínnel, amely legalább a befektetési vállalkozás a) pont szerinti kötelezettségeit meghatározza, és

c) hatékony rendszerekkel és ellenőrző mechanizmusokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy mindenkor teljesíteni tudja a b) pontban említett megállapodás szerinti kötelezettségeit.

(2) E § és a Tpt. 316/A. §-ának alkalmazásában algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozás akkor követ árjegyzési stratégiát, ha egy vagy több kereskedési helyszín tagjaként vagy résztvevőjeként stratégiájának részeként saját számlára kereskedve egyidejűleg egymással ellentétes irányú, hasonló nagyságú fix árajánlatokat tesz versenyképes árakon, egyetlen vagy több pénzügyi eszközhöz kapcsolódóan, egyetlen kereskedési helyszínen vagy egyszerre több kereskedési helyszínen, és ezáltal a teljes piac számára rendszeres és gyakori módon likviditást biztosít.

26/D. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít egy kereskedési helyszínhez, hatékony rendszerekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik

a) a szolgáltatást használó ügyfelek alkalmasságának megfelelő értékelésére és felülvizsgálatára, valamint

b) annak biztosítására, hogy

ba) a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek ne léphessék túl a befektetési vállalkozás által előzetesen meghatározott megfelelő kereskedési és hitel-küszöbértékeket,

bb) a szolgáltatást használó ügyfelek által folytatott kereskedés megfelelő ellenőrzés alatt álljon, és

bc) a megfelelő kockázatellenőrzési mechanizmus megakadályozza az olyan kereskedést, amely kockázatokat teremthet magának a befektetési vállalkozásnak a számára, vagy amely rendellenes piaci helyzetet teremthet vagy hozzájárulhat annak kialakulásához, vagy ellentétes lehet az 596/2014/EU rendelettel vagy a kereskedési helyszín szabályaival.

(2) A befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott kontrollmechanizmusok kialakítása esetén biztosíthat.

(3) A befektetési vállalkozás felelős annak biztosításáért, hogy a szolgáltatást használó ügyfelek betartsák e törvény követelményeit és a kereskedési helyszín által előírt szabályokat. A befektetési vállalkozás – a szabályok esetleges megsértésének, illetve a szabálytalan kereskedési feltételeknek vagy a piaci visszaélésre utaló magatartásnak az azonosítása érdekében – figyelemmel kíséri az ügyleteket, és az ilyen rendellenességekről tájékoztatja a Felügyeletet.

(4) A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy a befektetési vállalkozás és az ügyfél között kötelező erejű írásos megállapodás jöjjön létre a közvetlen elektronikus hozzáférés nyújtásából fakadó alapvető jogokról és kötelezettségekről. A megállapodás tartalmazza, hogy az e törvény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatos felelősség a befektetési vállalkozást terheli.

(5) A valamely kereskedési helyszínhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító befektetési vállalkozásnak e tényről értesítenie kell a Felügyeletet, valamint annak a kereskedési helyszínnek a tagállama szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát is, amelyhez a befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít.

(6) A Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az rendszeres vagy eseti jelleggel adjon leírást az (1) bekezdésben említett rendszerekről és kontrollmechanizmusokról, és bizonyítsa ezek alkalmazását.

(7) A Felügyelet az olyan kereskedési helyszínek hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére, amelyekhez a befektetési vállalkozás közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít, indokolatlan késedelem nélkül közli a (6) bekezdésben meghatározott – a befektetési vállalkozástól kapott – információkat.

(8) A befektetési vállalkozás gondoskodik az e §-ban meghatározott információk nyilvántartásáról, és biztosítja, hogy e nyilvántartás lehetővé tegye a Felügyelet számára az e törvény követelményeinek való megfelelés nyomon követését.

26/E. § Az a befektetési vállalkozás, amely általános klíringtagként jár el más személyek számára, hatékony rendszereket és kontrollmechanizmusokat alakít ki, amelyek révén gondoskodik arról, hogy az elszámolási szolgáltatásokat csak megfelelő és világos kritériumokat teljesítő személyek vegyék igénybe, és hogy megfelelő előírások vonatkozzanak azokra a személyekre, amelyek a befektetési vállalkozás számára és a piac számára a kockázatokat lecsökkentik. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy a befektetési vállalkozás és e személy között kötelező erejű írásos megállapodás jöjjön létre a szolgáltatás nyújtásából fakadó alapvető jogokról és kötelezettségekről.

HARMADIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE

VII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

27. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.

(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni,

d)275 a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti függő ügynök személyét, amennyiben függő ügynököt kíván igénybe venni.

(4a)276 Annak a befektetési vállalkozásnak, amely a 6. § j), illetve k) pontja szerinti pénzügyi eszköz bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet illetve kiegészítő szolgáltatást más EGT-államban határon átnyúló tevékenységként, illetve szolgáltatásként végezni,

a) a 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz mindegyikére vonatkozóan rendelkeznie kell a végezni kívánt befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás végzésére vonatkozó felügyeleti engedéllyel, és

b) a (4) bekezdés szerinti értesítésben 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz vonatkozásában a 2014/65/EU irányelv I. melléklet C szakaszának 10. pontjára kell hivatkoznia.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése

a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy

b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

(7)277 Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és

d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.

Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7a)278 Annak a befektetési vállalkozásnak, amely más EGT-államban kíván fióktelepet létesíteni, és ez a fióktelep a 6. § j), illetve k) pontja szerinti pénzügyi eszköz bármelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan kíván befektetési szolgáltatási tevékenységet illetve kiegészítő szolgáltatást végezni,

a) a 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz mindegyikére vonatkozóan rendelkeznie kell a végezni kívánt befektetési szolgáltatási tevékenység illetve kiegészítő szolgáltatás végzésére vonatkozó felügyeleti engedéllyel, és

b) a (7) bekezdés szerinti értesítésben 6. § j) és k) pontja szerinti pénzügyi eszköz vonatkozásában a 2014/65/EU irányelv I. melléklet C szakaszának 10. pontjára kell hivatkoznia.

(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor

a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy

b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.

(9)279 Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.

(10)280 A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

28. § (1)281 A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,

b) részvénykönyvének másolatát,

c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik vagy a felelősségbiztosítási szerződést,

d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

e)282 egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása Magyarország területén létesítendő központi irodában történik,

f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,

g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,

h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,

j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,

k) az üzleti tervét,

l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,

n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

o)283 a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,

p)284 a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását,

q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,

u)285 a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,

v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,

w)286 a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást,

x)287 a befektetési vállalkozás likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a befektetési vállalkozás igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a befektetési vállalkozásra nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 102. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,

y)288 a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.

(1a)289 Ha a kérelmező magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.

(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.

(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(6)290 Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor.

29. § A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozás

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

29/A. §291 (1) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepének a Felügyelet engedélyezi a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését és a kiegészítő szolgáltatás nyújtását a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás kérelme alapján, ha

a) bemutatja a székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságtól származó engedélyét,

b) a Felügyelet a befektetési vállalkozás székhelye szerinti harmadik ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) jövedelem- és vagyonadóztatási modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, beleértve adott esetben a többoldalú adómegállapodásokkal kapcsolatosakat is,

c) a Felügyelet együttműködési megállapodást kötött a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával,

d) a befektetési vállalkozás székhelye szerinti harmadik ország nem szerepel a Pénzügyi Akciócsoporttal (a továbbiakban: FATF) nem együttműködő országok és területek listáján,

e) eleget tesz az induló tőkére vonatkozó szabályoknak,

f) vezető tisztségviselők megfelelnek a személyi feltételeknek, és

g) igazolja, hogy tagja valamely elismert befektető-kártalanítási rendszernek.

(2) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepet kíván létesíteni, akkor a kérelméhez a Felügyeletnek benyújtja:

a) a székhelye szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság vagy hatóságok nevét és címét azzal, hogy több hatóság esetén azok illetékességéről is tájékoztatást kell nyújtania,

b) a befektetési vállalkozás nevét, jogi formáját, székhelyét, telephelyeit, vezető testülete tagjainak nevét, fontosabb tulajdonosainak nevét,

c) a fióktelep szervezeti felépítését, szervezeti és működési szabályzatát,

d) a fióktelep üzleti tervét,

e) a kiszervezni kívánt funkcióinak leírását,

f) az induló tőke rendelkezésre állásáról igazolást, valamint

g) a vezető tisztségviselők jogszabályi előírásoknak való megfeleléséről szóló igazolását.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe megfelelően alkalmazza e törvény

a) dotációs tőkére vonatkozó követelményeinek való folyamatos megfelelést,

e)292 összeférhetetlenségre és a jogsértések jelentésére vonatkozó szabályait,

h) XXV/B. Fejezetét, valamint

(4) A Felügyelet a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hiánytalan kérelmének benyújtását követően hat hónapon belül dönt az engedély megadásáról vagy megtagadásáról. A döntéséről tájékoztatja a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

30. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,

c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy

d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt,

e)293 a kérelmező tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.

(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b)294 a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,

c)295 a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

31. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,

b)296 a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a befektetési alapkezelő a Kbftv. 5. §-a szerinti tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,

c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,

j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2)297 Az (1) bekezdés b) és c) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.

(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.

(5)298 A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

VIII. Fejezet

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE

32. § A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

33. § (1)299 A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli – az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,

b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,

c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,

e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,

g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,

h)300 a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,

i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

l)301 az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 59. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének részletes leírását, amennyiben a kérelmező által a c) pont keretében megjelölt végezni kívánt tevékenység a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakra vonatkozik.

m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,

n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.

(1a)302 Ha a kérelmező magyar székhelyű nem természetes személy, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

34. § A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

35. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy

c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b)303 a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,

c)304 a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

36. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,

c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,

g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.

(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

IX. Fejezet

A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE305

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése306

37. §307 (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2)308 Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell – a (2b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e)309

f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

h)310 a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyarország területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,

i)311 nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását,

j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,

k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez.

(2a)312 Természetes személy kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(2b)313 Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor a (2) bekezdés c), g) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,

a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,

c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

d)314 aki – a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(5) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette,

b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,

ba)315 amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította, vagy

bb)316 amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította,

c)317 súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság öt évnél nem régebben végleges vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.

(6) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(6a)318 A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező minősített befolyás szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt minősített befolyás szerzése növelheti ennek kockázatát.

(6b)319 A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja akkor is, ha valamely harmadik országnak a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy azok érvényesítésének nehézségei akadályozzák a Felügyelet felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(7)320 Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8)321 A Felügyelet sürgős esetben vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (7) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

37/A. §322 (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

(7)323 A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenysége révén rendelkezhet, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolja vagy egyéb módon nem használja a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegeníti.

37/B. §324 (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni

a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,

b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és

c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.

38. §325 (1)326 A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) dönt a befolyásszerzési szándékról abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e. Ha a Felügyelet az értékelés alapján a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését megtagadja, akkor erről az értékelés befejezését követő két munkanapon belül, de legkésőbb az ügyintézési határidőn belül írásban értesíti a kérelmezőt, megadva a döntés indokait.

(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(3)327 A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b)328 nem tartozik az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK, 2009/138/EK, 2013/36/EU és 2014/65/EU irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.

(5)329

(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

38/A. §330 Ha a kérelmező

a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,

b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,

c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,

d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,

e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

f) anyavállalata az a)e) pont szerinti vállalkozásnak,

g) ellenőrzött vállalkozása az a)e) pont szerinti vállalkozás,

akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.

39. §331 (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.

(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.

(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.

Jó üzleti hírnév332

39/A. §333 (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

NEGYEDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

X. Fejezet

AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A tájékoztatás általános szabályai

40. §334 (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

(2) Az ügyfeleknek történő értékesítés céljából pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az így kialakított pénzügyi eszközök megfeleljenek az ügyfelek vonatkozó kategóriáján belül valamely azonosított célpiac igényeinek, a pénzügyi eszközök forgalmazási stratégiája összeegyeztethető legyen az azonosított célpiaccal, és a befektetési vállalkozás észszerű lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az adott pénzügyi eszközt az azonosított célpiac számára forgalmazzák.

(3) A befektetési vállalkozás – értelmezve az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközöket – a végső ügyfeleknek a 17/A. § (2) bekezdésében meghatározott azonosított célpiacát is figyelembe véve felméri a pénzügyi eszközök azon ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, akik számára befektetési szolgáltatásokat nyújt, és gondoskodik arról, hogy csak abban az esetben kerüljön sor pénzügyi eszközök felkínálására vagy ajánlására, ha az az ügyfél érdekében áll.

(4) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során – ideértve a befektetési elemzést és a marketingközleményt is – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44. cikkében foglaltaknak megfelelő világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg. A marketingközlemény marketing jellegét egyértelműen fel kell tüntetni.

(5) A befektetési vállalkozás – figyelemmel a 41–43. §-ban foglaltakra – kellő időben tájékoztatja a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet a befektetési vállalkozásról és annak szolgáltatásairól, a pénzügyi eszközökről és a javasolt befektetési stratégiákról, a végrehajtás helyszíneiről, valamint az összes költségről és kapcsolódó díjról. E tájékoztatás a következőket foglalja magában:

a) befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadást megelőzően nyújt tájékoztatást az alábbiakról:

aa) a tanácsot független alapon adja-e,

ab) a tanácsadás a különböző eszköztípusok szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e és különösen, hogy a pénzügyi eszközök köre olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált pénzügyi eszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony – például szerződéses viszony – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét,

ac) a befektetési vállalkozás biztosít-e a leendő szerződő fél vagy ügyfél számára a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó rendszeres értékelést;

b) a pénzügyi eszközökre és javasolt befektetési stratégiákra vonatkozó tájékoztatásnak magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy – figyelembe véve a 17/A. § (2) bekezdése szerinti azonosított célpiacot – a pénzügyi eszközt lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánták-e;

c) a befektetési szolgáltatási tevékenységgel vagy kiegészítő szolgáltatással összefüggő költségekre és kapcsolódó díjakra vonatkozó tájékoztatás magában foglalja a befektetési tanácsadás költségét, adott esetben az ügyfélnek ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszköz költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó befizetéseket is.

(6) Az (5) bekezdés szerinti összes költségről és díjról szóló tájékoztatást – a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz és a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata hoz létre – összesített formában kell nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását. Amennyiben az ügyfél azt kéri, a tájékoztatást tételes lebontásban is biztosítani kell. Adott esetben ezt a tájékoztatást a befektetés élettartama alatt rendszeresen, legalább évente biztosítani kell az ügyfél számára. A tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 50. cikkében foglaltaknak megfelelően kell nyújtani.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 41. § (4)–(6) bekezdésében foglalt információkat érthető formában kell közölni, úgy, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján az ügyfél vagy a leendő szerződő fél képes átlátni a felkínált befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve az adott pénzügyi eszköz természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudja meghozni befektetési döntéseit. Ez a tájékoztatás egységesített formátumban is biztosítható.

(8) Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtását olyan pénzügyi termék részeként kínálják, amelyre a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már a Hpt. illetve az Fhtv. egyéb rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak a (4)–(7) bekezdésben megállapított kötelezettségek.

41. §335 (1) Ha a befektetési vállalkozás arról tájékoztatja az ügyfelet vagy leendő szerződő felet, hogy a befektetési tanácsadást független alapon biztosítja,

a) a befektetési vállalkozásnak a piacon elérhető pénzügyi eszközök olyan kellően nagy körét kell értékelnie, amely kellően változatos az eszközök típusa, kibocsátója vagy a termékek nyújtója szerint ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő teljesülését, és nem korlátozódhat azokra a pénzügyi eszközökre, amelyeket

aa) maga a befektetési vállalkozás vagy a vele szoros kapcsolatban lévő vállalkozások vagy

ab) olyan egyéb vállalkozások bocsátanak ki vagy nyújtanak, amelyeket olyan szoros jogi vagy gazdasági kapcsolat – például szerződéses viszony – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét;

b) nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérve az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá.

(3) A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 52. cikkében foglaltaknak megfelelő módon, a független alapon nyújtott befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 53. cikkében foglaltaknak megfelelő módon kell megadni.

(4) A befektetési vállalkozás portfóliókezelés keretében nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben. Az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak e bekezdés hatálya alá.

(5) Nem minősíthető úgy, hogy a befektetési vállalkozás teljesíti a 110. § szerinti vagy a 40. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeit abban az esetben, ha az ügyfél vagy az ügyfél nevében eljáró személy kivételével bármely fél számára fizet, vagy bármely díjban vagy jutalékban részesül, vagy bármely nem pénzügyi előnyben részesül vagy nem pénzügyi előnyt nyújt befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, kivéve, ha a kifizetés vagy az előny

a) célja, hogy javítsa az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét; valamint

b) nem gátolja a befektetési vállalkozást abban, hogy megfeleljen annak a kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legjobb érdekének megfelelően kell eljárnia.

(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés szerinti díj vagy előny létéről, jellegéről és összegéről vagy – amennyiben az összeg nem adható meg pontosan – összegének számítási módjáról az ügyfelet világosan, átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatja az adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás elvégzése előtt. A befektetési vállalkozás adott esetben tájékoztatja az ügyfelet a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtásával összefüggésben kapott díj, jutalék, pénzügyi vagy nem pénzügyi előny ügyfélhez való továbbításának eljárásáról is.

(7) Nem tartoznak az (5) bekezdésben meghatározott követelmények hatálya alá azok a kifizetések vagy díjak, amelyek a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását lehetővé teszik, vagy ahhoz szükségesek – pl. őrzési díjak, elszámolási és átváltási díjak, igazgatási illetékek vagy jogi költségek –, és amelyek természetüknél fogva nem eredményezhetnek konfliktusokat a befektetési vállalkozásnak ügyfele érdekében végzett becsületes, tisztességes és szakszerű tevékenységére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatban.

(8) Az olyan befektetési vállalkozásnak, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást végez ügyfelek számára, biztosítania kell, hogy alkalmazottait ne díjazza, illetve teljesítményüket ne értékelje oly módon, amely ütközik azzal a kötelezettségével, hogy az ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el. A befektetési vállalkozás mindenekelőtt nem alakíthat ki díjazás, értékesítési célok révén vagy más módon olyan mechanizmust, amely arra ösztönözhetné alkalmazottait, hogy egy bizonyos pénzügyi eszközt ajánljanak lakossági ügyfelüknek, amikor a befektetési vállalkozás más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő pénzügyi eszközt is ajánlhatna.

(9) Amikor egy befektetési szolgáltatást csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt kínálnak, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy az egyes komponenseket meg lehet-e külön vásárolni, és mindegyik komponensről külön költségigazolást és díjkiszabást kell kiállítania. Amennyiben a lakossági ügyfelek számára kínált ilyen megállapodáshoz vagy csomaghoz kapcsolódó kockázat várhatóan eltér az egyes komponensekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól, a befektetési vállalkozásnak megfelelő leírást kell nyújtania a megállapodás vagy csomag különböző komponenseiről, valamint arról, hogy egymásra hatásuk hogyan módosítja a kockázatot.

(10) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a 40. § és az e § szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő idő álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.

42. §336 Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét

a) írásban, vagy

b) egyéb tartós adathordozón

a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.

XI. Fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI

Előzetes tájékoztatási kötelezettség

43. §337 (1) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás nevében az ügyfeleknek a pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyek birtokában legyenek az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó, e törvény által előírt kötelezettségük teljesítéséhez szükséges ismereteknek és szakértelemnek.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára nyújtott előzetes tájékoztatási kötelezettségét a X. Fejezetben, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 45–51. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelő tartalommal és módon teljesíti.

Előzetes tájékozódási kötelezettség

44. § (1)338 Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésben foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és

b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, veszteségviselési képességével összhangban álló, valamint a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

(1a)339 Ha egy befektetési vállalkozás olyan befektetési tanácsot ad, amelyben a 41. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomagot vagy termékcsomagot ajánl, biztosítja, hogy a csomag összességében alkalmas legyen az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.

(2)340 Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatásának a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 54. és 55. cikkében meghatározottaknak történő megfelelését.

(3)341 A befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás esetén az ügylet megvalósítását megelőzően, tartós adathordozón nyilatkozatot tesz a tanácsadás ügyfél számára való alkalmasságáról (a továbbiakban: alkalmassági nyilatkozat), amelyben ismerteti az adott tanácsadást, és hogy az miként elégíti ki a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.

(4)342 Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmassági nyilatkozat előzetes átadását, a befektetési vállalkozás tartós adathordozón is átadhatja az írásos alkalmassági nyilatkozatot közvetlenül azt követően, hogy az ügyfél megkötötte a megállapodást, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) az ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmassági nyilatkozatot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül átvegye; valamint

b) a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy az ügyletkötést elhalassza annak érdekében, hogy az alkalmassági nyilatkozatot átvegye.

(5)343 Ha egy befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, vagy tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy rendszeres időközönként az (1) bekezdésnek megfelelő tájékozódást végez, akkor a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 54. cikke szerinti jelentésnek tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a befektetés kielégíti a lakossági ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.

(6)–(9)344

45. § (1)345 Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival

kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.

(1a)346 A 41. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatáscsomag vagy termékcsomag esetében az értékelés során azt kell vizsgálni, hogy a csomag egésze megfelelő-e az ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.

(2)347 Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 55. és 56. cikkében meghatározottaknak megfelelően jár el.

(3)348 Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást – kiegészítő szolgáltatások nyújtásával vagy azok nélkül, az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti olyan hitelnyújtás kivételével, amely nem tartalmaz az ügyfél kölcsöneire, folyószámláira és folyószámlahiteleire vonatkozó hitelkeretet – és

a) az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve a Kbftv. szerinti ABA által részvény formában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt, valamint a származtatott eszközben foglalt részvényt vagy

b) az ügylet tárgya olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli piacra, illetve multilaterális kereskedési rendszerre bevezettek, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy

c) az ügylet tárgya pénzpiaci eszköz, ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban, vagy amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy

d) az ügylet tárgya ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír, ide nem értve az 583/2010/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti strukturált ÁÉKBV-ket vagy

e) az ügylet tárgya strukturált betét, ide nem értve azokat, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél számára a kockázatok felmérését vagy a termék lejárat előtti eladásának költségeit vagy

f) az ügylet tárgya egyéb – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 57. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelő – nem összetett pénzügyi eszköz és

az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi, és a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való megfelelőségét, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek, valamint a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.

(4)–(7)349

46. § (1) Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.

(2) Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információt vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.

(3)350 Az (1) és (2) bekezdésben foglalt figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

Az ügyfél minősítése

47. § (1)351 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha

a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy

b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

(3) A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet

a) a minősítéséről,

b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és

c)352 arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.

48. § (1) Szakmai ügyfél

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i)353 helyi vállalkozás, amely

ia) a 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz vagy az arra vonatkozó – a 6. §-ban meghatározott – származtatott pénzügyi eszköz vonatkozásában azon személy, amely az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében vagy azzal összefüggésben kereskedik e pénzügyi eszközre,

ib) a 6. § e)–g), valamint j) és k) pontjában meghatározott származtatott energiaügylet vonatkozásában azon személy, amely a Get., illetve a Vet. szerint földgáz- vagy villamosáram-kereskedést végez,

j) a központi értéktár,

k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

l) tőzsde,

m) központi szerződő fél,

n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,

o) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,

p) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és

q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

(2) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított

a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,

b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,

c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.

(3) Az (1) bekezdés p) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény

a) valamely EGT-állam kormánya,

b)354 valamely EGT-állam regionális kormánya,

c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,

d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,

e) a Világbank,

f) a Nemzetközi Valutaalap,

g) az Európai Beruházási Bank, és

h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.

(4) A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy – ha a szakmai ügyfélként való minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi – kifejezett egyetértése alapján a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell

a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,

b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

49. § (1) A befektetési vállalkozás a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági ügyfélnek – annak kifejezett kérésére – szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,

c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be

ca) befektetési vállalkozásnál,

cb) árutőzsdei szolgáltatónál,

cc) hitelintézetnél,

cd) pénzügyi vállalkozásnál,

ce) biztosítónál,

cf) befektetési alapkezelőnél,

cg) kollektív befektetési társaságnál,

ch) kockázati tőkealap-kezelőnél,

ci) magánnyugdíjpénztárnál,

cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,

ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

cl) központi értéktárnál,

cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

cn) központi szerződő félnél, vagy

co) tőzsdénél,

amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit.

(4) A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

50. § (1) A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. § szerinti szakmai ügyfél minősítést, ha

a) az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,

b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek,

c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(2) Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) Elfogadható partnernek minősül

a)355 a 48. § (1) bekezdésének a)–m) pontjában meghatározott vállalkozás,

b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,

c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és

d)356 az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el.

(2)357 A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében – ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja – a 40. § (1)–(4) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43–46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, valamint a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell alkalmaznia.

(3) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél – akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel – kérheti, hogy a befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el. Ebben az esetben – ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik –, rá a szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára, annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.

(5)358 A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 71. cikkében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények

52. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – írásba foglalja.

(2) Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.

(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását.

53. §359

A szerződéskötés megtagadása

54. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b)360 az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) a 44. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e)361 a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.

(2) A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

XII. Fejezet

A SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződések és megbízások nyilvántartása

55. § (1)362 A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről, és biztosítja a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 72–75. cikkében meghatározott rendelkezések teljesítését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.

(3)363 Az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról vezetett nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.

(4)364 A nyilvántartás részeként rögzíteni kell legalább azokat telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat, amelyek a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatásokat érintik. Az ilyen telefonbeszélgetések és elektronikus üzenetváltások közé tartoznak azok is, amelyek célja az ügyletek kötése sajátszámlás kereskedés keretében, valamint a megbízások felvételével, továbbításával és végrehajtásával kapcsolatos ügyfélmegbízási szolgáltatások nyújtása, még az olyan beszélgetések és üzenetváltások esetében is, amelyek nem vezetnek a szóban forgó ügyletek megkötéséhez vagy ügyfélmegbízási szolgáltatások nyújtásához.

(5)365 E telefonbeszélgetések és elektronikus üzenetváltások rögzítése céljából a befektetési vállalkozásnak minden észszerűen szükséges lépést meg kell tennie az alkalmazottai vagy közvetítői által – a befektetési vállalkozás által rendelkezésükre bocsátott vagy használatra jóváhagyott vagy engedélyezett berendezéseken keresztül – lebonyolított releváns telefonbeszélgetések és (kimenő vagy bejövő) elektronikus üzenetváltások rögzítése céljából.

(6)366 A befektetési vállalkozás tájékoztatja új és meglévő ügyfeleit, hogy azon, a befektetési vállalkozás és az ügyfelei közötti, telefonon történő üzenetváltások, illetve beszélgetések, amelyek valamilyen tranzakciót eredményeznek vagy eredményezhetnek, rögzítésre kerülnek. Ez a tájékoztatás közölhető mindössze egy alkalommal, a befektetési szolgáltatások új vagy meglévő ügyfeleknek történő nyújtását megelőzően.

(7)367 A befektetési vállalkozás olyan ügyfél részére, akit előzőleg nem tájékoztatott a telefonon történő üzenetváltások és beszélgetések rögzítéséről, nem végezhet telefonon keresztül befektetési szolgáltatási tevékenységet és nem nyújthat telefonon keresztül kiegészítő szolgáltatást, amennyiben a befektetési szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfélmegbízások fogadásához, továbbításához vagy végrehajtásához kapcsolódnak.

(8)368 Az ügyfél egyéb úton is adhat megbízást, e közlésnek azonban tartós adathordozón rögzített formában, azaz pl. levélben, faxon vagy e-mailben kell történnie, vagy a személyes találkozókon elhangzott megbízások esetében azt dokumentálni kell. Így az ügyféllel folytatott releváns személyes beszélgetések tartalma írásos jegyzőkönyvek vagy feljegyzések formájában rögzíthető. Az így közölt megbízások a telefonon közölt megbízásokkal egyenértékűnek minősülnek.

(9)369 A befektetési vállalkozás megtesz minden észszerű lépést annak elkerülésére, hogy alkalmazottai vagy közvetítői a releváns telefonbeszélgetéseket és elektronikus üzenetváltásokat olyan, magántulajdonban lévő berendezéseken keresztül bonyolítsák le, amelyekről a befektetési vállalkozás az általuk közvetített tartalmat nem tudja rögzíteni vagy lemásolni.

(10)370 A (4)–(9) bekezdésben előírt rendelkezéseket a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 76. cikkében meghatározott előírások figyelembevételével teljesíti azzal, hogy a nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig – illetve amennyiben azt a Felügyelet előírja, legfeljebb hét évig – megőrzi, és a megőrzött felvételeket az érintett ügyfeleknek kérésre átadja.

56. §371

Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése

57. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.

(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.

(4)372 A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

(6)373 A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból vagy tiltott piacbefolyásolásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

(7)374 Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön és ügyfélszámla-követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla-követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla-követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.

(8)375 A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenysége végzésével vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban fizetési számla követelésen alapított óvadék esetére is.

(9)376 Óvadék esetén, ha annak tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott.

(10)377 A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként – közeli hozzátartozójának ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével – rendelkezési jogot nem gyakorolhat.

(11)378 A befektetési vállalkozás nem köthet olyan biztosítéki megállapodást, amelynél a biztosíték esetében egy harmadik fél számára lehetőség nyílhat a biztosítékként megjelenő pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz elidegenítésére a biztosítéki megállapodás részét nem képező kötelezettség kiegyenlítése érdekében, kivéve, ha ezt azon harmadik ország joghatóságában alkalmazandó jog írja elő, amelyben az ügyfél pénzeszközeit vagy pénzügyi eszközeit tartják.

(12)379 A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, ha a (11) bekezdésben említett biztosítéki megállapodást köteles kötni, és tájékoztatja az ügyfelet a megállapodáshoz kapcsolódó kockázatokról is. A tájékoztatásnak az ügyféllel kötendő írásos megállapodásnak is részét kell képeznie.

(13)380 A befektetési vállalkozás a Felügyelet, a szanálási feladatkörében eljáró MNB és a felszámolóbiztos megkeresése esetén rendelkezésükre bocsátja

a) az ügyfelek pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek egyenlegét,

b) az ügyfelek letétbe helyezett pénzeszközeinek és pénzügyi eszközeinek letétbe helyezésére vonatkozó információkat, ideértve a letéti számlák adatait és a letétkezelővel kötött megállapodás érdemi elemeit,

c) kiszervezett feladatok ismertetését és az azokat ellátó harmadik felek adatait,

d) kapcsolódó eljárásokban részt vevő kulcsfontosságú személyek nevét, ideértve a 21. § (2) bekezdése alapján kinevezett – az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos feladatokat ellátó – személy nevét is,

e) az ügyfelek pénzeszközhöz és pénzügyi eszközhöz kapcsolódó tulajdonjogának megállapítása szempontjából releváns megállapodásokat.

(14)381 A befektetési vállalkozás írásos elemzéssel igazolja, hogy a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást érdemes és indokolt lehet kötni az olyan ügyféllel, amely vállalkozás. Az írásos elemzésben a befektetési vállalkozás figyelembe veszi, hogy

a) az ügyféllel szembeni kötelezettség és a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékok korrelációja gyenge legyen, valamint az ügyfél kötelezettsége tekintetében a nemteljesítés valószínűsége alacsony vagy elhanyagolható legyen;

b) a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásba tartozó pénzeszköz és pénzügyi eszköz értéke jelentősen magasabb (akár korlátlan is) legyen, mint az ügyfél kötelezettsége;

c) az ügyfélnek a pénzeszközei és pénzügyi eszközei kellően magas arányban legyenek a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokba bevonva, függetlenül az egyedi megállapodások számára és körére.

(15)382 A befektetési vállalkozás a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatja a szakmai ügyfelet és az elfogadható partnert a megállapodás kapcsán a felmerülő kockázatokról és a megállapodásnak a pénzeszközre és a pénzügyi eszközre gyakorolt hatásáról.

58. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használhatja.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához – ideértve a használat pontos célját is – az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.

(3) A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl

a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy

b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.

(4) A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és

b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,

annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.

(5)383 A befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzügyi eszközeinek saját számlára vagy más személy számlájára történő, jogosulatlan felhasználásának megelőzésére intézkedéseket hoz, így különösen:

a) értékpapír kölcsönbe vételére szóló megállapodás kötése vagy a pozíció lezárása az olyan ügyfelekkel, akik, vagy amelyek nem rendelkeznek elegendő tartalékkal a számlájukon a teljesítés időpontjában,

b) annak szoros nyomon követése, hogy a terveknek megfelelően képes-e a teljesítés időpontjában való szállításra, és ha ez nem lehetséges, korrekciós intézkedések meghozatala; valamint

c) a teljesítés napján és azt követően le nem szállított értékpapírok szoros nyomon követése és azonnali megkérése.

(6)384 A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan mechanizmussal, amely

a) biztosítja, hogy az ügyfél pénzügyi eszközeinek kölcsönbe vevője által nyújtott biztosíték megfelelő legyen,

b) biztosítja az ilyen biztosíték folyamatos megfelelőségének figyelemmel kísérését, és

c) biztosítja az ügyfél pénzügyi eszközeinek értékével való egyensúly fenntartásához szükséges lépések megtételét.

59. § (1)385 A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.

(2) A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki

a) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, és

b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.

(3) Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor köthet vele megállapodást, ha

a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy

b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.

(4)386 A befektetési vállalkozásnak a (2) és (3) bekezdésben előírt követelmények betartását abban az esetben is biztosítania kell, ha az ügyfél pénzügyi eszközének kezelésére illetve letéti őrzésére kiválasztott harmadik személy egy további harmadik személlyel köt megállapodást e feladatok végzésére.

60. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul

a) központi banknál,

b) hitelintézetnél,

c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy

d) minősített pénzpiaci alapnál

helyezi el.

(2)387 Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap olyan, a Kbftv.-ben meghatározott ÁÉKBV, amely a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett, és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint

a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,

b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,

c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,

d) az ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában a pénzpiaci eszköz akkor tekinthető magas minősítésűnek, ha az ÁÉKBV-alapkezelő a pénzpiaci eszköz hitelminőségét illetően olyan dokumentált, saját értékelést végez, amelyre alapozva az adott pénzpiaci eszközt magas minőségűnek minősíti. Amennyiben az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által nyilvántartásba vett és felügyelt, egy vagy több hitelminősítő intézet minősítette a pénzpiaci eszközt, az ÁÉKBV-alapkezelő saját belső értékelésének figyelemmel kell lennie többek között az ilyen hitelminősítésekre is.

(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely

a)388 szakértelemmel és jó hírnévvel rendelkezik, és

b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.

(6)389 A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta. A hozzájárulás megadása előtt, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy a minősített pénzpiaci alapnál elhelyezett pénzeszközöket nem az ügyféleszközök védelmére e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően tartják.

(7)390 Ha a befektetési vállalkozás az ügyfelek pénzeszközeit a befektetési vállalkozással egy csoporthoz tartozó hitelintézetnél, banknál vagy pénzpiaci alapnál helyezi el, az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásnál vagy az ilyen csoporthoz tartozó vállalkozásoknál elhelyezett pénzeszközök nem haladhatják meg az összes szóban forgó pénzeszköz 20%-át.

(8)391 A befektetési vállalkozás akkor lépheti túl a (7) bekezdés szerinti 20%-os korlátot, ha képes bizonyítani, hogy a 20%-os követelmény – tekintettel üzleti tevékenységének jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, valamint a (7) bekezdésben meghatározott csoporthoz tartozó hitelintézet, bank vagy pénzpiaci alap által kínált biztonságra is, beleértve minden esetben, ha a befektetési vállalkozás által tartott ügyféleszközök egyenlege alacsony – aránytalan. A befektetési vállalkozás rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja az ily módon elvégzett értékelést, és az első értékelésről, valamint a felülvizsgált értékelésekről értesíti a Felügyeletet.

XIII. Fejezet

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA

61. §392

A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása

62. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

(2)393 Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),

b) a megbízás költségét,

c) a megbízás végrehajtásának időigényét,

d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és

e) a megbízás nagyságrendjét,

f)394 a megbízás jellegét vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából releváns megfontolást.

(2a)395 A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikkében meghatározott szempontokat vizsgálja.

(3) Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.

(4)396 Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás 63. § (1) bekezdése szerinti szabályzatában felsorolt – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikk (1) bekezdésében meghatározott – végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 64. cikk (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.

(5)397 A befektetési vállalkozás nem fogadhat el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt annak ellentételezéséül, hogy az ügyfél megbízásait egy meghatározott végrehajtási helyszínre irányítja.

(6)398 Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.

(7)399 Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre, és a Felügyelet kérésére igazolja, hogy e §-ban és a 63. §-ban foglaltaknak megfelelően járt el.

(8)400 A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről.

63. §401 (1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 66. cikkében meghatározott – szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít.

(2) A végrehajtási politika valamennyi pénzügyi eszköz tekintetében információkat tartalmaz azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol a befektetési vállalkozás végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás helyszínének megválasztását. A végrehajtási politika tartalmazza legalább azon helyszíneket, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára, hogy következetesen a lehető legjobb eredményt érje el ügyfélmegbízásai végrehajtása során.

(3) A befektetési vállalkozás megfelelően tájékoztatja ügyfeleit a végrehajtási politikáról. A tájékoztatás során világosan és kellően részletesen, az ügyfelek által könnyen értelmezhető módon ismerteti, hogy a befektetési vállalkozás hogyan fogja végrehajtani ügyfelei megbízásait. A befektetési vállalkozás beszerzi ügyfelei előzetes egyetértését a végrehajtási politikához.

(4) Ha a végrehajtási politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat kereskedési helyszínen kívül is végre lehet hajtani, a befektetési vállalkozásnak mindenképpen tájékoztatnia kell ügyfeleit erről a lehetőségről. Mielőtt a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízásait kereskedési helyszínen kívül végrehajtaná, be kell szereznie ügyfelei kifejezett hozzájárulását. A befektetési vállalkozás ezt a hozzájárulást megszerezheti általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában.

(5) Az ügyfélmegbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozás minden eszközosztály tekintetében éves alapon összesíti és közzéteszi a kereskedési volumen szerinti első öt kereskedési helyszínt azok közül, amelyeken az előző évben ügyfélmegbízásokat végrehajtott, adatokat szolgáltatva egyúttal a végrehajtás minőségéről is.

(6) Az ügyfélmegbízásokat végrehajtó befektetési vállalkozás figyelemmel kíséri a végrehajtási politika hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsa, és adott esetben orvosolja. Rendszeresen értékeli, hogy a végrehajtási politikában foglalt végrehajtási helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, illetve hogy meg kell-e változtatnia a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályait, tekintetbe véve többek között az (5) bekezdés és a 62. § (8) bekezdése szerint közzétett tájékoztatást is. A befektetési vállalkozás értesíti azon ügyfeleit a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályai vagy végrehajtási politikája bármely lényeges változásáról, akikkel az adott időpontban ügyfélkapcsolatban áll.

Az ügyfelek megbízásainak kezelése
és az allokáció szabályai

64. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

(2) Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha

a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,

b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy

c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.

(4)402 Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott kereskedési helyszínen a 600/2014/EU rendelet 4. cikkében megállapított szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyobb limitáras megbízás.

(5)403 A befektetési vállalkozás az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 67. és 70. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével teljesíti.

65. §404 A befektetési vállalkozás

a) a megbízások összevonása és allokációja esetében a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 68. cikkében meghatározott előírások,

b) a saját számlás ügyletek összevonása és allokációja esetében a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 69. cikkében meghatározott előírások

szerint jár el.

A halasztott pénzügyi teljesítés

66. § (1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet, ha

a) az ügyletben a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján jár el,

b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy

c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.

(4)405 A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról tájékoztatja az ügyfelet.

(5) A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

67. §406 (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfólió-kezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 59. és 61. cikkében meghatározottaknak megfelelően tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásáról és a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött – az Fhtv.-nek megfelelően nyújtott – jelzáloghitel szerződés finanszírozását biztosító jelzáloglevéllel kapcsolatos.

68. §407 A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 60. és 62. cikkében meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.

69. §408 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 63. cikkében meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.

69/A. §409 A befektetési vállalkozás – a portfóliókezelés kivételével – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről havonta, a hónap utolsó napjára vonatkozóan az alábbi tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja:

a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt hónap utolsó napjára vonatkozóan,

c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja,

d) az ügyfél számára az MNB honlapján elérhetővé tett adatok lekérdezéséhez szükséges, egyedileg – külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint – képzett jelszó.

XIV. Fejezet

EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI

A portfóliókezelési tevékenység

70. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely portfóliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként és – ha egy ügyfél számára több portfóliót is kezel – portfóliónként tartja nyilván és kezeli.

(2) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.

(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.

71. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

72. § (1)410 A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet

a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,

b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.

(2)411 A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.

A rendszeres internalizálás

73. §412 (1) A rendszeres internalizáló fogalmának 4. § (2) bekezdés 56. pontja szerinti meghatározásában szereplő gyakoriság és rendszeresség teljesülését azon tőzsdén kívüli kötések számával kell mérni, amelyeket a befektetési vállalkozás az adott pénzügyi eszközt illetően az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára teljesít.

(2) A jelentős nagyságrendet

a) a befektetési vállalkozás által egy adott pénzügyi eszköz tekintetében végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az összes kereskedéshez viszonyított méretével vagy

b) az adott pénzügyi eszközt illetően a befektetési vállalkozás által végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az Európai Unión belüli összes kereskedéshez viszonyított méretével

kell mérni.

(3) Ahhoz, hogy egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősüljön, mindkét előre meghatározott küszöbértéket – azaz egyrészről a gyakoriság és rendszeresség küszöbértékét, másrészről a jelentős nagyságrendre vonatkozó küszöbértéket is – túl kell lépnie, vagy úgy kell döntenie, hogy részt vesz a rendszeres internalizálókra vonatkozó rendszerben.

(4) Az egyes pénzügyi eszközök tekintetében egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 12–17. cikkében meghatározott feltételek esetén minősül. Az a befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálónak minősül, ezt bejelenti a Felügyeletnek.

74. §413

75. §414

A befektetési elemzés

76. §415 Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést végez, a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 36. és 37. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően jár el.

77. §416

A befektetési hitelezés

78. § (1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.

(2) A hitelezési szabályzat tartalmazza

a) a hitelnyújtás feltételeit,

b) a hitel jóváhagyásának, módosításának – ideértve a megújítást is –, és refinanszírozásának eljárási szabályait,

c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),

d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,

e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és

f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az – e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti – elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.

(2a)417 A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.

(4) A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt

a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.

További befektetési szolgáltatási tevékenységekre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó szabályok418

78/A. §419 A befektetési vállalkozás a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 38–43. cikkében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően jár el egyes további befektetési szolgáltatási tevékenységek végzése és kiegészítő szolgáltatások nyújtása – így többek között az 5. § (1) bekezdés f) és g) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységek végzése – esetében.

XV. Fejezet

A KISZERVEZÉS SZABÁLYAI

79. § (1)420 A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 3. pontja szerinti meghatározás figyelembevételével kiszervezheti.

(2) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3)421 Ha a befektetési vállalkozás kritikus vagy fontos operatív funkcióját szervezi ki, minden észszerű intézkedést meghoz az indokolatlan további működési kockázat elkerülésére. Kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése nem sértheti lényegesen a befektetési vállalkozás belső ellenőrzésének végrehajthatóságát, illetve a Felügyelet feladatainak ellátását.

(4)422 A kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése során a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 31. cikkében meghatározott rendelkezéseket kell betartani.

(5)423 A befektetési vállalkozás harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés mellett a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 32. cikkében meghatározott rendelkezéseket is betartja.

(6)424 A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak minősül a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkció.

(7)425 Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus vagy fontos operatív funkciónak a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (2) bekezdésében meghatározott funkció.

80. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

a) a szerződés időtartamáról,

b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3)426 A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

a) a kiszervezett tevékenység végzése értékelésének rendszerességéről és módjáról,

b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

c) a Felügyelet ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és

e) a kiszervezett tevékenység végzésének feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.

(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.

81. § (1)427 A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak teljesülését.

(2)428 Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg,

a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését vagy minőségének csökkenését.

(4)429 Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS
SZABÁLYAI

XVI. Fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
ÉS A KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség

82. § (1)430 Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44. cikkében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – tájékoztatja a leendő szerződő felet

a) az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozó alapvető tudnivalókról,

b) az árutőzsdei szolgáltató működésének és tevékenységeinek szabályairól,

c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kezelésének szabályairól,

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,

f) a végrehajtási helyszínekről,

g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely a leendő szerződő felet terheli.

(2)431

(3) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha

a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,

b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,

c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.

(4) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását akkor fogadhatja el, ha

a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és

b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.

83. § Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban – ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.

A szerződéskötést megelőző tájékozódási
kötelezettség

84. §432 Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről (megfelelési teszt).

A szerződéskötés megtagadása

85. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d)433 a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási
kötelezettségek

86. §434 Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és a nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.

Az ügyfelek eszközeinek és pénzeszközeinek
kezelése

87. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem használhat.

XVII. Fejezet

A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA

Az ügyfelek megbízásainak kezelése
és az allokáció

88. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és az ügyfél utasításának megfelelően jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében – kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

89. § Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása vagy az ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak szerint jár el.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

90. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(3) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.

91. §435 Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább évente, a 69. §-ban foglalt tartalommal jelentést készít és írásban – kivéve ha az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően rendelkezik – az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

Az árutőzsdei szolgáltató tevékenységének
kiszervezése

92. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos kiszervezésére a 79–81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

XVIII. Fejezet

KÖZÖS SZABÁLYOK

93. §436 Ahol a 82–92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 43–45. §-ban, 55. §-ban, 57. §-ban, 65. §-ban, 69. §-ban és 79–81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ott

a) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,

b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és

c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát

kell érteni.

HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ
MŰKÖDÉSE

XIX. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

94. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért

a) a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót – kinevezett vezetője és helyettese, vagy

d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője

felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását.

(2)437 A befektetési vállalkozás és a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató cégjegyzésére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog – a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint – együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő
megfelelés

95. §438 A befektetési vállalkozás mindenkor megfelel a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 22. cikkében foglalt követelményeknek.

Belső ellenőrzés

96. §439 (1) Az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.

(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján

a) vizsgálja és értékeli az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,

b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,

c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és

d) jelentést készít az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.

Könyvvizsgálat

97. § (1)440 A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely a Ptk. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik befektetési vállalkozási minősítéssel.

(2)441

(3) A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.

(4) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.

98. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.

(4) A könyvvizsgálót – jóhiszeműsége esetén – nem terheli felelősség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

99. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámoló vizsgálata mellett megvizsgálja

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,

e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,

f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és

g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.

(3) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesíttetéséről.

(4) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.

XX. Fejezet

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Kockázatvállalás és kockázatkezelés

100. §442 A befektetési vállalkozás biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, valamint a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 27. cikkével összhangban álló javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

101. §443 (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik

a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) működési kockázatok – ideértve a modellkockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a befektetési vállalkozás befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

h) a túlzott tőkeáttétel kockázatának azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel-növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának,

i) a befektetési hitelnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira, valamint

j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozásnak azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,

c) a befektetési vállalkozás a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,

d) a befektetési vállalkozás egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,

e) a befektetési vállalkozásnak likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál,

f) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a befektetési vállalkozás szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,

g) a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,

h) a befektetési vállalkozás stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania,

i) a befektetési vállalkozásnak az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint

j) a befektetési vállalkozásnak a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a befektetési vállalkozás kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.

(3) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező befektetési vállalkozás, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(4) A befektetési vállalkozás a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.

(5) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a befektetési vállalkozás biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(6) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a befektetési vállalkozásnak különösen figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(7) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.

(8) A befektetési vállalkozás a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.

Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása444

101/A. §445 (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1–5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a befektetési vállalkozás a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A befektetési vállalkozás tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozásnak az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak felé való stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a befektetési vállalkozást belső hitelkockázat-értékelési képessége fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és

b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata

tekintetében, ha a befektetési vállalkozás kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.

Helyreállítási terv446

102. §447 (1)448 Minden olyan befektetési vállalkozás,

a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy

b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett,

az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységben, kiegészítő szolgáltatásban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.

(2) A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(3)449 A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának – a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i)450 a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések, ideértve a csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtását is,

j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,

o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,

p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,

q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések befektetési vállalkozás által történő gyors végrehajtása biztosításához,

r) alternatív forgatókönyvek a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(4) A befektetési vállalkozás a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a befektetési vállalkozás figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás

a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,

b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(8a)451 A csoportszintű helyreállítási terv célja a csoport egészének stresszhelyzetben történő helyreállítása a válsághelyzet okainak kezelésével vagy megszüntetésével, a csoport vagy a csoporthoz tartozó befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezésével úgy, hogy a csoport többi tagjának pénzügyi helyzetére is figyelemmel van. A csoportszintű helyreállítási terv koordinált és konzisztens intézkedéseket tartalmaz a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat, a leányvállalati befektetési vállalkozás és a jelentős fióktelep tekintetében.

(8b)452 A csoportszintű helyreállítási terv tartalmazza a (3) bekezdés r) pontja szerinti forgatókönyvet is azzal, hogy a forgatókönyv esetében kitér a helyreállítási terv a befektetési vállalkozás egyedi szavatoló tőkéje, valamint az összevont alapú szavatolótőke-követelmény tekintetében a szavatoló tőkeelemek átruházásának nehézségére.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül mindazon lépéseket tartalmazza, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(11) A (3) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését.

Kereskedési könyv

103–104. §453

A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások454

105. §455 (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2) A befektetési vállalkozás – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint

c)456

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.

(3) A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5)457

105/A. §458

106. § (1)459 A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges szavatoló tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.

(3)460 Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4)461 Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(5)462 Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott követelmények szubkonszolidált alapon teljesítendőek, ha az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaságnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak

a) harmadik országban letelepedett leányvállalata van, amely

aa) hitelintézet,

ab) befektetési vállalkozás,

ac) pénzügyi vállalkozás, vagy

ad) eszközkezelő társaság; vagy

b) részesedése van harmadik országban letelepedett a) pont aa)–ad) alpontjában meghatározott valamely intézményben.

107. §463

A vezető állású személyek, alkalmazottak
és egyéb érintett személyek saját ügyletei

108. §464 A befektetési vállalkozással összefüggésben a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 1. pontjában meghatározott releváns személy a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 28. cikkében meghatározott személyes ügyleteire a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 29. cikkében meghatározott rendelkezéseket alkalmazza.

109. §465

Összeférhetetlenség

110. §466 (1) A befektetési vállalkozás – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 33–35. cikkében meghatározottak figyelembevételével – feltárja, megelőzi és kezeli

a) a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, függő ügynöke vagy bármely hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy és ügyfeleik, vagy

b) a befektetési vállalkozás valamely ügyfele és egy másik ügyfele között

a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során esetleg felmerülő, az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközéseket, beleértve a harmadik felek által nyújtott ösztönzők elfogadásából, a befektetési vállalkozás saját díjazásából és egyéb ösztönző struktúrákból adódó összeférhetetlenségeket is.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából – a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 34. cikkében meghatározott – szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.

XX/A. Fejezet467

TŐKEPUFFEREK

Tőkefenntartási puffer

110/A. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi vagy összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

(4) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott tőkefenntartási puffer-követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

Anticiklikus tőkepuffer

110/B. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi vagy összevont alapon, képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus tőkepufferrátának a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a befektetési vállalkozás jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a befektetési vállalkozás az egyes anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a befektetési vállalkozás adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a befektetési vállalkozás összes lényeges hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott lényeges hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)–q) pontjaiban meghatározott azon kitettségi osztályokba sorolható kitettségeket, amelyekhez

a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy

c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény

kapcsolódik.

(6) A befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára az ezen befektetési vállalkozásnak a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a) 0 százalék vagy

b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain, túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

(8) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

110/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a befektetési vállalkozásharmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a befektetési vállalkozást az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a befektetési vállalkozást kötelezheti

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer

110/D. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a) a csoport mérete,

b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d) a csoport összetettsége,

e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) méret,

b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából a jelentősége,

c) határon átnyúló tevékenység jelentősége,

d) a befektetési vállalkozás vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentő befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A befektetési vállalkozás az (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás (9) bekezdésben meghatározott alkategóriába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős befektetési vállalkozást kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a befektetési vállalkozások alkategóriákba való besorolását.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt befektetési vállalkozások tőkepufferrátája legalább a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozásra 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat, és

b) a befektetési vállalkozást, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásnak minősítheti.

110/E. § (1) Az MNBtv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy

a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

110/F. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka, vagy

b) a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra összevont alapon alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény

közül a magasabb értéket.

Rendszerkockázati tőkepuffer

110/G. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,

b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire vagy

c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.

(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(3) A befektetési vállalkozás a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg az (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.

(6)468 Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

110/H. § (1) A kombinált puffer követelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek

a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerint kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.

(4) Ha a befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vagy az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelményének összege.

(6) Ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény közül a magasabb tőkepuffer követelmény

összege.

(7) A (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény

összege.

110/I. § (1)469 Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 110/H. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A befektetési vállalkozás akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a befektetési vállalkozás

a) elsődleges alapvető tőkéjének, vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a befektetési vállalkozás nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a befektetési vállalkozás ellen.

(3) Ha a befektetési vállalkozás nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a befektetési vállalkozás

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását– ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

110/J. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.

(2) A maximálisan kifizethető összeg a (3) bekezdés alapján meghatározott évközi és év végi nyereség összegének és a 2. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a befektetési vállalkozás csökkent a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(3) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a befektetési vállalkozás meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.

110/K. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 110/H. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben keletkezett.

(3) A befektetési vállalkozás a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A befektetési vállalkozás a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

110/L. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a befektetési vállalkozás egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A befektetési vállalkozás tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat és a Felügyelet által kért információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a befektetési vállalkozás teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 110/I. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

XX/B. Fejezet470

CSOPORTON BELÜLI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás

110/M. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezetben meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést – ideértve a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is – kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

a) finanszírozási rendszereket, és

b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,

b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint

c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról

rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás, valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,

b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,

c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,

d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint

e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

110/N. §471 (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

a) a kérelmet az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,

b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint

c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173/A. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét, akkor

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,

b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően

ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek,

bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5)472 A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet) 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása

110/O. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást, ha:

a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,

b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,

c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,

d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,

e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és

f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

110/P. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 110/O. §-ban foglalt feltételeknek.

110/Q. § (1) A támogatás nyújtásához a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2)473 Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 110/P. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(2a)474 Ha a Felügyelet mint az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4)475 A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t.

XXI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok

111. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet

a) függő ügynök, és

b) befektetési vállalkozás.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybe vett közvetítő tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

112. § (1) A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzal

a)476 a Magyarország területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy

b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a 159. § (3) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.

113. §477 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett befektetési vállalkozás mint közvetítő, a szerződéskötést – a megbízási szerződés megküldésével egyidejűleg – a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.

114. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységet függő ügynökként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az végezhet, aki szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában és megfelel a 111–116. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(2)478 A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Felügyelet nyilvántartásba vette.

(3) A Felügyelet – kérelmére – azt a függő ügynököt veszi nyilvántartásba, aki megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli

a)479 azonosító adatait,

b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítést végezni kívánja,

c) a nyilatkozatot, amely szerint tevékenységét függő ügynökként kívánja folytatni, és

d) a 116. §-ban foglaltak alátámasztását szolgáló okiratokat,

e)480 a megbízóval kötött szerződést.

(4a)481 Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, akkor a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy

c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(6) A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha

a) a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt,

d)482 a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a 123. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közvetítővel kötött szerződés megszűnését bejelenti;

115. § (1) A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.

(2) A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás

a) nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységet, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, és

b) nem alkalmazandó abban az esetben, ha a függő ügynök

ba) az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli,

bb) kizárólag kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra vonatkozóan végez az 5. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, és

bc) az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenysége során az ügyfél megbízását kizárólag befektetési vállalkozás, külföldi befektetési vállalkozás, hitelintézet, külföldi hitelintézet vagy olyan kollektív befektetési forma számára továbbítja, amely által kibocsátott értékpapírokat szabályozott piacra bevezették.

(3) Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.

(4)483 A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott további közvetítőt is kell érteni.

(5) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységnek.

(6) A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdése szerint őt megbízó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy

a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és

b) mely befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében jár el.

116. § (1) Természetes személy függő ügynök az lehet, aki

a)484 a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

b)485 nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt,

c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

(2)486 Gazdasági társaságként működő függő ügynökkel befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés akkor köthető, ha ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

116/A. §487 (1) Ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó – a befektetési vállalkozással, az árutőzsdei szolgáltatóval vagy a közvetítővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – természetes személyekről a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő belső nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartásba a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő azt a személyt jegyzi be, aki

a)488 büntetlen előéletű; és nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt,

b) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott végleges nyilvános határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;

c) rendelkezik az e törvényben meghatározott szakmai képesítéssel, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott MNB rendeletben meghatározott szakmai képességekkel és kompetenciákkal.

Titoktartás

117. §489 (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban

a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,

b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott,

e)490 a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és

j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal

szemben.

(2a)491 Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.

(3)492 Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn

a)493 a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)

szemben.

(4)494 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

(10)495 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.

(11)496 Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Felügyelet által történő, összefoglaló vagy összesített formában történő adatátadás, feltéve, hogy ezen adatok alapján konkrét befektetési vállalkozás vagy személy nem azonosítható.

(12)497 A Felügyelet felügyeleti feladatainak ellátása, valamint információcsere céljából nemzetközi együttműködés keretében együttműködési megállapodást köthet az alábbi feladatokat ellátó külföldi hatóságokkal és szervekkel, feltéve, hogy azok megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet garantálnak a részükre nyújtott adatok kezeléséhez:

a) befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása, valamint más fizetésképtelenségi eljárások;

b) befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;

c) pénzügyi vállalkozások vagy kártalanítási rendszereket működtető intézmények jogszabály által előírt könyvvizsgálata;

d) pénzügyi vállalkozások beszámolóinak jogszabály által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;

e) a kibocsátási egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról; és

f) a mezőgazdasági áru alapú származtatott termékek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról.

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha

a)498 az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3)499 Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a)500 a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b)501 a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e)502 a büntetőeljárás során eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g)503 külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j)504 a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint

k)505 a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

l)506 a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

m)507 a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

n)508 a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a befektetési vállalkozásnál vagy az árutőzsdei szolgáltatónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával

szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d)509 a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival legalább egyenrangú védelem biztosított,

e)510

f)511 a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól, valamint ha a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,

g)512 a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot,

h)513 a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és

b)514 a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5a)515 Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7)516 Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8)517

(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)–(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – az (1) bekezdésre történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.

(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(11)518 A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

119. § (1)519 A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e)520 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

ea)521 az ügyfél ahhoz kifejezetten hozzájárult,

eb)522 a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

ec)523 a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f)524 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és

hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium

részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l)525 a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n)526 a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o)527 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p)528 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,

q)529 az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r)530 a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,

s)531 a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,

t)532 a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás,

u)533 a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés,

v)534 a hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása,

w)535 a nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosítás érdekében az értékpapírszámla-vezető részéről a nyilvánosan működő részvénytársaság részére nyújtott adatszolgáltatás.

120/A. §536 (1) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a befektetési vállalkozás tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítást.

(3) A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás az ügyféllel kötendő szerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. A tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

A panaszkezelés

121. §537 (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2)538 Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.

(3) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

122. §539

Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek

123. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,

c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,

d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,

e)540 a közvetítővel kötött szerződés megszűnését,

f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,

k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,

l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és

m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,

n)541 a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét.

(1a)542 Az adatszolgáltatási tevékenységet végző APA, ARM és CTP, a 154/I. §-ban meghatározott vezető testületének tagjaiban bekövetkezett változást a (4) bekezdés d) pontjában meghatározottaknak megfelelően bejelenti a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg közzéteszi azt.

(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni

a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,

b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.

(4) A bejelentési kötelezettségének

a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,

g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és

h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül

kell eleget tenni.

(5)543 A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(6)544 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

(7)545 A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.

(8)546 A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó befektetési vállalkozások évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfólióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfóliókat is meghatározhat.

(9)547 Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.

(10)548 Az a befektetési vállalkozás, amely árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedik

a) annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a részére, amelyen az árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskednek vagy

b) amennyiben az árualapú származtatott termékekkel, a kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel több – különböző EGT-államban lévő – kereskedési helyszínen kereskednek jelentős nagyságrendben, annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának (központi illetékes hatóság) a részére, ahol a legnagyobb mértékű forgalom bonyolódik

legalább naponta rendelkezésre bocsátja az általa, ügyfelei által, valamint – a végső ügyfél eléréséig – azok ügyfelei által a kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékekben, kibocsátási egységekben, illetve ezek származtatott eszközeiben és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben tartott pozíciók teljes bontását, összhangban a 600/2014/EU rendelet 26. cikkével és adott esetben az 1227/2011/EU rendelet 8. cikkével.

(11)549 A 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikkében előírt kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök tekintetében minden kereskedési helyszín és rendszeres internalizáló, egyéb pénzügyi eszközök tekintetében pedig minden kereskedési helyszín legalább évente egyszer díjazás nélkül nyilvánosságra hozza az ügyletek – adott helyszínen történt – végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat.

123/A. §550 (1)551 A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik akkor legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

a) a befektetési vállalkozás nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) az árbevételt,

c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) az adózás előtti eredményt,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A befektetési vállalkozás egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.

(3)552 A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a befektetési vállalkozás tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(4)553 A befektetési vállalkozás anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját.

(5)554 A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.

(6)555 A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét – az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével – az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő közzététel útján is eleget tehet.

(7)556 A (6) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(8)557 A befektetési vállalkozás jogosult a (6) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési vállalkozási mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek558

123/B. §559 A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/C. §560 (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek561

123/D. §562 Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/E. §563 (1)564 Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

XXII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE
ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS

A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok

124. § (1)565 A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, továbbá a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)566 A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

Csődeljárás

125. § Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.

Végelszámolás

126. § (1)567 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el.

(2)568 A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását abban az esetben rendeli el, ha

a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy

b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.

127. § (1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.

(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.

(3)569 A befektetési vállalkozás végelszámolása során

a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint

c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján

nem képezi a Ctv. 97. § (1) bekezdése szerinti vagyon részét, annak kiadása iránt a végelszámoló soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

128. § (1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg – ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg – felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha

a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és

b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.

(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.

129. § A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

130. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.

Felszámolás

131. §570 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

132. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

(3)571 A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

133. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy

b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.

134. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.

(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. november 28.

2

Az 1. § a) pont nyitó szövegrésze a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

3

Az 1. § a) pont ad) alpontját a 2017: LXIX. törvény 38. § (1) bekezdése iktatta be.

4

Az 1. § b) pont nyitó szövegrésze a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

5

Az 1. § b) pont bc) alpontját a 2017: LXIX. törvény 38. § (2) bekezdése iktatta be.

6

Az 1. § c) pontja a 2017: LXIX. törvény 38. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

7

Az 1. § d) pontját a 2017: LXIX. törvény 38. § (4) bekezdése iktatta be.

8

Az 1. § e) pontját a 2017: LXIX. törvény 38. § (4) bekezdése iktatta be.

9

Az 1/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 39. §-a iktatta be.

10

A 2. § a) pontja a 2017: LXIX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 2. § f) pontja a 2017: LXIX. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 2. § g) pontját a 2017: LXIX. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

13

A 2. § h) pontját a 2017: LXIX. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

14

A 2. § i) pontját a 2017: LXIX. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

15

A 2. § j) pontját a 2017: LXIX. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

16

A 2. § k) pontját a 2017: LXIX. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

17

A 2. § l) pontját a 2017: LXIX. törvény 40. § (3) bekezdése iktatta be.

18

A 2/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 41. §-a iktatta be.

19

A 3. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 3. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 80. §-ával megállapított, a 2017: LXIX. törvény 134. § a) pontja, a 2017: CXLV. törvény 20. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 3. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 80. §-ával megállapított, a 2015: CCXV. törvény 65. § a) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 3. § (4) bekezdését a 2012: CLI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIX. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 3/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 43. §-a iktatta be.

24

A 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CXLV. törvény 20. § c) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 4. § (2) bekezdés 1. pontja a 2017: LXIX. törvény 44. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 4. § (2) bekezdés 1a. pontját a 2014: CIV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

27

A 4. § (2) bekezdés 1b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

28

A 4. § (2) bekezdés 1c. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

29

A 4. § (2) bekezdés 1d. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (2) bekezdése iktatta be.

30

A 4. § (2) bekezdés 2. pontja a 2011: CXCIII. törvény 164. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 278. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 4. § (2) bekezdés 2a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (3) bekezdése iktatta be.

32

A 4. § (2) bekezdés 2b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (3) bekezdése iktatta be.

33

A 4. § (2) bekezdés 3. pontja a 2017: LXIX. törvény 134. § b) pontja szerint módosított szöveg.

34

A 4. § (2) bekezdés 4. pontja a 2017: LXIX. törvény 44. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 4. § (2) bekezdés 4a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (5) bekezdése iktatta be.

36

A 4. § (2) bekezdés 5. pontja a 2010: CLIX. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 4. § (2) bekezdésének új 6. pontját a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 6–70. pont számozását 7–71. pontra változtatva.

38

A 4. § (2) bekezdés 6. pont a) alpontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

39

A 4. § (2) bekezdés 6. pont b) alpontja a 2013: CCLII. törvény 165. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 4. § (2) bekezdése eredeti 6. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 7. pontra változtatta.

41

A 4. § (2) bekezdése eredeti 7. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 8. pontra változtatta.

42

A 4. § (2) bekezdése eredeti 8. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 9. pontra változtatta.

43

A 4. § (2) bekezdése eredeti 9. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 10. pontra változtatta.

44

A 4. § (2) bekezdés eredeti 10. pontjának számozását 11. pontra változtatta a 2008: CIII. törvény 130. § (1)–(2) bekezdése, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 4. § (2) bekezdés 11a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (6) bekezdése iktatta be.

46

A 4. § (2) bekezdés 11b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (6) bekezdése iktatta be.

47

A 4. § (2) bekezdés 11c. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (6) bekezdése iktatta be.

48

A 4. § (2) bekezdése eredeti 11. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 12. pontra változtatta.

49

A 4. § (2) bekezdése eredeti 12. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 13. pontra változtatta.

50

A 4. § (2) bekezdése eredeti 13. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 14. pontra változtatta.

51

A 4. § (2) bekezdése eredeti 14. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 15. pontra változtatta.

52

A 4. § (2) bekezdése eredeti 15. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 16. pontra változtatta.

53

A 4. § (2) bekezdés 16a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (7) bekezdése iktatta be.

54

A 4. § (2) bekezdése eredeti 16. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 17. pontra változtatta. A 4. § (2) bekezdés 17. pontja a 2015: LXXXV. törvény 81. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 4. § (2) bekezdése eredeti 17. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 18. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2014: CIV. törvény 39. § a) pontja.

56

A 4. § (2) bekezdése eredeti 18. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 19. pontra változtatta.

57

A 4. § (2) bekezdése eredeti 19. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 20. pontra változtatta.

58

A 4. § (2) bekezdés eredeti 20. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 21. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja.

59

A 4. § (2) bekezdés eredeti 21. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 22. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

60

A 4. § (2) bekezdés eredeti 22. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 23. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

61

A 4. § (2) bekezdés 23a. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta be.

62

A 4. § (2) bekezdés 23b. pontját a 2017: CXLV. törvény 8. § (1) bekezdése iktatta be.

63

A 4. § (2) bekezdése eredeti 23. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 24. pontra változtatta.

64

A 4. § (2) bekezdése eredeti 24. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 25. pontra változtatta.

65

A 4. § (2) bekezdése eredeti 25. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 26. pontra változtatta.

66

A 4. § (2) bekezdése eredeti 26. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 27. pontra változtatta.

67

A 4. § (2) bekezdés 27a. pontját a 2013: CXLIII. törvény 106. § (1) bekezdése iktatta be.

68

A 4. § (2) bekezdése eredeti 27. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 28. pontra változtatta, szövege a 2013: CXLIII. törvény 106. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

69

A 4. § (2) bekezdése eredeti 28. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 29. pontra változtatta.

70

A 4. § (2) bekezdése eredeti 29. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 30. pontra változtatta, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 4. § (2) bekezdés 30a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (9) bekezdése iktatta be.

72

A 4. § (2) bekezdése eredeti 30. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 31. pontra változtatta.

73

A 4. § (2) bekezdés 31a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (10) bekezdése iktatta be.

74

A 4. § (2) bekezdése eredeti 31. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 32. pontra változtatta.

75

A 4. § (2) bekezdése eredeti 32. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 33. pontra változtatta.

76

A 4. § (2) bekezdés 33a. pontját a 2015: LXXXV. törvény 81. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CX. törvény 44. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

77

A 4. § (2) bekezdése eredeti 33. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 34. pontra változtatta.

78

A 4. § (2) bekezdés 34a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (11) bekezdése iktatta be.

79

A 4. § (2) bekezdés 34b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (11) bekezdése iktatta be.

80

A 4. § (2) bekezdés 34c. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (11) bekezdése iktatta be.

81

A 4. § (2) bekezdés 34d. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (11) bekezdése iktatta be.

82

A 4. § (2) bekezdése eredeti 34. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 35. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2017: LXIX. törvény 135. § (2) bekezdés a) pontja.

83

A 4. § (2) bekezdése eredeti 35. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 36. pontra változtatta, szövege a 2011: CXCIII. törvény 164. § (3) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 278. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 4. § (2) bekezdése eredeti 36. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 37. pontra változtatta, szövege a 2011: CXXII. törvény 24. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

85

A 4. § (2) bekezdése eredeti 37. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 38. pontra változtatta.

86

A 4. § (2) bekezdés 38a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (12) bekezdése iktatta be.

87

A 4. § (2) bekezdése eredeti 38. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 39. pontra változtatta, szövege a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 154. §-át.

88

A 4. § (2) bekezdése eredeti 39. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 40. pontra változtatta.

89

A 4. § (2) bekezdése eredeti 40. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 41. pontra változtatta.

90

A 4. § (2) bekezdése eredeti 41. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 42. pontra változtatta.

91

A 4. § (2) bekezdése eredeti 42. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 43. pontra változtatta.

92

A 4. § (2) bekezdése eredeti 43. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 44. pontra változtatta.

93

A 4. § (2) bekezdés 44a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (13) bekezdése iktatta be.

94

A 4. § (2) bekezdése eredeti 44. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 45. pontra változtatta.

95

A 4. § (2) bekezdés 45a. pontját a 2017: CXLV. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.

96

A 4. § (2) bekezdése eredeti 45. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 46. pontra változtatta, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

97

A 4. § (2) bekezdése eredeti 46. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 47. pontra változtatta, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 4. § (2) bekezdése eredeti 47. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 48. pontra változtatta.

99

A 4. § (2) bekezdése eredeti 48. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 49. pontra változtatta.

100

A 4. § (2) bekezdés 49a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (15) bekezdése iktatta be.

101

A 4. § (2) bekezdés 49b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (15) bekezdése iktatta be.

102

A 4. § (2) bekezdés 49c. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (15) bekezdése iktatta be.

103

A 4. § (2) bekezdése eredeti 49. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 50. pontra változtatta, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (16) bekezdésével megállapított szöveg.

104

A 4. § (2) bekezdése eredeti 50. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 51. pontra változtatta, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (17) bekezdésével megállapított szöveg.

105

A 4. § (2) bekezdése eredeti 51. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 52. pontra változtatta.

106

A 4. § (2) bekezdés 52a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (18) bekezdése iktatta be.

107

A 4. § (2) bekezdése eredeti 52. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 53. pontra változtatta.

108

A 4. § (2) bekezdése eredeti 53. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 54. pontra változtatta, szövege a 2011: CXXII. törvény 24. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

109

A 4. § (2) bekezdése eredeti 54. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 55. pontra változtatta.

110

A 4. § (2) bekezdése eredeti 55. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 56. pontra változtatta, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (19) bekezdésével megállapított szöveg.

111

A 4. § (2) bekezdés eredeti 56. pontjának számozását 57. pontra változtatta a 2008: CIII. törvény 130. § (1) és (3) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja.

112

A 4. § (2) bekezdése eredeti 57. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 58. pontra változtatta.

113

A 4. § (2) bekezdés 58a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (20) bekezdése iktatta be.

114

A 4. § (2) bekezdés 58b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (20) bekezdése iktatta be.

115

A 4. § (2) bekezdése eredeti 58. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 59. pontra változtatta.

116

A 4. § (2) bekezdése eredeti 59. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 60. pontra változtatta.

117

A 4. § (2) bekezdése eredeti 60. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 61. pontra változtatta.

118

A 4. § (2) bekezdés 61a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (21) bekezdése iktatta be.

119

A 4. § (2) bekezdés 61b. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (21) bekezdése iktatta be.

120

A 4. § (2) bekezdése eredeti 61. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 62. pontra változtatta.

121

A 4. § (2) bekezdés 62. pont a) alpontja a 2017: CXLV. törvény 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 4. § (2) bekezdés 62. pont d) alpontját a 2017: CXLV. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be.

123

A 4. § (2) bekezdés 62. pont e) alpontját a 2017: CXLV. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be.

124

A 4. § (2) bekezdés 62. pont f) alpontját a 2017: CXLV. törvény 8. § (4) bekezdése iktatta be.

125

A 4. § (2) bekezdése eredeti 62. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 63. pontra változtatta. szövege a 2014: CIV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

126

A 4. § (2) bekezdés eredeti 63. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 64. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 4. § (2) bekezdése eredeti 64. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 65. pontra változtatta.

128

A 4. § (2) bekezdés 65a. pontját a 2017: LXIX. törvény 44. § (22) bekezdése iktatta be.

129

A 4. § (2) bekezdése eredeti 65. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 66. pontra változtatta.

130

A 4. § (2) bekezdése eredeti 66. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 67. pontra változtatta.

131

A 4. § (2) bekezdés 67. a) pont aa) alpontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

132

A 4. § (2) bekezdés 67. a) pont ab)–ad) alpontját a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

133

A 4. § (2) bekezdése eredeti 67. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 68. pontra változtatta. A 4. § (2) bekezdés 68. pontját a 2015: LXXXV. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

134

A 4. § (2) bekezdése eredeti 68. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 69. pontra változtatta.

135

A 4. § (2) bekezdés 69a. pontját a 2015: LXXXV. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXLV. törvény 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

136

A 4. § (2) bekezdése eredeti 69. pontjának számozását 70. pontra változtatta és szövegét megállapította a 2008: CIII. törvény 130. § (1) és (4) bekezdése, szövege a 2018: LIV. törvény 32. §-a szerint módosított szöveg.

137

A 4. § (2) bekezdése eredeti 70. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 71. pontra változtatta. A 4. § (2) bekezdés 71. pontja a 2015: LXXXV. törvény 81. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 4. § (2) bekezdés 72. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

139

A 4. § (2) bekezdés 73. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

140

A 4. § (2) bekezdés 74. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

141

A 4. § (2) bekezdés 75. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

142

A 4. § (2) bekezdés 76. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

143

A 4. § (2) bekezdés 77. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

144

A 4. § (2) bekezdés 78. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

145

A 4. § (2) bekezdés 79. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (23) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 4. § (2) bekezdés 80. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

147

A 4. § (2) bekezdés 81. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

148

A 4. § (2) bekezdés 82. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: LXIX. törvény 44. § (24) bekezdésével megállapított szöveg.

149

A 4. § (2) bekezdés 83. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

150

A 4. § (2) bekezdés 84. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 4. § (2) bekezdés 85. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

152

A 4. § (2) bekezdés 86. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

153

A 4. § (2) bekezdés 87. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

154

A 4. § (2) bekezdés 88. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

155

A 4. § (2) bekezdés 89. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

156

A 4. § (2) bekezdés 90. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

157

A 4. § (2) bekezdés 91. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

158

A 4. § (2) bekezdés 92. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

159

A 4. § (2) bekezdés 93. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

160

A 4. § (2) bekezdés 93a. pontját a 2019: CXVIII. törvény 50. §-a iktatta be.

161

A 4. § (2) bekezdés 94. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXVII. törvény 157. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

162

A 4. § (2) bekezdés 95. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

163

A 4. § (2) bekezdés 96. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezet a 2014: XXXVII. törvény 157. § (16) bekezdése.

164

A 4. § (2) bekezdés 97. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

165

A 4. § (2) bekezdés 98. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

166

A 4. § (2) bekezdés 99. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: CXLV. törvény 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

167

A 4. § (2) bekezdés 100. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 81. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 4. § (2) bekezdés 101. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

169

A 4. § (2) bekezdés 102. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

170

A 4. § (2) bekezdés 103. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

171

A 4. § (2) bekezdés 104. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

172

A 4. § (2) bekezdés 105. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

173

A 4. § (2) bekezdés 106. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

174

Az 5. § (1) bekezdés i) pontját a 2017: LXIX. törvény 45. § (1) bekezdése iktatta be.

175

Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LXIX. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

176

Az 5. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CL. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.

177

A 6. § d) pontja a 2017: LXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 6. § e) pontja a 2017: LXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

179

A 6. § f) pontja a 2017: LXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

180

A 6. § g) pontja a 2017: LXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 6. § j) pontja a 2017: LXIX. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 6. § k) pontja a 2017: LXIX. törvény 46. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

183

A 6. § l) pontját a 2017: LXIX. törvény 46. § (3) bekezdése iktatta be.

184

A 6/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 47. §-a iktatta be.

185

A 7. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

186

A 7. § (4) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.

187

A 8. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

188

A 8. § (1a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 49. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 72. § a) pontja, a 2020: CX. törvény 44. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

189

A 8. § (2) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított, a 2018: CXXVI. törvény 72. § b) pontja szerint módosított szöveg.

190

A 8. § (3) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 49. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

191

A 8. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

192

A 8. § (5) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 118. §-ával megállapított, a 2015: CCXV. törvény 65. § b) pontja szerint módosított szöveg.

193

A 8. § (5) bekezdés h) pontját a 2010: CLIX. törvény 143. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 111. § a) pontja szerint módosított szöveg.

194

A 8. § (6) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 49. § (5) bekezdése iktatta be.

195

A 8/A. §-t a 2020: CX. törvény 13. §-a iktatta be.

196

A 9. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

197

A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

198

A 10. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

199

A 11. § (3) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 88. §-a iktatta be.

200

A 12. § (1) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

201

A 12. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

202

A 12. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

203

A 12. § (5) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

204

A 12. § (6) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

205

A 12. § (7) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

206

A 12. § (8) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

207

A 12. § (9) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

208

A 12. § (10) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

209

A 8. § (12) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 83. § (3) bekezdése iktatta be.

210

A 12. § (13) bekezdését a – 2015: CCXV. törvény 189. §-a szerint módosított – 2015: LXXXV. törvény 83. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXXXII. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

211

A 8. § (14) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 83. § (3) bekezdése iktatta be.

212

A 12. § (15) bekezdését a 2016: CLXXXII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

213

A 12. § (16) bekezdését a 2016: CLXXXII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

214

A 13. § (2) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

215

A 13. § (3) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

216

A 15. § (6) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

217

A 16. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 165. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

218

A 16. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

219

A 17. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

220

A 17. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

221

A 17. § (3) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 80. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

222

A 17. § (4) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 80. §-a iktatta be.

223

A 17. § (5) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 80. §-a iktatta be.

224

A 17/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

225

A 18. § (3) bekezdését a 2015: CLXXVIII. törvény 34. §-a iktatta be.

226

A 19. § a 2017: LXIX. törvény 52. §-ával megállapított szöveg.

227

A 19/A. §-t megelőző alcím a 2013: CCXXXVI. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

228

A 19/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 81. §-a iktatta be.

229

A 20. § a 2017: LXIX. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

230

A 20/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 83. § (1) bekezdése iktatta be.

231

A 20/A. § (8)–(9) bekezdését a 2016: XLIV. törvény 63. §-a hatályon kívül helyezte.

232

A 20/B. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 83. § (1) bekezdése iktatta be.

233

A 20/C. §-t megelőző alcímet a 2016: XLIV. törvény 60. §-a iktatta be.

234

A 20/C. §-t a 2016: XLIV. törvény 60. §-a iktatta be.

235

A 21. §-t megelőző alcím a 2017: LXIX. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

236

A 21. § a 2017: LXIX. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

237

A 21/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXXXVI. törvény 84. §-a iktatta be.

238

A 21/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 84. §-a iktatta be.

239

A 22. § (1) bekezdése a 2020: CX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

240

A 22. § (1a) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 87. §-a iktatta be.

241

A 22. § (1a) bekezdés a) pontja a 2017: L. törvény 310. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

242

A 22. § (1a) bekezdés d) pontját a 2017: LXIX. törvény 135. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyete.

243

A 22. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 310. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 22. § (5) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 164. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 304. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2020: CX. törvény 44. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

245

A 22. § (5) bekezdés b) pontja a 2017: XXXIX. törvény 51. §-a szerint módosított szöveg.

246

A 22. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 310. § (4) bekezdése iktatta be.

247

A 22/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 88. §-a iktatta be.

248

A 22/A. § (1) bekezdése a 2017: CXCI. törvény 2. §-a szerint módosított szöveg.

249

A 22/B. §-t a 2015: LXXXV. törvény 88. §-a iktatta be.

250

A 22/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: LXIX. törvény 134. § c) pontja szerint módosított szöveg.

251

A 22/B. § (1) bekezdés c) pontja a 2017: LXIX. törvény 134. § d) pontja szerint módosított szöveg.

252

A 22/B. § (3) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 56. §-a iktatta be.

253

A 23. § a 2017: L. törvény 310. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

254

A 24. § (1) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 71. §-ával megállapított szöveg.

255

A 24. § (1a) bekezdését a 2017: CXLV. törvény 9. §-a iktatta be.

256

A 24. § (2) bekezdése a 2017: CXLV. törvény 20. § d) pontja szerint módosított szöveg.

257

A 24/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

258

A 24/B. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

259

A 24/C. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXXVI. törvény 60. §-ával megállapított szöveg.

260

A 24/C. § (1) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 57. § a) pontja szerint módosított szöveg.

261

A 24/D. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

262

A 24/D. § (2) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

263

A 24/D. § (5) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

264

A 24/D. § (6) bekezdése a 2019: CXVIII. törvény 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

265

A 24/E. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

266

A 24/F. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

267

A 24/G. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

268

A 24/G. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

269

A 24/G. § (1) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 72. § c) pontja szerint módosított szöveg.

270

A 24/G. § (3) bekezdése a 2018: CXXVI. törvény 72. § d) pontja szerint módosított szöveg.

271

A 25. §-t a 2017: LXIX. törvény 135. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyete.

272

A 26/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 86. §-a iktatta be.

273

A 26/A. § (4) bekezdése a 2017: LXIX. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

274

A VI/A. fejezetet (26/B–26/E. §) a 2017: LXIX. törvény 58. §-a iktatta be.

275

A 27. § (4) bekezdés d) pontját a 2017: CXLV. törvény 10. §-a iktatta be.

276

A 27. § (4a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 59. § (1) bekezdése iktatta be.

277

A 27. § (7) bekezdése a 2009: CL. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

278

A 27. § (7a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

279

A 27. § új (9) bekezdését a 2009: CL. törvény 122. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva.

280

A 27. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 122. § (2) bekezdése.

281

A 28. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 311. § a) pontja szerint módosított szöveg.

282

A 28. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

283

A 28. § (1) bekezdés o) pontja a 2017: LIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 79–81. §-át.

284

A 28. § (1) bekezdés p) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIX. törvény 60. §-a iktatta be.

285

A 28. § (1) bekezdés u) pontja a 2013: LXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

286

A 28. § (1) bekezdésének w) pontját a 2008: CIII. törvény 132. § (1) bekezdése iktatta be.

287

A 28. § (1) bekezdés x) pontját a 2014: XXXVII. törvény 157. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CIV. törvény 37. § a) pontja szerint módosított szöveg.

288

A 28. § (1) bekezdés y) pontját a 2014: CIV. törvény 26. §-a iktatta be.

289

A 28. § (1a) bekezdését a 2017: L. törvény 310. § (6) bekezdése iktatta be.

290

A 28. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be.

291

A 29/A. §-t a 2017: LXIX. törvény 61. §-a iktatta be.

292

A 29/A. § (3) bekezdés e) pontja a 2018: CXXVI. törvény 72. § e) pontja szerint módosított szöveg.

293

A 30. § (1) bekezdés e) pontját a 2017: LXIX. törvény 62. §-a iktatta be.

294

A 30. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 79–81. §-át.

295

A 30. § (2) bekezdés c) pontja a 2019: XXXIV. törvény 68. § a) pontja szerint módosított szöveg.

296

A 31. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: CCV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

297

A 31. § (2) bekezdése a 2015: CCXV. törvény 65. § c) pontja szerint módosított szöveg.

298

A 31. § (5) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (3) bekezdése iktatta be.

299

A 33. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 311. § a) pontja szerint módosított szöveg.

300

A 33. § (1) bekezdés h) pontja a 2017: LIII. törvény 88. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 79–81. §-át.

301

A 33. § (1) bekezdés l) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XCVIII. törvény 89. §-a iktatta be.

302

A 33. § (1a) bekezdését a 2017: L. törvény 310. § (7) bekezdése iktatta be.

303

A 35. § (2) bekezdés b) pontja a 2017: LIII. törvény 88. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 79–81. §-át.

304

A 35. § (2) bekezdés c) pontja a 2019: XXXIV. törvény 68. § a) pontja szerint módosított szöveg.

305

A IX. FEJEZET címe a 2008: CIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

306

A 37. §-t megelőző alcím a 2008: CIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

307

A 37. § a 2009: CX. törvény 63. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján 2010. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

308

A 37. § (2) bekezdésének nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 311. § b) pontja szerint módosított szöveg.

309

A 37. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

310

A 37. § (2) bekezdés h) pontja a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

311

A 37. § (2) bekezdés i) pontja a 2017: LXIX. törvény 63. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

312

A 37. § (2a) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 164. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 310. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

313

A 37. § (2b) bekezdését a 2017: L. törvény 310. § (8) bekezdése iktatta be.

314

A 37. § (4) bekezdés d) pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 310. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

315

A 37. § (5) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2017: L. törvény 311. § c) pontja szerint módosított szöveg.

316

A 37. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2017: L. törvény 311. § c) pontja szerint módosított szöveg.

317

A 37. § (5) bekezdés c) pontja a 2017: L. törvény 311. § d) pontja szerint módosított szöveg.

318

A 37. § (6a) bekezdését a 2017: LXIX. törvény 63. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: CX. törvény 44. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

319