KÜ BH 2007/167
KÜ BH 2007/167
2007.05.01.
A társasház közös tulajdonában álló gépjármű-beállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be [1997. évi CXLI. tv. 2. §, 26. § (2) bek.].
A 27380/2 hrsz.-ú ingatlanra az elsőfokú földhivatal 2004. január 5-ei keltezésű alapító okirat alapján 2004. május 24-én jegyzett be társasház-alapítást.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, és kijavította az ingatlan címét, továbbá a tulajdonjogot társasház-alapítás és adásvétel jogcímén jegyeztette be, továbbá módosította a 3. számú lakás adatait.
A fellebbezésben érintett gépkocsi-beálló kizárólagos használatára vonatkozóan a határozat indokolásában megállapította, hogy az nem jegyezhető be, mert a társasház közös tulajdoni részéhez tartozik.
A felperes keresetében az alperes határozati indokolásának a gépkocsi-beálló bejegyezhetőségére vonatkozó része hatályon kívül helyezését, és a gépkocsi-beálló kizárólagos használati joga bejegyzésének elrendelését kérte.
A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az alperesi hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9., 10. és 11. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartásba földhasználati, haszonélvezeti jog, és a használat joga is bejegyezhető.
Az alperes perbeli tárgyaláson tett előadására figyelemmel megállapította, hogy amennyiben a bejegyzés akadályát a záradékolt vázrajz hiánya képezte, úgy erre a hiányosságra, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43. §-ára figyelemmel az alperesnek a felperes figyelmét fel kellett volna hívnia; ennek hiányában az alperesi határozat megalapozatlan, ezért annak hatályon kívül helyezése mellett megismételt eljárás szükséges.
Az új eljárásban a Fővárosi Bíróság álláspontja szerint azt kell vizsgálni, hogy a Vhr. szabályai szerint van-e lehetőség a felperes kizárólagos használatába kerülő gépkocsi-beálló ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Amennyiben nem, úgy a határozat indokolásába minden elutasítási indokot – így a záradékolt vázrajz esetleges hiányát is – bele kell foglalni.
A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Előadta, hogy a Ptk. nem engedi a földrészlet és a rajta emelt épület külön-külön történő értékesítését, illetve a társasházakról szóló 2003. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 2. §-a kifejezetten kizárja az albetéti helyiség és a közös tulajdonból hozzá tartozó hányad (pl. telekrészt külön történő átruházását.
Hangsúlyozta, hogy az ingatlannak a társasházi épület alapterületén kívüli része – mint a társasházi közös tulajdonból, a külön tulajdonra eső közös tulajdon – osztatlan közös tulajdonban és közös használatban áll [Ptk. 140. § (1) és (2) bekezdése].
Kifejtette, hogy a közös tulajdon a dolog egészén áll fenn, eszmei hányadrészek arányában, tehát nem jelenti a tulajdonjog megosztottságát. A közös tulajdon tárgyának használatát a tulajdonostársak egymás közötti megállapodásban rendezhetik, akár a bejegyzett tulajdoni hányadtól eltérő módon is, ez azonban önmagában nem eredményezi a bejegyzett tulajdoni hányadok, vagy a használat automatikus módosulását.
Utalt arra, hogy a Ttv. 26. § (2) bekezdése szerint a társasházi közös tulajdon (pl. a be nem épített udvar) használatát a házirendben kell szabályozni. Álláspontja szerint a Ptk. 140. § (1) bekezdése értelmében tehát a tulajdonostársak az udvar meghatározott részeire egymással szemben ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető használati jogot nem alapíthatnak; a használati jog ugyanis a Ptk. 165. §-a értelmében csak más tulajdonában lévő dolgot korlátozhat, a közös tulajdonban lévő ingatlan azonban nem idegen dolog. Hangsúlyozta, hogy a felperes kérelmét mindenképpen el kellett utasítani az Inytv. 39. § (3) bekezdés h) pontja alapján, mert a Vhr. 10-11. §-ában, illetve 65. § (2) bekezdésében meghatározott változási vázrajzot sem csatolta, amely a kérelem nem pótolható hiányossága. A felülvizsgálati kérelem alapos.
A bejegyzés alapjául szolgáló társasházi alapító okirat 3. oldalán a közös tulajdonban maradó vagyontárgyak között sorolja fel I. számmal az 529 m2 nagyságú telket.
A szerződés külön tulajdonba sorolja a 4. oldalon a 3. pont alatt a 3. albetétszámmal megjelölt lakást (kizárólagos tulajdonosa J. E.), és úgy fogalmaz, hogy: ,,továbbá hozzá tartozik az ingatlan udvarán elhelyezkedő 3. jelű felszíni gépkocsi-beálló kizárólagos használata''.
Az elsőfokú földhivatal a társasház bejegyzése iránti kérelmet oly módon teljesítette, hogy kizárólag a tulajdonjog bejegyzéséről rendelkezett, a használati jog bejegyzését nem rendelte el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes e tekintetben az elsőfokú földhivatal határozatát helybenhagyta, és indokolásában kifejtette, hogy a társasház közös tulajdoni részét érintően gépkocsi-beálló használati joga nem jegyezhető be, mert az a tulajdonostársak közös tulajdonát érinti. Utalt továbbá a Vhr. 52. § (1) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében és 54. § (2) bekezdésében foglaltakra.
A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát lényegében azért helyezte hatályon kívül, mert – álláspontja szerint – a perben hivatkozott záradékolt vázrajz hiányára is utalni kellett volna a határozat indokolásában.
A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmében előadottakkal egyetértve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gépkocsi-beálló használati joga az ingatlan-nyilvántartásba záradékolt vázrajz megléte esetén sem lenne bejegyezhető.
A használat joga – a haszonélvezeti joghoz hasonlóan – személyhez kötött dologi jog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot használhatja, korlátozott mértékben.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan mutatott rá arra, hogy a felperes a társasház közös tulajdonában álló ingatlanrészére vonatkozóan kérte használati jog bejegyzését. Az eszmei hányadok szerinti közös tulajdonú ingatlanrészen kialakított gépkocsi-beálló azonban nem minősül más tulajdonában lévő dolognak, ezért a használati jog bejegyzése fogalmilag kizárt.
A Ttv. rendszerében a közös tulajdonon fennálló tulajdoni hányad csak a lakással, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együttesen ruházható át, és terhelhető meg [Ttv. 2. § (2) bekezdése].
A Ttv. 26. § (2) bekezdése egyértelműsíti, hogy a közös tulajdonban lévő területek használatát a társasház-közösség saját hatáskörében házirendben szabályozhatja. A közös tulajdoni illetőségek használatát tehát a társasház határozhatja meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdésében foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalával a felperes keresetét elutasította.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.232/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás