KÜ BH 2007/176
KÜ BH 2007/176
2007.05.01.
A szerződő fél által aláírt okirat későbbi időpontban történő ügyvédi ellenjegyzése akkor szabályszerű, ha az okirat jelen időben tartalmazza az ,,ellenjegyzem'' megjelölést – Ez az ellenjegyzés jelenidejűségének a követelménye (1997. évi CXLI. tv. 32. §; 1998. évi XI. tv. 27. §).
Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával – a felperes és a beavatkozó között 2000. január 4-én létrejött és 2001. január 4-én ellenjegyzett életjáradéki szerződés alapján – a 25120/5/A/3. helyrajzi szám alatt felvett és a II/3. sorszám alatt a felperes tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozóan a tulajdonjogot életjáradék jogcímen a beavatkozó javára bejegyezte, ezzel egyidejűleg a felperes javára holtig tartó haszonélvezeti jogot is bejegyzett az ingatlan-nyilvántartásba.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezett, amelyben kérte a határozat megváltoztatásával az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését arra hivatkozással, hogy G. R. ügyvéd, aki az okiratot szerkesztette és ellenjegyezte, nem az ügyvédi törvény szerint végezte az ellenjegyzést és ezáltal az okirat nem felel meg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. § (2) bekezdés d) pontjának.
Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában az Inytv. 26. §-ának (1) bekezdésére, 29. §-ára hivatkozással megállapította, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a törvényben foglalt bejegyzési feltételeknek mindenben megfelel. Tartalmazza a bejegyzési engedélyt, mely szerint az életjáradékos feltétlen beleegyezését adja, hogy az ingatlanra a kötelezett tulajdonjoga életjáradéki szerződés jogcímén bejegyzésre kerüljön. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben döntést hozó bíróság nem állapította meg a szerződés érvénytelenségét, az ellenjegyzés körülményeinek vizsgálata nem tartozik a földhivatal hatáskörébe.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását és a beavatkozó bejegyzési kérelmének elutasítását.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az Inytv. 8. és 29. §-a alapján ítélete indokolásában megállapította, hogy a szerződés bejegyzésre alkalmas annak ellenére, hogy az ügyvéd egy évvel később ellenjegyezte, mint ahogy a szerződés létrejött, azonban a benyújtás időpontja az ellenjegyzés dátumát követő időpont, így elírásról nem lehet szó. A földhivatal kizárólag azt vizsgálja, hogy az okirat bejegyzésre alkalmas-e, tartalmilag és formailag megfelel-e a jogszabályoknak, az ellenjegyzés körülményeinek vizsgálata nem tartozik a földhivatal hatáskörébe.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy G. R. ügyvéd az életjáradéki szerződést anélkül ellenjegyezte, hogy előzetesen meggyőződött volna a szerződő felek ügyleti akaratáról és az okiratokat az ügyletkötő felek nem az ügyvéd vagy helyettese előtt írták alá. A Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta, hogy az életjáradéki szerződés érvényes. Sérelmezte, hogy az alperes határozatában az eljárás felfüggesztését megszüntette, mert a felfüggesztés alapjául szolgáló peres eljárás a mai napig nem fejeződött be.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet, illetőleg a közigazgatási határozatok az 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27. § (1) bekezdésének b) pontjába, és az Inytv. 32. § (2) bekezdésének d) pontjába, illetve 32. (4) bekezdésébe ütközően jogszabálysértőek, mert az ügyvédi ellenjegyzés nem felel meg a törvény előírásainak, az életjáradéki szerződés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre ezért alkalmatlan. A 2004. január 4-ei keltezésű életjáradék szerződés bejegyzésre azért is alkalmatlan, mert keltezése valótlan.
Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az Inytv. 32. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében a belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el.
Az Inytv. 32. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az ,,ellenjegyzem'' megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.
Az Ütv. 27. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg annak aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján – egyezően a Fővárosi Bírósággal – megállapította, hogy a perbeli szerződés ügyvédi ellenjegyzése mindenben megfelel az Inytv. és az Ütv. idézett rendelkezéseinek, így az alperes törvényes határozatot hozott a beavatkozó tulajdonjogának bejegyzéséről.
Az Ütv. idézett rendelkezése értelmében az ellenjegyzés nem csak akkor szabályszerű, ha a fél az okiratot az ellenjegyző ügyvéd előtt írta alá (ilyenkor az ellenjegyzés egyidejű az aláírással), hanem abban az esetben is, ha a szerződés ellenjegyzése az aláírását követő későbbi időpontban történik meg. Ezen ellenjegyzés érvényességének tehát az a feltétele, hogy a fél a korábbi aláírását az ügyvéd előtt saját kezű aláírásának ismerje el, és jelen időben, az Inytv. rendelkezésének megfelelően – az egyéb feltételek fennállása mellett – tartalmazza az ,,ellenjegyzem'' megjelölést. Így érvényesül az utóbbi esetben az ellenjegyzés jelenidejűségének a követelménye.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakra utalással megjegyzi, hogy a szerződés tartalmi vizsgálata – a szerződő felek ügyleti akarata, a szerződés keltezése (létrejöttének időpontja) – nem tárgya a közigazgatási eljárásnak, illetve a közigazgatási pernek, polgári bíróság hatáskörébe tartozik az erre irányuló eljárás. A perbeli szerződésnek a bejegyzési kérelem elutasítását eredményező olyan tartalmi vagy alaki hiányossága nincs, amely miatt az okirat nyilvánvaló érvénytelensége az Inytv. 51. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megállapítható lenne.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.319/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás