• Tartalom

2007. évi CXXXVIII. törvény

2007. évi CXXXVIII. törvény

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól1

2011.07.01.

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett

aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás),

ac) árutőzsdei szolgáltatásra,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

bb) kiegészítő szolgáltatására, és

c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,

b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag

da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és

db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően

végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,

f)2 arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység.

3. § (1)3 A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27–31. §, 37–39. §, 97–107. §, 121. §, 124–141. §, 155–170. § és 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) az Áht. 113/A. §-ának (5) bekezdése szerinti államadósság kezelésen kívül végzett, és

c) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az Áht. 113/A. §-ának (6) bekezdése szerinti

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(2)4 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15–16. §, 22. § (1)–(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37–39. §, 60. §, 97–99. §, 105–107. §, 121. § és 124–139. § kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.

(3) A Tpt. szerinti befektetési alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenysége, illetőleg szolgáltatása tekintetében – a 8. § (5) bekezdésének a)–e) pontja, 22. §, 24–26. §, 37–39. §, 73–75. §, 100–107. § és 124–139. § kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

1. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

2. ÁÉKBV: a Tanács 85/611/EGK irányelve alapján létrehozott, átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető forma,

3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,

4. áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,

5.5 átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,

6.6 azonosító adatok:

a)7 természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása;

7.8 befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,

8.9 befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,

9.10 befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,

10.11 befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

11.12 minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,

12.13 csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,

13.14 dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

14.15 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

15.16 EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,

16.17 EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,

17.18 elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, amely esetében – ha származtatott ügyletek elszámolását is végzi – az elszámolási rendszer a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen,

18.19 elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely

a) rendszeresen működik,

b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt,

19.20 ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

20.21 első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,

21.22 eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,

a) amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és közvetlenül vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül részese az adóssal kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, vagy

b) amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a mérlegében kimutatja, majd értékpapírosítja,

22.23 EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

23.24 EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

24.25 értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

25.26 értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,

26.27 értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

27.28 értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,

28.29 felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét,

29.30 fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,

30.31 fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,

31.32 harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,

32.33 induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,

33.34 jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

34.35 kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,

35.36 kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne,

36.37 kollektív befektetési forma: az azonos szerződési feltételek mellett, az ügyfelek által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési forma, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként az ügyfelek közvetve vegyenek igénybe ilyen szolgáltatást,

37.38 központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),

38.39 központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

39.40 külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van,

40.41 különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,

41.42 lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,

42.43 leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

43.44 letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

44.45 letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,

45.46 limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,

46.47 megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára,

47.48 függő ügynök (meghatalmazott): az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,

48.49 miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,

49.50 minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,

50.51 pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt.-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti,

51.52 pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,

52.53 pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,

53.54 portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,

54.55 referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

55.56 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír- kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,

56.57 rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre,

57.58 repó- és fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik –, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, viszonteladási áron. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és biztosítékul szolgáló értékpapír vagy áru más, egyenértékű értékpapírra vagy árura kicserélhető. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vagy áru vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő,

58.59 saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,

59.60 szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

60.61 szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,

61.62 származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

62.63 székhely szerinti tagállam:

a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található;

b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,

63.64 szoros kapcsolat: az ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat azzal, hogy ha egy vállalkozás olyan vállalkozással áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, valamint azzal, hogy az azonos vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások közötti kapcsolatot is szoros kapcsolatnak kell tekinteni,

64.65 szponzor: olyan hitelintézet, amely

a) eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy

b) az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre értékpapírosítási sémát hoz létre és működtet,

65.66 tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,

66.67 ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

67.68 ügyfél azonosításra szolgáló adatok:

a) természetes személy esetén

aa)69 természetes személyazonosító adatok,

ab)–ad)70

ae) állampolgárság,

af) azonosító okmány típusa és száma,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba) név, rövidített név,

bb) székhely címe,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,

68.71 ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

69.72 ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

70.73 üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom,

71.74 vezető állású személy:

a) a vezető tisztségviselő, az igazgatótanács tagja és felügyelő bizottság tagja,

b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

72.75 csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

73.76 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

74.77 járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

75.78 kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

76.79 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,

77.80 likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,

78.81 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

79.82 multilaterális kereskedési rendszer: harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát szerződést eredményező, megkülönböztetésmentes módon összehozó kereskedési rendszer,

80.83 értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

81.84 konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

82.85 javadalmazás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás,

83.86 teljesítményjavadalmazás: a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározott, a befektetési vállalkozás, az érintett szervezeti egység, és az érintett személy teljesítményére, valamint a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetére vonatkozó mutatók és feltételek megvalósulása esetén fizetendő juttatás.

84.87 nem kötelező nyugdíjjuttatás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személynek, munkavállalónak nem kötelező alapon nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás a munkavállaló teljesítményjavadalmazásának részeként, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszerének feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat.

MÁSODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

III. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

5. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett

a) megbízás felvétele és továbbítása,

b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c) sajátszámlás kereskedés,

d) portfóliókezelés,

e) befektetési tanácsadás,

f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és

h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése.

(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül

a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

c) a befektetési hitel nyújtása,

d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e)88 a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,

f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,

h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

6. § Pénzügyi eszköz

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot,

f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,

g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,

h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,

i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,

j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,

k) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.

7. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.

(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét a Magyar Köztársaság területén fióktelepén keresztül végezheti.

(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

8. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást – fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetőleg a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély – kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti elszámolóház vagy központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.

(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag

a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,

b) részvénykönyvvezetést,

c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

d)89 a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) értékpapír-kölcsönzést, és

g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,

h)90 a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 10.2. pont e) alpontjában meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet

folytathat.

9. § (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan

a) megbízás felvételét és továbbítását,

b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,

c)91 sajátszámlás kereskedést,

d)92 a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

végezheti.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet

a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,

b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és

c) a 6. § e)–g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

10. § (1) Árutőzsdei szolgáltatást – a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott

a) személyi feltételek,

b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és

c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

teljesítése esetén nyújtható.

(3) Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást a Magyar Köztársaság területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.

11. § (1) Árutőzsdei szolgáltatás – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

IV. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

Az informatikai rendszer

12. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének a)–d), f) és g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozást alakít ki, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszer kitér az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendet, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kidolgozza az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.

(6) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket tesz és rendelkezik legalább

a) az informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, és

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott biztonsági mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon tárolja, valamint gondoskodik a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés-védelméről.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, és

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(10) A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,

c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,

d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, és

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(11) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Az induló tőke

13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez, és

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

összegű induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.

14. § Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha

a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy

b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

induló tőkével kell rendelkeznie.

15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.

(6) A 13. §-ban euróban meghatározott

a) induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján,

b) felelősségbiztosítás összegét a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján

érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

V. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI

16. § (1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.

(2) A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra a Gt., a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra az Sztv., a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a központi irodáját is a Magyar Köztársaság területén jelöli ki.

17. § (1) A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése – összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével –

a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d) átlátható legyen,

e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,

f)93 biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,

g)94 biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

(2) Annak a befektetési vállalkozásnak amely a Tpt. szerint összevont felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

18. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás

a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,

b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,

c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában – sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,

d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,

e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,

f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint

g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését,

ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,

b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

Belső ellenőrzési szervezeti egység

19. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely

a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,

b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és

c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki és személyét bejelenti a Felügyeletnek.

(3)95 A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység

20. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely

a) felelős a 100. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,

b) elvégzi a 100. § (8) bekezdésében foglalt feladatot,

c)96 a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelő bizottságának az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.

(2) Nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás kizárólag az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet végez vagy

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető

21. § (1) A befektetési vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért, és a szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt nevez ki (a továbbiakban: megfelelési vezető), aki

a) független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és

b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel.

(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezető irányítása alá tartozó alkalmazottai

a) nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és

b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa az objektivitásukat.

(3) Nem kell a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás számára ez a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a befektetési vállalkozás hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést.

(4) A befektetési vállalkozás a megfelelési vezető személyét bejelenti a Felügyeletnek.

VI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

22. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két büntetlen előéletű, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni.

(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét – vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.

(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt nevez ki, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

24. § (1) A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) értéktőzsdén, árutőzsdén,

d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

e) befektetési alap-kezelőnél,

f) kockázati tőkealap-kezelőnél,

g) az MNB-nél,

h) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,

i) közigazgatási szervnél,

j) árutőzsdei szolgáltatónál,

k) központi értéktárnál, vagy

l) központi szerződő félnél

tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.

Személyi összeférhetetlenség

25. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,

d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát – vezető állású személy vagy alkalmazott.

(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál nem foglalkoztatható.

(3) Az a személy, akivel kapcsolatosan az (1) és (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az érintett befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, illetve kibocsátónak és ezzel egyidejűleg bejelenti a Felügyeletnek.

(4) Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt bejelentést követő kilencven napon belül megszünteti.

26. § (1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.

HARMADIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE

VII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

27. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.

(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése

a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy

b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

(7)97 Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és

d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.

Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor

a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy

b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.

(9)98 Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.

(10)99 A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

28. § (1) A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,

b) részvénykönyvének másolatát,

c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik vagy a felelősségbiztosítási szerződést,

d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

e) egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyar Köztársaság területén létesítendő központi irodában történik,

f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,

g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,

h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,

j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,

k) az üzleti tervét,

l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,

n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

o) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,

p)100

q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,

u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához,

v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,

w)101 a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást.

(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.

(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.

(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(6)102 Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor.

29. § A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozás

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,

c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy

d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

31. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,

b) a hitelintézet Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,

c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,

j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.

(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.

VIII. Fejezet

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE

32. § A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

33. § (1) A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,

b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,

c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,

e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,

g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,

h) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,

i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

l)103

m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,

n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.

(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

34. § A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

35. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy

c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

36. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,

c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,

g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.

(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

IX. Fejezet

A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE104

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése105

37. §106 (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e)107 természetes személy kérelmező esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítványt, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,

j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,

k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,

a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,

c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(5) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette,

b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,

ba) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

bb) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

c) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.

(6) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

37/A. §108 (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

37/B. §109 (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni

a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,

b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és

c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.

38. §110 (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(3)111 A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.

(5)112

(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

38/A. §113 Ha a kérelmező

a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,

b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,

c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,

d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,

e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

f) anyavállalata az a)e) pont szerinti vállalkozásnak,

g) ellenőrzött vállalkozása az a)e) pont szerinti vállalkozás,

akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.

39. §114 (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.

(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.

(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.

NEGYEDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

X. Fejezet

AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A tájékoztatás általános szabályai

40. § (1) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg.

(2) A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül

a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését,

b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként,

c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne,

d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és

e) a (3)–(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el, figyelemmel a 3. mellékletben foglaltakra.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás – ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is – más számára készül, de a lakossági ügyfél vagy azon leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, hozzáférhetővé válik.

(4) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök közötti összehasonlítást tartalmaz,

a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni,

b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és

c) a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket.

(5) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt tartalmaz,

a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme,

b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére,

c) a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását,

d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni,

e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt,

f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése során, ha az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik öt évben mért hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében öt évben mért teljesítményre vonatkozó információ,

a) de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll,

b) és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.

(7) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint

a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia,

b) az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás bemutatása esetén az (5) bekezdés a)–c), e) és f) pontjaiban és a (6) bekezdésben foglaltaknak is teljesülnie kell,

c) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

(8) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz

a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,

b) annak olyan ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani,

c) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre,

d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

(9) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint hogy a jövőben változhat.

(10) A befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési vállalkozást, annak tevékenységét vagy az adott pénzügyi eszközt.

41. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a 43. §-ban foglaltakra is figyelemmel – tájékoztatja az ügyfelet vagy a leendő szerződő felet

a) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról,

b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól,

c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,

f) a 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről,

g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.

42. § (1) Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét

a) írásban, vagy

b) egyéb tartós adathordozón

teljesíti.

(2) A befektetési vállalkozás számára e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adathordozót választja.

(3) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott esetekben, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,

c) az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,

d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és

e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.

(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében a tájékoztatás eszközét minden esetben a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél

a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy

b) a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.

XI. Fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI

Előzetes tájékoztatási kötelezettség

43. § (1)115 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet

a) a szerződés feltételeiről, és

b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a (3)–(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokról.

(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a (12) bekezdésben foglalt esetek kivételével – legkésőbb az (1) bekezdésben foglalt szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően tájékoztatja

a) a lakossági ügyfelet a (3)–(5) és a (7)–(9) bekezdésben, és

b) a szakmai ügyfeleket a (8) bekezdés d) és e) pontjában

foglaltakról.

(3) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel

a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,

b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket,

c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét,

d)116 a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és

e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.

(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél számára a (2) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatást ad

a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,

b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,

c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,

d) az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és

e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.

(5) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel

a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,

b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,

c)117 a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és

d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a 63. § szerinti végrehajtási politikának a 63. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti elemeit.

(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáson túl a leendő szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad.

(7) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan

a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,

b)118 ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,

c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,

d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,

e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve – ha ilyen létezik – a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,

f) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.

(8) A befektetési vállalkozás 41. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott, a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során – az ügyfél minősítésének, valamint a 44. §, illetve a 45. § szerinti előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő figyelembevételével – kitér

a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást,

b) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,

c) a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra,

d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam-alakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,

e) arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek – ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is – eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,

f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,

g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,

h) annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,

i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és

j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.

(9) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek a 41. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt, költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során

a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan – ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan – viselendő minden költségről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),

b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,

c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,

d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.

(10) Ha a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes ár összegszerűen pontosan nem határozható meg, a befektetési vállalkozás megadja a számítás módját és az alapját képező információt úgy, hogy az ügyfél számára az megítélhető legyen.

(11) Az ÁÉKBV által készített, a Tpt.-ben meghatározottak szerinti rövidített tájékoztatót úgy kell tekinteni, mint amely megfelel a 41. § (1) bekezdés d), e) és g) pontja, illetve a (8) és (9) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.

(12) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha

a)119 a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy

b) egyéb esetekben azért nem képes a tájékoztatási kötelezettségnek az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott időben eleget tenni, mert a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik, amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást.

(13) A befektetési vállalkozás a (3)–(10) bekezdésben előírt tájékoztatást írásban, más tartós adathordozón vagy a befektetés vállalkozás által meghatározott honlapon adja meg.

(14) A befektetési vállalkozás a (3)–(10) bekezdés szerinti információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásáról – az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón – értesíti az ügyfelet.

Előzetes tájékozódási kötelezettség

44. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésben foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és

b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás

a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,

b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és

c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább

a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és

c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi teherviselő képesség értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább

a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és

c) a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és forrását.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési vállalkozás

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

(6) Az (1) és (5) bekezdésben foglalt alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől

a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,

b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy

c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását

kérheti.

(7) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szolgáltatását szakmai ügyfélnek nyújtja, akkor a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.

(8) Ha a befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a 48. § szerinti szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.

45. § (1)120 Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival

kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és

a)121 az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír vagy más nem komplex pénzügyi eszköz,

b) az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi,

c) a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való alkalmasságát, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek,

d) a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.

(4) A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem-komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely

a) nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő,

b) nem minősül a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszköznek,

c) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,

d) nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az ügyfél számára,

e) tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát.

(5) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglaltakra köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.

(6) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megfelelési teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.

46. § (1) Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.

(2) Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információt vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.

Az ügyfél minősítése

47. § (1)122 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha

a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy

b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

(3) A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet

a) a minősítéséről,

b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és

c)123 arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.

48. § (1) Szakmai ügyfél

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,

j) a központi értéktár,

k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

l) tőzsde,

m) központi szerződő fél,

n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,

o) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,

p) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és

q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

(2) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított

a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,

b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,

c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.

(3) Az (1) bekezdés p) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény

a) valamely EGT-állam kormánya,

b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,

c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,

d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,

e) a Világbank,

f) a Nemzetközi Valutaalap,

g) az Európai Beruházási Bank, és

h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.

(4) A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy – ha a szakmai ügyfélként való minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi – kifejezett egyetértése alapján a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell

a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,

b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

49. § (1) A befektetési vállalkozás a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági ügyfélnek – annak kifejezett kérésére – szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,

c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be

ca) befektetési vállalkozásnál,

cb) árutőzsdei szolgáltatónál,

cc) hitelintézetnél,

cd) pénzügyi vállalkozásnál,

ce) biztosítónál,

cf) befektetési alapkezelőnél,

cg) kollektív befektetési társaságnál,

ch) kockázati tőkealap-kezelőnél,

ci) magánnyugdíjpénztárnál,

cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,

ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

cl) központi értéktárnál,

cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

cn) központi szerződő félnél, vagy

co) tőzsdénél,

amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit.

(4) A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

50. § (1) A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. § szerinti szakmai ügyfél minősítést, ha

a) az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,

b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek,

c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(2) Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) Elfogadható partnernek minősül

a) a 48. § (1) bekezdésének a)–l) pontjában meghatározott vállalkozás,

b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,

c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és

d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.

(2)124 A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében – ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja – a 40–50. §-ban, az 55. §-ban, a 62–65. §-ban foglaltakat – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell alkalmaznia.

(3) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél – akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel – kérheti, hogy a befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el. Ebben az esetben – ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik –, rá a szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára, annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények

52. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – írásba foglalja.

(2) Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.

(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását.

53. § A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében létrehozandó szerződésben rendelkezni kell

a) a portfóliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,

b) a portfóliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról és feltételeiről,

c) a befektetési politikáról,

d) a portfóliókezeléssel összefüggő összes költségről, a 43. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban,

e) a d) pontban meghatározott költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a módjáról,

f) a 43. § (4) bekezdésében foglaltakról.

A szerződéskötés megtagadása

54. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b)125 az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) a 44. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e)126 a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.

(2) A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

XII. Fejezet

A SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződések és megbízások nyilvántartása

55. § (1) A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet

a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,

b) az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és

c) az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.

56. § A befektetési vállalkozás az 55. §-ban foglalt nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.

Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése

57. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.

(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.

(4) A befektetési vállalkozás az ügyfél eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

(6) A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

58. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használhatja.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához – ideértve a használat pontos célját is – az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.

(3) A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl

a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy

b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.

(4) A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és

b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,

annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.

59. § (1)127 A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja.

(2) A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki

a) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, és

b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.

(3) Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor köthet vele megállapodást, ha

a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy

b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.

60. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul

a) központi banknál,

b) hitelintézetnél,

c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy

d) minősített pénzpiaci alapnál

helyezi el.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap az olyan kollektív befektetési forma, amely a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint

a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,

b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,

c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,

d) a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas minősítésűnek, amely esetében minden a Hpt. 76/H. §-ban meghatározott elismert hitelminősítő szervezet, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb hitelminősítést adta.

(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely

a) szakértelemmel és jó üzleti hírnévvel rendelkezik, és

b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.

(6) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta.

XIII. Fejezet

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA

61. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően és az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a befektetési vállalkozás nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet

a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek,

b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében

ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és

bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését,

c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését.

(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél részére a (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában foglalt információt a 41. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettsége keretében összefoglalás formájában is megadhatja azzal, hogy az ügyfél kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása

62. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),

b) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,

c) a megbízás költségét,

d) a megbízás végrehajtásának időigényét,

e) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét,

f) a megbízás nagyságrendjét,

g) a megbízás természetét,

h) az ügyfél 47–49. § szerinti minősítését, és

i) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.

(3) Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.

(4) Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás 63. § (1) bekezdése szerinti szabályzatában felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás – az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.

(5) A befektetési vállalkozás az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.

(6)128 Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.

(7)129 Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.

63. § (1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely tartalmazza

a) az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzékét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában,

b) azon feltételeket, amelyek – a 62. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást, amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,

c) az arra való figyelmeztetést, hogy az ügyfélnek a 62. § (6) bekezdése szerinti határozott utasítása megakadályozhatja a befektetési vállalkozást a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában,

d) azon eljárási szabályokat, amelyek az egyes ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét – ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is – határozzák meg,

e) az ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályokat,

f) az ügyfél által adott megbízás és a befektetési vállalkozás saját számlájára teljesítendő megbízás végrehajtására – ideértve a sorrendet és az összevont végrehajtást is – vonatkozó szabályokat, és

g) ha a befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfél megbízásának szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását, akkor ennek tényét.

(2)130 A befektetési vállalkozás – nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit – az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási politikájában az (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzékben

a) legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és

b) csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a befektetési vállalkozás az e fejezetben foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen.

(4) A befektetési vállalkozás folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli a végrehajtási politikát az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak, valamint a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülése szempontjából, valamint haladéktalanul kezdeményezi az esetleg tapasztalt hibák javítását.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési vállalkozás akkor is felülvizsgálja a végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely befolyásolja a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülését.

Az ügyfelek megbízásainak kezelése
és az allokáció szabályai

64. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

(2) Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha

a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,

b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy

c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.

(4) Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott végrehajtási helyszínen a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 20. cikke alapján nagy méretűnek minősül.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.

65. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – saját számlájára nem hajthat végre ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az ügyfél megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonja.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően akkor vonhat össze ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha

a) ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonták,

b) minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és

c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott allokációs szabályzat

a) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel megakadályozható az ügyfél számára hátrányos újra-allokáció abban az esetben, ha az ügyfél megbízása alapján és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet összevonásra kerül, és

b) nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylet során, bármely olyan ügyfélre nézve, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevontan kerül végrehajtásra, hátrányos következményekkel jár.

(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását egy a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.

(5) Ha a befektetési vállalkozás

a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és

b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan,

akkor a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a saját számlájára és az ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.

A halasztott pénzügyi teljesítés

66. § (1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet, ha

a) az ügyletben a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján jár el,

b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy

c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.

(4) A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint tájékoztatja az ügyfelet.

(5) A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

67. § (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfóliókezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően

a) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról,

b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött jelzáloghitel szerződést finanszírozó kötvénnyel kapcsolatos és az ügyletről szóló jelentést a befektetési vállalkozás a jelzáloghitel szerződés feltételeinek közlésével egyidejűleg, de legkésőbb a megbízás végrehajtását követő egy hónapon belül teszi meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül a befektetési vállalkozás az ügyfél kérésére tájékoztatást ad az ügyfél megbízásának aktuális állapotáról.

(5) Ha a lakossági ügyfél megbízásának tárgya olyan kollektív befektetési forma befektetési jegye vagy részvénye, amely forgalmazása időszakosan történik, a befektetési vállalkozás – az ügyfél rendelkezése alapján –

a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, vagy

b) legalább félévente a (6) bekezdésben foglaltak szerinti

tájékoztatást ad a megbízás tárgyát képező ügyletre vonatkozóan.

(6) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltak szerint az alábbi tartalommal adja meg:

a) a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a kereskedési nap,

d) a megbízás végrehajtásának időpontja,

e) a megbízás típusa,

f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,

g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,

h) az eladás/vétel megjelölés,

i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,

j) a pénzügyi eszköz mennyisége,

k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,

l) a teljes költség,

m) a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és – a lakossági ügyfél kifejezett kérésére – ennek jogcímenkénti lebontása,

n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és

o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.

(7) Ha a befektetési vállalkozás a megbízást a pénzügyi eszközökből képzett csomag tekintetében hajtotta végre, a (6) bekezdés k) pontjában meghatározott információt e csomagra vonatkozóan vagy az egyes csomagok átlagárára vonatkozóan is megadhatja azzal, hogy ha az ügyfél kifejezetten kéri, az árat minden egyes csomagra vonatkozóan meg kell adnia.

(8) A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben meghatározott információkat szabványosított kódok formájában is megadhatja az ügyfél számára abban az esetben, ha egyidejűleg a kódok értelmezését is megadja.

68. § (1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára rendszeresen, de – a (2) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább félévenként jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(2) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását – az ügyfél rendelkezése szerint –

a) ügyletenként, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy

b) az (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg:

a) a befektetési vállalkozás neve,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát,

d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,

e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,

f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként,

g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és

h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a 67. § (6) bekezdésének c)–l) pontjában meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tájékoztatást választotta.

(4) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását

a) a 67. § (6) bekezdése szerinti tartalommal,

b) írásban vagy más tartós adathordozón, és

c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon,

ügyletenként adja meg.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(6)131 Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést

a) legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,

b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és

c) ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta

elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók olyan ügyletre, amely

a) olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és

b) a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszközre vonatkozik.

(8) Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az ügyfél (2) bekezdés szerinti rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az ügyfelet, ha az ügyfél által realizált veszteség meghalad egy, a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket.

(9)132 A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz.

69. § (1) A befektetési vállalkozás – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente, a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet hitelintézet végzi, és az a hitelintézetnél elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést az alábbi tartalommal készíti el:

a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és

c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja.

(4) Ha az ügyfél portfóliójában olyan pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, akkor

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott információ esetében a befektetési vállalkozás megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik-e, és

b) a (3) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal egyező szemléletben adja meg.

(5)133 Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 68. § szerinti jelentési kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.

XIV. Fejezet

EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI

A portfóliókezelési tevékenység

70. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely portfóliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként és – ha egy ügyfél számára több portfóliót is kezel – portfóliónként tartja nyilván és kezeli.

(2) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.

(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.

71. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

72. § (1)134 A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet

a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,

b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.

(2)135 A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.

A rendszeres internalizálás

73. § (1) A befektetési vállalkozás a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében rendszeres internalizálást folytathat.

(2)136 Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra – vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdés szerinti szokásos piaci ügyletméret meghatározása során a rendszeres internalizáló az egyes részvényekre vonatkozóan az adott piacon végrehajtott ügyletek értékének számtani átlaga alapján csoportokba sorolja azokat a részvényeket, amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, és az így kialakított, egyes részvénycsoportokra vonatkozó átlagértékeket tekinti szokásos piaci ügyletméretnek az adott részvénycsoportba sorolt részvények vonatkozásában.

(4) Egy adott részvény piacaként az ezen részvényt érintő, az EGT-államok területén lévő végrehajtási helyszínen végrehajtott összes megbízást kell tekinteni, ide nem értve az adott részvény szokásos piaci ügyletméretét meghaladó méretű ügyleteket.

(5)137 A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi.

(6)138 A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az érvényes piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint

a)139 olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),

b) folyamatosan aktualizálja, és

c) ha a kivételes piaci feltételek ezt indokolják, vissza is vonhatja.

74. § (1) A befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálást folytat, köteles a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelni.

(2) A rendszeres internalizáló

a) a lakossági ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezések betartásával,

b) a szakmai ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel

hajtja végre.

(3) A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés b) pontja esetében a szakmai ügyfél számára az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamot is megállapíthat, ha

a) ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, nyilvános tartományba esik, és

b) a megbízás tárgyát képező ügyletméret meghaladja a lakossági ügyfelek vonatkozásában számított szokásos piaci ügyletméretet.

(4) A rendszeres internalizáló a (3) bekezdésben meghatározott eseten felül, az ott meghatározott feltételek teljesítése nélkül is végrehajthat megbízást a szakmai ügyfél részére a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon, ha

a) a megbízás végrehajtása során egy ügylet keretében nagy mennyiségű értékpapír érintett,

b) az ügyletre az aktuális piaci ártól eltérő piaci feltételek vonatkoznak.

(5)140 Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.

(6)141 Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást elfogadja, akkor azt – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az általa jegyzett árfolyamok valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.

(7)142 A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

75. § (1) A rendszeres internalizáló az üzletpolitikájával összhangban, megkülönböztetés-mentes, tárgyilagos szempontok szerint korlátozhatja

a) a leendő szerződő feleket az általa közölt árfolyamokhoz való hozzáférésben,

b) az egy ügyfél számára végrehajtott megbízások számát, illetve értékét a közölt árfolyamon, és

c) a 64. és 65. §-ban foglaltaknak való egyidejű megfelelés esetén az egy időben végrehajtott megbízások számát, ha az ezek nyomán kialakuló teljes ügyletméret meghaladja a szokásos piaci ügyletméretet.

(2) A rendszeres internalizáló az (1) bekezdés szerinti korlátozás szempontjait előzetesen és világosan meghatározza és tevékenysége során ennek megfelelően jár el.

A befektetési elemzés

76. § (1)143 Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra – akár elnevezésével, akár más módon –, hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési elemzésben foglaltakkal azonos tartalommal a befektetési vállalkozás részéről az ügyfél számára készülő ajánlás befektetési tanácsadásnak minősülne.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő befektetési elemzésre a reklámra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a befektetési elemzésnek – egyértelműen és a szövegből, illetőleg a szövegkörnyezetből jól kiemelkedő módon – fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy

a) nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és

b) nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési elemzést nem egyedül végzi, hanem vállalatcsoport tagjaként, közreműködőként jár el.

(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, ha harmadik személy által végzett befektetési elemzést tesz közzé az ügyfelei körében vagy a nyilvánosság számára, és ha

a) a befektetési elemzést olyan személy vagy szervezet végezte, amely nem tartozik a befektetési vállalkozással egy vállalatcsoportba,

b) a befektetési vállalkozás nem változtatja meg a befektetési elemzésben szereplő ajánlások tartalmát,

c) a befektetési vállalkozás a befektetési elemzés eredményét nem saját eredményeként mutatja be, és

d) a befektetési vállalkozás igazolja, hogy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre a befektetési elemzés tekintetében a befektetési vállalkozásra irányadó szabályok tartalmával egyező kötelezettségek – függetlenül attól, hogy azokat jogszabály vagy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre saját szabályzatai írják elő – vonatkoznak.

77. § (1)144 A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki

a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és

b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki,

ne köthessen saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy – ideértve magát a befektetési vállalkozást is – nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el vagy az ügyfél megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre – addig az időpontig, amíg azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.

(2)145 Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem köthet saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy – ideértve magát a befektetési vállalkozást is – nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.

(3)146 A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.

(4) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem ígérhet a kibocsátónak semmilyen előnyt a befektetési elemzéssel összefüggésben.

(5)147 Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében részt vevő alkalmazottai – ide nem értve a pénzügyi elemzőt – és más személyek a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatják kézhez sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.

(6)148 Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a pénzügyi elemzővel és a befektetési vállalkozás más alkalmazottjával olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.

A befektetési hitelezés

78. § (1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.

(2) A hitelezési szabályzat tartalmazza

a) a hitelnyújtás feltételeit,

b) a hitel jóváhagyásának, módosításának – ideértve a megújítást is –, és refinanszírozásának eljárási szabályait,

c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),

d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,

e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és

f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az – e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti – elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.

(3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.

(4) A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt

a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.

XV. Fejezet

A KISZERVEZÉS SZABÁLYAI

79. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2)–(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. §-ban foglaltakra figyelemmel – befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3) Ha a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél

a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,

b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,

c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,

d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és

e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(4) A befektetési vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint

a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és

b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a befektetési vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.

(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak

a) a jogi tanácsadás,

b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,

c) a számlázás,

d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,

e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása,

f) az árindikáció szolgáltatása.

80. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

a) a szerződés időtartamáról,

b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,

b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

c) a 79. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és

e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.

(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.

81. § (1) A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 79. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 79. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,

a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését vagy minőségének csökkenését.

(4)149 Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS
SZABÁLYAI

XVI. Fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
ÉS A KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség

82. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a 41. § (1) bekezdésében foglaltakról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 43. § (3)–(10) bekezdése szerinti részletességgel.

(2) A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség teljesítése során az árutőzsdei szolgáltató nem alkalmazza a 43. § (3) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában és (8) bekezdésének g)–j) pontjában foglaltakat.

(3) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha

a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,

b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,

c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.

(4) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását akkor fogadhatja el, ha

a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és

b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.

83. § Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban – ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.

A szerződéskötést megelőző tájékozódási
kötelezettség

84. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 45. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről.

A szerződéskötés megtagadása

85. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d)150 a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási
kötelezettségek

86. § Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és azt az 56. §-ban foglalt határidőig megőrzi, azzal, hogy ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót kell érteni.

Az ügyfelek eszközeinek és pénzeszközeinek
kezelése

87. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem használhat.

XVII. Fejezet

A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA

Az ügyfelek megbízásainak kezelése
és az allokáció

88. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és az ügyfél utasításának megfelelően jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében – kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

89. § Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása vagy az ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak szerint jár el.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

90. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(3) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.

91. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább évente, a 69. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal jelentést készít és írásban – kivéve ha az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően rendelkezik – az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

Az árutőzsdei szolgáltató tevékenységének
kiszervezése

92. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos kiszervezésére a 79–81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

XVIII. Fejezet

KÖZÖS SZABÁLYOK

93. § Ahol a 82–92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 41. §-ban, 43–45. §-ban, 55–57. §-ban, 65. §-ban, 69. §-ban és 79–81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ott

a) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,

b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és

c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát

kell érteni.

HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ
MŰKÖDÉSE

XIX. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

94. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért

a) a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót – kinevezett vezetője és helyettese, vagy

d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője

felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását.

(2)151 A befektetési vállalkozás és a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató cégjegyzésére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog – a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint – együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő
megfelelés

95. § (1) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője az irányítása alá tartozó alkalmazottak közreműködésével

a) biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a befektetési vállalkozás e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a befektetési vállalkozás által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit,

d) tanácsaival és közreműködésével segíti a befektetési vállalkozás azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek, hogy a befektetési vállalkozás teljesítse az e törvényben foglalt kötelezettségeit, és

e) az első számú vezető részére elkészíti a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentést.

(2)152 A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot,

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is,

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

Belső ellenőrzés

96. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.

(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján

a) vizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,

b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,

c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és

d) jelentést készít a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.

Könyvvizsgálat

97. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak ad megbízást, aki vagy amely a Gt. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és

a) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel,

b) nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

c) közeli hozzátartozója nem rendelkezik a befektetési vállalkozásban, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

d) nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló tartozása,

e) közeli hozzátartozójának nincs a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló tartozása, és

f)153 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló társaságban nem rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdonnal.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és nem hosszabbítható meg, valamint a könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál.

(3) A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.

(4) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.

98. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.

(4) A könyvvizsgálót – jóhiszeműsége esetén – nem terheli felelősség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

99. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámoló vizsgálata mellett megvizsgálja

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,

e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,

f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és

g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.

(3) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesíttetéséről.

(4) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.

XX. Fejezet

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Kockázatvállalás és kockázatkezelés

100. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja

a) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok megfelelő mérését,

b) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését,

c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentési rendszer kiépítését, és

d) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást,

e)154 a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az ügyféllel és ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatait folyamatosan értékeli, figyelemmel a (3)–(4) bekezdésben foglaltakra.

(3) A befektetési vállalkozás a kockázatok – ideértve a befektetési vállalkozás működéséből, a gazdasági környezet változásából és a befektetési hitelnyújtási tevékenységből adódó kockázatokat is – azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében kockázatkezelési szabályzatot készít, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága, illetőleg igazgatótanácsa hagy jóvá, és amely

a) lehetővé teszi a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével összefüggő, a hitelezési tevékenységével kapcsolatos, valamint a gazdasági környezetében bekövetkező változásból adódó kockázat azonosítását, figyelemmel a 78. §-ban foglaltakra,

b) tartalmazza a befektetési vállalkozás kockázatvállalása mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat, illetve a kockázatvállalás mértékére vonatkozó korlátozásokat,

c) az a) és a b) pontban foglaltakra figyelemmel meghatározza a kockázat kezelésének módszertani és eljárási szabályait.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott szabályzatban külön kitér

a) a nem saját számlás kereskedéshez kapcsolódó, kamatlábváltozásból adódó kockázatok értékelésére és kezelésére,

b) azon értékpapírosítási ügyletekből származó kockázatokra, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás eszközátruházóként (originator) vagy szponzorként lép fel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatértékelési és -kezelési döntésekben, és

c) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.

(6) A befektetési vállalkozás vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervet készít

a) a folyamatos működés és a súlyos üzletviteli fennakadás esetén bekövetkező veszteség mérséklésére, és

b) a likviditási válsághelyzet kezelésére.

(7) A befektetési vállalkozás a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás lehetőségét biztosító, rulírozó értékpapírosítási ügyletek esetére a terv szerinti és a lejárat előtti visszaváltás, visszaadás hatásait figyelembe vevő likviditási tervet készít.

(8) A befektetési vállalkozás rendszeresen

a) ellenőrzi a (3) bekezdésben meghatározott kockázatkezelési szabályzatban foglaltak betartását,

b) értékeli a kockázatkezelési szabályzatban foglaltak összhangját a befektetési vállalkozás működésével és tevékenységével,

c) ellenőrzi és értékeli az a) és b) pontban foglalt kötelezettségek teljesítésében tapasztalt hiányosságok feltárását, és a kockázatkezelési szabályzat szerinti működés helyreállításának módját és eljárását.

101. §155 (1) A befektetési vállalkozás a 100. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét, az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatait összeadja.

(2) Nagykockázat vállalásnak minősül a befektetési vállalkozás egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni, a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladó – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott – összértékű kockázatvállalásainak együttes összege.

(3) A befektetési vállalkozás a kockázatvállalás mértékére vonatkozó (2) bekezdésben meghatározott korlátot átlépheti, ha ez az átlépés a 103. § szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások eredménye.

(4) Ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet e törvény rendelkezései alapján hitelintézet végzi, az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékének meghatározása során a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások alapján számított kockázatokat és a Hpt. alapján számított kockázatokat összevontan veszi figyelembe.

102. § (1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai

a) az eszköz vagy mérlegen kívüli tételek kockázattal súlyozott értékének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerrel történő számítását,

b) a központi kormányokkal, központi bankokkal, hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és vállalatokkal szemben fennálló követelések vagy függő követelések esetén a saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitel- egyenértékesítési tényező becslések alkalmazását,

c) a működési kockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott fejlett mérési módszerrel történő számítását, vagy

d) a partnerkockázat tőkekövetelményének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszer szerinti számítását

együttesen is alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes alkalmazáshoz az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélye szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelmet a EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint eljáró felügyeleti hatóság a Felügyelet, az engedélyt a 174. § szabályai szerint, az ott meghatározott eljárásában adja meg.

Kereskedési könyv

103. § (1) A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékkal vagy a kereskedési könyv elemeinek fedezése céljából tartott pénzügyi eszközből és áruból álló pozícióit a kereskedési könyv tartalmazza.

(2) A befektetési vállalkozás a kereskedési szándékot az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott stratégia, szabályzat és eljárás alapján igazolja.

(3) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatot készít, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti rendszert és ellenőrzési mechanizmust dolgoz ki, és a kereskedési könyv vezetése során ezek szerint jár el.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározza a besorolás elveit, és azok alkalmazása során – a külön törvény alapján készített – számviteli politikájával összhangban jár el.

(5) A kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzatban meghatározott besorolási elvek

a) változtatása egy évben egyszer történhet,

b) változtatását a befektetési vállalkozás részletesen írásban indokolja,

c) változtatását a befektetési vállalkozás a kereskedési könyv vezetéséről szóló szabályzat módosítása formájában a b) pontban meghatározott indokolással együttesen haladéktalanul megküldi a Felügyeletnek, és

d) az újonnan megállapított besorolási elv alkalmazásának első napja – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a megállapítás évét követő naptári év első napja.

(6) A Felügyelet – indokolt esetben – az (5) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérő alkalmazási határidőt is engedélyezhet.

(7) A kereskedési könyvben kizárólag olyan pénzügyi eszköz és áru szerepelhet, amely

a) fedezeti ügylet tárgya lehet, és

b) forgalomképessége vagy forgalmazhatósága nem korlátozott.

(8) A befektetési vállalkozás belső fedezeti ügyletet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott esetben vehet figyelembe.

(9) A befektetési vállalkozásnak olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.

104. § (1) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a prudens működés követelményére figyelemmel értékeli a piaci kockázatok szempontjából.

(2) A befektetési vállalkozás a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások

a) piaci értékét és kockázatát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – naponta állapítja meg,

b) értékelését a külön jogszabályban meghatározott értékelési elveknek és értékelési eljárásoknak megfelelően végzi.

(3) A befektetési vállalkozás az általa vállalt kockázatok tekintetében kockázatkezelési szabályokat dolgoz ki, amelyet a befektetési vállalkozás igazgatósága hagy jóvá, s amelyben meghatározza a kockázatvállalás felelősségi kereteit, a kockázatvállalás legmagasabb mértékét, a kockázatvállalás ellenőrzését és a veszteség lehető legalacsonyabb mértékre történő csökkentésének módját.

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje, tőkeszükséglete

105. § (1) A befektetési vállalkozásnak – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) a 13. §-ban meghatározott összeg, vagy

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltak alapján meghatározott,

ba) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások pozíciókockázattal, elszámolási és partnerkockázattal, valamint nagykockázat-vállalással kapcsolatos tőkekövetelmény,

bb) a tevékenység egészében meglévő hitelkockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény,

bc) a tevékenység egészében meglévő működési kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény, és

bd) a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam-kockázattal és árukockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény

összege alá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés alapján szükséges szavatoló tőke összegét – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott módon – naponta számítja ki.

(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározása során a szavatoló tőke összegének kiszámítására a 2. mellékletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek a 2. melléklet 19. pontjában meghatározott szavatoló tőke összeg kell, hogy megfeleljen.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a befektetési vállalkozás számára a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján többlet-tőkekövetelményt írhat elő.

(6) Ha a szavatoló tőke összege az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmény összegének százhúsz százalékánál kevesebb, a befektetési vállalkozás a 2. melléklet 23. pontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos mindennemű kifizetésről értesíti a Felügyeletet.

(7) Ha a befektetési vállalkozás működésében az előző üzleti évhez képest nagymértékű változás következik be, a Felügyelet előírhatja, hogy a befektetési vállalkozás az (1) bekezdése alapján megállapított szavatoló tőke összegét vizsgálja felül.

105/A. §156 (1) Az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges engedély megszerzése iránti kérelemben a befektetési vállalkozásnak

a) meg kell határoznia a felmondás vagy visszaváltás okát,

b) be kell mutatnia az aktuális, valamint a felmondást vagy visszaváltást 5 év üzleti terve alapján a tőkekövetelményeknek való megfelelését,

c) be kell mutatnia azt, hogy ez a lépés mennyire van összhangban az elkövetkező 5 év üzleti tervével, illetve stressztesztekkel igazolnia kell, hogy a felmondást vagy visszaváltást követően is képes megfelelni a jövőbeni lehetséges kockázatokból származó tőkekövetelményeknek.

(2) A Felügyelet a felmondáshoz, illetve a visszavásárláshoz az engedélyt abban az esetben adja meg, ha meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás jövőbeni tőkekövetelményeknek való megfelelését.

(3) Ha a Felügyelet az alapvető kölcsöntőke, alárendelt kölcsöntőke felmondásához, törlesztéséhez, visszaváltásához és visszavásárlásához az engedélyt árjegyzői funkció betöltéséhez adja meg, a befektetési vállalkozás által visszaváltott, visszavásárolt kölcsöntőke nem haladhatja meg az adott kibocsátási sorozat 10%-át és a teljes kölcsöntőke kibocsátásának 3%-át.

(4) A befektetési vállalkozás 15 nappal korábban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, amennyiben szavatoló tőkéjének 1%-át meghaladó mértékben kíván saját részvényt visszavásárolni, illetve ha az újabb visszavásárlással a visszavásárolt saját részvények szavatoló tőkéhez viszonyított aránya meghaladja az 5%-ot.

(5) A Felügyelet megtiltja a befektetési vállalkozás számára a saját részvény visszavásárlását, amennyiben az veszélyezteti a 105. § (1)–(2) és (5) bekezdésben foglalt tőkekövetelmények betartását ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett részvénynek a Tpt. VI/A. Fejezet szerinti kivezetését.

106. § (1) A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetőleg felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges tőke mértékét és összegét – összhangban a 105. §-ban foglaltakkal – meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.

(3) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat, az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

(4) Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek a Tpt. 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon is köteles megfelelni.

107. § (1) A befektetési vállalkozás a 100–106. §-ban foglaltakhoz kapcsolódóan, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott információkat – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a (3) bekezdésben foglalt helyen közzéteszi.

(2) Ha a befektetési vállalkozás

a) nem anyavállalat, nem leányvállalat vagy nem tartozik az összevont alapú felügyelet hatálya alá, akkor az (1) bekezdés szerinti információkat egyedi alapon,

b) az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás leányvállalata a Tpt. 181/A. § (2) bekezdése szerinti hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, befektetési alapkezelő és járulékos vállalkozás vonatkozásában összevont alapon

hozza nyilvánosságra.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti információt

a) a saját honlapján, vagy

b) ha a Felügyelet a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségek teljesítése céljából létrehozott ilyen honlapot, akkor ezen a honlapon

teszi közzé.

(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott információt a nyilvánosságra hozatallal egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

A vezető állású személyek, alkalmazottak
és egyéb érintett személyek saját ügyletei

108. § (1)157 A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára – az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nem köthet olyan ügyletet, amely

a) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy

c) nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott kötelezettségeivel.

(2)158 Az (1) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.

(3) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem adhat olyan tartalmú befektetési tanácsot, illetve más módon sem bírhat rá ügyfelet vagy harmadik személyt – ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik – arra, hogy olyan ügyletet kössön, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében vagy saját javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.

(4)159 A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.

(5)160 A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet – ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik – az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, – függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem – amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel

a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy

b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna

és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.

(6)161 Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell

a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és

b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.

(7)162 Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,

b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,

c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.

109. §163 (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.

(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről.

Összeférhetetlenség

110. §164 (1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:

a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,

b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,

c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,

d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika

a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és

b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.

(4) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.

(5) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében

a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,

b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,

c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,

d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,

e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.

(6) A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek.

XXI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok

111. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet

a) függő ügynök, és

b) befektetési vállalkozás.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybe vett közvetítő tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

112. § (1) A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzal

a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy

b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a 159. § (3) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.

113. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződése megkötését – ha a szerződést függő ügynökkel kötötte – a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés tartalmazza

a) a függő ügynök nevét és székhelyét, és

b) azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.

114. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységet függő ügynökként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az végezhet, aki szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában és megfelel a 111–116. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, illetőleg a 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Felügyelet nyilvántartásba vette.

(3) A Felügyelet – kérelmére – azt a függő ügynököt veszi nyilvántartásba, aki megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli

a)165 azonosító adatait,

b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítést végezni kívánja,

c) a nyilatkozatot, amely szerint tevékenységét függő ügynökként kívánja folytatni, és

d) a 116. §-ban foglaltak alátámasztását szolgáló okiratokat.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy

c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(6) A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha

a) a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.

115. § (1) A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.

(2) A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás

a) nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységet, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, és

b) nem alkalmazandó abban az esetben, ha a függő ügynök

ba) az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli,

bb) kizárólag kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra vonatkozóan végez az 5. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, és

bc) az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenysége során az ügyfél megbízását kizárólag befektetési vállalkozás, külföldi befektetési vállalkozás, hitelintézet, külföldi hitelintézet vagy olyan kollektív befektetési forma számára továbbítja, amely által kibocsátott értékpapírokat szabályozott piacra bevezették.

(3) Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.

(4)166 A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért.

(5) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységnek.

(6) A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdése szerint őt megbízó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy

a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és

b) mely befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében jár el.

116. § (1) Természetes személy függő ügynök az lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b)167 nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,

c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

(2) Jogi személyként vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként működő függő ügynökkel befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés akkor köthető, ha ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

Titoktartás

117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban

a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,

b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) Felügyelettel, felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i)168

szemben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

d)169

szemben.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha

a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,

b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b)170 a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j)171 a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal

k)172

szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és

b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7)173 Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8)174

(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)–(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – az (1) bekezdésre történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.

(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e)175 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,

eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f)176 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és

hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium

részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l)177 a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n)178 a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o)179 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p)180 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás.

A panaszkezelés

121. §181 (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A szolgáltató a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7) A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

(8)182 A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

(9) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.

(10) A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(11) A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

(14)183 A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15)184 A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

A reklámtevékenységre vonatkozó különös
szabályok

122. § (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámban szereplő tájékoztatás tartalma nem lehet ellentétes a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató által vagy nevében az ügyfél részére e törvény alapján nyújtott tájékoztatás tartalmával.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott reklám pénzügyi eszközre, befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó Ptk. szerinti szerződéses ajánlatot vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást tartalmaz oly módon, hogy egyúttal közli az ajánlattétel elfogadásának, illetve az ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételének módját, tartalmaznia kell a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a reklám részét képező Ptk. szerinti ajánlattétel elfogadásához, illetve a Ptk. szerinti ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételéhez szükséges, reklámban közölt eljárás során a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó egy vagy több dokumentum tartalmát a leendő szerződő fél, aki az ajánlat szerinti szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél megismeri.

Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek

123. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,

c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,

d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,

e) a közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,

f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,

k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,

l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és

m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.

(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni

a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,

b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.

(4) A bejelentési kötelezettségének

a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,

g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és

h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül

kell eleget tenni.

(5) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.

(7) A Magyar Köztársaság területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.

XXII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE
ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS

A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok

124. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Gt., a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Sztv., a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)185 A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

Csődeljárás

125. § Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.

Végelszámolás

126. § (1)186 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el.

(2)187 A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását abban az esetben rendeli el, ha

a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy

b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.

127. § (1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.

(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.

128. § (1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg – ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg – felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha

a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és

b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.

(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.

129. § A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

130. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.

Felszámolás

131. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

132. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

133. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy

b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.

134. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.

(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

135. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.

136. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltatás vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.

(3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.

(4)188 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(5) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén a 2. mellékletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

137. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

138. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(2) A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.

139. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.

(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

Állomány-átruházás

140. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományát – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra.

(2) A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.

(3) A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.

(4) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.

141. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket

a) az átruházás szándékáról, és

b) a (3)–(6) bekezdésben foglaltakról,

az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.

(3) Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában

a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és

b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.

(4) Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.

(5) Ha az ügyfél

a) a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy

b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg

nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.

(6) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

(7) Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

HETEDIK RÉSZ

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER

XXIII. Fejezet

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI

142. § (1) Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető).

(2) A multilaterális kereskedési rendszer az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén létesíthető és működtethető.

(3) Külföldi piacműködtető tevékenységét a Magyar Köztársaság területén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak fióktelepén keresztül végezheti.

(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető határon átnyúló tevékenységet végezhet.

143. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján létesíthető és működtethető.

(2) A külföldi piacműködtető – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – fióktelepe multilaterális kereskedési rendszert akkor létesíthet vagy működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

144. § (1) A piacműködtető olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja

a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,

b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,

c) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést, és

d) a végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását.

(2) A piacműködtető gondoskodik a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásáról és teljesítéséről.

(3) A piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása esetére katasztrófatervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.

(4)189 A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.

145. § A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart a Felügyelettel.

XXIV. Fejezet

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER ENGEDÉLYEZÉSE

146. § A multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147. § A kérelmező az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli

a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,

b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,

c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,

d) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,

e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,

f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az olyan érdekütközések kiküszöbölését, amelyek a multilaterális kereskedési rendszer működtetése és a multilaterális kereskedési rendszert működtető befektetési vállalkozás ügyfelei megbízásának végrehajtása során merül fel,

g) a működtetési vezető nevét,

h) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,

i) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,

j) a multilaterális kereskedési rendszer meghibásodásának esetére készített katasztrófatervet,

k) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,

l) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének biztosítása céljából kötött megállapodás másolatát,

m) a 144. § (4) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,

n) a működtető és a multilaterális kereskedési rendszer tagja között kötendő mintaszerződés tervezetét, és

o) a multilaterális kereskedési rendszer tagja számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet.

148. § A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki megfelel az e törvényben foglaltaknak.

149. § (1) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.

(2) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

XXV. Fejezet

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

A kereskedési rendszerhez történő megkülönböztetésmentes hozzáférés

150. § (1) A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább

a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférés feltételeit,

b) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,

c) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és

d) az árképzés módját.

(2) A multilaterális kereskedési rendszerben tag az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely

a) megfelel a multilaterális kereskedési rendszerben való részvételre vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott szabályzatban foglalt feltételeknek,

b) rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi, technikai és szervezeti feltételekkel, és

c) rendelkezik a kereskedés során végrehajtott ügyletek pénzügyi teljesítéséhez szükséges pénzeszközzel.

(3) A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető és a leendő tag írásba foglalja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját

a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,

b) azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,

c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,

d) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról,

e) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjéről.

(5)190 A Felügyelet 178/B. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a Felügyelet felszólítását követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatást nyújt a multilaterális kereskedési rendszer tagjának azonosító adatairól.

Kereskedési szabályok

151. § (1) A multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nem kell alkalmazni a 40–51. §-ban, valamint a 61–64. §-ban foglaltakat

a) azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására a multilaterális kereskedési rendszerben, a multilaterális kereskedési rendszer tagjai között kerül sor, ide nem értve azt az esetet, amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján kerül sor, és

b) a multilaterális kereskedési rendszer és tagjai között e minőségükben létrejövő kapcsolatban.

152. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság 1287/2006/EK rendelete szerint – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – közzéteszi a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében

a)191 az érvényes vételi és eladási árfolyamot olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),

b) az egyes árfolyamokon keresett és kínált mennyiségeket.

(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben meghatározott információkat közérthető és értékelhető formában, a kereskedési rendszer nyitvatartási ideje alatt folyamatosan elérhetővé teszi a nyilvánosság számára.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség alól mentesítheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, ha a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel.

153. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó szabályok teljesítését a tagok körében.

(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében olyan rendszert és eljárásrendet dolgoz ki és tart fenn, amely alkalmas

a) a multilaterális kereskedési rendszer kereskedési szabályaival ellentétes tevékenység, és

b) a bennfentes kereskedelemnek minősülő tevékenység

feltárására.

(3) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője

a) a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a (2) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tapasztal, és

b) a multilaterális kereskedési rendszerben tapasztalt vagy annak segítségével megvalósított (2) bekezdés b) pontjában foglalt bennfentes kereskedelem esetén késedelem nélkül adatot szolgáltat a piaci visszaélések vizsgálatában és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonásban hatáskörrel rendelkező hatóság részére, és együttműködik vele.

154. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében közzéteszi

a)192 a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat olyan módon, hogy az információért kért ár mértéke ne akadályozza meg az árfolyamhoz való hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),

b) az egyes árfolyamokon realizálódott ügyletek nagyságrendjét, és

c) az egyes végrehajtott ügyletek időpontját.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a multilaterális kereskedési rendszer működtetője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a valós időhöz képest a lehető legkorábbi időpontban közzéteszi.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell közzétenni abban az esetben, ha a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletre vonatkozó közzétételi kötelezettségek a szabályozott piac keretei között kerülnek teljesítésre.

(4) A Felügyelet, az általa előzetesen jóváhagyott közzétételi terv alapján, lehetővé teheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetője számára az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség halasztott teljesítését, ha ezt

a) az ügylet típusa, vagy

b) az ügylet mérete

alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletben foglalt feltételek szerint indokolttá teszi.

(5) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott közzétételi tervet – figyelemmel a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltakra – az általa meghatározott honlapon nyilvánosságra hozza.

(6) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral multilaterális kereskedési rendszerben is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót a multilaterális kereskedési rendszerrel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.

NYOLCADIK RÉSZ

A FELÜGYELÉS ÉS A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI GYAKORLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI193

XXVI. Fejezet

A FELÜGYELET MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

A felügyeleti díj

155. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete, valamint a függő ügynök a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a 156. §-ban foglaltak szerint számított alapdíj és a 157. §-ban foglaltak szerint számított változó díj összege.

156. § (1) Az alapdíj az alapdíjegység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(2) A szorzószám

a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató esetén: négy,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: négy,

c) a függő ügynök és a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.

157. § (1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és

b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfóliókezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének

összege.

(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,1 ezrelékének, és

b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfóliókezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének

összege.

158. §194

XXVII. Fejezet

A FELÜGYELET FELÜGYELÉSI TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet nyilvántartásai

159. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi

a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató nevét és székhelyét, valamint a piacműködtető nevét és székhelyét,

b) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi árutőzsdei szolgáltató magyarországi fióktelepe és a multilaterális kereskedési rendszer alapításának időpontját,

c) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számára kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedélyeket,

d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőkéjének, jegyzett tőkéjének, a külföldi befektetési vállalkozás és a külföldi árutőzsdei szolgáltató dotációs tőkéjének mértékét,

e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató azon tulajdonosainak nevét és székhelyét, amelyek a Felügyelet 37–39. §-ban foglaltak szerinti engedélyéhez kötöttek,

f)195 a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeinek természetes személyazonosító adatait,

g) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató tevékenysége és a multilaterális kereskedési rendszer működése megkezdésének időpontját,

h) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő, valamint befolyása alatt álló vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint a tulajdoni részesedés és a befolyás mértékét,

i) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által létesített fióktelep létesítésének időpontját és helyét,

j) a befektetési vállalkozás belső ellenőrének, megfelelési vezetőjének személyazonosító adatait,

k) a kötelezett által az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,

l) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,

m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait, és

n) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,

valamint az ezen adatokban bekövetkező változást.

(2) A Felügyelet – a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nyilvántartást vezet a 114. § (3) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízható függő ügynökökről, akik lakóhelye (tartózkodási helye), illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság területén található.

(3) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet – a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás 113. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján – nyilvántartásba veszi.

(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan a 113. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tartja nyilván.

Adatkezelési szabályok

160. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében

a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és

b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

161. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:

a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának a 22. és 23. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzése céljából kért adatait,

b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 37–39. §-ban foglalt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait,

c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének adatait,

d) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében

da) a befektetési vállalkozás vezető állású személye, belső ellenőre és megfelelési vezetője,

db) a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosának vezető állású személye,

dc) a függő ügynök

adatait,

e) a 20. és 21. §-ban és a 37–39. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzésére szolgáló adatot,

f) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait,

g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,

h) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.

(2)196 Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett azonosító adatait, valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.

(3)197

(4)198 A nyilvántartás a (2) bekezdésben megjelölt adatokon túl tartalmazza

a)199 a minősített befolyással összefüggésben a minősített befolyás mértékét, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,

b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,

c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,

d) a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

e) a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

f) a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket,

g) panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megadott személyes adatokat, valamint a panaszra okot adó eseményt és befektetési vállalkozás nevét,

h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

i) a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(5) A Felügyelet az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatot

a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított öt évig,

b) a függő ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,

c) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől, illetve befolyás megszűnésétől számított tíz évig,

d) az a)–c) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig

kezelheti.

Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés

162. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési vállalkozás kockázatait.

(2) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:

a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,

b) a 100. § (2) bekezdése szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,

c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,

d) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve az átadott kockázat mértékét is,

e)200 a befektetési vállalkozás likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, e kockázatoknak a befektetési vállalkozás általi mérésére és kezelésére, ideértve az alternatív forgatókönyvek elemzését, a kockázatcsökkentő eszközök kezelését, a likviditási tartalékok mértékét és minőségét, valamint a vészhelyzeti terveket,

f) a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,

g) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,

h) az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,

i) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.

(2a)201 A (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálat keretében a Felügyelet a befektetési vállalkozás pénzügyi piacon betöltött szerepéhez igazodva értékeli a likviditási kockázat kezelését, valamint a likviditási kockázatot mérséklő eszközök alkalmazását.

(3) A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott értékelési módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli lezárását vagy fedezését.

(5) A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.

(6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.

163. § Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás a 162. § (2) bekezdésének i) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

XXVIII. Fejezet

A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI ÉS SZANKCIÓI

164. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során

a) az e törvényben, e törvény szerinti szabályzatban vagy a Felügyelet határozatában foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjének vezető állású személyét és tulajdonosát figyelmezteti, illetőleg – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja,

b) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító engedély nélküli folytatását megtilthatja,

c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,

d)202 a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,

e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezheti, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,

f) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti,

g) a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót és a piacműködtetőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti,

h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás folytatását részben vagy a tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti,

i) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására, illetőleg árutőzsdei szolgáltató tevékenységének végzésére jogosító engedélyét visszavonhatja,

j) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti,

k) a befektetési vállalkozáshoz és az árutőzsdei szolgáltatóhoz felügyeleti biztost rendelhet ki,

l) bírságot szabhat ki, figyelemmel a 167. §-ban foglaltakra,

m) más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezhet,

n) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett számlák feletti rendelkezési jogot meghatározott időre felfüggesztheti,

o) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató

oa) osztalékának kifizetését,

ob) vezető állású személyének történő kifizetést,

oc) tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,

od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,

of) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

og) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését, valamint új üzletágának kialakítását,

p) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót kötelezheti

pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,

pb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

pc) a működési költségek csökkentésére,

pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,

q) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás kiszervezését megtilthatja,

r) a multilaterális kereskedési rendszer működését felfüggesztheti,

s) a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére kötelezheti,

t) a befektetési vállalkozást a 105. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére kötelezheti azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem haladhatja meg a 105. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét, és

u)203 a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti, valamint előírhatja valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivezetését.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés oa) alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató e törvényben foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.

(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza, haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozás fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.

165. § A Felügyelet a 164. § (1) bekezdésének h), n), o) és p) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el azzal, hogy a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.

166. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját

a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén,

b) ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, vagy

c) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,

bírság megfizetésére kötelezheti.

(2)204

167. §205

168. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni,

b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,

c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha

a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel, vagy

b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.

(3) A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.

(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5)206 A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.

169. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.

(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési vállalkozást, illetve árutőzsdei szolgáltatót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(4) A felügyeleti biztos feladata:

a) a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,

b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,

c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és

d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való működtetése.

170. § (1)–(2)207

XXIX. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ÁLLAMAINAK FELÜGYELETI HATÓSÁGAIVAL

A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását megelőző konzultáció

171. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha

a) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,

b) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy

c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.

(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam biztosítási tevékenység vagy a hitelintézetek tevékenysége vonatkozásában hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha

a) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, amely tevékenységi engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,

b) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy

c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan hitelintézet vagy biztosító, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.

(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben, illetve ha más EGT-állam felügyeleti hatósága az ott székhellyel rendelkező kérelmező ügyében, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak esetében, mint érintett felügyeleti hatóságot keresi meg, együttműködik a befektetési vállalkozásra és a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjére, valamint ezek tulajdonosaira és vezető állású személyeire vonatkozó jogszabályi előírások teljesülésének vizsgálatában.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltak változásának esetére, valamint a befektetési vállalkozás és a multilaterális kereskedési rendszer működésére és tevékenységére vonatkozó szabályoknak való megfelelés folyamatos felügyelése esetére is.

(5)208 A Felügyelet az érintett, más EGT-állam felügyeleti hatósága által a Felügyelet számára megküldött állásfoglalását a konzultációt követően meghozott határozatában ismerteti.

A határon átnyúló tevékenység megkezdését
és fióktelep létesítését megelőző értesítés

172. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (4) bekezdésében meghatározott értesítését a kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a 27. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (4) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

173. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdésében meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítését, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételétől számított három hónapon belül megküldi a 27. § (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (7) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdése szerinti értesítésében foglalt információkban változás következik be azzal, hogy a Felügyelet részére az értesítést a változás hatálybalépését megelőzően legalább egy hónappal kell megküldeni.

Egyes kockázatkezelési szabályok együttes alkalmazásának engedélyezése

174. § (1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően

a) haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és

b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).

(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).

(3) Ha az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.

(4)209 A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

175. § (1) Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatának prudenciális felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem kézhezvételét követően, az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott időszakon belül megküldi a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.

(2) Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

(3) A Felügyelet a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi.

(4) A Felügyelet prudenciális felügyelete alatt álló befektetési vállalkozás tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.

Rendszerszinten jelentős fióktelep210

175/A. §211 (1) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban fióktelepet létesített, vagy a Felügyelet a fióktelepet létesítő befektetési vállalkozás konszolidáló felügyeleti hatósága, akkor a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérelmére a Felügyelet a kérelmező felügyeleti hatósággal közösen a fióktelepet rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítheti.

(2) A Felügyelet – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett alapos indoknak minősíthető érvek alapján – kérelmezheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező konszolidáló felügyeleti hatóságánál, vagy ennek hiányában a befektetési vállalkozás székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságánál, hogy közösen rendszerszinten jelentős fióktelepnek minősítsék a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepét.

(3) A rendszerszinten jelentős minősítésnél az indok alaposságának megállapításakor különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a befektetési vállalkozás tevékenységének felfüggesztése vagy megszüntetése milyen hatást gyakorolna az adott EGT-állam piacának likviditására és fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerére,

b) az ügyfélszámot tekintve mekkora a fióktelep mérete és jelentősége az adott EGT-állam pénzügyi rendszerében.

(4) A Felügyelet intézkedik annak érdekében, hogy a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával a rendszerszinten jelentős fiókteleppé minősítésről többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.

(5) Ha a kérelemről – annak kézhezvételétől számított két hónapon belül – többoldalú eljárás keretében nem hoznak határozatot, akkor ha Magyarország a fogadó tagállam, a Felügyelet újabb két hónapos határidőn belül – az eljárásban részt vevő más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartásaira figyelemmel – egyedül határozhat arról, hogy a fióktelep rendszerszinten jelentősnek minősül.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti határozatát megküldi a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.

(7) A (4) bekezdés szerinti közös határozat, valamint Magyarországtól eltérő fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által fióktelepet rendszerszinten jelentősnek minősítő határozat Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.

175/B. §212 Ha magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás más EGT-államban rendszerszinten jelentős fióktelepet létesít, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, amennyiben a befektetési vállalkozásnál vagy olyan vállalkozásnál, amelyre a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed az összevont alapú felügyelet, információt szerez olyan kedvezőtlen fejlemény bekövetkezéséről, amely súlyosan érintheti a befektetési vállalkozást. Értesítést küld továbbá akkor is, ha a befektetési vállalkozással szemben jelentős szankciót, intézkedést alkalmazott, ideértve a 164. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti felügyeleti intézkedést.

A fogadó EGT-állami felügyelési feladatok
és hatáskörök

176. §213 A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40–51. §-ban, 55–56. §-ban, 62–65. §-ban, 67–69. §-ban, 73–76. §-ban és 151–153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.

177. § (1)214 Ha a Felügyelet a Magyar Köztársaság területén más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető határon átnyúló tevékenysége vagy a Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe esetében jogszabályban vagy a jogszabály szerinti szabályzatban foglalt rendelkezés megsértését tapasztalja, a befektetők védelme érdekében a 164. § (1) bekezdésének a), b), e), h), m), n), p) és s) pontjaiban foglalt intézkedést hozhat, továbbá a 179. § szerinti esetben alkalmazhatja az Fttv.-ben meghatározott jogkövetkezményeket.

(2) A 176. §-ban nem említett rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(3) Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán vagy azok ellenében, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe továbbra is a jogszabályban vagy a jogszabály szerinti szabályzatban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.

(4) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt és a Bizottságot.

178. § A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységével kapcsolatosan, statisztikai célból a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó kötelezettséggel azonos adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

178/A. §215 (1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén – a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján – meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát részletesen tájékoztatja.

(2) Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.

178/B. §216 A Felügyelet a multilaterális kereskedési rendszer fogadó tagállama felügyeleti hatóságának kérésére tájékoztatást ad a multilaterális kereskedési rendszer tagjairól.

XXX. Fejezet

ELJÁRÁS A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI KERESKEDELMI GYAKORLATRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN217

179. §218 A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az Fttv.-ben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint, ha a jogsértés az Fttv. 2. §-ának a) pontja értelmében vett fogyasztót érint, vagy ha lakossági ügyfelet, illetve olyan leendő szerződő felet érint, aki a szerződés hatálybalépését követően lakossági ügyfélnek minősül, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági ügyfél (leendő szerződő fél) az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazó rendelkezések

180. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének, a kiegészítő szolgáltatás nyújtásának és az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásának személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit,

b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, a kiegészítő szolgáltatást nyújtó és az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás keretében kötött szerződések kötelező tartalmi elemeit,

c) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait,

d) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait,

e) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,

f) a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,219

g) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,220

h)221 a javadalmazási politikának az érintett befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2)222

Hatálybalépés

181. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. december 1-jén lép hatályba.

(2)223

(3)224

(4)225

(5)226

Átmeneti rendelkezések227

182. §228 (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 159. § (2) bekezdésével megállapított 4. mellékletben foglalt javadalmazási politikára vonatkozó belső szabályzatra, valamint javadalmazási bizottság felállítására vonatkozó követelményeknek a befektetési vállalkozás legkésőbb 2011. május 31-től köteles megfelelni.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan értékpapírt vagy alapvető kölcsöntőkét, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint megfelel az alapvető tőkével szembeni követelményeknek, de 2011. január 1-től nem felel meg a 2. melléklet 3., 6., 7. vagy 10. pontjában foglalt követelményeknek, 2040. december 31-ig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkével, vagy az alapvető kölcsöntőkével szembeni feltételeknek azzal, hogy ezen értékpapír vagy alapvető kölcsöntőke alapvető tőkébe történő beszámíthatóságánál a következő korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) 2020. január 1-től 2029. december 31-ig legfeljebb az alapvető tőke 20%-a lehet;

b) 2030. január 1-től legfeljebb az alapvető tőke 10%-a lehet.

(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő olyan kölcsönt, amely az e törvény 2010. december 31-én hatályos 2. melléklete szerint járulékos kölcsöntőkének minősül, 2025. december 31-éig úgy kell tekinteni, mint ami megfelel a járulékos kölcsöntőkével szembeni feltételeknek.

(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépésekor már meglévő, a befektetési vállalkozás által visszavásárolt és a mérlegben eszközök között kimutatott saját kibocsátású alapvető kölcsöntőke, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét 2011. december 31-ig nem kell levonni a szavatoló tőke kiszámításakor.

Jogharmonizációs záradék

183. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről,

d)229 az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Módosuló jogszabályok

184. §230

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról
és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

185. §231

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

186. §232

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló
1997. évi XXX. törvény módosítása

187. §233

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló
1997. évi CXXXII. törvény módosítása

188. §234

A fogyasztóvédelemről szóló
1997. évi CLV. törvény módosítása

189. §235

A tőkepiacról szóló
2001. évi CXX. törvény módosítása

190–214. §236

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló
2003. évi LX. törvény módosítása

215. §237

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása

216. §238

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004. évi XXXIV. törvény módosítása

217. §239

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi
ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló
2005. évi XXV. törvény módosítása

218. §240

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló
2007. évi CXVII. törvény módosítása

219. §241

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

220. §242

1. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez

1. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

2. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,

3. Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,

4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,

5. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

6. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,

7. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,

8.243 Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,

9.244 Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

10.245 Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,

11.246 Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

12.247 Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,

13.248 Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,

14.249 MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény,

15.250 Pmtv.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,

16.251 Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,

17.252

18.253 Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

19.254 Sztv.: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,

20.255 Tétv.: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,

21.256 Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,

22.257 Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény.

2. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez258


A szavatoló tőke számítása

1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.

2. Az alapvető tőke a 3–5. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 6–9. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.

3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) befizetett jegyzett tőke, ideértve a következő részvényfajtákat, ha megfelel a 6. pontban meghatározott feltételeknek:
aa) törzsrészvény,
ab) elsőbbségi részvény,
ac) dolgozói részvény,
ad) külön törvényben vagy jogszabályban meghatározott egyéb elsőbbségi jogot biztosító részvény,
b) tőketartalék,
c) lekötött tartalék,
d) általános tartalék,
e) eredménytartalék, ha pozitív,
f) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív, és nem tartalmaz semmilyen előrelátható kifizetést, vagy osztalékot,
g) vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, ideértve a kamatozó részvényeket, a visszaváltható részvényeket és mindazon jegyzett tőkébe tartozó részvényeket, amelyek nem tartoznak az a) pont alá és megfelelnek a 7. pontban meghatározott feltételeknek,
h) alapvető kölcsöntőke.

4. A – külön jogszabályban meghatározott – értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnál a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.

5. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke,
b) immateriális javak,
c) eredménytartalék, ha negatív,
d) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatolótőke-számítás esetén az évközi negatív eredmény,
e) kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalékhiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is), amennyiben a hiány a szavatoló tőkéből más jogcímen nem kerül levonásra,
f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének a 13. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része,
g) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete).

6. A 3. pont a) alpontja szerinti befizetett jegyzett tőkében olyan részvény vehető figyelembe, amely
a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban az utolsó helyen áll,
b) a névértékhez képest előre rögzített mértékű osztalék-, vagy kamatfizetésre nem jogosít,
c) az elmúlt év vagy évek elmaradt osztalék vagy kamat kifizetésére a későbbi időszakban jogosító, kumulatív tulajdonsággal nem rendelkezik.

7. A 3. pont g) alpontja szerinti vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének minősül minden olyan részvény, amely nem felel meg a 6. pontban foglalt feltételeknek, de teljesíti a következőket:
a) a felszámolás során a kielégítési rangsorban a járulékos tőkében szereplő eszközök után következik,
b) visszaváltásuk, illetve visszavásárlásuk a befektetési vállalkozás mérlegelési joga,
c) kibocsátástól számított 5 évnél korábban nem válthatók, illetve vásárolhatók vissza,
d) a jegyzési dokumentáció feltételei olyanok, hogy a visszaváltásra, visszavásárlásra vonatkozó ösztönzés mérsékelt, és hatása 10 évnél nem korábban jelentkezik,
e) visszaváltásukhoz, illetve visszavásárlásukhoz felügyeleti engedély kell,
f) a befektetési vállalkozás a jegyzési dokumentáció alapján bármikor jogosult arra, hogy meghatározatlan ideig ne fizessen osztalékot vagy kamatot, anélkül, hogy az elmaradt osztalék vagy kamat fizetésére a későbbiekben bármilyen kötelezettsége lenne,
g) a jegyzési dokumentációban szereplő osztalék, kamat és egyéb kifizetési feltételek olyanok, hogy azok nem akadályozzák a befektetési vállalkozás szükség esetén történő feltőkésítését,
h) a Felügyelet a részvény visszaváltásához szükséges előzetes hozzájáruláshoz előírhatja a befektetési vállalkozás számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető tőkeelem biztosításával a szavatoló tőke felemelését,
i) a Felügyelet törölheti a részvény visszaváltását, osztalék vagy kamat kifizetését, ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
j) a Felügyelet engedélyezheti a visszaváltást, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen részvények adóügyi vagy szabályozói minősítése,
k) a befektetési vállalkozás köteles törölni az osztalék-, vagy kamatfizetést, ha nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
l) a Felügyelet előírhatja az osztalék-, vagy kamatfizetés törlését a befektetési vállalkozás pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a befektetési vállalkozás jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
m) a Felügyelet az i) és l) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja a részvénynek a 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítést.

8. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.

9. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe vennie.

10. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) a kölcsönszerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás folyamatos működése mellett is a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe, és a kölcsönt nyújtó követelése felszámolási eljárás esetén a törlesztések sorrendjében a járulékos kölcsöntőke után áll,
c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – határozatlan vagy eredetileg legalább 30 éves futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább 5 év futamidő elteltét követően mondható fel, törleszthető, váltható vagy vásárolható vissza,
d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok tartalmazhatnak egy vagy több visszaváltási opciót, melynek lehívása kizárólag a befektetési vállalkozás döntésétől függ,
e) tőketörlesztés – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is – a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) a Felügyelet a kölcsön felmondásához, az értékpapír visszaváltásához és visszavásárlásához szükséges előzetes hozzájárulás esetén előírhatja a befektetési vállalkozás számára ugyanolyan vagy jobb minőségű alapvető kölcsöntőke vagy jegyzett tőke biztosításával a szavatoló tőke felemelését,
g) a Felügyelet törölheti a kölcsön felmondását, értékpapír visszaváltását, visszavásárlását, kamat kifizetését, ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdése szerinti tőkekövetelményt,
h) a Felügyelet engedélyezheti a lejárattal rendelkező vagy a lejárat nélküli kölcsönök lejárat előtti visszaváltását, visszavásárlását, ha a kibocsátás időpontjában előre nem látott módon megváltozik az ilyen kölcsönök adóügyi vagy szabályozói minősítése,
i) amennyiben egy határozatlan futamidejű kölcsön, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve értékpapírban foglalt jogok mérsékelt ösztönzést tartalmaznak a visszaváltásra vagy visszavásárlásra, akkor ilyen tőketörlesztés a futamidő első 10 évében nem lehetséges,
j) határozott futamidejű kölcsön-, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmazhatnak, ami a futamidő lejárata előtti visszafizetésre ösztönöz,
k) a befektetési vállalkozás a kamatfizetést törölheti,
l) a befektetési vállalkozás köteles törölni a kamatfizetést, ha nem teljesíti a 105. § (1) és (5) bekezdés szerinti tőkekövetelményt,
m) a Felügyelet előírhatja a kamatfizetés törlését a befektetési vállalkozás pénzügyi és fizetőképességi helyzete alapján azzal, hogy a befektetési vállalkozás jogosult a kifizetést új részvény kibocsátásával helyettesíteni, amely kibocsátás nem ronthatja a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetét, és amely kibocsátást a Felügyelet további feltételekhez kötheti,
n) ha egy adott évben a k)–m) alpontokban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,
o) ha a befektetési vállalkozás a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kölcsönnyújtó – ezen a jogcímen – nem jogosult a befektetési vállalkozás felszámolását kezdeményezni,
p) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben,
q) a Felügyelet a g) és m) alpontban foglalt intézkedéseivel egyidejűleg előírhatja az alapvető kölcsöntőke 3. pont a) alpontja szerinti részvénnyel való helyettesítését.

11. a) Amennyiben a befektetési vállalkozás több alapvető, illetve járulékos kölcsöntőkét bocsátott ki, a kölcsöntőke tulajdonosai számára megfelelő tájékoztatást kell adnia a kölcsöntőke adósságrendezésbe való bevonásának lehetőségéről, az adott kölcsöntőke elem kielégítési sorrendben elfoglalt helyéről, valamint a különböző kibocsátású kölcsöntőkék egymáshoz viszonyított helyéről az adósságbevonási, illetve -kielégítési sorrendben.
b) Ha az alapvető és járulékos kölcsöntőke különleges célú gazdasági egységen keresztül kerül kibocsátásra, akkor a 10. pontban foglaltak teljesülése esetén átválthatónak kell lennie a befektetési vállalkozás által közvetlenül kibocsátott kölcsöntőkére azzal, hogy a kölcsöntőkenyújtók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe, mintha a kölcsöntőkét a befektetési vállalkozás közvetlenül bocsátotta volna ki. A különleges célú gazdasági egység egyéb tevékenységet üzletszerűen nem végezhet.

12. A szavatoló tőke számítása során az alapvető kölcsöntőkéből le kell vonni a befektetési vállalkozás által visszavásárolt, saját kibocsátású, alapvető kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.

13. A vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkének és az alapvető kölcsöntőkének az alapvető tőkébe történő együttes beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) az alapvető tőke legfeljebb 50%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke, amely kötelezően olyan részvényre váltandó a kibocsátáskor meghatározott átváltási mechanizmus szerint a befektetési vállalkozás pénzügyi és tőkehelyzetét veszélyeztető esemény bekövetkezése esetén, vagy ha ezt a Felügyelet előírja, amely a 3. pont a) alpontja alapján figyelembe vehető, és megfelel a 6. pontban foglalt feltételeknek,
b) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 35%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, és alapvető kölcsöntőke, amely határozatlan futamidejű, és amelyhez nem kapcsolódik visszaváltásra vagy visszavásárlásra ösztönző rendelkezés, de az a) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át,
c) az alapvető tőke együttesen legfeljebb 15%-a lehet olyan vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke, és alapvető kölcsöntőke, amely lejárattal rendelkezik, vagy amelyhez visszaváltásra vagy visszavásárlásra mérsékelt ösztönző rendelkezés kapcsolódik, de az a) és b) pontban jelzett tőkeelemekkel együttes részesedésük sem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

14. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett elsőbbségi részvények, továbbá minden egyéb részvény, amely nem felel meg a 6. vagy 7. pontban foglalt feltételeknek,
b) értékelési tartalék,
c) alárendelt kölcsöntőke,
d) járulékos kölcsöntőke,
e) a 13. pontban meghatározott mértéket meghaladó vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőke és alapvető kölcsöntőke,
f) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.

15. Ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 14. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.

16. A járulékos tőke negatív összetevője:
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.

17. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a) kielégíti a 10. pont a)–m) és o)–q) alpontban meghatározott feltételeket, és
b) ha egy adott évben a 10. pont k) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 10. pont k) alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.

18. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén nem került visszaváltásra vagy visszavásárlásra, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek, valamint az alapvető és járulékos kölcsöntőkenyújtók előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – eredeti futamideje 5 évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb 5 év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb 5 év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d) a kölcsönszerződés, illetve az értékpapírban foglalt jogok semminemű olyan feltételt nem tartalmaznak, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e) tőketörlesztés – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszaváltását és visszavásárlását is – az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.

19. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – fokozatosan, évente 20%-kal egyenlő arányban – csökkenteni kell.

20. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.

21. A szavatoló tőke számítása során a járulékos és alárendelt kölcsöntőkéből le kell vonni a befektetési vállalkozás által visszavásárolt, saját kibocsátású, járulékos vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő, mérlegben az eszközök között kimutatott értékpapírok könyv szerinti értékét.

22. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.

23. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,
b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alapvető, járulékos és alárendelt kölcsöntőke, valamint a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.

24. A 23. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50–50%-os arányban kell levonni:
a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét – ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik –, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a minősített befolyásnak nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1–23. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke 10%-át meghaladó részét,
c) ha a befektetési vállalkozás a hitelkockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének – a külön jogszabály szerinti – az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén a részvénykitettségek várható vesztesége összegét,
d) azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati súlyt rendel, ha a befektetési vállalkozás ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem veszi figyelembe,
e) a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.

25. Ha a 23. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladja a 24. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető tőke értékéből kell levonni.

26. A 12., 21. és a 24. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó – a 14. pont f) alpontjában és a 24. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított – szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 101. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.

27. A 12., 21. és a 24. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 101. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások során érvényesíteni kell a 23. pontban meghatározott korlátozásokat.

28. A szavatoló tőke a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja és a 105. § (5) bekezdése alkalmazásában a 27. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.

29. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az lapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 27. pontban foglalt levonások és a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja, a 105. § (5) bekezdése és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 23. pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.

30. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel a 18. pont a), b), d), e) és f) alpontjaiban rögzített feltételeknek,
b) eredeti futamideje legalább két év,
c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.

31. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének 200%-át.

3. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez

A portfóliókezelési tevékenységet végző által a kezelt portfólión elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának és közzétételének szabályai, elvei

1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.

2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.

3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.

4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.

5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.

6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.

7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.

8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.

9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.

10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.

11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.

12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.

13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.

14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.

15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.

16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.

17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.

18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.

19. A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.

4. melléklet a 2007. évi CXXXVIII. törvényhez259

Javadalmazási politika

1. A befektetési vállalkozás méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben belső szabályzatban meghatározott javadalmazási politikával rendelkezik.

2. A javadalmazási politika hatálya a befektetési vállalkozás vezető állású személyeire, valamint a belső szabályzatban meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázatvállalására.

3. A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elő kell segítenie annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politikának a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban kell állnia, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket kell tartalmaznia.

4. A javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazni kell, amelyekre az összevont alapú felügyelet a befektetési vállalkozással együttesen kiterjed.

5. A javadalmazási politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, amelyet legalább évente a befektetési vállalkozás belső ellenőrzése vizsgál felül.

6. Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző naptári évben az egyes hónapokban végrehajtott megbízásainak összértéke átlagosan meghaladja az ötmilliárd forintot, és a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízásainak összértéke meghaladja a hatvanmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel, amely felügyeli a kockázatkezelésért és a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető javadalmazását, valamint előkészíti a javadalmazásra vonatkozó döntéseket a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeinek figyelembevételével. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látják el szervezeti egység vezetését.

7. A befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia a teljes javadalmazáson belül az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányát. A befektetési vállalkozás belső szabályzatban rögzíti a teljes javadalmazáson belül az alapbér hányadát, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy rugalmas javadalmazási politika érvényesülhessen, és lehetőség legyen arra, hogy adott esetben a teljes javadalmazás kizárólag alapbérből álljon.

8. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló –, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelésnek többéves időtávra kell kiterjednie, a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre lehet. A teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.

9. A teljesítményjavadalmazás legalább 50%-a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következőkből áll:

a) az érintett befektetési vállalkozás részvényei vagy tulajdoni részesedései az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a szabályozott piacra be nem vezetett befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközök vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközök, és

b) adott esetben a 2. számú melléklet 13. a) pontja szerinti más – a befektetési vállalkozás jogi formáját és abból eredő sajátosságait figyelembevevő – eszközök, amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.

10. Amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi teljesítménye a belső szabályzatban meghatározottak szerinti mértékben azért romlik, mert az adott vezető állású személy, munkavállaló túlzott kockázatot vállalt, a vezető állású személy, munkavállaló kifizetendő teljesítményjavadalmazását csökkenteni kell.

11. A teljesítményjavadalmazás legalább 40%-át – a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60%-át – halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően 3 évnél rövidebb időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony megszűnésekor, egyébként 3–5 éves időszak alatt kell kifizetni.

12. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti azt, hogy a befektetési vállalkozás nem tudja a szükséges mértékben megerősíteni a tőkéjét, és kifizetéskor a befektetési vállalkozás nem alkalmazhat olyan módszereket, amelyek nem állnak összhangban a javadalmazási politika elveinek teljesülésével.

13. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat.

14. Ha a befektetési vállalkozás a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, annak összhangban kell állnia a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár, a befektetési vállalkozásnak a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével kell kifizetnie ezen juttatásokat a 9. pontban meghatározott eszközök formájában.

15. A befektetési vállalkozás ellenőrzési feladatokat végző munkavállalói javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

16. A befektetési vállalkozás vezető állású személye, munkavállalója nem köthet olyan fedezeti ügyletet, amely a javadalmazására vonatkozó szerződésben foglalt kockázatvállalás hatásait kiküszöbölné.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. november 28.

2

A 2. § f) pontja a 2009: CL. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 129. §-ával megállapított szöveg.

4

A 3. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 115. §-ával megállapított szöveg.

5

A 4. § (2) bekezdés 5. pontja a 2010: CLIX. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 4. § (2) bekezdésének új 6. pontját a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 6–70. pont számozását 7–71. pontra változtatva.

7

A 4. § (2) bekezdés 6. pont a) alpontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

8

A 4. § (2) bekezdése eredeti 6. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 7. pontra változtatta.

9

A 4. § (2) bekezdése eredeti 7. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 8. pontra változtatta.

10

A 4. § (2) bekezdése eredeti 8. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 9. pontra változtatta.

11

A 4. § (2) bekezdése eredeti 9. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 10. pontra változtatta.

12

A 4. § (2) bekezdése eredeti 10. pontjának számozását 11. pontra változtatta és szövegét megállapította a 2008: CIII. törvény 130. § (1)–(2) bekezdése.

13

A 4. § (2) bekezdése eredeti 11. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 12. pontra változtatta.

14

A 4. § (2) bekezdése eredeti 12. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 13. pontra változtatta.

15

A 4. § (2) bekezdése eredeti 13. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 14. pontra változtatta.

16

A 4. § (2) bekezdése eredeti 14. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 15. pontra változtatta.

17

A 4. § (2) bekezdése eredeti 15. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 16. pontra változtatta.

18

A 4. § (2) bekezdése eredeti 16. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 17. pontra változtatta.

19

A 4. § (2) bekezdése eredeti 17. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 18. pontra változtatta.

20

A 4. § (2) bekezdése eredeti 18. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 19. pontra változtatta.

21

A 4. § (2) bekezdése eredeti 19. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 20. pontra változtatta.

22

A 4. § (2) bekezdése eredeti 20. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 21. pontra változtatta.

23

A 4. § (2) bekezdése eredeti 21. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 22. pontra változtatta.

24

A 4. § (2) bekezdése eredeti 22. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 23. pontra változtatta.

25

A 4. § (2) bekezdése eredeti 23. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 24. pontra változtatta.

26

A 4. § (2) bekezdése eredeti 24. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 25. pontra változtatta.

27

A 4. § (2) bekezdése eredeti 25. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 26. pontra változtatta.

28

A 4. § (2) bekezdése eredeti 26. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 27. pontra változtatta.

29

A 4. § (2) bekezdése eredeti 27. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 28. pontra változtatta.

30

A 4. § (2) bekezdése eredeti 28. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 29. pontra változtatta.

31

A 4. § (2) bekezdése eredeti 29. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 30. pontra változtatta.

32

A 4. § (2) bekezdése eredeti 30. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 31. pontra változtatta.

33

A 4. § (2) bekezdése eredeti 31. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 32. pontra változtatta.

34

A 4. § (2) bekezdése eredeti 32. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 33. pontra változtatta.

35

A 4. § (2) bekezdése eredeti 33. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 34. pontra változtatta.

36

A 4. § (2) bekezdése eredeti 34. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 35. pontra változtatta.

37

A 4. § (2) bekezdése eredeti 35. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 36. pontra változtatta.

38

A 4. § (2) bekezdése eredeti 36. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 37. pontra változtatta.

39

A 4. § (2) bekezdése eredeti 37. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 38. pontra változtatta.

40

A 4. § (2) bekezdése eredeti 38. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 39. pontra változtatta.

41

A 4. § (2) bekezdése eredeti 39. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 40. pontra változtatta.

42

A 4. § (2) bekezdése eredeti 40. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 41. pontra változtatta.

43

A 4. § (2) bekezdése eredeti 41. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 42. pontra változtatta.

44

A 4. § (2) bekezdése eredeti 42. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 43. pontra változtatta.

45

A 4. § (2) bekezdése eredeti 43. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 44. pontra változtatta.

46

A 4. § (2) bekezdése eredeti 44. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 45. pontra változtatta.

47

A 4. § (2) bekezdése eredeti 45. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 46. pontra változtatta.

48

A 4. § (2) bekezdése eredeti 46. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 47. pontra változtatta.

49

A 4. § (2) bekezdése eredeti 47. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 48. pontra változtatta.

50

A 4. § (2) bekezdése eredeti 48. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 49. pontra változtatta.

51

A 4. § (2) bekezdése eredeti 49. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 50. pontra változtatta.

52

A 4. § (2) bekezdése eredeti 50. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 51. pontra változtatta, szövege a 2009: CL. törvény 116. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 4. § (2) bekezdése eredeti 51. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 52. pontra változtatta.

54

A 4. § (2) bekezdése eredeti 52. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 53. pontra változtatta.

55

A 4. § (2) bekezdése eredeti 53. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 54. pontra változtatta.

56

A 4. § (2) bekezdése eredeti 54. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 55. pontra változtatta.

57

A 4. § (2) bekezdése eredeti 55. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 56. pontra változtatta.

58

A 4. § (2) bekezdése eredeti 56. pontjának számozását 57. pontra változtatta és szövegét megállapította a 2008: CIII. törvény 130. § (1) és (3) bekezdése.

59

A 4. § (2) bekezdése eredeti 57. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 58. pontra változtatta.

60

A 4. § (2) bekezdése eredeti 58. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 59. pontra változtatta.

61

A 4. § (2) bekezdése eredeti 59. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 60. pontra változtatta.

62

A 4. § (2) bekezdése eredeti 60. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 61. pontra változtatta.

63

A 4. § (2) bekezdése eredeti 61. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 62. pontra változtatta.

64

A 4. § (2) bekezdése eredeti 62. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 63. pontra változtatta.

65

A 4. § (2) bekezdése eredeti 63. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 64. pontra változtatta.

66

A 4. § (2) bekezdése eredeti 64. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 65. pontra változtatta.

67

A 4. § (2) bekezdése eredeti 65. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 66. pontra változtatta.

68

A 4. § (2) bekezdése eredeti 66. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 67. pontra változtatta.

69

A 4. § (2) bekezdés 67. a) pont aa) alpontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

70

A 4. § (2) bekezdés 67. a) pont ab)–ad) alpontját a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

71

A 4. § (2) bekezdése eredeti 67. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 68. pontra változtatta.

72

A 4. § (2) bekezdése eredeti 68. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 69. pontra változtatta.

73

A 4. § (2) bekezdése eredeti 69. pontjának számozását 70. pontra változtatta és szövegét megállapította a 2008: CIII. törvény 130. § (1) és (4) bekezdése.

74

A 4. § (2) bekezdése eredeti 70. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 71. pontra változtatta.

75

A 4. § (2) bekezdés 72. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

76

A 4. § (2) bekezdés 73. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

77

A 4. § (2) bekezdés 74. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

78

A 4. § (2) bekezdés 75. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

79

A 4. § (2) bekezdés 76. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

80

A 4. § (2) bekezdés 77. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

81

A 4. § (2) bekezdés 78. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

82

A 4. § (2) bekezdés 79. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

83

A 4. § (2) bekezdés 80. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

84

A 4. § (2) bekezdés 81. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

85

A 4. § (2) bekezdés 82. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

86

A 4. § (2) bekezdés 83. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

87

A 4. § (2) bekezdés 84. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

88

Az 5. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CL. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.

89

A 8. § (5) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

90

A 8. § (5) bekezdés h) pontját a 2010: CLIX. törvény 143. §-a iktatta be.

91

A 9. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

92

A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

93

A 17. § (1) bekezdés f) pontját a 2010: CLIX. törvény 144. §-a iktatta be.

94

A 17. § (1) bekezdés g) pontját a 2010: CLIX. törvény 144. §-a iktatta be.

95

A 19. § (3) bekezdését a 2009: CL. törvény 120. §-a iktatta be.

96

A 20. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 121. §-ával megállapított szöveg.

97

A 27. § (7) bekezdése a 2009: CL. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 27. § új (9) bekezdését a 2009: CL. törvény 122. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva.

99

A 27. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 122. § (2) bekezdése.

100

A 28. § (1) bekezdés p) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

101

A 28. § (1) bekezdésének w) pontját a 2008: CIII. törvény 132. § (1) bekezdése iktatta be.

102

A 28. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be.

103

A 33. § (1) bekezdés l) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

104

A IX. FEJEZET címe a 2008: CIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

105

A 37. §-t megelőző alcím a 2008: CIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

106

A 37. § a 2009: CX. törvény 63. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján 2010. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

107

A 37. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CL. törvény 123. §-ával megállapított szöveg.

108

A 37/A. §-t a 2008: CIII. törvény 134. §-a iktatta be. E módosító törvény 176. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy a 2009. január 1. napján már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a 2007: CXXXVIII. törvény minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

109

A 37/B. §-t a 2008: CIII. törvény 134. §-a iktatta be. E módosító törvény 176. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy a 2009. január 1. napján már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a 2007: CXXXVIII. törvény minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

110

A 38. § a 2008: CIII. törvény 135. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 176. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy a 2009. január 1. napján már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a 2007: CXXXVIII. törvény minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

111

A 38. § (3) bekezdés második mondatát a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

112

A 38. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

113

A 38/A. §-t a 2008: CIII. törvény 136. §-a iktatta be.

114

A 39. §-t a 2008: CIII. törvény 137. §-ával megállapított szöveg.

115

A 43. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 138. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A 43. § (3) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 138. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

117

A 43. § (5) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.

118

A 43. § (7) bekezdésének b) pontja a 2008: CIII. törvény 138. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

119

A 43. § (12) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 138. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

120

A 45. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 139. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

121

A 45. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 145. §-ával megállapított szöveg.

122

A 47. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 140. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

123

A 47. § (3) bekezdésének c) pontja a 2008: CIII. törvény 140. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

124

Az 51. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 141. §-ával megállapított szöveg.

125

Az 54. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: CIII. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

126

Az 54. § (1) bekezdésének e) pontja a 2008: CIII. törvény 142. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

127

Az 59. § (1) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 146. §-ával megállapított szöveg.

128

A 62. § (6) bekezdése a 2008: CIII. törvény 143. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

129

A 62. § (7) bekezdése a 2008: CIII. törvény 143. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

130

A 63. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.

131

A 68. § (6) bekezdése a 2008: CIII. törvény 144. §-ával megállapított szöveg.

132

A 68. § (9) bekezdését a 2009: CL. törvény 126. §-a iktatta be.

133

A 69. § (5) bekezdése a 2008: CIII. törvény 145. §-ával megállapított szöveg.

134

A 72. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 146. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 72. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 146. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

136

A 73. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 127. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 73. § új (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva.

138

A 73. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 127. § (2) bekezdése.

139

A 73. § (6) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.

140

A 74. § (5) bekezdése a 2009: CL. törvény 128. §-ával megállapított szöveg.

141

A 74. § (6) bekezdése a 2009: CL. törvény 128. §-ával megállapított szöveg.

142

A 74. § (7) bekezdését a 2009: CL. törvény 128. §-a iktatta be.

143

A 76. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 129. §-ával megállapított szöveg.

144

A 77. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 147. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

145

A 77. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 147. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 77. § (3) bekezdése a 2009: CL. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.

147

A 77. § (5) bekezdése a 2008: CIII. törvény 147. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

148

A 77. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 147. § (4) bekezdése iktatta be.

149

A 81. § (4) bekezdését a 2009: CL. törvény 131. §-a iktatta be.

150

A 85. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 148. §-ával megállapított szöveg.

151

A 94. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 152. §-a szerint módosított szöveg.

152

A 95. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CL. törvény 132. §-ával megállapított szöveg.

153

A 97. § (1) bekezdésének f) pontja a 2008: CIII. törvény 149. §-ával megállapított szöveg.

154

A 100. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CLIX. törvény 148. §-a iktatta be.

155

A 101. § a 2010: CLIX. törvény 149. §-ával megállapított szöveg.

156

A 105/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 150. §-a iktatta be.

157

A 108. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 150. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

158

A 108. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 150. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

159

A 108. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

160

A 108. § (5) bekezdése a 2009: CL. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

161

A 108. § (6) bekezdése a 2009: CL. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

162

A 108. § (7) bekezdését a 2009: CL. törvény 133. §-a iktatta be.

163

A 109. § a 2009: CL. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.

164

A 110. § a 2009: CL. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.

165

A 114. § (4) bekezdés a) pontja a 2009: CL. törvény 136. §-ával megállapított szöveg.

166

A 115. § (4) bekezdése a 2010: CLIX. törvény 151. §-ával megállapított szöveg.

167

A 116. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CL. törvény 136. §-ával megállapított szöveg.

168

A 117. § (2) bekezdés i) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

169

A 117. § (3) bekezdés d) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

170

A 118. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: XIII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 118. § (3) bekezdés j) pontja a 2011: XIII. törvény 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

172

A 118. § (3) bekezdés k) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

173

A 118. § (7) bekezdése a 2007: CLXXX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

174

A 118. § (8) bekezdését a 2007: CLXXX. törvény 21. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

175

A 120. § e) pontja a 2008: CIII. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

176

A 120. § f) pontja a 2008: CIII. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

177

A 120. § l) pontja e törvény 220. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 120. § n) pontját a 2010: CLIX. törvény 152. §-a iktatta be.

179

A 120. § o) pontját a 2010: CLIX. törvény 152. §-a iktatta be.

180

A 120. § p) pontját a 2010: CLIX. törvény 152. §-a iktatta be.

181

A 121. § a 2009: CXLVIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

182

A 121. § (8) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 132. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

183

A 121. § (14) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

184

A 121. § (15) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

185

A 124. § (2) bekezdése a 2010: CLVIII. törvény 132. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

186

A 126. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

187

A 126. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

188

A 136. § (4) bekezdése a 2008: CIII. törvény 154. §-ával megállapított szöveg.

189

A 144. § (4) bekezdése a 2008: CIII. törvény 155. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a folyamatban lévő engedélyezési eljárásban; (3) bekezdése alapján az engedéllyel rendelkező szervezetnek 2009. március 31-ig kell megfelelnie a 144. § (4) bekezdésben foglaltaknak.

190

A 150. § (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 138. §-a iktatta be.

191

A 152. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

192

A 154. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 154. §-ával megállapított szöveg.

193

A NYOLCADIK RÉSZ címe a 2008: XLVII. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

194

A 158. §-t megelőző alcímet és a 158. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

195

A 159. § (1) bekezdés f) pontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

196

A 161. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 139. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

197

A 161. § (3) bekezdését a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

198

A 161. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CL. törvény 139. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 161. § (4) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 156. §-ával megállapított szöveg.

200

A 162. § (2) bekezdés e) pontja a 2010: CLIX. törvény 155. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

201

A 162. § (2a) bekezdését a 2010: CLIX. törvény 155. § (2) bekezdése iktatta be.

202

A 164. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.

203

A 164. § (1) bekezdés u) pontja a 2009: CL. törvény 140. §-ával megállapított szöveg.

204

A 166. § (2) bekezdését a 2009: LVI. törvény 255. § 6. pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

205

A 167. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

206

A 168. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 392. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

207

A 170. § (1)–(2) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

208

A 171. § (5) bekezdését a 2008: CIII. törvény 158. §-a iktatta be.

209

A 174. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 392. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

210

A 175/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 156. §-a iktatta be.

211

A 175/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 156. §-a iktatta be.

212

A 175/B. §-t a 2010: CLIX. törvény 156. §-a iktatta be.

213

A 176. § a 2009: CL. törvény 141. §-ával megállapított szöveg.

214

A 177. § (1) bekezdése a 2008: XLVII. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 53. § (18) bekezdésének a) pontja alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 1. napját követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

215

A 178/A. §-t a 2009: CL. törvény 142. §-a iktatta be.

216

A 178/B. §-t a 2009: CL. törvény 142. §-a iktatta be.

217

A XXX. Fejezet címe a 2008: XLVII. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

218

A 179. § a 2009: CXLVIII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

221

A 180. § (1) bekezdés h) pontját a 2010: CLIX. törvény 157. §-a iktatta be.

222

A 180. § (2) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

223

A 181. § (2) bekezdése e törvény 181. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette.

224

A 181. § (3) bekezdése e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

225

A 181. § (4) bekezdése ugyenezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

226

A 181. § (5) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

227

A 182. §-t megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 158. §-a iktatta be.

228

A 182. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, a 182. §-t újonnan a 2010: CLIX. törvény 158. §-a iktatta be.

229

A 183. § (1) bekezdésének d) pontját a 2008: CIII. törvény 159. §-a iktatta be.

230

A 184. § és alcíme e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

231

A 185. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

232

A 186. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

233

A 187. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

234

A 188. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

235

A 189. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

236

A 190–214. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

237

A 215. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

238

A 216. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

239

A 217. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

240

A 218. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

241

A 219. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

242

A 220. § e törvény 181. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette.

243

Az 1. melléklet új 8. pontját a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 8–15. pont számozását 9–16. pontra változtatva.

244

Az 1. melléklet eredeti 8. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 9. pontra változtatta.

245

Az 1. melléklet eredeti 9. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 10. pontra változtatta.

246

Az 1. melléklet eredeti 10. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 11. pontra változtatta.

247

Az 1. melléklet eredeti 11. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 12. pontra változtatta.

248

Az 1. melléklet eredeti 12. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 13. pontra változtatta.

249

Az 1. melléklet eredeti 13. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 14. pontra változtatta.

250

Az 1. melléklet 14. pontja e törvény 220. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet eredeti 14. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 15. pontra változtatta.

251

Az 1. melléklet eredeti 15. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 16. pontra változtatta, szövege a 2009: CL. törvény 143. §-ával megállapított szöveg.

252

Az 1. melléklet eredeti 16. pontjának számozása 17. pontra változott a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján; a pontot hatályon kívül helyezte e módosító törvény 54. §-ának t) pontja.

253

Az 1. melléklet eredeti 17. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 18. pontra változott.

254

Az 1. melléklet eredeti 18. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 19. pontra változott.

255

Az 1. melléklet eredeti 19. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 20. pontra változott.

256

Az 1. melléklet eredeti 20. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 21. pontra változott.

257

Az 1. melléklet eredeti 21. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 22. pontra változott.

258

A 2. melléklet a 2010: CLIX. törvény 159. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

259

A 4. mellékletet a 2010: CLIX. törvény 159. § (2) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére