191/B/2007. AB határozat
191/B/2007. AB határozat*
2007.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésének „a társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan” szövegrésze, a 3. § (3) bekezdésének „egyszerű (sortartásos)” szövegrésze, a 8. § (2) bekezdésének „esetén” és „bíróságtól” szövegrészei, a 48. § (1) bekezdése c) pontjának a „pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve” szövegrésze, a 48. § (2) bekezdésének „esetleges” szövegrésze, valamint a 62. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 2. §-a, 28. §-a, valamint 42. § (3) bekezdésének kiegészítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó 2007. február hó 9. napján jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványt terjesztett elő, melyben a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (3) bekezdésében szereplő „egyszerű (sortartásos)” kifejezés megsemmisítését kérte. Indokolásában előadta, hogy a Tv. 3. § (3) bekezdésében foglalt egyszerű (sortartásos) kezességre vonatkozó rendelkezések sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, a 8. § (1) és (2) bekezdéseit, a 13. § (1) bekezdését, valamint a 70/A. § (3) bekezdését. Az indítványozó hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 272–276. §-aira, valamint a Ptk. 99. §-ára és a 141. §-ára. Utalt arra, hogy az általa megjelölt szavak Alkotmánybíróság általi megsemmisítése esetén az általa kedvezőbbnek ítélt készfizető kezesség szabályai nyerhetnének alkalmazást. Az indítványozó támadta továbbá a Tv. 8. § (2) bekezdését is, mellyel kapcsolatban kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az „esetén” és a „bíróságtól” szavakat. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy hibás az a törvényi szabályozás, miszerint a több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak – tulajdoni hányad szerinti – többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását. Álláspontja szerint jelen eset az önálló társasház-alapítással egyenértékű, mivel ha a tulajdonosoknak az eredeti szándéka is a társasház alapítása volt, akkor ezt nem szükséges külön kérni a bíróságtól.
2. Az indítványozó 2007. február hó 16. napján érkezett első kiegészítő indítványában az Alkotmány 13. § (2) bekezdésére, valamint az 56. §-ára is kiterjesztette a korábbi hivatkozásait. Indítványozta továbbá azt is, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a Tv. 62. § (1) bekezdésében foglalt „az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg” szövegrészt, tekintettel arra, hogy az, az Alkotmány korábban általa megjelölt szakaszaiba ütközik. Utalt arra, hogy a korábban létrejött társasházaknak nem kellett volna hatálytalanítaniuk az alapító okiratnak a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó részeit, mivel az ezt előíró rendelkezés sérti az Alkotmány fent megjelölt szakaszait. Másodlagos indítványként kérte a Tv. 62. § (1) bekezdésének teljes megsemmisítését.
3. Az indítványozó 2007. február hó 21. napján érkezett második kiegészítő indítványában a Tv. 48. § (1) bekezdése c) pontjának a „pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve” szövegrészét kérte megsemmisíteni, mivel álláspontja szerint az ellentétes az Alkotmány 13. §-ával, valamint a 33/1992. (V. 29.) AB határozattal. Sérelmezte, hogy a közös képviselő által készített elszámolásnak a pénzkészletek kezelési helye szerinti bontásban kell tartalmaznia a bevételek és kiadások különbözetét.
4. Az indítványozó 2007. március hó 21. napján harmadik kiegészítő indítványt és mellékleteket terjesztett elő, melyben a Tv. 3. § (1) bekezdése utolsó mondatának megsemmisítését kérte. Korábbi indítványait kiegészítette azzal, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések az Alkotmány 47. § (2) bekezdésébe is ütköznek. Indokolásában előadta, hogy a társasházi vagyonjogi ügyekben is biztosítani kellene a különféle érdekkörök kontradiktórius elvnek megfelelő érvényesülését. Álláspontja szerint a tulajdonosok éppen a társasház esetén nem tudják nyomon követni az ügy alakulását a bíróságon, mivel a közös képviseletet sokszor idegen személyek gyakorolják.
5. Az indítványozó 2007. május hó 18. napján negyedik kiegészítő indítványt és mellékleteket terjesztett elő, melyben kérte a Tv. 48. § (2) bekezdéséből (Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást.) az „esetleges” kifejezés megsemmisítését. Indokolásként előadta, hogy a közös képviselő és a tulajdonostársak nem jogosultak olyan cselekményre, amellyel másnak többletköltsége keletkezne. Ezt követően az indítványozó a támadott jogszabály kiegészítésére tett indítványt. A Tv. 2. §-át kiegészítené azzal, hogy „A közös tulajdon, birtoklás, használat s rendelkezés joga az alapító okirat és a tényleges szükség szerint gyakorolható, amelynek során tekintettel kell lenni a többi tulajdonos érdekeire.” Indoka, hogy az új szolgáltatás csak a tulajdonosok egy részét érinti, erre a többi tulajdonos nem szavazhat. A Tv. 28. §-át további e) ponttal egészítené ki, mely szerint „A közgyűlésen leadott szavazat akaratnyilatkozat és azért az azt leadó felelősséggel tartozik.” Álláspontja szerint gyakori, hogy a tulajdonos felelőtlenül szavaz, mely ezzel megelőzhető lenne. Az indítványozó a Tv. 42. § (3) bekezdését is kiegészítené. E szerint „A közgyűlési határozat bíróságon való megtámadása esetén a hibás határozatra szavazókat terhelik a perköltségek. Ha az a közös képviselőnek felróható, akkor a felróhatóság arányában a közös képviselőt is terheli.” Álláspontja szerint ebben az esetben a tulajdonostársak alaposabban meggondolják, hogy mit szavaznak meg.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
„47. § (2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.”
„56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az Tv. támadott rendelkezései:
„3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.”
„8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak – tulajdoni hányad szerinti – többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.”
„48. § (1) A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:
c) az a)–b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve.
(2) Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást.”
„62. § (1) Az e törvény hatálybalépéséig már bejegyzett társasház közgyűlése – az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezéseinek hatálytalanításával egyidejűleg – határozatával a szervezeti-működési szabályzatot megállapítja, illetőleg a meglévő szervezeti-működési szabályzatát e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítja.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az indítvány formai szempontból megfelel a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvánnyal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek.
Az indítványozó mindegyik beadványában saját alanyi jogsérelmére hivatkozva kéri a támadott jogszabályi rendelkezések egyes részeinek, illetve teljes szövegének megsemmisítését tekintettel arra, hogy álláspontja szerint ez megoldást jelentene a több éve tartó pereinek eldöntésében.
2. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az indítványozó beadványát, illetve az azt kiegészítő beadványokat és annak alapján az alábbiakat állapította meg:
2.1. Az Alkotmánybíróság a 3/2006. (II. 8.) AB határozatban már vizsgálta a Tv. 3. § (3) bekezdésének, valamint a Tv. 8. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróságnak az indítvánnyal összefüggésben mindenekelőtt azt kellett tehát megvizsgálnia, hogy az indítvány tárgya nem minősül-e ítélt dolognak. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) értelmében ítélt dolog címén az eljárás megszüntetésének van helye, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály (jogszabályi rendelkezés) felülvizsgálatára irányul és az indítványozó az Alkotmánynak ugyanarra a §-ára, illetőleg alkotmányos elvére (értékére) – ezen belül – azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítványban felvetett kérdés akkor „res iudicata”, ha az újabb indítványt ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben terjesztik elő. (1620/B/1991. AB határozat, ABH 1991, 972, 973.) Ha az újabb indítványt más okra, más alkotmányossági összefüggésre alapítják, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. [35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200, 212.; 17/1999. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1999, 131, 133.; 5/2002. (II. 22.) AB határozat, ABH 2002, 78, 81.; 37/2004. (X. 15.) AB határozat, ABH 2004, 908, 911.]
Tekintettel arra, hogy jelen indítvány az Alkotmány más rendelkezéseire, más alkotmányossági összefüggésben hivatkozik, mint a 3/2006. (II. 8.) AB határozat alapjául szolgáló indítvány, ezért az Alkotmánybíróság álláspontja szerint jelen kérdés nem minősül ítélt dolognak, így az indítvány elbírálásába bocsátkozott.
2.2. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az indítványt és annak kiegészítéseit abból a szempontból, hogy van-e tényleges és közvetlen alkotmányos összefüggés az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései között. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a támadott törvényi rendelkezéseket pusztán idézte és felsorolta, azok és az Alkotmány hivatkozott rendelkezései között érdemi és közvetlen alkotmányossági összefüggést egyik indítványában sem jelölt meg. A sérelmesnek tartott jogszabályoknak egy vagy több alkotmányos joggal való formai összekapcsolása nem alkalmas arra, hogy az Alkotmánybíróság a két jogosultság közötti érdemi és közvetlen összefüggést megállapítson.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs tényleges, érdemi és közvetlen alkotmányos összefüggés az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések és az Alkotmány hivatkozott rendelkezési között.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. (698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 19/2004. AB határozat, ABH 2004, 343.)
Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.
2.3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a támadott jogszabály kiegészítésére irányuló indítványt is. Megállapította, hogy a jogszabály kiegészítésére az Abtv. 1. §-a értelmében nincs hatásköre, ilyen hatáskört az Alkotmánybíróságnak egyéb törvényi rendelkezések sem biztosítanak, ezért az indítványt ebben a tekintetben az Ügyrend 29. § b) pontja alapján visszautasította.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a jogszabályokban biztosított alanyi jogok és az azokból származó igények érvényesítése polgári bírói útra tartozik, továbbá az alkalmazással kapcsolatos jogértelmezés a jogalkalmazó, adott esetben a polgári bíróság feladata. Valamely törvényben biztosított alanyi jog vélt vagy valós sérelme önmagában nem alapozza meg az adott törvényi rendelkezés Alkotmánybíróság előtti megtámadását.
Az Alkotmánybíróság a fentieknek megfelelően a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványt elutasította, a jogszabály kiegészítésére irányuló indítványt pedig hatáskör hiányában visszautasította.
Budapest, 2007. június 18.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k., Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás