2007. évi CLII. törvény
2007. évi CLII. törvény
egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről1
1. §2 (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).
(2) Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett.
Értelmező rendelkezések
2. §3 E törvény alkalmazásában
a)4 közszolgálatban álló személy:
1. a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja,
2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája,
3. aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
4. aki közszolgálati jogviszonyban áll,
5. aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll,
6. az igazságügyi alkalmazott, valamint
7. a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottja;
b) hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
3. §5 (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
b) közbeszerzési eljárás során,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki
a) fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezető beosztást, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be,
b) politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,
c) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő,
d)6 jogszabály alapján „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésre köteles fontos és bizalmas köztisztviselői munkakört tölt be,
e) ügyész vagy
f) közjegyző.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett
a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatóságának, felügyelőbizottságának elnöke és tagja,
b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának és ellenőrző bizottságának tagja,
c) a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja,
d)7 az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány kezelő szervének vagy szervezetének tagja, illetve egyéb tisztségviselője, továbbá
e) az a közszolgálatban nem álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult
ea)8 az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban,
eb)9 feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál,
ec) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
ed) állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során.
4. §10 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
a) a 3. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott közszolgálatban álló személyek esetében – ide nem értve a közjegyzőt és az ügyészt – az őket ilyen minőségében alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában,
b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában,
c) a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a közalapítvány alapszabályában,
d)11 a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen minőségükben alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában
fel kell tüntetni.
A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége
5. §12 (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
b) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik,
ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,
cb) a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként,
cc) a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként
köteles eleget tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
(3) Nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.
(4) Nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása
6. §13 (1) Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakör, beosztás vagy feladatkör a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem látható el, arra a kötelezettet kinevezni, megbízni vagy vele más szerződéses jogviszonyt létrehozni nem lehet.
A vagyonnyilatkozat őrzése
7. §14 A vagyonnyilatkozat őrzéséért
a)15 közszolgálatban álló személy, valamint a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége,
b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet,
c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat kezelője – helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete –, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,
d) a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 49. § hatálya alá nem tartozó alkalmazottai vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke
felelős (a továbbiakban: őrzésért felelős).
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
8. §16 (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a 13. § alapján jogosult.
(2) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmazza
a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat,
b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(4) Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal – megelőzően tájékoztatni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza
a) az e törvény melléklete szerinti nyomtatványt,
b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
9. §17 (1) Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
(2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szűnik meg. Erről az őrzésért felelős a megtagadás bekövetkezésétől számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.
10. §18 (1) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.
A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei
11. §19 (1) Vagyonnyilatkozatot két példányban az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni.
(2) A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni.
(3) A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el.
(4) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a 14. §-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.
(6) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg.
12. §20 (1) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.
(2) Az 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a kötelezett az őrzésért továbbiakban felelőst tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az őrzésért továbbiakban felelős az őrzésért korábban felelősnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki a kezdeményezésnek haladéktalanul eleget tesz.
(3)21 Az (1) bekezdéstől eltérően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.
13. §22 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. § rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
A vagyongyarapodási vizsgálat
14. §23 (1)24 Ellenőrzési eljárás kezdeményezése előtt az őrzésért felelős a nyilatkozattételre kötelezettet meghallgatja, ha vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.
(2) A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg.
(3) Az őrzésért felelős az (1) bekezdés szerinti meghallgatást követően – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
(4) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
(5) Az állami adóhatóság az őrzésért felelős (3) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron kívül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.
15. §25 (1) Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában – az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottakon túl – megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat.
(2) Az állami adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az őrzésért felelőst.
(3) Ha a kötelezett a jogerős határozat (1) bekezdés szerinti megállapítása ellen bírósági felülvizsgálata iránt pert indított, erről az őrzésért felelőst a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti. Az állami adóhatóság a per jogerős befejezéséről az eljárást lezáró határozat megküldésével az őrzésért felelőst értesíti.
16. §26 (1) Ha a 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha annak bírósági felülvizsgálatát kezdeményezték – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján
a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni.
(2)27 Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
(3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
17–20. §28
21. §29
22–24. §30
25. §31
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 1–17. §-a, 18. § (1)–(5) bekezdése, 19–25. §-a, valamint melléklete 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)–(6)32
(7) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 17–20. §-a, 22–25. §-a, 26. § (3)–(6) bekezdése, a 17. §-t és a 25. §-t megelőző alcímek.
(8) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 21. §-a.
Melléklet a 2007. évi CLII. törvényhez33
ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK
A pénzkövetelés jogcíme |
A kötelezett neve, lakcíme |
A követelés összege |
A szerződés (követelés) |
|
kelte |
lejárati ideje |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitel megnevezése |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitelező neve, lakcíme |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A pénzkövetelés jogcíme |
A kötelezett neve, lakcíme |
A követelés összege |
A szerződés (követelés) |
|
kelte |
lejárati ideje |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitel megnevezése |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitelező neve, lakcíme |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. december 6.
Az 1. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 2. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 2. § a) pontja a 2008: CIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 3. § (2) bekezdés d) pontja a 2008: XLVII. törvény 51. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 108. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja a 2009: LVI. törvény 111. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2009: LVI. törvény 111. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 4. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 4. § d) pontját a 2009: LVI. törvény 108. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 6. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 7. § a 2008: CIX. törvény 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pontja a 2009: LVI. törvény 108. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 8. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 9. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 10. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 11. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 12. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 12. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 108. § (10) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 13. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 14. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 14. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 108. § (11) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 15. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 16. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 16. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 108. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17–20. § és a 17. § alcíme e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 21. § e törvény 26. § (8) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 22–24. § e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 25. § és alcíme e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. § (3)–(6) bekezdése e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A melléklet e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Minden, a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozóra külön ki kell tölteni!
A kívánt rész aláhúzandó!
Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás