16/2007. (V. 8.) GKM utasítás
16/2007. (V. 8.) GKM utasítás
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról*
2007.05.14.
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 74. §-ában foglaltak alapján jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.
2. § Ez az utasítás 2007. május 14-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 33/2006. (X. 19.) GKM utasítás.
Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet a 16/2007. (V. 8.) GKM utasításhoz
A
NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Jogállása és alapadatai
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Jogállása és alapadatai
1. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogállása
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (a továbbiakban: NKTH) a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő, kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős közigazgatási szerv. Az NKTH önállóan gazdálkodó központi hivatal. A miniszter irányítási jogkörében különösen:
a) jóváhagyja az NKTH szervezeti és működési szabályzatát;
b) az NKTH elnöke felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
2. Az NKTH alapadatai
Hivatalos megnevezése: |
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal |
Tevékenység forrásai:
a) Támogatás központi költségvetésből
b) Támogatásértékű bevétel elkülönített állami pénzalapból
c) Európai uniós közvetlen támogatás
d) Saját bevétel (pl.továbbszámlázás, tárgyi eszköz értékesítés)
e) Államháztartáson kívülről, illetve belülről átvett pénzeszköz
f) Pénzforgalom nélküli bevétel: maradvány
g) Egyéb bevétel
II.
AZ NKTH TEVÉKENYSÉGE
AZ NKTH TEVÉKENYSÉGE
1. alaptevékenységek
Az NKTH tevékenységének középpontjában a hasznosítás-orientált kutatás-fejlesztés és innováció áll. Az NKTH feladat- és hatáskörét a 277/2006. (XII. 23.) kormányrendelet szabályozza.
1.1. Az NKTH a Kormány kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politikájának kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása érdekében javaslatokat dolgoz ki
a) a kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politika alakítására; ezek megalapozásához elemzéseket, közép- és hosszú távú koncepciókat készít, technológiai előretekintési programokat indít;
b) a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését szolgáló központi állami források képzésére és felhasználására; figyelemmel kíséri a források felhasználását, és arról évente jelentést tesz a Kormánynak;
c) a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység közvetlen és közvetett támogatási, ösztönzési rendszerére, a támogatások szempontjainak meghatározására, a közgazdasági eszközök, gazdasági szabályozók kialakítására, és közreműködik ezek fejlesztésében;
d) a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére;
e) a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység emberi erőforrásai utánpótlására, fejlesztésére, a kutatóképzés és a tudásközpontok erősítésére.
1.2. Az NKTH
a) részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági koncepciók, stratégiák, ezen belül kiemelten a Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) kidolgozásában, érvényesítésében;
b) részt vesz az országos és regionális fejlesztési programok kidolgozásában; módszertani segítséget nyújt a magyarországi régiók kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájának kialakításához, a nemzetközi, különösen az EU-források innovációs fejlesztési célokra történő eléréséhez és felhasználásához;
c) közreműködik a kis- és közepes méretű vállalkozások technológiai megújulásának segítésében;
d) működteti külön jogszabályokban meghatározottak szerint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap), valamint más, a hatáskörébe utalt pénzeszközt; évente beszámol a Kormánynak ezek felhasználásáról;
e) közreműködik a Magyar Köztársaságnak nyújtott külföldi támogatások kutatás-fejlesztési és innovációs célú felhasználásában, illetve e tevékenység koordinálásában;
f) figyelemmel kíséri a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs célú hazai támogatási programokat és pályázatokat;
g) véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok tervezetét és előkészíti a jogszabályokat.
1.3. A rendelkezésére bocsátott pénzforrások felhasználása tekintetében az NKTH
a) a kutatás-fejlesztésben, innovációban érintett országos és regionális szervezetek bevonásával támogatási stratégiákat és programokat dolgoz ki, és részt vesz azok végrehajtásában;
b) kidolgozza – a vonatkozó jogszabályok keretei között – a pénzeszközök felhasználási rendjét, döntéshozatali eljárásait és a finanszírozás alkalmazott módszereit, gondoskodik a pénzügyi támogatás nyújtásáról;
c) kidolgozza a műszaki fejlesztési programok és pályázatok értékelésére, az eredmények mérésére irányuló stratégiát és módszertant, gondoskodik ezek alkalmazásáról;
d) külön jogszabály alapján ellátja a hazai fejlesztéseket támogató, az EU által társfinanszírozott intézkedések kutatás-fejlesztési és innovációs programjainak magyarországi tervezésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat.
1.4. Az NKTH a tudomány-, technológia- és innováció-politika érvényesülését elősegítő adatgyűjtési, -feldolgozási és tájékoztatási tevékenység keretében különösen a következő feladatokat látja el:
a) elősegíti a korszerű műszaki megoldások megismertetését, elterjesztését, hasznosítását, továbbá e célok elérését segítő programok, szervezetek, intézmények fejlesztését, előmozdítja a kutatás-fejlesztés és innováció társadalmi elfogadottságának, elismertségének és támogatottságának fokozására irányuló tevékenységet;
b) módszertani segítséget nyújt a kutatás-fejlesztési és innovációs statisztikai adatok gyűjtéséhez, mutatószámok kidolgozásához; részt vesz ezek feldolgozásában, elemzésében, hasznosításában, a hazai és nemzetközi intézmények számára nyújtott információszolgáltatásban;
c) gondoskodik a feladatkörébe tartozó kutatás-fejlesztési programok és pályázatok értékeléséből származó eredmények, valamint e programok és pályázatok nyerteseire vonatkozó, közérdekű adatok nyilvánosságáról;
d) felügyeli a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszert, ellátja a Nemzeti Kutatás-nyilvántartási Rendszerről szóló 160/2001. (IX. 12.) Korm. rendeletben foglalt feladatok végrehajtását.
1.5. Az NKTH a kormányzati tudomány-, technológia- és innováció-politika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés, a hazai és külföldi szervezetek és a kutatás-fejlesztési tevékenységben részt vevő személyek közötti együttműködés kialakítása és erősítése keretében, összhangban Magyarország külpolitikai, külgazdasági stratégiájával, illetve az általános külpolitikai célkitűzésekkel, a Külügyminisztériummal összehangolva, különösen a következő szakmai feladatokat látja el:
a) szakmailag irányítja és összehangolja a Kormány nemzetközi tudomány- és technológiapolitikai tevékenységét;
b) kezdeményezi az érintett szervekkel együttműködve a két- és többoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmények megkötését; részt vesz ezek előkészítésében és szervezi, koordinálja azok végrehajtását;
c) szakmailag irányítja a tudományos és technológiai diplomáciai tevékenységet;
d) koordinálja az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjaiban és az Európai Kutatási Térség fejlesztésében végzett magyar kormányzati tevékenységet;
e) az európai uniós tagságból eredő jogok és kötelezettségek keretében gondoskodik a kutatás-fejlesztést és innovációt érintő kormányzati feladatok ellátásáról, valamint a nemzeti képviseletről az EU kutatással, technológiával és innovációval foglalkozó testületeiben;
f) felhatalmazás alapján képviseletet lát el a nemzetközi tudományos és technológiai szervezetekben, kezdeményezésekben;
g) feladatkörében együttműködik a Magyar Köztársaság külképviseleteivel és kapcsolatot tart a Magyarországon működő külképviseletekkel, valamint a Magyarországon, illetve külföldön működő partnerintézményekkel,
h) a hatályos szabályok keretei között együttműködik a 1023/2007. (IV. 5.) kormányhatározat aktuális feladatainak végrehajtásában.
1.6. Az NKTH felügyeli a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát (a továbbiakban: KPI), amely önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. A két szervezet egymáshoz való viszonyát külön írásbeli megállapodás rendezi.
1.7. Az NKTH mellett működik a stratégiai kérdésekkel foglalkozó Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: Tanács), amelynek feladat- és hatáskörét, szervezetét és működését a 255/2003. (XII. 24.) kormányrendelet (a továbbiakban: Tanács-rendelet) szabályozza.
1.8. Az NKTH a 1023/2007. (IV. 5.) kormányhatározat és ezen SZMSZ B) 1.6/ pontja alapján a finanszírozási és egyéb feltételek meglétében főosztályi szintű szervezeti egységként működteti, az ESS Projekt Irodát.
1.9 Alaptevékenysége a hatályos TEÁOR szerinti megjelöléssel:
75.11 Általános közigazgatás
72.30 Adatfeldolgozás
72.40 Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás
73.10 Műszaki kutatás, fejlesztés
73.20 Humán kutatás, fejlesztés
74.13 Piac- és közvélemény-kutatás
74.30 Műszaki vizsgálat, elemzés
75.13 Üzleti élet szabályozása
75.14 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás
1.10.Az alaptevékenyéget meghatározó jogszabályok, különösen:
A 2006. évi LVII. törvény, a 2003. évi XC. törvény, az 1992. évi XXXVIII. törvény, a 2003. évi CXXIX. törvény, az 1992. évi XXII. törvény, az 1992. évi XXIII. törvény, a mindenkor hatályos költségvetési törvény, a 277/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet, a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, a 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet, a 8/2007. (III. 10.) GKM utasítás.
2. Az NKTH vállalkozási tevékenysége
2.1. Az NKTH vállalkozási tevékenységet folytathat – amely nem veszélyeztetheti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségei teljesítését – a szabad kapacitások hasznosítása érdekében, költségvetése tervezett összkiadásához viszonyítottan legfeljebb az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott számítási mód szerinti 20%-os mértékig.
2.2. Az NKTH vállalkozási tevékenysége keretében
a) számítástechnikai eszközökre és konfigurációjára, valamint az azokhoz kapcsolódó szoftveralkalmazásra vonatkozó tanácsadó, szoftvertervezési és programozási feladatokkal kapcsolatos,
b) üzleti tanácsadási feladataival kapcsolatos, valamint
c) oktatói, titkári, fordítói tevékenységet végezhet.
2.3. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni.
2.4. Az NKTH vállalkozási tevékenysége a hatályos TEÁOR szerinti megjelöléssel:
70.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
72.21 Szoftverkiadás
72.22 Egyéb szoftver-szaktanácsadás, -ellátás
72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység
74.14 Üzletviteli tanácsadás
74.85 Titkári, fordítói tevékenység
74.87 Máshova nem sorolt, egyéb gazdasági szolgáltatás
80.42 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
III.
AZ NKTH VEZETŐI ÉS ALKALMAZOTTAI
AZ NKTH VEZETŐI ÉS ALKALMAZOTTAI
A) Vezetők
1. Elnök
1.1. Az elnök jogállása
a) Az NKTH élén elnök áll. Az elnök az NKTH folyamatos, jogszerű és hatékony működéséért, valamint az Alapító Okirat szerinti feladatok maradéktalan teljesítéséért felelős egyszemélyi vezető. Az elnököt az oktatási és kulturális miniszter véleményének meghallgatásával a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki és menti fel. Az elnököt megillető juttatásokat a kinevezési okmánya tartalmazza. Az elnök kinevezésére vonatkozó javaslat megtételekor, valamint a helyettesek kinevezését megelőzően a miniszter egyeztet a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület elnökével.
b) Az elnök felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az Alapító Okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a szakmai munka irányításáért. Felelős továbbá a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az NKTH és a KPI egységes számviteli rendjéért, a belső ellenőrzés, valamint a KPI szakmai és belső ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért. Az elnök felel az ellenőrzési vezető funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáért, és ezt a felelősségét másra nem ruházhatja át.
1.2. Az elnök feladat- és hatásköre
Ellátja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv) 10. §-ának (2) és (3) bekezdésében rögzített, az Alap működtetésével kapcsolatos, valamint az NKTH rendelkezésére bocsátott pénzforrások kezeléséből külön jogszabály alapján származó feladatokat.
Irányítja az NKTH hivatali szervezetét, gyakorolja a képviseleti és kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogot, valamint az NKTH köztisztviselői, és fizikai alkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat.
Irányítja az NKTH tudomány-, technológia- és innováció-politika alakítására irányuló tevékenységét, valamint az NKTH nemzetközi tudomány- és technológiapolitikai tevékenységét.
Irányítja a Nemzeti Fejlesztési Terv kutatási-fejlesztési innovációs alprogramjaiból az NKTH-t érintő feladatok végrehajtását.
Működteti az ESS Projekt irodát, elnöki utasításban szabályozottan.
Az ESS projekt tekintetében egyeztetéseket folytat, az ESS Projekt Iroda vezetőjével. Finanszírozási kérdésekben az ESS Projekt Iroda vezetője javaslatot tesz, az NKTH elnöke dönt.
Ellátja a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott feladatokat.
2. Elnökhelyettesek
2.1. Az elnökhelyettesek jogállása
Az elnök tevékenységét elnökhelyettesek segítik, akik az adott projektek összehangolásával kapcsolatos munkájukról havonta írásban beszámolnak az elnöknek. Az NKTH elnökhelyetteseit – a Hivatal elnökének véleménye alapján – a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki és menti fel. Nevében a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés kivételével a Hivatal elnöke gyakorolja. Az elnökhelyetteseket megillető juttatásokat a kinevezési okmányuk tartalmazza.
2.2. Az általános elnökhelyettes feladata és hatásköre
Képviseli az NKTH-t, illetve az elnököt, annak távollétében vagy akadályoztatása esetén.
Az elnök irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően szervezi, koordinálja és ellenőrzi az NKTH működését. Munkájáról rendszeresen tájékoztatja az elnököt.
Ellátja az európai uniós tagsággal összefüggő kutatást-fejlesztést és innovációt érintő kormányzati feladatokat, valamint a nemzeti képviseletet az EU kutatással, technológiával és innovációval foglalkozó testületeiben. Koordinálja az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs keretprogramjaiban és az Európai Kutatási Térség fejlesztésében végzett magyar kormányzati tevékenységet.
Irányítja és koordinálja az Alap felhasználásának tervezését, a pályázati kiírások elkészítését.
Irányítja a programértékelési tevékenységeket, felel a monitoring tevékenységért.
2.3. Az elnökhelyettes feladata és hatásköre
a) Irányítja az NKTH regionális innovációs stratégiájának kidolgozását, koordinálja annak végrehajtását. Koordinálja a regionális kormányzati politikával kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat.
b) Szakmailag irányítja és összehangolja az NKTH kétoldalú tudomány- és technológiapolitikai tevékenységét.
c) Részt vesz a regionális politikát érintő innovációs célú állami, valamint EU források képzésére és felhasználására irányuló javaslatok kidolgozásában.
3. Gazdasági főosztályvezető
3.1. A gazdasági főosztályvezető jogállása
A gazdasági főosztályvezetőt – aki a működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az elnök helyettese – pályázat alapján az elnök javaslatára a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki határozatlan időre, illetve menti fel. A további munkáltatói jogokat felette az elnök gyakorolja. Feladatait az elnök közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
3.2. A gazdasági főosztályvezető feladata és hatásköre
a) Közvetlenül irányítja és ellenőrzi (kockázatelemzésen alapuló folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés) a gazdasági szervezet tevékenységét.
b) A szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi annak betartását.
c) Gazdasági intézkedéseket hoz, végrehajtja a költségvetési tervezéssel, a költségvetési gazdálkodással, valamint a gazdálkodással és a számvitellel kapcsolatos feladatokat. Ennek érdekében kialakítja a költségvetési tervezés rendszerét. Felügyeli és ellenőrzi a NKTH, az NKTH felügyeleti jogkörébe tartozó előirányzatok, és az Alap tervezését, előirányzat felhasználását.
d) Irányítja és ellenőrzi a számviteli politika kialakítását, gyakorlati megvalósulását.
e) Kialakítja és ellenőrzi a bizonylati rendet és fegyelmet.
f) Biztosítja az NKTH, az NKTH felügyeleti jogkörébe tartozó előirányzatok, és az Alap teljes gazdálkodását átfogó közgazdasági ellenőrző, értékelő, döntés-előkészítő feladatok végrehajtását.
g) Lebonyolítja a NKTH és az NKTH felügyeleti jogkörébe tartozó előirányzatok pénzforgalmi tevékenységét. Ellenőrzi az Alap pénzforgalmi tevékenységét.
h) ESS Projekt Iroda bevételei és kiadásai az NKTH költségvetésének részét képezi, ezért gondoskodik arról, hogy a könyvvitelben az iroda bevételei és kiadásai külön legyenek nyilvántartva. A pénzügyi folyamatok tekintetében az NKTH vonatkozó szabályait kell betartani.
i) Felügyeli a számviteli feladatok ellátását.
j) Statisztikai adatszolgáltatást végez.
k) Elkészíti az NKTH, az NKTH felügyeleti jogkörébe tartozó előirányzatok és az Alap működésével kapcsolatos gazdálkodási szabályzatokat.
l) Ellátja az NKTH és a NKTH felügyeleti jogkörébe tartozó előirányzatok gazdálkodásával összefüggő kötelezettségvállalások, valamint az Alap felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalások előzetes fedezetvizsgálatát, valamint pénzügyi ellenjegyzését.
m) Működteti és ellenőrzi a Házipénztárt.
n) Előkészíti a KPI működési költségvetésével kapcsolatos felügyeleti hatáskörű intézkedéseket.
o) Ellátja az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.
p) Működteti az NKTH ügyviteli rendszerét.
q) Felelős a szervezeti egység által ellátott feladatok, így különösen a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat módosítással, az üzemeltetéssel, a fenntartással, a működtetéssel, a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló feladatok jogszabályoknak megfelelő elvégzéséért.
r) Felel az NKTH felügyeleti jogkörébe tartozó előirányzatok, és az Alap zárszámadásának elkészítéséért.
4. szakmai tanácsadó, szakmai főtanácsadó
A Hivatal elnöke a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. §-ában foglaltak alapján szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a Hivatal felsőfokú végzettségű köztisztviselői létszámának legfeljebb 20%-ig.
5. Elnöki Titkárság
5.1. A Kabinetfőnök jogállása
A Kabinetfőnök az elnök szakmai munkájának közvetlen támogatásáért felelős főosztályvezető-helyettes, akit az elnök bíz meg, illetve vonja vissza vezetői megbízatását. A Kabinetfőnök az elnök közvetlen felügyelete alatt álló önálló szervezeti egység (Elnöki titkárság) vezetője.
5.2. A Kabinetfőnök feladat- és hatásköre
a) Biztosítja az elnök munkájának adminisztratív és technikai feltételeit, szervezi és nyilvántartja hivatalos programjait.
b) Egyezteti az elnök és elnökhelyettesek közös programjait.
c) Szervezi az elnök számára a parlamenti és parlamenti bizottságok üléseire való felkészülést.
d) Szervezi és koordinálja az elnök hivatalos kiküldetéseivel kapcsolatos teendőket.
e) Koordinálja a kormánnyal való kapcsolattartást.
f) Közreműködik az elnöki előadások és interjúk megszervezésében és elkészítésében.
g) Megszervezi az elnök munkájával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, gondoskodik a zavartalan munkavégzéshez szükséges irodai infrastruktúra és gépkocsi-szolgálat biztosításáról.
h) A kabinetfőnök felelős az Elnöki Titkárság feladatainak összehangolt és szakszerű végrehajtásáért.
i) A kabinetfőnök gondoskodik az NKTH kommunikációs tevékenységeivel kapcsolatos feladatok, kötelezettségek ellátásáról.
6. Főosztályvezető
6.1. A főosztályvezető jogállása
A főosztályvezető vezetői megbízású köztisztviselő, akit az elnök bíz meg, illetve vonja vissza vezetői megbízatását. A főosztályvezető az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és az NKTH belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály tevékenységét.
6.2. A főosztályvezető feladata és hatásköre
a) Irányítja a főosztály szakmai tevékenységét, felelős a főosztály feladatainak összehangolt és szakszerű végrehajtásáért.
b) Elkészíti a főosztály ügyrendjét, és előterjeszti azt az elnökhöz jóváhagyásra.
c) Elkészíti a főosztály munkatervét, utazási tervét, és a munkavégzéshez szükséges egyéb terveket.
d) Javaslatot tesz az irányítása alatt álló főosztályra vonatkozó humán stratégiára, beleértve az alkalmazottak továbbképzésére vonatkozó javaslatokat is.
e) Gyakorolja az elnök által átruházott munkáltatói jogokat.
f) Munkaköri leírásban határozza meg az ügyintézők feladatait.
g) Aláírja a főosztály által készített belső felhasználású ügyiratokat.
h) Ellenőrzi a főosztályon folyó munkavégzést, ennek keretében beszámoltatja az alkalmazottakat.
i) Véleményezi a főosztály ügykörét érintő, más szervezeti egységek, illetve szervek által készített anyagokat, javaslatokat.
j) Rendszeresen írásban beszámol elnöknek.
k) Irányítja, ellenőrzi a szervezeti egységében az 1992. évi XXIII. tv. 71. § (2) bekezdése és az 1992. évi XXII. tv. 192/C.–193/A. §-ok alapján együtt szabályozott távmunkában foglalkoztatott köztisztviselő feladatvégzését.
7. Főosztályvezető-helyettes
7.1. A főosztályvezető-helyettes jogállása
A főosztályvezető-helyettest az elnök bízza meg, illetve vonja vissza vezetői megbízását.
7.2. A főosztályvezető-helyettes feladata és hatásköre
a) A főosztályvezető-helyettes közvetlenül irányítja a főosztályvezető által meghatározott főosztályi tevékenységet, illetőleg szervezeti egységet; felelős annak működéséért.
b) Gyakorolja a főosztályvezető által rá ruházott hatásköröket.
8. Osztályvezető
8.1. Az osztályvezető jogállása
Az osztályvezetőt az elnök bízza meg, illetve vonja vissza vezetői megbízását.
8.2. Az osztályvezető feladata és hatásköre
a) Az osztályvezető vezeti az osztályt, felelős az osztály feladatainak összehangolt és szakszerű végrehajtásáért.
b) Az osztályvezetési feladatokon kívül végzi az osztály munkájából az ügyrendben és a munkatervben ráruházott feladatokat.
B) Beosztott munkatársak
1. Ügyintéző, távmunkában foglalkoztatott köztisztviselő:
Előkészíti az NKTH feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre.
Szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel.
Felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv célkitűzéseinek érvényesítéséért.
A munkaköri leírásában (munkaköri feladat leírásában és távmunkáról szóló megállapodásában) részére megállapított feltételek mellett, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
2. Ügykezelő:
Az NKTH-nál közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot ellátó köztisztviselő.
3. Fizikai alkalmazott:
Az NKTH-nál foglalkoztatott fizikai dolgozó, nem köztisztviselő, aki a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozik.
IV.
AZ NKTH SZERVEZETE
AZ NKTH SZERVEZETE
1. Elnöki Titkárság
1.1. Általános feladatai
a) Közvetlenül támogatja az elnök szakmai munkáját.
b) Ellátja az elnök, az elnökhelyettesek, projektvezetők közötti koordinációt. Ezen feladatai ellátása során szorosan együttműködik a funkcionális területekkel, továbbá a szakmai felügyeleti területek koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egységeivel (főosztály, titkárság).
c) Biztosítja az elnök munkájának adminisztratív feltételeit, szervezi és nyilvántartja a hivatalos programját, és ellátja az elnöki titkársági feladatokat.
d) Feladata naprakész információk szerzése, háttér-információk összeállítása, döntés-előkészítés valamint a végrehajtott döntések hatásainak vizsgálata.
e) A vezetői értekezletről emlékeztetőt készít, valamint feladatjegyzéket vezet.
f) Részt vesz a feladatok elosztásában, a munkavégzés szervezésében, valamint a feladatok végrehajtásának ellenőrzésében.
g) Közreműködik az NKTH vezetőinek a nyilvánosság előtt történő megjelenésével kapcsolatos előkészítő munkákban.
h) Ellátja a Technológiai Előretekintési Programmal (Program) kapcsolatos szervezési és koordinációs feladatokat.
i) Feladatainak teljesítése során együttműködik az NKTH szakmailag érdekelt szervezeti egységeivel.
j) Gondoskodik a Tanács elnökének munkájával, a Tanács üléseivel kapcsolatos koordinációs, szervezési, titkársági és ügyviteli feladatok ellátásáról, különösen:
– a Tanács üléseinek előkészítéséről;
– a jegyzőkönyv elkészítéséről;
– a határozatok naprakész nyilvántartásának ellátásáról;
– a Tanács tagjai rendszeres tájékoztatásának ellátásáról;
– a tagsági viszonnyal kapcsolatos ügyintézés elvégzéséről.
1.2. Az NKTH kommunikációs tevékenységeivel kapcsolatos feladatai
a) Gondoskodik az írott és elektronikus tömegtájékoztatási eszközökkel, valamint a külföldi tudósítókkal és a minisztériumok, továbbá egyéb szervek sajtóosztályaival való kapcsolat kialakításáról és fenntartásáról; megszervezi a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak az NKTH-val kapcsolatos tájékoztatását, gondoskodik a hivatalos közlemények megjelentetéséről; figyelemmel kíséri az NKTH-ról szóló sajtóközleményeket, azokról sajtószemlét készít; szükség esetén sajtó-helyreigazítást kezdeményez.
b) Szerkeszti és kiadja az NKTH rendszeres tájékoztató anyagait, gondoskodik a különféle közérdekű információk kifüggesztéséről. Az illetékes szervezeti egységek szakmai közreműködése mellett ellátja az NKTH kiadványainak megjelentetésével kapcsolatos feladatokat; gondoskodik a PR-jellegű kiadványok érdekeltekhez való eljuttatásáról, ehhez címlistát vezet.
c) Megszervezi az NKTH szakmai kiállításait, hazai és nemzetközi rendezvényeit; értékeli azok eredményességét. Részt vesz az NKTH arculatának tervezésében. Elkészítteti a NKTH munkatársainak névjegyeit.
d) Feladatainak teljesítése során együttműködik az NKTH és KPI szakmailag érdekelt egységeivel. Megrendeli és az érintettekhez köröztetés útján, vagy más módon eljuttatja az NKTH által megrendelt közlönyöket és folyóiratokat. Beszerzi az NKTH tevékenységéhez szükséges kiadványokat.
e) Karbantartja, frissíti az NKTH honlapját, együttműködve a főosztályokkal és osztályokkal. Javaslatokat tesz a honlap hatékonyságának növelésére, a struktúra módosítására. Megválaszolja az info@nkth.gov.hu címre érkezett leveleket, szakmai segítséget nyújt a többi osztály bevonásával. Az NKTH honlapján fórumot üzemeltet. Kapcsolatot tart fenn a honlap szerkesztőségi rendszerét kidolgozó, valamint a host szolgáltatását ellátó céggel. Együttműködik a KPI-vel az Iroda és az NKTH honlapjainak adatharmonizációja érdekében.
f) Részt vesz minden az Internetet és Intranetet érintő munkacsoport működésében; kialakítja az Intranetes stratégiát; létrehozza és működteti a KPI és az NKTH közös Intranet oldalait együttműködve mindkét egység főosztályaival és osztályaival, biztosítva a külső és belső információk áramlását. A munkafolyamatokat támogató segédprogramokat, alkalmazásokat hoz létre: dokumentálja a belső alkalmazások működését.
1.3 Az NKTH stratégiai tevékenységeivel kapcsolatos feladatai
a) Szervezi és koordinálja a tudomány- és technológiapolitika kialakítását, e politikák irányítási, intézményi és szabályozási rendszerére vonatkozó javaslatok előkészítését valamint az ezt megalapozó elemzések, társadalmi-gazdasági tanulmányok készítését. Közreműködik a tudomány- és technológiapolitika, valamint a gazdaságpolitika, a területfejlesztési politika és a humán erőforrás-fejlesztési politikák összehangolásában.
b) Koordinálja a tudomány, a technológia és az innováció szakterületére vonatkozó jogszabályok készítésének szakmapolitikai munkáit, a tudomány-, technológia- és innováció-politikát érintő közvetett közgazdasági eszközök, gazdasági szabályozók kialakítását. Előkészíti a tudomány- és technológiapolitikával kapcsolatos előterjesztések tervezetét, valamint közreműködik a közigazgatási egyeztetés során érkező, a kutatás- és innováció politikával kapcsolatos előterjesztések véleményezésében.
c) Koordinálja, és megbízás alapján ellátja a magyar nemzeti képviseletet az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottságában és annak munkacsoportjaiban. Koordinálja az EU tagságból fakadó, a tudomány és kutatás témakörében jelentkező feladatokat, részt vesz az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenységek ellátásában.
d) Kidolgozza a pályázatok és programok értékelésére vonatkozó stratégiát, indikátor-rendszert, valamint gondoskodik annak elvi és módszertani (benchmarking, technológiai előretekintés, technológiai hatáselemzés, programértékelés) továbbfejlesztéséről. Megszervezi az értékeléseket, elemzi a programok hatékonyságát, és gondoskodik a vonatkozó információk hasznosításáról. Ellátja a Nemzeti Kutatási Nyilvántartási rendszer szakmai felügyeletét.
e) Koordinálja az Nemzeti Fejlesztési Tervvel kapcsolatban az NKTH-t érintő feladatok végrehajtását. Elvégzi az FKTB működésével kapcsolatban az NKTH-t érintő előkészítő feladatokat. Részt vesz a GVOP/VEGOP technikai segítségnyújtás prioritásának tervezésében, valamint a GVOP/VEGOP kommunikációs tervének elkészítésében.
f) Előkészíti a szakterületét érintő előterjesztések tervezetét, valamint közreműködik a közigazgatási egyeztetés során érkező anyagok véleményezésében.
2. Programtervezési és Monitoring Főosztály
a) Elkészíti a szakterületi stratégiákat és a technológiapolitikai szakterületi állásfoglalásokat, részt vesz az innovációs stratégia kidolgozásában és végrehajtásában, valamint kidolgozza a szakmapolitika érvényesülését és erősítését szolgáló tevékenységeket a következő szakterületeken: bio-, agrár-, energia-, környezetvédelmi, nano-, anyag-, gyártási, termelési és infokommunikációs technológiák, élettudományok, közlekedés, új és kibontakozó technológiák, elektronika, méréstechnika, irányítástechnika, kutatási infrastruktúra.
b) A hazai innovációs rendszerek és kiemelt technológiák területén elkészíti a kutatás- és innovációpolitikát megvalósító pályázati stratégiákat és kidolgozza a támogatási programokat. Ellátja a Nemzeti Fejlesztési Terv kutatás-fejlesztési innovációs alprogramjának NKTH feladatait az operatív végrehajtás során, figyeli a program végrehajtásának eredményeit, javaslatot tesz az adott időszak forrásainak felhasználására.
c) A pályázati stratégia megvalósulásának értékelésére monitoring stratégiát, tervet és módszertant dolgoz ki és hajt végre, folyamatosan nyomon követi a támogatási programok megvalósítását. A monitoring alapján intézkedési javaslatot készít.
d) Az európai uniós tagságból eredő jogok és kötelezettségek keretében szakterületi állásfoglalásokat készít, és ellátja az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjaiban felmerülő szakterületi és horizontális feladatokat.
e) Külön felhatalmazás alapján ellátja az EU programbizottsági képviseleteket, a hazai tudomány- és technológiapolitika érdekképviseletét és érdekérvényesítését.
f) Külön felhatalmazás alapján ellátja a nemzetközi pályázati rendszerek és programok keretében jelentkező szakterületi, szervezési és képviseleti feladatokat. Szakterületein részt vesz az OECD bizottságainak és munkacsoportjainak a munkájában.
g) Közreműködik tudomány- és technológiapolitika jogszabály alkotási munkálataiban.
h) Részt vesz a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap felhasználásának tervezésében, az EU források képzésére és felhasználására irányuló javaslatok kidolgozásában, a kutatás- fejlesztési és innovációs források összehangolásának tervezésében.
i) Közreműködik az Elnöki Kabinettel egyeztetett, pályázati kommunikációs tevékenységek ellátásában.
j) Koordinálja a regionális politikával kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat. Részt vesz a regionális és strukturális politikát érintő innovációs célú állami, valamint EU források képzésére és felhasználására irányuló javaslatok kidolgozásában. Koordinálja a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok innováció ösztönzésére, tudás- és technológiatranszfer erősítésére szolgáló tevékenységet.
k) Kutatás- és innováció politikát megvalósító pályázati stratégiákat és támogatási programokat dolgoz ki.
l) Előkészíti a szakterületét érintő előterjesztések tervezetét, valamint közreműködik a közigazgatási egyeztetés során érkező anyagok véleményezésében.
3. EU és Multilaterális Kapcsolatok Főosztálya
a) Részt vesz az EU tagságból eredő tagállami működésben. Biztosítja a részvételt az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság ülésein, kezeli az EU dokumentumrendszert
b) Ellátja az EU Kutatási és Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramok tudomány- és technológiapolitikai, tervezési feladatait és egyéb hatáskörébe utalt feladatokat.
c) Ellátja illetve felügyeli a Programbizottsági Tagok (PC-k) és szakértők munkáját. Monitorozza a PC-k és a szakértők munkáját.
d) Ellátja, illetve – a tevékenység kihelyezése esetén – felügyeli az EU keretprogramok szakterületein a nemzeti kapcsolattartói (NCP) feladatokat. Monitorozza a nemzeti kapcsolattartói rendszer működését, és továbbfejlesztésére javaslatokat dolgoz ki.
e) Elkészíti a Versenyképességi Tanácsra, a COREPER ülésekre valamint a kutatási munkacsoportülésekre a kutatás-fejlesztési, technológiapolitikai napirenddel kapcsolatos mandátumokat és felkészítő anyagokat.
f) Elkészíti a CREST (committee de la recherche et scientific technique) ülésekre a felkészítő anyagokat.
g) Gondoskodik az operatív szintű nemzeti képviseletről az EU kutatással, technológiával és innovációval foglalkozó testületeiben.
h) Elősegíti az NKTH kutatás-fejlesztéspolitikai céljainak érvényre juttatását a nemzetközi együttműködések területén.
i) Elvégzi a sokoldalú nemzetközi egyezmények előkészítését, illetve gondoskodik azok megújításáról.
j) Feladatkörével összefüggésben kapcsolatot tart a Budapesten működő külképviseletekkel és a Magyar Köztársaság külképviseleteivel, valamint a Magyarországon működő, illetve külföldön lévő tudományos intézményekkel.
k) Koordinálja a Magyar CERN-részvételt, és ellátja a Magyar Bizottság titkársági feladatait. Ellátja a COST, valamint az EUREKA programok képviseleti és titkársági teendőit, koordinálja a magyar részvételt.
l) Előkészíti a szakterületét érintő előterjesztések tervezetét, valamint közreműködik a közigazgatási egyeztetés során érkező anyagok véleményezésében.
4. Bilaterális és attaséi ügyek főosztálya
a) Előkészíti a kétoldalú kormányközi TéT egyezményeket, illetve gondoskodik azok megújításáról.
b) Közreműködik a TéT politikai kérdéseket érintő kétoldalú nemzetközi egyezmények kialakításában és véleményezésében.
c) Előkészíti a kétoldalú TéT munkaterveket, gondoskodik azok végrehajtásáról. Koordinálja a kétoldalú TéT kapcsolatokkal összefüggő tevékenységeket és a vonatkozó megállapodások szerinti projekt-pályáztatás menedzselését.
d) A nemzetközi kétoldalú TéT kormányközi együttműködési tárgyalásokon és vegyes bizottsági üléseken ellátja a magyar képviseletet.
e) Működteti a kétoldalú TéT pályázati rendszereket (pályázati felhívások kidolgozása a partnerrel egyeztetve, pályázati felhívások kibocsátásának előkészítése, egyeztetés a társminisztériumokkal és más országos hatáskörű TéT szervekkel, TéT vegyes bizottsági ülések megszervezése, nyertes pályázatok monitorozása).
f) Előkészít és működtet nagyobb méretű, K+F tartalommal bíró kétoldalú projekteket a kiemelt partnerekkel.
g) Előkészíti a szakterületét érintő előterjesztések tervezetét, valamint közreműködik a közigazgatási egyeztetés során érkező anyagok véleményezésében.
h) Koordinálja az NKTH utaztatási tervét, nyilvántartja a külföldi utazásokat és az úti jelentéseket, valamint a nemzetközi kutatási együttműködésekhez kapcsoló bizottsági tagságokat, tervezi a nemzetközi tagdíjakat az NKTH költségvetésébe.
i) Ellátja a TéT attaséi hálózat szakmai irányítását. Koordinálja – a Külügyminisztérium bevonásával – a magyar külképviseleteken működő TéT attasék munkáját. A TéT attaséi hálózaton keresztül figyelemmel kíséri az innováció és a technológiapolitika és -stratégia nemzetközi trendjeit, ezek alapján javaslatot tesz, és elemzéseket készít.
j) Az NKTH Innotrend Hírlevelét folyamatos ellátja a TéT attasék legfrissebb jelentéseivel – nagy figyelmet fordítva a kéthavonta kialakított fókusztémára, illetve a „Nemzetközi Kitekintés” rovatra. Részt vesz az Innotrend Hírlevél szerkesztésében.
k) Előkészíti a szakterületét érintő előterjesztések tervezetét, valamint közreműködik a közigazgatási egyeztetés során érkező anyagok véleményezésében.
l) koordinálja a védelmi és biztonsági K+F kooperációt az együttműködő államokkal és szervezetekkel (USA, Oroszország, NATO, EDA), és ellátja az ehhez kapcsolódó hivatalos magyar képviseleti és titkársági teendőket.
5. Jogi, Igazgatási és Humán Erőforrás Főosztály
5.1 A jogi és igazgatási osztály feladatai
a) Szervezi és összehangolja az NKTH előterjesztéseinek kidolgozását.
b) Koordinálja és aláírásra előkészíti a közigazgatási egyeztetésre bocsátott előterjesztésekről kialakított, az NKTH álláspontját tartalmazó iratokat.
c) Nyilvántartja a jogszabályokból, a kormányhatározatokból az NKTH-ra háruló feladatokat, szervezi és ellenőrzi azok végrehajtását, a végrehajtás eredményéről jelentést készít. Biztosítja a munkatársak számára a jogszabályok és a határozatok megismerésének lehetőségét.
d) Szervezi az NKTH közigazgatási tevékenységével kapcsolatos vezetői felkészítést.
e) Összehangolja az NKTH működésével kapcsolatos szabályzatok, elnöki utasítások kidolgozását, gondoskodik arról, hogy azok a jogszabályokkal és más belső szabályzatokkal összhangban legyenek, aláírásra beterjeszti, az aláírást követően nyilvántartja és kiadja azokat.
f) Részt vesz a vezetői döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében.
g) Jogi véleménynyilvánítással, tanácsadással és állásfoglalással segíti az egyes szervezeti egységeket feladataik ellátásában.
h) Közreműködik az NKTH tevékenységi körébe tartozó, továbbá a működéséhez kapcsolódó szerződések előkészítésében és megkötésében, a szerződésekből származó és az egyéb igények érvényesítésében, valamint az NKTH jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások előkészítésében.
i) Ellátja az NKTH vagyonkezelésében lévő vagyonelemekkel kapcsolatos jogi feladatokat.
j) Gondoskodik az NKTH jogi képviseletének ellátásáról bíróságok, hatóságok előtt, a jogi képviselet ellátására meghatalmazást ad.
k) Közreműködik az állampolgároktól, jogi személyektől érkező, jogi tárgyú beadványok megválaszolásában.
l) Ellátja a titkos ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatokat.
5.2 Humán Erőforrás Osztály feladatai
a) Az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt ellátja az elnök és az általános elnökhelyettes által meghatározott, emberi erőforrás tárgykörébe tartozó feladatokat, érvényesíti az egységes humánpolitikai elveket.
b) Belső tanácsadást nyújt az NKTH részére az emberi erőforrás és szervezetfejlesztés témakörét érintő kérdésekben.
c) Javaslatokat dolgoz ki a szervezeti kultúra, a vezetőtámogatás, a rendezett rendszerek és ésszerű folyamatok, a motiváció, a jövőkép, továbbá egyéb, a szervezet működését érintő témákban.
d) Gondoskodik az NKTH munkaerő szükségletéről, kialakítja az új felvételekkel kapcsolatos irányelveket, előkészíti a toborzást, továbbá figyelemmel kíséri és támogatja a kiválasztási folyamatot.
e) Végrehajtja az NKTH létszámgazdálkodásával és állománytáblájával kapcsolatos feladatokat.
f) Szervezi és előkészíti a közszolgálati jogviszonnyal, valamint a köztisztviselői életpályaprogrammal kapcsolatos oktatási, képzési és továbbképzési feladatokat, megköti a tanulmányi szerződéseket.
g) Kialakítja és működteti az NKTH gyakornoki és vezető-utánpótlás programját.
h) Kidolgozza a szakterülethez kapcsolódó belső szabályzatokat, és irányelveket.
i) Kezeli a személyi anyagokat, és eleget tesz a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatoknak.
j) Megszervezi és ellátja a vagyonnyilatkozatok és a nemzetbiztonsági ellenőrzések teendőit.
k) Gondoskodik a komplex szociális-, jóléti-, és foglalkozás-egészségügyi feladatok teljesítéséhez kapcsolódó ügyintézésről, beleértve az üdüléseket is.
l) Kezeli a tűz- és munkavédelmi nyilvántartás rendszerét.
m) A megbízási szerződésekről adatbázist vezet.
n) Elvégzi a teljesítményértékelések és a minősítések lebonyolítását.
o) Ellátja az elismerési rendszerrel kapcsolatos feladatokat, mint például kitüntetések, elismerések, jutalmak, stb.
p) Intézi a KPI vezetőjével kapcsolatban a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő személyi ügyeket.
q) Végzi az NKTH munkaügyi nyilvántartási és bérszámfejtési feladatait.
6. Belső ellenőrzési vezető
6.1. A belső ellenőrzési vezető jogállása
A belső ellenőrzési vezető az elnök közvetlen irányítása alatt, funkcionálisan elkülönítve látja el tevékenységét a Pénzügyminisztérium szakmai felügyeletével és koordinációjával. A belső ellenőrzési vezetőt az elnök nevezi ki és menti fel.
6.2. A belső ellenőrzési vezető feladata és hatásköre
a) A belső ellenőrzési kézikönyv, szabályzatok és utasítások elkészítése és aktualizálása.
b) A kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai, középtávú és éves ellenőrzési tervek összeállítása, az elnök jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése.
c) A belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása, az ellenőrzések összehangolása.
d) Megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.
e) Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az elnöknek, illetve az elnök érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására.
f) Az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára történő megküldése.
g) Az éves ellenőrzési jelentés, illetve a fejezeti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei alapján az összefoglaló ellenőrzési jelentés, továbbá a megbízhatósági ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentések összeállítása, valamint ezeknek az elnök jóváhagyását követően a Pénzügyminisztérium részére történő megküldése.
h) A fejezeti felügyeleti ellenőrzés körébe tartozó szerveknél lefolytatott ellenőrzések esetén az ellenőrzési jelentés megküldése az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, valamint felkérése az intézkedési terv elkészítésére, majd a beérkezett intézkedési tervek megküldése az elnöknek jóváhagyásra.
i) Gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások és érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók.
j) Gondoskodik az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról.
k) Biztosítja a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében – a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott – éves képzési tervet készít és gondoskodik annak megvalósításáról.
l) Évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz az elnök számára a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására.
m) Az elnököt az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatja.
n) Nyomon követi az intézkedési tervek végrehajtását az elnök tájékoztatása alapján.
o) Részt vesz a PM Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Bizottságának Belső ellenőrzési és Európai Uniós támogatások Albizottságának ülésein az NKTH képviseletében.
p) Elvégzi az elnök által meghatározott terven kívüli ellenőrzéseket.
q) Véleményezi az NKTH szabályzatait, a KPI Belső Ellenőrzési Szabályzatát vezetői jóváhagyás előtt.
r) Elemzéseket és értékeléseket készít az elnök részére a szervezet működésének eredményességének növelése érdekében.
s) Ajánlásokat fogalmaz meg a szervezet vezetői részére a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében továbbá a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban.
t) Folyamatosan kapcsolatot tart a koordináló Pénzügyminisztériummal.
u) Az elnök egyedi döntése alapján elbírálja, kivizsgálja, intézi, nyilvántartja a beérkező állampolgári és külső szervek panaszait, bejelentéseit, intézi a személyesen megjelenő panaszt tevő, felvilágosítást kérő és kérelmet előterjesztő állampolgárok ügyeit.
v) Az elnök egyedi döntése alapján éves jelentést készít az NKTH és a KPI panaszügyeiről, közérdekű bejelentéseinek intézéséről.
w) Az elnök egyedi döntése alapján vizsgálja a KPI hatáskörét meghaladó és általa felterjesztett közérdekű bejelentéseket.
x) Rendszeresen kapcsolatot tart, és együttműködik mindazon állami ellenőrzési, valamint államigazgatási szervekkel, amelyeknek az NKTH tevékenységével kapcsolata van.
y) Ellátja mindazon feladatokat, amelyekre az elnök megbízást ad.
z) Koordinálja az NKTH és a KPI informatikai ellenőrzését; elvégzi a KPI elemi költségvetésének megbízhatósági ellenőrzését.
a) Vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését.
b) Vizsgálni és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.
c) Vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát.
d) A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében.
e) Ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében.
f) Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
g) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket végez, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat bocsát ki.
h) Elvégzi a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az éves beszámoló megbízhatósági ellenőrzését.
i) Végrehajtja az éves munkatervben rögzített és az elnök által elrendelt eseti ellenőrzési feladatokat, ennek során többek között vizsgálja:
▪ Az alaptevékenység ellátásának módját,
▪ Az előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását,
▪ Az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend és az okmányfegyelem helyzetét, a vagyon védelmét,
▪ A pénzügyi beszámolók megbízhatóságát,
▪ A vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzés működését,
▪ Az előkészítő és a döntési folyamatok tisztaságát és átláthatóságát.
7. Gazdasági Főosztály
7.1. Általános feladatai
Ellátja a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodást, valamint az NKTH igazgatási költségvetésében nyilvántartott vagyonnal való gazdálkodást; az NKTH, mint intézmény gazdálkodását, a fenntartását szolgáló költségvetési, finanszírozási tevékenységet, valamint az Alappal kapcsolatos alább felsorolt feladatokat:
7.2. Az Alappal kapcsolatos feladatai
Nyilvántartást vezet a kötelezettségvállalásokról.
Nyilvántartást vezet az előirányzatok évközi változásairól.
Ellátja a pénzügyi tervezéssel kapcsolatos feladatokat.
Zárszámadást készít a Pénzügyminisztérium körirata szerint.
Ellenőrzi az éves és évközi pénzügyi beszámolókat.
7.3. Az NKTH igazgatási költségvetésével kapcsolatos feladatai
a) Végzi az NKTH igazgatási költségvetésének tervezésével, végrehajtásával, pénz- és vagyongazdálkodásával kapcsolatos gazdálkodási, pénzügyi és számviteli feladatokat.
b) Ellátja a fejezeti költségvetésből átcsoportosított szakmai pénzeszközökkel kapcsolatos pénzügyi lebonyolítást, számviteli nyilvántartást.
c) Elkészíti az évközi és éves mérlegbeszámolót, végzi az adótörvények alapján a munkáltatót, kifizetőt terhelő, adózással kapcsolatos nyilvántartási és bevallási teendőket.
d) Ellátja a nemzetközi kapcsolatokkal (utazási, delegáció-ellátás) összefüggő pénzügyi finanszírozási, számviteli, devizapénztár kezelési feladatokat.
e) Gondoskodik az NKTH külföldi utazással kapcsolatos okmányainak (vízum, menetjegyek, biztosítások) beszerzéséről.
f) Végzi a bérleti szerződésekkel kapcsolatos számlázási feladatokat, elkészíti a működési kiadások elő- és utókalkulációját.
g) Megrendeli, beszerzi, raktározza az anyagokat, készleteket, kis- és nagyértékű eszközöket.
h) Vezeti a készletek raktári (mennyiségi) és analitikus nyilvántartásait (mennyiségi és értéknyilvántartás).
i) Bizonylatolja az eszközök mozgását, biztosítja a szükséges készletek állandó meglétét és igény szerinti kiadását, elvégzi a folyamatos és fordulónapi leltározási munkálatokat és azok kiértékelését.
j) Vizsgálja a beszerzési kiadások alakulását. Feltárja, hasznosítja a felesleges eszközöket, készleteket, kezdeményezi a selejtezési eljárást.
7.4. A fejezeti kezelésű előirányzattal kapcsolatos feladatai
a) A kötelezettségvállalások alapján intézkedik az előirányzat lebontásáról.
b) Pénzügyi intézkedéseket érvényesít, ellenjegyez, utalványoz a Gazdálkodási Szabályzatban részletezett módon, egyeztet a szakmai főosztályokkal.
c) Elkészíti a zárszámadást a Pénzügyminisztérium körirata szerint.
7.5. Az informatikai rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatai
a) Kialakítja, fejleszti és üzemelteti az NKTH informatikai és kommunikációs rendszerét, üzemzavar esetén gondoskodik annak elhárításáról.
b) Összeállítja az éves és középtávú fejlesztési tervjavaslatot.
c) Felügyeli a pályázatokhoz kapcsolódó programrendszerek működését.
7.6. AZ ESS PROJEKT IRODA FELDATAI
a) Részvétel az ESS projekt magyarországi megvalósításával kapcsolatos kormánystratégia kidolgozásában, különös tekintettel a projekt előkészítési fázisában való magyar részvétel támogatása, a felmerülő jogi, pénzügyi, irányítási kérdések megoldására.
b) Az ESS Projekt Iroda vezetője közreműködik és szakmai kontrollt lát el, a Kormány részére benyújtandó előterjesztések vonatkozásában, együttműködik, az ESS projekt megvalósításával kapcsolatos egyéb előterjesztések tervezeteinek előzetes véleményezésében.
c) A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter mandátuma alapján az ESS Projekt Iroda vezetője szervezi és tesz javaslatot az ESS projekt magyarországi megvalósítására pályázó nemzetközi konzorcium létrehozására irányuló hazai és nemzetközi tárgyalásokon.
d) Közreműködés az ESS projekt magyarországi megvalósítása helyszínének kiválasztásával kapcsolatos és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírásra kerülő két szakaszból álló pályázat elkészítésében, lebonyolításában, értékelésében. A pályázat lebonyolítása után az ESS Projekt Iroda tesz javaslatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére a helyszín vonatkozásában.
e) Közreműködés a hazai helyszín leendő státuszának meghatározásában.
f) Információk begyűjtése elemzése és értékelése, folyamatos kapcsolattartás fenti feladatok megoldása érdekében a megvalósításban közreműködő államigazgatási szervekkel, nemzetközi partnerekkel, és más jogi és természetes személyekkel.
g) A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezető miniszter rendszeres (később kijelölésre kerülő időpontokban) tájékoztatása a megvalósítás elvi, finanszírozási és határidők tekintetében felmerült kérdéseiről.
h) A projekt iroda által kezelt, és az ESS projekt megvalósításával kapcsolatos iratok miniszteri beszámoltatáshoz való naprakészen tartása.
i) Az NKTH elnökének rendszeres tájékoztatása az NKTH által rendelkezésre bocsátott forrás felhasználásáról.
V.
AZ NKTH MŰKÖDÉSE
AZ NKTH MŰKÖDÉSE
A) Az NKTH képviselete
1. Képviselet
Az NKTH törvényes képviseletét az állami szervek, a társadalmi és gazdálkodó szervezetek, valamint egyéb szervek és szervezetek, valamint bíróságok és más hatóságok előtt az elnök látja el. Az elnök e képviseleti jogát egészében vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az NKTH más köztisztviselőjére átruházhatja.
2. Kiadmányozás
2.1. Az intézkedés-tervezetek az arra jogosult vezető aláírásával (kiadmányozásával) válnak intézményi intézkedésekké. A kiadmányozás magában foglalja az érdemi döntést megelőző intézkedés kiadásának, illetőleg az érdemi döntés meghozatalának és az ügyirat irattárba helyezésének jogát.
2.2. Az elnök kiadmányozza az 1. pontban megjelölt szervekhez és szervezetekhez címzett iratokat. A kiadmányozás jogát az elnök az Aláírási Szabályzatban vagy más módon másra átruházhatja.
2.3. Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetőleg a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jog az Aláírási Szabályzatban és a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak megtartásával gyakorolható.
3. Bélyegzők használata és nyilvántartása
3.1. Az NKTH a hivatalos iratokon – az alábbi kivételekkel – elnöki, elnökhelyettesi, valamint az 1. sorszámtól kezdődően folyamatosan sorszámozott körbélyegzőket alkalmaz. A bélyegzők használatának részletes szabályait az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
3.2. Ettől eltérő alakú és feliratú bélyegzők alkalmazhatók a személyzeti, a társadalombiztosítási ügyekben és a statisztikai adatszolgáltatásokon, a TÜK ügykezelésben valamint a Gazdasági Főosztályon.
3.3. A bélyegzők megrendelését, kiadását és nyilvántartását a Jogi és Igazgatási Főosztály végzi, és azokat a Gazdasági Főosztály szerzi be.
3.4. A bélyegző elvesztését vagy megsemmisülését haladéktalanul jelenteni kell a Jogi és Igazgatási Főosztálynak. Az elveszett bélyegzők érvénytelenítésének közzétételéről a Jogi és Igazgatási Főosztály vezetője gondoskodik.
B) Az NKTH belső működése
1. Az NKTH irányításának eszközei
1.1. Az NKTH tevékenységét, működését, szervezetét, illetve valamennyi alkalmazottját vagy azok jelentős részét érintő kérdéseket elnöki utasítással kell szabályozni.
1.2. Szabályzat készül, ha azt jogszabály vagy az SZMSZ írja elő.
1.3. Körlevélben kell kiadni az egységes gyakorlat kialakítását segítő irányelveket, egyes feladatok végrehajtásához szükséges tájékoztatásokat. Körlevél kiadására az elnök jogosult.
1.4. A főosztályok ügyrendjét az elnök hagyja jóvá.
1.5. Az ügyintézőknek és az ügykezelőknek munkával kapcsolatos konkrét utasítást a közvetlen vezető, kivételes esetben a közvetlen vezető felettese is adhat, aki erről az érintett vezetőt haladéktalanul tájékoztatni köteles.
1.6. Az elnök elnöki utasításban létrehozhat, vagy a feltételek meglétében befogadhat konkrét, kiemelt, meghatározott futamidőre szóló feladatot, projektet, (projekt irodát).
Az elnöki utasításnak tartalmazni kell:
a) a projekt tárgyát képező konkrét, kiemelt feladatot
b) a projekt várható eredményét,
c) a projekt végrehajtásának határidejét,
d) a projekt működtetésének tárgyi feltételeit,
e) a projekt működtetésére vonatkozó szabályokat,
1.7. A befogadott konkrét, kiemelt, meghatározott futamidőre szóló feladat ellátójával, illetve a projekt felelős vezetőjével, (irodavezető) az NKTH elnöke megállapodásban is rögzíthet, a szakmai cél megvalósulási szakaszai tekintetében, vagy finanszírozásra vonatkozó kérdéskörben – a jogszabályi keretek között – kialakítható megoldásokat, ha a feladat ellátója, a projekt vezetője (irodavezető) másik, a projektért szintén felelős jogi személy alkalmazottja és a jogi személy kész a megállapodásra.
2. Belső szabályzatok és utasítások készítésének és kiadásának rendje
2.1. A szabályzat és az utasítás tervezetét az elnök által kijelölt szervezeti egység készíti elő, egyezteti, ezt követően átadja a Jogi és Igazgatási Főosztálynak, amely azt jogi felülvizsgálat után az elnök elé terjeszti kiadmányozásra.
2.2. Az aláírt utasítás elosztásáról, tőpéldány megőrzéséről és a nyilvántartásáról az Elnöki Titkárság gondoskodik.
2.3. Az utasítás és szabályzat Intranetre történő felkerüléséről az Elnöki Titkárság kommunikációs irodája gondoskodik.
3. A Munkáltatói jogok gyakorlása
3.1. Az NKTH alkalmazottai – beleértve az NKTH elnökét és elnökhelyetteseit is – köztisztviselők; rájuk a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fizikai munkakörben foglalkoztatottak az 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartoznak.
3.2. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, ezt a hatáskörét esetenként meghatározott időre és/vagy meghatározott feladatok tekintetében írásban átruházhatja az általa kijelölt elnökhelyettesre, illetve főosztályvezetőre. Amennyiben az elnök nem ruházza át a munkáltatói jogkört, úgy távollétében a helyettesítés általános szabályai szerint az általános elnökhelyettes gyakorolja a munkáltatói jogokat.
3.3 Az NKTH elnöke által elnöki utasításban létrehozott, vagy befogadott konkrét, kiemelt meghatározott futamidőre szóló feladat ellátója, illetve a befogadott projekt vezetője (irodavezető) lehet nem köztisztviselő is, aki felett az elnök és az általános elnökhelyettes nem gyakorol munkáltatói jogokat.
3.4. A 3.3 szerinti projekt vezetője (irodavezető) nem gyakorol munkáltatói jogokat az iroda tevékenységét ellátó köztisztviselő/köztisztviselők felett, de a projektvezetőnek, (irodavezetőnek) a projekt irodában foglalkoztatott köztisztviselők munkaköri leírásában foglaltak tekintetében utasítási joga van.
4. A munkavégzés szabályai
4.1. A munkavégzés általános szabályai
a) Az NKTH feladatkörébe tartozó munkafeladatokat az a szervezeti egység köteles elvégezni, melynek a feladat megoldása az ügykörébe tartozik. Az elnök vagy az általa meghatározott személy az ügyiraton történő szignálással jelöli ki a munkafeladat felelősét azzal, hogy szükség esetén az érdekelt szervezeti egységeket vonja be.
b) A vezetők utasításaikat, a beosztottak jelentéseiket és előterjesztéseiket szolgálati úton közlik, illetve teszik meg. Kivételes, halasztást, késedelmet nem tűrő esetben a szolgálati út mellőzhető, de ilyen esetben a kiadott utasításról, illetve megtett jelentésről, előterjesztésről – írásbeli másolattal – a megkeresőnek a közvetlen vezetőt is haladéktalanul tájékoztatnia kell.
c) Az érdemi ügyintézés a vonatkozó jogszabályok és a szervezeti egység vezetőjének útmutatásai szerint, az előírt határidőre kell elintézni. Az előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyeket a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidőn belül kell elintézni. A 30 napos ügyintézési határidőt kell általában irányadónak tekinteni azokban az esetekben, ha a vezető a teljesítés határidejét nem írta elő. A fenti határidők nem vonatkoznak a „sürgős” (S) iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül kell elintézni.
d) A 30 napos ügyintézési határidő betartása érdekében az iktatást végző ügykezelő a határidővel küldött ügyirat esetén 2 nappal a határidő előtt köteles jelezni az ügyintézőnek az el nem intézett ügyiratot.
e) Ha az intézkedés előzményei magából az ügyiratból nem állapíthatók meg, azokról írásbeli összefoglalót kell készíteni és azt az ügyirathoz kell csatolni. Az ügy érdemi elintézésével összefüggő – közvetlen munkakapcsolat keretében létrejött – megállapításokat, ha azokról jegyzőkönyv vagy feljegyzés nem készült, ugyanígy kell rögzíteni.
f) Amennyiben az intézkedés olyan vezetői utasítás alapján készült, amellyel az ügyintéző vagy az ügyirat láttamozója nem ért egyet, az ellenvéleményt az indokok megjelölésével az ügyiraton fel lehet tüntetni.
g) Az egyes osztályok feladatainak elvégzéséért, a munka szakmai tartalmáért és a határidők betartásáért, a munkavégzés ellenőrzéséért az adott szervezeti egység vezetője a felelős.
h) A feladatok ellátása a főosztályok ügyrendjeiben, továbbá a munkaköri leírásokban foglaltaknak megfelelően történik.
4.2. Munkaterv készítése és végrehajtása
a) Az NKTH félévenként munkatervet készít.
b) A munkatervet a Jogi és Igazgatási Főosztály a főosztályokkal és a projektvezetőkkel együttműködve készíti elő, amelyet az elnök hagy jóvá.
c) A munkatervben szereplő feladatokat a felelősök az előírt határidőn belül kötelesek végrehajtani. A munkaterv végrehajtásáról, illetve a végrehajtás esetleges akadályáról a felelős köteles az elnököt tájékoztatni.
4.3. Titokvédelem
a) Az NKTH minden munkavállalója köteles a tudomására jutott állam- és szolgálati titkot a jogszabályoknak megfelelően megtartani. A vezetők ezen túlmenően felelősek a titokvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásáért.
b) A minősített iratok kezelésének rendjét külön szabályzat állapítja meg.
4.4. Előterjesztések készítése, véleményezése
a) Az NKTH által készítendő előterjesztések körét és tartalmát az elnök határozza meg.
b) Az előterjesztést annak tárgya szerint illetékes szervezeti egység – az érintettek szükség szerinti bevonásával – dolgozza ki.
c) Az illetékes szervezeti egység gondoskodik az előterjesztés belső egyeztetéséről, a vezetői értekezlethez történő benyújtásáról, továbbá – a kormány döntését igénylő előterjesztések esetén – a gazdasági és közlekedési miniszter egyetértő nyilatkozatának beszerzéséről.
d) Az előterjesztésre érkezett észrevételek feldolgozását, – szükség esetén – egyeztetését, az átdolgozott előterjesztés aláírásra történő előkészítését az annak tárgya szerint illetékes szervezeti egység végzi a Jogi és Igazgatási Főosztály bevonásával.
4.5. A helyettesítés rendje
a) Az elnök távollétében általános helyettese az általános elnökhelyettes, annak távollétében az elnök által kijelölt elnökhelyettes; gazdasági ügyekben a gazdasági főosztályvezető. A gazdasági főosztályvezető, a főosztályvezetők, és az osztályvezetők kötelesek írásban megjelölni helyettesüket.
b) A helyettesítés részletes szabályairól az ügyrendek, illetve az egyes köztisztviselők helyettesítéséről a munkaköri leírások rendelkeznek.
c) A helyettes a helyettesített személy feladatkörébe tartozó ügyekben jár el a jogszabályokban, e szabályzatban, a szervezet belső szabályzataiban, illetve a munkaköri leírásban meghatározott korlátozásokkal. A helyettes a helyettesítés ideje alatt hozott döntéseiről, intézkedéseiről köteles a helyettesített személyt munkába állását követően haladéktalanul tájékoztatni.
d) A munkahelytől tartósan (egy hónapnál hosszabb ideig) távol lévő köztisztviselő munkakörének ellátására a főosztályvezető esetében az általános elnökhelyettes, más köztisztviselő helyettesítésére a főosztályvezető írásban helyettest bíz meg. A tartós helyettesítés esetében a munka átvétele és átadása – amennyiben lehetséges – jegyzőkönyvileg történik.
e) Az ellenőrzési vezetőt távollétében, vagy akadályoztatása esetén egyedi megbízással, az abban megjelölt képviseleti (értekezlet, bizottság stb.) jogkörrel, tanácskozási joggal az NKTH elnöke által esetileg kijelölt személy helyettesíti. Három hétnél hosszabb távollét esetén a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásai alapján, az NKTH elnöke jelölhet ki külső, eseti helyettest ellenőrzési jogosítvánnyal.
4.6. Az együttműködés szabályai
a) Ha a feladat megoldásában több szervezeti egység érdekelt, vagy több szervezeti egység vesz részt, úgy a feladat elvégzéséért az elnök által kijelölt szervezeti egység vezetője, kijelölés hiányában pedig az a vezető a felelős, aki az első érdemi ügyintézési feladatot elindította. Ez esetben a felelős szervezeti egységnek gondoskodnia kell arról, hogy a feladat ellátásában a többi érdekelt szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön; ennek érdekében lefolytatja a megfelelő belső egyeztetést, összehangolja a véleményeket, összefoglalja a vitás kérdéseket és döntésre az illetékes vezető elé terjeszti.
b) Kétség esetén az ügy elintézéséért felelős szervezeti egységet az Elnöki Titkárság vezetője jelöli ki.
c) A szervezeti egységek együttműködésük során kötelesek a rendelkezésükre álló előzményi anyagot, dokumentációt, tényeket és adatokat az eljárásba bevont szervezeti egység rendelkezésére bocsátani.
d) A szervezeti egységek közötti szakmai véleményeltérés esetén a vitát az elnök vagy az illetékes elnökhelyettes dönti el. Ha – az adott ügyben – az elnökhelyettesek között sem alakul ki egységes álláspont, a vitát döntés végett az elnök elé kell terjeszteni. Ilyen esetben a döntést a főosztályvezetői értekezleten ismertetni kell.
e) A ügyintézés során feladatkörében valamennyi vezető és ügyintéző köztisztviselő köteles az NKTH egységes szakmai álláspontjának kialakítására törekedni, és azt képviselni. Az NKTH hivatalos álláspontjától eltérő szakmai véleményt az NKTH alkalmazottai külső szerv előtt nem képviselhetnek, eltérő szakmai álláspontját azonban a döntést hozó vezető tudomására hozhatja.
4.7. A gazdálkodás rendje
a) Az NKTH az éves költségvetési előirányzat alapján, önállóan gazdálkodik. A gazdálkodási tevékenységet a Gazdasági Főosztály vezetője irányítja.
b) Az NKTH éves költségvetési előirányzatára a Gazdasági Főosztály vezetője tesz javaslatot az érintett szervezeti egységek vezetőinek előterjesztése alapján.
c) A elemi költségvetés elkészítésében a gazdasági főosztályvezető megkeresésére valamennyi vezető köteles a tevékenységi területét érintő adatszolgáltatással részt venni. Az NKTH elemi költségvetésének tervezetét a vezetői értekezletnek meg kell tárgyalnia, benyújtásáról az elnök dönt, aki a dokumentumot a gazdasági főosztályvezető mellett aláírásával ellátja.
d) Az NKTH elemi költségvetésének elkészítése a felügyeletet ellátó szerv által az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben rögzített határidőig rendelkezésre bocsátott keretszámok és szempontok alapján a gazdasági főosztályvezető feladata. Az elemi költségvetés elkészítésének határidejét kormányrendeletben, vagy a költségvetési törvényben meghatározott határidőhöz igazítva a Kormány határozza meg.
e) Az elemi költségvetésnek tartalmaznia kell:
– a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;
– a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését;
– a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét;
– a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat;
– a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indokolást (számításokat).
f) Az NKTH éves költségvetésének végrehajtásáról a gazdasági főosztályvezető legalább negyedévente tájékoztatja az elnököt; igény esetén a vezetői értekezletet.
g) A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogosítványokat az Aláírási Szabályzat és a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza.
4.8. Ellenőrzés
a) Az NKTH vezetőjét és irányítással megbízott minden alkalmazottat ellenőrzési jog illeti meg, illetve kötelezettség terheli mindazon utasítások, jogszabályi előírások végrehajtásának ellenőrzésében, amelyek teljesítésére utasítást adtak, vagy utasítást kaptak.
b) Az NKTH tevékenységéhez kapcsolódó munkafolyamatok ellenőrzését három elemből felépülő rendszer biztosítja:
• A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE).
• A függetlenített fejezeti és belső ellenőrzés: az elnök közvetlen irányítása alatt belső ellenőrzési vezető működik, akinek feladata az egyes szervezeti egységekben végzett munkafolyamatok éves terv alapján történő ellenőrzése, valamint elrendelés szerint soron kívüli célvizsgálat végzése.
• Külső ellenőrzése: a külső ellenőrzési jogosítványokkal felruházott hazai és EU szervek által végzett ellenőrzés.
c) Az ellenőrzés megállapításait és a szükséges intézkedéseket az elnök indokolt esetben realizáló értekezleten tárgyalja meg az ellenőrzést végzővel és a vizsgált terület vezetőjével.
C) Értekezletek
1. Összmunkatársi értekezlet
1.1. Az összmunkatársi értekezlet célja az NKTH alkalmazottainak tájékoztatása az NKTH-t érintő fontos eseményekről, tervekről és feladatokról. Az összmunkatársi értekezletet negyedévente legalább egyszer az elnök hívja össze, amelyen a résztvevőkkel megvitatja az NKTH működésével kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat.
1.2. Az összmunkatársi értekezlet résztvevői az NKTH köztisztviselői és megbízott munkatársai, esetleg külső szakértők és az elnök által meghívott más személyek.
2. Elnöki értekezlet
Az elnöki értekezletet az elnök hívja össze szükség szerint, az általa meghatározott napirenddel. Az elnöki értekezlet résztvevői: az elnök és az elnökhelyettesek, valamint az elnök által esetenként meghívott személyek.
3. Vezetői értekezlet
3.1. A vezetői értekezlet az elnök állandó, az NKTH működésének koordinációját, a feladatok meghatározását és végrehajtásának ellenőrzését szolgáló döntés-előkészítő testülete, amelyet az elnök, távollétében az általános elnökhelyettes, illetve a helyettesítés rendjének megfelelően az elnökhelyettes hetente, illetve szükség szerint hív össze.
3.2. A vezetői értekezlet résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, a gazdasági főosztályvezető, a főosztályvezetők, az ellenőrzési vezető, valamint az elnök által meghívott más személyek.
3.3. A vezetői értekezlet napirendjét az elnök határozza meg.
3.4. Ha az elnök másképp nem rendelkezik a Vezetői Értekezlet elé kell terjeszteni az Országgyűlés és bizottságai, a Kormány, a Kormány bizottságai és tanácsadó testületei, a Tanács számára készített előterjesztéseket, továbbá az NKTH működését, a pályázati rendszereket érintő stratégiai elképzeléseket, valamint az elnök által meghatározott egyéb ügyeket.
3.5. A vezetői értekezletet az elnök, távollétében az őt helyettesítő elnökhelyettes vezeti.
3.6. Az üléseket követően intézkedési és döntési jegyzék készül, amelyről az NKTH érintett köztisztviselői tájékoztatást kapnak az Elnöki Titkárság kommunikációs irodájától. Az értekezlet megszervezéséről és az emlékeztető elkészítéséről az Elnöki Titkárság gondoskodik.
4. Kibővített vezetői értekezlet
4.1.A kibővített vezetői értekezlet tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, a gazdálkodási főosztályvezető, a főosztályvezetők, az osztályvezetők, a belső ellenőrzési vezető, valamint az elnök által meghívott más személyek.
4.2.A kibővített vezetői értekezlet működésére a 3. pontban írt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. Főosztályi értekezlet
A főosztályi értekezleten történhet a főosztály egészét érintő általános jellegű feladatok megvitatása, jogszabályok, határozatok egységes értelmezése, valamint tájékoztatás és tájékozódás a főosztály feladatiról. A főosztályi értekezletet szükség szerint kell tartani; amelynek összehívásáról és napirendjéről a főosztályvezető dönt. Az értekezlet résztvevője a főosztály teljes személyi állománya.
VI.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az NKTH szabályzatai és ügyrendjei az irányadók.
Mellékletek:
1. Szervezeti felépítés
2. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett munkakörök felsorolása
3.. NKTH FEUVE szabály
Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett munkakörök felsorolása
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (8) bekezdése alapján az NKHT-ban vagyonnyilatkozat tételére kötelezett munkakörök a következők:
1. Elnök – évente
2. Elnökhelyettes – évente
3. Főosztályvezető – kétévente
4. Főosztályvezető-helyettes – kétévente
5. Osztályvezető – kétévente
6. Belső ellenőrzési vezető – évente
NEMZETI ÉS KUTATÁSI TECHNOLÓGIAI HIVATAL
ÉS
KUTATÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATI
ÉS KUTATÁSHASZNOSÍTÁSI IRODA
FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES
ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS
ÉS
KUTATÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATI
ÉS KUTATÁSHASZNOSÍTÁSI IRODA
FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES
ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS
Jóváhagyom:
Modla Ferenc s. k., Boda Miklós s. k.,
KPI főigazgató NKTH Elnök
2005. szeptember 15.
I. BEVEZETÉS
1. A jelen szabályzat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 49. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.), értelmében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (továbbiakban: Hivatal) illetve a Kutatás-fejlesztési Pályázat és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) – a KPI által készített önálló FEUVE szabályzat elfogadásáig – a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét az alábbiak szerint szabályozza:
2. A jelen szabályzat hatálya kiterjed a Hivatal igazgatása, a Hivatal által felügyelt fejezeti kezelésű előirányzat a KPI igazgatása előirányzataival összefüggő gazdálkodási tevékenységre, a Hivatal és a KPI Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal (Alap) összefüggő tevékenységére.
3. A Hivatal igazgatása, a Hivatal által felügyelt fejezeti kezelésű előirányzat, a Hivatal felügyeleti jogkörével kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában a szabályzatban foglaltak végrehajtásáért a Hivatal munkatársai, a KPI igazgatása vonatkozásában a KPI munkatársai, az Alap vonatkozásában a Hivatal és a KPI munkatársai egyaránt felelősek.
II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. A FEUVE olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, mely biztosítja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
2. A Hivatal igazgatására, a Hivatal által felügyelt fejezeti kezelésű előirányzatra, a Hivatal Alappal kapcsolatos feladataira, a Hivatal felügyeleti jogkörére vonatkozó FEUVE rendszer koordinálását a Hivatal Gazdasági Főosztálya, a KPI igazgatására és a KPI Alappal kapcsolatos feladatai vonatkozásában a FEUVE rendszer koordinálását a KPI gazdasági főigazgató-helyettese végzi. A FEUVE kialakításáért, aktualizálásáért, működtetéséért, folyamatos fejlesztéséért az egyes szervezeti egységek vezetői a szervezeti egységüket érintő folyamatok tekintetében felelősek.
3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).
4. Az 3. pont a)–c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.
5. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy
• a Hivatal illetve a KPI valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;
• az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
• megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Hivatal gazdálkodásával kapcsolatosan;
• a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek;
• a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
6. A FEUVE része a Hivatal illetve a KPI valamennyi szabályzata, utasítása, eljárásrendje.
7. A FEUVE rendszer részeként – a pénzügyminiszter által közzétett útmutató alapján - ki kell alakítani az ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázatkezelés szabályait, a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrendet.
III. ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL
1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma
1.1. Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása (szabályzatok).
1.2. A szövegszerű leírás az összefüggő gazdasági események szöveges megfogalmazását jelenti. A táblázatok illetve folyamatábrák a szövegszerű leírást egészíthetik ki egyértelműbbé és áttekinthetőbbé téve a folyamat szereplői számára a szöveges leírást.
1.3. Törekedni kell a szabályzatok táblázatokkal és folyamatábrákkal történő kiegészítésére. Az intézményi illetve az Alap beszámolási folyamatának ellenőrzési nyomvonalát kötelező táblázatos formában elkészíteni. A mivel a beszámolási tevékenység több szabályzatot is érint, ezért a táblázat elkészítésénél célszerű és szükséges a szabályzatokra való hivatkozás a táblázat egyes rovatain belül.
2. Az ellenőrzési nyomvonal (szabályzatok) jelentősége a működésben
2.1. Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel:
• a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok (típusok) összességét;
• kialakításával a Hivatalra illetve a KPI-re jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkció együttes koordinálására kerül sor;
• az egyes folyamatok valamennyi résztvevője számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,
• megmutatja a Hivatal illetve KPI folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának, a nyújtott szolgáltatások értéknövekedését segíti elő.
2.2. A felelősségi szintek terén:
• az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, ellenőrzési pontok,
• az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős,
• megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.
2.3. A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén:
• a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától,
• az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a költségvetési szerv teljes működését lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.
2.4. A szervezeti működés terén:
• a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő működési kockázat,
• a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését; az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedések kialakulása a működési zavarokhoz vezethet.
3. Az ellenőrzési nyomvonal (szabályzatok) elkészítése
3.1. Az ellenőrzési nyomvonalat a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a Hivatal illetve a KPI tevékenységét jellemző összes folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az egyes, a Hivatal illetve a KPI tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A szabályszerűen vezetett és dokumentált folyamatok megmutatják a művelettel kapcsolatos információkat, a művelet időpontját, a feladat ellátásának módját, az alátámasztó (beérkező és kimenő) dokumentumokat.
3.2. A szervezeti és működési szabályzatban vagy annak mellékletében szabályozni kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító
• feltétel és követelményrendszerét,
• folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá
• a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát.
3.3. A Hivatal és a KPI gazdasági tevékenysége tekintetében az alábbi folyamatokra vonatkozóan kötelező az ellenőrzési nyomvonal elkészítése:
• a tervezés, végrehajtás és beszámolás,
• beszerzések (beruházások, felújítások, belföldi és külföldi kiküldetések, egyéb áru illetve szolgáltatás beszerzések) folyamatai – ideértve a közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzéseket is,
• személyi juttatások (foglalkoztatással kapcsolatos feladatok, rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, megbízásokkal kapcsolatos feladatok személyi előirányzat terhére vagy ún. számlás foglalkoztatás külső foglalkoztatás,
• vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok (beruházáson és felújításon felül) – pl. eszközök hasznosítása, selejtezése
• a költségvetési szerv által végzett tevékenység kifelé történő értékesítése (pl.: EU projektek, szolgáltatásnyújtás).
4. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer
4.1. A táblarendszerben az egyes események, folyamatok leírásakor az alábbi információkat javasolt egységesen feltüntetni:
1. Sorszám
2. Tevékenység/Feladat megnevezése
3. Jogszabályok, belső szabályzatok
4. Előkészítés, koordinálás, végrehajtás (személyek megnevezése)
5. Keletkező dokumentum
6. Felelős/Kötelezettségvállaló
7. Határidő
8. Ellenőrzés, Érvényesítés (személyek megnevezése)
9. Utalványozás, Ellenjegyzés
10. Pénzügyi teljesítés
11. Könyvvezetésben való megjelenés
4.2. Nem minden esemény, folyamat esetében értelmezhető a 4.1. pontban felsorolt valamennyi információ, ezért adott folyamat esetében csak a folyamatra vonatkozó információkat kell feltüntetni.
4.3. A táblarendszerben a belső szabályzatokra, SZMSZ-re való hivatkozást, speciális jogszabályokat fontos feljegyezni, emellett az Áht.-ra és az Ámr.-re is szükséges hivatkozni.
II. KOCKÁZATKEZELÉS
1. A kockázat, kockázatkezelés fogalma, a kockázatkezelés szabályozásának célja
1.1. A kockázat a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. A kockázat lehet:
• egy esemény vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire,
• véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy információ,
• eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata, és
• ellenőrzési kockázat: az ezen hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző illetve fel nem táró folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat.
1.2. A kockázatkezelés célja, hogy a Hivatal illetve a KPI a szervezet célkitűzéseire lényegi befolyással lévő kockázatokra válaszolni tudjon oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, s ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását.
1.3. A kockázatkezelés szabályozásának célja egyrészt a Hivatal illetve a KPI kockázatkezelési eljárásának meghatározása (kockázat azonosítása, mérése, és kezelése) másrészt a kockázatok bekövetkezésének megelőzése.
2. A kockázatkezelés folyamata
2.1. Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása
2.1.1. A kockázatok azonosítása történhet a kockázat közvetlen felismerésével, kockázatvizsgálattal, illetve a kockázati önértékeléssel.
A kockázatvizsgálat keretében egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoport méri fel a szervezet összes tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó kockázatokat.
A kockázati önértékelés során – a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez lényegében két módon történhet: kérdőívek segítségével vagy tapasztalt munkamegbeszélések során.
2.1.2. Általános, a szervezet egészét érintő esetleges kockázatok típusai és folyamatgazdái
KOCKÁZAT |
|
FOLYAMAT- |
FOLYAMAT- |
|---|---|---|---|
KÜLSŐ KOCKÁZATOK |
|||
Gazdasági |
Kamatláb-változások, árfolyam-változások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre. |
Gazdasági főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
Jogi és szabályozási |
A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. |
Jogi és Igazgatási főosztályvezető |
Jogi és Igazgatási osztályvezető |
Politikai |
Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. Egy szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót. |
Általános elnökhelyettes |
Főigazgató |
Elemi csapások |
Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. |
Biztonsági feladatokkal megbízott elnökhelyettes |
Gazdasági Főigazgató-helyettes |
PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK |
|||
Költségvetési |
A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül. |
Gazdasági Főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
Csalás vagy lopás |
Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. |
Gazdasági Főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
Biztosítási |
Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása. |
Gazdasági Főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
Tőke beruházási |
Nem megfelelő beruházási döntések meghozatala. |
Gazdasági Főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
Felelősségvállalási |
A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni. |
Gazdasági Főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK |
|||
Működés-stratégiai |
Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. |
Stratégiai Főosztályvezető |
Szakmailag illetékes Főig. helyettes |
Működési |
Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. |
Általános elnökhelyettes |
Főigazgató |
Információs |
A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. |
Általános elnökhelyettes |
Területileg illetékes Főig. helyettes |
Hírnév |
A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. |
Általános elnökhelyettes |
Titkárság |
Technológiai |
A hatékonyság megtartása érdekében a technológia (eszközök) fejlesztésének/lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését. |
Gazdasági Főosztályvezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
(EU) Projekt |
A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. |
Programfejlesztési és Monitoring Főosztályvezető |
Pályázati Főigazgató-helyettes |
Biztonsági |
A nem megfelelő biztonsági rendszer veszélyezteti az eszközök illetve az adatok védelmét. |
Biztonsági feladatokkal megbízott elnökhelyettes |
Munkavédelmi megbízott |
EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK |
|||
Személyzeti |
A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. |
Általános elnökhelyettes |
Humán menedzser |
Egészség- és munkavédelem |
Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. |
Humánpolitikai vezető |
Gazdasági Főig. helyettes |
2.1.3. A kockázat folyamatgazdáinak feladata, hogy beazonosítsák, felmérjék, értékeljék a szervezet egészét fenyegető kockázatokat és meghatározzák, hogyan reagáljon azokra a kockázatokra a szervezet. Amennyiben a Hivatal vagy a KPI valamely munkatársa olyan információ birtokába jut, amely a Hivatal illetve a KPI tevékenységére nézve kockázatot jelent és annak megoldása a szervezeti egység feladatkörében, illetve a szervezeti egység vezetője hatáskörében nem lehetséges, köteles arról a kockázat folyamatgazdáját értesíteni.
2.1.4. A szervezeti egységek vezetői a szervezeti egység munkatervének elkészítése során elkészítik a területük célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Felmérik, mi jelenthet kockázatot és milyen mértékűt az adott területen, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni.
2.1.5. A kockázati térkép
A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően, az egyes kockázatokat – azok valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatása alapján – térképen kell ábrázolni:
szervezetre gyakorolt hatás |
(Kockázati szint: közepes) |
(Kockázati szint: magas) |
(Kockázati szint: alacsony) |
(Kockázati szint: közepes) |
|
alacsony magas |
|
|
bekövetkezés valószínűsége |
|
2.2. Kockázatok értékelése
Amennyiben lehetőség van rá, törekedni kell a kockázati típusok számszaki értékelésére (pl.: konkrét pénzügyi következmények).
Az értékelés során meg kell határozni a kockázati kategóriák besorolási kereteit is (magas/közepes/alacsony kockázat).
2.3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása
Alacsony kockázati szint esetén válaszintézkedésre nincs szükség. Közepes illetve magas kockázati szint esetén ki kell dolgozni a kockázatkezelési stratégiát (intézkedési terv). Az intézkedési tervben javaslatot kell tenni a szervezet által követendő kockázati reakcióra, annak végrehajtására, a végrehajtásban részvevők személyére.
2.4. Kockázati reakciók
A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet:
• kockázat átadása (biztosítás révén)
• kockázat elviselése (válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt)
• kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése)
• kockázatos tevékenység befejezése
2.5. A kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, meggyőződés a tervezett válaszintézkedések hatékonyságáról, gazdaságosságáról
Amennyiben a felismert kockázat közepes vagy magas kockázati kategóriába esik, a kockázat felméréséről, értékeléséről, javasolt kockázati reakcióról és annak várható hatásáról a vezetői értekezlet tagjait tájékoztatni kell.
Nem szükséges kockázatkezelési stratégiát (intézkedési javaslatot) készíteni és a vezetői értekezlet elé terjeszteni abban az esetben, ha a felmerült kockázat kezelése jogszabály vagy belső szabályzat rendelkezése alapján vezetői hatáskörben végrehajtható.
2.6. Beépítés és felülvizsgálat
Egy adott szervezet, költségvetési szerv céljai hierarchikus rendszert alkotnak. Az egyes szervezeti egységek céljai szorosan kapcsolódnak a szervezet legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetők. A kockázatkezelés a szervezeten belül munkaköréhez, jogköréhez kapcsolódóan minden munkatárs feladata. A kockázatkezelés szempontjából elsődleges tevékenység a megelőzés (a kockázati tényező megjelenésének elkerülése), ezért a kockázatkezelés nem időszakos feladat, hanem a mindennapi tevékenység része.
Minthogy a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdonsága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat. A szervezeti egységek vezetőinek folyamatos feladata és felelőssége, hogy ellenőrizzék a szervezet, szervezeti egység kockázati környezete („profilja”) változott-e vagy sem.
3. A kockázatkezelés alkalmazása
A kockázatkezelés alkalmazásának lényeges eleme megelőzés, a korai figyelmeztető mechanizmusok kialakítása és alkalmazása a meglévő folyamatokon illetve vezetői információs rendszereken belül. A kockázatkezelés a vezetés gyakorlati eszközeként, a tervezés, döntés-előkészítés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető részeként a napi munkavégzés részét képezi. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét.
A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal (szabályzatok) kialakítása. A szabályzatok a folyamatos kockázatelemzési tevékenység alapjául szolgálnak. A kockázatkezelési tapasztalatok alapján szabályzatokat folyamatosan aktualizálni kell.
III. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE
1. Szabálytalanság, szabálytalanság kezelésének fogalma
1.1. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak.
A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat.
1.2. A szabálytalanság alapesetei lehetnek:
• a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)
• a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság)
1.3. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan minden szervezeti egység vezetőjének felelőssége, hogy:
• a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,
• a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan figyelemmel kísérje,
• szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.
1.4. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:
• hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés)
• keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.
1.5. A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) minden szervezeti egység vezetőjének feladata.
2. A szabálytalanságok megelőzése
2.1. A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A költségvetési szervek munkavállalóinak, vezetőinek konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát az SZMSZ, az ügyrendek, felső szabályzatok, munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
2.2. A NKTH illetve a KPI vezetői, munkavállalói felelősek a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért
2.3. A NKTH illetve a KPI az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol FEUVE rendszerének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.
3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben
A szabálytalanságok észlelése a folyamatba FEUVE rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.
3.1.Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) Amennyiben az értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét. A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
3.2. Amennyiben a szabálytalanságot a NKTH elnöke vagy a KPI főigazgatója illetve a szervezeti egységek vezetői észlelik, a feladat-, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kötelesek intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
3.3. Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szerv érintett szervezeti egységének tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, és az intézkedési tervet végre kell hajtania.
3.4. A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a NKTH illetve a KPI intézkedési tervet dolgoz ki, és az intézkedési tervet végrehajtja.
4. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések, eljárások megindítása
4.1. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések végrehajtásáért elsősorban annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, ahol a szabálytalanság felmerült.
4.2. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
4.3. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) a NKTH elnöke illetve a KPI főigazgatója vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.
5. A NKTH illetve KPI vezetőinek feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során:
• nyomon követik az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;
• figyelemmel kísérik az általuk és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;
• a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítják (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása), információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.
6. A NKTH illetve KPI vezetőinek feladatai a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:
• a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodnak;
• nyilvántartják a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;
• a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszik az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII., Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.
A belső ellenőrzés a szabálytalanságokhoz kapcsolódó írásos dokumentumait egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban naprakészen és pontosan vezeti, nyilvántartva a megtett intézkedéseket és az azokhoz kapcsolódó határidőket.
7. Jelentési kötelezettségek
A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie.[Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §.]
A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben számot ad a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. [Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok.]
8. Büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi és felelősségi eljárás
8.1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
8.2. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
8.3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.
8.4. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
IV. EGYÉB
Jogszabályi, szabályozási háttér
❑ az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;
❑ az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;
❑ a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;
❑ a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;
❑ a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;
❑ a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;
❑ a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;
❑ a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;
❑ a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;
❑ a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;
❑ a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
❑ az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
❑ a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 216/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
❑ a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (Alapról szóló törvény),
❑ a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezeléséről és felhasználásáról szóló 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet
❑ NKTH és KPI belső szabályzatai
❑ PM FEUVE útmutató (elérhető: www.pm.gov.hu/ Ellenőrzési rendszer / Folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés (FEUVE)
*
Az utasítást a 13/2008. (III. 14.) GKM utasítás 2. §-a hatályon kívül helyezte 2008. március 15. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás