• Tartalom

19/2007. (MüK. 6.) SZMM utasítás

19/2007. (MüK. 6.) SZMM utasítás

a fejezeti kezelésű előirányzatok 2007. évi gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról, valamint a szociális és munkaügyi minisztert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet tekintetében megillető felügyeleti hatáskörrel összefüggő feladatok ellátásának rendjéről*

2007.06.28.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) bekezdésében illetve a 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. tv. (továbbiakban: Kvtv.) 1. számú mellékletének XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetébe tartozó - intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjéről a következő utasítást adom ki:

1. § Az SZMM intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználása tekintetében a szociális és munkaügyi minisztert (a továbbiakban: miniszter) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként megillető hatáskörök gyakorlásával összefüggő feladatok ellátásának rendjét, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok 2007. évi gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatát jelen utasítás melléklete (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza.

2. § A Szabályzat hatálya kiterjed

a) a Kvtv. 1. számú melléklete XXVI. SZMM fejezetének 16. címe alatti szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatásokra és egyéb kifizetések kezdeményezésére,

b) az 1-15 cím alatti intézmények felügyeletével, a költségvetés tervezésével, beszámoltatásával és a beszámolók elkészítésével kapcsolatos feladatokra, továbbá

c) az előző évekről áthúzódó, a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló többször módosított 2005. évi CLIII. törvény által a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá rendelt, kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzatok maradványára.

3. § (1) Ez az utasítás az aláírása napján lép hatályba.

(2) Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg

a) a „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” 2006. évi fejezeti kezelésű előirányzattal való gazdálkodás rendjéről és a kezelői feladatok ellátásáról szóló 4/2006. (MüK 2.) FMM utasítás,

b) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetet érintő egyes, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője hatáskörébe utalt, átruházott feladatok és a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 7/2006. (MüK. 5.) FMM utasítás,

c) a fejezeti kezelésű előirányzatok 2006. évi gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatáról szóló 2/2006. ICSSZEM utasítás,

d) a fejezeti kezelésű előirányzatokra, valamint az SZMM Igazgatásra vonatkozó az előirányzat-módosításra, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra és szakmai teljesítés-igazolásra jogosultak jegyzékéről szóló

hatályát veszti.

(3) Jelen utasítás rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

* * *

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATAINAK
2007. ÉVI GAZDÁLKODÁSI, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS UTALVÁNYOZÁSI SZABÁLYZATA,
VALAMINT A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTERT MEGILLETŐ FELÜGYELETI HATÁSKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A szabályzat mellékletei:
1. számú melléklet: 2007. évi költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok és a tárgyévet megelőző évek maradványainak felhasználásáért felelős szakmai szervezeti egységek és közreműködő szervezetek
2. számú melléklet: Előirányzat-módosítás igénylőlap
3. számú melléklet: Kötelezettségvállalási adatlap
4. számú melléklet: Teljesítésigazolás és tájékoztatás a támogatás elszámolásáról
5. számú melléklet: Utalványlap
6. számú melléklet: Adatszolgáltatás a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyházak és köztestületek részére juttatott támogatásokról
7. számú melléklet: Feladatfinanszírozási engedélyokirat
8. számú melléklet: Beruházásfinanszírozási alapokmány
9. számú melléklet: Követelés nyilvántartási adatlap
10/a. számú melléklet: A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás - finanszírozási igénybejelentő és elszámoló lap
10/b. számú melléklet: A Finanszírozási igénybejelentő és elszámoló lap benyújtásának, a Regionális Munkaügyi Központok (a továbbiakban: RMK) részére történő átutalás indításának és az intézményi hatáskörű előirányzat módosítás benyújtásának határideje
10/c. számú melléklet: A jogosultsági hónapra benyújtott elszámolás szerinti támogatás igény teljesítésigazolása és utalványozása
10/d. számú melléklet: A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás - elszámolás a RMK felé kiutalt támogatásokról és a munkáltatókkal szemben fennálló visszakövetelésekről
11. számú melléklet: Az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) támogatás felhasználásának tervezett éves ütemezése
I. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E szabályzat alkalmazásában

1. fejezet: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: Kvtv.) által meghatározott fejezetrendben a XXVI. SZMM fejezet;

2. elemi költségvetés: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. §-ának 17. pontjában foglaltak szerint a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedő költségvetése;

3. költségvetési alapokmány: az Ámr. 2. §-ának 18. pontjában foglaltak;

4. fejlesztés: az Ámr. 2. §-ának 30. pontjában foglaltak;

5. intézményi beruházás: az Ámr. 2. §-ának 23. pontjában foglaltak;

6. felújítás: az Ámr. 2. §-ának 25. pontjában foglaltak;

7. feladatfinanszírozás: az Ámr. VII. fejezete szerinti, az Ámr. 4. számú mellékletében a fejezetre meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatoknak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által történő központosított lebonyolítása.

8. előirányzat-felhasználási terv: az Ámr. 2. §-ának 57. pontjában foglaltak;

9. program: az Ámr. 2. §-ának 31. pontjában foglaltak;

10. projekt: az Ámr. 2. §-ának 32. pontjában foglaltak;

11. saját forrás: az Ámr. 2. §-ának 33. pontjában foglaltak;

12. támogatástartalom: a támogatás eredményeképpen a kedvezményezett számára nettó bevételként, költségcsökkenésként vagy adózott eredmény növekményeként megjelenő összeg ellenértéke;

13. szakmai szervezeti egység: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: SZMM) azon hivatali egysége, amely az 1. sz. melléklet szerint az adott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását és az azzal összefüggő társadalmi cél működtetését szakmai felelősként ellátja;

14. szakmai vezető: az előirányzat felhasználásáért felelős szakmai szervezeti egység vezetője - főosztályvezető vagy önálló kiadmányozási joggal rendelkező osztályvezető;

15. azonos célú előirányzatok: az összehangolás szabályai alá tartozó, az Ámr 7. számú melléklete szerinti előirányzatok;

16. pénzügyi teljesítés: a Gazdasági Főosztály (a továbbiakban: GF) által benyújtott kifizetés kezdeményezésének Kincstári teljesítése;

17. pályázat befogadása: a pályázati felhívásban megadott határidőre és helyre beérkezett pályázatoknak a regisztrálása (iktatása) és bírálatra történő előkészítése, beleértve a szükséges hiánypótlást;

18. pályázat elfogadása: a kötelezettségvállalónak - a pályázati bizottság (bíráló bizottság), vagy kuratórium véleménye, javaslata alapján - a pályázó támogatására irányuló intézkedése;

19. előleg: a projekt megvalósításához a támogatási szerződés megkötését követően, a szakmai-műszaki teljesítés igazolásáig a támogatási összeg meghatározott mértékében, utólagos elszámolási kötelezettség mellett folyósított forrás;

20. rulírozó előleg: a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet (a továbbiakban R.) 2. §-ának i) pontjában szabályozott forrás;

21. előfinanszírozás: az R. 2. §-ának j) pontjában szabályozott forrás;

22. központi költségvetési szerv: a Kvtv. 1. számú melléklete XXVI. SZMM fejezetének 1-15. címe alatt felsorolt intézmények (a továbbiakban: költségvetési szerv).

II. Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE, ELEMI KÖLTSÉGVETÉS, A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE

2. § (1) A fejezet mindenkori éves költségvetési javaslatának kidolgozásához kapcsolódó előkészítési, tervezési, felülvizsgálati feladatokat a minisztérium államtitkára látja el. [Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §, Ámr. 21-26. §]

(2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a szakmai szervezeti egységek a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) szerint feladatkörükbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokért, illetve költségvetési soron belül meghatározott programokért, alprogramokért tartoznak felelősséggel.

(3) A költségvetési javaslatnak a Pénzügyminisztérium (továbbiakban: PM) által kiadott irányelvekben foglaltak szerinti összeállításáért, a PM-mel egyeztetett költségvetési javaslat véglegesítéséért és a szöveges indoklás elkészítéséért - a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői, a szakmai szervezeti egységek bevonásával - a GF vezetője felelős. [Ámr. 24-27. §]

(4) Az SZMM fejezetre vonatkozó - véglegesített - költségvetési javaslatnak a PM által megadott részletezettségben és a megjelölt határidőre történő benyújtásáról a miniszter gondoskodik

(5) A Kormány által benyújtott költségvetési törvény-tervezet országgyűlési tárgyalása során a minisztérium álláspontjának koordinált kialakításáért és az országgyűlési bizottságokban való képviseletéért a GF vezetője a felelős.

3. § A Kvtv. kihirdetését követően

a) a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetése - az Országgyűlés, a Kormány és törvényi rendelkezés alapján más személy, szerv, testület megállapítási hatáskörébe nem tartozó - kiemelt kiadási és bevételi előirányzatainak megállapításával, [Áht, 49. § d), Áht. 52. § (4), Ámr. 31. § (1)]

b) a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek létszámkeretének - a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok keretei között történő - jóváhagyásával, valamint a fejezeten belüli, illetve címen belüli létszámkeretek tekintetében az átcsoportosítási jogok gyakorlásával [Áht. 49. § h)]

összefüggő feladatokat az államtitkár látja el.

4. § (1) Az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges, a kiemelt előirányzatok alábontását jelentő keretszámokat, szempontokat a GF vezetője január 10-ig állapítja meg. [Ámr. 36. § (1)]

(2) A költségvetési évet megelőző december hónapban a költségvetési törvényjavaslat alapján - a Kincstár által meghatározott időpontig - elkészített előzetes kincstári költségvetést a GF legkésőbb a tárgyév január 15-éig véglegezi és - a Kincstár jóváhagyását követően -feldolgozásra benyújtja a Kincstárhoz. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie. [Ámr 33. § (3)]

(3) A minisztérium összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott elemi költségvetését a GF vezetője - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - február 28-áig nyújtja be a PM-hez, illetve a Kincstárhoz oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját és a részjogkörű költségvetési egysége előirányzatait. [Ámr. 43.§ (2)]

(4) A fejezet elemi költségvetését - az intézmények, a szakmai szervezeti egységek által benyújtott dokumentációk felülvizsgálatát követően - a GF vezetője a tárgyév március 31. napjáig hagyja jóvá. [Ámr. 41. § - 44. §]

5. § (1) A szakmai vezető - a Kvtv., valamint az államtitkár 7. § e) pontja alapján hozott döntése szerinti maradványképzési kötelezettséggel összefüggő előírásokra is tekintettel - köteles a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban előirányzat), illetve keret költségvetési évre vonatkozó

a) „Előirányzat-felhasználási ismertető”-jét az Ámr. 5/a. számú melléklete szerint havi bontásban, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan,

b) költségvetési alapokmányát az Ámr. 21. számú melléklete szerint, illetve

c) előirányzat-felhasználási tervét az Ámr. 138/B. §-ában foglaltak figyelembevételével

kidolgozni, és ezeket a GF-ra legkésőbb február 20-ig eljuttatni.

(2) A kötelezettségvállalásnak előirányzat felhasználási terven kell alapulnia. Az éves előirányzat-felhasználási tervet úgy kell elkészteni, hogy

a) az megbízható alapja legyen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásának és a likviditás biztosításának,

b) fedezetet nyújtson a rendszeres kiadásokra, a folyamatos működés biztosítására. [Ámr. 134. § (7), 138/B. § (2)]

III. Fejezet

A MINISZTERT A FELÜGYELETI SZERV VEZETŐJEKÉNT MEGILLETŐ HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

6. § (1) Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeretet év közben a Kormány döntése alapján a fejezethez tartozó központi költségvetési szervek évközi - a tervezett, illetve módosított előirányzatot meghaladó - többletbevételeiből az azzal összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó, vagy szerződés - ideértve az állami megbízást is - esetén az abban meghatározott összeg erejéig megemelt személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, határozott időre történő foglalkoztatás mellett a miniszter növelheti. [Ámr. 48. § (2), 58. § (10) b)]

7. § Az államtitkár jogosult

a) az előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlására - az Ámr. 46. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül - a fejezetek intézményei közötti, az intézménytől más fejezet fejezeti kezelésű előirányzata és a fejezeti kezelésű előirányzat - az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, az érintett fejezetek vezetőinek megállapodásán alapuló - fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására kiterjedően is - ha a költségvetési törvény eltérően nem rendelkezik,

b) a működési költségvetés előirányzatain keletkezett megtakarítás esetén a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetési előirányzatai terhére a fejezeti kezelésű előirányzatok javára történő év közbeni átcsoportosítás végrehajtására, [Áht. 24. § (14)];

c) fejezeten belüli vagy más fejezethez tartozó központi költségvetési szerv költségvetése javára - a lebonyolítás céljából átcsoportosított előirányzatok és a felújítás kivételével - kizárólag új feladat ellátására, illetve a meglévő feladatok növekedésével összefüggő kiadások finanszírozására a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő többlettámogatás engedélyezésére,[Ámr. 57. § (17)]

d) a fejezeti tartalék felhasználására vonatkozó döntés meghozatalára,

e) a maradványképzési kötelezettség felosztására vonatkozó döntés meghozatalára. [R. 27. §]

8. § (1) A költségvetési szerveknél - az a-e) pontok esetében egyszeri vagy tartós jelleggel - a GF vezetője jogosult

a) címen belül a költségvetési szervek között átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzat engedélyezésére, [Áht. 24. § (12), Ámr. 46. § (5), 48. § (1) a)]

b) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladat elrendelésére, [Ámr. 48. § (1) b)]

c) a feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén - értékelés alapján - az adott intézmény kiadási és bevételi előirányzatának a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkenthetésére, [Ámr. 48. § (1) c)];

d) a jóváhagyott előirányzatok felhasználásának - a mennyiben azokat bizonyos feltételhez köti - indokolt esetben a szakmai felügyeletet gyakorló szervezeti egység véleménye mellett történő év közbeni időszakos korlátozására, illetőleg saját rendelkezésébe vonására - a költségvetési szerv és a Kincstár írásban történő értesítése mellett, [Ámr. 48. § (1) bek. d)]

e) a felújítás előirányzata terhére a működési költségvetés javára - a pénzügyminiszter egyetértésével történő, de a személyi juttatások növelésére nem irányuló - átcsoportosítás engedélyezésére, [Ámr. 48. § (1) e)]

f) a költségvetési szervek működésére és felhalmozási kiadásaira a költségvetési törvényben megállapított, illetve év közben módosított előirányzatok alapján a Kincstár által automatikusan megnyitott havi időarányos költségvetési előirányzat-felhasználási kereten - a költségvetési szervek között - a kedvezményezett költségvetési szerv éves keretének 8 %-át, de az időarányosan még esedékes előirányzat-felhasználási keret összegét meg nem haladó mértékben és legfeljebb 3 havi visszapótlás mellett korrekció kezdeményezésére. [Ámr. 109. § (6)]

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatoknál a GF vezetője jogosult

a) az egyes jogcímcsoportokon belül az előirányzat-csoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között év közbeni - a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett és az Áht. 24. § (5) és (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével történő - átcsoportosítás végrehajtására azzal, hogy

aa) a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a pénzügyminiszter egyetértésével növelhető, ha

- az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi juttatások összesített előirányzatán belül hajtható végre,

- az eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul, [Áht. 24. § (5)]

ab) a költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető; [Áht. 24. § (7)]

b) a jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli bevétellel az adott fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzata növelésének engedélyezésére, illetőleg az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően új előirányzat megállapítására; [Ámr. 46. § (5)]

c) a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa előirányzat-módosításának és a kötelezettségvállalással terhelt előirányzati maradvány - pénzügyminiszteri jóváhagyást megelőző - felhasználásának jóváhagyására, a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett; [Áht. 49. § g), 93. § (6), (7)]

(3) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető. [Ámr. 51. § (4)]

9. § (1) A költségvetési szerv vezetője - a GF vezetőjének és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - jogosult

a) az előirányzat maradványból, a vállalkozási tartalékából, illetve a bevételi többletéből, a bevételi és kiadási előirányzata fő összegének, a kiemelt előirányzatoknak és a megfelelő részelőirányzatoknak a felemelésére, [Ámr. 51. § (1)] azzal, hogy

aa) a külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók - ha a törvény másként nem rendelkezik - az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek

- a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,

- az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat, [Áht. 93. § (3)]

ab) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány jóváhagyása előtti kifizetéskor előirányzat-módosítást kell végrehajtani. Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető. [Ámr. 51. § (4)]

ac) a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét - a GF egyidejű tájékoztatásával - a tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel, az Ámr.-ben szabályozott módon. [Áht. 93. § (2)]

b) az elemi költségvetésben jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítás végrehajtására

ba) a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között, [Áht. 24. § (3) a)]

bb) a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között, [Áht. 24. § (3) b)]

bc) a működési és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között - kivételt képez a felújítás előirányzata, melyet a GF vezetője csökkenthet - a pénzügyminiszter egyetértésével - a működési költségvetés javára, [Áht. 24. § (3) c)]

bd) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára. [Áht. 24. § (3) d)]

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának ba)-bd) alpontjaiban szereplő átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére és a felújítás előirányzatának csökkentésére. [Áht. 24. § (4)]

(3) A költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdés b)p ontjában meghatározottakon túl jogosult a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítás végrehajtására. (A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor lehet, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.) [Ámr. 51. § (8)]

IV. Fejezet

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK KERETSZABÁLYAI
Az előirányzatok előirányzat-módosítással és közvetlen kifizetéssel történő
felhasználásának általános szabályai

10. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok a költségvetési alapokmányban meghatározott célra használhatók fel. [Áht. 24. § (9)]

(2) A előirányzat felhasználása történhet előirányzat-módosítással, illetve közvetlen kifizetéssel. A közvetlen kifizetés megvalósulhat: államháztartáson kívülre pénzeszköz-átadással (ideértve a szolgáltatás ellenértékének megfizetését is) és államháztartáson belülre támogatásértékű kiadással.

A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére közvetlenül

a) személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, intézményi beruházási és felújítási kiadások nem teljesíthetők,

b) dologi kiadás csak abban az esetben teljesíthető, ha a kifizetéshez nem kötődik jogszabályban előírt adó illetve járulék bevallási/befizetési kötelezettség.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére közvetlenül ki nem fizethető, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kiadások fedezetének a minisztériumi igazgatáshoz, valamint más - fejezeten belüli és fejezetek közötti - költségvetési intézményhez történő átcsoportosítását a szakmai szervezeti egység - a kötelezettségvállalás rendjének megfelelően - kezdeményezi az Előirányzat Gazdálkodási Osztálynál (a továbbiakban: EgO).

11. § (1) Előirányzat-módosítást kell végrehajtani a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során, amennyiben az a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére fejezeten belüli költségvetési címeken, alcímeken, illetve fejezetek között történik (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának a fejezet által felügyelt költségvetési szerve általi bonyolítását is), fejezeti hatáskörben - szerkezeti változásnak csak kifejezetten erre vonatkozó döntés esetén. [Ámr. 46. § (6) a)]

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosítására csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor. [Áht. 24. § (11)]

(3) Az előirányzat módosítása, átcsoportosítása nem irányulhat az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzat(ok) jóváhagyott céltól eltérő csökkentésére. [Ámr. 45. § (5)]

(4) Az előirányzat módosítás az Ámr. 45., 46. és 48. §-aiban, az Áht. 24. § (3) bekezdésében, valamint jelen utasítás III. Fejezetében foglaltak szerint hajtható végre.

12. § Támogatásértékű kiadásként kell elszámolni

a) - nem közvetlen felhasználás esetén - a központosított bevétellel ellentételezett, illetve az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásának igénybevételét, [Ámr. 46. § (6) a)]

b) amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat fedezete eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel, a bevétellel fedezett előirányzat-felhasználást - ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást és más, államháztartáson belüli szervnek való átadást, [Ámr. 46. § (6) b)]

c) az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok előirányzatainak államháztartáson belüli továbbadását, [Ámr. 46. § (6) d)]

d) a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, nem tervezett, eseti bevétel felhasználását - ideértve a fejezeten belüli illetve más fejezethez tartozó költségvetési szerv javára történő továbbítást is, kivéve a fejezeti kezelésű előirányzaton történő közvetlen felhasználást. [Ámr. 46. § (7)]

13. § A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére történő pénzügyi teljesítést megelőzően előirányzat-módosítást kell végrehajtani. A maradvány fejezeten belüli költségvetési címek (intézmény), illetve más fejezetek javára (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának a fejezet által felügyelt költségvetési szerve általi bonyolítását is) történő teljesítése az előző évi előirányzat-maradvány átadásával, míg államháztartáson kívülre történő teljesítése pénzeszköz átadással történik.

Bevételek felhasználása

14. § (1) A tárgyévben befolyó visszatérülést térítményként, a tárgyévet követő év(ek)ben befolyó visszatérülést a tárgyévi azonos célú előirányzat bevételeként kell elszámolni. A tárgyéven túl jóváírt összegek felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatók fel. Amennyiben a visszatérülés évében az adott feladat már megszüntetésre került, az összeget a központi költségvetésbe be kell fizetni.

(2) A saját bevétellel tervezett előirányzat terhére a kötelezettségvállalás jelen utasításban leírt szabályai szerinti kötelezettség vállalható, az annak terhére megkötött szerződésben azonban ki kell kötni, hogy pénzügyi teljesítésre a bevétel beérkezését követően kerülhet sor.

(3) Feladatra átvett pénzeszközök kizárólag a megállapodásban foglalt célok finanszírozására használhatóak fel.

(4) A bevételi többletek felhasználására a szakmai vezető tesz javaslatot, amelyet a GF vezetője hagy jóvá.

(5) A PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai keretében létesített előirányzatok többletbevételei miatt szükségessé váló előirányzat-módosításokról a szakmai szervezeti egység kezdeményezése alapján az EgO vezetője intézkedik a Kincstár felé.

A feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok kezelésének speciális szabályai

15. § (1) A feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozásának megkezdéséhez az Ámr. 72. §-ának (1) bekezdésében és 76. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okmányokat kell - az Ámr. 5. számú melléklete szerinti formában és tartalommal -az illetékes szakmai szervezeti egységnek kidolgozni és az EgO közreműködésével benyújtani a Kincstárhoz. Az okmányok módosítására vonatkozó eljárásra a kiállításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kidolgozást a 7-8. számú mellékletek segítik.

(2) A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok finanszírozása teljesítésarányosan, a tényleges felmerüléskor [Ámr. 109. § (12) bekezdés], elszámolása az Ámr. 74. §-ának (1) bekezdésében meghatározott módon történik.

(3) A feladatfinanszírozási körbe vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása az Ámr. 75. §-ának (1) bekezdése szerinti keretszámláról történhet.

(4) A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának eljárási szabályait, a beszámolással kapcsolatos feladatokat az Ámr. 73-77. §-ai tartalmazzák.

(5) A feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról az Ámr. 77. §-a szerint összeállított szöveges értékelést a szakmai szervezeti egység megküldi a GF-nek. Az éves értékelés az előirányzatok teljesítéséről való elszámolás (zárszámadás) részét képezi.

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok

16. § Az éves költségvetési törvényben meghatározott, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor - a központi kezelésű előirányzatok kivételével - a GF-nek a folyósítást megelőzően be kell nyújtania a PM-hez a 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet 18. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az annak 10. számú melléklete szerinti adatlapot, továbbá az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt megalapozó -a z 1. számú melléklet szerint illetékes szakmai szervezeti egység által elkészített - indokokat és számításokat. A továbbiakban akkor kell ismételten adatot szolgáltatni a PM felé, ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be.

A kötelezettségvállalás keretszabályai

17. § (1) A tárgyévi előirányzat terhére - a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló R. 5. § (3) bekezdésében felsorolt kivételekkel - akkor vállalható kötelezettség, ha a pénzügyi teljesítés a tárgyévet követő év június 30-ig megtörténik.

(2) Éven túli kötelezettség a tárgyévet követő év(ek) előirányzata terhére történő kifizetésre - a Kormány határozatában megjelölt előirányzatok adott mértékén túl - csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. [Áht. 12/A. § (2), Ámr. 134. § (5) b)]

(3) Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére - ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az előirányzatnál - újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható. [Ámr. 134. § (6)]

Az előirányzatok terhére nyújtható finanszírozási konstrukciók
(utófinanszírozás, (rulírozó) előleg és előfinanszírozás)

18. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére támogatás főszabályként utófinanszírozás keretében adható. A támogatás a szerződésben meghatározottak szerint a (rész)feladatok teljesítését követő (rész)elszámolás alapján egy összegben vagy szakaszosan folyósítható.

(2) Támogatási előleg folyósítására indokolt esetben, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a program vagy projekt indításához szükséges legkisebb összegben - ami nem haladhatja meg a 300,0 M Ft-ot -, legfeljebb a teljes támogatási összeg 50%-os mértékéig kerülhet sor. Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része - kizárólag utófinanszírozással - csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét igazoltan felhasználta és elszámolt az előleggel. [R. 19. § (3)-(4)]

(3) Az Ámr. 7. sz. melléklete szerinti, az összehangolás szabályai alá tartozó előirányzatok esetében a támogatási előleg összege nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, de legfeljebb 300,0 M Ft-ot. [Ámr. 91. § (3), (7), R. 19. § (4)]

(4) Ha azt a feladat jellege különösen indokolja, kizárólag támogatási szerződés megkötésekor, az Amr. 7. sz. melléklete hatálya alá nem tartozó előirányzatok esetében rulírozó előleg és előfinanszírozás biztosítására van lehetőség. Az Amr. 7. sz. melléklete hatálya alá tartozó előirányzatok esetében kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak szerinti előleg folyósítható.

(5) Rulírozó előleg folyósítása esetén a támogatási szerződésben kifizetési ütemenként meg kell határozni a folyósítandó előleg (első kifizetés) és az időközi kifizetések mértékét (összegszerűen és százalékos formában is), valamint a szakmai, műszaki és pénzügyi teljesítési határidőket. Az utolsó kifizetési ütemben a folyósítandó támogatás biztosítása rulírozó előleg esetében is kizárólag utófinanszírozással történhet. Az előleg mértékére a (2) bekezdésben meghatározott szabályok az irányadók.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetében főszabályként az előleg és az időközi kifizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 80%-át. Ettől eltérni kizárólag a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, non-profit társaságok, egyházak, egyházi jogi személyek és azok szervezeti egységei esetében lehet, ahol az előleg és az időközi kifizetések összege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 90%-át. Az időközi fizetésnek előfeltétele legalább az addig folyósított összegek (előleg, időközi kifizetések) 90%-áról szóló felhasználás igazolása és az azzal történő elszámolás szakmai szervezeti egység által történő elfogadása. Az utolsó, nem előlegként és időközi kifizetésként teljesítendő összeg kifizetésének feltétele a támogatási szerződésben rögzített saját forrásról és a megítélt támogatás teljes összegéről szóló felhasználás igazolása és az azzal történő elszámolásnak - a miniszter, mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének nevében - a szakmai szervezeti egység által történő elfogadása. [R. 19. § (6)]

(7) Az (5) bekezdés szerinti ütemezésnek minden esetben a szakmai teljesítés fázisaihoz kell igazodnia, azzal, hogy a kifizetési ütemek száma főszabályként három lehet. Ettől eltérő számú kifizetési ütem meghatározása az azt alátámasztó szakmai indoklás alapján az EgO hozzájárulásával lehetséges. [R. 19. § (7)]

(8) Rulírozó előleg biztosítására a szakállamtitkár előzetes jóváhagyó engedélyével van mód. Előfinanszírozásra rendkívül indokolt esetben, kizárólag a koordinációs szakállamtitkár ellenjegyzésével előzetesen ellátott, a szakmai szervezeti egység által összeállított indoklás alapján, az államtitkár által kiadott egyedi jóváhagyó engedéllyel van mód. Az előzetes koordinációs szakállamtitkári ellenjegyzés nélkül kiadott engedélyeket az EgO köteles visszaküldeni az államtitkár felé felülvizsgálatra.

(9) A kedvezményezett működéséhez nyújtott támogatások folyósítása főszabályként időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett részletes indokolással alátámasztott írásbeli kérelme alapján a kötelezettségvállaló a (2)-(7) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével a támogatási szerződésben engedélyezhet. Ha az eltérő finanszírozást megalapozó indokok a szerződés megkötését követően merülnek fel, a szerződést módosítani kell.

Nem állami intézmények, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása

19. § (1) A nem állami intézmények, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. [Ámr. 46. § (6) c)]

(2) A központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatok terhére államháztartáson kívüli társadalmi szervezeteknek - a Kormány engedélye nélkül - nyújtható támogatás támogatott szervezetenként és évente nem haladhatja meg a 7,0 M Ft-ot. [Ámr. 57. § (15), Áht. 94. § (4) c)]

(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió forint értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti. [Áht. 94. § (5) c), (3)]

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben leírtak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból államháztartáson kívüli szervezetek részére címzetten külön-külön megtervezett, vagy közösen szereplő, és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint, pályázat útján odaítélt támogatásokra. [Áht. 94. § (4) a)-b), (5) a)-b)]

(5) A társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyházak és köztestületek részére juttatott állami költségvetési támogatásról - a szociális humánszolgáltatások normatív állami támogatása kivételével, közreműködő szervezet igénybevétele esetén annak adatszolgáltatása alapján - az EgO a 6. számú melléklet tárgyhavi adatokkal történő kitöltésével a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig adatszolgáltatást teljesít a Kincstár részére. [36/1999. (XII. 27.) PM rendelet 17/C. §]

Az összehangolás szabályai

20. § (1) Az előirányzatot közreműködő szakmai szervezeti egység az Ámr. 7. sz. melléklete hatálya alá tartozó előirányzatok tekintetében a pályázat adatairól (Ámr. 8/b. melléklet I. rész), a jóváhagyott és elutasított támogatási döntésekről (Ámr. 8/b. melléklet II. rész) a döntést követő 10 munkanapon belül, valamint a szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről (Ámr. 8/b. mellékletben meghatározott értelemszerűen kitöltött adatlapon) a szükséges adatokat tartalmazó dokumentum csatolásával, illetve elektronikus úton 5 munkanapon belül értesíti a Kincstárat az igénylők, pályázók adatainak OTMR-ben történő rögzítése, illetve egyeztetése érdekében. [Ámr. 85. § (2), (5) 87. § (7), 8/b. melléklet]

(2) Az átutalások kezdeményezésével egy időben a szakmai szervezeti egységnek az (1) bekezdés alá tartozó előirányzatok esetében az Ámr. 9. mellékletében meghatározott adatlap tartalmának megfelelő információkról elektronikusan értesítenie kell az OTMR-t. Az esedékes támogatás folyósítása csak akkor kezdeményezhető az EgO-nál (Kincstárnál), ha előzetesen az Ámr. 8/b., illetve 9. mellékleteiben meghatározott adatok elektronikus formában eljuttatásra kerültek az OTMR részére. [Ámr. 90. § (2), 9. melléklet]

(3) Az (1), (2) bekezdésekben foglaltak teljesítéséről a szakmai szervezeti egység az 5. számú mellékleteken nyilatkozik.

(4) Az összehangolás hatálya alá tartozó előirányzatok tekintetében

a) a támogatási célokra vonatkozó javaslattétel, az öszszehangolás szakmai előkészítése, valamint a szükséges intézkedések megtétele a szakmai vezető,

b) az összehangolással kapcsolatos intézkedések megtételének ellenőrzése a szakterületet felügyelő szakállamtitkár

feladata.

Elkülönített nyilvántartás vezetési és számadási kötelezettség

21. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére fejezeten belüli költségvetési címek (intézmények), más fejezetek, valamint államháztartáson kívüli szervezetek és magánszemélyek számára céljelleggel juttatott összegek felhasználásáról elkülönített nyilvántartás vezetési és számadási kötelezettséget kell előírni a kedvezményezett részére.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatot közreműködő szakmai szervezeti egység, illetőleg közreműködő szervezet köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a kedvezményezett az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettség teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli. [Áht. 13/A.§ (2), Ámr. 49. § (4)]

Támogatás megítélését, folyósítását kizáró esetek

22. § A meg nem fizetett köztartozással (adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozás) rendelkezőkkel - a köztartozás megfizetéséig -, valamint a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel - függetlenül a támogatás egyéb feltételeinek meglétéről - támogatási szerződés nem köthető, illetve a szerződéskötést követően kialakuló ilyen köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható. A szükséges hatósági engedélyek hiányában, valamint rendezetlen munkaügyi kapcsolatok esetén - a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok jellegétől függően indokolt esetben, mérlegelés alapján, a R. 17. § (1) bekezdésének l) pontjában foglaltakkal összhangban - állami pénzeszközökből támogatás nem ítélhető meg és nem folyósítható. [Áht. 13/A. § (5), 15. § (1), Ámr. 81. § (2), (3)]

Követelések kezelése

23. § (1) Az minisztérium követeléseiről lemondani - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem lehet.[Áht. 108. § (2)]

(2) Ha a pályázat útján elnyert központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a fejezeti kezelésű előirányzatot közreműködő szakmai szervezeti egység, illetőleg közreműködő szervezet közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megkeresésre adók módjára hajt be. [Áht. 13/A. § (9)]

(3) A Kvtv. 9. § (2) bekezdése szerinti kisösszegű (100 000 Ft-ot meg nem haladó) követelést előírni nem kell. [Áht. 108. § (4)] A szakmai szervezeti egység a követelés teljesítésére történő egyszeri írásbeli felhívás adós (kedvezményezett) felé történő megküldését követően a behajtás eredményességéről írásban tájékoztatni köteles a GF-et.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a harmadik féllel szemben keletkezett követelésekről, beleértve a támogatási (rulírozó) előlegek, előfinanszírozás folyósítása miatt keletkező követeléseket is, a szakmai szervezeti egység, illetőleg a közreműködő szervezet folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, ami alapján az EgO-t - a számviteli nyilvántartásban való rögzítés érdekében - a 4. számú melléklet vonatkozó bekezdéseinek kitöltésével - a teljesítésigazolások benyújtásával egyidejűleg - folyamatosan értesíteni köteles.

(5) A szakmai szervezeti egység, illetőleg a közreműködő szervezet - a (4) bekezdésben foglalt folyamatos adatszolgáltatáson túl - az általa vezetett nyilvántartás alapján, annak megküldésével negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 8-ig írásban tájékoztatni köteles a GF-et. A nyilvántartás vezetése a 9. számú melléklet szerinti, vagy ettől eltérően, a GF-el előzetesen egyeztetett formátumban történhet.

(6) A GF a szakmai szervezeti egység, illetőleg a közreműködő szervezet által megküldött adatszolgáltatást egyezteti a számviteli nyilvántartásaiban vezetett követelések állományából előállított listákkal. A tárgynegyedévet követő hónap 20-ig az eltéréseket tartalmazó listát egyeztetés céljából megküldi a szakmai szervezeti egységeknek, illetőleg a közreműködő szervezetnek, amely legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap utolsó munkanapjáig az elvégezhető kivezetések feltüntetésével azt visszaküldeni köteles a GF-nek. A követelések számviteli nyilvántartásokból történő kivezetésére abban az esetben van mód, ha a folyósított támogatás a kedvezményezett oldaláról igazoltan felhasználásra és a szakmai szervezeti egységhez, illetőleg a közreműködő szervezethez benyújtásra került, mely a teljesítést igazolta.

(7) A szakmai szervezeti egység, illetőleg a közreműködő szervezet a kedvezményezettet a vele szemben fennálló tárgyévi követelésekről legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig írásban kiértesíteni köteles.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának szabályai

24. § A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a kötelezettségvállalást megelőző közbeszerzési eljárás jogszabályi előírásoknak és a hatályos közbeszerzési szabályzatnak megfelelő lefolytatásáért az előirányzatot közreműködő szakmai szervezeti egység, illetőleg a közreműködő szervezet vezetője a felelős. Közbeszerzési eljárás indítására csak a Közbeszerzési Tervben szereplő, bejelentett közbeszerzések esetében van lehetőség.

A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának nyilvánosságával összefüggő szabályok

25. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési alapokmányát az elemi költségvetés jóváhagyását követő harmincadik napig a minisztérium honlapján közzé kell tenni. A közzétételt a GF kezdeményezi.

(2) A társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyházak, egyházi jogi személyek és azok szervezeti egységei, valamint köztestületek részére juttatott állami költségvetési támogatás adatai - a szociális humánszolgáltatások normatív támogatása kivételével - a Kincstár honlapján kerülnek közzétételre. A Kincstárnak a közzétételhez szükséges adatszolgáltatásról - a 6. számú mellékletnek megfelelő adatlap kitöltésével - az EgO köteles gondoskodni.

(3) Az R. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közzétételről az EgO gondoskodik. Az adatközléshez az EgO írásbeli megkeresésére a szakmai szervezeti egységek kötelesek adatot szolgáltatni. [Áht. 15/A. § (1)]

(4) A (3) bekezdésben szereplő kivétellel a kötelezettségvállalások (támogatást elnyert szervek névsora és a megítélt támogatás) tekintetében az előirányzatokért szakmai szervezeti egység vezetőjét terheli a nyilvánosságra hozatali kötelezettség. A kötelezettségvállalás nyilvánosságra hozandó adatai tekintetében a szakmai szervezeti egységek egyeztetést kezdeményezhetnek az EgO előirányzatot közreműködő munkatársával.

Az előirányzatok felhasználásához kapcsolódó költségek

26. § (1) A Kincstár felé az SZMM forint folyószámláival összefüggő szolgáltatások után az Ámr. 24. számú melléklete szerinti összegekben díjat, jutalékot kell fizetni.

(2) Az előirányzatokat terhelő, a R. 4. §-ában meghatározott mértékű kezelési költségek tartalmazzák a szakmai feladat ellátásának minden költségét, így a közreműködő szervezet bonyolítási költségeit, az ellenőrzési, a monitoring és a kommunikációs költségeket is, valamint a kincstár által az Ámr. 108/A. §-a szerint felszámolt díjakat.

(3) A Kincstár által az (1) bekezdésben meghatározott díjak, jutalékok fedezetét - a 16/92 Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez és a 16/56/7 Roma Oktatási Alap törvényi sorok kivételével - elsősorban a 16/37 MÁK tranzakciós díj előirányzaton rendelkezésre álló forrás terhére kell biztosítani. Amennyiben a kincstári díjak összege év közben meghaladja az előirányzaton rendelkezésre álló keretet, fedezete főszabályként annak az előirányzatnak a terhére kerül biztosításra, melyhez kapcsolódóan a kiadás felmerült. Az illetékes szakállamtitkár az általa felügyelt más fejezeti kezelésű előirányzat terhére is engedélyezheti, illetve kezdeményezheti a fedezet biztosítását.

Maradványképzési kötelezettség
és a felhasználás zárolása

27. § (1) A 2007. évben a fejezetnél - a Kormány döntésétől függően - a 2006. évben keletkezett maradvánnyal azonos összegű előirányzat-maradvány képződését kell elérni. [KvTv. 52. § (4)]

(2) Az államtitkár a R. 7. § (e) pontjával összefüggésben meghatározza az egyes előirányzatokra vonatkozó maradványképzési kötelezettséget. A maradványképzési kötelezettség betartásáért a szakmai vezető és a szakterületet felügyelő szakállamtitkár felelős.

(3) Az államtitkár - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a fejezeti kezelésű előirányzatok egy részére vagy a teljes előirányzatra előírhatja a felhasználás zárolását. A zárolás elrendelésekor meg kell határozni

a) annak terjedelmét vagy

b) - ha a feloldása feltételhez kötött - a feltételt.

(4) A zárolással összefüggő feladatokat az államtitkár írásos utasítása alapján a GF végzi, melyről annak elrendelését követő 5 munkanapon belül értesíteni köteles a szakmai szervezeti egység, illetőleg a közreműködő szervezet vezetőjét.

A Fejezeti általános tartalék és a Fejezeti egyensúlyi tartalék előirányzatainak felhasználása

28. § (1) A 16/36/1 fejezeti általános tartalék előirányzatának felhasználásáról - összhangban a jelen utasítás 7. § d) pontjában foglaltakkal - az államtitkár dönt.

(2) A 16/36/2 Fejezeti egyensúlyi tartalék a Kormány engedélyével, az általa meghatározott célra használható fel a kiadások alakulására és a bevételek várható teljesítésére figyelemmel. [Kvtv. 52. § (1) a), (2), (3)]

V. Fejezet

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK ELŐIRÁNYZAT-MÓDOSÍTÁSSAL TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA
Az előirányzat-módosítás általános szabályai

29. § (1) A fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításokat a szakmai szervezeti egység készíti elő.

(2) Az előirányzat-módosítást - ideértve a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást és a fejezeti tartalék felhasználására irányuló előirányzat-módosítást is - a szakmai vezetője a 2. számú melléklet szerinti „Előirányzat-módosítás igénylőlap”-on kezdeményezi.

(3) Személyi juttatások kiemelt előirányzat létrehozásának kezdeményezésekor a szakmai vezető részletes indokolást csatol a szakmai ügyirathoz. Amennyiben munkaadói járulék kiemelt előirányzat létrehozása nem szükséges, a szakmai vezető annak indokolását (jogszabályban rögzített járulékmentesség esetén a jogszabály megjelölését stb.) az ügyirathoz csatolja.

(4) A szakmai szervezeti egység személyi juttatások kiemelt előirányzat létrehozására vagy növelésére irányuló kezdeményezését a GF az államtitkár jóváhagyását követően nyújtja be a pénzügyminiszterhez egyetértésre.

(5) A fejezeti általános tartalék felhasználására, valamint a nem tervezett bevétel előirányzatosítására vonatkozó javaslatot - utóbbi esetében a szakmai vezető írásos kezdeményezése alapján - a GF készíti el. Abban az esetben, ha a nem tervezett bevétel folyósított támogatás viszszafizetéséhez kapcsolódik, az EgO annak előirányzatosítása tekintetében saját hatáskörben, a szakmai szervezeti egység kezdeményezése nélkül jár el.

Fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetek közti
és fejezeten belüli átcsoportosítása

30. § (1) Az előirányzatok más fejezethez tartozó címhez, alcímhez, illetve fejezeten belüli intézményhez történő, az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítását - az Áht. 24. §-ának (12) bekezdésében foglaltaknak megfelelően és az Ámr. 45. § (5) bekezdésére is tekintettel - a fejezetek, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat terhére kötelezettségvállalásra jogosult és az intézmény közötti megállapodás alapján lehet végrehajtani. A megállapodást a szakmai vezető készíti elő a GF bevonásával. A megállapodás aláírására az államtitkár jogosult.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetek közötti, illetve fejezeten belüli átcsoportosítása esetén a szakmai vezető kiemelt előirányzatokra bontva kezdeményezi az előirányzat-módosítást.

(3) Az előirányzat-átadási megállapodás tartalmazza

a) az előirányzat célját,

b) a feladat leírását,

c) a forrás fejezeti kezelésű előirányzat megnevezését

d) a forrás összegét, kiemelt előirányzat szerinti bontását,

e) a határidőket,

f) a folyamatba épített ellenőrzést,

g) a feladathoz biztosított pénzeszköznek a feladat teljesítését követő - meghatározott időre történő - elszámoltatását,

h) az elkülönített nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kötelezettséget.

(4) Személyi juttatások kiemelt előirányzatot érintő átcsoportosítás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni a felhasználásra vonatkozó részletes előírásokat is.

(5) Az előirányzat-átadási megállapodás alapdokumentuma a 2. számú melléklet szerinti „Előirányzat-módosítás igénylőlap”, melyet a szakmai szervezeti egység állít össze és nyújt be a megállapodással egyidejűleg az EgO-hoz ellenjegyzésre.

(6) Az előirányzat-átadási megállapodásra - az (5) bekezdésben foglaltakon túl - a VI. Fejezet szerinti eljárási szabályok érvényesek.

(7) A EgO vezetője az előirányzat-átadási megállapodásban foglaltaknak megfelelően az intézmény vezetőjének küldött értesítőlevél egyidejű megküldésével egyszeri vagy bázist képező fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-átcsoportosítással csökkenti a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait - fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítás esetén az érintett intézmény vonatkozó előirányzatainak egyidejű növelése mellett. Az átcsoportosított keretet a Kincstár havi ütemezésben biztosítja, ettől eltérő finanszírozást fejezeten belüli átcsoportosítás esetén a szakmai vezető kezdeményezhet, részletes indokolással alátámasztva. A feladatot megvalósító intézmény által közölt adatok alapján az eltérő finanszírozást a Kincstár engedélyezi.

(8) Az előirányzat-módosítással fejezeten belül átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés az átcsoportosítással érintett intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályzat szerint történik.

(9) Az átcsoportosított előirányzatot a megvalósító intézmény fejezeti kezelésű előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről a feladat elvégzését követő 30 napon belül, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni.

(10) A feladatra a tárgyévi előirányzat terhére tárgyévi szakmai teljesítési határidővel átcsoportosított előirányzatokból fel nem használt összeg visszacsoportosítását a megállapodásban meghatározott szakmai és pénzügyi elszámolás elfogadását követő 15 napon belül, de legkésőbb december 10-ig a szakmai vezető kezdeményezi a GF-nál. Abban az esetben, ha a szakmai, műszaki teljesítés áthúzódik tárgyévet követő évre, az átvevő fejezet, illetve intézmény - az előirányzat-átadási megállapodásban előírtaknak megfelelően - a meghiúsult feladat központi költségvetés felé történő befizetéséről a maradvány-elszámolás keretében gondoskodik. Erre vonatkozóan a szakmai szervezeti egység felé benyújtásra kerülő záró elszámolásban köteles nyilatkozni, melyet a szakmai szervezeti egység a szakmai teljesítésigazolással egyidejűleg továbbít az EgO felé a fennálló követelés kivezetése céljából.

VI. Fejezet

A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
A kötelezettségvállalástól az elszámolásig terjedő eljárási lépések

31. § (1) Az előirányzatok felhasználása az alábbi eljárási cselekmények végrehajtásával történik:

a) kötelezettségvállalás: az SZMM nevében az 1. sz. mellékletben szereplő előirányzatok terhére - a minisztérium alapító okiratában vagy a költségvetési alapokmányában meghatározott feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel - létrejött azonnali vagy későbbi időpontra, illetve periódusra vonatkozó kifizetésre irányuló írásos intézkedés. [Ámr. 134. §]

b) ellenjegyzés: annak igazolása, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja a kötelezettségvállaláshoz szükséges fedezetet, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat és megtörtént a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás. [Ámr. 134. § (9)]

c) szakmai teljesítés igazolása: a kifizetés teljesítésének elrendelése előtti - az adott intézkedéshez/projekthez kapcsolódó okmányok alapján történő - ellenőrzés, amely alapján szakmailag igazolásra kerül a kifizetés jogosultsága, összegszerűsége, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítése. [Ámr. 135. § (1), (2)]

d) érvényesítés: a szakmai teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek a szerződéses dokumentációval való egyeztetése, a fedezet megléte és az előírt alaki követelmények betartásának ellenőrzése. [Ámr. 135. § (2)]

e) utalvány ellenjegyzése: az ellenjegyzésre vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazásán túl annak ellenőrzése és igazolása, hogy a szakmai teljesítés igazolása, illetve az érvényesítés megtörtént. [Ámr. 137. § (1), (3)]

f) utalványozás: a kiadás teljesítésének írásbeli elrendelése. [Ámr. 136. §]

(2) A kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, az utalványozás és a szakmai teljesítés igazolása írásban történik az arra felhatalmazott személyek aláírásával.

(3) Főszabályként a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, illetve az utalvány ellenjegyzésére a GF munkatársai jogosultak.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

A kötelezettségvállalás általános szabályai

32. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentuma - a jelen utasítás értelmezésében - a kinevezési okirat, a szerződés, a megállapodás, a visszaigazolt megrendelés, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-áig bejelentett az Ámr. 72. §-ában szereplő Engedélyokirat, illetve Alapokmány, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, továbbá a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalás dokumentuma - a jelen utasítás értelmezésében - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, továbbá a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) - amennyiben nem kerülnek visszavonásra.

(3) A kötelezettségvállalás alapdokumentuma a 3. számú melléklet szerinti „Kötelezettségvállalási adatlap”. A kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a „Kötelezettségvállalási adatlap”-ot az arra jogosultak (kötelezettségvállaló és ellenjegyző) aláírták. A kötelezettségvállalás - a kötelezettségvállalásra jogosult aláírását és a pénzügyi ellenjegyzés megtörténtét követően - a szerződő felek aláírásától kezdődően hatályos.

(4) A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. [Áht. 98. § (2)]

(5) A R. 5. § (3) bekezdésében felsorolt előirányzatok esetében legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 15-ig történő pénzügyi teljesítéssel vállalható kötelezettség a tárgyévi előirányzat, illetve az előirányzaton belül jóváhagyott keret terhére.

(6) Kötelezettség visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatásokra vállalható.

(7) Tárgyévi előirányzatra kötelezettségvállalást - figyelemmel az Ámr. 162/A. §-ában előírt bejelentési kötelezettségre - december 15-ig, ezt követően csak a koordinációs szakállamtitkár szignálásával lehet az EgO-nál kezdeményezni úgy, hogy a kötelezettségvállalás bejelentése a Kincstárhoz annak zárásáig beérkezzen.

Kötelezettségvállalásra jogosultak köre

33. § (1) Az előirányzatok terhére főszabályként kötelezettségvállalásra jogosultak:

a) 15 millió Ft (ÁFA nélküli) értékhatárig - az 1. számú mellékletben foglaltak szerint - az előirányzatot közreműködő szakmai vezetője,

b) 30 millió Ft (ÁFA nélküli) értékhatárig a szakmai terület felügyeletét ellátó szakállamtitkár,

c) 50 millió Ft (ÁFA nélküli) értékhatárig a koordinációs szakállamtitkár,

d) 50 millió Ft (ÁFA nélküli) értékhatár felett az államtitkár és a miniszter;

e) a feladatfinanszírozott programok esetében - a feladatfinanszírozási engedélyokiraton, mint jóváhagyó - értékhatártól függetlenül a koordinációs szakállamtitkár,

f) a 16/38/1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás, a 16/38/3 Szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatása, a 16/46 Egyes pénzbeli támogatások, a 16/48/1 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, valamint a 16/48/3 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése törvényi sorok esetében értékhatártól függetlenül a szakmai terület felügyeletét ellátó szakállamtitkár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalók aláírását megelőzően a kötelezettségvállalás dokumentumait annak összeghatára alatti összeghatárokhoz tartozó aláíróknak is szignálnia kell (a feladatfinanszírozott programok esetében és a szakállamtitkár aláírását megelőzően a szakmai vezetőjének, államtitkár vagy miniszter aláírását megelőzően a szakállamtitkárnak és a szakmai vezetőjének).

(3) Az (1) bekezdésben a)-b) pontjai szerinti kötelezettségvállalási jogkörök lefelé nem delegálhatóak, az aláírásra jogosultak távollétében kizárólag a magasabb értékhatár mellett aláírásra jogosult gyakorolhatja azokat. Az (1) bekezdés c) pontjában szereplő jogkörét az államtitkár eseti jelleggel, meghatározott időre szóló meghatalmazással a koordinációs szakállamtitkárra jogosult ruházni.

(4) A miniszter és az államtitkár - kizárólag tisztán pályázati kiírás alapján megkötésre kerülő, megítélt támogatásokra vonatkozó, valamint normatív módon finanszírozott - szerződések aláírása tekintetében kötelezettségvállalási (aláírási) jogosultságát az előirányzatot közreműködő szakmai szervezeti egység felügyeletét ellátó szakállamtitkár írásbeli kezdeményezésére adott pályázati kiíráshoz/normatívához kapcsolódóan esetileg, értékhatár nélkül vagy annak jelen szabályzatban foglaltaktól eltérő megadásával írásban delegálhatja az előirányzat felhasználásáért felelős szakállamtitkárra vagy a szakmai vezetőjére.

Szakmai javaslattétel, a kötelezettségvállalás előkészítése

34. § (1) Kötelezettségvállalást a szakmai szervezeti egység jogosult kezdeményezni

a) pályázati eljárás,

b) normatív alapú feladatellátás, vagy

c) egyedi támogatási - kérelem, ajánlat, szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó vállalások vagy váratlan események bekövetkezése, jogszabályi rendelkezés, illetve lebonyolítási és működési jellegű (beszerzés, megrendelés, közbeszerzési eljárások megindítása) - döntés

alapján.

(2) A kötelezettségvállalásokat a szakmai szervezeti egység a R. és e szabályzat vonatkozó előírásai alapján készíti elő (szakmai javaslattétel). A szakmai szervezeti egység felelős az előirányzatnak az előirányzat-felhasználási tervben meghatározott felhasználásáért, a hatékonysági vizsgálat lefolytatásáért, a szükséges okiratok és dokumentációk pályázótól, kérelmezőtől történő bekéréséért, az Amr. 7. sz. melléklete hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az igénylők, pályázók adatainak OTMR-ben történő rögzítése érdekében a Kincstár értesítéséért, a közbeszerzési eljárás lebonyolításáért és a szükséges belső egyeztetések lefolytatásáért.

(3) A szakmai javaslatnak valamennyi kötelezettségvállalás esetében tartalmaznia kell a támogatás felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó javaslatot is.

A szakmai ügyirat tartalma
előzetes kötelezettségvállalás esetén

35. § (1) Előzetes kötelezettségvállalásra kerül sor

a) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladása, ajánlati, ajánlattételi felhívás megküldése,

b) a támogatási konstrukció meghirdetése (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások) esetén,

amennyiben azok nem kerülnek visszavonásra.

(2) Az előzetes kötelezettségvállalás szakmai ügyiratának tartalmaznia kell

a) a javaslattevőnek az - előzetes kötelezettségvállalás hatékonysági vizsgálatokon alapuló - indokolását,

b) a pályázati felhívás vagy a közbeszerzési eljárás meghirdetésre kerülő dokumentációjának a tervezetét,

c) minden, a javaslat alapját képező, annak megismeréséhez és a felelős döntéshez szükséges okiratot és dokumentációt.

(3) A jelen utasítás 18. § (8) bekezdésében foglaltakkal összhangban pályázati felhívásban (rulírozó) előlegnyújtás lehetősége csak a szakállamtitkár, előfinanszírozás lehetősége csak az államtitkár - részletes indokolás alapján kiadott - külön engedélye alapján hirdethető meg.

(4) Az előzetes kötelezettségvállalás az előzetes kötelezettségvállalás dokumentumainak arra jogosultak (kötelezettségvállaló, ellenjegyző) által történő aláírását követően érvényes. A pályázati felhívás, illetve a közbeszerzési eljárás ezt követően hirdethető meg. A pénzügyi és jogi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában kiírt pályázati felhívás vagy megindított közbeszerzési eljárás érvénytelen.

(5) A pályázati felhívás vagy a közbeszerzési eljárás meghirdetésének elmaradását, illetve visszavonását - az előzetes kötelezettségvállalás törlése és a lekötött keretösszeg felszabadítása céljából - a szakmai vezető 8 napon belül írásban jelzi az EgO-nak. A keretösszeg felszabadításának elmaradása esetén az előirányzat terhére újabb kötelezettség nem vállalható.

(6) A pályázati döntést vagy a közbeszerzési eljárás lezárását követően a kötelezettségvállalásra jogosult a 3. számú melléklet szerinti „Kötelezettségvállalási adatlap”, valamint pályázati kiírás esetében a nyertes pályázók nevét, azonosító adatait és az elnyert támogatás egyenkénti és összesített összegét tartalmazó táblázat benyújtásával kezdeményezi az EgO-nál a kötelezettségvállalás véglegesítését.

A költségvetési előirányzatok pályázati úton történő felhasználásának szabályai

36. § (1) A pályázati rendszer keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a szakmai vezető és a szakmailag illetékes szakállamtitkár felelős

a) a pályázati felhívások megjelentetéséért,

b) az Amr. 7. sz. melléklete hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a pályázat adatainak OTMR-ben történő rögzítése érdekében a Kincstár értesítéséért, [Ámr. 8/b. melléklet I. rész]

c) a támogatási előirányzat célszerű és szakszerű felhasználásáért.

(2) A pályázati felhívást a szakmai vezető a szakmailag illetékes szakállamtitkár egyetértésével terjeszti fel az államtitkárnak jóváhagyásra. A felterjesztés tartalmazza

a) a pályázati azonosítót;

b) a kedvezményezettek körét;

c) a forrás

ca) pontos megnevezését (címrend megadásával és ÁHT azonosítóval),

cb) összegét,

cc) felhasználásának ütemezését, több évre szóló - a tárgyévet követő évek előirányzatára vonatkozó - kötelezettségvállalás esetén az évenkénti ütemezést;

d) a pályázattal kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket;

e) a pályázat leadásának és elbírálásának határidejét;

f) a finanszírozás lehetséges módjait;

g) a regisztrációs/pályázati díjat;

h) a pályázat megvalósításának időtartamát, a feladat elvégzésének tervezett kezdési időpontját;

i) a pályázattal összefüggő kezelési/lebonyolítási díj összegét, valamint a megjelentetés javasolt módját és költségét;

j) a pályázati felhívás kibocsátásával kapcsolatos szakmai véleményt, a vélemény rövid indokolását.

(3) Az államtitkár jóváhagyása alapján a szakmai vezető elkészíti a pályázat részletes dokumentációját a R. 8. §-ában és jelen utasításban foglaltak figyelembevételével. A pályázati felhívást a jóváhagyott részletes dokumentáció szerint az R. 6. §-ában meghatározott módon és formában kell nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázatokat értékelő bizottság tagjának az Áht. 11/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében érvényes vagyonnyilatkozattal kell rendelkeznie.

(5) A pályázatokat érkezési sorrendben kell regisztrálni és regisztrációs számuk sorrendjében egyenként értékelni, továbbá egyenkénti szavazással elbírálni. Minden pályázat értékelését és a bírálat eredményét a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A szakmai ügyirat tartalma kötelezettségvállalás esetén

37. § (1) Kötelezettségvállalásra a jelen utasítás 34. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben kerülhet sor.

(2) A szakmai ügyirat támogatási szerződés megkötésére vonatkozó javaslat esetén tartalmazza

a) a szakmai vezetőnek a támogatás odaítélését indokoló - célszerűségi vizsgálaton alapuló - szakmai véleményét, továbbá a javaslat alapját képező kérelmet vagy pályázatot a pályázati bizottság javaslatával, vagy a javaslat alapját képező egyéb dokumentumokat (pl. miniszteri utasítás, költségterv, projekt-leírás stb.);

b) a 3. számú melléklet szerinti „Kötelezettségvállalási adatlap”-ot 2 példányban. (rulírozó) előlegnyújtás és előfinanszírozás igénylése esetén csatolni kell a kérelmező/pályázó által benyújtott részletes indokolást;

c) a szakmailag illetékes szervezeti egység nyilatkozatát arról, hogy a minisztérium által kedvezményezettnek nyújtott korábbi támogatás(ok)ról szóló beszámolóját és pénzügyi elszámolását a szakmai szervezeti egység elfogadta;

d) ha a felhasználáshoz szükséges kiemelt előirányzat nem áll rendelkezésre, a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás kezdeményezésére vonatkozó, a 2. számú melléklet szerint elkészített „Előirányzat-módosítás igénylőlapot” 2 eredeti példányban;

e) feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása esetén a 7. és 8. számú mellékletek szerinti dokumentumokat 4 példányban kiállítva;

f) a támogatási döntés meghozatalához szükséges, a R. 17. §-ában felsorol nyilatkozatokat, dokumentációkat, okiratokat.

(3) Pályázat keretében nyújtott támogatás esetén a (2) bekezdés f) pontjában felsorolt okiratokat, dokumentációkat nem kell a szakmai ügyirathoz csatolni, amenynyiben azokat a pályázat hiánytalanul tartalmazza.

(4) A szakmai ügyirat nem támogatási szerződés formájában történő kötelezettségvállalás esetén - a kötelezettségvállalás jellegétől függően - tartalmazza

a) a személyi vagy vállalkozói megbízás tárgyát, konkrét célját,

b) a javaslattevő - célszerűségi vizsgálaton alapuló - szakmai indoklását és a javaslat alapját képező dokumentumokat (kérelem, miniszteri döntés, költségterv, felhasználási ütemterv stb.);

c) az „Előirányzat-módosítás igénylőlap”-ot a 2. számú mellékletnek megfelelően elkészítve 2 eredeti példányban;

d) a feladatfinanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása esetén a 7. és 8. számú melléklet szerinti dokumentumokat 4 példányban kiállítva.

(5) Támogatási kérelem esetén az illetékes szakmai szervezeti egység a kérelem beérkezésétől számított 45 napon belül, váratlan események bekövetkezése, különösen az elemi csapás, természeti katasztrófa által okozott kár elhárítására, illetve részbeni megtérítésére vonatkozó kérelmek esetében soron kívül, beérkezésüktől számított 20 napon belül köteles a kérelem elbírálása és a kérelmező értesítése ügyében érdemi intézkedést tenni.

A szerződéstervezet elkészítése

38. § (1) A szerződéskötés előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata. A kötelezettségvállaló által aláírt 33. számú melléklet szerinti „Kötelezettségvállalási adatlap” a szerződéstervezet alapdokumentumát képezi.

(2) A szerződéstervezetet a szakmai szervezeti egység - a Jogi Főosztály szükség szerinti bevonásával - köteles elkészíteni.

(3) A (támogatási) szerződésnek - a szerződéskötési szabályzatban foglaltakra is figyelemmel - tartalmaznia kell különösen:

a) a szerződés azonosító nyilvántartási számát, amely megegyezik a kötelezettségvállalás számával;

b) a szakmai ügyirat irattári (iktató)számát;

c) a kedvezményezett azonosító adatait, így

ca) természetes személy esetében a nevét, anyja nevét, lakcímét, régió megnevezését, születési helyét, születési idejét, adóazonosító jelét,

cb) jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében a megnevezését, székhelyének címét, régió megnevezését, levelezési címét, a bírósági bejegyzés számát, az adóazonosító számát, valamint társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, illetve közhasznú társaságok részére juttatott támogatások esetében a statisztikai számjelét;

d) a támogatás, megbízás tárgyát, konkrét célját, a megvalósítás leírásával és helyének megjelölésével. Pályázati támogatás esetén a megvalósítás részletes leírását helyettesíti a pályázat, amit a szerződés mellékleteként kell kezelni;

e) a kedvezményezett jogosultságának pontos meghatározását;

f) a költségvetési forrás pontos megnevezését;

g) a kifizetendő összeget (számmal és betűvel kiírva);

h) a kifizetés jogcímét, a folyósítás feltételeit és ütemezését: A tárgyévi előirányzat terhére vállalt kötelezettség esetén külön fel kell tüntetni a 2007-ben és külön a 2008-ban kifizetésre kerülő támogatás összegét a kifizetések várható időpontjának megadásával. A tárgyévet követő évek előirányzata terhére vállalt kötelezettség esetében a kifizetés évenkénti ütemezését szintén meg kell adni; [Ámr 57. § (1)]

i) a finanszírozás módját (/rulírozó/ előleg, elő- és utófinanszírozás mértéke), a kedvezményezett bankszámlaszámát, a számlavezető bank megnevezésével;

j) a kedvezményezett kötelezettségeinek részletes leírását, meghatározva a támogatás felhasználásának feltételeit és körülményeit, továbbá a támogatás igénybevételével járó egyéb kötelezettségeket - ezen belül különösen a támogatás elkülönített kezelését;

k) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, ami főszabályként a tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetén legkésőbb a tárgyévet követő év június 10., míg a R. 5. § (3) bekezdésében foglalt kivételek esetében a tárgyévet követő év augusztus 31. lehet;

l) az elszámolási és beszámolási kötelezettséget, meghatározva a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásának helyét és határidejét, valamint az elfogadható költségeket, továbbá felsorolva a szakmai beszámoló kiegészítéseként a szakterület által meghatározott, csatolandó mellékleteket. A szakmai, pénzügyi elszámolás benyújtásának határideje tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetén főszabályként legkésőbb a tárgyévet követő év június 20., míg a R. 5. § (3) bekezdésében foglalt kivételek esetében a tárgyévet követő év szeptember 5. lehet;

m) az ellenőrzési jogosultságot és a kedvezményezett tűrési kötelezettségét az Áht. 122. §-a (1) bekezdésének a)p ontjában foglaltaknak megfelelően, továbbá az alábbi kötelezettség kedvezményezett részéről történő elfogadását, amennyiben:

ma) a szerződés megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a szerződésben foglalt ütemezéshez képest késedelmet szenved, a kedvezményezett haladéktalanul köteles jelenteni a döntéshozónak,

mb) a szerződés megvalósítása a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul vagy tartós akadályba ütközik, az m1) pont szerinti jelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondani,

mc) az adólevonási jogosultságában változás következik be, a támogatási szerződés módosítása végett haladéktalanul köteles a kötelezettségvállalónak írásban bejelenteni. A támogatásban - a változás bejelentéséig - igénybe vett ÁFA összeget a támogatási szerződés módosításakor rögzített módon a kedvezményezett köteles visszafizetni;

n) a minisztérium elállási jogát, az elállás eseteit, feltételeit és következményeit;

o) a szerződésszegés eseteit és szankcióit, hangsúlyosan a felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat [Áht. 122. § (1) b)] ;

p) utalást arra, hogy a szerződés a mellékleteivel együtt érvényes. A mellékleteket a szerződésben fel kell sorolni;

q) amennyiben alkalmazásra kerül az azonnali beszedési megbízás, az arra vonatkozó, a R. 2. számú melléklete szerinti felhatalmazás érvényesítésével kapcsolatos eljárást.

(4) A szerződéstervezethez csatolni kell a R. 17. § (1) bekezdésében felsorolt nyilatkozatokat, okiratokat, dokumentációkat.

(5) A szerződés tervezet kedvezményezett által történő aláíratására az ellenjegyzéseket követően kerülhet sor. Az aláírások megszerzéséről a szakmai vezető gondoskodik. Ennek során a kedvezményezettet tájékoztatja azokról a határidőkről, amelyek elmulasztása a támogatási döntés visszavonását eredményezi.

(6) Amennyiben a természetes személy kedvezményezett nevében a szerződéstervezetet képviselője vagy kötelezettségvállaló szervezet írja alá, a R. 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakkal összhangban a szerződéstervezethez csatolni kell az aláírásra feljogosító, közjegyző által hitelesített, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú által hitelesített meghatalmazást. Ennek hiányában a szakmai vezető köteles intézkedni a támogatási döntés visszavonásáról.

A szerződés módosítása, meghiúsulása

39. § (1) A szerződés módosítására abban az esetben kerülhet sor, ha azt jogszabály, illetve a pályázati felhívás lehetővé teszi, valamint

a) az szakmailag elfogadható, az eredeti céltól nem tér el és nem jár a szerződésben meghatározott összeg növekedésével;

b) annak írásban történő kezdeményezése a teljesítési határidő lejárta előtt legalább 30 nappal megtörtént;

c) a teljesítési határidő módosítása még lehetővé teszi a 32. § (4)-(5) bekezdéseiben meghatározott határidők betartását.

(2) A szerződés módosítására a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A módosító szerződés ellenjegyzéséhez és aláírásához a szakmai ügyiratba az alábbi dokumentumokat kell elhelyezni:

a) kedvezményezett módosításra vonatkozó kérelmét,

b) az eredeti szerződés szakmai ügyiratát, amely tartalmazza az eredeti szerződést,

c) ha korábban már történt módosítás, a módosító szerződések szakmai ügyiratait a módosító szerződésekkel,

d) a módosításra vonatkozó információkat,

e) a módosítás tartalma szerinti egyéb szükséges dokumentumokat,

f) a szakmai vezetőnek a módosítás elfogadására vonatkozó javaslatát és ahhoz fűzött rövid indokolását.

g) a 3. számú melléklet szerinti „Kötelezettségvállalási adatlap”-ot 2 eredeti példányban.

(4) A szerződéskötés meghiúsulása esetén a szakmai vezető 8 napon belül értesíti

a) a kérelmezőt, pályázót az esetlegesen korábban kiadott, kötelezettségvállalásnak minősülő okirat érvénytelenítésével,

b) az EgO vezetőjét, kezdeményezve a kötelezettségvállalás törlését a nyilvántartásból.

(5) A kedvezményezett a támogatásról vagy annak egy részéről - a már folyósított támogatás esetén annak egyidejű visszafizetésével és a visszafizetést igazoló banki kivonat másolatának csatolásával - írásban lemondhat. A lemondásról vagy a szerződés felbontásáról a szakmai vezető a lemondó levél és a banki kivonat másolatának megküldésével tájékoztatja az EgO-t.

(6) Az EgO az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően gondoskodik a kötelezettségvállalás módosításáról, illetve a lekötött támogatási összeg felszabadításáról, ha

a) a kedvezményezett még nem vett fel támogatást: az értesítést követően azonnal,

b) a kedvezményezett már támogatásban részesült: a támogatás bankszámlára érkezését követően azonnal.

(7) A tárgyévi előirányzatból felszabadult összeg újbóli felhasználására a szakmai vezető jogosult intézkedni.

A kötelezettségvállalás dokumentumainak tárolása,
a kötelezettségvállalások nyilvántartása

40. § (1) A kötelezettségvállalást a fejezeti kezelésű előirányzatot közreműködő szervezeti egység köteles nyilvántartani és a teljesítést az EgO-val negyedévente egyeztetni. A nyilvántartás adattartalma tekintetében a szakmai vezetője az EgO-val egyeztetni köteles.

(2) Az érintett felek eredeti aláírásával ellátott kötelezettségvállalási dokumentum első példánya az eredeti aláírással ellátott mellékletekkel együtt a szakmai ügyiratban marad és a szakmai szervezeti egység gondozásában irattározásra kerül.

(3) A kötelezettségvállalás, illetve előirányzat-lekötés jogszabályi előírásoknak megfelelő dokumentálása, nyilvántartása érdekében a szerződés eredeti aláírásokkal ellátott egy példányát (a mellékletek másolatával együtt) a szakmai vezető az aláírást követő 8 napon belül köteles átadni az EgO részére.

(4) A fejezeti kezelésű eredeti előirányzatokról, az év közben végrehajtott előirányzat-módosításokról, az aktuális előirányzatokról, valamint az előirányzatokra történő kötelezettségvállalásokról az EgO nyilvántartást vezet, amibe a szakmai szervezeti egységek arra felhatalmazott ügyintézői betekinthetnek.

(5) Az EgO által vezetett nyilvántartásba kötelezettségvállalásra vonatkozó adatot bevezetni, a kötelezettségvállalásra jogosult által aláírt és az EgO által ellenjegyzett „Kötelezettségvállalási adatlap” (3. számú melléklet) alapján lehet.

(6) Az EgO által vezetett nyilvántartásban a kötelezettségvállalásra vonatkozó adatokat véglegesíteni a 32. § (1)-(2) bekezdései szerinti dokumentumok alapján, a „Kötelezettségvállalási adatlap”-ban (3. számú melléklet)foglaltakkal megegyező tartalommal lehet.

(7) Az egyes előirányzatok terhére vállalt kötelezettségeket a szakmai szervezeti egység, illetőleg közreműködő szervezet folyamatosan sorszámozva, évek szerint elkülönítve tartja nyilván.

Előirányzat-finanszírozási terv összeállításának szabályai

41. § (1) Az előirányzatok terhére fejezeten kívüli, valamint a fejezet által közvetlenül teljesített kifizetésekhez a támogatás az éves kiadási előirányzatra és annak forrásaira (bevétel, támogatás, előirányzat-maradvány) kiterjedő előirányzat-finanszírozási terv alapján teljesítményarányosan vehetők igénybe. Az előirányzat-finanszírozási terv alapul kell szolgáljon a teljesítésarányos finanszírozáshoz (keretnyitáshoz) és a likviditásmenedzseléshez, továbbá összhangban kell lennie a kötelezettségvállalásokkal. [Ámr. 109/A. § (1)]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzat-finanszírozási tervet - a jóváhagyott költségvetési törvény alapján - az Ámr. 27. számú mellékletében meghatározott formában a szakmai szervezeti egységek előirányzatonként tárgyév január 7-ig, majd ezt követően havonta, a tárgyhónap - beleértve a tárgyévet követő év január hónapját is - vonatkozásában dekádonkénti részletezettségben a tárgyhónapot megelőző hónap 17. napjáig kötelesek elkészíteni és benyújtani az EgO felé. Az EgO saját hatáskörben dönthet úgy, hogy az előirányzat-finanszírozási terv összeállításához nem kér be adatot a szakmai szervezeti egységektől.

(3) A (2) bekezdés szerint megküldött előirányzat-finanszírozási tervet az EgO összesíti, illetve amennyiben - a kötelezettségvállalás nyilvántartásban szereplő adatok alapján - úgy ítéli meg, hogy a szakmai szervezeti egységek által benyújtott adatszolgáltatás nem reális, a velük történő egyeztetés mellett pontosítja. A tárgyév január hónapja tekintetében - a költségvetési törvény elfogadását megelőzően - a tárgyévet megelőző év december 22-ig, majd - a jóváhagyott költségvetési törvény alapján - tárgyév január 10-ig, míg az ezt követő hónapok tekintetében havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig a GF megküldi a Kincstárnak. [Ámr. 109/A. § (2)]

(4) A kifizetési ütem az előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül a szakmai szervezeti egység írásbeli kérelmére módosítható. A módosításra vonatkozó kérelmet a szakmai szervezeti egységnek a kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 12 napig kell az EgO felé benyújtania, melyet az EgO egyedileg, a teljesítés várható időpontját megelőző 10 napig továbbít a Kincstár részére. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben, a módosítási kérelemhez csatolt részletes írásos indoklás alapján lehet. [Ámr. 109/A. § (3)]

(5) Fejezeti kezelésű előirányzat terhére kifizetések - a kötelezettségvállalás dokumentuma alapján - az előirányzat-finanszírozási terv szerint történnek. A megnyitott előirányzatot meghaladó összegű kifizetés a törvényi sor terhére nem teljesíthető.

(6) Az előirányzatok várható alakulásáról a PM felé havonta, a tárgyhónap 8. napjáig benyújtandó adatszolgáltatást az Ámr. 26. számú melléklete szerint az EgO készíti el az előirányzat-finanszírozási tervben foglaltak és a kötelezettségvállalás nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján. [Ámr. 138/C. §]

(8) Abban az esetben, ha a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás és indoklás alapján megállapítható, hogy a várható bevételek nem fedezik a várható kiadásokat, a továbbiakban egyedi 30,0 MFt feletti kötelezettség kizárólag a pénzügyminiszter jóváhagyásával vállalható. A pénzügyminiszter jóváhagyása csak a tárgyévre vonatkozik. [Ámr. 134/A. (4), (5)]

(9) A szakmai vezetője köteles a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatokra vonatkozóan a Feladatfinanszírozási engedélyokiratot és az Előirányzat-felhasználási javaslatot/ismertetőt az Ámr. 5. és 5/a.. számú mellékletei szerinti formában és tartalommal; minden részfeladatra vonatkozóan az Alapokmányt és az Engedélyokiratot; továbbá a részfeladatok megvalósítására kötött szerződések, valamint egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatok, okmányok Kincstári bejelentésére a Szerződés bejelentést kidolgozni az Ámr. VII. fejezetében meghatározott eljárási rendben foglaltak szerint a határidők betartásával.

(10) A feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozása teljesítményarányosan, a tényleges felmerüléskor történik. [Ámr. 109/A. § (5)]

A kötelezettségvállalás bejelentése

42. § (1) A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról az Ámr. 14. számú mellékletében meghatározott formában, a pályázati kiírást, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül az EgO köteles adatot szolgáltatni a Kincstár Területi Igazgatósága részére. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz, a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz, valamint a „Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez” előirányzathoz kapcsolódó kötelezettségvállalások. [Ámr 162/A. §]

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést, valamint előző évi előirányzat terhére vállalt kötelezettségek, illetve a bejelentett kötelezettségvállalásban történt változások esetében a Kincstár részére beküldésre kerülő, az Ámr. 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában kitöltött adatlapot - a 3. számú mellékletben szereplő „Kötelezettségvállalási adatlap”-on a kötelezettségvállalásra jogosult vezető aláírását követően - az ellenjegyzésre jogosult munkatársai írják alá. [Ámr. 162/A. § (3)]

(3) A Kincstár - az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén - a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), nyilvántartásba veszi, és a kiemelt előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti.

(4) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettséget az Ámr. 5. számú melléklete szerinti Szerződés bejelentésen kell teljesíteni a Kincstár részére. [Ámr. 162/A. § (8)]

(5) Pénzügyi teljesítés csak a Kincstár által közölt hivatkozási számmal rendelkező kötelezettségvállalás, szerződés terhére történhet.

(6) A kötelezettségvállalás - Kincstári zárást megelőző - bejelentése érdekében, összhangban a jelen utasítás 32. § (8) bekezdésében foglaltakkal, a szakmai vezető köteles a szerződéskötéseket úgy kezdeményezni és figyelemmel kísérni, hogy a kötelezettségvállaló által aláírt, Kincstári bejelentésre kész szerződések a GF által a szakmai szervezeti egységek felé megküldött tájékoztatóban szereplő határidőig az EgO-hoz továbbításra kerüljenek.

A kötelezettségvállalás előkészítésének speciális szabályai határon túli kedvezményezett esetén

43. § (1) Határon túli kedvezményezett esetén a szakmai ügyirat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Határon túli kedvezményezett esetén a támogatás összegének meghatározása forintban történik, de az átutalásra EUR-ban vagy USD-ban kerül sor. Az esetleges más pénznemre való átváltásról a kedvezményezett saját költségére gondoskodhat. A támogatási összeg felhasználási helye szerinti pénznemre való átváltásról szóló banki bizonylatot a kedvezményezettnek az elszámoláshoz csatolnia kell.

(3) Az elszámoláshoz a támogatás felhasználási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő pénzügyi bizonylatok, számlák, banki átutalási igazolások és azok hivatalos magyar nyelvű fordításai fogadhatók el. A határon túli kedvezményezettek esetében a hivatalos magyar nyelvű fordítás helyett elfogadható, ha a számlán a kedvezményezett magyar nyelven feltünteti annak tartalmát és büntetőjogi felelősséggel nyilatkozik, hogy az általa rávezetett fordítás megegyezik a számla tartalmával.

(4) A kedvezményezett a magyar nyelven és a kedvezményezett nyelvén írt szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a Magyar Köztársaság adó-, vámhatóságai és illetékhivatalai hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása nincs, vagy arra az illetékes hatóság fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) engedélyezett.

(5) A kamatszámításnál a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapkamata az irányadó.

(6) A támogatási szerződésben ki kell kötni, hogy a szerződésből eredő esetleges jogviták eldöntése során a magyar nyelven készült szerződés és a magyar jog alkalmazandó, továbbá az eljárás lefolytatására a magyar bíróság illetékes.

ELLENJEGYZÉS

Az ellenjegyzés, mint érvényességi feltétel

44. § (1) Az előzetes kötelezettségvállalás és a kötelezettségvállalás dokumentumainak ellenjegyzése jogi és pénzügyi ellenjegyzésből áll.

(2) Ellenjegyzés nélkül pénzügyi teljesítési kötelezettséget is keletkeztető kötelezettség - tekintet nélkül annak tárgyára, ideértve a kötelezettségvállalás módosítását is - érvényesen nem vállalható.

(3) Ellenjegyzésre a szerződéstervezet akkor alkalmas, ha mindenben megfelel a R. és jelen utasítás előírásainak és a szerződéstervezetet tartalmazó szakmai ügyiratban megtalálhatók a R. és jelen utasításban előírt okiratok, dokumentumok.

Az ellenjegyzés

45. § (1) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a szerződés és mellékletei a vonatkozó jogszabályoknak megfelelnek, a kötelezettségvállaló döntéséhez szükséges okiratok, dokumentációk, leírások a szakmai ügyiratban rendelkezésre állnak. A tartalmában vagy mellékleteiben hiányos, vagy hiányos szakmai ügyiratban benyújtott szerződés-tervezet jogi ellenjegyzését vissza kell utasítani.

(2) A jogi ellenjegyzésre a Jogi Főosztály vagy az Általános Jogi Osztály vezetője, illetve az általuk írásban kijelölt jogtanácsos jogosult, az ügyirat szervezeti egységhez érkezésétől számított 21 napon belül.

(3) Azon - adott előirányzathoz kapcsolódóan - pályázati úton, vagy normatívák alapján kötendő szerződések esetében, melyek azonos tartalmi és formai követelményekkel kerülnek megkötésre, a Jogi Főosztály csak a minta-szerződést, illetve a szerződés módosítás mintát jegyzi ellen. Az ellenjegyzett minta szerződésekben jogi ellenjegyzés hiányában módosítás nem eszközölhető.

(4) A pénzügyi ellenjegyzés [Ámr. 134. § (8)-(9)] annak igazolása, hogy

a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata rendelkezésre áll, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,

b) az előirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll,

c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

(5) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a jogi ellenjegyzést követően kerülhet sor.

(6) Pénzügyi ellenjegyzésre a GF vezetője és általános helyettese, valamint az EgO vezetője jogosult. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. [Ámr. 138. § (1)]

(7) Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság - így különösen az Ámr. 134. § (9) bekezdésében foglaltak - észlelése esetén a pénzügyi ellenjegyző az ügyiratot intézkedésre indokolással visszaküldi a szakmai szervezeti egységnek. A szakmai szervezeti egység új eljárást indít, vagy a kérelmet - a kérelmező egyidejű értesítése mellett - elutasítja. [Ámr. 134. § (11)-(12)].

Ellenjegyzésre történő utasítás esetén alkalmazandó eljárás

46. § Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg a R-ben és jelen utasításban foglalt előírásoknak és az erről szóló írásos tájékoztatás ellenére a kötelezettségvállaló, felettese, illetve az ellenjegyzésre jogosult felettese írásban ellenjegyzésre utasítja, az ellenjegyző e tényről köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a minisztert.

SZAKMAI TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA

47. § (1) A támogatás folyósítását vagy az előirányzat-módosítással történő teljesítést a szakmai vezetője az EgO felé megküldött, aláírt utalványlappal kezdeményezi, amelyhez - az előlegnyújtás, előfinanszírozás, rulírozó előleg esetén az első köztes kifizetés, illetve előirányzat-módosítás kivételével - csatolja a 4. számú melléklet szerinti teljesítésigazolást 2 példányban.

(2) A szakmai teljesítés igazolására - a R. 21. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a miniszter, mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője nevében - jogosult

a) az előirányzat felhasználásáért felelős szakmai vezetője,

b) a PHARE Programok és az Átmeneti Támogatások esetében a miniszter által - az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről szóló 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján - kijelölt Szakmai Programfelelős Tisztségviselő (SPO), illetve személy.

(3) A kifizetés kezdeményezése előtt a szakmai teljesítés-igazoló ellenőrizni köteles az Ámr. 135. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megvalósulását, így különösen azt, hogy

a) a teljesítés a szerződésben foglaltaknak megfelelően, az elvárható szakmai színvonalon, ténylegesen megtörtént és

b) a kifizetésre kezdeményezett összeg arányban áll a teljesítéssel.

(4) A beszámoltatás kiemelt formája a helyszíni ellenőrzés. Ennek során vizsgálni kell a támogatás hasznosulását, a támogatás felhasználásával kapcsolatos elkülönített nyilvántartást. A helyszíni ellenőrzés eredményéről jelentést, szerződésszegés esetén jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az ellenőrzés befejezését követő 5 munkanapon belül át kell adni az illetékes szakmai vezetőnek.

(5) A szakmai teljesítésigazolás során végzett ellenőrzés vagy egyéb eljárás során feltárt, jogosulatlanul igénybe vett támogatás vagy jogosulatlanul igénybe vett más kifizetés esetén a folyósítást azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a támogatás vagy más kifizetés visszatérítése iránt a szakmai szervezeti egységnek a R. 22.- 25. §-aiban foglaltak szerint haladéktalanul intézkedni kell, az EgO egyidejű értesítése mellett.

(6) Az (5) bekezdés szerinti intézkedést követően az ellenőrzést végző - a szakmai felettes egyetértésével - feljegyzésben kezdeményezheti az Ellenőrzési Osztály vezetőjénél a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti vizsgálat lefolytatását. A javaslatról a vezető előterjesztése alapján az államtitkár dönt.

(7) A támogatás részbeni vagy teljes visszafizetésének összegét a visszafizetésről szóló értesítés előkészítésekor a megkötött támogatási szerződésben előírt kamattal kell kiszámítani.

(8) Amennyiben a követelés behajtása azonnali beszedési megbízás alkalmazásával történik, annak érvényesítéséről - a szakmai vezető kezdeményezése és összeg-meghatározása alapján - az EgO, illetőleg a közreműködő szervezet intézkedik és az eredményről tájékoztatja a szakmai szervezeti egységet.

(9) A visszafizetésre kötelezett - a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó - kérelmére a miniszter és - a miniszter, mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője nevében - az államtitkár részletfizetési kedvezményt adhat. A részletfizetésre vonatkozó döntést a szakmai szervezeti egység készíti elő és a kötelezettségvállalás rendjében bocsátja kiadmányozásra. A kiadmányozás után egy másolati példány megküldésével a szakmai vezető köteles értesíteni az EgO-t.

(10) A szerződésben a kedvezményezettre meghatározott kötelezettségek teljesítésének kedvezményezettnél történő ellenőrzéséért és a jogosulatlanul igénybe vett pénzeszköz visszafizetése elrendelésének kezdeményezéséért, valamint a visszavont, de vissza nem fizetett összeg és járulékai behajtásának kezdeményezéséért az illetékes szakmai vezetője a felelős.

(11) A támogatási (rulírozó) előlegek elszámolásának, valamint a támogatások ütemezett folyósítása esetén a részelszámolásoknak az elfogadásáról a szakmai vezető a 4. számú melléklet szerinti dokumentumon ad tájékoztatást az EgO részére. A tájékoztatást a szakmai vezető köteles a beszámoló és az elszámolás beérkezését - hiánypótlás esetén annak beérkezését - követő 8 napon belül eljuttatni az EgO részére.

(12) A 2003. január 1-jét követően megkötött Phare társfinanszírozású támogatási szerződések esetében a visszakövetelés tekintetében a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről szóló 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.

(13) A „Teljesítésigazolás” szakmai ügyiratban maradó példányához csatolni kell a szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást.

ÉRVÉNYESÍTÉS

48. § (1) Az érvényesítés annak igazolása, hogy a szakmai teljesítésigazolás alapján a pénzügyi intézkedés megtehető. Az érvényesítés során az érvényesítőnek a szakmai teljesítésigazolás alapján ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, valamint azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

(2) Az érvényesítésre az „Utalványlap” című, 5. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kerül sor.

(3) Érvényesítő a GF vezetője által - az Ámr. 135. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint 138. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a munkaköri leírásban kijelölt személy.

UTALVÁNYOZÁS, UTALVÁNYOZÁS ELLENJEGYZÉSE

49. § (1) Utalványozásra a feladatfinanszírozás körébe nem tartozó előirányzatok felhasználása esetén a jelen utasítás 33. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak. Utalványozni külön írásbeli rendelkezéssel, az 5. számú melléklet szerinti „Utalványlap” benyújtásával lehet.

(2) Az utalványozó és az ellenjegyző - ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. [Ámr. 138. § (1)]

(3) Az utalvány ellenjegyzése során az Ámr. 134. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, továbbá meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. [Ámr. 137. § (3)]

(4) Az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozó, felettese vagy az ellenjegyző felettese írásban utasítja. A további eljárási szabályokra az Ámr. 134. § (12) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. [Ámr. 137. § (4)]

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSTÓL
AZ ELSZÁMOLÁSIG TERJEDŐ SPECIÁLIS ELJÁRÁSI LÉPÉSEK A PÁLYÁZAT KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETTEL TÖRTÉNŐ LEBONYOLÍTÁSA ESETÉN

Közreműködő szervezet igénybevételére vonatkozó általános szabályok

50. § (1) Főszabályként az előirányzatok, illetve a szakmai szervezeti egységenként elkülönített keretek feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért, azon belül a felhasználásuk szakmai céljainak meghatározásáért és a szakmai közreműködői feladatok ellátásáért (azaz a kötelezettségvállalásért, a szakmai teljesítés igazolásáért, illetve az utalványozásért) - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az előirányzatra vonatkozó külön szabályzatban foglaltak figyelembevételével a jelen utasítás 1. számú mellékletében megjelölt szervezeti egységek vezetői a felelősek.

(2) Az előirányzatok közreműködői feladatainak ellátására a szakmai szervezeti egységek - összhangban az Ámr. 20. § (2) bekezdésében foglaltakkal - közreműködő szervezetet vehetnek igénybe. A közreműködő szervezetek felsorolását, valamint az általuk kezelt előirányzatokat a R. 3. § (1) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján a R. 1. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza. A rendeletben felsoroltakon túl az előirányzatok közreműködői feladatainak ellátására további közreműködő szervezet nem vehető igénybe.

(3) A közreműködő szervezet előirányzat közreműködői feladatait az Áht. és az Ámr. előírásaival összhangban, a jelen utasításban foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett látja el.

(4) A R. 3. § (1) bekezdésében a közreműködői feladatok ellátására adott felhatalmazás alapján az államtitkár a közreműködő szervezettel - valamennyi általa kezelt előirányzat vonatkozásában egyidejűleg - az ellátandó feladatoknak, valamint a közreműködői feladatokkal összefüggő jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározására együttműködési megállapodást köt.

(5) Az előirányzatok szakmai céljainak és a konkrét közreműködői feladatoknak a meghatározása, valamint a közreműködő szervezet feladatellátással összefüggésben felmerülő lebonyolítási költségeinek biztosítása céljából, melynek összege legfeljebb a R. 4. § (2) bekezdésében az előirányzat meghatározott mértékéig terjedhet, a szakmai szervezeti egység a közreműködő szervezettel támogatási szerződést köt.

(6) A támogatási szerződésben mind az előirányzat pályázati úton történő felhasználása, mind egyedi támogatási döntésre vonatkozó közreműködői feladatok ellátása esetén rendezni kell az előirányzatot szakmailag közreműködő szervezeti egység és a közreműködő szervezet között a feladatellátás szakmai tartalmának megadására vonatkozó együttműködés rendjét. Egyebekben a támogatási szerződés megkötésére a jelen utasításban foglaltak az irányadók.

(7) Valamennyi, jogszabály által nevesített [51. § (1)], valamint a jogszabályi felhatalmazás alapján miniszteri hatáskörben kijelölt közreműködő szervezetek által kezelt előirányzatok közül a feladatfinanszírozott és/vagy a kizárólag maradvánnyal gazdálkodó [52. § (4), 54. § (1), 55. § (1)], illetve a RMK [56. § (1)] és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH) [57. § (1)] által kezelt előirányzatok mentesülnek a (4), (6) és (7) bekezdésekben szereplő együttműködési megállapodás, illetve támogatási szerződéskötési kötelezettség alól. A Kincstárnak ezen előirányzatok esetében a közreműködői feladatok ellátásáért díjazás nem jár.

(8) A közreműködő szervezetek által kezelt előirányzatok, illetve szakmai szervezeti egységenként elkülönített keretek esetében a jelen utasítás V. fejezetében az előirányzat módosítással, illetve 41. §-ában az előirányzat nyitással összefüggésben szabályozott feladatokat - utóbbi esetében a közreműködő szervezet adatszolgáltatása alapján - az EgO látja el.

(9) A közreműködő szervezet részére, annak működési költségvetése javára - a 16/3 Állami Foglalkoztatási szolgálat fejlesztési program, a 16/4 Állami Foglalkoztatási Szolgálat működtetésének kiegészítése és a 16/61 OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak támogatása fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével - a (4) bekezdés szerinti díjazáson túl az előirányzat terhére forrás nem kerülhet átadásra. A kifizetések - jogszabályi felhatalmazás alapján miniszteri hatáskörben kijelölt közreműködő szervezetek esetében - a fejezet által az előirányzat lebonyolítása céljából nyitott előirányzat felhasználási keretszámláról közvetlenül kerülnek teljesítésre a kedvezményezettek javára a számla feletti rendelkezési jogosultságok közreműködő szervezetre történő delegálásával. Jogszabály rendelkezése alapján kijelölt közreműködő szervezet esetében az általa az előirányzaton kezelt forrás elkülönített kezelése céljából nyittatott lebonyolítási számláról történnek a kifizetések.

(10) A R. 3. § (2) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján a R. 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott előirányzatok esetében az előirányzat kedvezményezettje a végső kedvezményezettek felé a vele megkötött támogatási szerződésben foglaltakkal összhangban továbbtámogatás folyósítására jogosult. A R. hivatkozott bekezdésében meghatározott előirányzat kedvezményezettje nem minősül közreműködő szervezetnek, rá a jelen utasítás támogatási szerződés kedvezményezettjére vonatkozó szabályai az irányadók. A R. hivatkozott bekezdésében szereplő kedvezményezetten kívül továbbtámogatás folyósítására támogatási szerződés kedvezményezettje nem jogosult.

(11) Az 52-57. §-ban meghatározott, jogszabályi felhatalmazás alapján miniszteri hatáskörében kijelölt közreműködő szervezetek (továbbiakban: közreműködő szervezet) - a (8) bekezdésében szereplő kivételekkel - közreműködői feladataik ellátásáért díjazásra jogosultak. A díjazás összege legfeljebb a R. 4. § (2) bekezdésében meghatározott százalékos mértékig terjedhet a közreműködő szervezet kezelésébe adott előirányzati keretre vetítve.

(12) Azon előirányzatok esetében, ahol az előirányzat teljes összege tekintetében a közreműködői feladatok a közreműködő szervezeteknek kiadásra kerültek, a közreműködői feladatok lebonyolítására kötött támogatási szerződés tekintetében a jelen utasítás 52. § (5) bekezdésének a) pontjában és 53. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezési jogosultságokat (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása) az előirányzatért felelős szakmai szervezeti egység gyakorolja. (A Kincstár közreműködő szervezeti feladatainak ellátására kötött támogatási szerződésben meghatározott díj - a (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - előirányzat-módosítással kerül átadásra.)

(13) Közreműködő szervezet igénybevétele esetén a jelen utasításban - különös tekintettel a VI. Fejezetben foglaltakra - szabályozottak a R. 1. sz. mellékletének 1. pontjában meghatározott közreműködő szervezetekre is értelemszerűen alkalmazandóak.

A Kincstár, mint jogszabály által nevesített
közreműködő szervezet

51. § (1) A Kincstár közreműködő szervezeti feladatait

a) a 16/38/3 Szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatása előirányzat esetében a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet,

b) a 16/46/1 Otthonteremtési támogatás előirányzat esetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. szóló XXXI. törvény,

c) a 16/46/3 Gyermektartásdíjak megelőlegezése előirányzat esetében a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (XI. 10.) Korm. rendelet,

d) a 16/46/5 Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása előirányzat esetében a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet,

e) a 16/46/7 GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása előirányzat esetében a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet, illetve

f) a 16/48/1 Szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása és a 16/48/3 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése előirányzatok esetében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet

kijelölése alapján látja el.

Jogszabályi felhatalmazás alapján miniszteri hatáskörében kijelölt közreműködő szervezetek

ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató
Közhasznú Társaság (továbbiakban: ESZA Kht.)

52. § (1) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a R. 1. számú mellékletében meghatározott előirányzatok, illetve a szakmai szervezeti egységenként elkülönített keretek közreműködői feladatait részben, a szakmai szervezeti egységgel közösen vagy teljes egészében az ESZA Kht. látja el.

(2) A nem feladatfinanszírozott előirányzatok esetében a támogatási szerződésben összegszerűen meg kell adni az ESZA Kht. közreműködői feladatkörébe tartozó előirányzati keretösszeget. Egy-egy előirányzaton belül az előirányzati keretek közreműködőnkénti megbontásáról - az ESZA Kht-vel megkötött támogatási szerződések, illetve azok módosításai alapján - az EgO nyilvántartást vezet.

(3) A támogatási szerződésben megadott előirányzati keretösszeg ESZA Kht. rendelkezési jogosultságába tartozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára történő megnyitásáról - a jelen utasítás 50. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az EgO az ESZA Kht. havi adatszolgáltatása alapján gondoskodik.

(4) A 16/7/1/9 HU0201-04 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen és a 16/7/1/14 HU2003/004-347.05.03 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen feladatfinanszírozott előirányzatok esetében a pénzügyi teljesítés a minisztérium és az ESZA Kht. közös rendelkezési jogosultsága alá tartozó feladatfinanszírozási számláról, a feladatfinanszírozás szabályai szerint bonyolódik.

(5) Az ESZA Kht. vezetője

a) a nem feladatfinanszírozott előirányzatok esetében - az elkülönített keretösszeg tekintetében - felelős az elkülönített számla kezelésének biztosításáért, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás), a pénzügyi lebonyolításért (ellenjegyzés, érvényesítés, utalvány ellenjegyzése) és a pénzügyi, számviteli elszámolásért. A szakmai vezetőjének felelőssége - a jelen utasítás 50. § (7) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a feladatellátás szakmai tartalmának megadására, pályázati célú előirányzat felhasználás esetén a döntésre előterjesztett, pályázókat tartalmazó lista jóváhagyására, illetve egyedi támogatási döntés esetén a szakmai teljesítésigazolást megalapozó javaslat összeállítására terjed ki.

b) a (4) bekezdésben meghatározott feladatfinanszírozott előirányzatok esetében felelős az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás) és részlegesen a pénzügyi lebonyolításért (érvényesítés). Az ellenjegyzési jogok gyakorlásáért és a pénzügyi, számviteli elszámolásért a GF vezetője felelős.

(6) A 16/52/2 Nemzeti Civil Alapprogram esetében az ESZA Kht. - a Kincstár és a minisztérium között kötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján - az előirányzaton keletkezett maradványok és az azokkal összefüggő követelések kezelése tekintetében a Kincstárral a közreműködő szervezeti feladatok technikai lebonyolítása érdekében együttműködési megállapodás kötésére jogosult. Az együttműködési megállapodásban a szerződő felekre vonatkozó jogok és kötelezettségek a jelen utasításban foglaltak értelemszerű alkalmazásával értendőek.

(7) Az ESZA Kht. és a szakmai szervezeti egységek által közösen kezelt előirányzatok esetében a szakmai szervezeti egység kezelésében maradt előirányzati kerethez kapcsolódó szakmai közreműködői és pénzügyi lebonyolítói feladatok ellátására a jelen utasításban foglaltaknak megfelelően kerül sor.

Kincstár

53. § (1) A lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a R. 1. számú mellékletében meghatározott, 16/92 Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez előirányzat közreműködői feladatait a Kincstár látja el.

(2) Az előirányzatnak a Kincstár rendelkezési jogosultságába tartozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára történő megnyitásáról - a jelen utasítás 50. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az EgO a Kincstár havi adatszolgáltatása alapján gondoskodik.

(3) A Kincstár vezetője az előirányzat tekintetében felelős az elkülönített számla kezelésének biztosításáért, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok részleges gyakorlásáért (szakmai teljesítés igazolása, utalványozás), a pénzügyi lebonyolításért (ellenjegyzés, érvényesítés, utalvány ellenjegyzése) és a pénzügyi, számviteli elszámolásért. A kötelezettségvállalási jogot - a gáz- és távhőszolgáltatók által a 2007. évben igénybe vehető előlegről szóló 353/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - az előlegre és a rendkívüli előlegre vonatkozó kérelem benyújtása esetén egyszerűsített határozat formájában a miniszter, a szolgáltatókkal kötött háromoldalú megállapodás keretében a miniszter a Kincstár elnökével közösen gyakorolja.

Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (továbbiakban: MVF Kht.)

54. § (1) A 16/32/2 Aktív foglalkoztatási célok támogatása előirányzat 2002. évi maradványa esetében a közreműködői feladatokat az MVF Kht. látja el. A közreműködői feladatok ellátására a 2/2003. (III. 4.) FMM rendeletben szabályozott módon, az alábbiak szerint kerül sor:

a) a szakmai vezetője - összhangban a jelen utasítás 33. § (4) bekezdésében foglaltakkal - értékhatártól függetlenül felelős az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok részleges gyakorlásáért (kötelezettségvállalás, utalványozás);

b) az MVF Kht. vezetője felelős az elkülönített számla kezelésének biztosításáért, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok részleges gyakorlásáért (szakmai teljesítés igazolása, utalványozás), a pénzügyi lebonyolításért (ellenjegyzés, érvényesítés, utalvány ellenjegyzése) és a pénzügyi, számviteli elszámolásért.

(2) Az előirányzat maradványnak az MVF Kht. rendelkezési jogosultságába tartozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára történő előirányzatosításáról - a jelen utasítás 50. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban - az EgO az MVF Kht. havi adatszolgáltatása alapján gondoskodik.

(3) Az előirányzat terhére intézmény működtetéséhez kapcsolódó kiadások nem számolhatóak el.

Phare program SPO-ja

55. § (1) A 16/7/1/13 HU2003/004-347-05-01 Programozási felkészülés az EQUAL közösségi kezdeményezés megvalósítására 2004-2006, valamint a 16/7/1/22 HU-0205-02 „Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok intézményfejlesztése projekt feladatfinanszírozott, kizárólag maradvánnyal gazdálkodó előirányzatok közreműködői feladatait egyedi miniszteri meghatalmazásban történő kijelölés alapján a miniszter által erre kijelölt személy (lehetőség szerint a program SPO-ja) látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatra kijelölt személy értékhatártól függetlenül felelős az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságok gyakorlásáért (kötelezettségvállalás, szakmai teljesítés igazolása, utalványozás). A pénzügyi lebonyolítási (ellenjegyzés, érvényesítés, utalvány ellenjegyzése) és a pénzügyi, számviteli elszámolási feladatok tekintetében a jelen utasításban foglalt szabályok az irányadóak.

Regionális munkaügyi központok
(továbbiakban: RMK-k)

56. § (1) A R. 1. számú mellékletének 1. pontjában szereplő kijelölés alapján a 16/38/1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás előirányzat esetében a közreműködői feladatokat az RMK-k látják el. A közreműködői feladatok ellátására - a jelen utasítás 50. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a jelen utasítás 10. számú mellékletében szabályozott módon kerül sor.

(2) Az előirányzat feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásáért a szakmai vezetője (utalványozás, szakmai teljesítésigazolás) és az RMK-k vezetői (kötelezettségvállalás) megosztva felelősek. A pénzügyi lebonyolítási (ellenjegyzés, érvényesítés, utalvány ellenjegyzése) és a pénzügyi, számviteli elszámolási feladatok tekintetében a jelen utasításban foglalt szabályok az irányadóak.

(3) Az előirányzat terhére intézmény működtetéséhez kapcsolódó kiadások nem számolhatóak el.

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
(továbbiakban: FSZH)

57. § (1) A R. 1. számú mellékletének 1. pontjában szereplő kijelölés alapján a 16/3 Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program, a 16/4 Állami Foglalkoztatási Szolgálat működtetésének kiegészítése, valamint a 16/61 OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak támogatása előirányzatok esetében a közreműködői feladatokat az FSZH látja el. A közreműködői feladatok ellátására - a jelen utasítás 50. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a jelen utasítás 10. számú mellékletében szabályozott módon kerül sor.

(2) Az előirányzatok terhére intézmény működtetéséhez kapcsolódó kiadások nem számolhatóak el.

VII. Fejezet

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES
ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS,
A FELHASZNÁLÁS ELLENŐRZÉSE
ÉS A BESZÁMOLTATÁS
A folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés általános szabályai

58. § (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban FEUVE) a minisztériumon belül az előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai szervezeti egységek (ideértve szakállamtitkárok, államtitkár és miniszter) és a GF által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják

a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatt visszafizetések dokumentumait is)

b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás)

az a)-c) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett.

(2) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy

a) a minisztérium valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel,

b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan,

d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek,

e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. [Áht. 121. §]

A FEUVE eljárási szabályai

59. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból folyósított támogatások ellenőrzése során a R. 25. §-ában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(2) A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően

aa) a költségvetési tervezés a GF és a szakmai szervezeti egységek feladata - ellenőrzi államtitkár,

ab) az előirányzat-felhasználási, illetve -finanszírozási terv elkészítése és végrehajtása a szakmai szervezeti egység feladata - ellenőrzi a szakterületet felügyelő szakállamtitkár;

ac) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, indítása, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a szerződés tartalmi elő- és elkészítése, a kedvezményezett beszámoltatása és pénzügyi elszámoltatása, a teljesítések igazolása, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumainak elkészítése és a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszavonásával kapcsolatos - jelen utasítás 47. §-a szerinti - eljárás lefolytatása a szakmai szervezeti egység feladata - ellenőrzi a szakterületet felügyelő szakállamtitkár;

ad) a szerződés jogi ellenjegyzése a Jogi Főosztály feladata - ellenőrzi a koordinációs szakállamtitkár;

ae) az előirányzatok (kötelezettségvállalás) nyilvántartása, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzése (érvényesítés) a GF, azon belül az EgO vezetőjének a feladata - ellenőrzi a koordinációs szakállamtitkár;

af) a kedvezményezettek adatai nyilvánosságra hozatalának előkészítése és az előkészített adtok átadása a hivatali eljárási rendben történő megjelentetésre a szakmai vezető feladata - ellenőrzi a szakterületet felügyelő szakállamtitkár;

b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése a GF, azon belül az EgO vezetőjének a feladata - ellenőrzi a koordinációs szakállamtitkár;

c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így

ca) a kötelezettségvállalások nyilvántartását, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést a GF végzi - ellenőrzi a koordinációs szakállamtitkár,

cb) az elemi beszámolót - a szakmai szervezeti egységek beszámolói alapján - az EgO állítja össze - ellenőrzi a GF vezetője és a koordinációs szakállamtitkár.

d) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti utólagos ellenőrzést az Ellenőrzési Osztály végzi. A FEUVE rendszer (szakmai szervezeti egységeknél és a GF-nél történő) kialakításának ellenőrzése és koordinációja szintén az Ellenőrzési Osztály feladata.

(3) A beszámoltatás - a jelen utasítás 47. §-ában foglaltakkal összhangban - a kedvezményezett által benyújtott - a R. 3. számú mellékletének megfelelő - szakmai beszámolónak és pénzügyi elszámolásnak a szerződésben meghatározott kötelezettségekkel történő összehasonlításából, az esetleges hiánypótlások bekéréséből, a feladatok határidőre, megfelelő minőségben és mennyiségben történt teljesítésének megállapításából áll.

VIII. Fejezet

AZ FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁRA
VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása

60. § Az Ámr. VII. fejezete rögzíti a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásának rendjét. A 2007. évben - az Ámr. 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján - az alábbi előirányzatok tartoznak e körbe:

16/7/1/9    HU 0201-04 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

16/7/1/13     HU 2003/004-347-05-01 Programozási felkészülés az EQUAL Közösségi Kezdeményezés megvalósítására 2004-2006

16/7/1/14    HU 2003/004-347.05.03 Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

16/7/1/15    Diszkrimináció ellenes program (2002/000-315.01.02)

16/7/1/16     PHARE ACCESS (2003/004-347-02.02)

16/7/1/17     HU-03004-347-02-01 Esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők számára

16/7/1/22    HU-2002-180-05-02 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok Intézmény-fejlesztése projekt

16/7/2/1     Civil szervezetek és az Anti-diszkriminációs törvény alkalmazása

16/7/2/2    Magyarországi Gender Pilot Projekt

16/7/2/3     Ifjúsági szolgáltatás-fejlesztés

16/7/3     Lakóotthon-fejlesztés támogatása.

A nem pályázati úton felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodás rendjéről
és a kezelői feladatok ellátásáról

61. § A nem pályázati úton felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználhatósági körére, azok szakmai tartalmára vonatkozóan - a jelen utasításban leírt általános, a gazdálkodás rendjéről és a kezelői feladatok ellátásáról szóló szabályozásban foglaltakon túl - az e § szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

I. Állami Foglalkoztatási Szolgálat
fejlesztési program

I./1. Általános rendelkezések
1.1. Az előirányzat célja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: ÁFSZ) informatikai és ingatlan fejlesztési igényeinek megvalósítását szolgáló pénzügyi fedezet biztosítása. E célnak megfelelően az előirányzat építési beruházás, kis értékű tárgyi eszköz első beszerzéséhez kapcsolódó dologi kiadás, ingatlan felújítás, valamint informatikai fejlesztés célokra használható fel.
1.2. Az előirányzatnak informatikai és ingatlan fejlesztési célok közötti megosztásáról az államtitkár dönt.
1.3. Az előirányzat forrása, az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint a Munkaerőpiaci Alap (továbbiakban: MPA) Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési program (továbbiakban: ÁFSZ fejlesztési program) alcímtől átvett bevétel.
1.4. Az előirányzatot kezelési költség nem terheli.
1.5. Az előirányzat kezelője: a GF.
1.6. Az előirányzat maradvány az Ámr. vonatkozó előírásai szerint használható fel a következő évben.
1.7. Az előirányzat terhére tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható.
1.8.    Az „ÁFSZ fejlesztési program” építési, beruházási kerete terhére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott előirányzat mértékéig (Áht. 12/A. § (2) bekezdés) vállalható kötelezettség.

I./2. Előirányzat-felhasználás

2.1. Az előirányzat felhasználásának alapjául az éves Informatikai Fejlesztési Terv és az éves Építési, Beruházási és Ingatlan Felújítási Terv szolgál.
2.1.1. Az éves Informatikai Fejlesztési Terv tartalmára vonatkozó javaslatot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH) az Informatikai Fejlesztési Tanácsadó Testület véleményének kikérésével állítja össze az ÁFSZ egészét érintő központi fejlesztési koncepciók alapján.
2.1.2. Az éves Építési, Beruházási és Ingatlan Felújítási Terv javaslatot ugyancsak az FSZH állítja össze az ÁFSZ intézményeinek körében végzett felmérés alapján, az általuk benyújtott igények, javaslatok felülvizsgálatát követően.
2.2. A javaslatnak tartalmaznia kell
a) az Informatikai Fejlesztés esetében:
- az előző évről áthúzódó, kötelezettségvállalással terhelt keret összegét, feladatonként (témánként) ismertetve azok tartalmát;
- a rendelkezésre álló informatikai fejlesztési keret terhére megvalósítani javasolt feladatok részletes leírását, indoklását, valamint azok tervezett (igényelt) kiadását;
b) az Építési beruházás, ingatlan felújítás esetében:
- az előző évről áthúzódó, kötelezettségvállalással terhelt keret összegét, intézményenként ismertetve a végrehajtandó beruházási, felújítási munkálatokat;
- a rendelkezésre álló beruházási, felújítási előirányzat terhére megvalósítani javasolt beruházási, felújítási munkálatok részletes ismertetését, indoklását intézményenként, valamint ezek tervezett (igényelt) kiadását.
A tervjavaslatok összeállításának határideje: tárgyév február 28.
2.3. A GF által véleményezett éves fejlesztési tervjavaslatokat a gazdasági főigazgató javaslatára az államtitkár hagyja jóvá.
2.4. Az informatikai és ingatlan fejlesztési feladatok megvalósításáért az FSZH, valamint az FSZH által javasolt és jóváhagyott, az ismertetett célokra intézményi beruházási, felújítási, dologi előirányzattal rendelkező intézmény(ek) felelős(ek).
2.5. Amennyiben év közben a fejlesztési tervekben meghatározott feladatok végrehajtása során olyan változások következnek be, melyek az egyes felhasználási célokhoz rendelt keretek módosítását teszik szükségessé, úgy e módosítási javaslatok elkészítése - az éves Informatikai Fejlesztési Terv tekintetében az Informatikai Fejlesztési Tanácsadó Testület véleményének kikérésével - az FSZH feladata. A módosító javaslatnak tartalmazni kell a fedezet részletes leírását, indoklását, valamint a módosított keretösszeget.
2.6. Az éves fejlesztési terveken belül az egyes feladatok közötti keretmódosításokat - a GF véleményezését követően - a gazdasági főigazgató hagyja jóvá.
2.7. Az Informatikai Fejlesztési Tanácsadó Testület az FSZH főigazgatójának tanácsadó szerve. A Testület tagjainak száma hat fő, a tagok sorába egy főt a miniszter, egy főt a gazdasági főigazgató, egy főt a GF vezetője, három főt az FSZH főigazgatója jelöl ki.
2.8. Az FSZH köteles - a jóváhagyott fejlesztési terv alapján - kiértesíteni a feladatot megvalósító intézményt a feladat ellátásához jóváhagyott keret(ek)ről.
2.9. Az informatikai és ingatlan fejlesztések megvalósításáért felelős intézmény a jóváhagyott fejlesztési terv értesítésének kézhezvételét követően a fejezeti kezelésű előirányzat terhére;
a) a közbeszerzési eljárás alá nem tartozó összeghatárig a megkötött szerződéseket 15 napon belül,
b) a közbeszerzési eljárás alá tartozó összeghatár esetén
- a meghirdetés,
- ajánlati bontási jegyzőkönyv,
- eredmény kihirdetési jegyzőkönyv,
- megkötött szerződés
dokumentumait az eljárás fázisait követő 10 napon belül köteles megküldeni az FSZH részére.
2.10. Az FSZH a kötelezettségvállalás dokumentumát (szerződés, számla, megrendelés) az előirányzat módosítási javaslat mellékleteként egy másolati példányban köteles megküldeni a GF-nak.
2.11. A fejlesztési programból megvalósuló intézményi beruházások, felújítások, szolgáltatások esetében a közbeszerzési, központosított beszerzési eljárás lefolytatásáért a megvalósító intézmény(ek) felelős(ek).

I./3. Előirányzatok módosítása

3.1. Az előirányzat felhasználása az informatikai fejlesztéseket, illetve a beruházási, felújítási feladatokat megvalósító fejezeten belüli intézményekhez történő felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítással történik.
3.2. Az MPA-ból a forrás közvetlenül az informatikai, illetve ingatlan beruházásokat, felújításokat megvalósító intézményekhez kerül átutalásra.
3.3. Az informatikai, valamint az ingatlan beruházási, felújítási feladatok ellátásához szükséges, a megvalósító intézményekre vonatkozóan végrehajtandó előirányzat átcsoportosítási javaslatot kiemelt kiadási, illetve bevételi előirányzatonkénti bontásban az FSZH készíti el és a gazdasági főigazgató engedélyezi. Az intézkedés alapdokumentumai a jelen melléklet 4. §. (5) b)-c) pontjaiban rögzített dokumentumok.
3.4. Amennyiben év közben a fejlesztési tervekben meghatározott feladatok végrehajtása során olyan változások következnek be, amelyek érintik a már végrehajtott előirányzat-módosításokat is, az FSZH feladata a szükséges korrekciók elvégzésének a kezdeményezése.
3.5. Az FSZH-nak az engedélyezett informatikai fejlesztések, valamint az ingatlan beruházások és felújítások előirányzat módosításairól nyilvántartást kell vezetni.

I./4. A GF fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatos feladatai

4.1. A GF-en is vezetni kell az informatikai fejlesztéssel, valamint az ingatlan beruházással, felújítással kapcsolatos előirányzat nyilvántartást. A fejezeti kezelésű előirányzatból a megvalósító intézmény(ek)hez átcsoportosított és így előirányzattal rendelkező intézmény szintén köteles vezetni a kötelezettségvállalások nyilvántartását.
4.2. Az intézményi szintű előirányzat-módosítás, vagyis a fejezeti kezelésű előirányzatból az informatikai fejlesztések, valamint az ingatlan beruházások, felújítások megvalósításáért felelős intézményhez történő felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtandó átcsoportosítás bonyolítása, nyilvántartása - ideértve az intézményi szintű előirányzat-módosításról a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) és az érintett intézmény értesítését - a GF feladata.
4.3. A GF kötelezettsége az MPA Alapkezelő Főosztály írásbeli értesítése az előirányzat-módosítás végrehajtásáról, valamint felkérése a pénzügyi fedezetnek az informatikai fejlesztések, valamint az ingatlan beruházások, felújítások megvalósításáért felelős intézmény(ek)hez - elkülönített állami pénzalapból támogatásértékű működési és/vagy felhalmozási célú kiadásként - történő átutalására.
4.4. A GF a gazdasági főigazgató által engedélyezett előirányzat módosítás, valamint a Kincstár által visszaigazolt - végrehajtott - előirányzat módosítás egy példányát az FSZH-nak nyilvántartásba vétel céljára átadja.
4.5.Az intézkedések alapdokumentumai:
a) A jóváhagyott éves Informatikai Fejlesztési, valamint Építési, Beruházási és Ingatlan Felújítási Terv;
b) A megvalósító intézmény által megkötött szerződés, számla vagy a közbeszerzési eljárás eredményének dokumentumai;
c) A gazdasági főigazgató előirányzat-módosításra vonatkozó engedélye.
4.6. A GF a fejezeti kezelésű előirányzat terhére teljesített előirányzat-módosításokat a Kincstárral, az FSZH-val és a fejlesztések megvalósításáért felelős intézményekkel, az MPA-hoz kapcsolódó átutalásokat az MPA Alapkezelő Főosztállyal köteles igény szerint, de minimum negyedévenként, a negyedévet követő hó 15-ig egyeztetni.

I./5.

5.1. A fejlesztések megvalósításáért felelős intézmény az FSZH-nak köteles évente beszámolni a feladatok végrehajtásáról az évet követő január 15-ig.
5.2. A szakmai beszámoló mellékletét kell, hogy képezze a fejlesztési tervekben meghatározott, feladatonkénti keretek terhére vállalt kötelezettségek és a ténylegesen teljesített kifizetések kimutatása.
5.3. Az FSZH a tárgyévet követő év február 20-ig az ÁFSZ-re vonatkozóan összeállított szöveges, számszaki beszámolót készít. A beszámolót az államtitkár hagyja jóvá.

I./6.

A kincstári vagyongazdálkodás az FSZH feladatkörébe tartozik, végzi a felügyeleti szerv hatáskörébe utalt döntések előkészítését, melyet a gazdasági főigazgató egyetértésével terjeszt jóváhagyásra az államtitkár elé.

II. Állami Foglalkoztatási Szolgálat működtetésének kiegészítése

II./1. Általános rendelkezések
1.1. Az előirányzat az ÁFSZ intézményei működési költségvetésében nem tervezhető évközi rendkívüli feladatok ellátására, valamint az ÁFSZ egészét érintő és az SZMM által vállalt szerződéses kötelezettség alapján központilag teljesítendő kifizetések pénzügyi fedezetéül szolgál.
1.2. Forrása - az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint - az MPA ÁFSZ központosított kerete címtől átvett pénzeszköz.
1.3. Az előirányzatot kezelési költség nem terheli.
1.4. Az előirányzat kezelője: a GF-IFO.
1.5. Az előirányzat maradvány az Ámr. vonatkozó előírásai szerint használható fel a következő évben.
1.6. Az előirányzat terhére tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható.
1.7. Az ÁFSZ működési tartaléka keret terhére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott előirányzat mértékéig (Áht. 12/Á. § (2) bek.) vállalható kötelezettség.

II./2. Előirányzat-felhasználás

2.1. Az előirányzat felhasználás alapjául a munkaerő-piaci szervezet működési tartalékának éves felosztási terve szolgál. Az éves terv tartalmára vonatkozó javaslatot az ÁFSZ egészét érintően az FSZH állítja össze a benyújtott igények, javaslatok alapján.
2.2. A javaslat összeállításának határideje: tárgyév február 20.
2.3. Az IFO által véleményezett éves keret felosztási tervjavaslatot a gazdasági főigazgató javaslatára az államtitkár hagyja jóvá.
2.4. A felosztási tervjavaslat alapján elfogadott egyes feladatok közötti keretmódosításokat a gazdasági főigazgató hagyja jóvá.

II./3. Előirányzatok módosítása

3.1. Az előirányzat felhasználása a feladatokat megvalósító ÁFSZ intézménye(i) javára végrehajtott előirányzat-átcsoportosítással történik.
3.2. Az MPA-ból a forrás közvetlenül a rendkívüli feladatot ellátó intézmény(ek)hez kerül átutalásra.
3.3. Az előirányzat módosítási javaslat alapjául az intézmények által az FSZH-hoz benyújtott - indoklással alátámasztott - igények, kérelmek, számlák, szerződések szolgálnak.
3.4. A kötelezettségvállalás dokumentumát az FSZH az előirányzat módosítási javaslat mellékleteként egy másolati példányban a GF-nek küldi meg.
3.5. A rendkívüli feladatok ellátásához szükséges, a megvalósító intézményekre vagy az ÁFSZ egészét érintő, az FSZH által kiemelt kiadási, illetve bevételi előirányzatonkénti bontásban elkészített előirányzat módosítási javaslatot a gazdasági főigazgató engedélyezi.

II./4. A GF fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával kapcsolatos feladatai

4.1. A fejezeti kezelésű előirányzatból a megvalósító intézményekhez átcsoportosított, és így előirányzattal rendelkező intézmény köteles vezetni az előirányzat felhasználásával kapcsolatos kötelezettségvállalások nyilvántartását.
4.2. A fejezeti kezelésű előirányzatból a rendkívüli feladatot ellátó intézmény(ek)hez, valamint az SZMM Igazgatáshoz történő felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtandó átcsoportosítás bonyolítása, nyilvántartása - ideértve az intézményi szintű előirányzat-módosítást és a Kincstár, illetve az érintett intézmény(ek) értesítését - a GF feladata.
4.3. A GF kötelezettsége az MPA Alapkezelő Főosztály írásbeli értesítése az előirányzat-módosítás végrehajtásáról, valamint felkérése a pénzügyi fedezetnek az ÁFSZ tartaléka megvalósításáért felelős intézmény(ek)hez - elkülönített állami pénzalapból támogatásértékű működési és/vagy felhalmozási célú kiadásként - történő átutalására.
4.4. A GF a gazdasági főigazgató által engedélyezett előirányzat módosítás, valamint a Kincstár által visszaigazolt - végrehajtott - előirányzat módosítás egy példányát az FSZH-nak nyilvántartásba vétel céljára átadja.
4.5. Az intézkedések alapdokumentumai:
a) Az FSZH által benyújtott előirányzat-módosítási javaslat;
b) A megvalósító intézmény által megkötött szerződés, számla vagy a közbeszerzési eljárás eredményének dokumentumai;
c) A gazdasági főigazgató előirányzat-módosításra vonatkozó engedélye.
4.6. A GF a fejezeti kezelésű előirányzat terhére teljesített előirányzat-módosításokat a Kincstárral, az FSZH-val és az MPA-hoz kapcsolódó átutalásokat az MPA Alapkezelő Főosztállyal köteles igény szerint, de minimum negyedévenként, a negyedévet követő hó 15-ig egyeztetni.
4.7. Az előirányzat alakulásáról a GF köteles nyilvántartást vezetni.

II./5.

5.1. Az előirányzat felhasználásáról az FSZH a tárgyévet követő év január 15-ig köteles beszámolni. Az FSZH által összeállított beszámolót az államtitkár hagyja jóvá.
5.2. Az „ÁFSZ működési tartaléka” fejezeti kezelésű előirányzatokból intézmény(ek)hez előirányzat módosítással leadott előirányzatok mértékéig - a saját szabályzatában meghatározottak szerint - az adott intézmény gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört.
5.3. Az ÁFSZ működési tartaléka fejezeti kezelésű előirányzatból a feladatot megvalósító intézményhez előirányzat módosítással leadott előirányzat mértékéig a közbeszerzési eljárás lefolytatásáért a megvalósító intézmény(ek) felelős(ek).

III. Felnőttképzés normatív támogatása

III./1. Általános rendelkezések
1.1. Az eljárásrend hatálya a 2005. évben támogatásban részesített, továbbá a 2006. évre áthúzódó képzésekre benyújtott támogatási igények tekintetében a 15/2003. (II. 19.) Korm. rendelet, a 2006. évtől induló képzések tekintetében a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) alapján nyújtott felnőttképzési normatív támogatáshoz kapcsolódó szakmai és pénzügyi feladatok ellátására terjed ki.
1.2. A R. értelmében a normatív támogatással kapcsolatban az SZMM jár el.
1.3. Az SZMM a normatív támogatással összefüggő operatív feladatokat - a minisztérium SZMSZ-ében foglaltak figyelembevételével - az alábbi szervezeti egységei útján látja el.

III./2. A Felnottképzési és Szakképzési Foosztály (FSZF) feladatai

2.1. A támogatás igénylésével kapcsolatban:
a) formai és tartalmi szempontból felülvizsgálja a benyújtott igényléseket, azok adatairól a beérkezésük sorrendjében, iktatószám alapján naprakész nyilvántartást vezet,
b) hiányos vagy pontatlanul kitöltött igénylőlap esetén, továbbá ha az R. 4. § (5) bekezdése alapján a képzésben résztvevők névsorát a felnőttképzési intézmény nem, vagy nem megfelelő tartalommal küldte meg - határidő kitűzése mellett - hiánypótlásra történő felszólítást küld,
c) megállapítja - a rendelkezésre álló támogatási előirányzatra való tekintettel - az R. alapján támogatásban részesíthető intézmények körét, és a támogatásban részesülő, illetve nem részesülő képzésekről értesítést küld az intézményeknek.
2.2. A támogatási megállapodás megkötésével, módosításával kapcsolatban:
a) elkészíti a támogatási megállapodások/támogatási megállapodás módosítások minta tervezetét (mintaszerződés), majd véleményezés és ellenjegyzés céljából megküldi a Jogi Főosztály és a GF részére (a megkötendő egyedi megállapodások, illetve ezek esetleges módosításai ezt követően nem kerülnek jogi szempontból véleményezésre, illetve ellenjegyzésre),
b) elkészíti az a) pontban meghatározott mintaszerződésnek megfelelően - a rendelkezésre álló támogatási előirányzat erejéig - megkötésre kerülő támogatási megállapodásokat, illetve azok esetleges módosításait, és intézkedik - az R.-ben meghatározott határidők szerint - a megállapodásoknak a támogatott felnőttképzési intézmény, a GF, valamint az SZMM részéről a kötelezettségvállalói jogkört gyakorló által történő aláírásáról,
c) az aláírt megállapodások egy példányát megküldi a támogatott intézmény részére, további egy példányát pedig a kötelezettségvállalás alapját képező - a 3. sz. mellékletben meghatározott - ’Kötelezettségvállalási adatlap’ című dokumentummal együtt a GF részére.
2.3. A támogatás folyósításával kapcsolatban:
a) formai és tartalmi szempontból felülvizsgálja a benyújtott bejelentőlapok tartalmát, azok adataival a nyilvántartást folyamatosan kiegészíti,
b) hiányos vagy ellentmondó adatokat tartalmazó bejelentőlap esetén - határidő kitűzése mellett - hiánypótlásra történő felszólítást küld,
c) a bejelentőlapok adatai alapján megállapítja a tényleges támogatási összeg mértékét és a bejelentőlapokat teljesítésigazolással látja el, majd az 5. sz. mellékletben meghatározott ’Utalványlap’ GF részére történő megküldésével intézkedik - az R.-ben meghatározott határidők figyelembevételével - a támogatási összeg teljesítésarányos részének kiutalásáról/átadásáról.
2.4. A támogatás elszámolásával kapcsolatban:
a) formai és tartalmi szempontból felülvizsgálja a benyújtott elszámoló lapok tartalmát, azok adataival a nyilvántartást folyamatosan kiegészíti,
b) hiányos vagy ellentmondó adatokat tartalmazó elszámoló lap esetén - határidő kitűzése mellett - hiánypótlásra történő felszólítást küld,
c) dönt az elszámolások jóváhagyásáról az R.-ben meghatározott határidők szerint,
d) intézkedik jogszabálysértés, vagy az R.-ben, illetve a támogatási megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén a támogatási összeg visszafizetéséről és/vagy a kamatfizetés elrendeléséről,
e) tájékoztatja a GF-t a visszafizetési kötelezettség elrendeléséről, mértékéről.
2.5. Az R. 3. § (2) bekezdése alapján a támogatott felnőttképzési intézmény által vállalt foglalkoztatásról való gondoskodás teljesítésével kapcsolatos feladatai:
a) formai és tartalmi szempontból megvizsgálja az R. 12. §-a alapján benyújtásra kerülő jelentéseket, azok adataival a nyilvántartást folyamatosan kiegészíti,
b) hiányos vagy ellentmondó adatokat tartalmazó jelentés esetén - határidő kitűzése mellett - hiánypótlásra történő felszólítást küld,
c) szükség esetén intézkedik az R. 12. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény érvényesítéséről.
2.6. A támogatással kapcsolatos egyéb feladatai:
a) javaslatot tesz a normatív támogatás éves előirányzatára, illetve a normatíva fajlagos mértékére,
b) ellátja a normatív támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos, jelen eljárásrend 4. §-ában meghatározott feladatokat,
c) negyedévente tájékoztatást nyújt, illetve egyezteti a normatív támogatásról vezetett nyilvántartását a GF-al,
d) összefoglalót készít a normatív támogatás tárgyévi felhasználásáról.

III./3. A GF feladatai

3.1. A támogatási megállapodással kapcsolatban:
a) véleményezi az FSZF által elkészített mintaszerződéseket,
b) ellenjegyzi a megkötésre kerülő támogatási megállapodásokat/támogatási megállapodás módosításokat.
3.2. A támogatás folyósításával kapcsolatban:
a) az FSZF intézkedése alapján a támogatási összeget átutalja/átadja a támogatott felnőttképzési intézmény számára az R.-ben meghatározott határnapig,
b) az átutalás/átadás időpontjáról tájékoztatást nyújt az FSZF részére,
c) negyedévente, illetve az FSZF megkeresése alapján összefoglaló tájékoztatást nyújt az FSZF számára a normatív támogatás címén kiutalt tárgyévi pénzeszközök mértékéről, a visszafizetési/ kamatfizetési kötelezettségek teljesítéséről.

III./4. A normatív támogatás felhasználásának ellenőrzése

4.1. A támogatás igénylésének, elszámolásának és felhasználásának jogszerűségét - szükség esetén az Ellenőrzési Osztály bevonásával - az FSZF, illetve az általa megbízott személy, vagy szervezet végzi (a továbbiakban együtt: ellenőr).
4.2. Az ellenőrzéseket a tárgyévben támogatásban részesített felnőttképzési intézmények legalább 10%-ánál kell elvégezni.
4.3. Az ellenőrt - az FSZF főosztályvezetője által aláírt - megbízólevéllel kell ellátni. Az ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött intézmény vezetőjének a megbízólevelet be kell mutatni. A megbízólevél lehet állandó, vagy eseti jellegű. Külső szakértők megbízása csak eseti jellegű lehet.
4.4. Az ellenőrzést a helyszínen, vagy adatbekérés útján, az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok értékelésével kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot a megkezdése előtt legalább három munkanappal szóban, vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrizni kívánt intézmény vezetőjének, kivéve ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a bejelentés veszélyeztetné, vagy meghiúsíthatná az ellenőrzés eredményes lefolytatását.
4.5. Az ellenőr az ellenőrzés lefolytatásáról, a feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyhez csatolja a feltárt szabálytalanságokat bizonyító dokumentumok eredeti, vagy az ellenőr aláírásával hitelesített másolatát. A jegyzőkönyvbe foglalt megállapításokkal kapcsolatban az intézmény vezetője észrevételeket tehet, amelyet rá kell vezetni a jegyzőkönyvre. A jegyzőkönyvet az ellenőrzést végzőnek és az ellenőrzött intézménynek alá kell írnia, és az ellenőrzött intézmény vezetőjének a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni.
4.6. Amennyiben az ellenőrzés eredményeképpen jogszabálysértés, vagy az R.-ben, illetve a támogatási megállapodásban rögzített kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése állapítható meg, az FSZF intézkedik a támogatási összeg visszafizetéséről és/vagy a kamatfizetés elrendeléséről.
4.7. Az elvégzett ellenőrzésekről az FSZF nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését,
b) az elvégzett ellenőrzések témájának megnevezését,
c) az ellenőrzések kezdetének és lezárásának időpontját,
d) az ellenőrök nevét,
e) a jelentősebb megállapításokat, javaslatokat,
f) a foganatosított intézkedések végrehajtását.
4.8. Az FSZF a GF felé benyújtandó Teljesítésigazolás és tájékoztatás a támogatás elszámolásáról’ 4. sz. melléklet 10. pontját - tekintettel arra, hogy a támogatottak részéről negyedévente benyújtásra kerülő, a folyósítás alapját képező bejelentőlap alapján a program szakmai szempontú teljesítése csak a programot záró beszámoló alapján ítélhető meg - csak a záró elszámolással egyidejűleg köteles kitölteni.

III./5. A támogatási előirányzat kezelésével, a támogatások ellenőrzésével összefüggő feladatok
finanszírozását szolgáló működtetési célú pénzeszköz felhasználására vonatkozó szabályok

5.1. Az előirányzat kezelésével, illetve az előirányzat terhére nyújtott támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatos működtetési jellegű személyi juttatások, dologi kiadások, valamint felhalmozási kiadások finanszírozására - működtetési költségként - a költségvetési törvényben a felnőttképzési normatív támogatásra vonatkozóan meghatározott éves kiadási előirányzat 6%-a fordítható (továbbiakban: működtetési célú keret).
5.2. A működtetési célú keretből a minisztérium szervezeti egységei közül a Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkárságnak, a Gazdasági Főosztálynak, továbbá az Ellenőrzési Osztálynak (együtt a továbbiakban: SZMM Igazgatása) (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásával öszszefüggő kiadásai finanszírozhatóak.
5.3. Az SZMM Igazgatása részére biztosított működtetési célú keret legfeljebb 15%-a fordítható felhalmozási kiadások finanszírozására.
5.4. A működtetési célú keret az alábbi kiadások finanszírozására használható fel:
- az R. alapján benyújtott igénylőlapok, bejelentőlapok, elszámolások vizsgálatával, a támogatás felhasználásának ellenőrzésével, monitoringjával, statisztikai adatszolgáltatással, adatbázis-kezeléssel, a támogatás visszakövetelésével kapcsolatos díjakra, költségekre,
- a normatív támogatásra vonatkozó nyilvántartás fejlesztésére.
5.5. Az SZMM Igazgatása részére biztosított működtetési célú pénzeszközöket a minisztérium igazgatási költségvetésébe kell átcsoportosítani, melyet a Gazdasági Főosztály - a megfelelő előirányzatok módosítását követően - elkülönítetten nyilvántart és kezel.
5.6. Az éves működtetési célú keretről az FSZF a Kvtv. hatálybalépésétől számított 30 napon belül költségvetést készít, amelyet - a Gazdasági Főosztály véleményezését követően - az államtitkár hagy jóvá.
5.7. Az SZMM Igazgatása részére jóváhagyott éves működtetési célú pénzeszközök átcsoportosítását az FSZF kezdeményezi a GF felé.
5.8. A működtetési célú keret SZMM Igazgatása által felhasználható részének kötelezettségvállalással és utalványozással kapcsolatos feladatait az FSZF, az ellenjegyzési és érvényesítési, valamint a kapcsolódó számviteli, pénzügytechnikai feladatokat a Gazdasági Főosztály látja el.
5.9. A Gazdasági Főosztály a teljesítésekről vezetett elkülönített nyilvántartás alapján negyedévente írásban értesíti az FSZF-t a működtetési célú keret felhasználásának alakulásáról.

IV. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás

IV./1. Általános és értelmező rendelkezések
1.1. Az SZMM a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatáshoz kapcsolódó operatív feladatokat - a minisztérium SZMSZ-ében foglaltak figyelembevételével - az alábbi szervezeti egységei útján látja el:
1.2. Jelen utasítás az alábbi, hatályos jogszabályok által megállapított keretek között meghatározza a „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban előirányzat) felhasználásának és az azzal kapcsolatos előirányzat-gazdálkodási feladatok rendjét:
a) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény;
b) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása támogatási rendszerének átalakításáról szóló 2180/2005. (VIII. 26.) Korm. határozat;
c) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet;
d) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet;
e) a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet;
f) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet.
1.3. A IV. alcím alkalmazásában:
a) jogosultsági hónap: az(ok) a tárgyhónapot megelőző naptári hónap(ok), mely(ek)re vonatkozóan a munkaügyi központnak a munkáltató által benyújtott elszámolás alapján - a jogosan felmerült támogatás összegében - utólagos fizetési kötelezettsége keletkezett.
b) igénylési hónap: az a tárgyhónapot követő naptári hónap, melyre vonatkozóan a munkaügyi központnak a munkáltatóval kötött hatósági szerződésben vállalt fizetési kötelezettsége alapján várhatóan jövőbeni fizetési kötelezettsége keletkezik.

A pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatok

VI. OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak
támogatása
2.1. A RMK a munkáltatóval legfeljebb 36 hónapra köthet hatósági szerződést (a továbbiakban szerződés) azzal, hogy a szerződés a támogatás feltételeinek, illetve százalékos mértékének 36 hónapra történő megállapítása mellett pénzügyi elkötelezettséget (a továbbiakban kötelezettségvállalás) csak a szerződés aláírásának napjától számított legfeljebb 12 hónapra keletkeztethet. A kötelezettségvállalás lejáratát követően - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a szerződés erre vonatkozó része legfeljebb három további naptári évben megújításra kerülhet.
2.2. Tárgyévi kötelezettségvállalásnak a kötelezettségvállalás összegéből a szerződés aláírásának napjától a tárgyévet november 30-ig terhelő (pénzügyileg a tárgyév december 31-ig felmerülő) kiadások tekinthetőek.
2.3. A kötelezettségvállalás tárgyév december hónapját, valamint a tárgyévet követő évet terhelő összege éven túli kötelezettségvállalásnak minősül, mely automatikusan a következő évi előirányzatot terheli.
2.4. A RMK a munkaáltatóktól beérkezett támogatási kérelmek adatairól, a jóváhagyott és elutasított támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül, valamint a hatósági szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről a szükséges adatokat tartalmazó dokumentum csatolásával és elektronikus úton is 5 munkanapon belül értesíti a Magyar Államkincstárt (továbbiakban: Kincstár) az igénylők, pályázók adatainak OTMR-ben történő rögzítése, illetve egyeztetése érdekében.
3. Előirányzat-felhasználás, támogatás nyitás
3.1. Az igénylési hónapra vonatkozóan a RMK részére biztosítandó forrás Kincstárnál történő megnyitása érdekében a GF a RMK által havonta benyújtott „Finanszírozási igénybejelentő és elszámoló lap” (a továbbiakban bejelentő - 10/a. sz. melléklet) alapján intézkedik.
3.2. A bejelentőt a RMK a 10/b. sz. melléklet szerinti időpontig nyújtja be a FF és a GF részére. Abban az esetben, ha a RMK az igénylési hónapra vonatkozóan nem nyújt be bejelentőt, a GF a finanszírozáshoz szükséges forrást az azt megelőző havi bejelentő alapján nyittatja meg a Kincstárnál.
3.3. A bejelentőt a RMK gazdasági vezetője aláírásával köteles igazolni.

IV./4. Elszámolás

4.1. A jogosultsági hónapra vonatkozóan a munkáltató által benyújtott összesítés alapján - a 10/b. sz. mellékletben megadott határidőknek megfelelően - a 10/a. sz. melléklet szerinti bejelentőn a RMK a FF és a GF felé elszámolást nyújt be.
4.2. Az elszámolás jogosultsági hónapra vonatkozó összege, a jogosultsági hónapot megelőző hónapra vonatkozóan benyújtott elszámolás alapján a RMK-nak kiutalt összeg fel nem használt - előre nem látható okok miatt keletkező - részével, (a továbbiakban maradvány) korrigálásra kerül. (Ennek megfelelően a jogosultsági hónapra vonatkozóan kiutalt összeg minden esetben a maradvánnyal korrigált összeget jelenti.)
4.3. A FF a jogosultsági hónapra vonatkozóan - a 10/b. sz. mellékletben meghatározott benyújtási határidőt követő munkanapig - a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH) által vezetett központi nyilvántartás és a RMK által benyújtott bejelentő összevetését követően - az adatok egyezősége esetén - a 10/c. sz. melléklet szerinti adatlapon igazolja, valamint utalványozza a RMK felé kiutalandó (elszámolással alátámasztott) összeget.

IV./5. Pénzügyi teljesítés

5.1. Az előirányzat felhasználása céljából a fedezet RMK részére történő biztosítása banki átutalással (a továbbiakban utalás) történik az alábbi kiadási/bevételi jogcímeken:
a) SZMM fejezet: Támogatás értékű működési kiadás központi költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzatnak (KTK: 172),
b) RMK: Támogatás értékű működési bevétel központi költségvetési szervtől, fejezeti kezelésű előirányzatból (KTK: 332).
5.2. Az utalást a GF a FF által havonta összeállított, 10/c. sz. melléklet szerinti összegben, a 10/b. sz. mellékletben szereplő időpontig teljesíti a RMK előirányzat felhasználási keretszámlája javára.
5.3. A GF a RMK előirányzat felhasználási keretszámlájára teljesített támogatás összegét a 10/b. sz. melléklet szerinti határidővel felügyeleti hatáskörben előirányzatosítja az (1) bekezdés b) pontjában szereplő bevételi, illetve az 1.5 „Egyéb működési célú támogatások, kiadások” jogcímeken.
5.4. A RMK a munkáltató által benyújtott elszámolás alapján, a ’Társadalom és szociálpolitikai juttatás és társadalmi ellátás’ (KTK: 153) jogcímen a munkáltató felé a tárgyhónap utolsó napjáig teljesíti az utalásokat. Az átutalások kezdeményezésével egy időben az Ámr. 9. mellékletében meghatározott adatlap tartalmának megfelelő információkról elektronikusan értesíti OTMR-t. Az esedékes támogatás folyósítása csak akkor kezdeményezhető a Kincstárnál, ha előzetesen a 4. § (4) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus formában eljuttatásra kerültek az OTMR részére.
5.5. A RMK-nál a részére átutalt támogatásból - összhangban a 6. § (2) bekezdésben foglaltakkal - a kifizetések teljesítését követően év végén maradvány nem képződhet. A tárgyév végéig ki nem utalt, illetve a munkáltató által visszakövetelés címén teljesített bevételek összegét minden évben a Kincstár által kiadott tájékoztatóban szereplő kincstári zárást megelőző munkanapig - a GF azonnali tájékoztatásával egyidejűleg - köteles az SZMM 10032000-00285575-50000005 számú SZMM Fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámla (továbbiakban EFK számla) javára visszafizetni.
5.6. A tárgyév végéig a munkáltató felé ki nem utalt összeg (maradvány) visszafizetését a RMK bevételt csökkentő tételként a „Támogatás értékű működési bevétel központi költségvetési szervtől, fejezeti kezelésű előirányzatból visszautalása” (KTK: 337) jogcímen, míg a GF kiadást csökkentő tételként a „Támogatás értékű működési kiadás központi költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzatnak visszatérülése” (KTK: 177) jogcímen számolja el. (A fogadó KTK feltüntetése a RMK által kitöltött átutalási megbízáson kötelező.) A visszautalással egyidejűleg a GF - felügyeleti hatáskörben - gondoskodik a kiadási/bevételi előirányzatok visszarendezéséről (csökkentéséről).
5.7. A munkáltató által visszakövetelés címén teljesített bevételek összegét annak jóváírásakor a „Hatósági jellegű jogkörhöz kapcsolódó átfutó bevételek” (KTK: 511), illetve annak az (5) bekezdésben meghatározott EFK számlára történő továbbutalásakor a „Hatósági jellegű jogkörhöz kapcsolódó átfutó bevételek visszautalása, továbbutalása” (KTK: 518) jogcímen kell a RMK-nak nyilvántartásba vennie. A pénzmozgás nem jár előirányzat módosítási kötelezettséggel.

IV/6. Nyilvántartás

6.1. A RMK elkülönített nyilvántartást vezet, mely során a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatással kapcsolatosan az SZMM által átutalt támogatás terhére a ténylegesen teljesített kiadásokat, támogatásokat, valamint bevételeket a 85327-7 „Szociális foglalkoztatás” szakfeladaton számolja el.
6.2. Az intézményi számlarend és számlatükör megfelelő tagolásával biztosítani kell az elkülönített nyilvántartás szerinti elszámolást.
6.3. Az előirányzat terhére a munkáltató felé teljesített kiadásokat a beszámoló összeállításakor a ’04. Támogatás, támogatás értékű kiadás, végleges pénzeszköz átadás, egyéb támogatás és az ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzata és teljesítése’ űrlap, 27. Központi költségvetésből folyósított egyéb ellátások sorában kell elszámolni.
6.4. A munkáltató által jogosulatlanul igénybevett támogatás feltárása esetén a be nem folyt követelés(eke)t a RMK köteles nyilvántartani, az éves beszámolójában, a mérlegében kimutatni és erről az éves beszámolással egyidejűleg a GF felé a 10/d. sz. melléklet szerinti adatlapon elszámolni.
6.5. A benyújtott bejelentőkről a FF és a GF naprakész nyilvántartást vezet.

Egyéb feladatok

IV./7. A RMK feladatai
7.1. A GF által meghatározott adattartalommal és időpontban adatszolgáltatást teljesít az előirányzat éves költségvetési tervezéséhez, valamint a zárszámadási törvény összeállításához a Foglalkoztatási Főosztály részére megküldi az előirányzat felhasználására vonatkozó szöveges szakmai beszámolóját.
7.2. Az éves költségvetési törvényben jóváhagyott tárgyévi előirányzatra vonatkozóan - a FF adatkérésére, a megadott határidőig - részt vesz a költségvetési alapokmány összeállításában.
7.3. Az előirányzat terhére a FF által biztosított támogatás igénybevételével eleget tesz a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatáshoz kapcsolódóan felmerülő - a jogszabályi előírások szerinti - fizetési kötelezettségnek. A munkáltatónak a szerződésben meghatározott és elszámolással alátámasztott vissza nem térítendő támogatás összegét havonta, utólagosan teljesíti.
7.4. Az előirányzat felhasználásához kapcsolódóan a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a teljesítésigazolás, az utalványozás, az érvényesítés, illetve a pénzügyi ellenjegyzés szabályait intézményi hatáskörben állapítja meg.
7.5. Az ellenőrzésre jogosult szerveknek, így különösen az SZMM, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére a jóváhagyott ellenőrzési programban foglaltak szerint az előirányzat felhasználására vonatkozóan adatot szolgáltat, továbbá eleget tesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatali kötelezettségének.
7.6. Valamennyi, a tárgyévben támogatásban részesülő munkáltatóval megkötött, illetve megkötésre kerülő hatósági szerződésben foglaltak teljesítésének vizsgálata érdekében a tárgyév április 30-ig ellenőrzési tervet készít és az abban foglaltak szerint az ellenőrzést lefolytatja.

IV./8. A Foglalkoztatási Főosztály feladatai

8.1. A RMK által vállalt kötelezettségek tekintetében ellátja a fejezeti kezelésű előirányzat szakmai kezelői feladatait és a RMK által benyújtott elszámolás alapján igazolja és utalványozza a kiutalandó összeget.
8.2. Az éves költségvetési törvényben jóváhagyott tárgyévi előirányzatra vonatkozóan összeállítja és GF részére - a megadott határidőig - megküldi a költségvetési alapokmányt.
8.3. A zárszámadási törvény összeállításához a RMK által megküldött szöveges szakmai beszámoló alapján - a GF által megadott adattartalommal és időpontig - elkészíti az előirányzat felhasználására vonatkozó szakmai szöveges indoklást.
8.4. Az előirányzat felhasználására vonatkozóan folyamatosan egyeztet a GF-el.
8.5. Az ellenőrzésre jogosult szerveknek, így különösen az SZMM, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére a jóváhagyott ellenőrzési programban foglaltak szerint az előirányzat felhasználására vonatkozóan adatot szolgáltat.

IV./9. A GF feladatai

9.1. Kidolgozza a fejezet éves költségvetési tervének összeállítása keretében az előirányzat éves kiadási és költségvetési támogatási előirányzatát a RMK adatszolgáltatása alapján, elkészíti a kincstári és elemi költségvetést.
9.2. Az éves költségvetési törvényben az előirányzatra jóváhagyott kiadási előirányzat, illetve az azt meghaladó finanszírozási igény tekintetében intézkedik a Pénzügyminisztériumnál a költségvetési támogatás megnyitása érdekében.
9.3. Féléves és éves költségvetési beszámolót, illetve a zárszámadási törvénytervezethez számszaki beszámolót készít a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról.
9.4. Ellátja az előirányzat felhasználásához kapcsolódóan az ellenjegyzési és érvényesítési feladatokat.
9.5. Ellenőrzi és nyilvánosságra hozza a FF és a RMK által összeállított költségvetési alapokmányt.
9.6. Az előirányzat felhasználására vonatkozóan folyamatosan egyeztet a FF-al.
9.7. Az ellenőrzésre jogosult szerveknek, így különösen az SZMM, az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal részére a jóváhagyott ellenőrzési programban foglaltak szerint az előirányzat felhasználására vonatkozóan adatot szolgáltat.
9.8. Megállapítja az éves előirányzati maradványt, melynek felhasználása a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint történhet.

V. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció

V./1. Általános rendelkezések
1.1. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet alapján - az abban foglaltaknak megfelelően - a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggésben nyújtott költségkompenzációhoz, illetve rehabilitációs költségtámogatáshoz kapcsolódó gazdálkodási, kezelői feladatok a jelen utasításban foglalt általános szabályok szerint kerülnek végrehajtásra az alábbi kiegészítésekkel és eltérésekkel:

V./2. Kötelezettségvállalás rendje

2.1. A FF a munkáltató által benyújtott kérelem alapján - a megkötött védett szervezeti szerződés érvényességének ideje alatt - legfeljebb 36 hónapra köthet hatósági szerződést (a továbbiakban szerződés) azzal, hogy a szerződés a támogatás feltételeinek, illetve százalékos mértékének 36 hónapra történő megállapítása mellett pénzügyi elkötelezettséget (a továbbiakban kötelezettségvállalás) csak a szerződés aláírásának napjától számított 12 hónapra, de legfeljebb tárgyév december 31-ig keletkeztethet. A kötelezettségvállalás lejáratát követően - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a szerződés erre vonatkozó része legfeljebb három további naptári évben megújításra kerülhet.
2.2. A törvényi sor terhére éven túli kötelezettség nem vállalható.

V./3. Teljesítés igazolása, ellenőrzés

3.1. A hatósági szerződésekben megítélt támogatás felhasználásának ellenőrzése és az utalványozási jogkör gyakorlásának alátámasztása érdekében a szakmai feladatellátás ellenőrzéséről a FF gondoskodik.
3.2. Az 3.1. bekezdésbe meghatározott feladattal összefüggésben a FF közbeszerzési pályázatot ír ki a támogatás felhasználásának
a) utólagos ellenőrzése, illetve
b) a folyamatba épített, az utalványozást megelőző, azt alátámasztó ellenőrzés céljából.

VI. OÉT, ÁPB-k szakmai programjainak támogatása

VI./1. Általános rendelkezések
1.1. Az előirányzat az Országos Érdekegyeztető Tanács (továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei (továbbiakban: Kedvezményezett) - az országos részvételből adódó - feladatainak ellátását, valamint az érdekegyeztetésben való részvételük megerősítését szolgálja.
1.2. Forrása - az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint - a Munkaerőpiaci Alaptól (továbbiakban: MPA) átvett pénzeszköz.
1.3. Az előirányzatot kezelési költség nem terheli.
1.4. Az előirányzat felhasználásáért felelős szakmai szervezeti egység: Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztály (továbbiakban: TPCKF)
1.5. Az előirányzatot kezelő közreműködő szervezet: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH).
1.6. A támogatást folyósító FSZH az előirányzatot az SZMM és a Kedvezményezett között létrejött megállapodásban foglaltakra figyelemmel használja fel.
1.7. Az előirányzat felhasználásának időtartama a 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszak (11. számú melléklet).
1.8. A támogatás elszámolási határideje: 2008. január 20. A Kedvezményezettnek folyósított, de általa a 2007. január 1. és december 31. közötti időszakban felmerülő, szakmai teljesítéssel nem igazolható támogatási előleget 2008. január 20-ig az FSZH számlájára vissza kell utalnia.

VI./2. Az előirányzat terhére finanszírozható szakmai célok, tevékenységek

2.1. Az előirányzat terhére finanszírozható szakmai célok, tevékenységek:
a) hazai és EU-s szociális párbeszéd intézményeiben vállalt és végzett munkák szakmai megerősítését, megalapozását szolgáló programok megvalósítása, a koordináció feltételeinek megteremtése;
b) az országos érdekképviseleti szövetségek, tagszervezeteik az Európai Unió intézményeivel és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel való kapcsolattartására, a két- és többoldalú - hazai és nemzetközi - szervezetközi kapcsolatainak erősítésére, nemzetközi érdekképviseletbeli tagsággal összefüggő díjra;
c) belföldi, EU tagországbeli kiküldetés, tanulmányút, előadás, nemzetközi konferencia szervezése;
d) az országos érdekképviseleti szövetségek tagszervezetei közötti tapasztalatcsere elősegítése, az EU-s felkészülés során szerzett ismeretek átadása;
e) az egyes projekt végrehajtásában közreműködő, az érdekképviselettel jogviszonyban lévő személy részére honorárium, előadói-díj, szakértői tevékenység díjazása és azok közterhei, továbbá az érdekképviselettel munkaviszonyban vagy állandó megbízási jogviszonyban nem álló személy részére szakértői, tanácsadói tevékenység díjazása;
f) oktatás, (tovább)képzés, országos, regionális és szakmai tanfolyamok szervezése;
g) posztgraduális képzés támogatása (uniós szakirányok előnyben részesítésével);
h) nyelvi képzés, szakmai utak nyelvi környezetben;
i) kiadványok, tájékoztató anyagok megjelentetése, PR tevékenység (pl. írott és elektronikus tájékoztató anyagok, hírlevél, közös honlap, média kampány);
j) a növekvő, bővülő szakmai tevékenységhez kapcsolódó informatikai, kommunikációs feltételek megteremtése.
2.2. A támogatás terhére nem finanszírozható, nem számolható el - a szakmai és pénzügyi tervben sem szerepelhet - az (1) bekezdésben meghatározottakhoz nem tartozó tevékenység, kiadás, különösen:
a) a szervezet működtetésével összefüggő beruházás, felújítás, százezer forint feletti egyedi értékű immateriális és tárgyi eszköz beszerzése, ide nem értve a szellemi termék, valamint az informatikai és kommunikációs eszköz beszerzését;
b) gazdálkodó szervezet, valamint a gazdálkodási tevékenysége szempontjából a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó szervezet vagyonához történő hozzájárulás, illetve abban való részesedésszerzés;
c) befektetés;
d) az érdekképviselet választott tisztségviselője, alkalmazottja részére munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, vagy egyéb személyi jellegű kifizetés, az érdekképviselet alapműködéséhez kapcsolódó bér- és bérjellegű juttatások (munkabér, jutalom, tiszteletdíj);
e) az érdekképviseletek sztrájkalapjához való hozzájárulás;
f) a támogatási időszakot megelőzően megvalósult projektek visszamenőleges támogatása;
g) pártprogramot szolgáló projektek
h)az érdekképviseletek (alapműködésének) fenntartási és üzemeltetési költségei (pl. éves közgyűlés, taggyűlés, testületi ülések, stb.).

VI./3. Az előirányzat felhasználása

3.1 A szakmai programhoz kapcsolódó általános dologi költségek fedezeteként a támogatási összeg legfeljebb 15%-át lehet felhasználni.
3.2. A támogatás felosztása az OÉT munkáltatói és munkavállalói oldalai között egyenlő arányban történik. A támogatás oldalon belüli felosztását (működési célú és felhalmozási célú kiadás megosztásban) az érdekképviseleti szervezetek között legkésőbb tárgyév február 28-ig létrejött megállapodás tartalmazza. Ezen megállapodásról szóló határozatot az oldalak megküldik a TPCKF-nak, az SZMM államtitkárának és az FSZH főigazgatójának.
3.3. A keretösszeg felhasználása az FSZH-hoz előzetesen benyújtott, a feladatok időbeli ütemezését is tartalmazó konkrét szakmai és pénzügyi terv(ek) alapján történik. A terveket az OÉT által delegált 6 fős, háromoldalú szakértői bizottság véleményezi.
3.4. A szakmai és pénzügyi terveket a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével az FSZH főigazgatója és a Társadalmi Párbeszéd Központ vezetője együttesen fogadja el.
3.5. A szakmai és pénzügyi terveket a céljellegű támogatásban részesülő szervezet Alapszabályában (Szervezeti és Működési Szabályzatában) nevesített, a szervezet képviseletére jogosult személy, valamint a szervezet pénzügyekért, gazdálkodásért felelős vezetője nyújtja be.
3.6. Az elfogadott szakmai és pénzügyi terv alapján kerül sor az FSZH és a Kedvezményezett szervezet közötti támogatási megállapodás megkötésére, mely tartalmazza a támogatás célját, a feladatokat és az elszámolás módját.

VI/4. Előirányzatok módosítása

4.1. Az előirányzat felhasználása az FSZH-hoz történő felügyeleti szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítással történik.
4.2. Az MPA-ból a forrás közvetlenül az FSZH-hoz kerül átutalásra a Gazdasági Főosztály (továbbiakban: GF) előirányzat-módosítás végrehajtásáról történő írásbeli értesítése, valamint a pénzügyi fedezetnek az ÁFSZ tartaléka megvalósításáért felelős intézmény(ek)hez - elkülönített állami pénzalapból támogatásértékű működési és/vagy felhalmozási célú kiadásként - történő átutalására történő felkérése alapján.
4.3. Az előirányzat átcsoportosítási javaslatot - a megkötött megállapodásokkal összhangban - kiemelt kiadási, illetve bevételi előirányzatonkénti bontásban az FSZH készíti el és a TPCKF terjeszti elő a GF felé intézkedésre.
4.4. Előirányzat módosításra két részletben kerülhet sor a Kedvezményezettekkel megkötött megállapodásokban szereplő ütemezésnek megfelelően:
a) az előirányzat 50%-a a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 10 napon belül;
b) az előirányzat 50%-a a korábban átadott előirányzat 80%-ával történt elszámolást követően kerül átadásra.
4.5. Amennyiben év közben a feladatok végrehajtása során olyan változások következnek be, amelyek érintik a már végrehajtott előirányzat-módosításokat is, az FSZH javaslata alapján a TPCKF feladata a szükséges korrekciók elvégzésének a GF-nél történő kezdeményezése.
4.6. Az FSZH-nak és a TPCKF-nek az előirányzat módosításairól nyilvántartást kell vezetnie.
4.7. A Kedvezményezett a folyósított előleg terhére megvalósított és befejezett programokra teljesített kifizetésekkel 2 havonta, illetve a záró szakmai és pénzügyi beszámoló benyújtásával legkésőbb 2008. január 20-ig köteles az FSZH-nak beszámolni. Az elszámolások és a beszámolók elfogadására az FSZH főigazgatója és a Társadalmi Párbeszéd Központ vezetője együttesen jogosult.
4.8. Az FSZH a tárgyévet követő év február 15-ig az előirányzat felhasználására vonatkozóan szöveges és számszaki elszámolást, illetve beszámolót készít, melyet jóváhagyásra megküld a TPCKF felé.
4.9. A feladatellátással összefüggésben keletkezett maradványt az FSZH legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-ig kimutatja és mint kötelezettségvállalással terhelt maradványt visszautalja az MPA részére.

VI./5. A támogatás folyósítása

5.1. Az FSZH az OÉT szociális partnereivel külön-külön, a támogatás összegét, a támogatás célját, a feladatokat és az elszámolást illetően megkötött megállapodás alapján a megítélt támogatást 3 részletben, rulírozó előleg formájában (előleg: 50%, köztes kifizetés: 40%, utófinanszírozás: 10%) utalja át.
a) Az előleget a szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 20 napon belül folyósítja.
b) A köztes kifizetés folyósítására akkor kerülhet sor, ha az előleg szakmai és pénzügyi elszámolása legalább 90%-ban megtörtént és azt az FSZH elfogadta.
c) Az utófinanszírozás folyósítására abban az esetben kerülhet sor, ha a Kedvezményezett az előleg és a köztes kifizetés teljes összegével elszámolt és azt az FSZH elfogadta.
5.2. A tárgyévi támogatási összeg csak az érdekképviseletek által a Munkaerőpiaci Alapból korábban nyújtott - ide értve az Országos Foglalkoztatási Közalapítványon (továbbiakban: OFA) keresztül bonyolítottat is - támogatásokkal való maradéktalan elszámolást követően folyósítható.

Az előirányzatok felhasználására vonatkozó
külön jogszabályok

62 § (1) Azon előirányzatok esetében, amelyek felhasználását külön jogszabály is meghatározza, az előirányzatokat a R., illetve a jelen utasítás szerint, a külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell felhasználni.
(2) A pályázati úton felhasználásra kerülő előirányzatok tartalmát és felhasználásuk célját a R. 26-33. §-ai szabályozzák.
(3) A korábbi években keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt maradványok közreműködői feladatainak ellátása - tekintettel arra, hogy azok terhére újabb kötelezettség kizárólag a 64. § (9) bekezdésében foglaltak szerint vállalható - a R-ben, a jelen utasításban, valamint a felhasználásukra vonatkozó egyedi jogszabályokban foglaltak szerint történhet.
IX. Fejezet

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS, ZÁRSZÁMADÁS,
ELŐIRÁNYZAT-MARADVÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA, FELHASZNÁLÁSA
Költségvetési beszámolás, zárszámadás

63. § (1) A fejezeti költségvetés teljesítéséről készülő évközi és éves beszámolókat a GF - a szakmai szervezeti egységek és a fejezethez tartozó intézmények beszámolóit és adatszolgáltatását figyelembe véve - állítja össze és államtitkári jóváhagyást követően küldi meg a PM részére.

(2) A költségvetés teljesítéséről készülő évközi és éves beszámolók tekintetében a GF vezetője felügyeleti szervi hatáskörben

a) meghatározza az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határidejét, kitűzi a felülvizsgálat időpontját;

b) előírja az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményeit a szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a PM zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével;

c) előírja a FEUVE működésére vonatkozó értékelés elkészítését,

d) előírja a kötelezően előírtakon túlmenő adatszolgáltatást és megküldi a számszaki és szöveges beszámolók további mellékletét képező adatszolgáltatás űrlapjait, [Ámr. 149. § (2)]

e) bekéri a felügyeletet gyakorló szervezettől és szervezeti egységtől, mint értékelőtől, a minisztérium - mint vagyonközreműködő, illetve tulajdonosi (alapítói, részvényesi jogszabály által meghatározott, szavazatelsőbbségi) jogok gyakorlója - érdekeltségi körébe tartozó, gazdálkodó szervezet, közalapítvány, alapítvány (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) Ámr. 149/A. § szerinti értékelését. A működésről szóló értékelést a felügyeletet gyakorló szervezeti egység - amennyiben szükséges - a Jogi Főosztály, valamint az Ellenőrzési Osztály bevonásával készíti.

(3) A GF vezetője - a tárgyévet követő év április 30-áig - felülvizsgálja a beszámolókat és azok elfogadásáról a beszámolási dokumentációk aláírásával és visszaküldésével értesíti a költségvetési szerv vezetőjét, illetve a fejezeti kezelésű előirányzat közreműködőjét. [Ámr. 149. § (3)-(5)]

(4) A költségvetési szervek által a FEUVE működésére vonatkozóan megküldött értékeléseket a GF vezetője továbbítja az Ellenőrzési Osztály részére, melynek vezetője az SZMM-re vonatkozó nyilatkozatokkal együtt összeállítja és államtitkári jóváhagyást követően a tárgyévet követő év május 31-ig megküldi a PM részére az összefoglaló jelentését. [Ámr. 149. § (8)]

(5) A (2) bekezdés e) pontja szerinti értékelést az értékelő - az Ámr. 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási űrlappal együtt - június 15-éig köteles megküldeni a GF-nek. [Ámr. 149/A. § (2)]

(6) A GF a gazdálkodó szervezetről készített értékelést és adatszolgáltatást az értékelés Ámr. 149/A. § (1) bekezdésben meghatározott szempontoknak való megfelelés és az adatszolgáltatási űrlap számszaki teljeskörűsége szempontjából - azok valódiságára ki nem terjedően - áttekinti, értékeli, szükség esetén hiánypótlást rendel el. [Ámr. 149/A. § (3)]

(7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti értékelést (Ámr. 19. számú melléklete) és adatszolgáltatást a GF - a gazdálkodó szervezet éves tevékenységének bemutatását, az eredményesség-eredménytelenség okait, az ezekkel kapcsolatos problémák feltárását tartalmazó - észrevételeivel együtt június 30-áig köteles megküldeni a PM-nek. Amennyiben a vagyonközreműködő, illetve a tulajdonosi joggyakorló személye vagy felügyeleti szerve időközben megváltozott, a beszámolást és az értékelést annak a költségvetési szervnek kell elkészítenie (megküldenie), amely a tárgyév utolsó napján vagyonközreműködő, tulajdonosi joggyakorló, illetve felügyeleti szerv volt. [Ámr. 149/A. § (4)]

Előirányzat-maradvány megállapítása, felhasználása

64. § (1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát a GF az intézmények és - a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan a szakmai szervezeti egységek és a közreműködő szervezetek adatszolgáltatása alapján - az EgO által a tárgyévet követő év január 31-ig megküldött adatainak figyelembevételével állítja össze.

(2) Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő

a) az a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra,

b) a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg.

(3) A fejezet összesített előirányzat-maradványáról készített adatszolgáltatást a GF április 15-ig elkészíti. [Ámr. 66. § (1)]

(4) A fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványát - a fejezet (összesített) előirányzat maradványának PM, illetve Kormány által történő jóváhagyását követő 15 napon belül - az államtitkár hagyja jóvá. [Áht. 93. § (9), Ámr. 66. § (4)]

(5) Az előirányzat-maradványok felhasználására az Áht. 93. §-ának (6), (7) és (10) bekezdésében, valamint az Ámr. 51. § (4) bekezdésében és a 65-67. §-aiban előírt szabályok az irányadók.

(6) A tárgyévben befolyó visszatérülést térítményként, a tárgyévet követő év(ek)ben befolyó visszatérülést a tárgyévi azonos célú fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként kell elszámolni. A tárgyéven túl jóváírt összegek felügyeleti hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatók fel. Amennyiben a visszatérülés évében az adott feladat már megszüntetésre került, az összeget a fejezet maradvány-elszámolási számláján kell jóváírni és a központi költségvetésbe be kell fizetni.

(7) A tárgyévi kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzat-maradványról kifizetés a tárgyévet követő évben csak az előirányzat módosítását követően, - a 32. § (5) bekezdésében foglalt kivételekkel - legkésőbb június 30-ig teljesíthető.

(8) Előirányzat-maradványt terhelő kifizetés tárgyévi előirányzat terhére nem teljesíthető.

(9) A kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány terhére - amennyiben a kötelezettségvállalás meghiúsul vagy a felhasználás összege kisebb a jóváhagyott előirányzatnál - újabb kötelezettség a pénzügyminiszter engedélyével vállalható. A kérelem előkészítése a szakmai vezető feladata, a kérelmet a GF nyújtja be a PM felé.

X. Fejezet

GAZDÁLKODÁS A KINCSTÁRI VAGYONNAL

65. § (1) A Kormány (köz)alapítványaiért felelősökről szóló 1081/2006. (VIII.14.) Korm. határozat alapján az SZMM felelősségi körébe tartozó szervezetek feletti szakmai felügyeletet az alábbi szakmai szervezeti egységek gyakorolják:

(null)

Alapítvány/Közalapítvány

Felügyeletet gyakorló szervezeti egység

Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány

Társadalmi Kapcsolatokért Felelős SZÁT

Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

Foglalkoztatási és Képzési SZÁT

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

Esélyegyenlőségi SZÁT

Összefogás a Budapesti Lakástalanokért
és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány

Szociálpolitikai SZÁT

Hajléktalanokért Közalapítvány

Szociálpolitikai SZÁT

Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány

Szociálpolitikai SZÁT

Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány

Szociálpolitikai SZÁT

Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány

Esélyegyenlőségi SZÁT

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány

Esélyegyenlőségi SZÁT

Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért

Foglalkoztatási és Képzési SZÁT

Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

Miniszteri Titkárság

(2) Tulajdonosi részesedés formájában az SZMM érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezetek feletti szakmai felügyeletet az alábbi szervezeti egységek gyakorolják:

(null)

Gazdálkodó szervezet

Tulajdonosi részesedés aránya

Felügyeletet gyakorló szervezeti egység

ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság

100%

Monitoring Titkárság

Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht.

51%

Esélyegyenlőségi SZÁT

(3) A kincstári vagyongazdálkodás során az Áht. IX. fejezetében foglalt, a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utalt jogköröket - a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kivételével - az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz tartozó intézmények (regionális munkaügyi központok, regionális képző központok) vonatkozásában a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója, az SZMM fejezethez tartozó további költségvetési szervek (SZMM Igazgatás, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, Állami szociális intézetek, Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei, Országos Orvosszakértői Intézet) tekintetében az államtitkár gyakorolja.

XI. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

66. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásba vételéről, valamint a törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változások - ideértve a nyilvántartásból való törlést is - átvezetéséről felügyeleti szervi hatáskörben a GF vezetője gondoskodik.

(2) A fejezethez tartozó költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát - a regionális képző központok és a regionális munkaügyi központok kivételével, ahol annak előkészítéséért a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vezetője felelős - a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének - a GF vezetője, valamint a költségvetési szerv felett szakmai felügyeletet ellátó vezetője véleményének kikérésével készített - javaslata alapján a miniszter hagyja jóvá.

(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetőjét (gazdasági vezetőt) - ha jogszabály kivételt nem tesz - a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára - a Humánpolitikai Főosztály és a GF vezetője véleményének kikérésével - a miniszter határozatlan időre bízza meg és menti fel. A további munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja.

(4) Az ESZA Kht. által üzemeltetett elektronikus pályázat-kezelő rendszer (EPER) 2007. évi egyszeri regisztrációs díja 3 000 forint.

(5) A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a mindenkori éves Kvtv., az Áht., az Ámr., a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint az SZMSZ és az egyéb vonatkozó belső utasítások, szabályzatok előírásait kell alkalmazni.

(6) A jelen utasításban foglaltakat az SZMM-re vonatkozó részletes gazdasági ügyrend figyelembevételével kell végrehajtani.

*

Az utasítást a 11/2008. (MüK. 5.) SZMM utasítás 3. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. május 26. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére