19/2007. (K.V. Ért. 12.) KvVM utasítás
19/2007. (K.V. Ért. 12.) KvVM utasítás
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési szabályzatáról*
1. § A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési szabályzatát az utasítás mellékleteként kiadom.
2. § (1) Ez az utasítás a kiadmányozás napján* lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a közbeszerzések, a központosított közbeszerzések és a szabadkézi vétellel történő beszerzések végrehajtásáról szóló 6/2001. közigazgatási államtitkári intézkedés, valamint az azt módosító 4/2003. és 8/2004. közigazgatási államtitkári intézkedés hatályát veszti.
Dr. Fodor Gábor s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 19/2007. (K.V. Ért. 12.) KvVM utasításhoz
1. § A szabályzat hatálya a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SzMSz) szóló KvVM utasítás VII. fejezet 19. § szerinti szervezeti egységek (a továbbiakban: KvVM szervezeti egysége) áru-, gép- és egyéb eszközbeszerzéseire, építési és technológiai, szerelési vonzatú fejlesztéseire, egyéb beruházásaira, építési, szolgáltatási koncesszióira és szolgáltatásai megrendelésére terjed ki.
2. § (1) A KvVM a Kbt. végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: Miniszter) irányításával a szakállamtitkárok felügyelete mellett – a Beruházási osztály (a továbbiakban: Bo) koordinációjában – a szakmai főosztályok, azokon belül az ajánlatkérő szervezeti egységek, illetve a Költségvetési, beruházási főosztály (a továbbiakban: Kbf) szervezetébe tartozó Bo végzi.
(2) Indokolt esetben – az államtitkár, kabinetfőnök, illetékes szakállamtitkár döntése alapján – közbeszerzési eljárás lefolytatásával külső cég is megbízható, amelyet a Bo közbeszerzési eljárás keretében választ ki a közbeszerzés kapcsán érintett szervezeti egység bevonásával.
(3) A KvVM közbeszerzési eljárásaiban a közbeszerzési tanácsadó foglalkoztatására, feladataira a Kbt. 9. § az irányadó.
(4) A Kbt. negyedik rész 44. Cím alatti egyszerű közbeszerzési eljárás (Kbt. 299. §) lefolytatásával külső céget megbízni nem lehet, azok lefolytatását kizárólag a KvVM szervezeti egységei végezhetik el a Bo koordinációjában.
(5) A közbeszerzés szakmai előkészítését a KvVM szervezeti egységei önállóan végzik.
(6) A KvVM közbeszerzéseinek ellenőrzését kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési terv alapján az Ellenőrzési főosztály (a továbbiakban: Ef) végzi.
(7) Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások előkészítését, az ajánlattételi dokumentáció összeállítását, a kiegészítő tájékoztatások megküldését, az ajánlatok bontását, tárgyalások lefolytatását, ajánlatok elbírálását és értékelését, döntési javaslat elkészítését, az eljárás eredményének kihirdetését, egyéb tájékoztatások megadását, adott esetben az ajánlattal kapcsolatos felvilágosító kérdések, indoklások stb. bekérését a bírálóbizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi.
(8) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a KvVM-mel szemben kezdeményezett jogorvoslati eljárásaiban a jogi képviseletet a Közigazgatási, és jogi főosztály (Kjf.), illetve államtitkári, kabinetfőnöki, szakállamtitkári döntés alapján külső jogi képviselő látja el.
Értelmező rendelkezések
3. § A szabályzat alkalmazásában:
a) szakmai főosztályok vezetői: titkárságvezetők, főosztályvezetők;
b) ajánlatkérő szervezeti egység: a beszerzési, közbeszerzési eljárásokat kezdeményező szakmai egységek [17/2006 (MK 94.) KvVM utasítás VII. Fejezet 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerint];
c) teljes körű közbeszerzés: a nyílt, meghívásos, tárgyalásos, egyszerűsített közbeszerzési eljárások, vagy a versenypárbeszéd melyek értékhatára eléri a nemzeti értékhatárok alsó határát;
d) döntéshozó: államtitkár, kabinetfőnök, illetékes szakállamtitkár, illetve az államtitkár, a kabinetfőnök, vagy a szakállamtitkár által írásban kijelölt – irányítása alá tartozó – szakmai főosztályvezető;
e) kötelezettségvállaló: kabinetfőnök, illetékes szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök, vagy a szakállamtitkár által írásban kijelölt – irányítása alá tartozó – szakmai főosztályvezető;
f) pénzügyi ellenjegyző: környezetgazdasági szakállamtitkár, illetve az általa írásban kijelölt személy a Gazdálkodási szabályzatban megfogalmazottakkal összhangban;
g) közbeszerző: teljes körű közbeszerzési eljárás esetén a Bo, illetve azon belül a feladat ellátásával megbízott munkatárs (hivatalos közbeszerzési tanácsadó);
egyszerű közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő szervezeti egység, illetve azon belül a feladat ellátásával megbízott munkatárs;
h) ajánlati, ajánlattételi dokumentáció: általános információk az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban, közbeszerzési műszaki leírás (Kbt. 4. § 15. p), részletes szerződési feltételek, vagy a szerződéstervezet, egyéb információk a közbeszerzési eljárással kapcsolatban.
II.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK, AZOK DOKUMENTÁLÁSA, ÉRTÉKHATÁROK SZERINTI FELOSZTÁSA
4. § A közbeszerzési eljárások cselekményeinek dokumentálása (Kbt. 7. §) teljeskörű közbeszerzési eljárások esetén a Bo, egyszerű közbeszerzési eljárások esetén az ajánlatkérő szervezeti egység feladata.
5. § (1) A közbeszerzés eljárás a Kbt. szerint nyílt, meghívásos, tárgyalásos vagy versenypárbeszéd, egyszerűsített, keretmegállapodásos és egyszerű eljárás lehet. Az egyes eljárásokra a Kbt. eltérő szabályozást ír elő. Főszabályként a nyílt eljárást kell alkalmazni. Tárgyalásos eljárásra, versenypárbeszédre akkor kerülhet sor, ha azt a Kbt. megengedi és annak megalapozottságát az ajánlatkérő szakterület megfelelően indokolni tudja.
(2) A közbeszerzési eljárás során – függetlenül attól, hogy a tényleges megvalósítás hány ütemből áll és milyen időtartamot ölel fel – nem lehet áttérni az egyik eljárási fajtáról a másikra.
(3) A meghívásos és tárgyalásos eljárás során indokolt esetben gyorsított eljárás alkalmazható.
(4) Egyszerűsített eljárás alkalmazható a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetében.
(5) Egyszerű eljárás alkalmazható abban az esetben, ha a beszerzés értéke nem éri el mindenkori nemzeti értékhatárt. Egyszerű közbeszerzési eljárások megindítása a Kbt. 299. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján történhet. Az eljárás lehet tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli.
(6) A közbeszerzések értékhatár szerinti felosztása:
a) közbeszerzési értékhatárok (nettó) tekintetében háromféle értékhatárt kell megkülönböztetni, az ún. Közösségi, a nemzeti és az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait; az egyes értékhatárokhoz eltérő eljárási rendek tartoznak;
b) a Közösségi értékhatárok alsó határát a Kbt. 30–32. §-a határozza meg;
c) a nemzeti értékhatárok alsó határát az éves költségvetési törvény határozza meg. (A tárgyévre vonatkozó közbeszerzési értékhatárok, más egyéb közbeszerzéssel kapcsolatos információ mellett a Közbeszerzések Tanácsának www.kozbeszerzes.hu honlapján megtekinthetők, illetve onnan letölthetők.)
(7) A Kbt. három közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó három – egymástól nem teljes mértékben eltérő – eljárási rendszert különböztet meg:
a) a Közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket (Kbt. 21–239. §);
b) a nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzéseket (Kbt. 240–291. §);
c) a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzéseket (ún. egyszerű közbeszerzési eljárás Kbt. 292–302. §).
III.
AZ ÉVES ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERV ELŐZETES
TÁJÉKOZTATÁS, AZ ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGZÉS
6. § (1) A közbeszerzések, beszerzések, és a közbeszerzési eljárások tervezésével és előkészítésével kapcsolatos feladatok:
a) az éves összesített közbeszerzési terv [Kbt. 5. § (1) bek.] elkészítéséhez a beszerzésekben érintett szakmai főosztályvezetők – a KvVM éves jóváhagyott költségvetésében szereplő (pénzügyi forrással rendelkező) – beszerzésekre vonatkozó adatokat lehetőség szerint március 31-éig, de legkésőbb a tárgyév április 15-ig a Bo részére kötelesek szolgáltatni;
b) a szakmai főosztályvezetők az adatszolgáltatásban fel kell, hogy tüntessék az egyszerű közbeszerzési eljárások alsó értékhatárát el nem érő értékű tárgyévre tervezett beszerzéseiket is azzal, hogy szakterületükön indoklási kötelezettségük van a Kbt. 40. §-a szerinti egybeszámítás mellőzése tekintetében;
c) az éves összesített közbeszerzési tervet – a szakmai főosztályvezetők adatszolgáltatása alapján – lehetőség szerint április 15-éig legkésőbb a tárgyév május 5-ig a Bo-nak kell elkészítenie;
d) az összesített közbeszerzési tervet (1. számú melléklet) a környezetgazdasági szakállamtitkár javaslata alapján a Miniszter hagyja jóvá;
e) az ajánlatkérő szervezeti egység az összesített közbeszerzési terv elkészítése előtt is indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a később készülő tervben megfelelően szerepeltetni kell;
f) az összesített közbeszerzési tervben feltüntetett beszerzések tájékoztató jellegűek, megvalósításuk nem kötelező. A közbeszerzési terv – írásban indokolva – módosítható. A közbeszerzési terv módosítását a szakmai főosztályok vezetőinek kell kezdeményezni;
g) a közbeszerzési terv nyilvános, melyet a tárgyév május 15-ét követően a Bo-nak kell a KvVM honlapján közzététetnie – a Sajtó osztály közreműködésével – és a (KSzF) központosított közbeszerzési portálján elektronikusan rögzíteni.
h) a közbeszerzési terv módosítását a szakmai főosztályok vezetőinek minden tárgynegyedévet követő első hónap (július, október, január) 5. napjáig kell a Bo-nál kezdeményezniük.
A jóváhagyott módosított közbeszerzési tervet a Bo köteles nyilvánossá tenni és a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSzF) portálján elektronikusan rögzíteni;
(2) Az előzetes tájékoztatással kapcsolatos feladatok:
a) a Bo a költségvetési év kezdetét követően a KvVM közbeszerzéseiről a Kbt. 42. §, 43. § szerint előzetes összesített tájékoztatót készíthet ajánlatkérő szervezeti egységek igénye, illetve adatszolgáltatása alapján a szakmai főosztályok vezetőinek egyetértésével;
b) az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
(3) Az éves statisztikai összegzéssel kapcsolatos feladatok:
a) a Bo a KvVM éves beszerzéseiről a Kbt. 16. § alapján éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie a Közbeszerzések Tanácsának;
b) az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása – az előző naptári évben kezdeményezett közbeszerzésekről – az érintett szervezeti egységek feladata, melyeket összesítve a szakmai főosztályok vezetői küldenek meg a Bo részére.
IV.
FELADATOK ÉS FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
7. § (1) A közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során
a) a Miniszter feladata a közbeszerzési terv, illetve. a módosított közbeszerzési terv jóváhagyása;
b) a környezetgazdasági szakállamtitkár feladata:
ba) az összesített közbeszerzési terv elfogadására, és a közbeszerzési terv módosítására vonatkozó, javaslat megtétele,
bb) kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése;
c) a döntéshozó feladata:
ca) a Bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve felkérése,
cb) a közbeszerzési eljárás felelőségi rendjének meghatározása,
cc) döntés meghozatala:
1. a kizárásról,
2. az ajánlat érvénytelenségéről,
3. az eljárás eredményességéről, illetve eredménytelenségéről,
4. az eljárás nyerteséről,
5. adott esetben a nyertest követő ajánlattevőről,
6. adott esetben arról, hogy jogorvoslati eljárás keretében ki biztosítja a KvVM jogi képviseletét,
cf) a szakterületét érintő szerződések megkötése, a szerződések esetleges módosítása.
d) a költségvetési és beruházási főosztály vezetőjének feladata az éves statisztikai összegzés megküldése – a Közbeszerzések Tanácsa részére – a tárgyévet követő május 31-éig;
e) a szakmai főosztályok vezetőinek feladata:
ea) közbeszerzési terv elkészítéséhez szükséges – a szervezeti egységek igényei alapján összesített – a szakterületét érintő adatok szolgáltatása és azok megküldése legkésőbb tárgyév április 15-ig a Bo részére,
eb) közbeszerzési terv módosításához szükséges – a szervezeti egységek javaslata alapján – a szakterületet érintő adatok szolgáltatása,
ec) kiemelten: éves statisztikai összegzés elkészítéséhez – szervezeti egységei által kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról összesítve – a szükséges adatok megküldése a BO részére az előző évben kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról a tárgyévet követő április 30-áig,
ed) független hivatalos közbeszerzési tanácsadó felkérése, megbízása,
ef) speciális ismereteket igénylő közbeszerzési eljárások esetén külső szakértő(k) megbízása,
eg) építési beruházások esetén műszaki ellenőr(ök) megbízása,
eh) a Bizottság elnökének és tagjainak kijelölése, illetve felkérése egyszerű közbeszerzési eljárások estén,
ei) átruházott döntési jogkör gyakorlása esetén az eljárás felelősségi rendjének meghatározása,
ej) átruházott döntési jogkör gyakorlása esetén döntés meghozatala,
ek) átruházott jogkör gyakorlása esetén a szakterületét érintő szerződések megkötése, a szerződések esetleges módosítása összhangban a Gazdálkodási szabályzattal;
f) ajánlatkérő szervezeti egység feladata:
fa) összesített közbeszerzési terv elkészítéséhez, illetve módosításához szükséges adatok előzetes szolgáltatása,
fb) kiemelten: az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez szükséges adatok előzetes szolgáltatása – az előző évben kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról,
fc) előzetes összesített tájékoztató elkészítéséhez szükséges adatok szolgáltatása adott esetben,
fd) összesített közbeszerzési tervben szereplő eljárások megindítása,
1. kezdeményező irat megküldése,
2. a Kbt. 40. § szerinti egybeszámítási kötelezettség betartása,
3. az eljárás fajtájának előzetes kiválasztása,
4. a beszerzés pontos megjelölése, környezetvédelmi, szakmai szempontból lényeges ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi feltételek meghatározása,
5. a szakmai program, a dokumentáció, a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződés, illetve a részletes szerződési feltételek tartalmának megfogalmazása,
6. előzetes javaslat megtétele, a Bizottságban részt vevőkre vonatkozóan,
fe) az eljárás felelősségi rendjének előterjesztése (egyszerű eljárások esetén),
ff) a külső szakértő, független közbeszerzési tanácsadó, műszaki ellenőr igénybevételére vonatkozó javaslat megtétele,
fg) kötelezően közzétételre kerülő – Bo által Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztő Bizottsága részére megküldendő – ajánlati, részvételi ajánlattételi felhívások észrevételezése,
fh) Kbt. 299. § (1) bekezdés szerinti egyszerű közbeszerzési eljárások esetén
1. az ajánlattételi felhívások megfogalmazása, ajánlattételi felhívás(ok) Bo részére való megküldése,
2. a dokumentáció ellenértéke befizetésének ellenőrzése abban az esetben, ha az nem térítésmentes az ajánlattevők részére,
3. az ajánlattétellel, vagy a dokumentációval (amennyiben készült) kapcsolatos tájékoztatás átadása az ajánlatkérők részére átvételi elismervény ellenében,
4. a dokumentáció (amennyiben készült) megküldése a Kbt. 54. §. (4) bekezdése alapján,
5. a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok betartása,
6. a benyújtásra kerülő ajánlatok személyes átvétele, azokról átvételi elismervények kiadása, illetve postai úton beérkezett ajánlatok átvétele a KvVM-hez benyújtott beadványokat érkeztető szervezeti egység – az ajánlattételi határidő lejárta előtt,
fi) a kiegészítő tájékoztatások szakmai tartalmának megfogalmazása,
fj) konzultációkon (amennyiben sor kerül ilyenre) való részvétel,
fk) konzultációk alkalmával felmerült szakmai kérdések megválaszolása,
fl) az eljárásokban való részvétel biztosítása,
fm) a beérkezett ajánlatok bontási helyének biztosítása,
fn) adott esetben az eljárás egyes cselekményeihez közjegyző jelenlétének biztosítása,
fo) a Bizottság üléseinek lefolytatásához helyiség biztosítása,
fp) az eljárások során benyújtott és keletkezett iratok tárolása, illetve irattározása az Iratkezelési szabályzatban, illetve a jelen szabályzatban meghatározottak szerint,
fr) a szerződés megkötésének előkészítése,
fs) a szerződés teljesítésének ellenőrzése a szerződő fél teljesítésének igazolása a Kbt. 305. § (1) bek. alapján,
ft) az esetleges szerződés módosítás szakmai indoklása,
fu) a szerződésmódosítás előkészítése, annak előterjesztése,
fv) a szerződés megkötésére, illetve a szerződésmódosításra vonatkozó adatszolgáltatás – hirdetmény közzététele, illetve a KvVM honlapján való megjelenítés érekében – megküldése a Bo részére a szerződés megkötését, illetve szerződés módosítását követően azonnal, kivéve a Kbt. 299. § (1) bek b) pontja alapján kezdeményezett eljárások esetén,
fw) a szerződés teljesítésére, részteljesítésére vonatkozó adatszolgáltatás megküldése a Bo részére a részteljesítés fordulónapját, illetve a teljesítést követően azonnal,
fx) iratok összeállítása a Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntőbizottság, az illetékes ellenőrző szervek, valamint a KvVM belső ellenőrzését végzők részére a Bo koordinációjában,
fy) aktív részvétel, illetve szakmai segítség nyújtása – az esetleges jogorvoslati eljárásokban – a KvVM jogi képviseletét ellátók részére;
g) a Beruházási osztály (Bo) feladata:
ga) az összesített közbeszerzési terv elkészítése, annak előterjesztése, legkésőbb a tárgyév május 5-ig,
gb) a jóváhagyott összesített közbeszerzési terv nyilvánossá tétele legkésőbb a tárgyév május 15-ig,
gc) összesített közbeszerzési terv esetleges módosítása – a szakmai főosztályok vezetőinek adatszolgáltatása alapján – előterjesztése, nyilvánossá tétele, a módosítást követő öt (5) napon belüli megküldése a központi beszerző szervezet részére,
gcs) a közbeszerzési terv Kbt. 5. § szerinti megőrzése,
gd) éves statisztikai összegzés elkészítése, a tárgyévet követő május 25-éig,
gdz) előzetes összesített tájékoztató elkészítése, közzététele az ajánlatkérő szervezeti egységek esetleges igénye alapján,
ge) közbeszerzési eljárások nyilvántartásba vétele a kezdeményező irat alapján,
gf) segítségnyújtás az ajánlatkérő szervezeti egység részére az eljárás fajtájának kiválasztása terén,
gg) a Kbt. 40. § szerinti egybeszámítási kötelezettség betartásának ellenőrzése,
gh) a beszerzés megjelölésének, a szakmai szempontok alapján meghatározott ajánlati, részvételi, ajánlattételi feltételek vizsgálata a Kbt. tükrében,
gi) a Bizottság és elnökének, valamint tagjainak kiválasztására vonatkozó javaslat megtétele teljes körű eljárások esetén,
gj) az eljárás felelőségi rendjének előterjesztése teljes körű eljárások esetén,
gk) Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárások esetén az ajánlattételi felhívások ellenőrzése a Kbt. tükrében, az ajánlattételi felhívások ellenjegyzése,
gl) kötelezően közzétételre kerülő ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások megküldése a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztő Bizottsága részére,
gm) átutalás kezdeményezése – a Pénzügyi osztály felé – a hirdetmények közzétételi díjára vonatkozóan,
gn) a kötelezően közzétételre kerülő hirdetmények esetleges hiánypótlásának kezelése,
go) a szakmai program, a dokumentáció, a közbeszerzési műszaki leírás és a szerződés, illetve a részletes szerződési feltételek tartalmának ellenőrzése a Kbt. tükrében,
gö) teljes körű közbeszerzési eljárások esetében a dokumentáció:
1. ellenértéke befizetésének ellenőrzése abban az esetben, ha az nem térítésmentes az ajánlattevők részére,
2. átadása az ajánlatkérők részére átvételi elismervény ellenében,
3. megküldése a Kbt. 54. § (4) bekezdése alapján,
gp) a kiegészítő tájékoztatások szakmai tartalmának ellenőrzése a Kbt. tükrében,
gq) konzultációkon (amennyiben sor kerül ilyenre) való részvétel,
gr) konzultációk alkalmával felmerült kérdések megválaszolásának vizsgálata a Kbt. tükrében,
gs) teljes körű közbeszerzési eljárások esetén a benyújtásra kerülő ajánlatok személyes átvétele, azokról átvételi elismervények kiadása, postai úton beérkezett ajánlatok átvétele a KvVM-hez benyújtott beadványokat érkeztető szervezeti egységtől az ajánlati, részvételi határidő lejárta előtt,
gsz) az eljárások során a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok betartása,
gt) az eljárások során benyújtott és keletkezett iratok egy másolati példányának megőrzése,
gty) az eljárás eredményével, a szerződés megkötésével kapcsolatos hirdetmények megküldése – az ajánlatkérő szervezeti egység adatszolgáltatását követően – a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Értesítő Szerkesztő Bizottsága és KvVM Sajtó osztálya részére,
gu) az eljárásban való aktív részvétel biztosítása, folyamatos közbeszerzési szakmai segítségnyújtás az ajánlatkérő szervezeti egységek részére,
gü) az esetleges szerződésmódosítás szakmai indokolásának vizsgálata a Kbt. tükrében,
gx) a szerződés esetleges módosításával, teljesítésével, részteljesítésével kapcsolatos hirdetmények megküldése – az ajánlatkérő szervezeti egység adatszolgáltatását követően – a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztő Bizottsága és a KvVM Sajtó osztálya részére,
gy) szükség szerinti kapcsolattartás a Közbeszerzések Tanácsa Döntőbizottságával,
gv) segítségnyújtás az ajánlatkérő szervezeti egységeknek a közbeszerzési eljárások iratanyagainak összeállításában a Közbeszerzések Tanácsa, a Közbeszerzési Döntőbizottság, az illetékes ellenőrző szervek, valamint a KvVM belső ellenőrzését végzők igénye alapján,
gw) az aktív részvétel és szakmai segítségnyújtás – az esetleges jogorvoslati eljárásokban – a KvVM jogi képviseletét ellátók részére,
gz) tájékoztatás adása a Kbt. 63. § (8) bek. alapján más ajánlatkérők részére;
gzs) a KvVM nevében vagy megbízásából az ágazatot érintő Nemzeti Park Igazgatóságok, Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Fejlesztési Igazgatóság által lefolytatott közbeszerzési eljárásaihoz bírálóbizottsági tag biztosítása, illetőleg Nemzeti Park Igazgatóságok, Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Fejlesztési Igazgatóság által kezdeményezett közbeszerzési eljárások lefolytatatásának terv szerinti ellenőrzése;
h) a Fejezeti költségvetési osztály feladata (Fko): a pénzügyi fedezet meglétének igazolása;
i) a Pénzügyi és számviteli osztály, feladata (Po):
ia) a hirdetmények közzétételi díjának soron kívüli átutalása,
ib) számla kiállítása és kiküldése az ajánlattevők részére abban az esetben, ha a dokumentáció ellenszolgáltatás fejében került kiadásra,
ic) a dokumentáció ellenértének visszafizetése a Kbt. 54. § (5) bekezdése alapján,
id) az esetleges ajánlati biztosíték kezelése a Kbt. 59. § (1)–(6) bekezdése alapján,
ie) a sikeres közbeszerzési eljárást követően a feladat (a szerződés teljesítéséhez) megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása,
if) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések ellenértékének – a teljesítésigazolás mellékletével benyújtott számla alapján – Kbt. szerinti teljesítése (kifizetése),
ig) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések pénzügyi teljesítésének, részteljesítésének megtörténtéről értesítés megküldése a Bo részére;
j) A Sajtó osztály feladata:
ja) a KvVM éves összesített közbeszerzési tervének, illetve módosított éves összesített közbeszerzési tervének a KvVM honlapján való láthatóvá tétele a Bo vezetőjének igénye esetén,
jb) a KvVM egyes közbeszerzési eljárásainak ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásainak és egyéb kapcsolódó iratok (dokumentáció) közzététele az ajánlatkérő szervezeti egységek vezetői igénye esetén,
jc) a Kbt. 99. § (4) bekezdésében, 304. § (3); (5) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében meghatározott iratok KvVM honlapján való láthatóvá tétele a Bo adatszolgáltatása alapján;
k) az Ellenőrzési főosztály (Ef) feladata: a lezárt (nem folyamatban lévő) közbeszerzési eljárások ellenőrzése jóváhagyott kockázatelemzésen alapuló éves ellenőrzési terv alapján;
l) a Közigazgatási és jogi főosztály (Kjf) feladata:
la) a nyertes ajánlattevőkkel kötendő szerződés jogi felülvizsgálatáról való,
lb) a KvVM jogi képviseletének ellátásáról, a Bo és az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének bevonásával történő
gondoskodás;
m) a KvVM-hez benyújtott beadványokat érkeztető szervezeti egység feladata a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos iratok ajánlatok, részvételi jelentkezések érkeztetése, címzettekhez való azonnali továbbítása;
n) az Irattár feladata a közbeszerzési eljárások során – az ajánlatkérő szervezeti egység által összeállított – keletkezett iratok kezelése a Kbt. 7. § (2) bek. megfelelően;
o) a Bo vezetőjének feladata a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások vezetői szintű ellenőrzése;
p) a közbeszerzési eljárásban nem érintett szervezeti egység vezetőjének feladata megkeresés esetén Bizottsági tag kijelölése;
q) a közbeszerző feladata a közbeszerzési eljárás során az eljárással kapcsolatos iratok megszerkesztése, keletkezett iratok tárolása, rendszerezése, az eljárás időtartama alatt;
r) a közbeszerzési tanácsadó feladata:
ra) a közbeszerzési eljárás során az eljárással kapcsolatban megszerkesztett iratok áttekintése a Kbt. alapján,
rb) részvétel a felhívás és a dokumentáció elkészítésében,
rc) javaslat megtétele az egyes iratok tartalmára vonatkozóan a Kbt. tükrében, az esetleges törvénysértések elkerülése érdekében,
rc) teljes körű közbeszerzési eljárások esetén az iratok megszerkesztése, keletkezett iratok tárolása, rendszerezése az eljárás időtartama alatt;
s) a Bizottság feladata:
sa) az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások előkészítése,
sb) az ajánlati, részvételi, adott esetben az ajánlattételi dokumentáció összeállítása,
sc) Kbt. 299. § (1) bek. b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárások esetén ajánlattételi felhívás(ok) és a dokumentáció (amennyiben készült), illetve a feladatlap (közbeszerzési műszaki leírás) megküldése az ajánlattevők részére,
sd) a kiegészítő tájékoztatások megküldése,
se) a benyújtott ajánlatok bontása,
sf) tárgyalásos eljárások esetén a tárgyalások lefolytatása,
sg) hiánypótlási felhívások szükség szerinti elkészítése és kiküldése,
sh) ajánlatok elbírálása és értékelése,
si) döntési javaslat, illetve bírálati jkv. készítése a döntéshozó részére,
sj) az eljárás eredményének kihirdetése,
sk) egyéb tájékoztatások megadása, adott esetben tisztázó kérdések, indoklások stb. kiküldése.
(2) A közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzésben közreműködő a közreműködés mértékéig felelős.
(3) A Bizottság elnöke egy személyben felelős a tárgyi közbeszerzési eljárás lebonyolításának törvényességéért, a Kbt., az ahhoz kapcsolódó jogszabályok és a jelen beszerzési szabályzatban rögzített rendelkezések az összeférhetetlenségi szabályok betartásáért.
(4) A bírálat szakmai szempontból történő helytállóságáért, a döntési javaslat kidolgozásáért a kijelölt Bizottság tagjai és elnöke testületileg felelős.
(5) A döntéshozó a közbeszerzési eljárások során döntéshozói minőségében, a meghozott döntés Kbt. szerinti megalapozottságáért akkor és annyiban terheli személyes felelősség, amennyiben a Bizottság javaslataitól eltér.
VII.
A BÍRÁLÓBIZOTTSÁG
8. § (1) A Bizottság páratlan számú és legalább három tagból álló testületnek kell lennie.
(2) A Bizottság
a) az ajánlatkérő szakterület
b) a Pénzügyi és számviteli osztály
c) a Beruházási osztály közbeszerzési szakértelemmel rendelkező
munkatársaiból áll.
(3) Indokolt esetben további tagokra a Bizottság elnöke tehet javaslatot a döntéshozónak.
(4) A Bizottság elnöke csak a KvVM vezető beosztású köztisztviselője lehet. A Bizottság elnöke és tagjai megbízás, illetőleg kijelölés alapján jogosultak, illetve kötelesek a Bizottság munkájában – többek között annak ülésén – részt venni. Feladatukat legjobb tudásuk szerint és közszolgálati jogviszonyukból eredő kötelezettségük maradéktalan teljesítésével kell ellátniuk.
(5) A közbeszerzési eljárások Bizottságának elnökét és tagjait név szerint minden esetben a döntéshozó jelöli ki, illetve kéri fel.
(6) A Bizottság munkáját – egyszerű közbeszerzési eljárás (Kbt. 299. § (1) bek. b) pont) kivételével – kell, hogy segítse, vagy a Bizottság tagjai között legyen hivatalos közbeszerzési tanácsadó (Kbt. 11. § (1) bek.).
(7) Bizottsági tagok delegálására kötelesek a közbeszerzési eljárásban nem érintett szakterületek abban az esetben, ha erre a Bo vagy az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője részéről igény merül fel. A Bizottsági tagok delegálásával kapcsolatos igény közlése, illetve a közbeszerzési eljárásban nem érintett szakterületek részéről bizottsági tag előzetes kijelölése szóban vagy írásban történhet.
(8) A Bizottság elnökét és a tagjait teljes körű közbeszerzési eljárás esetén a Bo vezetőjének előterjesztése alapján – az eljárást megindító hirdetmény közzététele, illetve ajánlattételi felhívás kiküldése előtt – a döntéshozó jelöli ki, illetve külső bizottsági tag esetében kéri fel a 4. számú, illetőleg a 4/a számú melléklet alapján.
(9) A Kbt. 299. § szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás(ok) esetén az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének előterjesztése alapján a Bizottság elnökét és tagjait annak a szakmai főosztálynak a vezetője jelöli ki – a 4. számú, illetőleg a 4/a számú melléklet alapján – akinek az irányítása alá tartozik az ajánlatkérő szervezeti egység.
(10) A Bizottság elnökének és tagjainak megbízása és felelőssége – a közbeszerzési eljárás során – a szerződés megkötésének időpontjáig, illetve ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogorvoslati eljárás indul, annak lezártáig tart.
(11) A Bizottság tagjai közül csak a Bo munkatársai és a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelezett – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. § (8) bek. f) pontja alapján – vagyonnyilatkozat tételére.
(12) A közbeszerzési eljárások esetén, a közbeszerzőt – aki felelős az eljárás Kbt. és ezen utasítás szerinti iratainak megszerkesztésért, azok továbbításáért – teljes körű közbeszerzési eljárások esetében a Bo vezetője, egyszerű közbeszerzési eljárások esetén a bizottság elnöke az ajánlatkérő szervezeti egység által delegált Bizottság tagjai közül jelöli ki, illetve bízza meg. Ez esetben a közbeszerző a Bizottság szavazati joggal rendelkező tagja.
(13) A Bo vagy az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője szavazati joggal nem rendelkező közbeszerzőt is kijelölhet, illetve kérhet fel – az előbb említett feladatok elvégzésére – aki nem tagja a Bizottságnak.
(14) A Bizottság tagjai egy-egy szavazati joggal rendelkeznek.
(15) A Bizottság abban az esetben határozat, illetve döntési javaslattételre képes, ha ülésén minden bizottsági tag és az elnök is jelen van.
(16) A Bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza.
(17) A Bizottság elnöke és tagjai, valamint az ajánlatkérő nevében eljáró személyeknek, a megbízást – de legkésőbb az ajánlatok felbontását – követően összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell, hogy tegyenek 6. számú melléklete alapján.
(18) Összeférhetetlenségi ok fennállása, vagy keletkezése esetén azt az elnök az őt megbízónak, a tagok az elnöknek kötelesek jelenteni. Ez esetben a döntéshozó – az elnök, vagy a Bo vezetője javaslatára – más személyt jelöl ki a Bizottságba.
(19) A Bizottság munkájának segítése érdekében – speciális esetekben – (külső) szakértő is felkérhető. A külső szakértőt a szakmai főosztály vezetője kéri fel a Kbt. figyelembevételével, a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző szakállamtitkár egyetértésével. A szakértő szakmai anyagot készít a Bizottság részére, amelyben szakmai szempontok alapján összehasonlítja az ajánlatokat, azokról részletes szakmai összehasonlító és értékelő anyagot készít. Szavazati joggal nem rendelkezik.
(20) Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetén az eljárásba bevont független közbeszerzési tanácsadót a szakmai főosztály vezetője bízza meg – a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző államtitkár, kabinetfőnök, szakállamtitkár egyetértésével – a közbeszerzési eljárás során az általa elvégzendő feladat megbízási szerződésben történő pontos meghatározásával. A független közbeszerzési tanácsadó nem tagja a Bizottságnak, így szavazati joggal sem rendelkezik.
A Bizottság bíráló és értékelő munkájára vonatkozó részletes szabályok
9. § (1) A Bizottság elnöke a közbeszerzési eljárás során kiadmányozási joggal rendelkezik. A KvVM nevében ajánlattételi felhívást, kiegészítő tájékoztatást, – az ajánlatok bontásáról, a tárgyalásokról és az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet, hiánypótlással kapcsolatos felhívást, iratot az ajánlattevő kizárásáról, szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, az ajánlat érvénytelenségéről, „összegzést az eljárásról” – küldhet az ajánlattevőnek. Felvilágosítást, indoklást, tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.
(2) A Bizottság elnökének és tagjainak teljes egészében ismerniük kell az aktuális közbeszerzési eljárás ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívását, a közbeszerzési műszaki leírást – és amennyiben készült – a dokumentációt és a bírálati, értékelési munkához szükséges összes iratot.
(3) A Bizottság a közbeszerzési eljárás során az ajánlatok felbontását, az ajánlatokkal kapcsolatos levelezést, az ajánlatok bírálatát, értékelését, tárgyalásos eljárások esetén a tárgyalások lefolytatását, az eljárások eredményének kihirdetését végzi.
(4) A közbeszerző a bizottsági tagok kijelölését követően, az ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidő lejárta előtt, a Bizottság munkájának megkönnyítése érdekében elkészítheti az eljárás munkatervét, amely tartalmazza az eljárás cselekményeit, azok időpontját, az elvégzendő feladatokat, a feladatok ellátásának felelősét az 5. számú melléklet alapján, melyet minden bizottsági tag részére az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás és a dokumentáció mellékletével meg kell küldenie.
(5) A Bizottság munkájáról – az eljárás(ok) cselekményeiről a közbeszerzőnek – minden egyes üléséről minimum három példányban eredeti aláírás(okk)al ellátott jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet Bizottsági ülésenként külön-külön, vagy folytatólagosan kell vezetni.
(6) A közbeszerző az ajánlatok bírálatának megkönnyítése érdekében ún. bírálati lapot készíthet a Bizottság elnöke és szavazattal bíró tagjai részére a 8. számú melléklet alapján.
(7) Tárgyalásos eljárás során a tárgyalásokat csak a Bizottság elnöke – indokolt esetben speciális szakmai tudással rendelkező szakértő bevonásával – vezetheti le.
(8) A Bizottság az ajánlatokat az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban és a vonatkozó jogszabályokban [Kbt. 81. § (1) bek.] meghatározottak alapján köteles bírálni és értékelni. Az értékelés során kizárólag az előre meghatározott szempontrendszert kell figyelembe venni.
(9) A Bizottság köteles vizsgálni és jegyzőkönyvben rögzíteni az ajánlattevőkkel, illetve azok ajánlatával kapcsolatban a kizáró okokat, az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát, az ajánlatok érvényességét, illetve érvénytelenségét, illetve azok indokait.
(10) Az ajánlatok bírálata, illetve értékelése során a Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot – bírálati jegyzőkönyvet – a 9. számú melléklet alapján készít legalább három példányban eredeti aláírásokkal ellátva – az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy részére, melynek részét képezi a tagok indokolással és aláírásukkal ellátott bírálati lapja. A jegyzőkönyv összesítve is tartalmazhatja a tagok bírálati lapját.
(11) A bírálati jegyzőkönyvnek részletes indokolást kell tartalmaznia a döntés megalapozottságát illetően. A bírálati jegyzőkönyvben a Bizottság javaslatot tesz a döntéshozó részére, mely ajánlattevőt javasolja az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás alapján kizárni az eljárásból, illetve mely ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére – az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban és a vonatkozó jogszabályokban [Kbt. 81. § (1) bek.] foglaltak figyelembevételével – vagy mely ajánlattevőnek érvénytelen az ajánlata, illetőleg, hogy az eljárást minősítse eredményesnek, vagy eredménytelennek, továbbá, hogy mely ajánlattevőt javasolja az eljárás nyertesének, illetve, hogy mely ajánlattevővel javasolja a szerződés megkötését. A Bizottság kiválaszthatja a legkedvezőbb ajánlatot követő ajánlattevőt és javasolhatja annak megnevezését, illetve kihirdetését is.
(12) A Bizottság javaslata alapján a kizárás(ok)ról, az ajánlattevő(k) szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítésről, az ajánlat(ok) érvénytelenségéről, az eljárás eredményességéről, illetve annak eredménytelenségéről, az eljárás nyerteséről a döntéshozó dönt.
(13) Amennyiben a döntéshozó nem fogadja el a Bizottság döntés-előkészítő javaslatát, akkor köteles írásban megindokolni, hogy milyen okból mellőzte azt, melyek voltak a döntését megalapozó körülmények és tények. Ez esetben a döntéshozónak is nyilatkozatot kell tennie az összeférhetetlenség tekintetében. Továbbá írásbeli utasítást kell adnia (értelemszerűen) a szakmai főosztály vezetője, illetve az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője részére az eljárás további folytatásával, illetve lezárásával kapcsolatban.
VIII.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSA
10. § (1) A közbeszerzések pénzügyi forrásainak ütemezése a KvVM éves költségvetési előirányzata, és a tárca rendelkezésére álló egyéb pénzeszközeinek figyelembevételével (azok alapján) történik. A közbeszerzési eljárást általános esetben megindítani akkor lehet, ha az a Miniszter által jóváhagyott éves összesített közbeszerzési tervben szerepel (vagyis az ajánlatkérés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll, vagy biztosíték van rá, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre fog állni).
(2) A közbeszerzési eljárás megindításának első szakaszát képezi az, amikor – az SZMSZ-ben meghatározott hatásköri szabályok alapján – a beszerzésben érdekelt szervezeti egység kezdeményező iratot – 2. számú melléklet alapján – intéz a Bo vezetőjéhez.
(3) Az ajánlatkérő szervezeti egységnek az egyes közbeszerzési eljárások esetén előzetesen meg kell becsülnie a közbeszerzés értékét, függetlenül attól, hogy a beszerzés előzetes pénzügyi előirányzata szerepel a közbeszerzési tervben. A becsült érték figyelembevételével – a Bo koordinációjában – ki kell választani, hogy a beszerzéssel kapcsolatban a Kbt. mely fejezetének előírásai szerint kell eljárni (IV. fejezet: a Közösségi értékhatárokat elérő, VI. fejezet: nemzeti értékhatárokat elérő és a negyedik rész szerinti nemzeti értékhatárok alatti egyszerű beszerzések).
(4) A kezdeményező iratban az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének pontosan meg kell jelölnie a beszerzés tárgyát, – a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén – a miniszter által jóváhagyott éves összesített közbeszerzési tervben elfoglalt helyét. A kezdeményező iratban a szervezeti egység vezetőjének abban az esetben, ha szakmai vagy más egyéb szempontok alapján a beszerzés megítélése szerint a Kbt. kivételi köreibe sorolható, ezt indokolnia kell, adott esetben jogszabályra való hivatkozás mellett. A kezdeményező iratban az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének nyilatkoznia kell, hogy a szakterületén beszerzés előkészítése során figyelembe vette a Kbt. 40. §-ában foglaltakat, amely szerint tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A kezdeményező iratot a szakmai főosztály vezetője küldi meg a Bo részére a Gazdálkodási szabályzat 10. függelékének mellékletével.
(5) A Bo vezetője a kezdeményező irat alapján a beszerzést nyilvántartásba veszi, közbeszerzési eljárások esetén kijelöli a Bo munkatársát – aki részt vesz a közbeszerzési eljárás lefolytatásában – majd a kezdeményező iratot visszaküldi a közbeszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetőjének.
(6) A kezdeményező irat alapján az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívást – teljes körű közbeszerzési eljárás esetében – a szakmai igények figyelembevételével, illetve azok alapján a Bo készíti el, amelyet a hirdetmény közzététele előtt egyeztetésre megküld a közbeszerzési eljárást kezdeményező (ajánlatkérő) szakterület részére.
(7) Az ajánlatkérő szervezeti egység a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény szövegtervezetével egyet érthet, vagy módosító észrevételeket tehet.
(8) Az ajánlatkérő szervezeti egység egyetértésével – a nyílt, a meghívásos, a tárgyalásos, az egyszerűsített, valamint a Kbt. 299. § (1) bek. a) pontja szerinti közbeszerzési eljárás esetén – az eljárást az ajánlati, ajánlattételi felhívás közzétételével a Bo indítja meg.
(9) A Kbt. 299. § (1) bek. b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, az ajánlattételi felhívást a Kbt. 299. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell elkészítenie. Az ajánlattételi felhívás kiküldése előtt azt a Bo kijelölt munkatársának kell ellenjegyeznie.
(10) A Kbt. szerint a közbeszerzés megkezdésén az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati-, részvételi-, ajánlattételi felhívás) közzétételre való, illetve az ajánlattételi felhívás ajánlattevők részére való megküldésének időpontját kell érteni.
(11) A szabályzat hatálya alá tartozó minisztériumi szervezeti egységek részéről azonban a közbeszerzési eljárás egységesen akkor kezdődik, amikor a kezdeményező iratot a döntéshozó aláírta.
Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás
11. § (1) Az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetményt a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények a bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések mintáiról szóló 2/2006. (I. 13.) IM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott minták, illetve a Kbt. 299. § (1) bek. b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárások esetében a Kbt. 299. § (3) bekezdésében foglaltak alapján úgy kell elkészíteni, hogy azok alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
(2) Az ajánlatkérő szervezeti egységnek – a Bo-al történő koordinációja során – minden, a beszerzés megvalósulása tekintetében előforduló lehetőséget mérlegelnie kell, és az ajánlati, részvételi, illetve az ajánlattételi felhívás megfogalmazásakor pontosan és egyértelműen meg kell határoznia azokat a környezetvédelmi, szakmai kritériumokat amelyek a beszerzés szempontjából elengedhetetlenül fontosak. Ideértve a beszerzésekhez közvetlen kapcsolódó jogszabályok megjelölését [így pl. hogy a szolgáltatás teljesítése egy bizonyos foglalkozáshoz (képesítéshez) van-e kötve, mivel ez esetben az ajánlati-, részvételi-, ajánlattételi felhívásban meg kell határozni az evvel összefüggésben álló alkalmassági, illetve alkalmatlansági szempontot, illetve szempontokat és az arra, azokra vonatkozó igazolási módot], valamint a KvVM által a beszerzés során érvényesíteni kívánt szakmapolitikai célkitűzéseket is.
(3) Teljes körű közbeszerzési eljárások esetén az ajánlati, részvételi felhívásokban minden esetben elő kell írni a Kbt. 60–62. §-ban foglalt kizáró okokat.
(4) Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén is a Kbt. 60. § (1) és 61. § (1) bekezdése alapján kizáró okok meghatározhatók.
(5) Az ajánlatkérő szervezeti egységnek a Kbt. 66. § és a 67. § alapján meg kell határoznia a pénzügyi, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság minimum követelményeit és azok igazolási módját (egyszerű közbeszerzési eljárások esetén is legalább egy pénzügyi, gazdasági és legalább egy műszaki alkalmassági feltételt és azok igazolási módját). Figyelemmel kell lenni az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is. Az ajánlatkérő szervezeti egységnek az alkalmassági minimum követelményeit – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a követelményeket a közbeszerzés becsült értékére való tekintettel is – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni a Kbt. 69. § (3) bekezdés alapján.
(6) A közbeszerzési eljárások ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásaiban – a közbeszerzés tárgyának figyelembevételével – lehetőség szerint elő kell írni a Kbt. 68. §-ával harmonizáló alkalmassági kritériumokat vagy érvényességi feltételeket [így pl. EMAS regisztráció vagy ISO 14001 tanúsítás, EU öko-címke vagy a 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet szerinti környezetbarát termék minősítés feltételét].
(7) Az ajánlati, ajánlattételi felhívásban minden esetben meg kell határozni az ajánlatok bírálati szempontját a Kbt. 57. § (2) bekezdés alapján. Az ajánlatok elbírálása történhet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás kiválasztásával (ezt a módszert akkor célszerű alkalmazni, ha várhatóan az ajánlattevők az alkalmassági feltételek alapján azonosan alkalmasak a szerződés teljesítésére és a szerződés műszaki tartalma, azaz a szerződés teljesítésével kapcsolatos elvárások az ajánlatkérő részéről nagyon pontosan meghatározottak, továbbá beszerzés tárgyánál a minőségi paraméterek egyértelműen meghatározhatók, és azokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza), vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának módszerével. Ez esetben az értékelési szempontokat (részszempontok) az azokra adható pontszám alsó és felső határát, azok szorzószámát (súlyszám) az értékelés számításának szabályait (az ajánlati, ajánlattételi felhívásban) előre meg kell határozni. Az összességében legkedvezőbb ajánlatok kiválasztása esetén – a súlyszámok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az ajánlati árnak, vagy az egyéb (pl. szakmai) szempontoknak kíván az ajánlatkérő szervezeti egység prioritást biztosítani.
(8) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén – az ajánlatkérő szervezeti egységnek – a Kbt. alapján kell meghatározni a részszempontokat különös tekintettel a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra.
(9) A bírálati szempontrendszer kialakításakor kiemelt fontossággal be kell tartani a Kbt. objektív összehasonlíthatóságára vonatkozó előírását.
Ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások közzététele, megküldése
12. § (1) Az ajánlati, a részvételi, illetőleg az ajánlattételi felhívás közzétételre való megküldése a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága részére, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattevők és a Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása az eljárás megkezdéséről, a Bo feladata.
(2) A Kbt. 299. § (1) bekezdés b) pontja szerint kezdeményezett egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, – amikor a beszerzés becsült értéke nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatár felét – az ajánlattételi felhívást az ajánlatkérő szervezeti egység készíti el és a Bizottság elnöke kísérőlevéllel küldi meg az ajánlattevőknek. A kísérőlevél dátumának meg kell egyeznie az ajánlattételi felhívásban megjelölt „megküldés” dátumával.
A dokumentáció és tájékoztatás,
az ajánlattételi határidő
13. § (1) Az ajánlatkérő szervezeti egység a megfelelő ajánlattétel érdekében a közbeszerzés tárgyára vonatkozó szakmai dokumentációt köteles készíteni vagy készíttetni.
(2) A dokumentációt az ajánlatkérő szervezeti egységnek olyan részletességgel kell kidolgozni, hogy abból egyértelmű legyen az ajánlatkérő igénye, az ajánlatkérő szervezeti egység pontosan mit, mennyit, mikorra, mennyi ideig, milyen célból és minőségben kíván beszerezni (megvalósíttatni, szolgáltatást várni). A dokumentációnak tartalmaznia kell a vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást és a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet.
(3) Ha a szakmai dokumentáció összeállítása speciális szakmai ismereteket igényel vagy a beszerzés műszaki terv és hatósági engedély köteles annak elkészítéséhez a szakterület külső szervezetet vagy munkatársat is igénybe vehet.
(4) A Kbt. 299. § (1) bekezdés szerinti egyszerű közbeszerzési eljárások esetén nem szükséges dokumentációt készíteni, de mindenképpen szükséges pontosan meghatározni szakmai szempontból a beszerzéssel kapcsolatos feladatokat és az elvárásokat (témalapon vagy a közbeszerzési műszaki leírásban).
(5) A szakmai dokumentáció összeállításáért, a közbeszerzési műszaki leírás, a részletes szerződési feltételek tartalmáért – egyszerű közbeszerzési eljárások esetén a témalapon meghatározottakért – az ajánlatkérő szervezeti egység tartozik felelősséggel.
(6) Az ajánlattételi dokumentációnak – az egy szakaszos eljárások esetén – teljes terjedelmében készen kell állnia a hirdetmény a közzétételének, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napján.
(7) A két szakaszból álló eljárás esetén – a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának elősegítése érdekében – részvételi dokumentáció is készíthető.
(8) Ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások – a hivatalos közzétételt, illetve az ajánlattételi felhívások közvetlen kiküldését követően az ajánlatkérő a szakterület igénye alapján – a KvVM honlapján is megjeleníthetők. A honlapon való közzétételt minden esetben – a Bo vezetőjének egyetértésével – az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell kezdeményeznie. Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívások KvVM honlapján való megjelenítése – igény esetén – a Sajtó osztály feladata.
(9) A dokumentáció az ajánlattevő(k)nek átadható térítés ellenében, vagy térítésmentesen. Az ellenérték összegét és a fizetés módját az ajánlati ajánlattételi felhívásban kell meghatározni. A dokumentáció ellenértékének megállapításánál figyelembe kell venni a Kbt. 54. § (5) bekezdésében foglaltakat.
(10) A dokumentációt a Bo vagy az ajánlatkérő szervezeti egység hivatalos helyiségében kell átadni az ajánlattevő(k)nek, vagy a KvVM honlapján megjeleníteni az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározottak szerint. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődő ajánlattevők részére a vásárlás kötelezettsége nélküli betekintésre is.
(11) A dokumentációt személyes átvétel esetén átvételi elismervény ellenében kell átadni. Az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a dokumentációt átvevő cég nevét, címét, a cég jegyzésére jogosult nevét, a kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit (telefon, faxszám, e-mail cím). Abban az esetben, ha a dokumentáció ellenérték fejében kerül kibocsátásra a dokumentációt átvevőnek az adó és pénzintézeti számlájának számát is fel kell tüntetni.
(12) Ha a dokumentáció ellenérték fejében kerül kibocsátásra a – Bo, illetve az ajánlatkérő szervezeti egység tájékoztatása alapján – a Pénzügyi és számviteli osztály ezen összegről számlát köteles kiállítani és postán megküldeni azt a dokumentáció megvásárlójának.
(13) Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívással, a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást – az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére adott esetben – a Kbt. 56. §, illetőleg 103. §-a szerint az ajánlatkérő szervezeti egység adatszolgáltatásának figyelembevételével a Bizottság elnöke adja meg, illetve küldi ki. Nyílt, meghívásos, tárgyalásos (teljes körű) közbeszerzési eljárás esetén a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakat a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval a kiküldést megelőzően egyeztetni kell. A kiegészítő tájékoztatókat a kibocsátás sorrendjében sorszámmal kell ellátni. A tájékoztatás során [a Kbt. 56. § (3) bekezdése alapján] biztosítani kell az esélyegyenlőséget, azaz a kiegészítő tájékoztatást az eljárásban részt vevő minden ismert ajánlattevő részére meg kell küldeni, illetve átadni.
(14) Az ajánlatkérő szervezeti egység a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében helyszíni konzultációt tűzhet ki, amelynek helyét és időpontját a dokumentációban vagy az ajánlati, ajánlattételi felhívásban kell megadni. A helyszíni konzultáción minden esetben részt vesz az ajánlatkérő szervezeti egység beszerzésért felelős munkatársa. A konzultáción elhangzottakról az ajánlatkérő szervezeti egység munkatársának jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a konzultáció napjától számított öt napon belül – a hivatalos közbeszerzési tanácsadó egyetértésével – a Bizottság elnöke küld meg az általa ismert összes ajánlattevőnek.
(15) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező az ajánlati, részvételi felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10, a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb 8 nappal. A kiegészítő tájékoztatást, az ajánlati-, ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 6, a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb 4 nappal a Bizottság elnökének kell megadnia szakmai kérdések tekintetében az ajánlatkérő szervezeti egység tájékoztatása alapján. A kiegészítő tájékoztatás nem eredményezheti az eredeti felhívás, a dokumentáció tartalmi módosulását. A kiegészítő tájékoztatást minden ismert ajánlattevőnek egy időben ki kell küldeni.
(16) Az ajánlattétel megkönnyítése érdekében a dokumentáció, illetve az ajánlattételi felhívás melléklete tartalmazhat nyilatkozat, illetve iratmintákat is.
(17) Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidő (ajánlattételi határidő) meghatározása a közbeszerzések fajtái szerint változik [így pl. általános esetben a nyílt eljárás esetén 52 nap, meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, (két szakaszból álló) eljárás estén, részvételre való jelentkezések esetén 37 nap, tárgyalásos, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, egyszerűsített és egyszerű eljárások esetében, hogy az ajánlattételre „elegendő idő” álljon rendelkezésre. Az „elegendő idő” 16 napnál ne legyen rövidebb a Kbt. 323. § (2) bekezdés figyelembevételével.]
(18) Az ajánlatkérő szervezeti egység az eljárást megindító hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt estben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben közzéteszi a módosított határidőt, és a határidő meghosszabbításának indokát [így pl. abban az esetben, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja időben megadni Kbt. 56. § (3) bekezdés].
(19) Az ajánlatkérő szervezeti egység – nyílt, meghívásos, tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén a Bo koordinációjában, egyszerű közbeszerzési eljárás esetében saját hatáskörben – az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig az ajánlati, részvételi ajánlattételi felhívását visszavonhatja, (pl. forrásbővítés, forrásmegvonás, illetve csökkentés vagy zárolás esetén) vagy módosíthatja (Kbt. 76. §). A módosított feltételekről az ajánlattételi, részvételi határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidőt kell megállapítani.
(20) Az ajánlattevő az ajánlattételi, részvételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát, illetve részvételre való jelentkezését.
(21) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Az ajánlati biztosíték, ajánlati kötöttség
14. § (1) Az ajánlati biztosíték követelményeiről, szükségességéről, kikötése esetén formájáról, mértékéről a közbeszerzést indítványozó szervezeti egység dönt. Az ajánlati biztosíték – Kbt. által előírt módon való – kezeléséről, nyilvántartásáról, illetve visszafizetéséről a Pénzügyi és számviteli osztály gondoskodik.
(2) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától, illetve tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén a végső ajánlattétel határidejétől kezdődik.
(3) Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott, tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, de a felhívásban hosszabb ajánlati kötöttség is meghatározható.
Az ajánlatok tartalmi és formai követelménye, azok benyújtása
15. § (1) Az ajánlattevőnek az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és az ajánlati, részvételi jelentkezés, ajánlattételi határidő lejártáig a felhívásban meghatározott helyen benyújtania.
(2) Az ajánlatok átvételét az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározottak szerint – teljes körű közbeszerzési eljárások esetén a Bo-nak, egyszerű közbeszerzési eljárások esetén az ajánlatkérő szervezeti egységnek – kell biztosítania. A Bo egyszerű közbeszerzési eljárások esetén is átveheti az ajánlatokat abban az esetben, ha erre az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője felkéri.
(3) Az ajánlatok átvételéről – amennyiben azok személyesen, illetve futár útján kerültek benyújtásra – átvételi elismervényt kell kiállítani, feltüntetve azon az ajánlat benyújtásának időpontját.
Az ajánlatok felbontása
16. § (1) Az ajánlatok, részvételre való jelentkezések felbontásához, az eredmény(ek) kihirdetéséhez stb. szükséges a technikai feltételeket (beléptetés, helyszín, az ajánlati felhívásban előírt esetekben a közjegyző jelenlétének) az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell biztosítania.
(2) Az ajánlatokat, a részvételre való jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni a Kbt. 80. §, 110. §, illetve 300. § (1) bekezdés megfelelően.
(3) Az ajánlattételi határidő lejártát követően benyújtásra kerülő ajánlatokat is az ajánlatkérőnek jegyzőkönyv felvétele mellett, átvennie, és az eljárás többi irataival együtt irattároznia kell.
(4) Az ajánlatok felbontását a Bizottság legalább két tagja végzi.
(5) Az ajánlatok felbontásáról a Kbt. és jelen szabályzat előírásainak megfelelő tartalmú jegyzőkönyvet a 7. számú melléklet alapján kell készíteni legkevesebb három – eredeti aláírás(okk)al ellátott – példányban, amelyek másolati példányát a bontástól számított öt napon belül a Bizottság elnöke megküldi az ajánlatot benyújtó összes ajánlattevőnek.
(6) Amennyiben az ajánlatok felbontásakor a bontást végző személyeken kívül mások (pl. az ajánlati felhívásban meghatározott személyek) is részt vesznek, úgy jelenléti ívet is kell készíteni.
Az ajánlatok elbírálása és értékelése
17. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni és azt követően az eljárás eredményét az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásban meghatározott eredményhirdetés időpontjában nyilvánosan kell kihirdetni.
(2) Egyszerű közbeszerzési eljárások esetén, a közbeszerzési eljárás eredményét nem kell nyilvánosan kihirdetni.
(3) A Bizottság köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben a döntéshozónak az eljárást a Kbt. 92. § d) pontja alapján eredménytelenné kell nyilvánítania.
(4) Az ajánlatok elbírálása során azt kell megvizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e, az ajánlati felhívásban, a dokumentációban (alkalmanként a helyszíni konzultációs jegyzőkönyvben vagy máshol rögzített) és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(5) A ajánlatok bírálata során kiemelten kell vizsgálni, hogy az egyes ajánlattevők alkalmasak-e, illetve képesek-e az ajánlatuk szerinti szerződésteljesítésre. Ennek keretében az ajánlattevők nyilatkozatai, igazolásai és egyéb benyújtott iratai alapján a Bizottságnak meg kell győződnie, hogy:
a) az ajánlattevő(k) esetében fennállnak-e az ajánlati, ajánlattételi felhívásban meghatározott kizáró okok,
b) az ajánlattevő(k) pénzügyileg és műszakilag alkalmas-e a szerződés teljesítésre,
c) a megfogalmazott érvénytelenségi feltételek bármelyike fennáll-e az ajánlattevő(k) esetében,
d) az ajánlat(ok) minden tekintetben megfelel(nek) az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek,
e) a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak.
(6) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – amennyiben ez előírásra került – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát, illetve alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a másolatok megfelelőségét is ellenőrizni kell.
(7) A Bizottság a Kbt. 60. § 1) bek g) pontjában foglalt kizáró okok fenn nem állását – egyszerű közbeszerzési eljárások lefolytatása esetén is – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján köteles ellenőrizni.
(8) Amennyiben biztosított a hiánypótlás lehetősége, úgy azokat az ajánlattevőket, akik ajánlatukat hiányosan adták be, a Bizottság elnökének fel kell szólítania a hiányzó iratok, igazolások pótlására határidő megjelölésével, amely nem lehet kevesebb mint négy munkanap, a többi ajánlatot tevő egyidejű tájékoztatása mellett a Kbt. 83. §. (3) bekezdés alapján.
(9) Az ajánlatok felbontása után, illetve a hiánypótlási határidő lejártát követően meg kell állapítani, hogy melyek az érvényes és érvénytelen ajánlatok.
(10) Az ajánlatok elbírálása során, a Bizottság elnöke írásban, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a Kbt. 85. §-a alapján. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.
(11) Ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlen, vagy túlzottan magas, vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, a Bizottság elnöke – írásban – az érintett ajánlati elem(ek)re vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a Kbt. 86. § (1) bekezdés alapján. Erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban tájékoztatnia kell.
(12) A Bizottság az indoklás és a rendelkezésre álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemre.
(13) A Bizottság köteles érvénytelennek nyilvánítani azt az ajánlatot, amely aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, ha nem tartja elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
(14) Az ajánlattevő kizárásáról – a Kbt. 60. § (1) bekezdés, a 61. § (1) bekezdés, illetőleg 62. § (1) bekezdése alapján – az ajánlat érvénytelenségéről, az ajánlattevő alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról az ajánlati felhívásban, a dokumentációban foglaltak alapján a Bizottság javaslatot tesz a döntéshozó részére. Amennyiben az ajánlattevő kizárására okot adó körülmény tisztázásához jogi szakvélemény is szükséges, a Bizottság elnöke a Bo vezetőjének egyetértésével jogi szakvélemény beszerzését is kérheti.
(15) Az ajánlattevőt a Bizottság elnöke köteles írásban tájékoztatni a döntés meghozatalától számított öt napon belül [Kbt. 93. § (1) bekezdés] a kizárásáról, az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról és ezek indokairól.
(16) Abban az esetben, ha a Bizottság javaslata alapján vagy más indokkal a döntéshozó döntött – az ajánlattevő kizárásáról, az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról – és az eljárás eredményének kihirdetése, illetve az „összegzés az eljárásról” irat megküldése között [Kbt. 299. § (1) bekezdés szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás esetében is] kevesebb idő van mint öt nap, nem szükséges az ajánlattevő kizárásáról, az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, illetve ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról és annak indokairól külön értesítést küldeni. Ez esetben viszont különösen szükséges az „összegzés az eljárásról” iratban a kizárás – az ajánlattevő szerződés teljesítésének alkalmatlanná minősítésének –, az ajánlat érvénytelenségének okát részletesen megindokolni.
(17) Az ajánlat érvénytelen, ha a Kbt. 88. §-ában felsoroltak bármelyike fennáll.
(18) Ha az ajánlat érvénytelen, a Bizottságnak nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie (pl. ha az ajánlatot az ajánlattételi határidő lejártát követően nyújtották be).
(19) Eredménytelen az eljárás, ha a Kbt. 92. §-ában felsoroltak bármelyike fennáll.
(20) A nyertes ajánlatot a Bizottság a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglalt bírálati szempontok alapján választhatja ki.
(21) A Bizottság a Kbt 81. § (4) bekezdés szerinti értékelést követően alkalmazhatja a Kbt. 90. §-ában, illetve 254. §-ában foglaltakat.
(22) Egyszerű tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás esetén, ha az ellenszolgáltatására megajánlott összeg két vagy több ajánlattevő esetén – mint legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás – azonos az eljárás összege, a Kbt. 300. § (7) bekezdése alapján kell eljárni, mely szerint a Kbt. 90. §-ában foglaltak megfelelően alkalmazandók.
Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, eredményhirdetés
18. § (1) Az eredményhirdetés időpontja – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalasztható.
(2) Az eredményhirdetés – indokolt esetben – az ajánlati felhívásban meghatározott időponthoz képest korábbi időpontban is megtartható.
(3) Mindkét esetben a Bizottság elnöke az eredeti határidő lejárta előtt köteles az eredményhirdetés új időpontjáról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(4) Az eljárás eredményét csak a döntéshozó – a Bizottság javaslatát (elfogadó) – jóváhagyó döntését követően lehet kihirdetni, illetve az „összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról” iratot kiküldeni.
(5) A közbeszerzési eljárás, illetve két szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetén a részvételi szakasz eredményét a döntéshozó személy írásbeli egyetértésével, a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag nyilvánosan hirdeti ki, amely (a részvételi szakasz kivételével) egyben kötelezettségvállalási kötelemmel bír, a Bo és az ajánlatkérő szervezeti egység kijelölt munkatársának részvételével. (Az eredményhirdetésen a KvVM részéről legalább két személynek jelen kell lennie). Az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet – 10. számú melléklet alapján – (szükség esetén jelenléti ívet) kell felvenni.
(6) A Bizottság, illetve a közbeszerző az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az R.-ben meghatározott melléklet (minta) felhasználásával írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatok elbírálásáról, illetve a két szakaszból álló közbeszerzési eljárások esetén – a részvételi jelentkezések elbírálásáról. A nyílt, meghívásos, tárgyalásos közbeszerzési eljárás esetén az „összegezés az ajánlatok elbírálásáról”, illetve „összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” iratot az eredményhirdetés során az ajánlattevőkkel, részvételre jelentkezőkkel ismertetni kell, és azt az eredmény kihirdetésekor a jelenlévő ajánlattevőknek, illetve a részvételre jelentkezőknek át kell adni. A távollevő ajánlattevőknek, illetve részvételre jelentkezőknek pedig az eredményhirdetés napján, az eredményhirdetést követően haladéktalanul telefaxon vagy elektronikus úton meg kell küldeni. Ha az ajánlattevő nem adta meg elektronikus levélcímét vagy telefaxon való elérhetőségét, részére az írásbeli összegezést az eredményhirdetés napján a Bizottság elnöke postai úton küldi meg.
(7) Két szakaszból álló eljárás esetén az „összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” iratot a Közbeszerzések Tanácsa részére is meg kell küldeni az eredményhirdetést követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül.
(8) A Bizottság, illetve a közbeszerző az ajánlatok elbírálásának befejezésekor egyszerű közbeszerzési eljárás esetén az R.-ben meghatározott melléklet (minta) felhasználásával írásbeli összegzést köteles készíteni az ajánlatok elbírálásáról. Az „összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról” iratot a döntést követően – a szerződés megkötése előtt – a Bizottság elnöke az összes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére kísérőlevéllel küldi meg. Az eljárás nyertesét fel kell kérni a szerződés megkötésére, a többi ajánlattevőnek meg kell köszönni az eljárásban való részvételét.
(9) Az eredményhirdetés során vagy az azt követő öt napon belül az ajánlattevő kérheti, hogy az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást – névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást – az ajánlatkérő javítson ki. A kijavított összegezést a Bizottság elnöke legkésőbb az eredményhirdetést követő hét napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek.
(10) Az ajánlatkérő szervezeti egység az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napig – vagy, ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig – egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani a Bo vezetőjének egyetértésével, és szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, ha az eredményhirdetést követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. A Bizottság elnöke a módosított összegezés és eredmény (eredménytelenség) kihirdetésének időpontjáról legalább két munkanappal megelőzően köteles egyidejűleg írásban az összes ajánlattevőt tájékoztatni.
(11) A Bizottság elnöke – a Bo vezetőjével történt egyeztetést követően – az érvényes ajánlatot tevő(k) kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit.
(12) A Kbt. IV. fejezete szerinti közösségi értékhatárokat elérő értékű, és a Kbt. VI. fejezete szerinti nemzeti értékhatárokat elérő értékű eljárások esetén az eljárás, részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót az R.-ben meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétenni.
(13) A hirdetményt – a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre – legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a Bo-nak kell feladnia a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottsága részére.
IX.
SZERZŐDÉS
A szerződés megkötése
19. § (1) Általános esetben eredményes közbeszerzési eljárás esetén kihirdetett eredmény alapján az eljárás nyertesével – az ajánlati ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően – írásban kell megkötni a szerződést, az eredményhirdetést követő 9–30 nap, illetve építési beruházás esetén 9–60 nap közötti időszakban. Ha lehetséges a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel, a részek tekintetében nyertesekkel (Kbt. 91. §) kell szerződést kötni.
(2) Eredményes egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, adott esetben az „összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról” irat megküldését követő napon már lehet szerződést kötni.
(3) A szerződéskötés előkészítéséről, annak az ajánlati (ajánlattételi) felhívásban meghatározott időbeni megkötéséről – a szakmai főosztály vezetőjének irányításával – az ajánlatkérő szervezeti egység gondoskodik, a jogi észrevételt tevő szervezeti egység vezetőjének vagy az általa kijelölt köztisztviselő bevonásával.
(4) A kihirdetett eredmény alapján a szerződést – a KvVM Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott formában és tartalommal (kötelezettségvállalás szabályai figyelembevételével), a Kjf jogi észrevételeinek figyelembevételével – négy eredeti példányban, a szükséges aláírásokkal, a kötelezettségvállaló (a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző kabinetfőnök, szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök, szakállamtitkár által írásban kijelölt szakmai főosztályvezető) köti meg. Ezt követően a szerződéseket a pénzügyi ellenjegyzőnek kell aláírásával ellátnia.
(5) Amennyiben a szerződés megkötéséig a nyertes ajánlatot tevő (pl. gazdasági társaság) jogutódlással alakul át és az átalakulást követőn mindenben megfelel a felhívásban és ajánlattételi dokumentációban foglalt előírásoknak, továbbá az átalakulás a szerződés teljesítését nem teszi lehetetlenné, csak a nyertes ajánlatevő jogutódjával lehet a szerződést megkötni. Ez esetben a szerződéshez mellékletben csatolni kell a módosító irat hiteles másolatát.
A jogutódlás és átalakulás kérdésének, az ajánlattevő jogi helyzetének vizsgálatára jogi szakértő állásfoglalását be kell szerezni.
(6) Ha az eredményhirdetéskor a Bizottság javaslata alapján a második legkedvezőbbnek minősített ajánlattevő is megnevezésre kerül, az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő szakterület, azzal köt szerződést.
(7) A szerződéskötés során a szerződés tartalmát tekintve nem lehet eltérni sem az ajánlatkérő KvVM által megadott feltételektől, sem az ajánlattevő ajánlatában szereplő adatoktól.
(8) A Kbt. 153. §-ában meghatározott szolgáltatás esetén – amennyiben a szerződés összege eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt – a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó, az R.-ben meghatározott minta szerinti hirdetmény elkészítéséről is a szakmai szervezet gondoskodik, amelyet azonnal megküld a Bo részére. A hirdetményt a szerződéskötéstől számított öt munkanapon belül kell megküldeni a Közbeszerzés Értesítő Szerkesztőbizottságának. A hirdetmény közzétételéről, illetve a hirdetmény megküldéséről a Bo gondoskodik.
(9) A Kbt. 153. § szerinti szolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés(ek) megkötésére – a Gazdálkodási Szabályzatban foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárást kezdeményező szervezeti egység felügyeletét ellátó, illetve az irányítását végző szakállamtitkár jogosult.
A szerződés módosítása
20. § (1) A Kbt. (303. §) előírásai szerint, a felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.
(2) A szerződés(ek) módosítása előtt a szervezeti egységek vezetői kötelesek a Bo vezetőjével vagy az általa kijelölt munkatársával a szerződésmódosítás eseti feltételeit egyeztetni.
(3) A szerződésmódosítás indokait a szerződő feleknek – a KvVM részéről az érintett szervezeti egységek vezetőjének – jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(4) A szerződés(ek) módosítására a szervezeti egységek indokolásának figyelembevételével az eredeti szerződést aláíró kötelezettségvállaló jogosult.
(5) Amennyiben a szerződésmódosításnak a Kbt. adta lehetősége nem áll fenn, úgy új közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.
A szerződések teljesítése
21. § (1) A Kbt. 304. § alapján a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie.
(2) Építési beruházás esetében a nyertes ajánlattevő – vállalkozóként – szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni a Kbt. 306. § (2) bekezdésében foglaltak alapján.
(3) Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során a megbízó (az eljárásban ajánlatkérő) szerződő szakmai szervezet – külön jogszabályban* meghatározott feltételek szerint – köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni. A műszaki ellenőr biztosítása az ajánlatkérő szervezeti egység vezetőjének a feladata.
(4) A szerződés akkor teljesül, ha a megrendelő (a szerződés megkötéséig ajánlatkérő, jelen esetben a KvVM) az általa megrendelt áru, építési beruházás, szolgáltatás stb. ellenértékét kiegyenlítette.
(5) Az ajánlatkérőként szerződő fél (KvVM) köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon – a Kbt. 305. § (1) bek. szerint – az ellenszolgáltatást megfizetni.
X.
A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE
22. § (1) Az ajánlatkérő szervezeti egység – kivéve a Kbt. 299. (1) bekezdés b) pontja szerint kezdeményezett eljárásokat – a Bo koordinációjában köteles a szerződés módosításáról az R.-ben meghatározott 16. minta, valamint a szerződés részteljesítéséről, teljesítéséről a 17. minta szerint tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt a szakterületek adatszolgáltatása (11–12. sz. melléklet) alapján a Bo küldi meg a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottsága részére. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.
(2) A KvVM lezárt (nem folyamatban lévő) közbeszerzési eljárásait jóváhagyott kockázatelemzésen alapuló éves terv alapján az Ellenőrzési főosztály (Ef) ellenőrzi.
XI.
A BESZERZÉSEKHEZ, KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKHOZ
KAPCSOLÓDÓ EGYÉB SZABÁLYOK
23. § (1) Az ajánlatkérő szervezeti egység árajánlatokat kérhet be abban az esetben is, ha beszerzés(ek) mentes(ek) a Kbt. hatálya alól vagy azok becsült értéke – az egybeszámítási szabályokat is figyelembe véve – nem haladja meg a mindenkori egyszerű közbeszerzés alsó értékhatárát. Ez esetben (esetekben) a szakmai főosztály vezetője, illetve az ajánlatkérő szervezeti egység vezetője saját hatáskörben dönthet, hogy mely ajánlattevővel köt szerződést.
(2) Az ajánlatkérő szervezeti egység a közbeszerzési eljárások megindítása előtt piaci felmérést készíthet annak érdekében, hogy az egyes közbeszerzések értékét a piaci viszonyok alapján reálisan tudja megbecsülni.
(3) A közbeszerzési eljárások – ideértve a Bo által indított teljes körű közbeszerzési eljárásokat is – során benyújtott ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket és a keletkezett eredeti iratokat irattárolásra az ajánlatkérő szervezeti egységnek kell összekészítenie, és a szerződés megkötését követő hatvan napon belül – az aláírt szerződés egy másolati példányával – az iratkezelési szabályzatban foglaltak alapján, a Központi Irattárban elhelyezni.
(4) A közbeszerzési eljárás(ok) során keletkezett dokumentumok közül a jegyzőkönyvek egy-egy eredeti példányát, az egyéb iratokat, kimenő, bejövő leveleket, a benyújtott ajánlato(ka)t, részvételre jelentkezés(eke)t, a megkötött szerződés(ek) egy-egy másolati, példányát a Bo-on kell megőrizni a szerződések teljesítésétől, jogvita esetén annak jogerős lezártától számított minimum három (3) évig.
(5) A Közbeszerzések Tanácsával, a Közbeszerzések Döntőbizottságával kapcsolattartási hatáskörrel – kivéve a jogorvoslati eljárást – a Költségvetési és beruházási főosztály (Kbf), Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságával a Bo rendelkezik. [A közbeszerzési eljárások iratanyagát és ahhoz kapcsolódó egyéb iratokat a Közbeszerzések Tanácsa kérésére – részére – a Közigazgatási és jogi főosztályával (Kjf) való egyeztetést követően a Költségvetési és beruházási főosztálynak (Kbf) kell megküldenie.]
(6) Más illetékes (ellenőrző) szerv(ek) kérésére – azok részére – a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos iratokat a közbeszerzésben érintett szervezeti egységek vezetői a Bo koordinációjában, iratjegyzéken adják át.
XII.
A KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSI
ELJÁRÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI
24. § (1) A központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004 (V. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Komr. r.) meghatározott országosan kiemelt termékek – melyeknek jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza – beszerzését, az érvényes állami normatívák keretei között a központosított beszerző szervezeten keresztül a beszerzést kezdeményező szervezeti egység végzi.
(2) A kiemelt termékek beszerzését és a szolgáltatások megrendelését a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által megkötött keretszerződések alapján kell intézni. A rendeletben foglalt szabályok teljeskörű betartásáért a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője felelős, aki a központosított közbeszerzés körébe tartozó beszerzést annak engedélyezését követően – a kötelezettségvállalási szabályzat figyelembevételével.
(3) A központosított közbeszerzés kapcsán az érintett szakterületek a költségvetési év elején az éves összesített közbeszerzési terv elkészítéséhez és a tárgyévet megelőző éves beszerzéseikről összesítést készítenek a Bo részére.
(4) A Korm. r.-ben meghatározott regisztrációs és adatszolgáltatási feladatok ellátása azok központi beruházó szervezet részére való megküldése az érintett szervezeti egység feladata.
Előterjesztő: |
|
|
főosztályvezető |
|
|
|
|
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM |
|
|
20.... ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE |
|
|
|
|
Az előterjesztés jóváhagyását javaslom: |
|
|
|
|
szakállamtitkár |
|
|
Jóváhagyta: |
|
|
miniszter |
|
|
20... április |
Sorszám |
A beszerzés |
Az eljárás |
A pénzügyi |
A beszerzési előirányzat |
Az eljárás megindításának |
A szerződés teljesítésének véghatárideje |
Az eljárás szakmai |
Eljárás |
|
tárgya |
típusa |
||||||||
I. Közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések |
|||||||||
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
II. Nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések |
|||||||||
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III. Nemzeti értékhatárok alatti értékű egyszerű közbeszerzések |
|||||||||
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV. Központosított közbeszerzések |
|||||||||
1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kezdeményező irat |
|||||
Szervezeti egység: |
|||||
|
|||||
Iktatószám: |
|||||
|
|||||
Címzett: Beruházási Osztály |
|||||
|
|||||
Tárgy: Beszerzési megindítása |
|||||
|
|||||
Tisztelt Főosztályvezető-helyettes Úr! |
|||||
|
|||||
A(z) ................................ osztály feladatai ellátásához kezdeményezem az alábbi beszerzést*, illetve közbeszerzési eljárás lefolytatását*: |
|||||
|
|||||
1. A beszerzés/közbeszerzés tárgya megnevezése: |
|||||
|
|||||
2. Beszerzés, közbeszerzés tárgya: |
|||||
2.1. árubeszerzés* |
|||||
2.2. építési koncesszió* |
|||||
2.3. építési beruházás* |
|||||
2.4. szolgáltatási koncesszió* |
|||||
2.5. szolgáltatás megrendelése* |
|||||
|
|||||
3. KvVM közbeszerzési tervében szereplő sorszáma: ............................ |
|||||
|
|||||
4. Témafelelős: .................................................................... (név/beosztás) |
|||||
|
|||||
5. A beszerzés becsült értéke: ............................................................. Ft. |
|||||
A beszerzés – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (Kbt.) hatálya alá eső beszerzések értékhatárt el nem érő beszerzés*, egyszerű közbeszerzés*, közbeszerzés* – előkészítése során figyelembe vettük a Kbt. egybeszámítási szabályait –, és vizsgáltuk a Kbt. 40. § (2) bek. a); b); c) pontjában foglaltak együttes fennállását. |
|||||
|
|||||
6. A beszerzés / közbeszerzés ajánlatkérő szervezeti egység által javasolt minősítése: |
|||||
a) a Kbt. ..... § ...... bekezdés ....... pontja alapján nem tartozik a Kbt. hatálya alá* |
|||||
(indoklás, jogszabályra való hivatkozás) |
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
b) értékhatár alatti (a Kbt. hatálya alá eső beszerzések értékhatárt el nem érő) beszerzés* |
|||||
c) nemzeti értékhatár felét el nem érő értékű közbeszerzés* |
|||||
(Kbt. 299. § (1) b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzés) |
|||||
d) nemzeti értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzés* |
|||||
(Kbt. 299. § (1) a) pontja szerinti egyszerű közbeszerzés) |
|||||
e) nemzeti értékhatárt elérő ill. meghaladó értékű közbeszerzés* |
|||||
f) közösségi értékhatárt elérő ill. meghaladó értékű közbeszerzés* |
|||||
7. ** A bírálóbizottság elnökének .................................................................................................... (név / beosztás), tagnak (tagoknak) ............................................................ [név (nevek)/beosztás] javaslom a szervezeti egység részéről. |
|||||
|
|||||
8. Kérem a beszerzés nyilvántartásba vételét, minősítését a közbeszerzési eljárás tekintetében, továbbá az 6. pont c)–f) alpont szerinti eljárások lefolytatásához a Beruházási osztály részéről bírálóbizottsági tag kijelölését. |
|||||
|
|||||
9. A közbeszerzési eljárás lefolytatásához szükséges pénzügyi fedezet forrása: ......................................, az eljárás pénzügyi előirányzata: bruttó ....................................................... Ft. |
|||||
|
|||||
Budapest, 200. ... év .................... hó ..... nap. |
|||||
|
|||||
............................................................................ |
|||||
a kezdeményező szervezeti egység |
|||||
|
|||||
|
|||||
_______ |
|||||
*** A közbeszerzési eljárás megkezdését engedélyezem. |
|||||
|
|||||
|
|||||
|
|||||
Budapest, 200. ... év .................... hó ..... nap. |
|||||
|
|||||
............................................................................ |
|||||
döntéshozó |
|||||
_______ |
|||||
|
* |
a nem kívánt szövegrész törlendő vagy áthúzandó. |
|||
|
** |
6. a) b) pontok megjelölése esetén nem kell kitölteni. |
|||
|
*** |
a döntéshozó által kezdeményezett eljárások esetén a szövegrész törlendő. |
|||
Iktatószám: /200.... |
Tárgy: „…………” tárgyú közbeszerzési eljárás keretében |
Tárgy: „…………” tárgyú Kbt. … § (…) … pontja szerinti |
(Minta)
Bírálóbizottság munkaterve
„..............................................” tárgyú nyílt*, meghívásos*, tárgyalásos*, egyszerű* közbeszerzési eljáráshoz
I. Ajánlatok felbontásának ideje: ..... év ............. hó .............. nap .......... óra.
Ajánlatok felbontásának helye: KvVM központi irodaház „...” épület ......... sz. szoba.
1. Borítékok bontását végzi: (min két fő a KvVM részéről)
Név / beosztás / szervezeti egység
Név / beosztás / szervezeti egység
2. Szükség esetén jelenléti ív felvétele, (közbeszerző)
3. Jegyzőkönyv készítése, (közbeszerző)
4. Jegyzőkönyv kiküldése, vagy átadása a borítékbontást követő öt napon belül az ajánlattevők részére. (bírálóbizottság elnöke)
II. Első bírálóbizottsági ülés: ......... év .............. hó .......... nap ....... óra.
1. Résztvevők: (bírálóbizottsági tagok és. Megfigyelők*)
1.1. Név / beosztás / szervezeti egység
1.2. Név / beosztás / szervezeti egység
1.3. Név / beosztás / szervezeti egység
2. Tárgy: beérkezett ajánlatok bírálata, értékelése
(abban az esetben, ha hiánypótlás lehetősége biztosított az ajánlatok bírálatra való előkészítése)
3. Feladatok:
3.1. alaki szempontok vizsgálata, (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3.2. hiányok megállapítása, (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3.3. bírálati lapok kitöltése, (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3.4. jkv. felvétele (bírálóbizottság elnöke és tagjai, közbeszerző)
III. Felhívások kiküldése az ajánlattevők részére az esetleges hiányok pótlására: ..... év ...... hó .... nap
VI. Második bírálóbizottsági ülés: a tárgyalások befejezésének függvényében, ill. a hiánypótlási határidő lejártát követően.
1. Résztvevők:
Név / beosztás / szervezeti egység
Név / beosztás / szervezeti egység
Név / beosztás / szervezeti egység
2. Tárgy: beérkezett ajánlatok bírálata, értékelése. (bírálóbizottság elnöke és tagjai)
3. Feladatok:
3.1. kizáró okok,
3.2. szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasság, illetve alkalmatlanság,
3.3. ajánlatok érvényességének vizsgálata, illetve megállapítása,
3.4. döntési javaslat döntéshozó részére [az ajánlattevő(k) részvételére jelentkezők kizárásáról, a szerződés teltesítésére való alkalmasságáról, ill. alkalmatlanságáról, az ajánlat érvénytelenségéről]
3.5. az ajánlatok bírálati szempontok szerinti értékelése,
3.6. jegyzőkönyv összeállítása, javaslattétel a döntéshozó részére.
VII. Az ajánlattevők értesítése az esetleges kizárásokról, a szerződés teljesítésének alkalmatlanná minősítéséről, az ajánlat érvénytelenségéről. A kizárásokról, az alkalmatlanságról, a kizárásról az ajánlat érvénytelenségéről.
a) „összegezés a részvételi jelentkezések elbírálásáról” irat átadása a részvételre jelentkezőknek (közbeszerző),
b) az irat megküldése a távollévő részvételre jelentkezőknek:
200... év ..... hó ... nap az eredményhirdetés napján (bírálóbizottság elnöke),
c) az irat megküldése a Közbeszerzések Tanácsa részére:
200... év ..... hó ... nap (az eredményhirdetést követő két munkanapon belül) (közbeszerző, illetve Beruházási osztály),
d) Ajánlattételi felhívás egyidejű megküldése az alkalmasnak minősített ajánlattevők részére:
200... év ..... hó ... nap (a részvételi szakasz eredményének hirdetést követő öt munkanapon belül) (bírálóbizottság elnöke).
X.* A közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetése:
Teljes körű közbeszerzés eljárás eredményének kihirdetése: 200... év ..... hó ... nap (bírálóbizottság két tagja)
Feladatok:
a) ,,összegezés az ajánlatok elbírálásáról átadása az ajánlattevőknek (közbeszerző),
b) az irat megküldése a távollévő ajánlattevőknek: 200... év ..... hó ... nap az eredményhirdetés napján (bírálóbizottság elnöke),
c) hirdetmény közzététele az eljárás eredményéről: 200... év ..... hó ... nap (az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül) (közbeszerző, Beruházási osztály).
XI.* Egyszerű közbeszerzési eljárás eredményének közlése:
Feladatok:
„Összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról” irat megküldése az ajánlattevőknek:
200... év ..... hó ... nap (az szerződés megkötése előtt) (bírálóbizottság elnöke).
A munkatervet összeállította: ............................................................... (név osztály)
_______
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
(Minta)
JEGYZŐKÖNYV
Tárgy: „...............” tárgyban, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) ...... § (...) ...... pontja* szerinti nyílt*, tárgyalásos*, meghívásos* közbeszerzési eljárás* egyszerű közbeszerzési eljárás* keretében beérkezett ajánlatok bontása.
Készült: .... év, .... hó, ... nap, ..... óra, ..... perc,
KvVM irodaház „ ”, épület ...... sz. helyiségben
A bontáson jelen vannak:
KvVM részéről: ............................................................................. név/beosztás
Ajánlattevők részéről: Jelenléti ív szerint.
A hirdetmény száma*: .../20..; közzététel ideje*: , .... hó, ... nap
(hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárás esetén*),
vagy*
az ajánlattételi felhívás kiküldésének dátuma*: .... év, .... hó, ... nap
(hirdetmény közzététele nélkül induló közbeszerzési eljárás esetén*).
A bontást levezette: ............................................................................. (név)
Az ajánlatok felbontását végző bizottság megállapította, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig ... (darabszám) ajánlat került benyújtásra. Az ajánlatokat tartalmazó zárt, sértetlen borítékokat a bizottság felbontotta, és a Kbt. 80. § (3) bekezdése szerit jelenlévőkkel ismertette az alábbi adatokat.
1. az ajánlattevő neve: .........
az ajánlattevő címe: .........
az általa kért ellenszolgáltatás összege (nettó/bruttó): ......... (Ft + áfa)
az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálata esetén további főbb számszerűsíthető adatok, melyek a bírálati szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek
2. az ajánlattevő neve: ............................................................................
az ajánlattevő címe: ............................................................................
az általa kért ellenszolgáltatás összege (nettó/bruttó): ......... (Ft + áfa)
az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálata esetén további főbb számszerűsíthető adatok, melyek a bírálati szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek
3. további ajánlatok
Az ajánlatkérő az eljárás során hiánypótlási lehetőséget: biztosít*, / b) nem biztosít*.
(az ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívásnak megfelelően)
Az összes ajánlattevő részére az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyv – a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján – öt napon belül megküldésre kerül.
Az ajánlati, részvételi, ajánlattételi határidő lejárta előtt benyújtott ajánlatok, részvételi jelentkezések bontását a bizottság 200.. ... hó .... nap ...... óra .... perckor fejezte be.
A jegyzőkönyvet felolvasás és egyeztetés után a KvVM részéről jelenlévők saját kezűleg aláírták.
k. m. f.
|
............................................................................. |
............................................................................ |
............................................................................*
Melléklet: Jelenléti ív
A jegyzőkönyvet készítette ................................. (név)
_______
* Nem kívánt szövegrész törlendő!
Kellékek |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
|---|---|---|---|
Alakiság |
|
|
|
Az ajánlatok csomagolása, feliratozása az ajánlattételi felhívásnak megfelelő? |
|
|
|
további formai követelmények |
|
|
|
Tartalmi elemek |
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata |
|
|
|
Ajánlattételi lap adatai: |
|
|
|
Részvételi feltételek |
|
|
|
Nyilatkozatok a kizáró okok fenn nem állásáról kötelező érvénnyel a Kbt. 60. § (1) bek. a)–i) pont előírhatóan a Kbt. 61. § (1) a)–e) pont |
|
|
|
Alkalmassági szempontok és azok igazolási módja |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Műszaki alkalmasság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Műszaki alkalmasság. (Kbt. 67. § szerint) |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Egyéb nyilatkozatok és iratok |
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 70. § (3) és a Kbt. 71. § (1) és (3) bekezdésére vonatkozólag, ha ez ajánlati ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
Cégbemutatás |
|
|
|
Aláírási címpéldány |
|
|
|
Cégkivonat |
|
|
|
Alvállalkozók nyilatkozatai és egyéb iratai. |
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó pénzügyi alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte) |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság. |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó műszaki alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte) |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Műszaki alkalmasság. (Kbt. 67. § szerint) |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Kbt. 60. § (4) bekezdés szerinti szervezetek nyilatkozatai és egyéb iratai. |
|
|
|
Érvényességi, ill. Érvénytelenségi feltételek |
|
|
|
Érvénytelenségi feltételek |
|
|
|
Kellékek |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
Ajánlattevő neve |
|---|---|---|---|
Alakiság |
|
|
|
Az ajánlatok csomagolása, feliratozása az ajánlattételi felhívásnak megfelelő? |
|
|
|
további formai követelmények |
|
|
|
Tartalmi elemek |
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata |
|
|
|
Ajánlattételi lap adatai: |
|
|
|
Részvételi feltételek |
|
|
|
Nyilatkozatok a kizáró okok fenn nem állásáról a Kbt. 60. § (1) bek. a)–i) pont ill. a Kbt. 61. § (1) a)–e) pontja alapján |
|
|
|
Alkalmassági szempontok és azok igazolási módja |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság. |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Műszaki alkalmasság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Műszaki alkalmasság. Kbt. (67. § szerint) |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Egyéb nyilatkozatok és iratok |
|
|
|
Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 70. § (3) és a Kbt. 71. § (1) és (3) bekezdésére vonatkozólag, ha ez ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívásban előírásra került |
|
|
|
Cégbemutatás |
|
|
|
Aláírási címpéldány |
|
|
|
Cégkivonat |
|
|
|
Alvállalkozók nyilatkozatai és egyéb iratai. |
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó pénzügyi alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Pénzügyi, gazdasági alkalmasság. |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Alvállalkozó(k)ra vonatkozó műszaki alkalmatlanság (abban az esetben, ha azt az ajánlattevő nyilatkozatában megjelölte |
|
|
|
További alkalmassági feltételek az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Műszaki alkalmasság. (Kbt. 67. § szerint) |
|
|
|
További alkalmassági feltételek igazolási módja az ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívás szerint |
|
|
|
Kbt. 60. § (4) bekezdés szerinti szervezetek nyilatkozatai és egyéb iratai. |
|
|
|
Érvényességi, ill. Érvénytelenségi feltételek |
|
|
|
Érvénytelenségi feltételek |
|
|
|
Az elbírálás |
Az ajánlattevő neve: |
Az ajánlattevő neve: |
Az ajánlattevő neve: |
|||
|
|
|
||||
Ajánlat |
Értékelési |
Ajánlat |
Értékelési |
Ajánlat |
Értékelési |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az elbírálás részszempontjai |
A részszem- |
Az ajánlattevő neve: |
Az ajánlattevő neve: |
Az ajánlattevő neve: |
|||
|
|
|
|||||
Értékelési |
Értékelési |
Értékelési |
Értékelési |
Értékelési |
Értékelési |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként: |
|
|
X |
|
X |
|
|
......................................................... név/cím javasolja mivel az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció, ill. a benyújtott ajánlata a bírálati és értékelési szempontok figyelembevételével – ............................................................. név nettó vállalási ár: ......... Ft + ............ Ft áfa.: = bruttó vállalási ár: ............. Ft/hó Ft összegű ajánlata a nyertes ajánlatot követő legelőnyösebb* legolcsóbb* ajánlat.
Az utasítást a 15/2008. (HÉ 51.) KvVM utasítás módosította. Az utasítást a 20/2009. (XII. 18.) KvVM utasítás 2. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2009. december 8. napjával.
A kiadmányozás napja: 2007. október 8.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás