KÜ BH 2007/144
KÜ BH 2007/144
2007.04.01.
Ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás az adott földrészlet tekintetében a helyi önkormányzat szabályozási (rendezési) tervében meghatározott településrendezési feladatait érinti, az önkormányzatot megilleti a perindítási jogosultság (Pp. 327. §).
A K.-i Körzeti Földhivatal határozatával ingatlan adatváltozást (elnevezést) vezetett át a h.-i 988. helyrajzi számú belterületi ingatlan tulajdoni lapján, melynek során kivett ,,közterület (díszkert) helyett ,,kivett beépítetlen terület'' elnevezést tüntetett fel. Az adatváltozás átvezetésére a beavatkozó tulajdonosok kérelme, továbbá a helyszínen tapasztalt állapot figyelembevételével került sor.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 4. § (1) és (2) bekezdése, 5. §-ának (1)–(3) bekezdései, 27. §-ának (1) bekezdése és az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának (13) bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában megállapította, hogy az ingatlan mintegy 38 évre visszamenőleg nem volt önkormányzati tulajdon, az korábban a Magyar Állam tulajdonaként volt bejegyezve, majd tulajdonjogát a Z. Közlekedési Rt. szerezte meg, és további tulajdonosváltozások révén adásvétel jogcímén szerezték meg jelenlegi tulajdonosai (a beavatkozók).
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Pp. 327. §-ának (1) bekezdésére, és az Inytv. 58. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az ingatlan-nyilvántartási ügyben kereseti kérelem előterjesztésére az jogosult, akinek jogát a határozat sérti. Adott személy jogának, illetve jogos érdekének hiányát a bírói gyakorlat szerint a bírósági eljárásban a kereshetőségi jog fennállta körében kell értékelni. A perbeli esetben a felperes nem igazolt olyan fennálló jogosultságot, amelyet a jogerős közigazgatási határozat sértett volna, illetve nem jelölt meg olyan jogviszonyt, amelyben a határozat szerinti ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés számára változást eredményezett volna. A megyei bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a beavatkozók kérelmére történt bejegyzés a felperesnek a perbeli ingatlannal kapcsolatos jogait nem érintette, a felperes kereshetőségi jogosultsággal ezért nem rendelkezik.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 327. §-ának (1) bekezdését, tekintettel arra, hogy jogát és jogos érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti. Az alperesi határozatok sértik H. Város Önkormányzata Képviselő-testületének 41/2003. (XII. 22.) rendeletével hatályba léptetett szabályozási tervének rendelkezéseit, és a 9/1995. (III. 28.) rendeletét H. városközpont részletes rendezési terve szabályozási előírásairól. Iratellenes a megyei bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperesi önkormányzat nem igazolt olyan fennálló jogosultságot, amelyet a jogerős a közigazgatási határozat sértett volna. A megyei bíróság figyelmen kívül hagyta a keresetlevélben leírtakat, amely szerint a perbeli ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre került H. Város Önkormányzatának elővásárlási joga, amely 200. október 18-án került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Továbbá a felperesi önkormányzat döntése, rendelete alapján a perbeli ingatlant a 987. helyrajzi számú ingatlannal együtt közparkként kívánja kiépíteni, illetve hasznosítani az önkormányzat. Az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. és 8. §-ában foglalt feladatok körében a helyi önkormányzatokat megilleti az 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ügyféli, valamint a Pp. 327. § (1) bekezdésében szabályozott perindítási jogosultság. A helyi önkormányzatok építésügyi, településrendezési stb. feladatait az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szabályozza, részletezi. Álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság 2/2004. számú közigazgatási jogegységi határozata kereshetőségi jogát alátámasztja. Az alperesi határozat a perbeli ingatlan átminősítése folytán érinti a 988. helyrajzi számú ingatlant – a beépítettség mértéke 2%-nál 45–60%-ra változna –, és sérti a felperes Étv. 6., 12. és 16. §-aiban és további rendelkezéseiben biztosított jogát, jogos érdekét. Az alperesi határozat sérti a szabályozási tervben (rendeletben) rögzített, a városközpontra vonatkozó rendelkezéseket, veszélyezteti a településrendezési, a településfejlesztési önkormányzati feladatok ellátását, megvalósítását.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdésében biztosított hatáskörében végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
Az alperes és a beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Áe. 3. §-ának (4) bekezdése értelmében ügyfél az a magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Jogegységi Tanácsának 2/2004. KJE számú jogegységi határozata arról rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. és 8. §-ában előírt feladatai körében a helyi önkormányzatokat megilleti az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ügyféli – valamint a Pp. 327. §-ának (1) bekezdésében szabályozott perindítási – jogosultság.
A jogegységi határozat indokolásában kifejtettek szerint az Áe. 3. § (4) bekezdésének első és második fordulatát nem lehet egymástól elszakítottan értelmezni. Az ügyfélképesség mindkét fordulata feltételezi az ügy által történő érintettséget. Az ügyféli érintettségnek – a fél jogát vagy törvényes érdekét illetően – mindig a közigazgatási határozattal összefüggésben kell fennállnia. A feladatkörében eljáró szervet is akkor illetik meg az ügyfél jogai, ha az ügy feladatkörének jogszerű ellátását közvetlenül érinti. Irányadó ez az önkormányzatok esetében is.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapította, hogy a h.-i 988. helyrajzi számú közterületként meghatározott ingatlan megnevezésének változásáról hozott földhivatali határozat a felperesi önkormányzat Ötv. 8. § (1) bekezdésében írt településrendezési, településfejlesztési feladatait érinti, tekintettel arra, hogy a H. város Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 41/2003. (XII. 22.) rendelet – és a korábbi, H. városközpontjára vonatkozó részletes rendezési tervet szabályozó 9/1995. (III. 25.) rendelet egyebek mellett – a perbeli ingatlant magában foglaló területre tartalmaz szabályozási előírásokat. Az Ötv. e rendelkezése értelmében az önkormányzat feladatát képezi a helyi közszolgáltatások körében a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme. Ha mindezek védelme érdekében lép fel az önkormányzat a felülvizsgálni kért ingatlan-nyilvántartási eljárásban, az Áe. 72. §-ának (1) bekezdése, illetve a Pp. 327. §-ának (1) bekezdése értelmében a perindítási jogosultság megilleti, mivel feladatkörét az ügy érinti. A perbeli ingatlant közpark létesítésére kívánja az önkormányzat felhasz-nálni, amely fejlesztési cél megvalósítása érdekében a 38/2004. (X. 1.) Ökt. rendelet 1. számú melléklete alapján az önkormányzat elővásárlási joga is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.
A fentieken túlmenően a felperes a közigazgatási eljárásban ügyfélként vett részt; fellebbezését az alperes befogadta, azt érdemben elbírálta, a felperes ügyféli minőségét elismerte. A beavatkozók a felperes ügyféli minőségét a felülvizsgált közigazgatási ügyben nem vitatták, így a felperest az Áe. 72. § (1) bekezdése alapján – mint a közigazgatási eljárás ügyfelét – megillette a keresetindítási jog. Az Inytv. az Áe. 72. §-ával ellentétes rendelkezést nem tartalmaz, mivel 58. §-ának (3) bekezdéséből megállapíthatóan a földhivatali eljárásban érdekelt számára is egyértelműen biztosítja a bírósági jogorvoslat igénybevételét.
A megyei bíróság döntése meghozatalánál figyelmen kívül hagyta a 2/2004. KJE számú jogegységi határozatot, így tévesen ítélte meg azt, hogy a felperes kereshetőségi jogosultsággal nem rendelkezik az alperesi határozatok felülvizsgálata iránt. Téves jogi álláspontja miatt a megyei bíróság nem végezte el az alperesi határozatok kereseti kérelemnek megfelelő felülvizsgálatát.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróságnak a megismételt eljárásban érdemben kell döntenie a felperes keresetéről.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.077/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás