1448/B/2007. AB határozat
1448/B/2007. AB határozat*
2008.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Hatvan város területén a vendéglátó üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 47/2007. (X. 26.) számú rendelete 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének Hatvan város területén a vendéglátó üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről szóló 47/2007. (X. 26.) számú rendelete (továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványt annak tartalma szerint értelmezve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az valójában nem az Ör. egésze, hanem az Ör. 3. § (2) bekezdése ellen irányult.
Az indítványozó előadta, hogy az Ör. sérelmezett szakasza értelmében a Hatvan város területén érvényben lévő, este 22:00 óra és reggel 6:00 között érvényben lévő zárvatartási kötelezettség alól „kivételt képeznek a melegkonyhás vendéglátó üzletek, valamint egy behatárolt területen működő üzletek”. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés ellentétes az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében biztosított vállalkozás jogával és sérti az ott rögzített gazdasági verseny szabadságát is. Az indítványozó véleménye szerint az Ör. szabályozása diszkriminatív, mivel kizárólag földrajzi elhelyezkedés okán korlátozza bizonyos üzletek fenntartóinak vállalkozáshoz való jogát. Az indítványozó hivatkozott a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Ker.tv.) 6. § (4) bekezdésére és 12. § (1) bekezdésére. Álláspontja szerint az Ör. egyedileg korlátozta az egyes üzletek nyitvatartását, tekintet nélkül arra, hogy mindegyikre vonatkoznak-e a korlátozás okai és feltételei, holott erre csak akkor lett volna lehetőség, ha a korlátozás feltételei minden egyes érintett üzletre nézve fennállnak.
Az Alkotmánybíróság beszerezte Hatvan város polgármesterének véleményét.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. A Ker.tv. Alkotmánybíróság által figyelembe vett rendelkezése:
„6. § (4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja.”
3. Az Ör. támadott rendelkezései:
3. § (...)
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alól kivétel:
a) melegkonyhás vendéglátó üzletek
b) a Csaba utca, Hatvany Irén utca, Kossuth tér, Grassalkovich út által határolt területen működő üzletek.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.
1. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 3. § (2) bekezdése sérti az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozáshoz való jogot és a gazdasági verseny szabadságát.
1.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt az indítványi elemet vizsgálta, amely szerint az Ör. támadott rendelkezése a gazdasági verseny szabadságának sérelmét okozza.
Az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében rögzített gazdasági verseny szabadságával kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot a 41/2000. (XI. 8.) AB határozatban az Alkotmánybíróság az alábbiakban foglalta össze: „[a] gazdasági verseny szabadságának alkotmányos tartalmát az Alkotmánybíróság számos korábbi határozatában már értelmezte. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem »a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. § (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. A versenyszabadság állami ‘elismerése és támogatása’ megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek – a piacgazdasághoz hasonlóan – külön alkotmányossági mércéje nincs. Az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a versenyszabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás ‘fogalmilag és nyilvánvalóan’ ellentétes az államcéllal«. (818/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 759, 761.) [Lásd még: 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 120., 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 200.]”. [ABH 2000, 318, 325.]
A Hatvanban működő vendéglátó üzletek éjszakai nyitvatartásának törvényi keretek közötti, az Ör.-ben foglaltak szerint történő szabályozása az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem minősül olyan szélsőséges esetnek, amelyben az önkormányzati beavatkozás fogalmilag és nyilvánvalóan ellentétes a piacgazdasággal és a versenyszabadsággal. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az indítványt az Ör. 3. § (2) bekezdésének az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe ütközésének – a gazdasági verseny szabadsága sérelmének – megállapítására irányuló részében elutasította.
1.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy megállapítható-e az Ör. támadott rendelkezésével összefüggésben az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozáshoz való jog sérelme.
Az 54/1993. (X. 13.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „[a] vállalkozás joga a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog [Alkotmány 70/B. § (1) bekezdés] egyik aspektusa, annak egyik, a különös szintjén történő megfogalmazása. A vállalkozás joga azt jelenti, hogy bárkinek Alkotmány biztosította joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. (...). A vállalkozás joga ugyanis a fentiek értelmében egy bizonyos, a vállalkozások számára az állam által teremtett közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetőségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetőségének – esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott – biztosítását jelenti. A vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül –, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást.” (ABH 1993, 340, 341.). A 13/1995. (III. 1.) AB határozatában az Alkotmánybíróság továbbá kifejtette: „A jogalkotónak nagy a szabadsága a vállalkozások keretéül szolgáló feltételrendszer (például az adórendszer) megteremtése tekintetében. A jogalkotót itt csak az a követelmény köti, hogy ne alakítson ki olyan feltételrendszert, amelynek keretei között lehetetlenné válna a vállalkozáshoz való alapjog gyakorlása.” (ABH 1995, 77, 79.)
Az, hogy az Ör. meghatározott földrajzi területen, illetve meghatározott feltétel – melegkonyha üzemeltetése – mellett teszi csak lehetővé az éjjel, azaz este 22:00 és reggel 6:00 közötti nyitvatartást a vendéglátó üzletek számára Hatvan város területén, nem lehetetleníti el a vállalkozáshoz való jog gyakorlását. Ezek pusztán az Alkotmánybíróság által korábban hivatkozott közgazdasági feltételrendszerbe való belépésnek a Hatvan Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által, – a Ker.tv. szabta keretek között –, kialakított feltételei, amelyek ugyan korlátozzák, de nem teszik lehetetlenné a vállalkozóvá válást. Rámutat az Alkotmánybíróság, hogy 63/1991. (XI. 30.) AB határozatában rögzítette, hogy önmagában nem alkotmányellenes az, ha egy önkormányzat a közigazgatási területén „név szerint megjelölt utcák által meghatározott körzetében” nem ad engedélyt bizonyos vállalkozói tevékenységek végzésére. (ABH 1991, 470, 471–472.).
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt ezen vonatkozásában is elutasította.
2. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az Ör. 3. § (2) bekezdése sérti-e az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő, azaz homogén csoportot alkotó személyek között tesz a jogalkotó olyan különbséget, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 283.; 50/1996. (X. 30.) AB határozat, ABH 1996, 156, 157.]
A 282/B/2007. AB határozatában az Alkotmánybíróság a Ker.tv. 6. § (4) bekezdésének alkotmányosságát vizsgálta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „a Ker.tv. 6. § (4) bekezdése a helyi sajátosságok figyelembevételével történő és hangsúlyozottan általános tartalmú önkormányzati jogalkotásra ad felhatalmazást. Az önkormányzat rendelete – amelyet az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárás keretében vizsgálhat – tehát az éjszakai nyitva tartást általános jelleggel szabályozhatja. Ettől eltérően egy adott, konkrét vendéglátó-ipari egység nyitva tartásának a korlátozása nem jogalkotói, hanem hatósági hatáskörbe tartozik [Ker.tv. 6. § (5)–(6) bekezdés], amely döntés ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jogorvoslatnak van helye.” [282/B/2007. AB határozat, ABH 2007, 2163, 2168.]
Az Ör.-rel az önkormányzat egy általános, minden címzettre kötelező jellegű normát alkotott a Ker.tv. 6. § (4) bekezdése alapján, nem egyedi határozatokat foglalt egy rendeletbe, mint azt az indítványozó állítja. Az Ör. általános, mindenkire kötelező feltételeket tartalmaz, amelyek teljesülése esetén egy üzlet este 22:00 és reggel 6:00 között is nyitva tarthat. Az Alkotmánybíróságnak ennek megfelelően azt kellett megvizsgálnia, hogy az Ör. által érintett üzletek szabályozási szempontból homogén csoportot alkotnak-e, és amennyiben igen, úgy sérül-e valamilyen alapjog vagy az emberi méltósághoz fűződő jog az Ör. 3. § (2) bekezdésében foglaltak miatt.
Az Ör. hatálya az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint „kiterjed Hatvan város közigazgatási területén működő valamennyi vendéglátó üzletre, amely az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján kizárólag működési engedély alapján üzemelhet”. Az Ör. hatálya kiterjed továbbá az (1) bekezdés szerinti üzletet működtető kereskedőre is. [Ör. 1. § (2) bekezdés]. Az Ör. szabályai által érintett üzletek, azaz a Hatvan város közigazgatási területén működő, az Ör. személyi hatálya alá eső üzletek szabályozási szempontból homogén csoportot képeznek.
Az Alkotmánybíróságnak ezt követően azt kellett elemeznie, hogy az Ör. 3. § (2) bekezdése által megvalósított megkülönböztetés a hátrányosan érintett (az adott időszakban zárvatatásra kötelezett) üzletek valamely alapjogát sérti-e. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincsen olyan alapjog, amely a megkülönböztetés miatt sérülne. A vállalkozás joga a fentiek szerint kifejtetten nem sérül, más alapjog pedig az Ör. érintett szabályával nem hozható összefüggésbe. Az indítványozó nem is jelölt meg más alapjogot.
Az Alkotmánybíróság ezek után megvizsgálta azt, hogy a homogén csoporton belüli megkülönbözetésnek van-e ésszerű indoka, ennek hiányában ugyanis önkényes, az emberi méltósághoz való jogot sértő és ily módon alkotmányellenesnek minősülne a rendelkezés. [v.ö. 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.]
A Ker.tv. 6. § (4) bekezdése értelmében a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. Amennyiben tehát a megfelelően felmért helyi sajátosságok figyelembevételével hozza meg egy települési önkormányzat a közigazgatási területén lévő üzletek éjszakai nyitvatartási rendjére vonatkozó, általánosan kötelező rendeletét, úgy az elfogadott szabályok által esetlegesen megvalósított, a címzettek közötti hátrányos megkülönböztetés nem minősül önkényesnek, mivel annak ésszerű, a helyi sajátosságokra alapított oka van.
Hatvan város polgármestere az Alkotmánybíróság felhívására írott levelében részletesen kifejtette, hogy a Ker.tv. 6. § (4) bekezdését figyelemben tartva, helyi sajátosságokra (a lakosság éjszakai nyugalmának biztosítottsága így volt megoldható, mivel az egész város területén megtalálhatóak a zajos vendéglátó üzletek) tekintettel alkották meg az Ör. vitatott szabályát.
Az Alkotmánybíróság az önkormányzatok rendeleteit törvényességi szempontból vizsgálja [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (1) bekezdés], hatáskörébe nem tartozik bele annak vizsgálata, hogy az Ör.-t megalkotó képviselő-testület helyesen mérte-e fel és megfelelően mérlegelte-e a helyi sajátosságokat. Amenynyiben a helyi sajátosságokat a képviselő-testület figyelembe vette a rendelet megalkotásakor, úgy a Ker.tv. 6. § (4) bekezdésének megfelelően került sor az Ör. megalkotására. Mélyebb, a helyi sajátosságok vizsgálatára is kiterjedő tartalmi elemzésre az Alkotmánybíróságnak, mivel nem közigazgatási bíróság, nincsen hatásköre.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt az Ör. 3. § (2) bekezdésének az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközését állító részében is elutasította.
Budapest, 2008. szeptember 29.
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
||
|
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
||
|
||||
Dr. Trócsányi László s. k., |
||||
előadó alkotmánybíró |
||||
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás