2007. évi CXLIX. törvény
2007. évi CXLIX. törvény
a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról1
2007.12.21.
1. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Vt. tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkár-elhárítási tevékenység tervezése, szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a kiemelten közcélú védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés az állam feladata. A térségi árvízvédelmi biztonság megteremtése és fejlesztése kiemelten fontos közérdekű tevékenység.”
2. § A Vt. tv. 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése kapcsán a következő alapelvek érvényesülnek:
a) a Tisza folyó mértékadót meg nem haladó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, melyben – az ökológiai szempontokra is figyelemmel – az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése érdekében javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket;
b) a mértékadó védképességet meghaladó, töltésszakadással, elöntéssel fenyegető árhullámokat hazai területen árapasztással csökkenteni kell;
c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az – az árvízvédelmi funkció biztosítása mellett, még a mértékadó árvízszint alatti árhullámok esetében is – hasznosítható legyen az agrár-környezetgazdálkodási, a klímavédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósítása, valamint a természetes élőhelyek fenntartása és gyarapítása során. A tározókban és a hozzájuk kapcsolódó tájgazdálkodási mintaterületeken biztosítani kell – megfelelő vízhozam esetén – az évenkénti, rendszeres sekélyvízű elöntés lehetőségét.
(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani:
a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználatváltását;
b) a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító árvízi tározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;
c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését;
d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;
e) az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.”
3. § A Vt. tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § „A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok és tevékenységek a 2007. évtől beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe és a nemzeti vidékfejlesztési tervbe. A VTT pénzügyi forrásai a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközök, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási kerete, továbbá a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatás, melynek biztosításáról – a központi költségvetésből – a Kormány gondoskodik.”
4. § A Vt. tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„
3/A. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére az árvízi tározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a településrendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.”
5. § A Vt. tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A földrészlet vagy annak területi mértékben meghatározott részének árvízi tározóba történő sorolásáról a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság a hatósági eljárás során határoz. A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi a feljegyzés iránt a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Amennyiben az árvízi tározó jogi jelleg nem az egész földrészletet érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.”
6. § A Vt. tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árvízi tározó területéhez tartozó termőföld ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát – a rendelkezésre állással és a használat, illetve a hasznosítás korlátozásával összefüggő értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként – tulajdoni illetőségének arányában egyszeri térítés illeti meg. A magyar állam tulajdonában lévő földrészlet esetén egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor.”
7. § A Vt. tv. 9. § (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő termőföld – a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével – a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül.
(5) A beruházó nyilvántartást vezet az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása.
(6) Az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:
a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,
b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét.
(7) A beruházó a (6) és (8) bekezdés szerinti adatokat az (5) bekezdésben meghatározott összegek kifizetéséig tartja nyilván.
(8) A földrészlet tulajdonosa vonatkozásában tartalmazza:
a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét,
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét.
(9) Az ingatlanügyi hatóság – az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.”
8. § A Vt. tv. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint árvízi tározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.”
9. § A Vt. tv. 19. § (2) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az eljárás szakaszai:]
„a) az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtása,
b) a nyomvonal kijelölése,
c) a környezeti hatástanulmány és az örökségvédelmi hatástanulmány benyújtása,”
10. § (1) E törvény a kihirdetésétől számított 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 7/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Európai Közösségek Tanácsa 91/271/EGK számú, a települési szennyvíz tisztításáról szóló Irányelve 15. cikkében előírt információszolgáltatási (jelentéstételi) tagállami kötelezettség teljesítéséhez a víziközmű-szolgáltatók kötelesek szolgáltatni a vízügyi igazgatási és hatósági feladatokat ellátó szervek által kért adatokat és információkat , illetve a helyszínen biztosítani ezek megbízhatóságának vízügyi hatósági ellenőrzését.”
b) a Vgtv. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„
33/A. § A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni.”
1
A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. december 6. A törvényt a 2012: LXXVI. törvény 6. § (2) bekezdés 155. pontja hatályon kívül helyezte 2012. június 27. napjával, alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező törvény 1. §-át.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás