16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

– Őrizze meg a területen előforduló védett és fokozottan védett növény- és állatfajokat, különös tekintettel a következő fajokra: törpe mandula (Amygdalus nana), piros kígyószisz (Echium russicum), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), kövi torzpók (Atypus muralis), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), uhu (Bubo bubo), haris (Crex crex), piszedenevér (Barbastella barbastellus), ürge (Spermophilus citellus), valamint őrizze meg azok hazai szinten is egyedülálló életközösségét.

– Őrizze meg a természetvédelmi jelentőséggel bíró természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat.

– Őrizze meg a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében.

– Őrizze meg a területen található jellegzetes földtani képződményeket és természetes felszínformákat.

– Biztosítsa a terület további természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését.

2. Természetvédelmi stratégiák

– A gyepek és erdők értékes életközösségeinek megőrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erősítése elsősorban hagyományos területhasználati módok visszaállításával történő természetvédelmi kezeléssel.

– Mintaterületek kijelölése a gyepek legeltetésére leginkább alkalmas háziállat fajták kiválasztása és a legeltetés természetvédelmi szempontból optimális intenzitásának megállapítása céljából.

– A termőhelynek nem megfelelő, nem őshonos fajok, mesterségesen kialakított ültetvények folyamatos visszaszorítása, illetve felszámolása aktív természetvédelmi kezeléssel.

– A nem őshonos fafajokból álló erdők a termőhelynek megfelelő fafajokat tartalmazó állománnyá történő átalakítása.

– Az őshonos fafajokból álló erdők biológiai sokféleségének megőrzése.

– Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások beindítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve a mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1. és a 3.2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési feladatok

3.1.1. Gyepek kezelése

– A terület jellegzetes képét adó mocsárrétet évente le kell kaszálni az igazgatóság által előre meghatározott területen, a fokozottan védett haris élőhelyigényének figyelembevételével.

– A cserjésedő löszgyepeken, a még nem beerdősült területeken cserjeirtást kell végezni. A cserjéktől megtisztított területeken évi rendszerességgel kézi erővel történő sarjleverést, szárzúzást kell végezni, a legeltethető területeket legeltetéssel kell kezelni. A kitermelt faanyagot a kezelést követően haladéktalanul el kell távolítani. A legelő állat juh, szarvasmarha, illetve az akácot is lerágó kecske lehet. A számosállat-sűrűség 0,2 számosállat/ha-t nem haladhatja meg.

– A száraz, illetve sziklagyep jellegű gyepek legeltetése tilos.

– A gyepek trágyázása, szintetikus gyomirtó szerekkel való kezelése és felülvetése tilos.

– A területen épületet, építményt, kerítést létesíteni, nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni tilos. A legelőgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges épületek és építmények csak a jelenleg is álló gazdasági épületek helyén vagy a működő kutak vagy azok közvetlen közelében helyezhetők el.

3.1.2. Szántók kezelése

– A szántók visszagyepesítése érdekében a kaszált gyepekről származó széna laza elterítésével és rendszeres kaszálással/szárzúzással kell kezelni e területeket a termőhelynek megfelelő, annak természetes állapotára jellemző gyepstruktúra és fajösszetétel visszaállásáig.

– Állattartás esetén a szántókon extenzív jellegű takarmánytermesztés végezhető a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint.

3.1.3. Erdők kezelése

– A telepített fenyves állományok esetében hosszú távon a célállapot a ligetes, sztyeprétekkel váltakozó elegyes tölgyesek kialakítása. A fenyőt fokozatosan vissza kell szorítani, elő kell segíteni a jelenleg elegyként megjelenő tölgyek és a tájra jellemző elegyfafajok betelepedését, megerősödését.

– Az akác állományok esetében az akác letermelését követően az adott területen agresszíven terjedő fafajjal (akác, amerikai kőris, zöldjuhar, ezüstfa, nyugati ostorfa, bálványfa) nem lehet erdőfelújítást végezni.

– A cseres-tölgyes állományokban a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdő fenntartását biztosítani kell. Az állományokban tarvágásos erdőfelújítás nem végezhető.

– A kitermelt faanyag a száraz- és sziklagyepeken keresztül nem közelíthető egyik erdőtípus esetében sem, és ezeken a területeken rakodó nem létesíthető.

– Az igazgatóság minden erdőtípus esetében elvégzi a tisztások felmérését, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban történő átvezetés céljából megküld az erdészeti hatóságnak.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

3.1.4. Gyümölcsösök és szőlők kezelése

– A természetvédelmi hatóság előírhatja, hogy a már meglévő, tág hálózatban hagyományos fajtákból telepített kaszáló gyümölcsösök gyeppel borított felszínét a természetvédelmi szempontból értékes fajok megőrzése érdekében rendszeresen kaszálni és/vagy legeltetni kell.

3.1.5. Kivett területek kezelése

– A területen található felhagyott kőbányában és közvetlen környezetében az ott élő fokozottan védett állatfaj költési és utódnevelési ideje alatt semmilyen, a költést zavaró tevékenység nem végezhető.

– Műszaki védelemmel és hatósági eszközökkel kell megakadályozni illetéktelenek bejutását a bányaudvarba.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési feladatok

3.2.1. Vadgazdálkodás

– A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn.

– A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjén kell tartani.

– A terület természetes állapotát vagy tájképi értékeit veszélyeztető vadászati létesítmény nem helyezhető el.

3.2.2. Közlekedés

– Új burkolt és burkolatlan utak nem alakíthatók ki a területen, a meglévő földutak szilárd burkolattal való ellátása tilos.

– A terület útjain gépjárművel csak a jogszerű gazdasági tevékenységet végzők és az engedéllyel rendelkezők közlekedhetnek.

3.2.3. Látogatás

– A terület szabadon látogatható a fokozottan védett fajok költőhelyeinek kivételével, amelyeket az igazgatóság évente a területen figyelemfelhívó táblákkal jelöl meg, illetve a községi önkormányzat hirdetőtábláján közöl.