BÜ BH 2007/181
BÜ BH 2007/181
2007.06.01.
I. A közokirat-hamisítás bűntette bármely rendeltetésű közokiratra elkövethető, ha az elkövető közreműködésének következményeként, valamely – jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozóan – olyan valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalására kerül sor, amelyet a közokirat közhitelűen bizonyít.
II. A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat – az ellenkező bizonyításáig – igazolja, ezért ezekre vonatkozóan a közokirat-hamisítás elkövethető [Btk. 274. § (1) bek. c) pont; 1/2004. BJE].
A megyei bíróság a 2005. október 27. napján hozott ítéletével Sz. J. VIII. r. és Sz. A. IX. r. terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és ezért mindkét terheltet 2 év próbára bocsátásra ítélte.
Az ítélőtábla a 2006. március 7. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét Sz. J. VIII. r. és Sz. A. IX. r. terheltek vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a próbára bocsátás tartamát 1 évre mérsékelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A megállapított tényállás lényege a következő:
Sz. J. VIII. r. és Sz. A. IX. r. terheltek 1998. március 16. napjától ügyvezetői és tagjai voltak a b.-i székhelyű S. T. Kft.-nek. A kft. tagjai az üzleti terveket nem tudták megvalósítani, ezért úgy döntöttek, hogy a kft.-t értékesítik.
B. M. I. r. és S. I. IV. r. terheltek vagyontalanok voltak, akik alkalmi munkából éltek.
T. G. ebben az időben cégek közvetítésével foglalkozott. Jutalék ellenében vállalta, hogy a cégre olyan vevőket keres, akik azt papíron nevükre veszik. Az I. r. és a IV. r. terheltek a pénz reményében vállalták T. G. felkérésére, hogy a cég megvételével kapcsolatos okiratokat, szerződéseket aláírják.
T. G. újsághirdetés útján vette fel a kapcsolatot a IX. r. terhelttel. A szerződés feltételeiben és a közreműködői díjban történt megállapodást követően T. G. javaslatára Budapesten, dr. N. V. V. r. terhelt ügyvédi irodájában találkoztak. A szerződéskötés feltételeiről Sz. A. IX. r. terhelt tájékoztatta Sz. J. VIII. r. terheltet.
Az I. r. és a IV. r. terheltek T. G. felkérésére B.-re utaztak, ahol T. G. dr. N. V. V. r. terhelt irodájába irányította őket.
A szerződéskötést megelőzően T. G. már telefonon, illetve faxon közölte dr. N. V.-val a szerződéskötés feltételeit, a szerződő felek adatait, így a szerződések már készen voltak, azokat csak alá kellett írni.
Az 1999. augusztus 19-ei keltezéssel készített színlelt üzletrész adásvételi szerződés és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés, a társasági szerződést módosító okirat, valamint a taggyűlési jegyzőkönyv értelmében a kft. új tagja és ügyvezetője az I. r. terhelt lett, míg S. I. IV. r. terhelt a kft. tagjává vált. A cég székhelyét Sz., N. S. u. 6. szám alá helyezték át, amely cím I. és IV. r. terheltek bejelentett lakcíme volt. Az okiratokat az V. r. terhelt szerkesztette és ellenjegyezte, azokat az I. r., a IV. r. terheltek, mint vevők, valamint a VIII. r. és IX. r. terheltek, mint eladók írták alá.
B. M. és S. I. terheltek valójában üzletrészt nem kívántak vásárolni, vételárat nem fizettek senkinek, a kft. könyvelési anyagát nem vették át. A kft. volt tulajdonosait nem ismerték, velük sem a szerződés megkötését megelőzően, sem a szerződéskötéskor nem tárgyaltak. A céget nem állt szándékukban működtetni, a szerződést valójában T. G. felkérésére írták alá.
Az V. r. terhelt ügyvédi irodájában a már előre elkészített okiratokat elolvasás nélkül aláírták. Dr. N. V. ügyvéddel a közvetítőként eljáró T. G. tárgyalt, a vevők sem az ügyvéddel, sem az eladókkal nem beszéltek.
A VIII. r. és a IX. r. terheltek tisztában voltak azzal, hogy színlelt ügylet létrehozásában vesznek részt, mivel a vevők szándéka nem a cég átvételére, hanem a közvetítő által ígért előny megszerzésére irányult.
Az eladók közvetítői díjat fizettek T. G.-nak.
A fenti módon készült, valótlan adatokat tartalmazó okiratok alapján a Cs. Bíróság, mint cégbíróság a változások bejegyzését az 1999. október 14. napján kelt végzésével rendelte el.
A színlelt adásvételi szerződés alapján létrejött tulajdonváltozások és ezekből következő társasági szerződésmódosítások, mint valótlan tények a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerültek.
A VIII. r. és a IX. r. terheltek szándékos magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a cégnyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre.
A jogerős ügydöntő határozat ellen a VIII. r. és a IX. r. terheltek meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
Álláspontja szerint a cégjegyzék adatai, valamint a cégbírósági végzés ún. rendelkező közokiratnak minősülnek. Az 1/2004. számú büntető jogegységi határozat alapján az intellektuális közokirat-hamisítás azokra az adatokra nézve követhető el, amelyek valóságát a rendelkező közokirat is bizonyítja.
Az adott esetben a cégnyilvántartás nem a bejegyzés alapjául szolgáló szerződési akarat valóságát, hanem azt tanúsítja, hogy a megadott személy aláírásával ellátva a külvilág felé a cég új tulajdonosaként lépett fel. Ezért a terheltek terhére a közokirat-hamisítás törvényi tényállása nem valósult meg, az elkövetési tárgy, a hamis tartalmú közokirat nem jött létre.
Sérelmezte, hogy az alapeljárás során is előterjesztett anyagi jogi érvelését mind az első-, mind a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, anélkül, hogy a hivatkozott jogegységi határozattal ellentétes tartalmú döntését megindokolta volna.
Arra is hivatkozott, hogy a szerződő felek tényleges akarata az okiratban meghatározott jogügylet megkötésére irányult, a terheltek az eljárás során nem tudtak, és nem is kellett tudniuk arról, hogy a vevőket milyen szándék vezette. A terheltek az ügyvédi ellenjegyzésben bízva jóhiszeműen kötötték meg a megállapodást. Esetükben érvénytelenséget eredményező színlelt szerződésről nem lehetett szó.
A Legfőbb Ügyészség átiratában – és az ügyész a nyilvános ülésen is – a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Álláspontja szerint a cégjegyzék, mint közokirat hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok és tények fennállását és azok változásait. A cégjegyzék a közokiratok természetével bír, a bejegyzett adatokat ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A Be. 423. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, annak támadására nincs lehetőség.
A terheltek jóhiszeműségére, a jogügylet valós tartalmára hivatkozás ellentétes a megállapított tényekkel.
Az irányadó tényálláshoz képest nem sértettek anyagi jogszabályt az eljáró bíróságok, amikor a terheltek bűnösségét közokirat-hamisítás bűntettében megállapították.
A terheltek terhére rótt, a Btk. 274. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét az követi el, aki valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adat, tény, vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában működik közre.
A közokiratok rendeltetésüket tekintve lehetnek ún. bizonyító közokiratok és rendelkező közokiratok. Az idézett törvényi tényállás szövegéből nem következik semmilyen megszorítás arra nézve, hogy ennek a bűncselekménynek a rendeltetését tekintve milyen – rendelkező vagy csak bizonyító – közokirat lehet az elkövetés tárgya.
Egységes az ítélkezési gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a bizonyító közokirat az intellektuális közokirat-hamisítás tárgya lehet.
Az intellektuális közokirat-hamisítás elkövetése azonban fogalmilag a rendelkező közokiratokra nézve sem kizárt.
A felülvizsgálati indítványban is hivatkozott 1/2004. számú büntető jogegységi határozat szerint a Btk. 274. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott (ún. intellektuális) közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgya lehet minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. A jogegységi határozatban kifejtettek szerint az intellektuális közokirat-hamisítás szempontjából a rendelkező és a bizonyító közokiratok megkülönböztetésének önmagában nincs ügydöntő jelentősége. Ez a bűncselekmény bármely rendeltetésű közokiratra nézve elkövethető, amennyiben az elkövetői közreműködés következményeként valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozóan olyan valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalására kerül sor, amelyet a közokirat közhitelűen bizonyít.
A cégjegyzék a céget, a cégre vonatkozó adatokat tartja nyilván. A cégnyilvántartás alapvető funkciója, hogy a cégek legfontosabb adatai, illetve azok változásai, a forgalom biztonsága, a hitelezők védelme érdekében nyilvánosak, megismerhetők és bárki számára hozzáférhetők legyenek. A cégnyilvántartás közokirat, amely bizonyítja a piaci szereplők közhiteles adatokkal történő tájékoztatását, hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, bejegyzett jogok és tények fennállását, azok változásait.
A közhiteles cégnyilvántartásnak, különösen a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetője személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat teljes bizonyító erővel – az ellenkezője bizonyításáig – igazolja. Ezekre az adatokra nézve tehát a közokirat-hamisítás elkövethető.
Az irányadó tényállás szerint a terheltek a cégük névleges értékesítésével kapcsolatban valótlan tartalmú magánokirat készítésében vettek részt. A terheltek tisztában voltak azzal, hogy színlelt adásvételi szerződést kötöttek, hogy a vevőként szereplő személyeknek nem volt szándékában a cég megvétele, tényleges működtetése, nem akartak a cég ügyvezetőjévé, tagjává válni, vételárat sem fizettek, a cég iratait nem vették át, a terheltekkel nem tárgyaltak, nem is találkoztak, az aláírásra a közvetítő által ígért előnyért vállalkoztak.
A valótlan tartalmú okiratok alapján létrejött tulajdon- és személyi változások, mint valótlan adatok, a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerültek. A terheltek megtévesztő közreműködése folytán jogi jelentőséggel bíró valótlan adat, tény került a közhiteles cégnyilvántartásba. A felhasznált okirat nem alakilag, hanem tartalmilag volt hamis. A cégbejegyzés nem a színlelt adásvételi szerződésben szereplő személyek adatainak valós vagy valótlan volta miatt, hanem azért hamis, mert a jogügylet – amelyen a cégbejegyzés alapult – tartalmilag volt valótlan.
A terheltek bűnösségének megállapítása tehát az anyagi jogszabályoknak megfelel, és összhangban áll a hivatkozott jogegységi határozatban adott iránymutatással, a cselekmények jogi minősítése is törvényes.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 426. § alapján a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Bfv. III. 846/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás