• Tartalom

2007. évi CXXXVIII. törvény

2007. évi CXXXVIII. törvény

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól1

2015.09.01.

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a)2 a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett

aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás),

ac) árutőzsdei szolgáltatásra,

b)3 a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

bb) kiegészítő szolgáltatására, és

c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,

b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag

da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és

db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően

végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,

f)4 arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik, kivéve, ha ez a személy vagy szervezet olyan csoport része, melynek főtevékenysége e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység.

3. § (1)5 A 8. §, a 13. §, a 17. § (3)–(5) bekezdése, a 20/A–20/B. §, a 22. §, a 24–24/G. §, a 26/A. §, a 27–31. §, a 37–39. §, a 97–107. §, a 110/A–110/Q. §, a 121. §, a 123. § (8)–(9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–141. §, a 155–170. § és a 172–175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett, és

b) a kincstárnak az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(2)6 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre – a 8. § (5) bekezdése, a 13. §, a 15–17. §, a 19/A–20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)–(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A–24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 37–39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97–99. §, a 100. § (1) bekezdés e) pontja, a 101–106. §, a XX/A. Fejezet, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124–127. § (1) és (2) bekezdése, a 128–135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137–139. §, a 162–163/B. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.

(3)7 A Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő a Kbftv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat, azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében a VII. Fejezetben, – a 73–78. § kivételével – a Negyedik Részben, valamint – a 123/A. § kivételével – a XXI. Fejezetben, továbbá – a 124–139. § kivételével – a XXII. Fejezetben a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)8 Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések és a 25. § (1) bekezdése kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) törvényben meghatározottak szerinti államadósság-kezelésen kívül végzett befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

1. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

1a.9 anticiklikus tőkepufferráta: a befektetési vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó prociklikusság csökkentését célzó tőkepuffer-követelmény meghatározásához alkalmazott arányszám, amelyet a befektetési vállalkozás a kitettségeihez kapcsolódó felek vonatkozásában alkalmaz azok földrajzi elhelyezkedése alapján;

2.10 ÁÉKBV: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,

4. áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,

5.11 átruházható értékpapír: a tőkepiacon forgalomképes értékpapír a fizetőeszköz kivételével,

6.12 azonosító adatok:

a)13 természetes személy azonosító adatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány típusa és száma;

b)14 vállalkozás azonosító adatai: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzékszám, a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, nyilvántartási száma, képviseletre jogosultak neve és beosztása,

7.15 befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,

8.16 befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,

9.17 befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,

10.18 befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

11.19 minősített befolyás: a Hpt.-ben befolyásoló részesedésként meghatározott fogalom,

12.20 csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,

13.21 dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

14.22 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

15.23 EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,

16.24 EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,

17.25 elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, amely esetében – ha származtatott ügyletek elszámolását is végzi – az elszámolási rendszer a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen,

18.26

19.27 ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

20.28 első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,

21.29

22.30 EU-szintű anyavállalat: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) ekként meghatározott fogalom,

23.31 EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

23a.32 EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

24.33 értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

25.34 értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,

26.35 értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

27.36 értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,

27a.37 Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB.

28.38 felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása vagy az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Felügyeletet,

29.39 fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,

30.40 fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,

31.41 harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,

32.42 induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,

33.43 jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

33a.44 jó üzleti hírnév: a befektetési vállalkozás vezető állású személyeinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a befektetési vállalkozás irányítására vagy tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte,

34.45 kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,

35.46 kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne,

36.47 kollektív befektetési forma: a Kbftv.-ben meghatározott fogalom,

37.48 központi hitelinformációs rendszer: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),

38.49 központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

39.50 külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem Magyarország területén van,

40.51 különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,

41.52 lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,

42.53 leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

43.54 letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

44.55 letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,

45.56 limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,

46.57 megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára,

47.58 függő ügynök: az a természetes személy vagy jogi személy, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,

48.59 miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,

49.60 minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,

50.61 pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt.-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti,

51.62 pénzpiaci eszköz: a fizetőeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,

52.63 pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,

53.64 portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,

54.65 referenciaadat: a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott fogalom,

55.66 referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír- kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,

56.67 rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre,

57.68

58.69 saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,

59.70 szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

60.71 szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,

61.72 származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

62.73 székhely szerinti tagállam:

a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található;

b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,

63.74 szoros kapcsolat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;

64.75 szponzor: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom,

65.76 tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,

66.77 ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

67.78 ügyfél azonosításra szolgáló adatok:

a) természetes személy esetén

aa)79 természetes személyazonosító adatok,

ab)–ad)80

ae) állampolgárság,

af) azonosító okmány típusa és száma,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba) név, rövidített név,

bb) székhely címe,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,

68.81

69.82 ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

69a.83 ügyvezető: a befektetési vállalkozással munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

70.84 üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom,

71.85 vezető állású személy:

a) a vezető tisztségviselő – ideértve az e törvény szerinti ügyvezetőt is – és a felügyelő bizottság tagja,

b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,

72.86 csoport: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

73.87 ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás,

a) amely esetén a szavazati jogok többségét egy személy gyakorolhatja,

b) amelynek egy tulajdonosa jogosult a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni,

c) amely esetén a szavazati jogok többségét – a vállalkozás más tulajdonosával kötött megállapodás alapján – egy személy egyedül gyakorolhatja, vagy

d) amely fölött a létesítő okirat, megállapodás alapján egy személy döntő befolyást, ellenőrzést gyakorol vagy gyakorolhat,

74.88 járulékos vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

75.89 kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

76.90 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs,

77.91 likviditás szempontjából leginkább érintett piac: a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 9. cikkében meghatározott fogalom,

78.92 vállalkozás: jogi formájától függetlenül az, aki rendszeres gazdasági tevékenységet folytat,

79.93 multilaterális kereskedési rendszer: olyan kereskedési rendszer, amely harmadik felek pénzügyi eszközökre irányuló, vételi és eladási szándékát hozza össze megkülönböztetésmentes módon, szerződést eredményezve,

80.94 értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

81.95 konszolidáló felügyeleti hatóság: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

82.96 javadalmazás: a befektetési vállalkozás által a vezető állású személy, munkavállaló részére minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve, pénzbeli, természetbeni, vagyoni jog vagy egyéb formában nyújtott juttatás,

83.97 teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,

84.98 Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

85.99 túlzott tőkeáttétel kockázata: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom.

86.100 tőkefenntartási puffer: a befektetési vállalkozás veszteségviselő képességének növelése érdekében kötelezően fenntartandó szavatolótőke-követelmény.

87.101 intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer: a befektetési vállalkozási tevékenység prociklikusságának a csökkentésére irányuló, az ügyfél – akivel szemben a hitelezési kitettség fennáll – elhelyezkedésének figyelembevételével számított szavatolótőke-követelmény,

88.102 rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás:

a) az EU-szintű anyavállalat,

b) az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat,

c) az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy

d) a befektetési vállalkozás,

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése rendszerkockázathoz vezethet,

89.103 globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amely nem lehet leányvállalata valamely

a) EU-szintű anyavállalatnak,

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatnak,

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak, és

amelynek fizetésképtelenné válása vagy nem prudens működése globális szintű rendszerkockázathoz vezethet,

90.104 globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatokat hordozó, globálisan tevékenykedő befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

91.105 egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás: olyan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése EGT-szinten vagy tagállami szinten rendszerkockázathoz vezethet,

92.106 egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer: a Magyarországon vagy az Európai Unióban jelentős kockázatokat hordozó befektetési vállalkozások csődvalószínűségének és kockázatvállalásának csökkentésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

93.107 rendszerkockázati tőkepuffer: a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és mérséklésére irányuló szavatolótőke-követelmény,

94.108 helyreállítási terv: olyan terv, amelyben foglalt a befektetési vállalkozás által végrehajtandó lépések a likviditást vagy a fizetőképességet (szolvenciát) súlyosan veszélyeztető állapot esetén – rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevétele nélkül – biztosítják a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását,

95.109 alapjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás és a vezető állású személy, munkavállaló közötti szerződésben meghatározottaknak megfelelően a befektetési vállalkozás a vezető állású személynek vagy munkavállalónak rendszeresen munkabérként kifizet, és amely megfelelően tükrözi a tisztség betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalatokat és felelősséget, ideértve minden olyan juttatást, amelyet más munkavállaló is megkap,

96.110

97.111 irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult,

98.112 felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület döntéshozatalát ellenőrzi,

99.113 vezető testület: a befektetési vállalkozás igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyeit is,

100.114 közérdeklődésre számot tartó befektetési vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó befektetési vállalkozás, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

101.115 rendkívüli intézkedési terv: a befektetési vállalkozás által kidolgozott, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében szükséges – határidőkhöz és felelősökhöz kötött – lépéseket tartalmazó terv,

102.116 rendszerkockázat: a pénzügyi rendszer olyan zavarának kockázata, amely a pénzügyi rendszerre és a gazdaságra nézve súlyos negatív következményt jelenthet,

103.117 belső módszer: az 575/2013/EU rendeletben belső minősítésen alapuló módszerként meghatározott fogalom,

104.118 modellkockázat: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

105.119 tőkeáttétel: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom,

106.120 teljes kockázati kitettség: az 575/2013/EU rendeletben ekként alkalmazott fogalom.

MÁSODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

III. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG
ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

5. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett

a) megbízás felvétele és továbbítása,

b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c) sajátszámlás kereskedés,

d) portfóliókezelés,

e) befektetési tanácsadás,

f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és

h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése.

(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül

a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

c) a befektetési hitel nyújtása,

d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e)121 a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedés,

f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,

h) a 6. § e)–g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

6. § Pénzügyi eszköz

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot,

f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,

g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,

h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,

i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,

j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,

k) egyéb, az a)–j) pontban nem említett eszközhöz, joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.

7. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.

(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(3)122 A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét Magyarország területén fióktelepén keresztül végezheti.

(4)123 A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

8. § (1)124 Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével végezhető, illetve nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást – fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3)125 A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetve a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély – kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti elszámolóház vagy központi értéktár – befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.

(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag

a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,

b) részvénykönyvvezetést,

c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

d)126 a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységet,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) értékpapír-kölcsönzést, és

g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést,

h)127 a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott csoportfinanszírozási tevékenységet

folytathat.

9. § (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan

a) megbízás felvételét és továbbítását,

b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,

c)128 sajátszámlás kereskedést,

d)129 a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítését,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

végezheti.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet

a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,

b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és

c) a 6. § e)–g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

10. § (1) Árutőzsdei szolgáltatást – a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott

a) személyi feltételek,

b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és

c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

teljesítése esetén nyújtható.

(3)130 Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást Magyarország területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.

11. § (1) Árutőzsdei szolgáltatás – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a Felügyelet engedélyével nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3)131 Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 18. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a Felügyelet e törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tevékenységnek a 9. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eszközre vonatkozó árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.

IV. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

Az informatikai rendszer

12. § (1)132 Az 5. § (1) bekezdésének a)–d), valamint f)–h) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató kialakítja a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(2)133 Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszerben meg kell határozni az információ-technológiával szemben támasztott követelményeket, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére vonatkozó szabályokat az informatikai vállalatirányítás, a tervezés, a fejlesztés és a beszerzés, valamint az üzemeltetés, a monitorozás és független ellenőrzés területén.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4)134 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(5)135 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kiépíti az informatikai rendszere biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.

(6)136 A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés-naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, valamint lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére is,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről, valamint

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírus- és más rosszindulatú program elleni védelméről.

(7)137 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket megvalósítja, és rendelkezik

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését – még a szállító, valamint a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is – biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb – a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító – megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan helyreállítási tervekkel, biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, valamint

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(8)138 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak a (7) bekezdés e) pontja szerinti mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolnia, valamint gondoskodnia kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférési védelméről.

(9)139 Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint a központi szerződő fél által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó dokumentumnak,

f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, valamint

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(10)140 A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasaknak kell lenniük

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,

c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,

d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, valamint

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(11) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Az induló tőke

13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(2)141 Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult, de az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének (egy vagy több) végzésére jogosító engedélyt szerez, és

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

összegű induló tőkével rendelkezik.

(3)142 Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek valamelyikének végzésére jogosító engedélyt szerez és az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás végzésére az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.

14. § Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha

a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy

b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

induló tőkével kell rendelkeznie.

15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.

(6)143 A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke vagy felelősségbiztosítás összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

V. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI

16. § (1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.

(2)144 A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra, valamint a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)145 A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye Magyarország területén található, a központi irodáját is Magyarország területén jelöli ki.

17. § (1)146 A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy biztosítsa szervezeti egységeinek és szervezeti megoldásainak megfelelőségét és hatékonyságát, beleértve a hiányosságok kezelésére vonatkozó intézkedéseket, valamint hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése – összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével –

a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d) átlátható legyen,

e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést,

f) biztosítsa, hogy a vállalkozás vezető állású személyei és alkalmazottai a felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében a követendő eljárásokat ismerjék,

g) biztosítsa a vállalkozás különböző szintjei közötti hatékony jelentéstételt és információáramlást.

(2)147 Annak a befektetési vállalkozásnak, amely összevont alapú felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100–102. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

(3)148 A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül

a) a szervezeti felépítését belső szabályzatban áttekinthetően rögzíti,

b) a felelősségi köröket, feladatokat egymástól elhatárolja és egyértelműen meghatározza,

c) a szervezeten belüli összeférhetetlenséget ellenőrzi, megelőzi és kiküszöböli,

d) a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat alkalmaz,

e) a jogszabályoknak megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz,

f) a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,

g) elősegíti a szervezet zavartalan és eredményes működését, az intézménnyel szembeni bizalom fenntartását, a tulajdonosok és az ügyfelek intézménnyel összefüggő gazdasági érdekeinek és társadalmi céljainak védelmét.

(4)149 A befektetési vállalkozás a (3) bekezdés d) és e) pontjában rögzítettek, ezáltal a belső kontroll funkciók teljesítése érdekében belső eljárásrendjében egyértelműen meghatározza a belső kontroll funkciók ellátásáért felelős szervezeti egységet vagy egységeket.

(5)150 A 19/A. § (1) bekezdésben foglaltak alapján a befektetési vállalkozás kockázatvállalása megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren alapul.

18. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás

a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,

b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,

c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában – sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,

d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,

e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,

f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint

g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését,

ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,

b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

Belső ellenőrzési szervezeti egység

19. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely

a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,

b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és

c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

(2)151 A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki, és személyét a megbízás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően bejelenti a Felügyeletnek.

(2a)152 A belső ellenőr az általa elkészített jelentéseket megküldi a befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató felügyelőbizottságának és igazgatóságának, továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.

(2b)153 A befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál belső ellenőrnek csak olyan személy bízható meg, aki

a) felsőfokú iskolai végzettséggel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

b) a 22. § (5) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított – büntetlen előéletet igazoló – hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja.

(2c)154 A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az ügyvezető gyakorolja.

(3)155 A befektetési vállalkozás nem köteles önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozásnál

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

Kockázatkezelésért és kockázatvállalásért való felelősség156

19/A. §157 (1) A befektetési vállakozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete felel a befektetési vállalkozás kockázatvállalásaiért.

(2) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület elegendő időt fordít a kockázatok megismerésére és mérlegelésére, és biztosítja a szükséges erőforrásokat a kockázatok kezelésére, az eszközök értékelésére, a külső hitelminősítések felhasználására és a belső modellek alkalmazására annak érdekében, hogy a vonatkozó stratégiai döntéseket kellő ismeretek birtokában, megfelelően alátámasztva hozzák meg.

(3) A befektetési vállalkozás biztosítja megfelelő informatikai rendszer felállításával és működtetésével, hogy a vezető testület a vezetői információs rendszeren keresztül naprakész információkkal rendelkezzen a befektetési vállalkozás kockázatairól, kockázatkezelési politikájáról és azok változásairól.

20. § (1)158 A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kockázatvállalási és kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely különösen felelős

a) a 100. § (1) bekezdésében meghatározottak végrehajtásáért, és

b) a 101. §-ban meghatározott eljárásrendek és szabályzatok kialakításáért,

amelyekről legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének, valamint felügyelőbizottságának.

(2) Nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás kizárólag az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet végez vagy

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

20/A. §159 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság tagjának megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a (4) bekezdésben ismertetett feladatok ellátásához.

(4) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen

a) szakvélemény elkészítése a vezető állású személyek számára a befektetési vállalkozás aktuális és a jövőbeni kockázatvállalási stratégiájáról és kockázatvállalási hajlandóságáról,

b) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület támogatása a kockázatvállalási stratégia végrehajtásának felügyeletében,

c) az ügyfeleknek kínált befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó árazási elvek és a befektetési vállalkozás üzleti modellje, kockázatvállalási stratégiája közötti összhang vizsgálata, valamint

d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a befektetési vállalkozás kockázatait, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.

(5) Ha a kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának ellátása során úgy ítéli meg, hogy az árazási elvek nem tükrözik megfelelően az üzleti modell és a kockázatvállalási stratégia szerinti kockázatokat, akkor a kockázatvállalási bizottság tervet készít, amelyet benyújt az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára.

(6) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladataik ellátása során a befektetési vállalkozás hozzáférést biztosít a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és külső szakértők véleményéhez.

(7) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára feladatai ellátása során hozzáférést kell biztosítani a befektetési vállalkozás kockázataira vonatkozó információkhoz, a kockázati ellenőrzés funkcióhoz és a külső szakértők véleményéhez.

(8)160 Ha a tárgyévet megelőző üzleti évben a nem nyilvános részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás mérlegfőösszege meghaladja az ötszázmilliárd forintot, akkor a Ptk. 3:291. §-a szerinti audit bizottságot hoz létre és működtet.

(9)161 A (8) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak, ha a befektetési vállalkozás rendelkezik olyan testülettel, amely megfelel a Ptk. 3:291. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a testület ellátja a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat. A befektetési vállalkozás ebben az esetben saját honlapján nyilvánosságra hozza, hogy melyik testület látja el a Ptk. 3:291. § (1) bekezdésében foglaltakat és a testület összetételét.

20/B. §162 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor hatékony, átfogó és független, a befektetési vállalkozás minden jelentős kockázatára kiterjedő kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egységet alakít ki és működtet.

(2) A befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység működtetésére mindenkor rendelkezik a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megfelelő számú, képzettségű és szakmailag alkalmas munkatárssal, megfelelő anyagi erőforrással, és a feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel és információkhoz való hozzáféréssel.

(3) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása,

b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, és

c) a befektetési vállalkozás kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása.

(4) A kockázati ellenőrzési funkcióért felelős szervezeti egység közvetlenül is jelentést tehet a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára, és felhívhatja a figyelmét arra, hogy egyedi kockázat kialakulása veszélyezteti vagy veszélyeztetheti a befektetési vállalkozás működését.

(5) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a méret, tevékenység jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában a befektetési vállalkozás a kockázati ellenőrzési funkció gyakorlására és irányítására csak ezzel a feladattal megbízott, külön – megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező – független vezetőt jelöl ki, akinek munkaviszonya felmondással, azonnali hatályú felmondással csak a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyásával szüntethető meg.

A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető

21. § (1) A befektetési vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért, és a szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt nevez ki (a továbbiakban: megfelelési vezető), aki

a) független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és

b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel.

(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezető irányítása alá tartozó alkalmazottai

a) nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és

b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa az objektivitásukat.

(3) Nem kell a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás számára ez a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a befektetési vállalkozás hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést.

(4) A befektetési vállalkozás a megfelelési vezető személyét bejelenti a Felügyeletnek.

Általános felelősség163

21/A. §164 (1) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős

a) a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszer integritásáért, ideértve a pénzügyi és az operatív ellenőrzés, és a jogszabályoknak és sztenderdeknek való megfelelés biztosítását, valamint

b) az adatszolgáltatásért, a nyilvánosságra hozatalért és a kommunikációért.

(2) A befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja, rendszeresen felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amely kiterjed a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is.

(3) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felelős a (2) bekezdésben meghatározott stratégiák és szabályzatok végrehajtásáért.

(4) Ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület a (2) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat során hiányosságokat észlel, akkor a hiányosságok pótlása és a helyreállítás érdekében a szükséges lépéseket megteszi, a szükséges döntéseket meghozza.

VI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

22. § (1)165 A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni, aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(1a)166 Befektetési vállalkozásnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a) hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

c) legalább hároméves szakirányú szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

d) igazolja, hogy vele szemben a 25. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn és

e) igazolja, hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezik.

(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét – vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.

(4)167 Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(5)168 Az (1), az (1a), a (4) bekezdés, a 23. §, a 37. § (2a) bekezdése és (4) bekezdés d) pontja, valamint a 116. § (1) bekezdés a) pontja szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a 1978. évi IV. törvény XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

22/A. §169 (1) A befektetési vállalkozás vezető állású személyének az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(2) A vezető állású személy és a befektetési vállalkozás köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok.

(3) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra az (1) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.

22/B. §170 (1) A 116/A. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:

a) a szakirányú felsőfokú iskolai végzettség, vagy

b) a középiskolai végzettség és

ba) a szakképesített bankreferensi szakképesítés,

bb) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,

bc) a befektetési tanácsadói szakképesítés,

bd) a banki szakügyintézői szakképesítés,

be) a pénzügyi szakügyintézői szakképesítés,

bf) az értékpapír-piaci szakügyintézői szakképesítés,

bg) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,

bh) a tőzsdei szakvizsga,

bi) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,

bj) a ba)–bi) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy

c) jogszabályban meghatározott, az MNB által kiadott tőkepiaci hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek

a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben szerezhető közgazdász szakképzettség,

b) a jogász szakképzettség,

c) a könyvvizsgálói képesítés,

d) a felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés,

e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerzett gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerzett szakképzettség, és

f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerezett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség.

23. §171 Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki hatósági bizonyítvány útján bizonyítja, hogy a 22. § (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

24. § (1)172 A 22. § (1), (1a) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) értéktőzsdén, árutőzsdén,

d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

e) befektetési alap-kezelőnél,

f) kockázati tőkealap-kezelőnél,

g) az MNB-nél,

h) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,

i) közigazgatási szervnél,

j) árutőzsdei szolgáltatónál,

k) központi értéktárnál, vagy

l) központi szerződő félnél,

m)173 biztosítónál vagy nyugdíjpénztárnál,

tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.

24/A. §174 A 22. §-ban meghatározott követelményeken felül a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületi tagjainak jó üzleti hírnévvel is rendelkezniük kell.

24/B. §175 A befektetési vállalkozás megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjainak képzésére.

24/C. §176 Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjai megfelelő időt fordítanak a befektetési vállalkozásnál vállalt funkciójuk ellátására.

24/D. §177 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozás jelölőbizottságot állít fel.

(2) A jelölőbizottság tagjai az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozással nem állnak munkaviszonyban. Ha a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében nincs legalább három olyan tag, aki nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással, akkor a jelölőbizottságban a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület független tagjai is részt vehetnek.

(3) A jelölőbizottság feladata:

a) a vezető testületi tagságra jelöltek állítása és ajánlása,

b) az adott vezető testületi tagsághoz szükséges képességek és feladatok meghatározása, és a feladatok ellátásához szükséges időráfordítás értékelése,

c) a vezető testületi tagok ismerete, készsége és tapasztalata közötti összhang értékelése,

d) a vezető testület egésze és tagjai ismeretének, készségének és tapasztalatának legalább évente történő értékelése, és a megállapításokról jelentés készítése a vezető testület számára,

e) a vezető testület méretének, összetételének és teljesítményének évente legalább egyszer történő értékelése, és ajánlás megfogalmazása a hiányosságok kezelésére,

f) a vezető testületen belül a nemek arányának meghatározása, és ennek eléréséhez szükséges stratégia kidolgozása,

g) a befektetési vállalkozás ügyvezetőjének kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikájának rendszeres felülvizsgálása, és a megállapítások alapján az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára ajánlás megfogalmazása, valamint

h) a vezető testületi döntések befolyásolástól való mentességének rendszeres felülvizsgálása.

(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületben minél szélesebb szakismerettel rendelkező tagok vegyenek részt, és ennek előmozdítására a jelölőbizottság belső politikát is dolgoz ki.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a befektetési vállalkozások gyakorlatáról, amelyeket megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára.

(6) A befektetési vállalkozás közzéteszi a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott nemek arányát, annak eléréséhez meghatározott stratégiáját és a stratégia végrehajtásának módját.

(7) A jelölőbizottság számára a befektetési vállalkozás biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokat, az adatokhoz és információkhoz való hozzáférést, és indokolt esetben külső tanácsadó igénybevételét.

24/E. §178 Befektetési vállalkozás esetében az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

24/F. §179 A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével a befektetési vállalkozással nem állhatnak munkaviszonyban.

Jogsértések jelentése180

24/G. §181 (1) A befektetési vállalkozás hatékony és megbízható mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, ideértve az 575/2013/EU rendelet előírásainak való tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető tisztségviselői és munkavállalói jelentéstételt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:

a) a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást,

b) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint

c) a befektetési vállalkozáson belüli jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.

(3) A befektetési vállalkozás a jogsértés intézményen belüli jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.

Személyi összeférhetetlenség

25. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,

d)182 szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve a befektetési vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat – vezető állású személy vagy alkalmazott.

(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál nem foglalkoztatható.

(3) Az a személy, akivel kapcsolatosan az (1) és (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az érintett befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, illetve kibocsátónak és ezzel egyidejűleg bejelenti a Felügyeletnek.

(4) Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt bejelentést követő kilencven napon belül megszünteti.

26. § (1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.

26/A. §183 (1) Ha a befektetési vállalkozásnak a tárgyévet megelőző évi mérlegfőösszege meghaladja a kétszázmilliárd forintot, akkor a befektetési vállalkozásnál a következő tisztségeket lehet együttesen betölteni:

a) egy ügyvezetői tisztség és vezető testületben betöltött, két nem ügyvezetői tisztség, vagy

b) vezető testületben betöltött, négy nem ügyvezetői tisztség.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy ügyvezetői tisztségnek minősül

a) az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezetői vagy nem ügyvezetői tisztség,

b) azon ügyvezetői tisztség, amelyet

ba) intézményvédelmi rendszer tagjánál töltenek be, vagy

bb) olyan vállalkozásnál töltenek be, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki az olyan szervezetben betöltött ügyvezetői tisztségre, amely nem folytat üzleti jellegű tevékenységet.

(4) A Felügyelet engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás ügyvezetője számára, hogy a korlátozást meghaladóan további egy nem ügyvezetői tisztséget töltsön be.

HARMADIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE

VII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

27. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.

(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése

a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy

b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

(7)184 Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja, valamint egy ezen tagállambeli címet, ahonnan iratok beszerezhetőek,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és

d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.

Ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési vállalkozás székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynököt kíván igénybe venni, akkor a függő ügynökre a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor

a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy

b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.

(9)185 Ha a Felügyelet megtagadja, hogy a (7) bekezdés szerinti értesítést a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának továbbítsa, az érintett befektetési vállalkozást a (7) bekezdésben meghatározott hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.

(10)186 A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

28. § (1) A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,

b) részvénykönyvének másolatát,

c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik vagy a felelősségbiztosítási szerződést,

d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

e)187 egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása Magyarország területén létesítendő központi irodában történik,

f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,

g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,

h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,

j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,

k) az üzleti tervét,

l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,

n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

o) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,

p)188

q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,

u)189 a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,

v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,

w)190 a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről, ha a biztosított tevékenység végzésére kér engedélyt és jogszabály előírja az Alaphoz történő csatlakozást,

x)191 a befektetési vállalkozás likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó, a befektetési vállalkozás igazgatósága által elfogadott eljárás rendjét és – ha a befektetési vállalkozásra nem terjed ki az összevont alapú felügyelet – a 102. §-ban meghatározott egyedi helyreállítási tervét,

y)192 a Szanálási Alaphoz történő csatlakozásáról szóló nyilatkozat másolatát.

(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.

(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.

(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)–(3) bekezdésekben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(6)193 Befektetési vállalkozás tevékenységi körének bővítése esetén az engedély iránti kérelemhez azokat az (1) bekezdés szerinti iratokat kell mellékelni, amelyek benyújtására korábban még nem került sor.

29. § A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozás

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,

c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy

d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

31. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,

b)194 a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,

c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,

j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.

(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.

(5)195 A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szantv.) meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye a szanálási eljárás megszüntetéséig nem vonható vissza.

VIII. Fejezet

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE

32. § A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

33. § (1) A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,

b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,

c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,

e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,

g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,

h) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,

i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

l)196 az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 59. cikkében meghatározott feltételek teljesülésének részletes leírását, amennyiben a kérelmező által a c) pont keretében megjelölt végezni kívánt tevékenység a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakra vonatkozik.

m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,

n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.

(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

34. § A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

35. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy

c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

36. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,

c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,

g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.

(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

IX. Fejezet

A MINŐSÍTETT BEFOLYÁS MEGSZERZÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE197

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzése198

37. §199 (1) A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyás megszerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) annak igazolását, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,

e)200

f) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy megfelel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek,

g) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben e törvényben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

h)201 a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a minősített befolyás megszerzése a befektetési vállalkozás Magyarország területén található központi irodából történő irányítását nem veszélyezteti,

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását,

j) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat,

k) a minősített befolyás megszerzése következtében a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatba kerülő természetes személy hozzájárulását a személyes adatainak az összevont alapú, vagy a kiegészítő felügyelet érdekében történő kezeléséhez.

(2a)202 Természetes személy kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.

(3) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(4) A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,

a) akinek tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) akinek üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete a felügyeleti tevékenységet nem akadályozza,

c) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,

d)203 aki – természetes személy esetén – a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja.

(5) A kérelmező, tevékenysége vagy a befektetési vállalkozásra gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a befektetési vállalkozás független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) szavazati jogának gyakorlását a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – felfüggesztette,

b) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), vezető állású személy (vagy az volt) olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben vagy biztosítóban,

ba) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

bb) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

c) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a befektetési vállalkozás gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította.

(6) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja, ha a kérelmező, a befolyással rendelkező az (1)–(5) bekezdésekben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(7)204 Egyesüléshez, minősített befolyás megszerzéséhez, valamint az alapszabálynak az igazgatóság jogkörét megváltoztató módosításához szükséges engedély megadása előtt, ha a befektetési vállalkozás összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a befektetési vállalkozásra az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet – ha az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása miatt szükséges – a határozat meghozatala előtt egyeztet azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan befektetési vállalkozás található, amelyre az engedélyezési kérelmet benyújtó befektetési vállalkozással együttesen az összevont alapú felügyelet kiterjed.

37/A. §205 (1) A minősített befolyás mértékének megállapításánál a szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részesedés alapján történik, amelyhez a befektetési vállalkozás létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik.

(2) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező részesedésén kívül a (3) és (4) bekezdés szerinti szavazati jogot is figyelembe kell venni.

(3) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő

a) befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás szavazati jogát, ha a befektetési alapkezelő, ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás az általa kezelt értékpapír-állományhoz kapcsolódó szavazati jogot,

b) befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot

a kérelmező, a kérelmező másik ellenőrzött vállalkozásának közvetlen, közvetett bármely más módon adott utasítása alapján gyakorolhatja.

(4) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor a kérelmező szavazati jogaként kell figyelembe venni a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot, amelyet

a) a kérelmező és harmadik személy olyan megállapodás alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt gyakorlását,

b) a kérelmező a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat,

c) a kérelmező a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat,

d) a kérelmező a részesedésre vonatkozó haszonélvezeti jog alapján gyakorolhat,

e) a kérelmező ellenőrzött vállalkozása az a)d) pontokban meghatározottak alapján gyakorolhat,

f) a kérelmező letétkezelőként – a letevő konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat,

g) harmadik személy – a kérelmezővel kötött megállapodás alapján – saját nevében, a kérelmező javára gyakorolhat, vagy

h) a kérelmező meghatalmazottként – a meghatalmazó konkrét utasítása hiányában – saját döntése alapján gyakorolhat.

(5) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásának szavazati jogát, ha a kérelmező és annak ellenőrzött vállalkozása a részesedés megszerzésekor írásban nyilatkozik arról, hogy

a) a szavazati jogot nem gyakorolja vagy harmadik személy a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától függetlenül gyakorolhatja, és a részesedést annak megszerzésétől számított egy éven belül elidegeníti,

b) a szavazati jogot harmadik – a kérelmezőtől és annak ellenőrzött vállalkozásától független – személy papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása szerint gyakorolhatja,

c) a befektetési vállalkozás döntéshozó, ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.

(6) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni a kérelmező ellenőrzött vállalkozásaként működő befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a befektetési vállalkozás, hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a kérelmezőtől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.

37/B. §206 (1) Ha a kérelmező a minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy az meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal kérelmet nyújt be a Felügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben fel kell tüntetni

a) a minősített befolyásnak a bejelentés pillanatában meglévő mértékét,

b) a megszerezni szándékozott minősített befolyás mértékét, és

c) a 37. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(3) A befolyással rendelkező a (2) bekezdésben foglaltakkal azonos tartalmú bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben, ha a meglévő minősített befolyását az (1) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében a (2) bekezdés b) pontjában szereplő mérték helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelem átvételét a Felügyelet a kérelem benyújtásától számított két munkanapon belül, írásban igazolja a kérelmező vagy a befolyással rendelkező felé (a továbbiakban: átvételi igazolás), és egyben tájékoztatja a 38. § (1) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőről. Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó a 38. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlás esetében is.

38. §207 (1) A Felügyelet az átvételi igazolás kiállításától számított hatvan munkanapon belül (a továbbiakban: ügyintézési határidő) megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.

(2) A Felügyelet a 37/B. § (2) bekezdésében meghatározott információk hiányos vagy nem megfelelő módon való benyújtása esetén az átvételi igazolás kiállításától számított ötven munkanapon belül, az értékelés befejezéséhez szükséges információk megjelölésével, írásban további tájékoztatást és a hiányok pótlását kérheti (a továbbiakban: hiánypótlás).

(3)208 A hiánypótlásra biztosított határidő húsz munkanap.

(4) A hiánypótlásra biztosított határidő harminc munkanap, ha a kérelmező

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a Tanács 85/611/EGK, a 92/49/EGK irányelvét, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/83/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvét átültető EGT-állam jogszabályai szerinti felügyelet hatálya alá.

(5)209

(6) A hiánypótlás kérelmező általi megfelelő teljesítését követően a Felügyelet jogosult egyéb tájékoztatást is kérni a kérelmezőtől. Ezen tájékoztatás teljesítésére biztosított határidőt azonban az ügyintézési határidő számításánál figyelembe kell venni.

38/A. §210 Ha a kérelmező

a) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás,

b) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet,

c) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező biztosító,

d) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező viszontbiztosító,

e) EGT-államban tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás,

f) anyavállalata az a)e) pont szerinti vállalkozásnak,

g) ellenőrzött vállalkozása az a)e) pont szerinti vállalkozás,

akkor a Felügyelet a 171. §-ban foglaltak szerinti konzultációt folytat a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a biztosító, a viszontbiztosító és az ÁÉKBV-t kezelő vállalkozás székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósággal.

39. §211 (1) Ha a Felügyelet a 38. § (1) bekezdésében meghatározott időszakon belül a minősített befolyás megszerzését vagy a minősített befolyás mértékének növelését nem tagadja meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(2) A minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezése esetén a kérelmezőnek hat hónapon belül kell lebonyolítania az ügyletet.

(3) Ha a minősített befolyás megszerzésére vonatkozó engedélyezési feltétel már nem áll fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig vagy az engedélyezési feltétel teljesítésének igazolásáig a minősített befolyással rendelkező szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(4) A befektetési vállalkozás a tudomásszerzéstől számított két munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkező személy azonosító adatait, részesedésének mértékét és annak módosulását.

(5) Aki befektetési vállalkozásban minősített befolyást szerzett, vagy már meglévő befolyásának mértékét a 37/B. § (1) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint módosította, a minősített befolyás megszerzését követő két munkanapon belül erről írásban értesíti a Felügyeletet.

Jó üzleti hírnév212

39/A. §213 (1) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja.

(2) A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

NEGYEDIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

X. Fejezet

AZ ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A tájékoztatás általános szabályai

40. § (1) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatása során, ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az ügyfelet nem téveszti meg.

(2) A befektetési vállalkozás a lakossági ügyfélnek vagy azon leendő szerződő félnek szóló tájékoztatásban, aki a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül

a) feltünteti a befektetési vállalkozás elnevezését,

b) nem titkol el lényeges információt, nem ad szándékosan félreértelmezhető információt és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állít be lényegtelenként,

c) nem hangsúlyozza a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők, illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne,

d) nem használ a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést, nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal összhangban határozza meg, és

e) a (3)–(10) bekezdésben foglaltak szerint jár el, figyelemmel a 3. mellékletben foglaltakra.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a tájékoztatás – ideértve a befektetési elemzést és a reklámot is – más számára készül, de a lakossági ügyfél vagy azon leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, hozzáférhetővé válik.

(4) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a befektetési vállalkozások, befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök közötti összehasonlítást tartalmaz,

a) az összehasonlítást tárgyilagos, tisztességes és kiegyensúlyozott módon kell közölni,

b) meg kell jelölni az összehasonlításhoz felhasznált adatok és információk forrását, és

c) a tényektől elkülönített módon be kell mutatni az összehasonlítás során használt feltételezéseket.

(5) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére vonatkozó adatot vagy információt tartalmaz,

a) ez az információ nem lehet a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme,

b) a tájékoztatásnak ki kell térnie az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató legalább az elmúlt öt naptári évben mért hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység legalább az elmúlt öt naptári évben mért teljesítményére,

c) a befektetési vállalkozásnak pontosan meg kell jelölnie az értékelés alapjául szolgáló referencia-időszakot, valamint a felhasznált információk és adatok forrását,

d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk a múltra vonatkoznak, és, hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni,

e) ha ez az információ olyan más adatokra, illetve információkra épül, amelyek a leendő szerződő fél vagy az ügyfél székhelye vagy állandó lakhelye szerinti állam hivatalos valuta- vagy devizanemétől eltérő valuta- vagy devizanemben kerültek meghatározásra, a befektetési vállalkozás világosan megjelöli az adatok és információk valuta- vagy devizanemét és felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az elérhető eredményt,

f) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítése során, ha az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató esetében nem létezik öt évben mért hozamra, változásra, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében öt évben mért teljesítményre vonatkozó információ,

a) de legalább egy évre vonatkozó információ rendelkezésre áll, azon teljes tizenkét hónapból álló időszakokra vonatkozó hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó információt közölni kell, amelyre az rendelkezésre áll,

b) és nem létezik teljes, legalább tizenkét hónapra vonatkozó információ sem, az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében összehasonlítás nem alkalmazható.

(7) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató múltbeli hozamának, illetőleg változásának becslését vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, akkor a tájékoztatásnak az adott pénzügyi eszköz és a pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközökből képzett mutatóra vagy indexre is utalnia kell, valamint

a) a múltbeli hozam, illetőleg változás becslésének az adott pénzügyi eszköz, pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index alapját képező pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszközökből képzett mutató vagy index valós múltbeli hozamán, illetőleg változásán kell alapulnia,

b) az a) pontban meghatározott, alaptermékre vonatkozó valós múltbeli hozam vagy változás bemutatása esetén az (5) bekezdés a)–c), e) és f) pontjaiban és a (6) bekezdésben foglaltaknak is teljesülnie kell,

c) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becsült múltbeli hozamra vagy változásra vonatkoznak, valamint hogy a múltbeli adatokból és információkból nem lehetséges a jövőbeni hozamra, illetőleg változásra, vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

(8) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató jövőbeni hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység jövőbeni teljesítményére vonatkozó információt tartalmaz

a) ez az információ nem alapulhat és nem is utalhat a pénzügyi eszköz, a pénzügyi eszközből képzett index vagy mutató becsült múltbeli hozamára, változására, illetőleg a befektetési szolgáltatási tevékenység múltbeli teljesítményére,

b) annak olyan ésszerű és tárgyilagos feltételezéseken kell alapulnia, amelyeket tényszerű adatokkal kell alátámasztani,

c) ha ez az információ díjakkal, jutalékokkal és egyéb költségekkel növelt módon számított adatokra és információkra épül, a befektetési vállalkozásnak be kell mutatnia e díjak, jutalékok és egyéb költségek hatását az eredményre,

d) a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az adatok, illetve információk becslésen alapulnak, valamint hogy ezen előrejelzésből nem lehetséges a valós jövőbeni hozamra, változásra, illetőleg teljesítményre vonatkozó megbízható következtetéseket levonni.

(9) Ha a befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás adóügyi elszámolásra vagy adóügyi következményre vonatkozó információt tartalmaz, a tájékoztatásban feltűnő módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ez pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, valamint hogy a jövőben változhat.

(10) A befektetési vállalkozás által adott tájékoztatás nem tartalmazhatja felügyeleti hatóság nevét olyan összefüggésben vagy szövegkörnyezetben, amelyből olyan következtetést lehetne levonni, hogy az adott felügyeleti hatóság kifejezetten javasolná vagy elismerné a befektetési vállalkozást, annak tevékenységét vagy az adott pénzügyi eszközt.

41. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a 43. §-ban foglaltakra is figyelemmel – tájékoztatja az ügyfelet vagy a leendő szerződő felet

a) a befektetési vállalkozásra vonatkozó alapvető tudnivalókról,

b) a befektetési vállalkozás működésének és tevékenységeinek szabályairól,

c) a leendő szerződő fél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,

d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról,

e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát,

f) a 62. § (2) bekezdés i) pontja szerinti végrehajtási helyszínekről,

g) a szerződéskötéshez, valamint – egy korábban megkötött és hatályban lévő szerződés (a továbbiakban: keretszerződés) létrehozatala esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az ügyfelet terheli.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az ügyfélnek – a helyzet sürgősségére és a válaszintézkedéshez szükséges időre, valamint a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel – kellő ideje álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.

42. § (1) Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét

a) írásban, vagy

b) egyéb tartós adathordozón

teljesíti.

(2) A befektetési vállalkozás számára e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség az (1) bekezdés b) pontja szerinti tartós adathordozón akkor teljesíthető, ha

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adathordozót választja.

(3) A befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott esetekben, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tájékoztatására vonatkozó követelményeknek megfelelő tájékoztatást úgy is megadhatja, hogy azt nem kifejezetten egy adott leendő szerződő félnek vagy ügyfélnek címezi, hanem egy általa meghatározott honlapon teszi elérhetővé, ha

a) a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejött, illetve létrejövő szerződésben foglaltaknak,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezetten hozzájárulását adja a tájékoztatás ezen formájához,

c) az ügyfelet elektronikus úton értesítette a honlap címéről, és megjelölte, hogy az adott információ pontosan a honlap mely részén érhető el,

d) gondoskodik arról, hogy a honlapon elérhető információ minden pillanatban aktuális legyen, és

e) gondoskodik arról, hogy az adott információ az adott honlapon folyamatosan hozzáférhető legyen mindaddig, amíg az ügyfél számára annak ismerete szükséges lehet.

(4) A (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja értelmében a tájékoztatás eszközét minden esetben a befektetési vállalkozás és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél között létrejövő vagy létrejött szerződésben foglaltaknak megfelelőnek kell tekinteni, ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél

a) nyilatkozata szerint rendszeres internet hozzáféréssel rendelkezik, vagy

b) a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás módjaként az elektronikus levelezést választotta.

XI. Fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI

Előzetes tájékoztatási kötelezettség

43. § (1)214 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a (12) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb az adott szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet, ha a szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül, valamint a lakossági ügyfelet

a) a szerződés feltételeiről, és

b) a szerződésben foglaltakkal közvetlenül összefüggő, a (3)–(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokról.

(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében – a (12) bekezdésben foglalt esetek kivételével – legkésőbb az (1) bekezdésben foglalt szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítését megelőzően tájékoztatja

a) a lakossági ügyfelet a (3)–(5) és a (7)–(9) bekezdésben, és

b) a szakmai ügyfeleket a (8) bekezdés d) és e) pontjában

foglaltakról.

(3) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatás keretében közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel

a) a befektetési vállalkozás elnevezését, székhelyét és egyéb elérhetőségeit,

b) az ügyfél által a befektetési vállalkozással való kapcsolattartás során használható nyelveket,

c) az ügyféllel való kapcsolattartás módját, eszközét, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módját, eszközét,

d)215 a befektetési szolgáltatási tevékenység, valamint a kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének számát, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevét és levelezési címét, és

e) függő ügynök igénybevétele esetén e tényt, valamint azon EGT-állam megnevezését, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették.

(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a leendő szerződő fél számára, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél számára a (2) bekezdésben foglaltak mellett tájékoztatást ad

a) a szerződésben meghatározott, az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről,

b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről,

c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül,

d) az ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és

e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról.

(5) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során közli a leendő szerződő féllel, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyféllel

a) az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét,

b) az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást,

c)216 a 110. § (2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírását, és

d) az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a 63. § szerinti végrehajtási politikának a 63. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti elemeit.

(6) A befektetési vállalkozás az (5) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáson túl a leendő szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél kérésére bármely az összeférhetetlenségi politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad.

(7) A befektetési vállalkozás a 41. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan

a) ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a befektetési vállalkozás nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről,

b)217 ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten, jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,

c) ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a befektetési vállalkozás vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra,

d) ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a befektetési vállalkozás és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az ügyfelet az ebből adódó, az ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről,

e) tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve – ha ilyen létezik – a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról,

f) egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a befektetési vállalkozás saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.

(8) A befektetési vállalkozás 41. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott, a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatás során – az ügyfél minősítésének, valamint a 44. §, illetve a 45. § szerinti előzetes tájékozódás során feltártak megfelelő figyelembevételével – kitér

a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást és a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára vonatkozó felhívást,

b) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére,

c) a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra,

d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam-alakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint,

e) arra a tényre, hogy az adott pénzügyi eszközre vonatkozó tranzakció, pénzügyi kötelezettségvállalás és a további kapcsolódó kötelezettségek – ideértve a feltételes kötelezettségvállalást is – eredményeképpen az ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül,

f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére,

g) azon szerződő fél, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfél esetében, a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére,

h) annak a kölcsönhatásnak a lényegére, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét,

i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és

j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege a lakossági ügyfél számára megítélhető legyen.

(9) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek a 41. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt, költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatása során

a) tájékoztatást ad az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan – ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan – viselendő minden költségről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár),

b) tájékoztatást ad az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni,

c) felhívja a figyelmét arra, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség keletkezhet, amely megfizetése nem a befektetési vállalkozáson keresztül történik,

d) tájékoztatást ad a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról.

(10) Ha a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott teljes ár összegszerűen pontosan nem határozható meg, a befektetési vállalkozás megadja a számítás módját és az alapját képező információt úgy, hogy az ügyfél számára az megítélhető legyen.

(11) Az ÁÉKBV által készített, a Tpt.-ben meghatározottak szerinti rövidített tájékoztatót úgy kell tekinteni, mint amely megfelel a 41. § (1) bekezdés d), e) és g) pontja, illetve a (8) és (9) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének.

(12) A befektetési vállalkozás a leendő szerződő félnek, amely a szerződéskötést követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfélnek az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlenül az adott szerződés megkötését követően, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően adhatja meg, ha

a)218 a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel szemben a Tétv. 4. §-ában meghatározott követelményeknek eleget tesz, függetlenül attól, hogy a Tétv. az adott esetben alkalmazandó-e, vagy

b) egyéb esetekben azért nem képes a tájékoztatási kötelezettségnek az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott időben eleget tenni, mert a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik, amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást.

(13) A befektetési vállalkozás a (3)–(10) bekezdésben előírt tájékoztatást írásban, más tartós adathordozón vagy a befektetés vállalkozás által meghatározott honlapon adja meg.

(14) A befektetési vállalkozás a (3)–(10) bekezdés szerinti információ tartalmában bekövetkező, szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében lényeges változásáról – az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón – értesíti az ügyfelet.

Előzetes tájékozódási kötelezettség

44. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenységet végez, e tevékenysége keretében a (2) bekezdésben foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és

b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait,

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékozódás (a továbbiakban: alkalmassági teszt) keretében a befektetési vállalkozás értékeli, hogy a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatás

a) alkalmas-e a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására,

b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és

c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt befektetési célok értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább

a) azt az időszakot, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságát és kockázatviselő képességét, és

c) a befektetéssel megvalósítani kívánt célt.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt pénzügyi teherviselő képesség értékelése során a befektetési vállalkozás megvizsgálja legalább

a) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegét és forrását,

b) a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságát, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, és

c) a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegét és forrását.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt ismeret és tapasztalat értékelése során a befektetési vállalkozás

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

(6) Az (1) és (5) bekezdésben foglalt alkalmassági teszt során a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féltől vagy az ügyféltől

a) vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát,

b) az a) pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy

c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását

kérheti.

(7) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti szolgáltatását szakmai ügyfélnek nyújtja, akkor a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.

(8) Ha a befektetési vállalkozás befektetési tanácsadási tevékenysége keretében a 48. § szerinti szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt teljesítettnek tekinti.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.

45. § (1)219 Az a befektetési vállalkozás, amely a 44. § (1) bekezdésében nem említett befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetén a megbízás végrehajtását megelőzően – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a leendő szerződő féltől és az ügyféltől nyilatkozatot kér

a) a szerződésben foglalt ügylet lényegével,

b) az ügyletben érintett pénzügyi eszköz jellemzőivel, és

c) különösen ezek kockázataival

kapcsolatos ismereteiről és tapasztalatairól, annak megítélése érdekében, hogy a befektetési vállalkozás valóban a számára megfelelő ügylettel vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatos szolgáltatást nyújtsa.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ismeret és tapasztalat értékelése (a továbbiakban: megfelelési teszt) során a befektetési vállalkozás

a) feltárja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokat, ügyleteket és pénzügyi eszközöket,

b) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetét, méretét és gyakoriságát, valamint azt, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és

c) vizsgálja a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségét, foglalkozását vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozását.

(3) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás a leendő szerződő féllel vagy az ügyféllel az 5. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakra köt megállapodást és

a)220 az ügylet tárgya olyan részvény, amelyet szabályozott piacra vagy azzal azonos feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsdére bevezettek, továbbá pénzpiaci eszköz, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy más értékpapírosított követelés (ide nem értve azokat az eszközöket, amelyek származtatott elemeket tartalmaznak), valamint az ÁÉKBV által kibocsátott értékpapír vagy más nem komplex pénzügyi eszköz,

b) az ügyletre vonatkozó megállapodást az ügyfél vagy leendő szerződő fél kezdeményezi,

c) a befektetési vállalkozás egyidejűleg a leendő szerződő fél tudomására hozza, hogy ebben az esetben nem vizsgálja a szerződésben szereplő pénzügyi eszköz befektetési célok megvalósítására való alkalmasságát, azaz nem alkalmazza az (1) bekezdésében foglaltakat, így ennek következményei az ügyfél számára nem érvényesülnek,

d) a befektetési vállalkozás megfelel a 110. §-ban foglaltaknak.

(4) A (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában nem-komplex pénzügyi eszköz az a pénzügyi eszköz, amely

a) nem minősül olyan értékpapírnak, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló, referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő,

b) nem minősül a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszköznek,

c) értékesítésére, visszaváltására vagy hozamának egyéb módon történő realizálására gyakori és rendszeres lehetőség áll fenn nyilvános, piaci árnak minősülő vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójától független ármeghatározó rendszer által közzétett árfolyamon,

d) nem foglal magában a beszerzési költségét meghaladó tényleges vagy esetleges kötelezettséget az ügyfél számára,

e) tekintetében, lényeges jellemzőire nézve olyan tartalmú és minőségű nyilvános információk állnak rendelkezésre, amelyek a lakossági ügyfél részére lehetővé teszik megalapozott befektetési döntés meghozatalát.

(5) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a leendő szerződő féllel az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában foglaltakra köt megállapodást és az ügyfél elfogadható partnernek minősül.

(6) Ha a befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesítettnek tekinti azzal, hogy ha a szakmai ügyféllé minősítésre a 49. § (1) bekezdése szerint került sor, akkor ezt az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmében megjelölt pénzügyi eszköz és ügylet vonatkozásában kell alkalmazni.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megfelelési teszt végrehajtása során a befektetési vállalkozás nem támaszkodhat a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által közölt információra, ha felismeri vagy fel kellene ismernie azt, hogy az információ nyilvánvalóan elavult, hibás vagy hiányos.

46. § (1) Ha a befektetési vállalkozás a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő a leendő szerződő fél vagy az ügyfél számára, erre felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét.

(2) Ha a leendő szerződő fél vagy az ügyfél nem adja meg a 45. § (1) bekezdésében meghatározott információt vagy a megadott információt a befektetési vállalkozás elégtelennek tartja, felhívja a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél figyelmét arra, hogy ebben az esetben nem képes a szerződésben foglalt pénzügyi eszköz vagy ügylet megfelelőségét megállapítani.

Az ügyfél minősítése

47. § (1)221 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 48. §, 49. § és 51. § szerint minősíti a leendő szerződő felet, és a szerződés hatálybalépését követően ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt minősítést nem kell elvégezni, ha

a) a szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került, vagy

b) a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

(3) A befektetési vállalkozás írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az ügyfelet

a) a minősítéséről,

b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és

c)222 arról a tényről, hogy kérheti a 48. § (4) bekezdésében, a 49. §-ban, az 51. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről.

48. § (1) Szakmai ügyfél

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet,

j) a központi értéktár,

k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

l) tőzsde,

m) központi szerződő fél,

n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,

o) a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás,

p) a (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és

q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

(2) Az (1) bekezdés o) pontja szerinti kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított

a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró,

b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró,

c) saját tőkéje legalább kétmillió euró.

(3) Az (1) bekezdés p) pontja alkalmazásában kiemelt intézmény

a) valamely EGT-állam kormánya,

b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata,

c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete,

d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank,

e) a Világbank,

f) a Nemzetközi Valutaalap,

g) az Európai Beruházási Bank, és

h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre.

(4) A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy – ha a szakmai ügyfélként való minősítést a befektetési vállalkozás kezdeményezi – kifejezett egyetértése alapján a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő befektetési szolgáltatása során.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell

a) annak rögzítését, hogy az ügyfél szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor,

b) azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

49. § (1) A befektetési vállalkozás a (2)–(4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően, a lakossági ügyfélnek – annak kifejezett kérésére – szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,

c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be

ca) befektetési vállalkozásnál,

cb) árutőzsdei szolgáltatónál,

cc) hitelintézetnél,

cd) pénzügyi vállalkozásnál,

ce) biztosítónál,

cf) befektetési alapkezelőnél,

cg) kollektív befektetési társaságnál,

ch) kockázati tőkealap-kezelőnél,

ci) magánnyugdíjpénztárnál,

cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,

ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

cl) központi értéktárnál,

cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

cn) központi szerződő félnél, vagy

co) tőzsdénél,

amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet az ügyfél írásban nyújtja be a befektetési vállalkozásnak, megjelölve benne, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem esetén a befektetési vállalkozás írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit.

(4) A befektetési vállalkozás a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

50. § (1) A befektetési vállalkozás visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított 49. § szerinti szakmai ügyfél minősítést, ha

a) az ügyfél a 49. § (2) bekezdése szerinti kérelmét írásban visszavonja,

b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek,

c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a 49. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(2) Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a befektetési vállalkozás visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) Elfogadható partnernek minősül

a) a 48. § (1) bekezdésének a)–l) pontjában meghatározott vállalkozás,

b) a 48. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozás,

c) a 48. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény, és

d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el.

(2)223 A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdésének a)c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében – ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja – a 40–50. §-ban, az 55. §-ban, a 62–65. §-ban foglaltakat – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kell alkalmaznia.

(3) Az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél – akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel – kérheti, hogy a befektetési vállalkozás rá vonatkozóan ne a (2) bekezdésben említettek szerint járjon el. Ebben az esetben – ha az elfogadható partner kifejezetten eltérően nem nyilatkozik –, rá a szakmai ügyfél tekintetében alkalmazandó rendelkezések szerint kell eljárni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partnernek minősülő ügyfél számára, annak kifejezett kérésére a befektetési vállalkozás a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít az 5. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása során.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásra a 48. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

A szerződésre vonatkozó formai és tartalmi követelmények

52. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződését az üzletszabályzatában foglaltak szerint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – írásba foglalja.

(2) Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a továbbiakban: megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a befektetési vállalkozás elektronikus úton rögzíti.

(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél azonosítására nem használhat olyan utalást vagy jelzést, amely alkalmas az ügyfél személyének elfedésére vagy megnehezíti annak azonosítását.

53. § A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében létrehozandó szerződésben rendelkezni kell

a) a portfóliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételekről,

b) a portfóliókezelési tevékenység keretében létrejött szerződés megszűnésének módjáról és feltételeiről,

c) a befektetési politikáról,

d) a portfóliókezeléssel összefüggő összes költségről, a 43. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban,

e) a d) pontban meghatározott költségek megfizetésének, valamint az elszámolásnak a módjáról,

f) a 43. § (4) bekezdésében foglaltakról.

A szerződéskötés megtagadása

54. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége és a kiegészítő szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b)224 az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) a 44. § (1)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végrehajtandó alkalmassági teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e)225 a 44. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára.

(2) A befektetési vállalkozás haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

XII. Fejezet

A SZERZŐDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződések és megbízások nyilvántartása

55. § (1) A befektetési vállalkozás egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet

a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről,

b) az ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és

c) az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a befektetési vállalkozás úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a befektetési vállalkozás az ügyféltől kérheti az ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.

56. § A befektetési vállalkozás az 55. §-ban foglalt nyilvántartásában szereplő adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig megőrzi.

Az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek kezelése

57. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt és pénzeszközt az ügyfél rendelkezése szerinti célra használja fel.

(2) A befektetési vállalkozás a kezelésében lévő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközzel és pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, és biztosítja, hogy az ügyfél ugyanezen pénzügyi eszközről és pénzeszközről bármikor rendelkezni tudjon.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartásait és a számlákat úgy vezeti, hogy

a) azok pontosak legyenek és az ügyfelek pénzügyi eszközei és pénzeszközei állományáról mindenkor valós képet mutassanak, és

b) azok alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint a befektetési vállalkozás saját pénzügyi eszköze és pénzeszköze elkülönített kimutatása.

(4)226 A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei és pénzeszközei kezelésére akkor köthet harmadik személlyel megállapodást, ha a harmadik személy megfelel az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben foglalt követelmény ellenőrzése érdekében rendszeresen, de legalább havonta egyezteti az általa vezetett nyilvántartásokat és számlákat a pénzügyi eszközöket és a pénzeszközöket kezelő harmadik felek nyilvántartásaival és számláival.

(6) A befektetési vállalkozás olyan belső szabályokat alakít ki, amelyek megakadályozzák a jogszerűtlen használatból, a csalásból, tőkebefektetési csalásból, a nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő, az ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek vagy az ezekkel kapcsolatos jogainak sérelmét.

(7)227 Az értékpapíron kívül óvadék alapítható a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön és ügyfélszámla-követelésen is azzal, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő zálogkötelezett tulajdonába a zálogszerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla-követelés, körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet, és az óvadék tárgyából való közvetlen kielégítési jog az ilyen óvadékkal biztosított követelés tekintetében is gyakorolható. Ennek során az ügyfélszámla-követelést a kielégítési jog megnyílásának időpontjában fennálló értékén, a pénzügyi eszközt pedig annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni.

(8)228 A (7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenysége végzésével vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásával kapcsolatban fizetési számla követelésen alapított óvadék esetére is.

(9)229 Óvadék esetén, ha annak tárgya olyan pénzügyi eszköz, amely nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a pénzügyi eszköz értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodott.

58. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használhatja.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközét akkor használhatja, ha a pénzügyi eszköz használatához – ideértve a használat pontos célját is – az ügyfél előzetesen írásban hozzájárult.

(3) A befektetési vállalkozás akkor jogosult az ügyfél nevében nála tartott, harmadik fél által kezelt gyűjtőszámlán lévő pénzügyi eszköz tekintetében értékpapír-finanszírozási ügyletet kötni vagy abban az esetben használhatja e pénzügyi eszközt saját számlájára vagy egy másik ügyfele számlájára, ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl

a) minden olyan ügyfél, amelynek pénzügyi eszközét gyűjtőszámlán kezelik, a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását adta, vagy

b) a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy csak azon ügyfél pénzügyi eszközét használja, amely vonatkozásában az ügyfél a (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulását megadta.

(4) A befektetési vállalkozás olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) azon ügyfelek adatait, amelyek rendelkezése alapján a pénzügyi eszköz felhasználásra került, és

b) az egyes, hozzájárulásukat adó ügyfelek tulajdonában lévő, felhasznált pénzügyi eszközök számát,

annak érdekében, hogy az esetleges veszteségek viselése pontosan meghatározható legyen.

59. § (1)230 A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a tőle elvárható gondossággal kiválasztott harmadik személlyel megállapodást köthet. A befektetési vállalkozás a kiválasztott személyt, valamint a pénzügyi eszközök letéti őrzésére általa alkalmazott megoldásokat a tőle elvárható gondossággal rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja és az erről készült jelentést legkésőbb a tárgyhót követő hónap 15. napjáig megküldi a Felügyeletnek.

(2) A befektetési vállalkozás azzal köthet megállapodást az ügyfél pénzügyi eszközének letéti őrzésére, aki

a) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak, és

b) a letéti őrzési tevékenységét illetően – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának felügyelete alatt áll.

(3) Ha a letéti őrzést végző a székhelye szerinti államban e tevékenysége tekintetében nem áll hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt, a befektetési vállalkozás akkor köthet vele megállapodást, ha

a) a pénzügyi eszköz vagy az azokkal összefüggő befektetési szolgáltatási tevékenység jellege miatt ez elengedhetetlen, vagy

b) a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében szakmai ügyfélnek nyújt szolgáltatást és a szakmai ügyfél írásban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott féllel kéri a pénzügyi eszköze letéti őrzésére vonatkozó megállapodás megkötését.

60. § (1) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében megkötött megállapodás alapján átvett vagy az ügyfél megbízásának teljesítését követően a befektetési vállalkozás kezelésébe kerülő, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzeszközt az átvételt követően haladéktalanul

a) központi banknál,

b) hitelintézetnél,

c) harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, vagy

d) minősített pénzpiaci alapnál

helyezi el.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában minősített pénzpiaci alap az olyan kollektív befektetési forma, amely a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tevékenység végzésére jogosító engedélyt kapott és e hatóság felügyelete alatt áll, valamint

a) a befektetési tevékenységének elsődleges célja, hogy a nettó eszközérték ne csökkenjen a befektetés értéke alá,

b) a befektetési tevékenysége elsődleges céljának elérése érdekében kizárólag háromszázkilencvenhét napnál nem hosszabb futamidejű vagy hátralévő futamidejű magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be vagy az ilyen futamidőnek megfelelő, rendszeresen kiigazított hozammal és hatvan napos átlagos súlyozott futamidővel rendelkező magas minősítésű pénzpiaci eszközökbe fektethet be,

c) a b) pontban foglalt elsődleges befektetési célja hitelintézeti letétekbe történő kiegészítő jellegű befektetésekkel is megvalósítható,

d) a kollektív befektetési értékpapír visszaváltása esetén a pénzügyi teljesítés a visszaváltás napján vagy az azt követő napon megtörténik.

(3)231 A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az a pénzpiaci eszköz tekinthető magas minősítésűnek, amely esetében minden a elismert hitelminősítő szervezet, amely az adott eszközt minősítette, a nála elérhető legmagasabb hitelminősítést adta.

(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét nem az (1) bekezdés a) pontja szerinti központi bankban helyezi el, akkor az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézményt a tőle elvárható gondossággal választja ki és rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja a pénzeszköz kezelésével megbízott intézménynél a pénzeszközök kezelésére vonatkozó előírások betartását.

(5) A befektetési vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az ügyfél pénzeszközének kezelésére azzal az intézménnyel köt megállapodást, amely

a)232 szakértelemmel és jó hírnévvel rendelkezik, és

b) megfelel az 57. § (1)–(3) bekezdésében foglaltaknak.

(6) A befektetési vállalkozás az ügyfél pénzeszközét akkor helyezheti el minősített pénzpiaci alapban, ha ehhez az ügyfél kifejezetten, írásban hozzájárulását adta.

XIII. Fejezet

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE ÉS A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA

61. § (1)233 A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyféllel kötött szerződés teljesítése, illetve az ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a befektetési vállalkozás nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet

a) nem az ügyfél vagy az ügyfél javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek,

b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről teljesítenek, amely esetében

ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ügyfél előtt a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és

bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a végzett tevékenység vagy a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik és nem befolyásolja hátrányosan a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését,

c) nem a befektetési szolgáltatási tevékenység ellátásával vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja a befektetési vállalkozás (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését.

(3) A befektetési vállalkozás az ügyfél részére a (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontjában foglalt információt a 41. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tájékoztatási kötelezettsége keretében összefoglalás formájában is megadhatja azzal, hogy az ügyfél kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

A megbízás ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtása

62. § (1) A befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását az ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre azzal, hogy ha a végrehajtásra a 63. § (1) bekezdésének megfelelően kialakított végrehajtási politika szerint kerül sor, azt az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

(2)234 Az (1) bekezdés szerinti legkedvezőbb végrehajtás megítéléséhez a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz árát (nettó ár),

b) a megbízás költségét,

c) a megbízás végrehajtásának időigényét,

d) a megbízás végrehajthatóságának és teljesítésének valószínűségét, és

e) a megbízás nagyságrendjét.

(2a)235 A (2) bekezdésben felsorolt tényezők fontosságának meghatározásánál a befektetési vállalkozás a következő szempontokat vizsgálja:

a) a megbízás tárgyát képező pénzügyi eszköz tulajdonságait,

b) a megbízás természetét,

c) az ügyfél 47–49. § szerinti minősítését, és

d) azon szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer, rendszeres internalizáló, árjegyző vagy egyéb más, a likviditás biztosítására létrejött személy vagy szervezet, illetve ezekhez hasonló funkciót ellátó harmadik országbeli személy vagy szervezet (a továbbiakban: végrehajtási helyszín) tulajdonságait, amelyekhez a megbízás továbbítható.

(3) Ha a befektetési vállalkozás lakossági ügyfél megbízását hajtja végre, akkor minden, az ügyfelet terhelő költséget figyelembe vesz az (1) bekezdésben meghatározott, az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapításakor.

(4) Az ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtási lehetőség megállapítására vonatkozó vizsgálat során, ha a megbízás több, a befektetési vállalkozás 63. § (1) bekezdése szerinti szabályzatában felsorolt végrehajtási helyszínen is teljesíthető, a befektetési vállalkozás – az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az összehasonlításban figyelembe veszi az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit.

(5) A befektetési vállalkozás az egyes végrehajtási helyszínekhez kapcsolódó saját jutalékait és egyéb, a végrehajtással összefüggő költségeit nem határozhatja meg úgy, hogy azzal a (4) bekezdés szerinti összehasonlítás során az egyes végrehajtási helyszínek között indokolatlan és méltánytalan különbséget eredményezzen.

(6)236 Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt szempont vonatkozásában az ügyféltől határozott utasítást kapott, a megbízást ezen utasításnak megfelelően hajtja végre.

(7)237 Az ügyfél kérésére a befektetési vállalkozás írásban, a végrehajtási politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az ügyfél megbízását a végrehajtási politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre.

63. § (1) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot (a továbbiakban: végrehajtási politika) készít, amely tartalmazza

a) az ügyfél által adott megbízás lehetséges végrehajtási helyszíneinek jegyzékét – figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra – minden egyes pénzügyi eszköz vonatkozásában,

b)238 azon feltételeket, amelyek – a 62. § (2) és (2a) bekezdésében foglaltakkal összhangban – befolyásolják a megbízás végrehajtási helyszínének megválasztását és az eljárást, amelyben a befektetési vállalkozás a feltételek mentén a döntését meghozza,

c) az arra való figyelmeztetést, hogy az ügyfélnek a 62. § (6) bekezdése szerinti határozott utasítása megakadályozhatja a befektetési vállalkozást a megbízás ügyfél számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásában,

d) azon eljárási szabályokat, amelyek az egyes ügyfelek által adott megbízások végrehajtásának sorrendjét – ideértve az egyes ügyfelek megbízásainak összevonását is – határozzák meg,

e) az ügyfél által adott limitáras megbízás végrehajtására vonatkozó szabályokat,

f) az ügyfél által adott megbízás és a befektetési vállalkozás saját számlájára teljesítendő megbízás végrehajtására – ideértve a sorrendet és az összevont végrehajtást is – vonatkozó szabályokat, és

g) ha a befektetési vállalkozás lehetővé teszi az ügyfél megbízásának szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívüli végrehajtását, akkor ennek tényét.

(2)239 A befektetési vállalkozás – nem érintve a 42. §-ban foglalt kötelezettségeit – az ügyfelet tájékoztatja a végrehajtási politika tartalmáról, és annak lényeges változásáról.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási politikájában az (1) bekezdés a) pontja szerinti jegyzékben

a) legalább azt a végrehajtási helyszínt szerepelteti, amely az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során következetesen a legjobb eredményt adja, és

b) csak olyan végrehajtási helyszínt szerepeltet, amely lehetővé teszi, hogy a befektetési vállalkozás az e fejezetben foglalt kötelezettségeinek eleget tegyen.

(4) A befektetési vállalkozás folyamatosan figyelemmel kíséri és legalább évente egyszer értékeli a végrehajtási politikát az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban foglaltak, valamint a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülése szempontjából, valamint haladéktalanul kezdeményezi az esetleg tapasztalt hibák javítását.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a befektetési vállalkozás akkor is felülvizsgálja a végrehajtási politikáját, ha olyan tényszerű változás következik be, amely befolyásolja a 62. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesülését.

Az ügyfelek megbízásainak kezelése
és az allokáció szabályai

64. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás végrehajtása során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

(2) Nem kell az ügyfél által adott megbízást azonnal végrehajtani, ha

a) az ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás,

b) az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy

c) azzal az ügyfél érdekei sérülnének.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél megbízását nem hajtotta végre, és a megbízás szabályozott piacra bevezetett részvényre vonatkozik, akkor – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – ezen limitáras megbízást haladéktalanul nyilvánosságra hozza oly módon, hogy az más piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető legyen, elősegítve ezzel a megbízás lehető leghamarabb történő végrehajtását, kivéve, ha az ügyfél ettől kifejezetten eltérő utasítást adott.

(4) Nem kell a (3) bekezdésben foglaltakat teljesíteni abban az esetben, ha az ügyfél által adott megbízás az adott végrehajtási helyszínen a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 20. cikke alapján nagy méretűnek minősül.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön.

65. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – saját számlájára nem hajthat végre ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az ügyfél megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonja.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően akkor vonhat össze ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha

a) ezzel összességében egyetlen olyan ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik ügyfél megbízásával összevonták,

b) minden olyan ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és

c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a befektetési vállalkozás minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott allokációs szabályzat

a) olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyekkel megakadályozható az ügyfél számára hátrányos újra-allokáció abban az esetben, ha az ügyfél megbízása alapján és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet összevonásra kerül, és

b) nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylet során, bármely olyan ügyfélre nézve, akinek a megbízása egy másik ügyfél megbízásával összevontan kerül végrehajtásra, hátrányos következményekkel jár.

(4) Ha a befektetési vállalkozás az ügyfél megbízását egy a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben.

(5) Ha a befektetési vállalkozás

a) hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az ügyfél által adott megbízás alapján a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és

b) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan,

akkor a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a saját számlájára és az ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesítheti.

A halasztott pénzügyi teljesítés

66. § (1) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenysége során az ügyféllel halasztott pénzügyi teljesítésben állapodhat meg.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára halasztott pénzügyi teljesítést akkor engedhet, ha

a) az ügyletben a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély alapján jár el,

b) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás az adott értékpapírt jegyző meghatalmazása alapján jár el, vagy

c) értékpapír forgalomba hozatala során a befektetési vállalkozás lebonyolítóként vesz részt.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés során a befektetési vállalkozás az ügyfelet terhelő fizetési kötelezettséget elkülönített letéti számla javára teljesíti.

(4) A befektetési vállalkozás a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó szabályokról a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint tájékoztatja az ügyfelet.

(5) A halasztott pénzügyi teljesítésre a befektetési hitelezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ügyfél fizetési kötelezettsége esedékességétől számított tizenöt nap.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

67. § (1) A befektetési vállalkozás az általa a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében – kivéve a portfóliókezelési tevékenységet – végrehajtott megbízást követően

a) haladéktalanul, írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról,

b) lakossági ügyfél esetén írásban vagy más tartós adathordozón haladéktalanul, de legkésőbb a megbízás végrehajtásának napját követő kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő munkanapon tájékoztatást ad a megbízás végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az ügyfél nevében végrehajtott megbízás az ügyféllel kötött jelzáloghitel szerződést finanszírozó kötvénnyel kapcsolatos és az ügyletről szóló jelentést a befektetési vállalkozás a jelzáloghitel szerződés feltételeinek közlésével egyidejűleg, de legkésőbb a megbízás végrehajtását követő egy hónapon belül teszi meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen felül a befektetési vállalkozás az ügyfél kérésére tájékoztatást ad az ügyfél megbízásának aktuális állapotáról.

(5) Ha a lakossági ügyfél megbízásának tárgya olyan kollektív befektetési forma befektetési jegye vagy részvénye, amely forgalmazása időszakosan történik, a befektetési vállalkozás – az ügyfél rendelkezése alapján –

a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint, vagy

b) legalább félévente a (6) bekezdésben foglaltak szerinti

tájékoztatást ad a megbízás tárgyát képező ügyletre vonatkozóan.

(6) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatást a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltak szerint az alábbi tartalommal adja meg:

a) a befektetési vállalkozás neve vagy más azonosítója,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a kereskedési nap,

d) a megbízás végrehajtásának időpontja,

e) a megbízás típusa,

f) a kereskedési helyszín neve, illetve azonosítója,

g) a pénzügyi eszköz megnevezése és azonosítója,

h) az eladás/vétel megjelölés,

i) a megbízás természete, ha sem eladásnak, sem vételnek nem tekinthető,

j) a pénzügyi eszköz mennyisége,

k) a pénzügyi eszköz kereskedési egységének ára, megjelölve a kereskedési egységet is,

l) a teljes költség,

m) a befektetési vállalkozás által az ügyfél felé felszámított jutalékának, díjának és egyéb költségeinek teljes összege, és – a lakossági ügyfél kifejezett kérésére – ennek jogcímenkénti lebontása,

n) az ügyfél kötelezettségei az ügylet teljesítésével kapcsolatosan, ideértve a pénzügyi teljesítés vagy a fizikai leszállítással történő teljesítés határideje, és a teljesítéshez szükséges számlaszámok és egyéb információk, és

o) ha az ügylet során az ügyféllel szemben álló partner a befektetési vállalkozás maga, a befektetési vállalkozással azonos vállalatcsoportba tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele volt, akkor ennek ténye, kivéve, ha a megbízás végrehajtására olyan kereskedési rendszeren keresztül került sor, amelyben a kereskedési szabályok ezt nem teszik lehetővé.

(7) Ha a befektetési vállalkozás a megbízást a pénzügyi eszközökből képzett csomag tekintetében hajtotta végre, a (6) bekezdés k) pontjában meghatározott információt e csomagra vonatkozóan vagy az egyes csomagok átlagárára vonatkozóan is megadhatja azzal, hogy ha az ügyfél kifejezetten kéri, az árat minden egyes csomagra vonatkozóan meg kell adnia.

(8) A befektetési vállalkozás a (6) bekezdésben meghatározott információkat szabványosított kódok formájában is megadhatja az ügyfél számára abban az esetben, ha egyidejűleg a kódok értelmezését is megadja.

68. § (1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára rendszeresen, de – a (2) és a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább félévenként jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(2) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében portfóliókezelési tevékenységet végez, a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását – az ügyfél rendelkezése szerint –

a) ügyletenként, a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, vagy

b) az (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést a lakossági ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg:

a) a befektetési vállalkozás neve,

b) az ügyfél neve vagy más azonosítója,

c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a befektetési vállalkozás kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát,

d) a befektetési vállalkozás által a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével vagy az ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel,

e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel,

f) a jelentésben foglalt időszakban az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként,

g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és

h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán a 67. § (6) bekezdésének c)–l) pontjában meghatározott információ, kivéve, ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tájékoztatást választotta.

(4) Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló tájékoztatását

a) a 67. § (6) bekezdése szerinti tartalommal,

b) írásban vagy más tartós adathordozón, és

c) legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon vagy ha a megbízást a befektetési vállalkozás harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon,

ügyletenként adja meg.

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(6)240 Ha az ügyfél a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő tájékoztatást választotta, a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést

a) legalább évente, a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel,

b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és

c) ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta

elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók olyan ügyletre, amely

a) olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és

b) a 6. § d)–k) pontjaiban meghatározott eszközre vonatkozik.

(8) Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az ügyfél (2) bekezdés szerinti rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az ügyfelet, ha az ügyfél által realizált veszteség meghalad egy, a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket.

(9)241 A befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a (6) bekezdés b) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a befektetési vállalkozáshoz.

69. § (1) A befektetési vállalkozás – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről legalább évente, a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal jelentést készít és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a befektetési szolgáltatási tevékenységet hitelintézet végzi, és az a hitelintézetnél elhelyezett, Hpt. szerinti betétet érinti.

(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott jelentést az alábbi tartalommal készíti el:

a) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök állománya és részletezése a jelentésben foglalt időszak végén,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközök és pénzeszközök azon állománya, amely értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képezte a jelentésben foglalt időszakban, és

c) az értékpapír-finanszírozási ügylet tárgyát képező, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközön és pénzeszközön realizált eredmény, és az eredmény számításának alapja.

(4) Ha az ügyfél portfóliójában olyan pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz található, amelyre vonatkozóan a teljesítés még nem történt meg, akkor

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott információ esetében a befektetési vállalkozás megjelöli, hogy az általa adott tájékoztatás a kereskedési napra vagy a teljesítés napjára vonatkozik-e, és

b) a (3) bekezdés b) és c) pontjai vonatkozásában az információt az a) pontban foglaltakkal egyező szemléletben adja meg.

(5)242 Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenységet végez, akkor az ügyfél számára az (1) bekezdésben meghatározott jelentési kötelezettségét a 68. § szerinti jelentési kötelezettség keretében, azzal együttesen is teljesítheti.

XIV. Fejezet

EGYES BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK KÜLÖNLEGES SZABÁLYAI

A portfóliókezelési tevékenység

70. § (1) Az a befektetési vállalkozás, amely portfóliókezelési tevékenységet végez, az egyes ügyfelek számára kezelt portfóliókat ügyfelenként és – ha egy ügyfél számára több portfóliót is kezel – portfóliónként tartja nyilván és kezeli.

(2) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó javára és terhére jár el.

(4) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.

71. § (1) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkegarancia) és a hozamra vonatkozóan (hozamgarancia) garanciát vállalhat azzal, hogy a hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tőkegaranciát vagy hozamgaranciát bankgaranciával biztosítja.

(3) A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében a tőke megóvására (tőkevédelem) és a hozamra vonatkozóan (hozamvédelem) ígéretet tehet azzal, hogy a hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben meghatározott tőke megóvására vagy hozamra vonatkozó ígéretét a tőke megóvását, illetőleg a hozamot biztosító pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politikával támasztja alá.

72. § (1)243 A befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége során – ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet

a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,

b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást.

(2)244 A befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a befektetési vállalkozás minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a befektetési vállalkozásban minősített befolyással rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás a portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a befektetési vállalkozás teljesíti.

A rendszeres internalizálás

73. § (1) A befektetési vállalkozás a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében rendszeres internalizálást folytathat.

(2)245 Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres internalizáló azon részvények esetében, amelyek piaca a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján likvidnek tekinthető, s amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a kereskedési napok mindegyikén – figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra – vételi és eladási árfolyamot közöl, az általa elfogadott, de a (3) bekezdés szerint számított szokásos piaci ügyletméretet meg nem haladó mennyiségekre vonatkozóan.

(3) A (2) bekezdés szerinti szokásos piaci ügyletméret meghatározása során a rendszeres internalizáló az egyes részvényekre vonatkozóan az adott piacon végrehajtott ügyletek értékének számtani átlaga alapján csoportokba sorolja azokat a részvényeket, amelyek tekintetében rendszeres internalizálást folytat, és az így kialakított, egyes részvénycsoportokra vonatkozó átlagértékeket tekinti szokásos piaci ügyletméretnek az adott részvénycsoportba sorolt részvények vonatkozásában.

(4) Egy adott részvény piacaként az ezen részvényt érintő, az EGT-államok területén lévő végrehajtási helyszínen végrehajtott összes megbízást kell tekinteni, ide nem értve az adott részvény szokásos piaci ügyletméretét meghaladó méretű ügyleteket.

(5)246 A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi, valamint továbbítja az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.

(6)247 A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés szerinti vételi és eladási árfolyamokat az érvényes piaci helyzetnek megfelelően alakítja ki, valamint

a)248 olyan formában teszi közzé, hogy az a piaci szereplők számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, és az információért kért ár mértéke se akadályozza meg a hozzáférést (ésszerű üzleti alapon való közzététel követelménye),

b) folyamatosan aktualizálja, és

c) ha a kivételes piaci feltételek ezt indokolják, vissza is vonhatja.

74. § (1) A befektetési vállalkozás, amely rendszeres internalizálást folytat, köteles a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelni.

(2) A rendszeres internalizáló

a) a lakossági ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a 62. és 64. §-ban foglalt rendelkezések betartásával,

b) a szakmai ügyfél azon megbízását, amelynek tárgya olyan részvény, amely tekintetében rendszeres internalizálást folytat, a megbízás felvételének időpontjára vonatkozóan az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamon, a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel

hajtja végre.

(3) A rendszeres internalizáló a (2) bekezdés b) pontja esetében a szakmai ügyfél számára az általa a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamot is megállapíthat, ha

a) ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli, nyilvános tartományba esik, és

b) a megbízás tárgyát képező ügyletméret meghaladja a lakossági ügyfelek vonatkozásában számított szokásos piaci ügyletméretet.

(4) A rendszeres internalizáló a (3) bekezdésben meghatározott eseten felül, az ott meghatározott feltételek teljesítése nélkül is végrehajthat megbízást a szakmai ügyfél részére a 73. § (2) bekezdése szerint közölt árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon, ha

a) a megbízás végrehajtása során egy ügylet keretében nagy mennyiségű értékpapír érintett,

b) az ügyletre az aktuális piaci ártól eltérő piaci feltételek vonatkoznak.

(5)249 Ha a rendszeres internalizáló csak egyetlen, általa elfogadott ügyletméretet közöl, vagy az általa elfogadott legnagyobb ügyletméret alacsonyabb a szokásos piaci ügyletméretnél és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely nagyobb, mint az általa elfogadott ügyletméret, de nem éri el a szokásos piaci ügyletméretet, akkor – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – végrehajthatja a megbízásnak azt a részét is, amely az általa elfogadott ügyletméret nagyságrendjét meghaladja, feltéve, ha azt az általa közölt árfolyamon hajtja végre.

(6)250 Ha a rendszeres internalizáló több ügyletméretre közöl árfolyamjegyzést, és az ügyféltől olyan megbízást kap, amely ezen ügyletméretek közé esik, amennyiben a megbízást elfogadja, akkor azt – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – az általa jegyzett árfolyamok valamelyikén, a 64. §-sal összhangban köteles végrehajtani.

(7)251 A rendszeres internalizáló nem alkalmazhatja az (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat, ha a (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés vagy a (4) bekezdés ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz.

75. § (1) A rendszeres internalizáló az üzletpolitikájával összhangban, megkülönböztetés-mentes, tárgyilagos szempontok szerint korlátozhatja

a) a leendő szerződő feleket az általa közölt árfolyamokhoz való hozzáférésben,

b) az egy ügyfél számára végrehajtott megbízások számát, illetve értékét a közölt árfolyamon, és

c) a 64. és 65. §-ban foglaltaknak való egyidejű megfelelés esetén az egy időben végrehajtott megbízások számát, ha az ezek nyomán kialakuló teljes ügyletméret meghaladja a szokásos piaci ügyletméretet.

(2) A rendszeres internalizáló az (1) bekezdés szerinti korlátozás szempontjait előzetesen és világosan meghatározza és tevékenysége során ennek megfelelően jár el.

A befektetési elemzés

76. § (1)252 Ha a befektetési vállalkozás befektetési elemzést készít, amelyet az ügyfelei vagy a nyilvánosság számára tesz közzé vagy oly módon terjeszt, hogy az a nyilvánosság elé kerülhet, akkor csak abban az esetben utalhat arra – akár elnevezésével, akár más módon –, hogy az abban közölt megállapítások objektív és független magyarázatot tartalmaznak, ha a pénzügyi elemző, illetve a befektetési elemzés létrehozásában közreműködő alkalmazottai esetében a 110. § (4) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha a befektetési elemzésben foglaltakkal azonos tartalommal a befektetési vállalkozás részéről az ügyfél számára készülő ajánlás befektetési tanácsadásnak minősülne.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő befektetési elemzésre a reklámra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a befektetési elemzésnek – egyértelműen és a szövegből, illetőleg a szövegkörnyezetből jól kiemelkedő módon – fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy

a) nem a befektetési elemzés függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és

b) nem vonatkozik rá a befektetési elemzés terjesztését, közzétételét megelőző ügyletkötésre vonatkozó tilalom.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési elemzést nem egyedül végzi, hanem vállalatcsoport tagjaként, közreműködőként jár el.

(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, ha harmadik személy által végzett befektetési elemzést tesz közzé az ügyfelei körében vagy a nyilvánosság számára, és ha

a) a befektetési elemzést olyan személy vagy szervezet végezte, amely nem tartozik a befektetési vállalkozással egy vállalatcsoportba,

b) a befektetési vállalkozás nem változtatja meg a befektetési elemzésben szereplő ajánlások tartalmát,

c) a befektetési vállalkozás a befektetési elemzés eredményét nem saját eredményeként mutatja be, és

d) a befektetési vállalkozás igazolja, hogy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre a befektetési elemzés tekintetében a befektetési vállalkozásra irányadó szabályok tartalmával egyező kötelezettségek – függetlenül attól, hogy azokat jogszabály vagy a befektetési elemzést végző személyre vagy szervezetre saját szabályzatai írják elő – vonatkoznak.

77. § (1)253 A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki

a) a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, és

b) ismeri a befektetési elemzés közzétételének várható időzítését vagy tartalmát, ha az a nyilvánosság számára nem ismert vagy a nyilvánosság számára ismert információkból nem következtethető ki,

ne köthessen saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy – ideértve magát a befektetési vállalkozást is – nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen és az árjegyzés rendes menete szerint jár el vagy az ügyfél megbízását annak kifejezett utasítása alapján hajtja végre – addig az időpontig, amíg azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek számára a befektetési elemzést közzéteszik, nem volt reális esélyük annak tartalma alapján cselekedni.

(2)254 Az (1) bekezdésben nem említett esetben, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem köthet saját, vele közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozója és egyéb módon érintett személy – ideértve magát a befektetési vállalkozást is – nevében vagy javára ügyletet olyan pénzügyi eszközre vonatkozóan, amely a befektetési elemzés tárgyát képezi vagy amelynek árfolyama a befektetési elemzés tárgyát képező eszköztől függ, a befektetési elemzésben szereplő ajánlással ellentétesen, kivéve, ha ahhoz a megfelelési vezető vagy a befektetési vállalkozás jogi vezetőjének jóváhagyását megkapta.

(3)255 A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem fogadhat el anyagi természetű ösztönzést olyan személytől vagy szervezettől, amelynek a befektetési elemzés tárgyához vagy eredményéhez anyagi érdeke fűződik.

(4) A befektetési vállalkozás, a pénzügyi elemző és a befektetési vállalkozás más alkalmazottja, aki a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés készítésében részt vett, nem ígérhet a kibocsátónak semmilyen előnyt a befektetési elemzéssel összefüggésben.

(5)256 Ha a 76. § (1) bekezdése szerinti befektetési elemzés tervezete ajánlást vagy célárfolyamot tartalmaz, a kibocsátó, a befektetési vállalkozás befektetési elemzés készítésében részt vevő alkalmazottai – ide nem értve a pénzügyi elemzőt – és más személyek a befektetési elemzés közzététele előtt a befektetési elemzés tervezetét nem kaphatják kézhez sem az adatok pontosságának ellenőrzése, sem egyéb más célból, kivéve, ha az ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy a vállalkozás a jogi kötelezettségeinek eleget tett-e.

(6)257 Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a pénzügyi elemzővel és a befektetési vállalkozás más alkalmazottjával olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.

A befektetési hitelezés

78. § (1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat – a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében – hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá.

(2) A hitelezési szabályzat tartalmazza

a) a hitelnyújtás feltételeit,

b) a hitel jóváhagyásának, módosításának – ideértve a megújítást is –, és refinanszírozásának eljárási szabályait,

c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció),

d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat,

e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és

f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az – e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti – elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik.

(2a)258 A befektetési vállalkozás az értékpapírok vagy értékpapírosítási pozíciók hitelkockázatának, és a portfoliószintű hitelkockázatnak a mérésére hatékony és megbízható belső módszerekkel rendelkezik azzal, hogy a belső módszer nem alkalmazhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.

(4) A befektetési vállalkozás kiegészítő szolgáltatása keretében nem nyújthat befektetési hitelt

a) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás által kibocsátott részvény megvásárlásához,

b) a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, és

c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó befektetési vállalkozás tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel nyújtására vonatkozó döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, annak valós értékéről és érvényesíthetőségéről, és az ezen döntést megalapozó dokumentumokat a (3) bekezdés szerinti szerződéssel együttesen megőrzi.

XV. Fejezet

A KISZERVEZÉS SZABÁLYAI

79. § (1) A befektetési vállalkozás – a (2)–(5) bekezdésekben, valamint a 80. és 81. §-ban foglaltakra figyelemmel – befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) A kiszervezés

a) nem eredményezheti a befektetési vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és

c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

(3) Ha a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél

a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,

b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,

c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,

d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és

e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

(4) A befektetési vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.

(5) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint

a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és

b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a befektetési vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.

(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak

a) a jogi tanácsadás,

b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,

c) a számlázás,

d) a befektetési vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,

e) a szabványosított piaci információ szolgáltatása,

f) az árindikáció szolgáltatása.

80. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.

(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek

a) a szerződés időtartamáról,

b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,

c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.

(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább

a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,

b) a 81. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,

c) a 79. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a befektetési vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,

d) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és

e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 79. § (3) bekezdésében foglalt feltételeiben bekövetkezett változás befektetési vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.

(4) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdés szerinti, kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő három napon belül megküldi a Felügyeletnek.

81. § (1) A befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a 79. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülését.

(2) Ha a befektetési vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 79. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek,

a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy

b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.

(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését vagy minőségének csökkenését.

(4)259 Ha a befektetési vállalkozás és a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet ugyanazon csoport tagja, e fejezet rendelkezéseinek történő megfelelés céljából a befektetési vállalkozás figyelembe veheti az általa a kiszervezett tevékenységet végzőre gyakorolt ellenőrzés és befolyás mértékét.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS
SZABÁLYAI

XVI. Fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS SZABÁLYAI
ÉS A KAPCSOLÓDÓ NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség

82. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a leendő szerződő felet a 41. § (1) bekezdésében foglaltakról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 43. § (3)–(10) bekezdése szerinti részletességgel.

(2) A szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség teljesítése során az árutőzsdei szolgáltató nem alkalmazza a 43. § (3) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában és (8) bekezdésének g)–j) pontjában foglaltakat.

(3) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megadni abban az esetben, ha

a) a szerződés megkötését követően az ügyfél a Tpt. szerinti intézményi befektetőnek minősül,

b) a megállapodás egy keretszerződés alapján jön létre és az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatást az ügyfél az adott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz vagy ügylet kapcsán már megkapta,

c) az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatásról kifejezetten lemond és az árutőzsdei szolgáltató ezt hitelt érdemlően bizonyítja.

(4) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél a (3) bekezdés c) pontja alapján közölt lemondását akkor fogadhatja el, ha

a) az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél között rendszeres üzleti kapcsolat van, és

b) az árutőzsdei szolgáltató a szerződéskötést megelőző egy évben ezen ügyfele megbízása alapján legalább öt ügyletet kötött, amelyek összértéke meghaladta a kettőszázmillió forintot.

83. § Az árutőzsdei szolgáltató a 82. §-ban foglalt kötelezettségét írásban – ha az ügyféllel kötött megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik – magyar nyelven, világos és közérthető formában, a magyar nyelv szabályainak megfelelő formában teljesíti.

A szerződéskötést megelőző tájékozódási
kötelezettség

84. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében, a szerződéskötést megelőzően a 45. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – tájékozódik a leendő szerződő félnek az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközzel, a szerződésben szereplő ügylettel, ezen ügyletek kockázataival kapcsolatos ismereteiről, valamint a teherviselő képességéről.

A szerződéskötés megtagadása

85. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében történő szerződéskötést, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy jogszabály szerinti szabályzat rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d)260 a 84. §-ban meghatározott vizsgálat eredménye alapján a leendő szerződő fél és az ügyfél ismereteit, kockázatviselő képességét vagy jövedelmi helyzetét nem tartja alkalmasnak.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a szerződéskötést vagy a megbízás végrehajtását az (1) bekezdés a) pontja alapján megtagadta.

A szerződéshez kapcsolódó nyilvántartási
kötelezettségek

86. § Az árutőzsdei szolgáltató az 55. §-ban foglaltak szerinti nyilvántartást vezet és azt az 56. §-ban foglalt határidőig megőrzi, azzal, hogy ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót kell érteni.

Az ügyfelek eszközeinek és pénzeszközeinek
kezelése

87. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök és pénzeszközök kezelése során az 57. §-ban foglaltak szerint jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközt és pénzeszközt nem használhat.

XVII. Fejezet

A MEGBÍZÁS VÉGREHAJTÁSA

Az ügyfelek megbízásainak kezelése
és az allokáció

88. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél megbízásának végrehajtása során az üzletszabályzat és az ügyfél utasításának megfelelően jár el.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató, amely a 9. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységet végez, az ügyfél által adott megbízás során

a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást,

b) az ügyfelek megbízásait a megbízások felvételének sorrendjében – kivéve, ha az ügyfél ettől eltérő utasítást ad – azonnal végrehajtja, és

c) haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást.

89. § Az árutőzsdei szolgáltató az egyes ügyfelek megbízásainak együttes végrehajtása vagy az ügyfél és a saját számlára teljesítendő megbízás végrehajtása során a 65. §-ban foglaltak szerint jár el.

A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

90. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél javára végrehajtott megbízás végrehajtását követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – haladéktalanul tájékoztatja az ügyfelet az üzletszabályzatban meghatározott módon a megbízás végrehajtásával kapcsolatos információkról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt az ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja.

(3) Az árutőzsdei szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésén túl az ügyfél kérésére tájékoztatást ad a megbízás aktuális állapotáról.

91. § Az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatása keretében az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközről és pénzeszközről legalább évente, a 69. § (3) bekezdésében foglalt tartalommal jelentést készít és írásban – kivéve ha az árutőzsdei szolgáltató és az ügyfél közötti szerződés vagy az üzletszabályzat eltérően rendelkezik – az ügyfél rendelkezésére bocsátja.

Az árutőzsdei szolgáltató tevékenységének
kiszervezése

92. § (1) Az árutőzsdei szolgáltató – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységét vagy bármely e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos kiszervezésére a 79–81. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

XVIII. Fejezet

KÖZÖS SZABÁLYOK

93. § Ahol a 82–92. §-ban foglalt rendelkezések szerint a 41. §-ban, 43–45. §-ban, 55–57. §-ban, 65. §-ban, 69. §-ban és 79–81. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, ott

a) ahol befektetési vállalkozás kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatót,

b) ahol befektetési szolgáltatási tevékenység kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatást, és

c) ahol pénzügyi eszköz kerül említésre, ott árutőzsdei szolgáltatás tárgyát

kell érteni.

HATODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ
MŰKÖDÉSE

XIX. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

94. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályokban, illetve szabályzatokban foglaltak betartásáért

a) a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

b) a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja,

c) fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató – ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozást és árutőzsdei szolgáltatót – kinevezett vezetője és helyettese, vagy

d) korlátolt felelősségű társaság formájában működő árutőzsdei szolgáltató ügyvezetője

felelős azzal, hogy egyúttal biztosítja a működéshez és a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai, szervezeti és személyi feltételek, valamint szabályok és eljárások meglétét és alkalmazását.

(2)261 A befektetési vállalkozás és a részvénytársasági formában működő árutőzsdei szolgáltató cégjegyzésére – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – kizárólag két vezető tisztségviselő együttesen jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott aláírási és cégjegyzési jog – a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató létesítő okirata szerint – együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható.

A jogszabályoknak és szabályzatoknak történő
megfelelés

95. § (1) A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője az irányítása alá tartozó alkalmazottak közreműködésével

a) biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a befektetési vállalkozás e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a befektetési vállalkozás által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit,

d) tanácsaival és közreműködésével segíti a befektetési vállalkozás azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek, hogy a befektetési vállalkozás teljesítse az e törvényben foglalt kötelezettségeit, és

e) az első számú vezető részére elkészíti a (2) bekezdésben foglaltak szerinti jelentést.

(2)262 A befektetési vállalkozás megfelelési vezetője a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a befektetési vállalkozás első számú vezetője, valamint a felügyelő bizottság részére, amely tartalmazza

a) a vizsgálat időpontját, témáját, a vizsgálatban résztvevő alkalmazottak nevét, a vizsgálat tárgyát képező időszakot,

b) a vizsgálat során tett megállapításokat, a vizsgálat eredményét és az intézkedés szükségességére, tárgyára és irányára vonatkozóan tett javaslatokat, ideértve azok határidejének megjelölését is,

c) a vizsgálat során tett javaslatokban foglaltak alapján a jelentés készítésének időpontjáig tett intézkedések összefoglalását, és azok eredményét,

d) a jelentés készítésének időpontjában folyamatban lévő intézkedések összefoglalását, határidejét és a várható eredményt.

Belső ellenőrzés

96. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység hatásköréről, feladatáról és a belső ellenőrre vonatkozó szakmai követelményekről szabályzatot készít.

(2) A belső ellenőr az (1) bekezdés szerinti szabályzat alapján

a) vizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató irányítási és ellenőrzési rendszereinek, eljárási szabályainak célszerűségét és eredményességét, valamint ezeknek a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére és tevékenységére irányadó szabályzatokban foglaltakkal való összhangját,

b) ajánlásokat fogalmaz meg az a) pontban meghatározott vizsgálat eredményének megfelelően,

c) ellenőrzi a b) pont szerinti ajánlásaiban foglaltak megvalósítását, és

d) jelentést készít a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató igazgatósága és felügyelő bizottsága számára.

(3)263 Az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére jogosult befektetési vállalkozás belső ellenőre

a) folyamatosan értékeli az 57–60. §-ban foglaltak teljesülését, beleértve a pénz- és értékpapír-fedezettség vizsgálatát, és

b) minden naptári negyedévre vonatkozóan, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.

Könyvvizsgálat

97. § (1)264 A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely a Ptk. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik befektetési vállalkozási minősítéssel.

(2)265 A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál – könyvvizsgálói feladatot.

(3) A könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt befektetési vállalkozásnál, illetőleg öt árutőzsdei szolgáltatónál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól származó jövedelme vagy árbevétele nem haladhatja meg az éves jövedelmének vagy árbevételének harminc százalékát azzal, hogy ha a könyvvizsgáló egy könyvvizsgáló társaság alkalmazottja vagy megbízottja, akkor ennek a könyvvizsgálói társaságnak az éves árbevételének legfeljebb tíz százaléka származhat egy befektetési vállalkozástól, illetőleg árutőzsdei szolgáltatótól.

(4) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést a Felügyelet számára megküldi.

98. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgáló a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg írásban tájékoztatja a Felügyeletet, ha vizsgálata során olyan tényt állapított meg, amely alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső szabályzatának súlyos megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz megőrzését nem látja biztosítottnak,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató belső ellenőrzési és megfelelési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg, vagy

e) közte és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye között jelentős véleménykülönbség alakult ki a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámolóját felülvizsgáló könyvvizsgáló írásban haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a befektetési vállalkozással, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóval ellenőrző befolyás miatt szoros kapcsolatban álló vállalkozásnál olyan tényt állapít meg, amely a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltak fennállására utal.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni és a Felügyeletet vizsgálata eredményéről tájékoztatni, és

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól a vizsgálata megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni.

(4) A könyvvizsgálót – jóhiszeműsége esetén – nem terheli felelősség az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentése esetén akkor sem, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

99. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató könyvvizsgálója az éves beszámoló vizsgálata mellett megvizsgálja

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a kockázatkezelési modellek megfelelőségét,

e) a szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok betartását,

f) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok betartását, és

g) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követő évben az auditálás befejezését, de legkésőbb a közgyűlést követő tizenöt napon belül megküldi.

(3) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse vagy gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesíttetéséről.

(4) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatót az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgáltatására, majd ennek a Felügyelet felé történő megküldésére.

XX. Fejezet

KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYOK

Kockázatvállalás és kockázatkezelés

100. § (1) A befektetési vállalkozás biztosítja

a) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok megfelelő mérését,

b) az általa vállalt vagy a nála keletkező kockázatok behatárolását szolgáló megfelelő limitrendszerek létrehozását és tényleges működtetését,

c) a vállalt kockázatokra vonatkozó megfelelő, rendszeres és rendkívüli jelentési rendszer kiépítését, és

d) a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő, a biztonságos működésnek és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító kockázatvállalást,

e)266 a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

(2)–(8)267

101. §268 (1) A befektetési vállalkozás írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik

a) azon kockázat kezelésére, amelynél az általa alkalmazott, elismert hitelkockázat-mérséklési technikák a vártnál kevésbé hatékonynak bizonyulnak,

b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére,

c) a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, és a rövid pozíció hosszú pozíciót megelőző esedékességéből fakadó likviditási hiány kockázatának kezelésére,

d) a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére,

e) működési kockázatok – ideértve a modellkockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,

f) az egyes üzletágakhoz, devizanemekhez és a csoporthoz tartozó jogi személyekhez igazítva a likviditási kockázata megfelelő – akár egy napon belüli – időtávokon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére, ideértve a likviditási költség-, nyereség- és kockázat-allokációs eljárásokat is,

g) azon értékpapírosítási ügyletekből eredő kockázatok értékelésére és kezelésére, amelyeknél a befektetési vállalkozás befektetőként, kezdeményezőként vagy szponzorként lép fel, ideértve a hírnévkockázatot – így különösen a bonyolult struktúrákból vagy termékekből eredő hírnévkockázatot – is, annak biztosítására, hogy az ügylet gazdasági tartalma teljes mértékben tükröződjön a kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó döntésekben,

h) a túlzott tőkeáttétel kockázatának azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére, különösen annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás elővigyázatosan kezelje a várt vagy realizált veszteségek miatti szavatolótőke-csökkenés okán bekövetkező tőkeáttétel-növekedés kockázatát, és ezáltal ellenálljon a különböző stressz helyzetekben jelentkező túlzott tőkeáttétel kockázatának,

i) a befektetési hitelnyújtási tevékenység jóváhagyási, módosítási, megújítási, refinanszírozási és monitoringozási folyamataira, valamint

j) a nettó finanszírozási pozíció és az ezzel kapcsolatos követelmények folyamatos és előremutató módon történő mérésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítése érdekében:

a) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete kockázattűrési mértéket határoz meg minden érintett üzletágra,

b) az eljárásrendeknek, szabályzatoknak arányban kell állniuk a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által meghatározott kockázatvállalási limitjeivel, valamint a befektetési vállalkozásnak azon EGT-államban betöltött rendszerszintű fontosságával, amelyekben befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást végez,

c) a befektetési vállalkozás a finanszírozási pozíciók azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére belső szabályzatot dolgoz ki, amely tartalmazza az eszközökből, a forrásokból, a mérlegen kívüli tételekből – ideértve a függő kötelezettségeket is – eredő aktuális és várható pénzáramlásokat, valamint a hírnévkockázat esetleges hatásai miatti becsült pénzáramlásokat is,

d) a befektetési vállalkozás egy esetleges válsághelyzetre történő felkészülés érdekében elkülönítetten kezeli a dologi biztosítékkal terhelt, és a bármikor szabadon felhasználható eszközöket, valamint figyelembe veszi

da) azt a személyt vagy szervezetet, akinek vagy amelynek az eszköz a birtokában van,

db) azt az országot, amelyben az eszköz nyilvántartásban vagy számlán szerepel,

dc) az eszközök likviditási többlettartalékként történő beszámíthatóságát, és figyelemmel kíséri azt, hogy a likviditási tartalékok kellő idő alatt mozgósíthatók-e, és

dd) azon jogi, szabályozói és műveleti korlátozásokat, amelyek a likviditás és a szabadon felhasználható eszközök EGT-államok közötti és harmadik országokba történő esetleges átruházására vonatkoznak,

e) a befektetési vállalkozásnak likviditási kockázatot mérséklő eszközöket kell alkalmaznia, ideértve a megfelelő limitrendszert, a különféle stresszeseménykor is fedezetet nyújtó likviditási többlettartalékokat, a kellően diverzifikált finanszírozási szerkezetet, valamint különféle finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is, amelyeket rendszeresen – legalább évente egyszer – felülvizsgál,

f) a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a likviditási pozíciókra és a kockázatmérséklő eszközökre vonatkozó alternatív forgatókönyvek figyelembevételével is áttekinti, és legalább évente egyszer felülvizsgálja a finanszírozási pozícióval kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket azzal, hogy az alternatív forgatókönyvnek ki kell térnie a mérlegen kívüli tételekre és más függő kötelezettségekre, adott esetben azon különleges célú gazdasági egységre is, amellyel összefüggésben a befektetési vállalkozás szponzorként lép fel, vagy amelynek lényeges likviditási támogatást nyújt,

g) a befektetési vállalkozásnak eltérő időtávok és stresszesemények figyelembevételével kell felmérnie az intézményfüggő, a piaci szintű és a kettő kombinációjából adódó alternatív forgatókönyvek lehetséges hatásait,

h) a befektetési vállalkozás stratégiáit, belső szabályzatait és kockázatvállalási limitjeit az f) pontban meghatározott alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján kimutatott likviditási kockázatához kell igazítania,

i) a befektetési vállalkozásnak az esetleges likviditási hiányok megszüntetésére irányuló stratégiákat és végrehajtási intézkedéseket tartalmazó, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által jóváhagyott tervekkel kell rendelkeznie, a másik EGT-államban létrehozott fióktelepére vonatkozóan is, amelyeket az f) pont szerinti alternatív forgatókönyvek kimenetele alapján legalább évente tesztelni és frissíteni kell, valamint

j) a befektetési vállalkozásnak a likviditás helyreállítására vonatkozó tervek azonnali végrehajthatóságának érdekében előzetesen meg kell hoznia a szükséges működési intézkedéseket, amelyek magukban foglalják a központi banki finanszírozáshoz szükséges fedezetek azonnali hozzáférhetőségének biztosítását, amely fedezetek szükség esetén a befektetési vállalkozás kitettségeinek pénznemében is tarthatóak.

(3) A rulírozó kitettségek értékpapírosítását kezdeményező befektetési vállalkozás, ha az értékpapír előrehozott tőketörlesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, likviditási tervvel rendelkezik a terv szerinti tőketörlesztés, valamint az előrehozott tőketörlesztés esetére.

(4) A befektetési vállalkozás a tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összhangban alakítja ki likviditási kockázati profilját.

(5) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kialakított kockázati profiljának változásait. Ha ezen változások kihatnak a befektetési vállalkozás biztonságos működésére vagy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására, akkor a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.

(6) Az (1) bekezdés h) pontjában foglaltak teljesítésénél a befektetési vállalkozásnak különösen figyelembe kell vennie az 575/2013/EU rendelet 429. cikke alapján meghatározott tőkeáttételi mutatót, valamint az eszközök és kötelezettségek közötti eltéréseket.

(7) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrásszerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket rendszeresen felülvizsgálja.

(8) A befektetési vállalkozás a tőkekövetelménnyel nem fedezett piaci kockázatokra vonatkozóan is megfelelő szintű belső tőkével rendelkezik.

Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása269

101/A. §270 (1) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része, I. címe 3. fejezetének 1. szakaszában és IV. címe 5. fejezetének 1–5. szakaszában meghatározottak sérelme nélkül a befektetési vállalkozás a mérete, szervezeti felépítése, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján törekszik a belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazására kockázattal súlyozott kitettség értéke és tőkekövetelményének meghatározása során.

(2) A befektetési vállalkozás tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján a kitettsége tekintetében nem használhatja kizárólagosan a külső hitelminősítő által kiadott hitelminősítést.

(3) A Felügyelet figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozásnak az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak felé való stratégiai és operatív lépéseit, és ösztönzi a befektetési vállalkozást belső hitelkockázat-értékelési képessége fejlesztésére, belső modellek alkalmazására, különösen

a) a kereskedési könyvbe bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyedi kockázata, és

b) a nemteljesítési és átminősítési kockázata

tekintetében, ha a befektetési vállalkozás kitettségeinek speciális kockázata abszolút értelemben jelentős és különböző kibocsátók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiból nagyszámú jelentős pozícióval rendelkezik.

Helyreállítási terv271

102. §272 (1)273 Minden olyan befektetési vállalkozás,

a) amelyre az összevont alapú felügyelet nem terjed ki, vagy

b) amely a csoportszintű helyreállítási terv felülvizsgálata alapján erre külön kötelezett,

az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységben, kiegészítő szolgáltatásban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos helyreállítási tervvel rendelkezik.

(2) A helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történő jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(3)274 A helyreállítási terv a befektetési vállalkozás esetleges fizetésképtelenné válásának – a pénzügyi közvetítőrendszerrel való összefonódásából adódóan – a pénzügyi piacokra gyakorolható lehetséges hatásainak arányában a következőket tartalmazza:

a) a terv kulcsfontosságú elemeinek, az előző tervhez képest bekövetkezett lényeges változásainak, valamint a befektetési vállalkozás általános helyreállítási képességének összefoglalása,

b) az esetleges negatív piaci reakciók kezelését célzó kommunikációs és tájékoztatási terv,

c) a befektetési vállalkozás kritikus funkcióinak meghatározása,

d) a befektetési vállalkozás kritikus funkciói működésének fenntartásához szükséges, a likviditással és a fizetőképességgel (szolvenciával) kapcsolatban tervezett lépések,

e) a terv minden egyes lényeges lépéséhez szükséges becsült időkeret,

f) a terv esetleges végrehajtását gátló tényezők leírása, ideértve az ügyfelekre, a szerződéses partnerekre, valamint – összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetén – a csoport többi tagjára gyakorolt hatásokat is,

g) a befektetési vállalkozás fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének valamint értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások, valamint értékesítésükhöz szükséges lépések és azok becsült időkerete,

h) annak ismertetése, hogy a terv hogyan illeszkedik a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszerébe, ideértve a terv kidolgozásához és végrehajtásához kapcsolódó felelősségi köröket,

i) a 105. §-ban meghatározott tőkekövetelmény megőrzéséhez kapcsolódó szabályok, lehetséges lépések,

j) szabályok és lépések annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz,

k) a kötelezettségek szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

l) a fő üzletágak szerkezetének átalakítására irányuló szabályok és intézkedések,

m) a fizetési, elszámolási rendszerekhez és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés fenntartásához szükséges szabályok és intézkedések,

n) a befektetési vállalkozás által tett vagy tervezett előkészítő lépések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, ideértve a befektetési vállalkozás esetleges tőkeemeléséről szóló döntést korlátozó szabályok felülvizsgálatát is,

o) arra vonatkozó elemzés, hogy a tervben vázolt körülmények között a befektetési vállalkozás hogyan és mikor igényelhet a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-től rendkívüli likviditási hitelt, ideértve a lehetséges fedezetet is,

p) a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést kiváltó esemény teljesülésekor a befektetési vállalkozás részéről alkalmazandó lehetséges lépéseket,

q) feltételek és eljárások a tervben foglalt intézkedések befektetési vállalkozás által történő gyors végrehajtása biztosításához,

r) alternatív forgatókönyvek a befektetési vállalkozás egyedi működése szempontjából súlyos makrogazdasági, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerben fennálló általános válsághelyzet kialakulásához kapcsolódóan.

(4) A befektetési vállalkozás a helyreállítási tervet legalább évente egyszer, valamint a jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálja, amely a tervben foglaltak végrehajtására lényeges hatással lehet.

(5) A helyreállítási tervben nem feltételezhető, hogy a befektetési vállalkozás bármilyen formában rendkívüli állami pénzügyi támogatást kap.

(6) A helyreállítási terv olyan indikátorokat tartalmaz, melyek meghatározzák, hogy a befektetési vállalkozás mely pontokon hozza meg a tervben rögzített lépéseket. Az indikátorok lehetnek a befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetével összefüggő mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók azzal, meghatározásuk során a befektetési vállalkozás figyelemmel van a könnyű nyomonkövethetőségükre.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően a befektetési vállalkozás

a) a helyreállítási terv alapján lépéseket tehet akkor is, ha a körülmény nem felel meg a vonatkozó indikátornak, de az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az intézkedést szükségesnek tartja,

b) eltekinthet a helyreállítási tervben foglalt intézkedések meghozatalától, ha az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megtétele a körülmények alapján nem lenne szükséges,

azzal, hogy döntéséről két munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet.

(8) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás mindazon vállalkozásokra kiterjedő csoportszintű helyreállítási tervet készít, amelyre a csoport tagjaként az összevont alapú felügyelet kiterjed.

(9) A csoportszintű helyreállítási tervet a befektetési vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete által történt jóváhagyást követően benyújtja a Felügyeletnek.

(10) A csoportszintű helyreállítási terv a csoport tagjainak helyreállítási tervén kívül mindazon lépéseket tartalmazza, amelyet a csoport esetleges fizetésképtelenné válásának elkerülése érdekében alkalmaznának.

(11) A (3) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősülnek azok a tevékenységek, szolgáltatások és működési folyamatok, amelyek megszűnése vagy korlátozottan megvalósítható helyettesíthetősége a befektetési vállalkozás vagy a csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsolódásából, összetettségéből vagy határon átnyúlásából fakadóan Magyarországon vagy más EGT-államban valószínűsíthetően megzavarná a gazdaság vagy a pénzügyi piacok működését.

Kereskedési könyv

103–104. §275

A befektetési vállalkozás működésére vonatkozó alapvető prudenciális előírások276

105. §277 (1) A befektetési vállalkozás a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

(2) A befektetési vállalkozás – a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, amely legalább

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény,

b) a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény, valamint

c)278

összegének értéke azzal, hogy az összeg nem lehet kevesebb az engedélyezés feltételeként előírt legkisebb jegyzett tőke értékénél.

(3) A befektetési vállalkozás a tevékenységét likviditása folyamatos fenntartása mellett végzi.

(4) A befektetési vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét – tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel – követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények teljesítésével biztosítja.

(5) Az 5. § (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti tevékenység végzésére engedéllyel nem rendelkező befektetési vállalkozásnak nem kell megfelelnie a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tőkekövetelménynek.

105/A. §279

106. § (1)280 A befektetési vállalkozás megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással rendelkezik ahhoz, hogy az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenysége és kiegészítő szolgáltatása kapcsán, valamint a működése során vállalt, illetve felmerülő kockázatai fedezetéhez szükséges szavatoló tőke mértékét és összegét meghatározza és folyamatosan fenntartsa.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégiát és eljárást legalább évente egyszer felülvizsgálja, amelynek során gondoskodik arról, hogy ennek tartalma összhangban legyen az általa végzett tevékenység jellegével, összetettségével és méretével.

(3)281 Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat, az EGT-állambeli pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(4)282 Ha egy befektetési vállalkozás ellenőrző befolyás alatt áll vagy egy vállalkozás ezen befektetési vállalkozásban részesedési viszonnyal rendelkezik és a befektetési vállalkozás maga is ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban, befektetési alapkezelőben vagy járulékos vállalkozásban, akkor a befektetési vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek az 575/2013/EU rendeletben meghatározott vállalkozások vonatkozásában összevont alapon felel meg.

(5)283 Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott követelmények szubkonszolidált alapon teljesítendőek, ha az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalatnak, az EU-szintű pénzügyi holding társaságnak, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaságnak

a) harmadik országban letelepedett leányvállalata van, amely

aa) hitelintézet,

ab) befektetési vállalkozás,

ac) pénzügyi vállalkozás, vagy

ad) eszközkezelő társaság; vagy

b) részesedése van harmadik országban letelepedett a) pont aa)–ad) alpontjában meghatározott valamely intézményben.

107. §284

A vezető állású személyek, alkalmazottak
és egyéb érintett személyek saját ügyletei

108. § (1)285 A befektetési vállalkozás alkalmazottja a saját, a vele közös háztartásban élő személy, a közeli hozzátartozója és az egyéb módon érintett személy nevében vagy javára – az (5) és (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nem köthet olyan ügyletet, amely

a) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b)286 üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok, fizetési titok, pénztártitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával és felhasználásával jár, vagy

c) nem áll összhangban a befektetési vállalkozás e törvényben meghatározott kötelezettségeivel.

(2)287 Az (1) bekezdés szerinti egyéb módon érintett személynek a befektetési vállalkozás alkalmazottjával vagy az (5) bekezdésben meghatározott személyekkel olyan kapcsolatban álló személyt kell tekinteni, amely kapcsolat lehetővé teszi olyan ügylet megkötését, amelyhez bármelyiküknek anyagi érdeke fűződik.

(3) A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem adhat olyan tartalmú befektetési tanácsot, illetve más módon sem bírhat rá ügyfelet vagy harmadik személyt – ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik – arra, hogy olyan ügyletet kössön, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében vagy saját javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.

(4)288 A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem köthet olyan, a munkaviszonyával összefüggésben nem lévő ügyletet, amely, ha azt az alkalmazott saját nevében, vagy javára kötné, az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne.

(5)289 A befektetési vállalkozás alkalmazottja nem közölhet – ide nem értve azt az esetet, ha az a munkaköréből vagy a vállalt szerződéses kötelezettségéből adódik – az ügyféllel vagy harmadik személlyel olyan információt, – függetlenül attól, hogy azzal a bennfentes információ átadására vonatkozó szabályokat megsérti-e vagy sem – amely birtokában az ügyfél vagy a harmadik személy nagy valószínűséggel

a) olyan, pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletbe kezd, amely az (1) bekezdés szerinti tilalom alá esne, vagy

b) további személyt az a) pontban foglalt ügylet megkötésére bíztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna

és ezzel a körülménnyel a befektetési vállalkozás alkalmazottja tisztában van vagy tőle elvárható módon tisztában kellene lennie.

(6)290 Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell

a) az e törvény szerint a befektetési vállalkozással kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végzőre és alkalmazottaira, és

b) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végzőre, vezető állású személyeire és alkalmazottaira.

(7)291 Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) a befektetési vállalkozás azon alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy esetében, aki nem vesz részt és tevékenységével nem is kapcsolódik a befektetési szolgáltatási tevékenységhez vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásához,

b) amennyiben a befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy portfóliókezelési tevékenység keretében nyújtott szolgáltatást vesz igénybe és a szolgáltatás nyújtását megelőzően sem közötte és a portfóliókezelési tevékenységet végző, sem pedig a portfóliókezelési tevékenységet végző és a között a személy vagy szervezet között, akinek a nevében vagy javára a megbízást végrehajtják nincs előzetes információcsere,

c) ha befektetési vállalkozás alkalmazottja vagy a (6) bekezdésben foglalt személy kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírra vonatkozó ügyletre ad megbízást és nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.

109. §292 (1) A befektetési vállalkozás a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá eső ügyletekre vonatkozó szabályokról.

(2) A befektetési vállalkozás kötelezi az alkalmazottját és a 108. § (6) bekezdésében meghatározottakat, hogy a 108. § (1), (3) és (5) bekezdése szerinti tilalom alá nem eső ügyletükre vonatkozó megállapodás megkötését követően azt haladéktalanul jelentsék be a befektetési vállalkozásnak.

(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet a (2) bekezdésben meghatározott, valamint az általa más módon feltárt, de a 108. § (1), (3) és (5) bekezdésének hatálya alá eső ügyletekről.

Összeférhetetlenség

110. §293 (1) A befektetési vállalkozásnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vezető állású személye, alkalmazottja, vagy a 108. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt személy vagy a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben:

a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el,

b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik,

c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben,

d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél.

(2) A befektetési vállalkozás az ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít (a továbbiakban: összeférhetetlenségi politika), amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. Amennyiben a befektetési vállalkozás egy csoport tagja, az összeférhetetlenségi politika figyelembe veszi a csoport többi tagjának üzleti tevékenységéből és szerkezetéből következő érdek-összeütközéseket is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi politika

a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek adott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a kiegészítő szolgáltatás esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek vagy vezethetnek, amely az ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és

b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák.

(4) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályok és intézkedések szerint azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik a (2) bekezdésben meghatározott helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket.

(5) A befektetési vállalkozás az összeférhetetlenségi politikájában a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabályai és intézkedései között a (4) bekezdésben foglalt lehető legnagyobb függetlenség biztosítása érdekében

a) úgy szabályozza az egyes befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazottak közötti információáramlást, hogy az ellenőrizhető legyen és azzal az ügyfél számára a lehetséges érdek-összeütközésből adódó károkozást megelőzze,

b) különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, ideértve azt az esetet is, amikor ezt az ügyfél nevében vagy javára végzett tevékenység és a befektetési vállalkozás saját számlájára végrehajtandó ügylet okozza,

c) kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet,

d) megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el,

e) megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön.

(6)294 A befektetési vállalkozás folyamatos nyilvántartást vezet az általa végzett azon befektetési szolgáltatásokról, illetve kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról, amelyekkel kapcsolatban a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmények felmerülhetnek.

XX/A. Fejezet295

TŐKEPUFFEREK

Tőkefenntartási puffer

110/A. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen felül tőkefenntartási puffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás a tőkefenntartási puffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi vagy összevont alapon képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték 2,5 százaléka.

(3) A tőkefenntartási puffer nem használható fel a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelmény teljesítésére.

(4) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott tőkefenntartási puffer-követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

Anticiklikus tőkepuffer

110/B. § (1) A befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert képez.

(2) A befektetési vállalkozás az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből – az 575/2013/EU rendelet 1. rész II. címében meghatározottak szerint – egyedi vagy összevont alapon, képzi, amelynek összege a teljes kockázati kitettség érték és az anticiklikus tőkepufferrátának a szorzata.

(3) Az anticiklikus tőkepufferráta azon anticiklikus tőkepufferráták súlyozott átlaga, amelyek a befektetési vállalkozás jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott súlyozott átlag kiszámításakor a befektetési vállalkozás az egyes anticiklikus tőkepufferrátákat súlyozza a befektetési vállalkozás adott országban jelentős hitelezési kitettségeire vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény és a befektetési vállalkozás összes lényeges hitelezési kitettségére vonatkozó hitelkockázati tőkekövetelmény arányának megfelelően.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott lényeges hitelezési kitettségek magukban foglalják az 575/2013/EU rendelet 112. cikk g)–q) pontjaiban meghatározott azon kitettségi osztályokba sorolható kitettségeket, amelyekhez

a) a hitelkockázati tőkekövetelmény,

b) a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségek esetében az egyedi pozíciókockázatra vagy a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, vagy

c) az értékpapírosítási tőkekövetelmény

kapcsolódik.

(6) A befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettségérték 2,5 százalékáig terjedően határozhatja meg az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára az ezen befektetési vállalkozásnak a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségei vonatkozásában azzal, hogy a mértéke

a) 0 százalék vagy

b) 0,25 százalék valamely egész számértékkel szorzott többszöröse lehet.

(7) A (6) bekezdéstől eltérve, a befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB 2,5 százalékot meghaladó anticiklikus tőkepufferrátát is meghatározhat, ha a gazdaságban jelentős a hitel-betét arány vagy a hitel-GDP arány kedvezőtlen folyamatain, túlmenően a makrogazdasági környezet jelentős kedvezőtlen tendenciát mutat.

(8) A Felügyelet mentesítheti a mikro-, kis- vagy középvállalkozásként működő befektetési vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény alól, ha a mentesítés nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. A Felügyelet a mentesítésről tájékoztatja az érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

110/C. § (1) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott EGT-államban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott EGT-állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(2) Ha a befektetési vállalkozásharmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepufferrátát vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő legfeljebb 2,5 százalék mértékben, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során az adott harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az adott harmadik állam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepufferrátát alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, de a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB ezt a mértéket nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy megóvja a befektetési vállalkozást az érintett harmadik országbeli hitelállománya növekedésének a kockázatától, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket is meghatározhat. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy az általa meghatározott, magasabb anticiklikus tőkepufferráta mértéket alkalmazza a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettsége tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(4) Ha a befektetési vállalkozás EGT-államban végzett tevékenységének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a befektetési vállalkozást kötelezheti

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti EGT-állam vagy egy érintett harmadik ország erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepufferáta alkalmazására az adott EGT-államban vagy harmadik országban lévő féllel szembeni kitettség tekintetében az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer meghatározása során.

(5) Ha a befektetési vállalkozás harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága nem határoz meg anticiklikus tőkepuferrátát, akkor ezen harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségek tekintetében a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB anticiklikus tőkepufferrátát határozhat meg.

Globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer

110/D. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35. § (1) bekezdése szerint meghatározza a magyarországi, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás körét.

(2) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és számszerűen fejezi ki:

a) a csoport mérete,

b) a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása,

c) a csoport által nyújtott szolgáltatások vagy pénzügyi infrastruktúra helyettesíthetősége,

d) a csoport összetettsége,

e) a csoport határon átnyúló tevékenysége, ideértve az EGT-államban és harmadik országban nyújtott szolgáltatását is.

(3) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon, és a Felügyelet folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

(4) Az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) méret,

b) az Európai Unió vagy Magyarország szempontjából a jelentősége,

c) határon átnyúló tevékenység jelentősége,

d) a befektetési vállalkozás vagy a csoport pénzügyi közvetítőrendszerrel való összekapcsolódása.

(5) A globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt 1 hónappal tájékoztatnia kell az érintett tagállamok illetékes és kijelölt hatóságait a következőkről:

a) indoklás arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozások rendszerszintű kockázatát,

b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatása,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepufferráta mértéke.

(7) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentő befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(8) A befektetési vállalkozás az (7) bekezdésben meghatározott tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi, amelynek összege a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás (9) bekezdésben meghatározott alkategóriába való besorolásától függően kerül meghatározásra.

(9) A globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős befektetési vállalkozást kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a befektetési vállalkozások alkategóriákba való besorolását.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettség-érték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt befektetési vállalkozások tőkepufferrátája legalább a negyedik alkategóriáig bezárólag 0,5 százalékponttal növekszik azzal, hogy a legmagasabb alkategóriába tartozó befektetési vállalkozásra 3,5 százalékos tőkepufferráta vonatkozik.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozást alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat, és

b) a befektetési vállalkozást, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásnak minősítheti.

110/E. § (1) Az MNBtv. alapján meghatározott, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffert tart fenn az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tőkepuffer összegét elsődleges alapvető tőkéből kell képezni, amelynek mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (3) bekezdésben meghatározottakkal összhangban határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer követelmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték legfeljebb 2 százaléka azzal, hogy

a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

110/F. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás egy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer követelmény szintje nem haladhatja meg

a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 1 százaléka, vagy

b) a globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra összevont alapon alkalmazandó, egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó vagy globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény

közül a magasabb értéket.

Rendszerkockázati tőkepuffer

110/G. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a befektetési vállalkozás egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon rendszerkockázati tőkepuffert képez a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségeire,

b) az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségeire vagy

c) a harmadik országban lévő féllel szembeni kitettségeire.

(2) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az MNBtv. 35/A. § (1) bekezdése alapján rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és

b) az MNB legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét.

(3) A befektetési vállalkozás a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.

(4) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg az (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértéke legalább 1 százalék azzal, hogy ez a százalékérték a növekvő érték meghatározásakor 0,5 százalékponttal vagy annak valamely egész számértékkel szorzott többszörösével növekedhet.

(6)296 Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert.

Tőkepufferekre vonatkozó közös szabályok

110/H. § (1) A kombinált puffer követelmény a tőkefenntartási puffer és

a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelménynek,

b) a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek,

c) az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkepuffer követelménynek, és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek

a (2), (3), (4), (5), (6) vagy (7) bekezdés szerint kombinált összegzés eredménye.

(2) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény is, akkor a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.

(3) Ha a befektetési vállalkozásra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény is, akkor a három közül a legmagasabbat alkalmazza.

(4) Ha a befektetési vállalkozásra egyedi vagy szubkonszolidált alapon előírásra kerül az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény, akkor a kettő közül a magasabbat alkalmazza.

(5) A (3) és a (4) bekezdéstől eltérően, ha a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény nem alkalmazandó a Magyarországon kívüli féllel szembeni kitettségre, akkor a rendszerkockázati tőkepuffer követelménynek, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vagy az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelményének összege.

(6) Ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez egy globálisan rendszerszinten vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény és

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény vagy a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény közül a magasabb tőkepuffer követelmény

összege.

(7) A (5) bekezdésben meghatározott esetben, ha a befektetési vállalkozás egy olyan összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez valamely globálisan vagy egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozás tartozik, akkor a befektetési vállalkozás egyedi kombinált pufferkövetelménye nem lehet alacsonyabb, mint

a) a tőkefenntartási puffer követelmény,

b) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer követelmény,

c) a globálisan rendszerszinten jelentős és az egyéb rendszerszinten jelentős befektetési vállalkozásra vonatkozó tőkepuffer követelmény és

d) a rendszerkockázati tőkepuffer követelmény

összege.

110/I. § (1)297 Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a 110/H. § (1) bekezdésben meghatározott kombinált pufferkövetelményt, akkor a befektetési vállalkozás korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.

(2) A befektetési vállalkozás akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a befektetési vállalkozás

a) elsődleges alapvető tőkéjének, vagy

b) nyereségének

a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a befektetési vállalkozás nemteljesítését, vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a befektetési vállalkozás ellen.

(3) Ha a befektetési vállalkozás nem tesz eleget a kombinált pufferkövetelménynek, akkor a befektetési vállalkozás

a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,

b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, és

c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben került sor.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:

a) az osztalék készpénzben való kifizetését,

b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,

c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,

d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását– ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is – vagy visszavásárlását, valamint

e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.

110/J. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a kombinált pufferkövetelmények meghatározott szintjét.

(2) A maximálisan kifizethető összeg a (3) bekezdés alapján meghatározott évközi és év végi nyereség összegének és a 2. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a befektetési vállalkozás csökkent a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.

(3) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a befektetési vállalkozás meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amely a kifizetésre vonatkozó legutolsó határozat vagy a 110/H. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedések óta keletkezett, és amely a nyereség visszatartása miatt fizetendő adó mértékével csökkentett nyereség összegével egyezik meg.

110/K. § (1) A kombinált pufferkövetelményeket nem teljesítő befektetési vállalkozás tájékoztatja a Felügyeletet

a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,

b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és

c) a 110/H. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:

a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,

b) az évközi és év végi nyereség összegéről,

c) a maximálisan kifizethető összegről, és

d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:

da) osztalékfizetés,

db) részvény-visszavásárlás,

dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy

dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a kombinált pufferkövetelmény nem teljesítésével egy időben keletkezett.

(3) A befektetési vállalkozás a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A befektetési vállalkozás a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja.

110/L. § (1) Ha a befektetési vállalkozás nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, akkor a nemteljesítés megállapításától számított öt munkanapon belül tőkefenntartási tervet készít és jóváhagyásra benyújtja a Felügyelet számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felügyelet tíz munkanapot is engedélyezhet a tőkefenntartási terv elkészítésére és benyújtására a befektetési vállalkozás egyedi helyzete, tevékenységének mérete és összetettsége alapján.

(3) A befektetési vállalkozás tőkefenntartási terve tartalmaz:

a) a tervezett bevételekre és kiadásokra,

b) mérlegtervre,

c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott tőkemegfelelési mutatók értékének növelése tekintetében a szükséges intézkedésekre,

d) a szavatoló tőke szintjének emelésére irányuló tervre, valamint

e) a kombinált pufferkövetelmény teljesítésének ütemezésére

vonatkozó információkat és a Felügyelet által kért információkat.

(4) A Felügyelet jóváhagyja a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, ha úgy ítéli meg, hogy a terv végrehajtásával a befektetési vállalkozás teljesíteni tudja a kombinált pufferkövetelményeket a Felügyelet által meghatározott határidőn belül.

(5) Ha a Felügyelet nem hagyja jóvá a befektetési vállalkozás tőkefenntartási tervét, akkor

a) a meghatározott határidőn belül a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének meghatározott szintre emelését írja elő,

b) a 110/I. §-ban meghatározottnál szigorúbb kifizetési korlátozást rendel el.

XX/B. Fejezet298

CSOPORTON BELÜLI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

Csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás

110/M. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, valamint mindazon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, az e Fejezetben meghatározottak szerint csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást köthet arról, hogy a megállapodásban részes fél a Felügyelet által alkalmazható intézkedést, kivételes intézkedést – ideértve a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedését, kivételes intézkedését is – kiváltó esemény teljesülésekor a csoport intézkedéssel, kivételes intézkedéssel érintett tagjának pénzügyi támogatást nyújt.

(2) Az e Fejezetben foglaltak nem érintik a csoporton belüli

a) finanszírozási rendszereket, és

b) eseti jellegű pénzügyi támogatásokat, ha a támogatás nem jelent kockázatot a csoport egészének.

(3) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a csoporthoz tartozó egy vagy több olyan leányvállalatra terjedhet ki, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és

a) az anyavállalat által a leányvállalatnak nyújtott támogatásról,

b) a leányvállalat által az anyavállalatnak nyújtott támogatásról, valamint

c) a leányvállalatok egymás között nyújtott támogatásáról

rendelkezhet.

(4) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatás lehet hitel, garanciavállalás, valamint biztosítékként használható eszközök átruházása.

(5) Ha a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport valamely tagja pénzügyi támogatást nyújthat a csoport másik tagjának, a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás a másik tag támogatásra vonatkozó viszonossági kötelezettségét is tartalmazhatja.

(6) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a nyújtható támogatás miatt fizetendő ellenérték számítási elveit is azzal, hogy az ellenértéket a támogatás nyújtásának időpontjában kell meghatározni.

(7) A csoportszintű pénzügyi támogatásnak meg kell felelnie az alábbi elveknek:

a) a csoport minden tagja szabadon dönthet a megállapodás megkötéséről,

b) a megállapodás megkötése és a pénzügyi támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározása során a csoport minden tagja a saját érdekei szerint cselekszik, amelybe beletartozhat minden közvetlen vagy közvetett előny, amelyben a pénzügyi támogatás nyújtásának következtében valamely tag részesül,

c) a csoport támogatást nyújtó tagjának minden szükséges információt meg kell kapnia a támogatásban részesülőtől még a fizetendő ellenérték meghatározása, valamint a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt,

d) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték meghatározásakor figyelembe vehetők azok a piacon hozzá nem férhető információk is, amelyekkel a támogatást nyújtó fél rendelkezik abból eredően, hogy ugyanazon csoport tagja, mint a támogatásban részesülő, valamint

e) a támogatás nyújtásáért fizetendő ellenérték számítási elveibe nem tartozik bele az a kötelezettség, hogy figyelembe vegyék a csoporton kívüli eseményeknek a piaci árakra gyakorolt várható ideiglenes hatását.

(8) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás megkötésének feltétele, hogy a szerződés időpontjában a megállapodó felek egyike sincs abban a helyzetben, hogy vele szemben a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazzon.

110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok 173/A. § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott határozata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(3) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.

A csoporton belüli pénzügyi támogatás nyújtása

110/O. § A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján a csoport tagja kizárólag az alábbi feltételekkel nyújthat támogatást, ha:

a) megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás jelentős mértékben orvosolja a támogatást kapó pénzügyi nehézségét,

b) a támogatás célja a csoport vagy a csoport tagja pénzügyi stabilitásának megőrzése vagy helyreállítása, melyben a támogatást nyújtó is érdekelt,

c) a támogatás nyújtásáról szóló döntés meghozatalakor a támogatást nyújtó irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének rendelkezésére álló információk alapján megalapozottan valószínűsíthető, hogy a támogatás ellenértéke megfizetésre kerül,

d) a támogatás nem veszélyezteti a támogatás nyújtójának likviditását és fizetőképességét, valamint a székhelye szerinti EGT-állam pénzügyi stabilitását,

e) a támogatás nyújtója a támogatás nyújtásának időpontjában megfelel a prudens működésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ideértve a nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseket is, és

f) a támogatás nyújtása nem veszélyezteti a támogatást nyújtó szanálhatóságát.

110/P. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodás alapján történő támogatást a támogatásban részes felek irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyásban meg kell határozni a támogatás célját, valamint rögzíteni kell, hogy a támogatás megfelel a 110/O. §-ban foglalt feltételeknek.

110/Q. § (1) A támogatás nyújtásához a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság jóváhagyása kell.

(2) Ha a támogatást a csoport magyarországi székhelyű tagja kívánja nyújtani, az engedélyt a Felügyelet adja meg azzal, hogy az engedélyt kérő a kérelméről a támogatásban részes másik fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t is értesíti. A kérelemnek valamint az értesítésnek tartalmaznia kell a 110/P. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(3) A Felügyelet a kérelemről öt munkanapon belül dönt.

(4) A Felügyelet döntéséről értesíti a támogatásban részes fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint az EBH-t.

XXI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

A közvetítőre és a közvetítő igénybevételére vonatkozó szabályok

111. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez, illetőleg árutőzsdei szolgáltatása nyújtásához közvetítőt vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetítő lehet

a) függő ügynök, és

b) befektetési vállalkozás.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az általa igénybe vett közvetítő tevékenységért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

112. § (1) A befektetési vállalkozás a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást azzal

a)299 a Magyarország területén székhellyel, lakhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amely szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásában, vagy

b) más EGT-államban székhellyel, lakóhellyel (tartózkodási hellyel) rendelkező függő ügynökkel köthet, amelyet a székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága vagy a 159. § (3) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet nyilvántartásba vett.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a 111. § (1) bekezdése szerinti megállapodást az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynökkel köthet.

113. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződése megkötését – ha a szerződést függő ügynökkel kötötte – a szerződés megkötését követő öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés tartalmazza

a) a függő ügynök nevét és székhelyét, és

b) azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.

114. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységet függő ügynökként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az végezhet, aki szerepel a Felügyelet 159. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásában és megfelel a 111–116. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(2)300 A más EGT-államban székhellyel rendelkező közvetítő Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet és fióktelepet akkor létesíthet, ha a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, vagy a 159. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Felügyelet nyilvántartásba vette.

(3) A Felügyelet – kérelmére – azt a függő ügynököt veszi nyilvántartásba, aki megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a kérelméhez mellékeli

a)301 azonosító adatait,

b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítést végezni kívánja,

c) a nyilatkozatot, amely szerint tevékenységét függő ügynökként kívánja folytatni, és

d) a 116. §-ban foglaltak alátámasztását szolgáló okiratokat,

e)302 a megbízóval kötött szerződés tervezetét.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolja, vagy

c) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(6) A Felügyelet törli a nyilvántartásból a függő ügynököt, ha

a) a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt,

d)303 a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a 123. § (1) bekezdés e) pontja alapján a közvetítővel kötött szerződés megszűnését bejelenti;

115. § (1) A 111. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott függő ügynök egyidejűleg egy befektetési vállalkozással, illetőleg egy árutőzsdei szolgáltatóval állhat olyan szerződéses kapcsolatban, amely befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányul.

(2) A függő ügynökre vonatkozó, (1) bekezdésben foglalt korlátozás

a) nem érinti a más jogszabály szerint végzett ügynöki vagy közvetítői tevékenységet, ha az adott jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, és

b) nem alkalmazandó abban az esetben, ha a függő ügynök

ba) az ügyfél pénzügyi eszközét és pénzeszközét nem kezeli,

bb) kizárólag kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra vonatkozóan végez az 5. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, és

bc) az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenysége során az ügyfél megbízását kizárólag befektetési vállalkozás, külföldi befektetési vállalkozás, hitelintézet, külföldi hitelintézet vagy olyan kollektív befektetési forma számára továbbítja, amely által kibocsátott értékpapírokat szabályozott piacra bevezették.

(3) Több befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés alapján ilyen tevékenységet csak befektetési vállalkozás végezhet.

(4)304 A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez további közvetítőt vehet igénybe, azzal, hogy a függő ügynök által igénybe vett közvetítő további közvetítőt nem vehet igénybe. A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató teljes felelősséggel tartozik a függő ügynök és az általa igénybe vett közvetítő által az e törvényben foglaltak betartásáért, továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenység során okozott kárért. Az igénybe vett további közvetítőre a függő ügynökre vonatkozó nyilvántartási szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés függő ügynököt említ, ott további közvetítőt is kell érteni.

(5) A függő ügynök a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységéhez olyan közreműködőt vehet igénybe, amelynek tevékenysége önmagában nem minősül a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló tevékenységnek.

(6) A 111. § (2) bekezdésében meghatározott közvetítő a 111. § (1) bekezdése szerint őt megbízó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében létrehozandó szerződést megelőzően a leendő szerződő felet tájékoztatja arról, hogy

a) a közvetítést függő ügynökként vagy befektetési vállalkozásként végzi, és

b) mely befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató nevében jár el.

116. § (1) Természetes személy függő ügynök az lehet, aki

a)305 hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

b)306 nem áll tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,

c) ellen a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

(2)307 Gazdasági társaságként működő függő ügynökkel befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetőleg árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére irányuló szerződés akkor köthető, ha ellene a Felügyelet vagy más EGT-állam felügyeleti hatósága az elmúlt három évben, határozatában nem állapította meg a befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy a kiegészítő befektetési szolgáltatásra, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban vagy jogszabály szerinti szabályzatokban foglaltak megsértését.

116/A. §308 (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, továbbá ezek közvetítője a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízás végrehajtását megvalósító üzletkötésre olyan, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akit a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő előzetes kérelme alapján a Felügyelet nyilvántartásba vett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett névjegyzékbe a Felügyelet azt a személyt jegyzi be, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt;

c) ellene a Felügyelet vagy a tőzsde öt éven belül nem alkalmazott jogerős határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;

d) rendelkezik az e törvény szerinti szakmai képesítéssel.

(3) A befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá ezek közvetítőjénél az ügyfélnek befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást ajánló és az ügyfél igényt az üzletkötésre jogosultnak továbbító, de az ügyféllel befektetési szolgáltatásra vonatkozó megbízási szerződés kötésére, illetve az ügyfél felé befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási jogviszonyt létrehozó kötelezettségvállalásra nem jogosult személynek nem kell megfelelnie az (1) bekezdés szerinti követelménynek.

(4) A nyilvántartásba vételt kérelmező a bejelentéshez mellékeli az (1) bekezdés szerinti személy azonosító adatait, valamint a (2) bekezdésben foglaltak alátámasztását szolgáló dokumentumokat.

(5) Ha a névjegyzékbe bejegyzett személlyel szemben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül valamelyik már nem áll fenn, az (1) bekezdésben meghatározott személy köteles ezt a tényt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni. A Felügyelet az érintett személyt a névjegyzékből haladéktalanul törli.

(6) A Felügyelet által vezetett névjegyzék adatai nyilvánosak.

Titoktartás

117. §309 (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban

a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,

b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) felügyeleti hatósággal,

b) Befektető-védelmi Alappal,

c) MNB-vel,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és

j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal

szemben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal és

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)

szemben.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(7) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott kivétellel a befektetési vállalkozás felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(8) Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és az e törvényben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(9) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha

a)310 az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a befektetési vállalkozással vagy az árutőzsdei szolgáltatóval történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a)311 a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,

b)312 a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j)313 a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint

k)314 a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

l)315 a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,

f)316 a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól,

g)317 a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és

b)318 a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(5a)319 Nem kell az (5) bekezdés szerinti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7)320 Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8)321

(9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)–(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – az (1) bekezdésre történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.

(10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(11)322 A titoktartási kötelezettség alapján az értékpapírtitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a befektetési vállalkozás, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

a) kábítószerrel való visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

g) bennfentes kereskedelemmel,

h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e)323 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,

eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f)324 a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és

hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium

részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l)325 a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n)326 a Felügyelet által a 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o)327 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p)328 a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás,

q)329 az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r)330 a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,

s)331 a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás,

t)332 a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek – valamint az értékelésben közreműködőnek – az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

A panaszkezelés

121. §333 (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

(4)334 Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(5) A szolgáltató a szóbeli panaszt – a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(6) Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a (7) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

(7)335 A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A szolgáltató a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

(8)336 A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az MNB tv. szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A szolgáltatónak tájékoztatnia kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

(9)337 A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(10) A szolgáltató az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a (11) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

(11) A szolgáltató az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

(13) A szolgáltató a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

(14)338 A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15)339 A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

A reklámtevékenységre vonatkozó különös
szabályok

122. § (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámban szereplő tájékoztatás tartalma nem lehet ellentétes a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató által vagy nevében az ügyfél részére e törvény alapján nyújtott tájékoztatás tartalmával.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott reklám pénzügyi eszközre, befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó Ptk. szerinti szerződéses ajánlatot vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást tartalmaz oly módon, hogy egyúttal közli az ajánlattétel elfogadásának, illetve az ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételének módját, tartalmaznia kell a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat.

(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a reklám részét képező Ptk. szerinti ajánlattétel elfogadásához, illetve a Ptk. szerinti ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételéhez szükséges, reklámban közölt eljárás során a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó egy vagy több dokumentum tartalmát a leendő szerződő fél, aki az ajánlat szerinti szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél megismeri.

Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek

123. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,

c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,

d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,

e) a közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,

f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,

k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,

l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és

m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,

n)340 a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét.

(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni

a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,

b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.

(4) A bejelentési kötelezettségének

a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,

e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,

g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és

h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül

kell eleget tenni.

(5)341 A kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.

(6)342 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

(7)343 A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.

(8)344 A működési kockázat kivételével az egyes kockázati típusok tőkekövetelmény számítására belső módszert alkalmazó befektetési vállalkozások évente legalább egyszer megküldik a Felügyelet számára a kialakított referenciaérték portfóliókra a belső módszerük által számított tőkekövetelmény eredményeket és a számításra alkalmazott módszerek magyarázatát. A referenciaérték portfólióra vonatkozó adatszolgáltatás módját, annak tartalmát, valamint a beérkezett információk értékelésének módszertanát az Európai Bizottság vonatkozó rendelete határozza meg. A Felügyelet a rendeletben foglaltakhoz képest további referenciaérték portfóliókat is meghatározhat.

(9)345 Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a befektetési vállalkozást a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására.

123/A. §346 (1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik akkor legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)

a) a befektetési vállalkozás nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,

b) az árbevételt,

c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,

d) az adózás előtti eredményt,

e) az eredményt terhelő adókat, valamint

f) a kapott állami támogatást.

(2) A befektetési vállalkozás egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.

(3)347 A befektetési vállalkozás egyedi alapon legalább évente eleget tesz az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Nyolcadik részében meghatározott nyilvánosságra hozatali követelménynek, azzal, hogy a Felügyelet ennél gyakoribb nyilvánosságra hozatalról is dönthet, ha az intézmény tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.

(4)348 A magyarországi székhelyű tagállami anyavállalat és tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente nyilvánosságra hozza – az 575/2013/EU rendeletben foglaltakon kívül – a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási politikáját is.

(5)349 A befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali kötelezettségét honlapján vagy azon az internetes felületen teljesíti, amelyen az éves számviteli beszámolóját hozza nyilvánosságra.

(6)350 A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat rendelkező részét honlapján közzétenni. Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik honlappal, a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén történő kifüggesztéssel is eleget tehet.

(7)351 A (6) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az adott határozat közlésétől számított öt évig áll fenn.

(8)352 A befektetési vállalkozás jogosult a (6) bekezdésben meghatározott határozat indokolását is közzétenni. Az indokolás közzététele során az értékpapír- és üzleti titokvédelmi szabályok által védett adatok közzétételét mellőzni kell, a befektetési vállalkozási mérlegelése alapján a saját üzleti titkai körébe tartozó adatokat közzéteheti.

A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek353

123/B. §354 A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

123/C. §355 (1) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

(2) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

XXII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS
ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE
ÉS AZ ÁLLOMÁNY-ÁTRUHÁZÁS

A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó általános szabályok

124. § (1)356 A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató, továbbá a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)357 A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag az MNBtv.-ben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

Csődeljárás

125. § Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.

Végelszámolás

126. § (1)358 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet rendelheti el.

(2)359 A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását abban az esetben rendeli el, ha

a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy

b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.

127. § (1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.

(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.

(3)360 A befektetési vállalkozás végelszámolása során

a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint

c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján

nem képezi a Ctv. 97. § (1) bekezdése szerinti vagyon részét, annak kiadása iránt a végelszámoló soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

128. § (1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg – ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg – felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha

a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és

b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.

(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.

129. § A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

130. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.

Felszámolás

131. §361 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

132. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

(3)362 A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése nem alkalmazható a Szantv.-ben meghatározott szanálás alatt álló befektetési vállalkozás eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszköz alkalmazásáról szóló határozata – az annak megfelelően kötött ügyletek – alapján egy másik jogalanyhoz történő átruházása tekintetében.

133. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy

b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.

134. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.

(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

135. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.

136. § (1)363 A befektetési vállalkozás felszámolása során

a) az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,

b) az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint

c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz a befektetési vállalkozás, illetve az árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján

nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a befektetési vállalkozás – a felszámoló hozzájárulása mellett – a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

(2)364 Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzügyi eszközök és az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:

a) ha valamely pénzügyi eszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz tulajdonosa, letevője kétséget kizáróan, egyedileg azonosítható, úgy az eszközt kiadja a tulajdonosnak, illetve letevőnek,

b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzügyi eszközöket vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközöket (a továbbiakban: eszköz) a felszámoló homogén csoportokba sorolja és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,

c) ha az eszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kielégíteni.

(3)365 E § alkalmazásában homogén csoport a minden egyedi jellemzőjében azonos tulajdonságokkal rendelkező eszközökből, vagy a felszámolás kezdő időpontját követően annak helyébe lépő eszközökből álló csoport. A felszámoló a megbízói vagy letéti számlán található homogén csoportba tartozó eszközökre vonatkozó kiadási arányokat úgy állapítja meg, hogy biztosítva legyen a vitatott követelések kielégítése is. Ennek érdekében a felszámoló a homogén csoportból a vitatott követelésekre tartalékot képez.

(4)366 Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg az (1) bekezdésnek megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzeszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:

a) kiadja a tulajdonosnak az elkülönített és egyedileg nevesített számlán, letéti alszámlán, ténylegesen rendelkezésre álló összeget,

b) az ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzeszközöket a felszámoló devizanemek szerinti csoportokba sorolja, és az ügyfél részére a (3) bekezdés szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,

c) ha a pénzeszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyonából először ezen követelést kell a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiadni.

(5)367 A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.

(6)368 A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(7)369 A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az 575/2013/EU rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

(8)370 Az (1)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezések bűnügyi zárlat elrendelése esetén annak feloldása után alkalmazandók.

137. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

138. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(2) A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.

139. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.

(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

Állomány-átruházás

140. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományát – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra.

(2) A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.

(3) A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.

(4) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.

141. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket

a) az átruházás szándékáról, és

b) a (3)–(6) bekezdésben foglaltakról,

az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.

(3) Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában

a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és

b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.

(4) Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.

(5) Ha az ügyfél

a) a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy

b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg

nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.

(6) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

(7) Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.

HETEDIK RÉSZ

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER

XXIII. Fejezet

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI

142. § (1) Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető).

(2) A multilaterális kereskedési rendszer az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén létesíthető és működtethető.

(3)371 Külföldi piacműködtető tevékenységét Magyarország területén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak fióktelepén keresztül végezheti.

(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető határon átnyúló tevékenységet végezhet.

143. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján létesíthető és működtethető.

(2) A külföldi piacműködtető – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – fióktelepe multilaterális kereskedési rendszert akkor létesíthet vagy működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3)372 A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyarország területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

144. § (1) A piacműködtető olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja

a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférést,

b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,

c) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést, és

d) a végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását.

(2) A piacműködtető gondoskodik a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásáról és teljesítéséről.

(3) A piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása esetére katasztrófatervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.

(4)373 A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint, és évente összesen legalább százötvenmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.

145. § A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart a Felügyelettel.

XXIV. Fejezet

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER ENGEDÉLYEZÉSE

146. § A multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147. § A kérelmező az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli

a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,

b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,

c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,

d) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,

e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,

f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az olyan érdekütközések kiküszöbölését, amelyek a multilaterális kereskedési rendszer működtetése és a multilaterális kereskedési rendszert működtető befektetési vállalkozás ügyfelei megbízásának végrehajtása során merül fel,

g) a működtetési vezető nevét,

h) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,

i) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,

j) a multilaterális kereskedési rendszer meghibásodásának esetére készített katasztrófatervet,

k) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,

l) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének biztosítása céljából kötött megállapodás másolatát,

m) a 144. § (4) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,

n) a működtető és a multilaterális kereskedési rendszer tagja között kötendő mintaszerződés tervezetét, és

o) a multilaterális kereskedési rendszer tagja számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet.

148. § A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki megfelel az e törvényben foglaltaknak.

149. § (1) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.

(2) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

XXV. Fejezet

A MULTILATERÁLIS KERESKEDÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

A kereskedési rendszerhez történő megkülönböztetésmentes hozzáférés

150. § (1) A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább

a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetés-mentes hozzáférés feltételeit,

b) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,

c) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és

d) az árképzés módját.

(2) A multilaterális kereskedési rendszerben tag az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely

a) megfelel a multilaterális kereskedési rendszerben való részvételre vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott szabályzatban foglalt feltételeknek,

b) rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi, technikai és szervezeti feltételekkel, és

c) rendelkezik a kereskedés során végrehajtott ügyletek pénzügyi teljesítéséhez szükséges pénzeszközzel.

(3) A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető és a leendő tag írásba foglalja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját

a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,

b) azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,

c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,

d) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról,

1

A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. november 28.

2

Az 1. § a) pont nyitó szövegrésze a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

3

Az 1. § b) pont nyitó szövegrésze a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

4

A 2. § f) pontja a 2009: CL. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.

5

A 3. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

6

A 3. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

7

A 3. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.

8

A 3. § (4) bekezdését a 2012: CLI. törvény 62. § (3) bekezdése iktatta be.

9

A 4. § (2) bekezdés 1a. pontját a 2014: CIV. törvény 25. § (1) bekezdése iktatta be.

10

A 4. § (2) bekezdés 2. pontja a 2011: CXCIII. törvény 164. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 278. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 4. § (2) bekezdés 5. pontja a 2010: CLIX. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 4. § (2) bekezdésének új 6. pontját a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 6–70. pont számozását 7–71. pontra változtatva.

13

A 4. § (2) bekezdés 6. pont a) alpontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

14

A 4. § (2) bekezdés 6. pont b) alpontja a 2013: CCLII. törvény 165. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 4. § (2) bekezdése eredeti 6. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 7. pontra változtatta.

16

A 4. § (2) bekezdése eredeti 7. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 8. pontra változtatta.

17

A 4. § (2) bekezdése eredeti 8. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 9. pontra változtatta.

18

A 4. § (2) bekezdése eredeti 9. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 10. pontra változtatta.

19

A 4. § (2) bekezdés eredeti 10. pontjának számozását 11. pontra változtatta a 2008: CIII. törvény 130. § (1)–(2) bekezdése, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 4. § (2) bekezdése eredeti 11. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 12. pontra változtatta.

21

A 4. § (2) bekezdése eredeti 12. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 13. pontra változtatta.

22

A 4. § (2) bekezdése eredeti 13. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 14. pontra változtatta.

23

A 4. § (2) bekezdése eredeti 14. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 15. pontra változtatta.

24

A 4. § (2) bekezdése eredeti 15. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 16. pontra változtatta.

25

A 4. § (2) bekezdése eredeti 16. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 17. pontra változtatta.

26

A 4. § (2) bekezdése eredeti 17. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 18. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2014: CIV. törvény 39. § a) pontja.

27

A 4. § (2) bekezdése eredeti 18. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 19. pontra változtatta.

28

A 4. § (2) bekezdése eredeti 19. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 20. pontra változtatta.

29

A 4. § (2) bekezdés eredeti 20. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 21. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja.

30

A 4. § (2) bekezdés eredeti 21. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 22. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 4. § (2) bekezdés eredeti 22. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 23. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 4. § (2) bekezdés 23a. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (3) bekezdése iktatta be.

33

A 4. § (2) bekezdése eredeti 23. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 24. pontra változtatta.

34

A 4. § (2) bekezdése eredeti 24. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 25. pontra változtatta.

35

A 4. § (2) bekezdése eredeti 25. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 26. pontra változtatta.

36

A 4. § (2) bekezdése eredeti 26. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 27. pontra változtatta.

37

A 4. § (2) bekezdés 27a. pontját a 2013: CXLIII. törvény 106. § (1) bekezdése iktatta be.

38

A 4. § (2) bekezdése eredeti 27. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 28. pontra változtatta, szövege a 2013: CXLIII. törvény 106. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

39

A 4. § (2) bekezdése eredeti 28. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 29. pontra változtatta.

40

A 4. § (2) bekezdése eredeti 29. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 30. pontra változtatta.

41

A 4. § (2) bekezdése eredeti 30. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 31. pontra változtatta.

42

A 4. § (2) bekezdése eredeti 31. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 32. pontra változtatta.

43

A 4. § (2) bekezdése eredeti 32. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 33. pontra változtatta.

44

A 4. § (2) bekezdés 33a. pontját a 2015: LXXXV. törvény 81. § (2) bekezdése iktatta be.

45

A 4. § (2) bekezdése eredeti 33. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 34. pontra változtatta.

46

A 4. § (2) bekezdése eredeti 34. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 35. pontra változtatta.

47

A 4. § (2) bekezdése eredeti 35. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 36. pontra változtatta, szövege a 2011: CXCIII. törvény 164. § (3) bekezdésével megállapított, a 2014: XVI. törvény 278. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 4. § (2) bekezdése eredeti 36. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 37. pontra változtatta, szövege a 2011: CXXII. törvény 24. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

49

A 4. § (2) bekezdése eredeti 37. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 38. pontra változtatta.

50

A 4. § (2) bekezdése eredeti 38. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 39. pontra változtatta, szövege a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 154. §-át.

51

A 4. § (2) bekezdése eredeti 39. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 40. pontra változtatta.

52

A 4. § (2) bekezdése eredeti 40. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 41. pontra változtatta.

53

A 4. § (2) bekezdése eredeti 41. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 42. pontra változtatta.

54

A 4. § (2) bekezdése eredeti 42. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 43. pontra változtatta.

55

A 4. § (2) bekezdése eredeti 43. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 44. pontra változtatta.

56

A 4. § (2) bekezdése eredeti 44. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 45. pontra változtatta.

57

A 4. § (2) bekezdése eredeti 45. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 46. pontra változtatta.

58

A 4. § (2) bekezdése eredeti 46. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 47. pontra változtatta, szövege a 2013: CCLII. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 4. § (2) bekezdése eredeti 47. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 48. pontra változtatta.

60

A 4. § (2) bekezdése eredeti 48. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 49. pontra változtatta.

61

A 4. § (2) bekezdése eredeti 49. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 50. pontra változtatta.

62

A 4. § (2) bekezdése eredeti 50. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 51. pontra változtatta, szövege a 2009: CL. törvény 116. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

63

A 4. § (2) bekezdése eredeti 51. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 52. pontra változtatta.

64

A 4. § (2) bekezdése eredeti 52. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 53. pontra változtatta.

65

A 4. § (2) bekezdése eredeti 53. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 54. pontra változtatta, szövege a 2011: CXXII. törvény 24. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 4. § (2) bekezdése eredeti 54. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 55. pontra változtatta.

67

A 4. § (2) bekezdése eredeti 55. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 56. pontra változtatta.

68

A 4. § (2) bekezdés eredeti 56. pontjának számozását 57. pontra változtatta a 2008: CIII. törvény 130. § (1) és (3) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja.

69

A 4. § (2) bekezdése eredeti 57. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 58. pontra változtatta.

70

A 4. § (2) bekezdése eredeti 58. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 59. pontra változtatta.

71

A 4. § (2) bekezdése eredeti 59. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 60. pontra változtatta.

72

A 4. § (2) bekezdése eredeti 60. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 61. pontra változtatta.

73

A 4. § (2) bekezdése eredeti 61. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 62. pontra változtatta.

74

A 4. § (2) bekezdése eredeti 62. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 63. pontra változtatta. szövege a 2014: CIV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 4. § (2) bekezdés eredeti 63. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 64. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

76

A 4. § (2) bekezdése eredeti 64. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 65. pontra változtatta.

77

A 4. § (2) bekezdése eredeti 65. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 66. pontra változtatta.

78

A 4. § (2) bekezdése eredeti 66. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 67. pontra változtatta.

79

A 4. § (2) bekezdés 67. a) pont aa) alpontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

80

A 4. § (2) bekezdés 67. a) pont ab)–ad) alpontját a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

81

A 4. § (2) bekezdése eredeti 67. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 68. pontra változtatta. A 4. § (2) bekezdés 68. pontját a 2015: LXXXV. törvény 117. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

82

A 4. § (2) bekezdése eredeti 68. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 69. pontra változtatta.

83

A 4. § (2) bekezdés 69a. pontját a 2015: LXXXV. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be.

84

A 4. § (2) bekezdése eredeti 69. pontjának számozását 70. pontra változtatta és szövegét megállapította a 2008: CIII. törvény 130. § (1) és (4) bekezdése.

85

A 4. § (2) bekezdése eredeti 70. pontjának számozását a 2008: CIII. törvény 130. § (1) bekezdése 71. pontra változtatta. A 4. § (2) bekezdés 71. pontja a 2015: LXXXV. törvény 81. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 4. § (2) bekezdés 72. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

87

A 4. § (2) bekezdés 73. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

88

A 4. § (2) bekezdés 74. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

89

A 4. § (2) bekezdés 75. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

90

A 4. § (2) bekezdés 76. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

91

A 4. § (2) bekezdés 77. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

92

A 4. § (2) bekezdés 78. pontját a 2009: CL. törvény 116. § (2) bekezdése iktatta be.

93

A 4. § (2) bekezdés 79. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: XCVI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

94

A 4. § (2) bekezdés 80. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

95

A 4. § (2) bekezdés 81. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

96

A 4. § (2) bekezdés 82. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be.

97

A 4. § (2) bekezdés 83. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 4. § (2) bekezdés 84. pontját a 2010: CLIX. törvény 142. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

99

A 4. § (2) bekezdés 85. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

100

A 4. § (2) bekezdés 86. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

101

A 4. § (2) bekezdés 87. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

102

A 4. § (2) bekezdés 88. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

103

A 4. § (2) bekezdés 89. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

104

A 4. § (2) bekezdés 90. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

105

A 4. § (2) bekezdés 91. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

106

A 4. § (2) bekezdés 92. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

107

A 4. § (2) bekezdés 93. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

108

A 4. § (2) bekezdés 94. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XXXVII. törvény 157. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

109

A 4. § (2) bekezdés 95. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

110

A 4. § (2) bekezdés 96. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezet a 2014: XXXVII. törvény 157. § (16) bekezdése.

111

A 4. § (2) bekezdés 97. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

112

A 4. § (2) bekezdés 98. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

113

A 4. § (2) bekezdés 99. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

114

A 4. § (2) bekezdés 100. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 81. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

115

A 4. § (2) bekezdés 101. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

116

A 4. § (2) bekezdés 102. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

117

A 4. § (2) bekezdés 103. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

118

A 4. § (2) bekezdés 104. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

119

A 4. § (2) bekezdés 105. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

120

A 4. § (2) bekezdés 106. pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 77. § (6) bekezdése iktatta be.

121

Az 5. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CL. törvény 117. §-ával megállapított szöveg.

122

A 7. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

123

A 7. § (4) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

124

A 8. § (1) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 107. §-ával megállapított szöveg.

125

A 8. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

126

A 8. § (5) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 118. §-ával megállapított szöveg.

127

A 8. § (5) bekezdés h) pontját a 2010: CLIX. törvény 143. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 111. § a) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 9. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

129

A 9. § (1) bekezdés d) pontja a 2009: CL. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

130

A 10. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

131

A 11. § (3) bekezdését a 2013: XCVIII. törvény 88. §-a iktatta be.

132

A 12. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

133

A 12. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

134

A 12. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

135

A 12. § (5) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

136

A 12. § (6) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

137

A 12. § (7) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 12. § (8) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

139

A 12. § (9) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A 12. § (10) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 83. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 13. § (2) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

142

A 13. § (3) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.

143

A 15. § (6) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.

144

A 16. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 165. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

145

A 16. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

146

A 17. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

147

A 17. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

148

A 17. § (3) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 80. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 84. §-ával megállapított szöveg.

149

A 17. § (4) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 80. §-a iktatta be.

150

A 17. § (5) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 80. §-a iktatta be.

151

A 19. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 85. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

152

A 19. § (2a) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

153

A 19. § (2b) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

154

A 19. § (2c) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

155

A 19. § (3) bekezdését a 2009: CL. törvény 120. §-a iktatta be.

156

A 19/A. §-t megelőző alcím a 2013: CCXXXVI. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

157

A 19/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 81. §-a iktatta be.

158

A 20. § (1) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 82. §-ával megállapított szöveg.

159

A 20/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 83. § (1) bekezdése iktatta be.

160

A 20/A. § (8) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

161

A 20/A. § (9) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 86. §-ával megállapított szöveg.

162

A 20/B. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 83. § (1) bekezdése iktatta be.

163

A 21/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXXXVI. törvény 84. §-a iktatta be.

164

A 21/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 84. §-a iktatta be.

165

A 22. § (1) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 164. § (4) bekezdésével megállapított, a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

166

A 22. § (1a) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 87. §-a iktatta be.

167

A 22. § (4) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 164. § (5) bekezdésével megállapított, a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

168

A 22. § (5) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 164. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CCXXIII. törvény 304. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 116. § a) pontja szerint módosított szöveg.

169

A 22/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 88. §-a iktatta be.

170

A 22/B. §-t a 2015: LXXXV. törvény 88. §-a iktatta be.

172

A 24. § (1) bekezdése a 2012: V. törvény 42. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 116. § b) pontja szerint módosított szöveg.

173

A 24. § (1) bekezdés m) pontját a 2012: CLI. törvény 63. §-a iktatta be.

174

A 24/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

175

A 24/B. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

176

A 24/C. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

177

A 24/D. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

178

A 24/E. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

179

A 24/F. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (1) bekezdése iktatta be.

180

A 24/G. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

181

A 24/G. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 85. § (2) bekezdése iktatta be.

182

A 25. § (1) bekezdés d) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 111. § b) pontja szerint módosított szöveg.

183

A 26/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 86. §-a iktatta be.

184

A 27. § (7) bekezdése a 2009: CL. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

185

A 27. § új (9) bekezdését a 2009: CL. törvény 122. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva.

186

A 27. § eredeti (9) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 122. § (2) bekezdése.

187

A 28. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

188

A 28. § (1) bekezdés p) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

189

A 28. § (1) bekezdés u) pontja a 2013: LXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

190

A 28. § (1) bekezdésének w) pontját a 2008: CIII. törvény 132. § (1) bekezdése iktatta be.

191

A 28. § (1) bekezdés x) pontját a 2014: XXXVII. törvény 157. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CIV. törvény 37. § a) pontja szerint módosított szöveg.

192

A 28. § (1) bekezdés y) pontját a 2014: CIV. törvény 26. §-a iktatta be.

193

A 28. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be.

194

A 31. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § c) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 31. § (5) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (3) bekezdése iktatta be.

196

A 33. § (1) bekezdés l) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2013: XCVIII. törvény 89. §-a iktatta be.

197

A IX. FEJEZET címe a 2008: CIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

198

A 37. §-t megelőző alcím a 2008: CIII. törvény 133. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 37. § a 2009: CX. törvény 63. § (8) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 61. § (1) bekezdése alapján 2010. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

200

A 37. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CXCIII. törvény 191. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

201

A 37. § (2) bekezdés h) pontja a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

202

A 37. § (2a) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 164. § (8) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

203

A 37. § (4) bekezdés d) pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (9) bekezdése iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

204

A 37. § (7) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 87. §-a iktatta be.

205

A 37/A. §-t a 2008: CIII. törvény 134. §-a iktatta be. E módosító törvény 176. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy a 2009. január 1. napján már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a 2007: CXXXVIII. törvény minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

206

A 37/B. §-t a 2008: CIII. törvény 134. §-a iktatta be. E módosító törvény 176. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy a 2009. január 1. napján már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a 2007: CXXXVIII. törvény minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

207

A 38. § a 2008: CIII. törvény 135. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 176. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. január 1. napján folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható azzal, hogy a 2009. január 1. napján már működő, illetőleg engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézetben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban a 2008. december 31. napján hatályos szabályok szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek legkésőbb 2009. március 31-től meg kell felelnie a 2007: CXXXVIII. törvény minősített befolyásra vonatkozó követelményeinek.

208

A 38. § (3) bekezdés második mondatát a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

209

A 38. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 392. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

210

A 38/A. §-t a 2008: CIII. törvény 136. §-a iktatta be.

211

A 39. §-t a 2008: CIII. törvény 137. §-ával megállapított szöveg.

212

A 39/A. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXXV. törvény 89. §-a iktatta be.

213

A 39/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 89. §-a iktatta be.

214

A 43. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 138. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

215

A 43. § (3) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 138. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

216

A 43. § (5) bekezdés c) pontja a 2009: CL. törvény 124. §-ával megállapított szöveg.

217

A 43. § (7) bekezdésének b) pontja a 2008: CIII. törvény 138. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

218

A 43. § (12) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 138. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

219

A 45. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 139. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

220

A 45. § (3) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 145. §-ával megállapított szöveg.

221

A 47. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 140. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

222

A 47. § (3) bekezdésének c) pontja a 2008: CIII. törvény 140. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

223

Az 51. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 141. §-ával megállapított szöveg.

224

Az 54. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: CIII. törvény 142. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

225

Az 54. § (1) bekezdésének e) pontja a 2008: CIII. törvény 142. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

226

Az 57. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 91. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

227

Az 57. § (7) bekezdését a 2014: XVI. törvény 278. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: CIV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

228

Az 57. § (8) bekezdését a 2014: XVI. törvény 278. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 91. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

229

Az 57. § (9) bekezdését a 2014: CIV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

230

Az 59. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.

231

A 60. § (3) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § d) pontja szerint módosított szöveg.

232

A 60. § (5) bekezdés a) pontja a 2015: LXXXV. törvény 116. § c) pontja szerint módosított szöveg.

233

A 61. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 30. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

234

A 62. § (2) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 30. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

235

A 62. § (2a) bekezdését a 2011: XCVI. törvény 30. § (6) bekezdése iktatta be.

236

A 62. § (6) bekezdése a 2008: CIII. törvény 143. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

237

A 62. § (7) bekezdése a 2008: CIII. törvény 143. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

238

A 63. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: XCVI. törvény 30. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

239

A 63. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 125. §-ával megállapított szöveg.

240

A 68. § (6) bekezdése a 2008: CIII. törvény 144. §-ával megállapított szöveg.

241

A 68. § (9) bekezdését a 2009: CL. törvény 126. §-a iktatta be, szövege a 2011: XCVI. törvény 30. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

242

A 69. § (5) bekezdése a 2008: CIII. törvény 145. §-ával megállapított szöveg.

243

A 72. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 146. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 72. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 146. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

245

A 73. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 127. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

246

A 73. § új (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 127. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva, szövege a 2011: CXCIII. törvény 164. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 154. §-át.

247

A 73. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta a 2009: CL. törvény 127. § (2) bekezdése.

248

A 73. § (6) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 147. §-ával megállapított szöveg.

249

A 74. § (5) bekezdése a 2009: CL. törvény 128. §-ával megállapított szöveg.

250

A 74. § (6) bekezdése a 2009: CL. törvény 128. §-ával megállapított szöveg.

251

A 74. § (7) bekezdését a 2009: CL. törvény 128. §-a iktatta be.

252

A 76. § (1) bekezdése a 2009: CL. törvény 129. §-ával megállapított szöveg.

253

A 77. § (1) bekezdése a 2008: CIII. törvény 147. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

254

A 77. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 147. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

255

A 77. § (3) bekezdése a 2009: CL. törvény 130. §-ával megállapított szöveg.

256

A 77. § (5) bekezdése a 2008: CIII. törvény 147. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

257

A 77. § (6) bekezdését a 2008: CIII. törvény 147. § (4) bekezdése iktatta be.

258

A 78. § (2a) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 88. §-a iktatta be.

259

A 81. § (4) bekezdését a 2009: CL. törvény 131. §-a iktatta be.

260

A 85. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 148. §-ával megállapított szöveg.

261

A 94. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 152. §-a szerint módosított szöveg.

262

A 95. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CL. törvény 132. §-ával megállapított szöveg.

263

A 96. § (3) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 95. §-a iktatta be.

264

A 97. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 165. § (4) bekezdésével megállapított, a 2015: LXXXV. törvény 117. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

265

A 97. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 164. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

266

A 100. § (1) bekezdés e) pontját a 2010: CLIX. törvény 148. §-a iktatta be.

267

A 100. § (2)–(8) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

268

A 101. § a 2013: CCXXXVI. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

269

A 101/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXXXVI. törvény 90. §-a iktatta be.

270

A 101/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 90. §-a iktatta be.

271

A 102. §-t megelőző alcímet a 2015: LXXXV. törvény 96. §-a iktatta be.

272

A 102. § a 2014: XXXVII. törvény 157. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

273

A 102. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 97. §-ával megállapított szöveg.

274

A 102. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: LXXXV. törvény 117. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

275

A 103–104. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

276

A 105. §-t megelőző alcím a 2013: CCXXXVI. törvény 92. §-ával megállapított szöveg.

277

A 105. § a 2013: CCXXXVI. törvény 93. §-ával megállapított szöveg.

278

A 105. § (2) bekezdés c) pontját a 2014: CIV. törvény 39. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

279

A 105/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 150. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja.

280

A 106. § (1) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

281

A 106. § (3) bekezdése a 2014: CIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

282

A 106. § (4) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 94. § (2) bekezdésével megállapított, a 2014: CIV. törvény 37. § b) pontja szerint módosított szöveg.

283

A 106. § (5) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 94. § (3) bekezdése iktatta be.

284

A 107. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

285

A 108. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CIII. törvény 150. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

286

A 108. § (1) bekezdés b) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

287

A 108. § (2) bekezdése a 2008: CIII. törvény 150. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

288

A 108. § (4) bekezdése a 2009: CL. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

289

A 108. § (5) bekezdése a 2009: CL. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

290

A 108. § (6) bekezdése a 2009: CL. törvény 133. §-ával megállapított szöveg.

291

A 108. § (7) bekezdését a 2009: CL. törvény 133. §-a iktatta be.

292

A 109. § a 2009: CL. törvény 134. §-ával megállapított szöveg.

293

A 110. § a 2009: CL. törvény 135. §-ával megállapított szöveg.

294

A 110. § (6) bekezdése a 2012: CLI. törvény 66. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

295

A XX/A. Fejezetet (110/A–110/L. §) a 2013: CCXXXVI. törvény 96. §-a iktatta be.

296

A 110/G. § (6) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 116. § e) pontja szerint módosított szöveg.

297

A 110/I. § (1) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 98. §-ával megállapított szöveg.

298

A XX/B. fejezetet (110/M–110/Q. §) a 2014: XXXVII. törvény 157. § (5) bekezdése iktatta be.

299

A 112. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

300

A 114. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) és f) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

301

A 114. § (4) bekezdés a) pontja a 2009: CL. törvény 136. §-ával megállapított szöveg.

302

A 114. § (1) bekezdés e) pontját a 2015: LXXXV. törvény 99. § (1) bekezdése iktatta be.

303

A 114. § (6) bekezdés d) pontját a 2015: LXXXV. törvény 99. § (2) bekezdése iktatta be.

304

A 115. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 100. §-ával megállapított szöveg.

305

A 116. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CXCIII. törvény 164. § (12) bekezdésével megállapított, a 2012: CLXXXI. törvény 62. § (17) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

306

A 116. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: CL. törvény 136. §-ával megállapított szöveg.

307

A 116. § (2) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 165. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

308

A 116/A. §-t a 2015: LXXXV. törvény 101. §-a iktatta be.

309

A 117. § a 2014: CIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

310

A 118. § (2) bekezdés a) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

311

A 118. § (3) bekezdés a) pontja a 2013: CXLIII. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.

312

A 118. § (3) bekezdés b) pontja a 2011: XIII. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

313

A 118. § (3) bekezdés j) pontja a 2012: CLXXXVI. törvény 7. §-ával megállapított, a 2013: CLXXXIII. törvény 23. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

314

A 118. § (3) bekezdés k) pontját a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXII. törvény 80. § (4) bekezdése iktatta be.

315

A 118. § (3) bekezdés l) pontját a 2015: CV. törvény 118. §-a iktatta be.

316

A 118. § (4) bekezdés f) pontját a 32. § (2) bekezdése iktatta be.

317

A 118. § (4) bekezdés g) pontját a 2014: XIX. törvény 13. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

318

A 118. § (5) bekezdés b) pontja a 2013: CXLIII. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.

319

A 118. § (5a) bekezdését a 2013: CCI. törvény 96. §-a iktatta be.

320

A 118. § (7) bekezdése a 2007: CLXXX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

321

A 118. § (8) bekezdését a 2007: CLXXX. törvény 21. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

322

A 118. § (11) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 98. § (2) bekezdése iktatta be.

323

A 120. § e) pontja a 2008: CIII. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

324

A 120. § f) pontja a 2008: CIII. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

325

A 120. § l) pontja e törvény 220. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

326

A 120. § n) pontját a 2010: CLIX. törvény 152. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 111. § c) pontja szerint módosított szöveg.

327

A 120. § o) pontját a 2010: CLIX. törvény 152. §-a iktatta be.

328

A 120. § p) pontját a 2010: CLIX. törvény 152. §-a iktatta be.

329

A 120. § q) pontját a 2012: CLI. törvény 64. §-a iktatta be.

330

A 120. § r) pontját a 2012: CLI. törvény 64. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.

331

A 120. § s) pontját a 2013: XCVIII. törvény 91. §-a iktatta be.

332

A 120. § t) pontját a 2014: XXXVII. törvény 157. § (7) bekezdése iktatta be.

333

A 121. § a 2009: CXLVIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

334

A 121. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

335

A 121. § (7) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

336

A 121. § (8) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

337

A 121. § (9) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

338

A 121. § (14) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

339

A 121. § (15) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 132. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 119. § (5)–(6) bekezdését.

340

A 123. § (1) bekezdés n) pontját a 2015: LXXXV. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be.

341

A 123. § (5) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.

342

A 123. § (6) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.

343

A 123. § (7) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

344

A 123. § (8) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 99. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 105. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

345

A 123. § (9) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 99. §-a iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 105. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

346

A 123/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 100. §-a iktatta be.

347

A 123/A. § (3) bekezdését a 2014: CIV. törvény 30. §-a iktatta be.

348

A 123/A. § (4) bekezdését a 2014: CIV. törvény 30. §-a iktatta be.

349

A 123/A. § (5) bekezdését a 2014: CIV. törvény 30. §-a iktatta be.

350

A 123/A. § (6) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 106. §-a iktatta be.

351

A 123/A. § (7) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 106. §-a iktatta be.

352

A 123/A. § (8) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 106. §-a iktatta be.

353

A 123/B. §-t megelőző alcímet a 2014: XIX. törvény 14. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

354

A 123/B. §-t a 2014: XIX. törvény 14. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

355

A 123/C. §-t a 2014: XIX. törvény 14. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

356

A 124. § (1) bekezdése a 2013: CCLII. törvény 165. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

357

A 124. § (2) bekezdése a 2013: CXLIII. törvény 113. §-ával megállapított szöveg.

358

A 126. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

359

A 126. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

360

A 127. § (3) bekezdését a 2014: CIV. törvény 31. §-a iktatta be.

361

A 131. § a 2011: CCI. törvény 320. §-a szerint módosított szöveg.

362

A 132. § (3) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (8) bekezdése iktatta be.

363

A 136. § (1) bekezdése a 2014: CIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

364

A 136. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 107. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

365

A 136. § (3) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 107. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

366

A 136. § (4) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 107. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

367

A 136. § (5) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 107. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

368

A 136. § (6) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 107. § (5) bekezdése iktatta be.

369

A 136. § (7) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 107. § (5) bekezdése iktatta be.

370

A 136. § (8) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 107. § (5) bekezdése iktatta be.

371

A 142. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

372

A 143. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

373

A 144. § (4) bekezdése a 2008: CIII. törvény 155. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 178. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést alkalmazni kell a folyamatban lévő engedélyezési eljárásban; (3) bekezdése alapján az engedéllyel rendelkező szervezetnek 2009. március 31-ig kell megfelelnie a 144. § (4) bekezdésben foglaltaknak.

374

A 150. § (5) bekezdését a 2009: CL. törvény 138. §-a iktatta be.

375

A 152. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 153. §-ával megállapított szöveg.

376

A 154. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLIX. törvény 154. §-ával megállapított szöveg.

377

A NYOLCADIK RÉSZ címe a 2008: XLVII. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

378

A 156. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CXCIII. törvény 164. § (13) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

379

A 156. § (2) bekezdés d) pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (13) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

380

A 158. §-t megelőző alcímet és a 158. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

381

A 159. § (1) bekezdés f) pontja a 2009: LVI. törvény 391. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

382

A 159. § (2) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

383

A 159. § (3) bekezdése a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

384

A 161. § (2) bekezdése a 2009: CL. törvény 139. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

385

A 161. § (3) bekezdését a 2009: CL. törvény 169. § (9) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

386

A 161. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CL. törvény 139. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

387

A 161. § (4) bekezdésének a) pontja a 2008: CIII. törvény 156. §-ával megállapított szöveg.

388

A 161/A. §-t megelőző alcímet a 2013: CCXXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.

389

A 161/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.

390

A 161/A. § (3) bekezdése a 2014: CVI. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

391

A 161/A. § (5) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 108. §-ával megállapított szöveg.

392

A 161/B. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.

393

A 161/C. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.

394

A 161/D. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 101. §-a iktatta be.

395

A 162. § a 2013: CCXXXVI. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.

396

A 162. § (5) bekezdés e) pontja a 2014: CIV. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

397

A 162. § (12) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.

398

A 162. § (16) bekezdése a 2014: XXXVII. törvény 157. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

399

A 162. § (17) bekezdése a 2014: XXXVII. törvény 157. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

400

A 162. § (18) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (10) bekezdése iktatta be.

401

A 163. § a 2013: CCXXXVI. törvény 102. §-ával megállapított szöveg.

402

A 163/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 103. §-a iktatta be.

403

A 163/B. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 103. §-a iktatta be.

404

A 163/C. §-t a 2014: XXXVII. törvény 157. § (11) bekezdése iktatta be.

405

A 164. § (1) bekezdésének d) pontja a 2008: CIII. törvény 157. §-ával megállapított szöveg.

406

A 164. § (1) bekezdés l) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

407

A 164. § (1) bekezdés t) pontja a 2013: CCXXXVI. törvény 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

408

A 164. § (1) bekezdés u) pontja a 2009: CL. törvény 140. §-ával megállapított szöveg.

409

A 164. § (1) bekezdés v) pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (14) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

410

A 164. § (1) bekezdés x) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 104. § (3) bekezdése iktatta be.

411

A 164. § (1) bekezdés y) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 104. § (3) bekezdése iktatta be.

412

A 164. § (1) bekezdés z) pontját a 2014: XXXVII. törvény 157. § (12) bekezdése iktatta be.

413

A 164. § (4) bekezdését a 2011: CXCIII. törvény 164. § (15) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

414

A 164. § (5) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 104. § (4) bekezdése iktatta be.

415

A 164. § (6) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 104. § (4) bekezdése iktatta be.

416

A 164. § (7) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (13) bekezdése iktatta be.

417

A 164. § (8) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (13) bekezdése iktatta be.

418

A 166. § a 2013: CXLIII. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.

419

A 167. §-t a 2009: CXLVIII. törvény 84. § (5) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

420

A 168. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 392. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

421

A 169. § a 2014: CIV. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

422

A 170. §-t újonnan a 2015: LXXXV. törvény 110. §-a iktatta be.

423

A 171. § (5) bekezdését a 2008: CIII. törvény 158. §-a iktatta be.

424

A 173/A. §-t a 2013: CCXXXVI. törvény 105. §-a iktatta be.

425

A 174. § a 2013: CCXXXVI. törvény 106. §-ával megállapított szöveg.

426

A 174. § (2) bekezdése a 2015: LXXXV. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

427

A 174. § (8) bekezdése a 2014: CIV. törvény 37. § c) pontja szerint módosított szöveg.

428

A 175. §-t a 2014: CIV. törvény 39. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

429

A 175/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 156. §-a iktatta be.

430

A 175/A. §-t a 2010: CLIX. törvény 156. §-a iktatta be.

431

A 175/B. §-t a 2010: CLIX. törvény 156. §-a iktatta be.

432

A 176. § a 2009: CL. törvény 141. §-ával megállapított, a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 154. §-át.

433

A 177. § a 2015: LXXXV. törvény 112. §-ával megállapított szöveg.

434

A 178. § a 2011: CXCIII. törvény 178. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

435

A 178/A. §-t a 2009: CL. törvény 142. §-a iktatta be, szövege a 2011: CXCIII. törvény 164. § (17) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 154. §-át.

436

A 178/B. §-t a 2009: CL. törvény 142. §-a iktatta be.

437

A XXX. Fejezet címe a 2008: XLVII. törvény 50. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

438

A 179. § a 2009: CXLVIII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

440

A 180. § (1) bekezdés c) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XVI. törvény 278. § (2) bekezdése iktatta be.

441

A 180. § (1) bekezdés d) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: LXXXV. törvény 113. § (1) bekezdése iktatta be.

442

A 180. § (1) bekezdés f)–g) pontját a 2013: CCXXXVI. törvény 112. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

443

A 180. § (1) bekezdés h) pontját a 2010: CLIX. törvény 157. §-a iktatta be.

445

A 180. § (2) bekezdését a 2010: CLVIII. törvény 137. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CXCIII. törvény 164. § (18) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: LXXXV. törvény 113. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

447

A 180. § (3) bekezdését a 2013: CXLIII. törvény 115. § (3) bekezdése iktatta be.

449

A 180. § (4) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 107. §-a iktatta be.

451

A 180. § (4) bekezdés i) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

452

A 180. § (4) bekezdés j) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

453

A 180. § (4) bekezdés k) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

454

A 180. § (4) bekezdés l) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

455

A 180. § (4) bekezdés m) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

456

A 180. § (4) bekezdés n) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

457

A 180. § (4) bekezdés o) pontját a 2014: CIV. törvény 36. §-a iktatta be.

458

A 180. § (5) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (14) bekezdése iktatta be.

460

A 181. § (2) bekezdése e törvény 181. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette.

461

A 181. § (3) bekezdése e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

462

A 181. § (4) bekezdése ugyenezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

463

A 181. § (5) bekezdése ugyanezen bekezdés alapján hatályát vesztette.

464

A 182. §-t megelőző alcímet a 2010: CLIX. törvény 158. §-a iktatta be.

465

A 182. §-t és az azt megelőző alcímet a 2008: CIII. törvény 175. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte, a 182. §-t újonnan a 2010: CLIX. törvény 158. §-a iktatta be.

466

A 182. § (1) bekezdése a 2011: XCVI. törvény 30. § (9) bekezdése szerint módosított szöveg.

467

A 182. § (5) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

468

A 182. § (6) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

469

A 182. § (7) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

470

A 182. § (8) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

471

A 182. § (9) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

472

A 182. § (10) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

473

A 182. § (11) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

474

A 182. § (12) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

475

A 182. § (13) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

476

A 182. § (14) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CIV. törvény 39. § d) pontja.

477

A 182. § (15) bekezdését a 2013: CCXXXVI. törvény 108. §-a iktatta be.

478

A 182. § (16) bekezdését a 2014: XXXVII. törvény 157. § (15) bekezdése iktatta be.

479

A 182. § (17) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 114. §-a iktatta be.

480

A hatálybalépés időpontja 2015. július 3.

481

A 182. § (18) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 114. §-a iktatta be.

482

A hatálybalépés időpontja 2015. július 3.

483

A 182. § (19) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 114. §-a iktatta be.

484

A 182. § (20) bekezdését a 2015: LXXXV. törvény 114. §-a iktatta be.

485

A hatálybalépés időpontja 2015. július 3.

486

A 182/A. §-t a 2014: XIX. törvény 15. §-a iktatta be. [E módosító törvény 4. § (2) bekezdése alapján a Megállapodás 10. Cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.]

487

A hatálybalépés időpontja 2014. május 16.

488

A 183. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLI. törvény 66. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

489

A 183. § (1) bekezdésének d) pontját a 2008: CIII. törvény 159. §-a iktatta be.

490

A 183. § (1) bekezdés e) pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (19) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

491

A 183. § (1) bekezdés f) pontját a 2012: CLI. törvény 65. §-a iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 109. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

492

A 183. § (1) bekezdés g) pontját a 2013: LXXXIII. törvény 24. § (6) bekezdése iktatta be.

493

A 183. § (2) bekezdése a 2013: CCXXXVI. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

494

A 184. § és alcíme e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

495

A 185. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

496

A 186. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

497

A 187. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

498

A 188. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

499

A 189. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

500

A 190–214. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

501

A 215. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

502

A 216. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

503

A 217. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

504

A 218. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

505

A 219. § e törvény 181. § (4) bekezdése alapján hatályát vesztette.

506

A 220. § e törvény 181. § (5) bekezdése alapján hatályát vesztette.

507

Az 1. melléklet 1. pontja a 2011: CXCV. törvény 113. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

508

Az 1. melléklet 4. pontja a 2012: CCXXIII. törvény 304. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

509

Az 1. melléklet új 8. pontját a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti 8–15. pont számozását 9–16. pontra változtatva.

510

Az 1. melléklet eredeti 8. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 9. pontra változtatta. Az 1. melléklet 9. pontját a 2013: CCLII. törvény 165. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

511

Az 1. melléklet eredeti 9. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 10. pontra változtatta, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 111. § d) pontja szerint módosított szöveg.

512

Az 1. melléklet eredeti 10. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 11. pontra változtatta.

513

Az 1. melléklet eredeti 11. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 12. pontra változtatta.

514

Az 1. melléklet eredeti 12. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 13. pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2012: V. törvény 59. § (2) bekezdés d) pontja.

515

Az 1. melléklet eredeti 13. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 14. pontra változtatta, szövege a 2011: CCVIII. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

516

Az 1. melléklet 14. pontja e törvény 220. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet eredeti 14. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 15. pontra változtatta.

517

Az 1. melléklet eredeti 15. pontjának számozását a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése 16. pontra változtatta, szövege a 2009: CL. törvény 143. §-ával megállapított szöveg.

518

Az 1. melléklet eredeti 16. pontjának számozása 17. pontra változott a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján; a pontot hatályon kívül helyezte e módosító törvény 54. §-ának t) pontja.

519

Az 1. melléklet eredeti 17. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 18. pontra változott. Az 1. melléklet 18. pontját a 2013: CCLII. törvény 165. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

520

Az 1. melléklet eredeti 18. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 19. pontra változott.

521

Az 1. melléklet eredeti 19. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 20. pontra változott.

522

Az 1. melléklet eredeti 20. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 21. pontra változott.

523

Az 1. melléklet eredeti 21. pontjának számozása a 2008: XLVII. törvény 50. § (5) bekezdése alapján 22. pontra változott.

524

Az 1. melléklet újabb 22. pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (20) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

525

Az 1. melléklet 23. pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (20) bekezdése iktatta be, szövege a 2014: XVI. törvény 278. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

526

A 2. melléklet a 2013: CCXXXVI. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.

527

A 3. melléklet 19. pontját a 2011: CXCIII. törvény 164. § (20) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 154. §-át.

528

A 4. mellékletet a 2010: CLIX. törvény 159. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CCXXXVI. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.

529

A 4. melléklet 13. pontja a 2014: CIV. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére