• Tartalom

2007. évi II. törvény

2007. évi II. törvény

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról1

2017.06.17.

Az Országgyűlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fokozatos létrehozásában történő közreműködés, valamint az Európai Unió és az azon kívüli országok társadalmi és gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)3 Magyarország a harmadik országbeli állampolgárok számára az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának gyakorlását.

(2) A harmadik országbeli állampolgár be- és kiutazási, valamint tartózkodási jogának gyakorlása az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint korlátozható.

(3) E törvény – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre.

(4)4 A (3) bekezdésben meghatározott személyekre, feltéve, hogy nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, a IV. fejezet EK letelepedési engedélyre vonatkozó, valamint a VIII. fejezet hontalan státusz megállapítására és a hontalanok úti okmánnyal történő ellátására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(5) E törvény rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott személyekre akkor kell alkalmazni, ha külön törvény szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek, és a külön törvényben meghatározott tartózkodási jogosultságuk megszűnését követően e törvény szerint tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be.

2. § E törvény alkalmazásában

a) harmadik országbeli állampolgár: az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan;

b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;

c) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes körűen alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes más állam;

d) családtag: a harmadik országbeli állampolgár

da) házastársa,

db) házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is),

dc) eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,

dd) házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol;

e)5 kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;

f)6 befogadott: aki a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerinti védelemben részesül;

g)7 úti okmány: Magyarország által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;

h)8 fuvarozó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik személyszállítással;

i) visszafogadási egyezmény: személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételéről, hatósági kísérettel történő átszállításának, illetve átutazásának engedélyezéséről szóló nemzetközi szerződés;

j)9 beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés: valamely schengeni állam által a Schengeni Információs Rendszerben abból a célból elhelyezett adatcsoport, hogy egy harmadik országbeli állampolgárnak a schengeni államok területére történő beutazását vagy tartózkodását megtagadják;

k)10 munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kölcsönbeadót is ideértve – amelynek javára, vagy irányítása alatt a foglalkoztatására sor kerül;

l)11 meghívó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére – Magyarország területén történő tartózkodása időtartamára – szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi;

m)12 száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) 2. cikk 2. pontjában meghatározott engedély;

n)13 dublini rendeletek: egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i, 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

o)14 foglalkoztatás: a vonatkozó jogszabályokkal összhangban bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő, valamely munkáltató javára, vagy irányítása alatt végzett tevékenység;

p)15 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: olyan személy foglalkoztatása legalább a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módjáról szóló jogszabályban meghatározott mértékű ellenérték fejében, aki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel;

q)16 felsőfokú szakmai képesítés: a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsító felsőfokú képesítés;

r)17 EU Kék Kártya: olyan tartózkodási engedély, amely magas szintű képzettséggel rendelkező birtokosát valamely tagállam területén történő tartózkodásra és egyúttal magas szintű képzettséget igénylő, a 20/C. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkavállalásra jogosítja;

s)18 különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek: olyan feltételek – a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve –, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés különösen a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti, és sérti az emberi méltóságot;

t)19 különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú vagy olyan kiszolgáltatott személy – különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy –, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;

u)20 őrzött szállás: a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény;

v)21 összevont engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja;

w)22 összevont kérelmezési eljárás: olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul.

2/A. §23 E törvény alkalmazásában

a) vállalaton belüli áthelyezés: a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási vagy képzési célú ideiglenes kiküldetése az Európai Unió tagállamai területén kívül letelepedett olyan vállalkozástól, amelyhez a harmadik országbeli állampolgárt az ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozó, az adott tagállamban letelepedett szervezethez történő áthelyezést megelőzően és annak idejére munkaszerződés köti, illetve adott esetben az egy vagy több második tagállamban letelepedett fogadó szervezetek közötti mobilitása;

b) vállalaton belül áthelyezett személy: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor az Európai Unió tagállamai területén kívül rendelkezik lakóhellyel, és akit vállalaton belül áthelyeztek;

c) fogadó szervezet: az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;

d) vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a tulajdonosát feljogosítja az első tagállam és adott esetben a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra a törvényben meghatározott feltételek szerint;

e) hosszú távú mobilitási engedély: olyan tartózkodási engedély, amely a vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló tartózkodási engedély tulajdonosát feljogosítja a második tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalásra törvényben meghatározott feltételek szerint;

f) vállalkozáscsoport: két vagy több, a következő módokon összekapcsoltként elismert vállalkozás: valamely vállalkozás egy másik tekintetében

fa) közvetlenül vagy közvetve birtokolja ez utóbbi vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét;

fb) ellenőrzést gyakorol a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez kapcsolódó szavazati jogok többsége felett;

fc) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító, illetve felügyelő testületei tagjainak több mint a felét; vagy

fd) azt anyavállalatként egységes alapon irányítja;

g) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére;

h) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot.

3. § Harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni

a) az ellenkező bizonyításig azt a személyt, aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ fel, vagy

b) azt a személyt, aki nem valószínűsíti, hogy külön törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

4. § E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

5. §24 (1) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság, vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra kizárólag a IV., V., és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra a IV. Fejezet nemzeti letelepedési engedélyre vonatkozó, valamint az V. és X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás szabályai25

Általános szabályok

6. § (1)26 A harmadik országbeli állampolgár bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére.

(2)27 A kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(3)28 Az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés céljából az Európai Unió tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel és érvényes úti okmánnyal rendelkezik és amennyiben a beutazása vagy tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, illetve közegészségügyi érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, jogosult

a) az Európai Unió tagállamai területén szabadon mozogni, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországra beutazni és ott tartózkodni,

b) külön engedély nélkül a vállalaton belüli áthelyezés keretében a magyarországi fogadó szervezetnél munkát végezni.

7. §29 Ha valamely közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként nem rendelkezik, a harmadik országbeli állampolgár kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából történő beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges.

7/A. §30 A kilencven napot meg nem haladó tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti keresőtevékenységet folytathat.

A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok31

8. §32 A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Vízumkódexben foglalt eljárások és feltételek szerint kell kiadni.

9. §33 (1)34 Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében – meghatározott esetekben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.

(2)35 A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.

(3)36 A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelemnek helyt adó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4)37 A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása, a vízum megsemmisítése, valamint a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye.

(5)38 A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(6)39 A (4) bekezdés szerinti döntés bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(7)40 A bíróság a (6) bekezdés szerinti kérelemről – annak beérkezésétől számított – nyolc napon belül, nemperes eljárásban határoz, az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(8)41 A bíróság eljárására – ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik – a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

10–11. §42

12. §43 (1)44 Más schengeni állam vízumkiadásra feljogosított diplomáciai vagy konzuli képviselete is kiadhat kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot Magyarország nevében.

(2)45 A vízumkiadásra feljogosított magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet más schengeni állam nevében is kiadhat vízumot.

III. Fejezet

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó
tartózkodás szabályai46

Általános szabályok

13. § (1)47 Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat Magyarország területén, aki

a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal;

b)48 rendelkezik

ba)49 száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,

bb) tartózkodási engedéllyel,

bc) bevándorlási engedéllyel,

bd) letelepedési engedéllyel,

be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,

bf)50 nemzeti letelepedési engedéllyel, vagy

bg)51 EK letelepedési engedéllyel;

bh)52

c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel;

d) igazolja beutazása és tartózkodása célját;

e)53 Magyarország területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel;

f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel;

g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja;

h)54 nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása vagy tartózkodása nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét.

i)55 nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezhető.

(3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt feltételek igazolása alól.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok56

14. § (1)57 Száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum:

a)58 tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele vagy a 36. § (1) bekezdése alapján engedélyezett nemzeti letelepedési engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít Magyarország területén;

b)59

c)60 nemzeti vízum, amely – nemzetközi szerződés alapján – többszöri beutazásra és száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(2)61 A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje:

a)62 az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb öt év.

15. §63 (1)64 Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély, vagy a 36. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedély kiadását engedélyezték.

(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.

(3)65 Nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek.

(4)66 A nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott nemzeti vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;

b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.

(5)67 A nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a nemzeti vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Tartózkodási engedély

16. § (1)68 Az érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően Magyarország területén történő tartózkodásra – ha e törvény másként nem rendelkezik – tartózkodási engedéllyel jogosult.

(2)69 Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartózkodási engedély száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

(3) A tartózkodási engedély – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – két évvel meghosszabbítható.

(4)70

17. §71 (1) Tartózkodási engedélyt – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek, és

a) nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes nemzeti vízummal, illetve

b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.

17/A. §72 (1) A Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár kérelme – ha a törvény másként nem rendelkezik – abban az esetben engedélyezhető, ha eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint c)–i) pontjában foglalt feltételeknek és

a) a kivételes méltánylást érdemlő körülményt igazolta,

b) a kilencven napot meghaladó tartózkodás célja kutatás, vagy

c) az 539/2001/EK rendelet II. mellékletében szereplő állam állampolgáraként vagy ilyen harmadik országbeli állampolgárral együtt, családtagként tartózkodik jogszerűen Magyarország területén.

(1a)73 A Magyarország területén tartózkodó, az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmét, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag tartózkodási engedély iránti kérelmét Magyarországon terjesztheti elő, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivételesen méltányolható körülmény különösen a gyógykezeléssel, a családegyesítéssel vagy a keresőtevékenységgel összefüggő olyan tény, amely a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból következett be és akadályozza a jogszabályban meghatározott általános feltételeknek megfelelő helyen történő kérelmezést.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyolc napon belül érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem igazolt, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett ismételt tartózkodási engedély kiadása iránti kérelme azonos jogi és ténybeli alapon került előterjesztésre és az önkéntes távozási vagy ország elhagyására vonatkozó kötelezettség végrehajtásának elkerülését célozza, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmét megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget.

18. § (1) A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását – ha e törvény másként nem rendelkezik – meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a)74 nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;

b)75 a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette;

c)76 közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy Magyarország területén történő tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be;

d)77 a családi kapcsolatot a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre.

(1a)78 Az EU Kék Kártya kiadását meg kell tagadni,ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 20/A. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek.

(1b)79 Az EU Kék Kártya meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott EU Kék Kártyát vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg vagy az EU Kék Kártya kiadásakor nem felelt meg a 20/A. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek,

b) a munkakörhöz szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel nem rendelkezik,

c)80 megélhetése Magyarország területén nem biztosított, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár oly módon nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, hogy az e) vagy f) pontban foglalt feltételek nem valósulnak meg,

d) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy a tartózkodási cél vonatkozásában az eljáró hatóságot megtévesztette, illetve tartózkodásának célja az engedélyezettől eltér,

e) legalább egymást követő három hónapon keresztül nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban,

f) foglalkoztatásra irányuló jogviszonya az EU Kék Kártya érvényességi ideje alatt legalább két alkalommal megszűnt, vagy

g) az EU Kék Kártya kiadását követő két évben előzetes írásbeli engedély nélkül végzett a korábban engedélyezettektől eltérő munkát.

(1c)81 Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján a tartózkodási engedély lejártakor az Európai Unió tagállamainak területét valószínűsíthetően nem hagyja el, vagy

b) tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(1d)82 Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a kérelem előterjesztését megelőző tizenkét hónapon belül hat hónapig már rendelkezett szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(1e)83 Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a kiadott szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1d) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért.

(1f)84 Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni az (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), c)–d), f)–i) pontjában foglalt feltételeket,

b) a fogadószervezetet kizárólag abból a célból hozták létre, hogy a vállalaton belüli áthelyezéseket elősegítse,

c) jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállalók és szakértők esetében három évig, gyakornok-munkavállalók esetében pedig egy évig már rendelkezett vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel.

(1g)85 A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni az (1f) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott esetekben.

(1h)86 Vállalaton belüli áthelyezés céljából a tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, illetve a vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedélyt visszavonhatja az (1f) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár nem tartotta be az Európai Unión belüli mobilitásra vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.

(1i)87 Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadását az idegenrendészeti hatóság elutasíthatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 20/F. §-ban foglalt feltételeknek,

b) esetében az (1) bekezdés b) pontjában vagy az (1f) bekezdésben foglaltak megvalósulnak, vagy

c) részére az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt.

(2)88 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyt kaphat, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok89

19. § (1)90 Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítő) családtagja.

(2)91 Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat

a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint

b) a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.

(3) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.

(4)92 Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy

a) eltartott szülője;

b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.

(5)93 A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyarország területére történő beutazását megelőzően kötötték.

(6)94 A családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(7) A családtag – amennyiben más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot – további tartózkodásra jogosult, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy a családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak.

(8)95 A nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.

(9)96 A családegyesítés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik,

b) legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, ha a családegyesítő a 38. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott EK letelepedési engedéllyel rendelkezik, vagy

c) – az a) és b) pontban meghatározott esetek kivételével – legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(10)97 A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. Ha a családegyesítő EU Kék Kártyával rendelkezik, a családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje megegyezik a családegyesítő EU Kék Kártyájának érvényességi idejével.

(11)98 A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (9)–(10) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

20. §99 (1) Jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy

a) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét.

(2) Munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy

b) aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység keresőtevékenység folytatásának minősül.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti keresőtevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki

a)100 szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel,

b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel,

c)101 keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel,

d)102 EU Kék Kártyával vagy

e)103 vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel

rendelkezik.

(5) A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.

(6) A jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

20/A. §104 (1) EU Kék Kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a)105 a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1b) bekezdés b) és d) pontjában foglalt kizáró okok,

b) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott,

c) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak, és

d)106 Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Nem kaphat EU Kék Kártyát:

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

b)107 akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g)108 az a harmadik országbeli állampolgár, aki a kereskedelem és befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére,

h)109 az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez,

i)110 a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

(2a)111 Az EU kék kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül hozza meg.

(3) Az EU Kék Kártyát legalább egy évre kell kiállítani. Amennyiben a foglalkoztatásra irányuló szerződés ennél rövidebb időtartamra szól, akkor az EU Kék Kártyát a foglalkoztatásra irányuló szerződés szerinti jogviszony időtartamát három hónappal meghaladó időtartamra kell kiállítani.

(4) Az EU Kék Kártya érvényességi ideje legfeljebb négy év, amely alkalmanként legfeljebb négy évvel meghosszabbítható.

20/B. §112 Az Európai Unió tagállama által magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár EU kék kártyát kap, ha

a) az EU Kék Kártyát kiállító tagállamban legalább tizennyolc hónapig jogszerűen tartózkodott és

b) rendelkezik a 20/A. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételekkel.

20/C. §113 Az EU Kék Kártya a kiadásától számított két éves időszak alatt kizárólag

a) a kiadását megalapozó munkaviszonyban, vagy

b) hazai foglalkoztatáspolitikai érdek mérlegelése alapján engedélyezett munkaviszonyban

való, magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra jogosít.

20/D. §114 (1) Szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy külön jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen.

(2) A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki és hat hónapot követően e célból nem hosszabbítható meg.

(3) Nem kaphat szezonális munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, vagy

b) külön jogszabályban foglaltak alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.

20/E. §115 (1) Vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) igazolja, hogy a fogadó szervezet és a harmadik országban letelepedett vállalkozás ugyanahhoz a vállalkozáshoz vagy vállalkozáscsoporthoz tartozik;

b) a 13. § (1) bekezdés a), d), valamint h) és i) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, és vele szemben nem állnak fenn a (2) bekezdésben, valamint a 18. § (1f)–(1i) bekezdésben foglalt kizáró okok;

c) igazolja, hogy a vállalaton belüli áthelyezés időpontját jogszabályban meghatározott vezető állású munkavállaló és szakértő esetében legalább három, legfeljebb tizenkét hónapos, gyakornok-munkavállaló esetében pedig legalább három, legfeljebb hathónapos folyamatos munkaviszony előzte meg közvetlenül ugyanazon a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belül;

d) igazolja, hogy az Európai Unió tagállamai területén történő tartózkodás tekintetében Magyarországon a leghosszabb a vállalaton belüli áthelyezés időtartama;

e) rendelkezik az abban a fogadó szervezetben szükséges szakmai képesítéssel és tapasztalattal, amelyhez vezető állású munkavállalóként vagy szakértőként áthelyezik, vagy gyakornok-munkavállalók esetében a szükséges egyetemi oklevéllel;

f) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott;

g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy kérelmezte azt minden olyan időszakra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyból eredően nem minősül biztosítottnak;

h) a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére; és

i) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Nem kaphat vállalaton belül áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt:

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki kutatás céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

b) azon harmadik országbeli állampolgár, aki egyrészt az Európai Unió és tagállamai, másrészt harmadik országok közötti megállapodások alapján a szabad mozgás tekintetében az Unió polgáraival egyenértékű jogokat élvez, vagy akit ilyen harmadik országokban letelepedett vállalkozás foglalkoztat;

c) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik;

d) az egyéni vállalkozó;

e) a munkaerő-közvetítő, munkaerő-kölcsönző vagy egyéb olyan vállalkozás megbízása alapján keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár, amelynek tevékenysége abból áll, hogy munkaerőt bocsát rendelkezésre egy másik vállalkozás felügyelete és irányítása alatti munkavégzés céljából;

f) aki tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy aki tanulmányai részeként rövid távú, felügyelt szakmai gyakorlaton vesz részt.

(3) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje legalább egy év vagy az áthelyezés időtartamához igazodik. A két időtartam közül azt kell a tartózkodási engedély érvényességi idejeként meghatározni, amelyik rövidebb.

(4) Vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély érvényességi ideje vezető állású munkavállalók és szakértők esetében legfeljebb három év, gyakornok-munkavállalók esetében pedig legfeljebb egy év.

(5) A vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedély a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belül és a (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbítható vállalaton belüli áthelyezés céljából.

(6) Nem kaphat a 20. § (1) és (2) bekezdése alapján tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki 2/A. § a)–b) pontjában, valamint a 20/E. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

20/F. §116 Az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedélyt (hosszú távú mobilitási engedély) kap, ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint 20/E. § (1) bekezdés a)–b) és f)–i) pontjában meghatározott feltételekkel.

21. § (1)117 Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni, és igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik.

(2) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje, ha

a) a képzés időtartama két évnél rövidebb, a képzés időtartamához igazodik,

b) a képzés időtartama két év vagy annál hosszabb, akkor legalább egy, de legfeljebb két év, amely alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(3)118 A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

22. § (1)119 Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a)120 aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és

b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.

(2) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik, de legfeljebb öt év, amely alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

23. § (1)121 Hivatalos célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy családtagjaként,

b) külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként,

c) sajtótudósítóként,

d) nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból,

e)122 nemzetközi szerződés alapján a Magyarországon működő tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyként

kíván Magyarország területén tartózkodni.

(2) A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a hivatalos szolgálat vagy a képzés, továbbképzés időtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely alkalmanként a hivatalos szolgálat vagy képzés, továbbképzés érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

24. § (1)123 Gyógykezelés céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a)124 gyógykezelés céljából kíván Magyarország területén tartózkodni,

b)125 kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri Magyarország területére gyógykezelés céljából.

(2) A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés időtartamához igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés időtartamához igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

25. § (1)126 Látogatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön jogszabályban meghatározott meghívólevéllel rendelkezik.

(2) A látogatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a meghívólevélben foglalt kötelezettségvállalás időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amely látogatás céljából nem hosszabbítható meg.

26. § (1)127 Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni.

(2)128 Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje az önkéntes tevékenység időtartamához igazodik, de legfeljebb két év.

(3)129 Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

27. § (1)130 Nemzeti vízumot, illetve nemzeti tartózkodási engedélyt az a nemzetközi szerződésben meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki

a) a magyar nyelv megőrzése, ápolása,

b) a kulturális, nemzeti önazonosság megőrzése,

c) államilag elismert közép- vagy felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása,

d) a családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében

kíván Magyarország területén tartózkodni.

(2)131 A nemzeti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

27/A. §132 Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések alapján Magyarország ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki.

28. § (1)133 A 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeket teljesítő harmadik országbeli állampolgár a 19–27. §-ban foglalt tartózkodási cél hiányában egyéb célból is kaphat tartózkodási engedélyt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.

(3)–(7)134

(7a)–(7f)135

(8)–(11)136

(12)137

29. § (1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni

a)138 akit Magyarország hontalanként ismert el;

b)139 akit Magyarország befogadottként ismert el;

c)140 törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

d)141 azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki Magyarország területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérő nélküli kiskorút;

e)142 jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal – a bizonyítást jelentősen elősegítő módon – együttműködik;

f)143 a bíróság indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek mellett, illetve azt a kiskorú, harmadik országbeli állampolgárt, akit érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztattak.

(1a)144 Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárt a vele szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasítás, valamint beutazási és tartózkodási tilalom 47. § (10) bekezdésében foglalt visszavonása esetén az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel látja el, ha

a) a kiutasítás végrehajtása érdekében az idegenrendészeti hatósággal együttműködött,

b) a számára előírt magatartási szabályokat betartotta és rendszeres megjelenési kötelezettségét teljesítette, valamint

c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, illetve nem minősül büntetett előéletűnek.

(2)145 A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

b) az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetekben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható;

c) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;

d) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben,

da) a db) alpont kivételével legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;

db) amennyiben a harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható;

e) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a harmadik országbeli állampolgár által a munkáltatójával szemben az elmaradt járandóságának kifizetése érdekében indított eljárás jogerős befejezéséig;

f) az (1a) bekezdés szerinti esetben egy év, amely alkalmanként egy évvel meghosszabbítható.

(3) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély – a 18. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha

a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn;

b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi.

(4) Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetve az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.

(6)146

(7)147 Az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.

Az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályok148

29/A. §149 (1)150 A tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása – a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – összevont kérelmezési eljárás keretében történik, ha a harmadik országbeli állampolgár munkavállalás céljából terjeszt elő tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet.

(2)151 Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

a) családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási engedély,

b)152 EU Kék Kártya,

c) kutatás célú tartózkodási engedély,

d)153 szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedély,

e)154 vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedély, vagy

f)155 hosszú távú mobilitási engedély

iránti kérelmet terjeszt elő.

(3) Összevont kérelmezési eljárás keretében történik a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása akkor is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni és

a) családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

b) EU Kék Kártyával,

c)156 a 20. § (1) bekezdése alapján jövedelemszerzés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel,

d) a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)–f) pontja, vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius célú tartózkodási engedéllyel,

e)157 kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel;

f)158 szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,

g)159 vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel, vagy

h)160 hosszú távú mobilitási engedéllyel

rendelkezik.

(3a)161 A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben összevont kérelmezési eljárás keretében a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye akkor hosszabbítható meg, ha a harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítását munkavállalás céljából kérelmezi.

(4) Nem alkalmazható az összevont kérelmezési eljárás

a) a törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre,

b) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárra, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik,

c)162

d)163 au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra,

e) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

f) arra, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

g) a befogadottra,

h) arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

i) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja, hogy jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson,

j) arra a harmadik országbeli állampolgárra, akinek tartózkodási célja tanulmányok folytatása, valamint

k)164 arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó időtartamra kíván beutazni és Magyarország területén tartózkodni.

(5)165 Ha a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

(5a)166 Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatója külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató és a tartózkodási engedély kiadása és meghosszabbítása összevont kérelmezési eljárás keretében történik, az eljáró hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárásban a tartózkodási engedélyt összevont engedélyként állítja ki.

(7)167 Az idegenrendészeti hatóság összevont engedélyezési eljárás keretében összevont engedélyt akkor adhat ki, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott, vagy külön jogszabály alapján ezen vizsgálat alól mentes és

b) a törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket teljesíti.

(8)168 Ha a tartózkodási engedély összevont engedélyként kerül kiállításra, a tartózkodási engedély érvényességi ideje – a családi együttélés biztosítása céljából, a szezonális munkavállalás céljából, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedély, a hosszú távú mobilitási engedély, a kutatás céljából kiadott tartózkodási engedély, az EU Kék Kártya, valamint a 29. § (1) bekezdés a), illetve e)–f) pontja vagy (1a) bekezdése alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedély kivételével – legfeljebb a jogszabályban meghatározott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időtartamig terjedhet, amely alkalmanként legfeljebb az új eljárásban adott szakhatósági állásfoglalásban szereplő időpontig meghosszabbítható.

(9)169 A harmadik országbeli állampolgár a meghatározott foglalkoztatóval történő foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló szándékát köteles az idegenrendészeti hatóságnál bejelenteni, ha

a) a foglalkoztatására a korábbitól eltérő foglalkoztatónál vagy eltérő feltételekkel kerül sor, a korábbi munkaviszonya megszűnését vagy a munkavégzési feltételek megváltozását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, vagy

b) a (3) bekezdésben meghatározott engedélyekkel rendelkezik, jogszabályban meghatározott előzetes megállapodás megkötését követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül.

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

30. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt,

a)170 aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig nemzeti vízumának vagy korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni, továbbá akkor is, ha az 1. § (5) bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély-kérelmet, kivéve, ha a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztését megelőzően elrendelt kiutasításnak nem tett eleget;

b)171 aki Magyarország területén ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be;

c)172 aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan Magyarország területén, mert kiutazását humanitárius, keresőtevékenységével összefüggő, nem önhibájából eredő személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza;

d)173 aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülő gyermekeként született Magyarország területén és jogszerű magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható;

e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő tartamára;

f)174 akinek beutazását a törvényben meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;

g)175 akinek az úti okmányát külön törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel;

h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban;

i)176 aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;

j)177 akit a 62. § (1) bekezdés a), b), c), d) vagy f), g) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek;

k)178 aki az Európai Unió más tagállamában magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt kérelmezett, és az EU Kék Kártya érvényességi idejének lejártát vagy az okmány visszavonását követően Magyarország területére visszatért a munkanélküliség időtartamára.

(2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje

a)179 az (1) bekezdés a)–c) pontjában, valamint f)–h) pontjában foglalt esetekben legfeljebb három hónap, amely alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbítható;

b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik;

c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg;

d)180 az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben legfeljebb hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható;

e)181 az (1) bekezdés k) pontjában foglalt esetben három hónap, amely nem hosszabbítható meg.

(3)182 Az (1) bekezdés a) pontja alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet akkor folytathat, ha

a) keresőtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,

b)183 jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély birtokában jövedelemszerzési vagy munkavállalási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,

c) a 29/A. § (2) vagy (3) bekezdése alapján tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be,

d)184 szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;

e)185 szezonális munkavállalásra jogosító, kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízuma birtokában szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be;

f)186 szezonális munkavállalásra jogosító tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be szezonális munkavállalás céljából;

g)187 az Európai Unió tagállama által vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából tartózkodási engedély (hosszú távú mobilitási engedély) kiadása iránti kérelmet nyújtott be, feltéve, hogy az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes, és a kérelmét a rövid távú mobilitási időszak lejárta előtt legalább 20 nappal nyújtotta be.

(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.

(5)188 Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag Magyarország területén történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.

Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti,
fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása
és tartózkodása

31. § (1) Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjai, valamint az I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására – a III. Cikk 3. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén – e törvény rendelkezéseit a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)189 A polgári személy mentesül a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 13. § (1) bekezdés e)–g) pontjaiban meghatározott feltételek igazolása alól.

(3) A polgári személlyel szemben indult büntetőeljárásról és annak befejezéséről, valamint kiutasításáról az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.

IV. Fejezet

A LETELEPEDÉS

32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a) e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,

b) ideiglenes letelepedési engedélyt,

c) nemzeti letelepedési engedélyt,

d) EK letelepedési engedélyt

kapott.

(2)190 A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvényben és a jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik.

(3)191 A letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.

(4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti jogosultságai is.

(5)192 Az eljáró hatóság – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó esetben – értesíti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet

a) a meglévő jogállás mellett az újabb jogállás nyilvántartásba vétele céljából a menekültként vagy oltalmazottként nyilvántartott harmadik országbeli állampolgár részére kiadott letelepedési engedélyről,

b) a letelepedési, az ideiglenes, a nemzeti és az EK letelepedési engedély visszavonásáról, valamint

c) a bevándorlási engedély visszavonásáról.

(6)193 Az idegenrendészeti hatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv értesítését mellőzi, amennyiben a 35/A. § (1) bekezdése alapján nemzeti letelepedési engedélyt állít ki.

33. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt,

a)194 akinek Magyarország területén lakhatása és megélhetése biztosított,

b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja, és

c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár,

a)195

b)196 akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát;

c)197 aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

d)198 aki az engedély megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette.

(3)199 Ha a letelepedett vagy bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére

a) ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén ideiglenes letelepedési engedélyt;

b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.

Ideiglenes letelepedési engedély

34. § (1)200 Az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kap, ha

a)201 jövedelemszerzés vagy munkavállalás – kivéve a szezonális munkavállalás esetét – céljából,

b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy

c) egyéb, igazolt célból

kíván Magyarország területén tartózkodni, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.

(2)202 Az (1) bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési engedélyt együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési engedélyt kap, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt, és amennyiben a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket teljesíti.

(3)203 Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. Az ideiglenes letelepedési engedély meghosszabbítása iránti kérelem a 13. § (1) bekezdés h) pontjában megfogalmazott közegészségügyi érdekből nem utasítható el, ha a megbetegedés az első ideiglenes letelepedési engedély kiadását követően következett.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott családtag ideiglenes letelepedési engedélyének érvényessége megegyezik a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének érvényességével.

(5) Az ideiglenes letelepedési engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(6) Az ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el.

(7) A harmadik országbeli állampolgár családtagja részére a (2) bekezdés alapján kiállított ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyét visszavonták;

b) a családi kapcsolat megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár halálát követően a családtag a 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeket teljesíti.

(8) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiállításáról, illetve visszavonásáról – a visszavonás okának megjelölésével – értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállította.

(9)204 Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama menekültként elismerte vagy kiegészítő védelemben részesítette, az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiállítása előtt a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.

(10)205 Amennyiben a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság menekültként elismeri, illetve kiegészítő védelemben részesíti az ideiglenes letelepedési engedély kiállítása előtt, az idegenrendészeti hatóság a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak érdekében, hogy az az EK tartózkodási engedély okmány 'Megjegyzések' rovatát módosítsa.

Nemzeti letelepedési engedély

35. § (1)206 Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és

a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott;

b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;

c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;

d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt;

e) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke.

(1a)207 Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése Magyarország érdekeivel összhangban áll.

(2)208 Nem minősül Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot.

(3)209 Az idegenrendészeti hatóság Magyarország területén történő tartózkodás (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár letelepedését, amennyiben a tartózkodás megszakítására méltányolható okból – különösen külföldi gyógykezelés, illetve a harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységével összefüggő külföldi kiküldetések miatt – került sor.

(4) A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedélyt tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti.

(5)210 Nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(6)211 A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet – a 35/C. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc

napon belül bírálja el.

(7)212 A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását – a 35/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel –

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(8)213 A Magyarországon működő diplomáciai és a hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, illetve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai és családtagjaik részére kibocsátott tartózkodási engedélyek alapján Magyarországon töltött idő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időbe nem számít bele.

35/A. §214 (1) Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik, valamint a harmadik országbeli állampolgár házastársa, vagy eltartott leszármazója, vagy eltartott szülője, amennyiben nem áll fenn velük szemben a 33. § (1) bekezdés c) pontjában, a 33. § (2) bekezdésben, valamint a 35. § (5) bekezdésében foglalt kizáró ok és teljesítik a 33. § (1) bekezdés a) pontjának megélhetésre vonatkozó és a b) pontban foglalt feltételeket.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni különösen, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár kérelmező igazolja, hogy ő, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 300 000 euró össznévértékben rendelkezik olyan vállalkozás által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírral, amely vállalkozás megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

aa) kizárólag az államháztartásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott feltételekkel 50 000 euró névértékű, erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejű, kamatszelvény nélküli olyan magyar államkötvénybe fektet be a b) pontban meghatározott össznévértékben, amely államkötvény vonatkozásában a kibocsátó azt vállalja, hogy a futamidő végén a névértéket fizeti vissza, és a kötvény kamattal csökkentett, diszkont árfolyamon kerül kibocsátásra, ahol a diszkont kamatláb a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék,

ab) szerződéses jogviszonyban áll az aa) alpontban meghatározott tevékenység vonatkozásában az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel,

ac) kizárólag névre szóló értékpapírt bocsát ki, és

ad) az adott ország joga szerint rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi engedéllyel, és

b) a kérelmező csatolja az a) pont szerinti vállalkozás arra vonatkozó – végleges és visszavonhatatlan – nyilatkozatát, hogy a kérelmező nemzeti letelepedési engedélye – kiadásától számított 45 napon belül a kérelmező befizetéséből lejegyzi az a) pont aa) alpontja szerinti államkötvényt, legalább 300 000 euró össznévértékben.

(3) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott szerződés megkötésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás jogosult.

(4) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága országonként csak egy vállalkozást hagyhat jóvá.

(5) A (3) bekezdés szerinti jóváhagyást vissza kell vonni különösen, ha a vállalkozás szándékosan valótlan adatot szolgáltat, vagy a lejegyzési kötelezettségét megszegi. A (3) bekezdés szerinti jóváhagyást úgyszintén vissza kell vonni, ha a vállalkozás a (4) bekezdéstől eltérő ország területén bizonyítottan, közvetlenül vagy közvetett közreműködő útján értékpapír-értékesítési tevékenységet fejt ki, illetve ha magyarországi kérelmezés esetén a vállalkozás a (4) bekezdésben írt jóváhagyásban foglaltaktól eltér.

(6) Az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága a jóváhagyás visszavonásáról értesíti az idegenrendészeti hatóságot és az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t. A jóváhagyás visszavonása esetén az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti szerződést felmondja.

(7) A tartózkodási, illetve letelepedési jogosultság ellenőrzése céljából a vállalkozás minden hónap tizedik napjáig összesített adatszolgáltatást nyújt az idegenrendészeti hatóság részére, amely adatszolgáltatás tartalmazza a tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát, az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosa természetes személyazonosító adatait, továbbá a vállalkozás által lejegyzett államkötvények számát, valamint azt, hogy a lejegyzés mely kérelmezők befizetéseiből történt. Az idegenrendészeti hatóság a vállalkozás által szolgáltatott adatokat 6 évig kezeli.

(8) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti államkötvény lejegyzésére jogosult vállalkozás a harmadik országbeli állampolgártól, vagy a harmadik országbeli állampolgár többségi tulajdonában álló gazdasági társaságtól az államkötvény lejegyzése céljából átvett pénzösszeget elkülönítetten kezeli, amennyiben azt Magyarország területén tevékenységet folytató hitelintézetnél, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:360. § szerinti letéti szerződés alapján helyezi el.

35/B. §215 (1) A 35/A. § alapján nemzetgazdasági célból nemzeti letelepedési engedélyt kérelmező és vele együtt kérelmező családtagja, az állandó vagy szokásos tartózkodási helytől, illetve állampolgárság szerinti országtól eltérő országban történő kérelmezése – a (4)–(6) bekezdésében foglaltakat kivéve – egy évet meghaladó, az adott országban történő tartózkodásra jogosító engedéllyel minősül jogszerűnek.

(2) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát, illetve az (1) bekezdés alkalmazásában egy évet meghaladó tartózkodásra jogosító engedélyét is.

(3) A kérelem előterjesztésekor a konzul, a tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, illetve az illetékes idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés szerinti jogszerű tartózkodást, illetve a kérelmező állampolgárságát a vállalkozás 35/A. § (4) bekezdés szerinti jóváhagyása terjedelmének ellenőrzése céljából megvizsgálja, és az e §-ban foglalt rendelkezések megsértésének észlelése esetén a kérelem befogadását megtagadja. A konzul, a tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, illetve az illetékes idegenrendészeti hatóság a 35/A. § (5) bekezdése megsértése esetén az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságát haladéktalanul értesíti.

(4) Amennyiben a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban nem működik konzuli tisztviselő vagy tartózkodási engedély iránti kérelem átvételére felhatalmazott más hely, úgy a kérelmező kérelmét az állampolgársága szerinti országban, illetve magyarországi kérelmezése esetén az állampolgársága vonatkozásában jóváhagyással rendelkező vállalkozásnak a 35/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásával és b) pontja szerinti nyilatkozatával jogosult benyújtani. Amennyiben a kérelmező állampolgársága szerinti ország vonatkozásában még nincs a 35/A. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyással rendelkező vállalkozás, úgy a kérelmező jogszerűen benyújthatja kérelmét bármelyik, a 35/A. § (4) bekezdés szerint jóváhagyott vállalkozás útján, a vállalkozás jóváhagyó határozatában meghatározott bármely ország területén.

(5) Jogszerűnek akkor minősül a kérelmező Magyarországon benyújtott kérelme, amennyiben azt a kérelmező a 35/A. § (4) bekezdése alapján a kérelmező állampolgársága szerinti állampolgárok magyarországi kérelmezése vonatkozásában jóváhagyással rendelkező vállalkozásnak a 35/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásával és b) pontja szerinti nyilatkozatával nyújtja be.

(6) Jogszerűnek minősül továbbá a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helyétől, illetve állampolgársága szerinti országtól eltérő országban történő kérelmezése, amennyiben a kérelmet jogszerű magyarországi tartózkodása alatt Magyarországon nyújtja be, valamint kérelmét a 35/A. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott és magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozásnak a 35/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásával és b) pontja szerinti nyilatkozatával nyújtja be.

35/C. §216 (1) A 35/A. § alapján előterjesztett nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság harminc,

b) a másodfokon eljáró hatóság tizenöt

napon belül bírálja el.

(2) A 35/A. § alapján előterjesztett nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban húsz,

b) a másodfokú eljárásban tíz

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(3) A 35/A. §-ban meghatározott eljárásban – a törvényben meghatározott személyes megjelenési kötelezettség kivételével – a jogi képviselet kötelező.

(4) Amennyiben a nemzetgazdasági érdekből nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy családtagja nem él Magyarországon, kézbesítési meghatalmazottként a jogi képviselő jár el.

36. § (1)217 Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 13. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (1) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt.

(2)218 Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása során különös méltánylást érdemlő körülményként a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékelheti, valamint Magyarország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét veheti figyelembe.

(3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

37. § (1) A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha

a) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély kiadásától számítva öt év még nem telt el;

b)219 családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély esetén a házasság az engedély kézhezvételétől számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti joga megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már négy éve letelepedettként vagy bevándoroltként Magyarország területén tartózkodik;

c)220 a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, kivéve, ha a nemzeti letelepedési engedélye a 35/A. § (1) bekezdése alapján került engedélyezésre.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

b)221 a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülőnek Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél Magyarország területén nem biztosítottak;

c)222 a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye esetén magyar állampolgár házastársa Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyarország területén történő jogszerű tartózkodása megszűnt;

d) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;

e)223 az engedélyezéshez szükséges állampapír lejegyzése a 35/A. § (2) bekezdés b) pontjában előírt határidőn belül nem történt meg.

EK letelepedési engedély

38. § (1)224 Magyarország területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt kap az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a)225 a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, vagy

b) az EU kék kártyával rendelkezik, és

ba)226 a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább két évig jogszerűen és megszakítás nélkül Magyarország területén tartózkodott, és

bb) legalább öt évig jogszerűen és megszakítás nélkül az Európai Unió tagállamainak területén tartózkodott.

(2) Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:

a)227 felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;

b)228 a szezonális munkavállalás céljából vagy önkéntesként Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;

c)229 a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;

d)230 a kérelme jogerős elbírálásáig az a harmadik országbeli állampolgár, aki a magyar menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

e) a befogadott;

f)231 a menekültügyi hatóság vagy bíróság vagy az Európai Unió tagállama által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár, ezen jogállása alapján, aki már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt; valamint

g)232 az ideiglenes védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár.

(3) A harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti korábbi jogszerű tartózkodásának időtartama az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi jogszerű tartózkodás időtartamának fele számít bele.

(5)233 Az az időtartam, amely során a harmadik országbeli állampolgár menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyként tartózkodott Magyarország területén, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba beleszámít.

(5a)234 Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárnak a menedékjogi kérelme benyújtásának időpontja és a menekültként elismerést vagy kiegészítő védelmet igazoló okmánya kiadásának időpontja közötti időtartam fele számít bele. Amennyiben ez az időtartam a tizennyolc hónapot meghaladja, a teljes időtartam az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba beleszámít.

(6)235 Nem minősül Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot;

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az Európai Unió tagállamai területének alkalmanként tizenkét hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások együttes időtartama öt év alatt nem haladja meg a tizennyolc hónapot.

(7) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedély kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.

(8)236 Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet

a) az első fokon eljáró hatóság hetven,

b) a másodfokon eljáró hatóság harminc

napon belül bírálja el.

(9)237 Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását

a) az elsőfokú eljárásban harminc,

b) a másodfokú eljárásban húsz,

napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési határidőbe beleszámít.

39. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonja, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál hosszabb ideig elhagyta;

b) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos tartózkodói jogállást;

c)238 a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik Magyarország területén;

d) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;

e) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el;

f)239 az a) ponttól eltérően a harmadik országbeli állampolgár EU Kék Kártya birtokosként vagy annak családtagjaként szerezte meg az EK letelepedési engedélyt és az Európai Unió tagállamainak területét egymást követő huszonnégy hónapnál hosszabb ideig elhagyta.

(1a)240 Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár már nem rendelkezik menekült jogállással vagy nem áll kiegészítő védelem hatálya alatt.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés a)–c) pontjai alapján vonta vissza, ismételt kérelmezés esetén a 38. § (1) bekezdésében foglalt feltétel vizsgálata nélkül EK letelepedési engedélyt kap.

V. Fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ RENDÉSZETI SZABÁLYOK

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

40. § (1)241 A határforgalmat ellenőrző hatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján megtagadja, és – érdekeinek figyelembevételével – visszairányítja

a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett;

b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles;

c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van;

d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.

(2) Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.

(3) A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.

41. § (1) A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles

a) legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni,

b) legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy – amennyiben légi úton érkezett – legfeljebb nyolc napig a repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve

c) a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.

(2)242 Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár kiutasítása érdekében intézkedni kell. Amennyiben a kiutasításra nem a 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kerül sor, a harmadik országbeli állampolgárral szemben nem lehet beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelni.

Kiutasítás és önkéntes távozás243

42. §244 (1)245 Amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, a tartózkodási engedély kérelmét elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában, a harmadik országbeli állampolgárt – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – az Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja. A harmadik országbeli állampolgár a kiutasítással szemben jogorvoslattal a tartózkodási engedély kérelmet elutasító vagy a tartózkodásra jogosító okmányt visszavonó határozattal szembeni jogorvoslat során élhet.

(2)246 Amennyiben a bíróság kiutasítás büntetést alkalmaz, vagy az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a harmadik országbeli állampolgárral szemben a kiutasítás e törvényben meghatározott feltételei fennállnak, az idegenrendészeti hatóság a döntésében a harmadik országbeli állampolgárt az – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – Európai Unió tagállamainak területéről kiutasítja.

(3)247 Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás elrendelésére hozott határozatban, illetve a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzésben az önkéntes távozásra a határidőt úgy határozza meg, hogy az a kiutasító határozatnak a harmadik országbeli állampolgárral történő közlésétől számított legalább hetedik, legfeljebb harmincadik napra essen, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja – az e törvényben meghatározott esetek kivételével – az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyását. A fent említett határidő nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár előbb tegyen eleget a kiutasító döntésben foglaltaknak.

(4)248 Ha a kiutasított személyes körülményei – így különösen a Magyarország területén történő tartózkodás megelőző hosszú időtartama, mely a kiutazásra történő felkészüléshez szükséges időt a szokásosnál hosszabbá teszi, vagy családi és társadalmi kötelékek – indokolják, az idegenrendészeti hatóság – kérelemre vagy hivatalból – az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ha a kiutasított harmadik országbeli állampolgár szülői felügyelete alatt álló gyermek közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, az idegenrendészeti hatóság – kérelemre vagy hivatalból – az önkéntes távozásra nyitva álló határidőt legfeljebb a folyamatban lévő tanulmányi félév végéig meghosszabbíthatja. Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbításáról végzésben kell rendelkezni.

(5) Az önkéntes távozásra nyitva álló határidő meghosszabbítása tárgyában hozott végzés ellen végrehajtási kifogás előterjesztésének van helye.

(6) Az önkéntes távozásra nem kell határidőt meghatározni, vagy az idegenrendészeti hatóság az Európai Unió tagállamai területe elhagyásának határnapját a kiutasító határozat közlésétől számított hetedik napnál korábbi napra is meghatározhatja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) tartózkodási jogosultsága megszűnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

b) tartózkodási engedély iránti kérelmét a 18. § (1) bekezdés b) és d) pontja alapján utasította el a hatóság;

c)249 az Európai Unió tagállamai területének önkéntes elhagyását kifejezetten megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasító döntésnek nem fog eleget tenni;

d) magyarországi tartózkodása veszélyezteti a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot.

(7) Ha az idegenrendészeti hatóság a kiutasító határozatában a kiutasítás kitoloncolással történő végrehajtásáról rendelkezik, az önkéntes távozásra határnapot nem határoz meg.

(8)250 A (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom

43. §251 (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a)252 akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt; vagy

b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött;

c) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti;

d) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza;

e)253 aki a kiszabott helyszíni bírságot, szabálysértési bírságot az előírt határidőig nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség;

f)254 aki az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.

(2) Az idegenrendészeti hatóság – az e törvényben meghatározott kivétellel – idegenrendészeti kiutasítást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben,

a)255 aki jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát, vagy azt megkísérelte;

b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti;

c) aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül folytatott keresőtevékenységet;

d) akinek a beutazása és tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti; vagy

e) akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti.

(3) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, valamint az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában foglalt okból rendelik el, akkor az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek.

44. § (1)256 A 43. § (1) bekezdés a)–b) pontja alapján önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartama az elrendelés alapjául szolgáló kötelezettség vagy tilalom időtartamához igazodik. A 43. § (1) bekezdés c)–f) pontja alapján önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő idegenrendészeti hatóság határozza meg, amely legfeljebb három évre rendelhető el, és alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. A beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt.

(2) Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye.

(3)257 A 43. § (1) bekezdés a)–b) pontja alapján elrendelt önálló beutazási és tartózkodási tilalommal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

45. § (1)258 A családi kapcsolatára tekintettel tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár idegenrendészeti kiutasítását elrendelő határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a következő szempontokat mérlegeli:

a) a tartózkodás időtartama;

b) a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges következményei a családtagjaira nézve;

c)259 a harmadik országbeli állampolgár kötődése Magyarországhoz, illetve származási országához fűződő kapcsolatainak hiánya.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a)260 bevándoroltként vagy letelepedettként tartózkodik Magyarország területén,

b) bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárral házassági vagy családi életközösségben él, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

csak akkor utasítható ki, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan sérti.

(2a)261 A (2) bekezdésben meghatározott személy kiutasítását elrendelő határozatot az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg.

(2b)262 A kiutasítás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti hatóság a 94. §-ban meghatározott adatok feltüntetésével megkeresi az EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot annak ellenőrzése érdekében, hogy a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem továbbra is fennáll-e.

(2c)263 Amennyiben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll, az Európai Unió tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről kiutasítja azon tagállamba, amelyben a menekültkénti elismerés vagy kiegészítő védelem fennáll.

(2d)264 Amennyiben az EK letelepedési engedéllyel rendelkező, a magyar menekültügyi hatóság vagy bíróság által menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt az Európai Unió tagállama kiutasítja, és a menedékjog vagy a kiegészítő védelem fennáll, a menekültként elismert vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját Magyarország területére vissza kell fogadni.

(2e)265 Amennyiben az EK letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is vissza kell fogadni Magyarország területére, ha az EK letelepedési engedély érvényességi ideje lejárt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kérelmének jogerős elbírálásáig a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell.

(4)266 Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.

(5) Kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított.

(6)267 Az idegenrendészeti hatóság az eljárás jogerős befejezéséig eltekinthet a kiutasítás elrendelésétől, ha Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélyének vagy tartózkodásra jogosító egyéb engedélyének meghosszabbítása folyamatban van.

(6a)268 A (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmet azt követően terjeszt elő ismételten, hogy korábbi méltányossági és tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította.

(7)269 Idegenrendészeti kiutasítás, valamint önálló beutazási és tartózkodási tilalom nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság büntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik országbeli állampolgárral szemben.

(7a)270 A harmadik országbeli állampolgár ugyanazon jogsértés elkövetése miatt azonos jogi és ténybeli alapon nem utasítható ki, amennyiben korábban elrendelt kiutasítás hatálya alatt áll, de a kiutasítás végrehajtására még nem került sor. Ez esetben a törvényben foglaltak szerint a kiutasítás végrehajtására haladéktalanul intézkedni kell.

(8)271 Az Európai Unió tagállama által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár csak akkor utasítható ki, ha

a)272 az idegenrendészeti hatóság írásbeli felszólítása ellenére Magyarország területét haladéktalanul nem hagyta el, vagy

b)273 Magyarország területén történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.

(8a)274 Az Európai Unió tagállama által kiadott, a tagállam területén tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország területéről utasítja ki, elsődlegesen azon tagállamba, amelynek területére a tartózkodási engedélye érvényes.

(8b)275 Az Európai Unió valamely tagállama által kiállított EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt és családtagját azon tagállamba kell kiutasítani, amely az EU Kék Kártyát vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú, illetve családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedélyt kiadta, még abban az esetben is, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés, vagy családi együttélés biztosítása célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a magyarországi tartózkodás alatt lejárt.

(8c)276 Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú vagy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 18. § (1) bekezdésben, az (1b) bekezdésben, illetve (1f)–(1i) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9)277 Ha az idegenrendészeti hatóság a (3)–(5) bekezdésben meghatározott okokból a harmadik országbeli állampolgár kiutasításától eltekint, és a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a tartózkodás törvényi feltételeivel, az idegenrendészeti hatóság humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el.

45/A. §278 (1) A 43. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállamának hatósága határozatával

a) a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése,

b) a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább egyévi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet,

c) súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja, vagy

d) a külföldiek beutazására vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése

miatt utasított ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kiutasítási határozatot az idegenrendészeti hatóság az abban foglaltaknak megfelelően, e törvény rendelkezései alapján végrehajtja.

45/B. §279 (1) A 43. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit az Európai Unió más tagállama 2009. január 13-át megelőzően kötött kétoldalú visszafogadási egyezmény vagy más megállapodás alapján visszafogad.

(2) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásról az idegenrendészeti hatóság végzéssel dönt, mellyel szemben a harmadik országbeli állampolgár a végzés közlésétől számított huszonnégy órán belül végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogásnak a visszaadás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) A visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadásra a kitoloncolás szabályait kell alkalmazni.

45/C. §280 A 43. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az idegenrendészeti hatóság nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, aki a menedékjog iránti kérelmét a menedékjogról szóló törvény 71/A. § (1) bekezdés b) pontja vagy IX/A. Fejezete szerint nyújtotta be.

46. § (1)281 A kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:

a) a mérlegelési szempontokat a 45. § (1)–(6) bekezdése alapján hozott döntések esetén,

b) a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,

c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,

d)282 az Európai Unió tagállamainak – e törvényben meghatározott esetben az ország – területéről történő önkéntes távozás teljesítésének határnapját,

e) figyelmeztetést arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja, és

f) az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását.

(2) A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírói felülvizsgálatát annak közlésétől számított nyolc napon belül lehet kérni. A bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.

(3)283

(4)284 A jogerős kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. A bejegyzéstől el kell tekinteni, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállama által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A bejegyzéstől el lehet tekinteni, amennyiben a külföldi vállalja az ország önkéntes elhagyását vagy önkéntes hazatérési program keretében hagyja el az országot.

47. §285 (1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt – ha e törvény másként nem rendelkezik – beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását rendelte el.

(2)286 Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendeli el, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását a 65. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelte el, vagy

b) a menekültügyi hatóság által hozott kiutasító döntést az idegenrendészeti hatóság kitoloncolással rendelte el végrehajtani.

(3)287 A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő önálló határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár fellebbezést terjeszthet elő. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A fellebbezés a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. Az idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak, mely a fellebbezést nyolc napon belül bírálja el.

(4)288 Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási okok alapján, vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás esetén beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, a közbiztonságra vagy a nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.

(5) A kiutasítással együtt vagy az önálló határozatban elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni, és – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb öt évre kell elrendelni.

(6)289 A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb tíz évre rendelhető el, ha a harmadik országbeli állampolgár tartózkodása Magyarország területén a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

(7) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az Európai Unió tagállamai területének elhagyásának napjától, vagy ha ez nem ismert, az erre meghatározott határnaptól kell számítani.

(8)290 A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az elrendelő hatóság külön engedélyével utazhat be Magyarország területére.

(9) A beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság – hivatalból vagy kérelemre – visszavonhatja ha,

a)291 a harmadik országbeli állampolgárral szemben a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, a kiutasítással együtt, a 43. § (2) bekezdése alapján, vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítással együtt, vagy azt követően került sor, és a harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a kiutasító határozatnak teljes mértékben eleget téve elhagyta az Európai Unió tagállamainak területét, vagy

b) további fenntartása az elrendelésére okot adó körülmények jelentős megváltozására figyelemmel nem indokolt.

(10)292 A 43. § (2) bekezdése alapján elrendelt idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság – hivatalból – visszavonhatja, ha a kiutasítás végrehajtására a harmadik országbeli állampolgárnak nem felróható okból a kiutasítás végrehajthatóvá válásától számított tizenkét hónapig nem került sor.

48. § (1) A kiutasítást elsősorban visszafogadási egyezmény rendelkezései alapján kell végrehajtani.

(2) A kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány, vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4)293 A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján folytatott menekültügyi eljárás befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

48/A. §294 (1) Ha a harmadik országbeli állampolgár kiutasítására irányuló idegenrendészeti eljárás során arra utaló tény merül fel, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei állnak fenn, és a harmadik országbeli állampolgár a menedékjogi törvény szerinti elismerés iránti kérelmet nem terjesztett elő, az idegenrendészeti hatóság kezdeményezi a menekültügyi hatóságnál, hogy a dublini eljárást folytassa le, és annak befejezéséig az idegenrendészeti eljárást felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

48/B. §295 (1) Ha a dublini rendeletek alapján valamely a dublini rendeleteket alkalmazó állam a kérelmező visszavételére köteles, a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgár visszaadásáról végzéssel dönt.

(2) A visszaadásról rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság – a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(5)296 A bírósági felülvizsgálat során a visszaadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

48/C. §297 (1) Ha a dublini eljárás a harmadik országbeli állampolgár visszaadásával zárul, az idegenrendészeti eljárást a visszaadás időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása

49. § (1)298 A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság végzéssel hajtja végre, amellyel szemben végrehajtási kifogás terjeszthető elő.

(2) A jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.

A kiutasítás költségeinek viselése

50. § (1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított vagy – a kiutasított rendelkezésére álló anyagi fedezet hiányában – a meghívó viseli.

(2)299 A kiutaztatás költségeinek biztosítása és a kiutasított a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében különösen a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy – ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, – a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. A 61. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint a 62. § (4) bekezdésében meghatározott, a harmadik országbeli állampolgárt terhelő költségek biztosítása és a kötelezettség teljesítése érdekében – ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, – a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő, a 61. § (4) bekezdés e) pontjában, illetve a 62. § (4) bekezdésében meghatározott költségeknek megfelelő pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert sem a kiutasított, sem a meghívó nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelő hatóság megelőlegezi.

(4) A (3) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatási költséget köteles megtéríteni:

a) a kiutasított;

b) meghívás esetén a meghívó;

c)300 a munkáltató, ha a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelték el;

d)301 a kutató szervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelték el.

(5) A kutatószervezet (4) bekezdés d) pont szerinti felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére,
illetve végrehajtására vonatkozó tilalom

51. § (1)302 A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve (non-refoulement).

(2)303 Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra.

(3)304 A harmadik országbeli állampolgár a menedékjogról szóló törvényben meghatározott időtartamban áll menekültügyi eljárás hatálya alatt.

52. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a non-refoulement követelményét a visszairányítás, illetve a kiutasítás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásában köteles vizsgálni.

(2) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg.

(3)305 A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított ugyanazon ítélet végrehajtása kapcsán egy alkalommal közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt – az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve – haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4)306 A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről nyolc napon belül dönt.

52/A. §307 Ha nincs olyan biztonságos ország, amely az érintett harmadik országbeli állampolgárt befogadja, a visszairányítás végrehajtásának vagy a kiutasítás végrehajtásának tilalma esetén a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el, és a 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján intézkedik a humanitárius tartózkodási engedély kiadásáról.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

53. § (1)308 A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a kiutasítást előkészítő őrizetet, a visszafogadási egyezmény alapján történő visszaadást elrendelő, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, valamint az idegenrendészeti őrizetet elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát.

(1a)309 A kishatárforgalmi engedély, a tartózkodási engedély, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély kérelmezésekor, a 29. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja, valamint a 29. § (1a) bekezdése szerinti humanitárius tartózkodási engedély kiadásakor, valamint a bevándorlási és letelepedési engedély okmány cseréje és pótlása esetén az idegenrendészeti hatóság a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i, 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján jár el.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítését tűrni köteles.

Az őrizet

54. §310 (1) Az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kitoloncolás végrehajtását más módon akadályozza,

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, illetve szökésének veszélye áll fenn,

c) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette,

d) a számára előírt hatóság előtti megjelenési kötelezettséget felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását, vagy

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésből szabadult.

(2) Az idegenrendészeti őrizetnek az (1) bekezdés a), illetve b) pontja alapján történő elrendelése előtt az idegenrendészeti hatóság mérlegeli, hogy a kitoloncolás végrehajtása a 48. § (2) bekezdésében vagy a 62. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával biztosítható-e.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásáig, alkalmanként legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthat.

(5) Az idegenrendészeti őrizet hat hónap elteltével további, legfeljebb hat hónappal – a (4) bekezdésben foglaltak szerint – meghosszabbítható, ha a kiutasítás végrehajtása minden szükséges intézkedés megtétele ellenére azért tart tovább hat hónapnál, mert

a) az érintett harmadik országbeli állampolgár nem működik együtt a hatósággal, vagy

b) a kitoloncoláshoz szükséges okmányok beszerzése a harmadik országbeli állampolgár származási országának, vagy az őt visszafogadási egyezmény alapján visszafogadni vagy egyébként befogadni köteles állam hatóságainak eljárása miatt elhúzódik.

(6) Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha

a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak,

b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani,

c) az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap – vagy az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén tizenkét hónap – eltelt,

d) a harmadik országbeli állampolgár nemzetközi védelem iránti kérelme alapján a törvényben meghatározottak szerint jogosult a Magyarország területén való tartózkodásra, vagy

e) a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi őrizet hatálya alá kerül.

(7) A (6) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az őrizet időtartamába a kiutasítást előkészítő őrizet időtartama beleszámítandó. A menekültügyi őrizet időtartama az idegenrendészeti őrizet és a kiutasítást előkészítő őrizet időtartamába nem számít bele.

(8) Az idegenrendészeti őrizet (6) bekezdés b), illetve c) pontja alapján történő megszüntetése esetén az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kijelölt helyen való tartózkodást rendel el.

55. § (1)311 Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott, vagy kétoldalú visszafogadási egyezmény alapján az Európai Unió más tagállama részére visszaadása folyamatban van.

(2) A kiutasítást előkészítő őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.

(3)312 A kiutasítást előkészítő őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes járásbíróság a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerűségének tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.

56. §313 (1) Nem rendelhető el kiutasítást előkészítő őrizet vagy idegenrendészeti őrizet (a továbbiakban együtt: őrizet) kizárólag azon az alapon, hogy a harmadik országbeli állampolgár menedékjog iránti kérelmet terjesztett elő.

(2) Kiskorú harmadik országbeli állampolgárral szemben – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem rendelhető el őrizet.

(3) A kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben, a gyermek mindenek felett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve, őrizet csak végső intézkedésként legfeljebb harminc napra rendelhető el, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy az őrizet elrendelésének célja a 48. § (2) bekezdésében vagy a 62. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával nem biztosítható.

(4) Ha a korábban őrizet hatálya alatt állt harmadik országbeli állampolgárral szemben új ténybeli alapon idegenrendészeti eljárás indul, az őrizet időtartamába nem számít bele a korábbi eljárás során elrendelt őrizet időtartama.

(5) Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

A kifogás

57. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.

(2)314 Az őrizetet elrendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság a 60–61. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.

(4)315 A kifogást az őrizet végrehajtásának helye szerint illetékes járásbíróság bírálja el.

(5)316 A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.

(6)317 A bíróság a kifogást nyolc napon belül bírálja el.

Az őrizet bírósági meghosszabbítása

58. § (1)318 Az idegenrendészeti hatóság az őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja a járásbíróságnál.

(2)319 A bíróság az idegenrendészeti őrizetet alkalmanként legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti őrizet további hatvan nappal történő meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az indítványát megindokolja.

A bírósági eljárás közös szabályai

59. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

(3) A bírósági eljárás során a harmadik országbeli állampolgárt csak jogi képviselő képviselheti.

(4) A bíróság a harmadik országbeli állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik országbeli állampolgár a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(5) Az őrizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani.

(6)320 A meghallgatást a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.

(6a)321 A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.

(7) A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a harmadik országbeli állampolgár a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(8) A meghallgatáson a harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az indítványozó idegenrendészeti hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.

(9) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell.

(10) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(11) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

Az őrizet végrehajtása

60. § (1) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

(2)322 Az őrizetet elrendelő hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül közvetlenül értesíteni a harmadik országbeli állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.

(3) Az őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt vagy eltartott családtagja elhelyezéséről, illetve őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.

61. § (1) Az őrizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.

(2)323 Az őrizet végrehajtása során a házastársak kivételével a férfiakat a nőktől, valamint a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat – a magánélet megfelelő védelmének biztosításával – a többi őrizetestől el kell különíteni.

(3) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult:

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére – szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra –, valamint – a külön jogszabályban meghatározott – egészségügyi ellátásra;

b) képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával ellenőrzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra;

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására;

d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére;

e)324 vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is;

f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére;

g) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére;

h) napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra;

i)325 a kiskorú őrizetes jogosult továbbá szabadidős tevékenységek végzésére, beleértve a korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységeket;

j)326 a kiskorú őrizetes részére az őrizet időtartamának függvényében biztosítani kell a korának megfelelő oktatást.

(4) Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles:

a) az őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja;

c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni;

d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni;

e)327 az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a tartására és ellátására fordított költséget és az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(5)328 A harmadik országbeli állampolgárnak a tartására és ellátására fordított költséget nem kell megtérítenie, ha a menekültügyi hatóság vagy bíróság nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesítette, vagy befogadotti jogállást szerzett.

61/A. §329 (1) Az 58. § (1) bekezdésben és a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kiutasítandó harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró az őrzött szállások kapacitására, illetve az idegenrendészeti hatóságra.

(2)330 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kivételes helyzet fennállása idejére az idegenrendészeti hatóság az őrizet hét napon túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított öt napon belül indítványozhatja a járásbíróságnál.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a 61. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyen foganatosíthatja.

A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése

62. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha

a)331 a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását Magyarország nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani;

b) kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye;

c)332 vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt Magyarország területén tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna;

d) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;

e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;

f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik;

g)333 vele szemben az 54. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye, és az őrizet rá nézve – különös tekintettel egészségi állapotára, életkorára – aránytalanul súlyos hátránnyal járna.

(2) A határozat rendelkező részében meg kell határozni:

a) a kötelező tartózkodás helyét;

b) a tartózkodás magatartási szabályait;

c) ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás, a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.

(2a)334 A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott magatartási szabályok meghatározása során rendelkezni kell arról is, hogy a kijelölt tartózkodási helyet elrendelő határozatban meghatározott megye közigazgatási területét a harmadik országbeli állampolgár nem hagyhatja el, kivéve, ha a 29. § (1) bekezdés b), illetve e) pontja alapján kiállított humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy a külföldi kérelmére azt az idegenrendészeti hatóság engedélyezte.

(3) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, eltartásra köteles meghívóval, eltartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik.

(3a)335 Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet tranzitzónában is ki lehet jelölni.

(4)336 A közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket – a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével – a harmadik országbeli állampolgár viseli.

(5)337 A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti.

(6)338 A kijelölt helyen történő tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár – jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A kifogásra az 57. § és az 59. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kifogás a kijelölt helyen történő tartózkodásra vonatkozó kötelezettség hatálya alatt bármikor előterjeszthető.

(7) A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el.

(8)339 Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását határozattal megszünteti, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár engedély nélkül ismeretlen helyre távozott és egy hónap elteltével nem tér vissza,

b) a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének oka megszűnt, vagy

c)340

(9)341 A kijelölt helyen történő tartózkodást megszüntető határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár a (6) és a (7) bekezdésben foglaltak szerint élhet jogorvoslattal, azzal az eltéréssel, hogy a kifogást a megszüntető határozat közlését követő 8 napon belül lehet előterjeszteni.

63. §342 Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

64. §343 (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott megye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni kivéve, ha

a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti foglalkoztatási jogviszonyból,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerinti foglalkoztatási jogviszonyból, vagy

c) egyéb, e törvény szerinti jogszerű keresőtevékenységből

származó jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság a 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján rendelte el, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy keresőtevékenységet folytasson.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyból származó jövedelméből köteles a 62. § (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségének eleget tenni.

A kitoloncolás

65. §344 (1)345 A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult;

b)346

c) kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges;

d) a kiutasító határozatban meghatározott határnapot követő napig az Európai Unió tagállamainak területét nem hagyta el.

(2)347 A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni. A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást követően az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolást önálló határozattal rendeli el.

(3) A kitoloncolást elrendelő önálló határozat vagy végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogás a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő.

(3a)348 A kitoloncolást elrendelő határozatot vagy végzést az idegenrendészeti hatóság módosítja a kitoloncolás végrehajtásának módja tekintetében, amennyiben azt a kitoloncolás végrehajtása során bekövetkezetett változások, így különösen a harmadik országbeli állampolgár magatartása, vagy egyéb, a kitoloncolás végrehajtásának módját befolyásoló tények indokolják. A módosító határozat vagy végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4)349 Az idegenrendészeti hatóság a végrehajtási kifogást az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtási kifogás elbírálására jogosult hatóságnak, mely a végrehajtási kifogást nyolc napon belül bírálja el.

(5) A harmadik országbeli állampolgár a kitoloncolás foganatosításának módjával szemben végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

(6) A kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár a (3) bekezdés alapján előterjesztett végrehajtási kifogásban kérheti.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.

(8) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha

a) a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult,

b) az a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre,

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását,

d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.

(9) A kitoloncolás végrehajtását az ügyész a rá vonatkozó szabályok szerint felügyeli.

(10)350 E § rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

Külföldre utazási korlátozás351

66. §352 (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.

(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése

67. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását ellenőrizheti.

(2) A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni.

(3) Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és – amennyiben nem indul büntetőeljárás – továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.

(4) Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve az e törvényben foglalt szabályokat megsérti, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani.

(4a)353 A biometrikus adatokat tartalmazó tartózkodásra jogosító okmány tároló elemének a harmadik országbeli állampolgár azonosítása céljából valamely fizikai tulajdonságának (arcképmás, ujjnyomat) rögzítésével előállított személyes adatait az idegenrendészeti hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában meghatározott célból.

(4b)354 Az idegenrendészeti hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikk 4. pontjában foglaltak megállapítása céljából, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

(5) Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.

(6)355 Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, az (5) bekezdésben foglalt visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye.

(7)356 Ha a harmadik országbeli állampolgár az előállítás vagy visszatartás időtartama alatt nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben az előállítás vagy visszatartás időtartamán túl további, legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést alkalmazhat a menekültügyi hatóság intézkedéséig. A visszatartás ellen panasznak van helye.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése a Vízuminformációs Rendszerben357

67/A. §358 (1)359 Az idegenrendészeti hatóság a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) tárolt adatokkal történő összevetés céljából a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i, 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: VIS rendelet) 19., illetve 20. cikke alapján történő ellenőrzés céljából a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatát rögzítheti.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített ujjnyomat-adatot kizárólag a VIS rendelet 19., illetve 20. cikke szerinti keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.

A személykörözés elrendelése

68. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki

a) e fejezetben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll;

b) az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta;

c) a jogerős kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

(2)360 A körözést elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3)361 A körözést kilencven nap elteltével felül kell vizsgálni, és vissza kell vonni, ha a körözés fenntartásától eredmény nem várható.

(4)362 A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt.

VI. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

69. § (1)363 A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton Magyarország területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal.

(2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha

a)364 az általa szállított utas Magyarország területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg;

b)365 az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt Magyarország területére visszairányították; vagy

c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a járműre történő felvételét.

(3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.

(4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.

(6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett.

70. § (1)366 A légifuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság kezdeményezésére az idegenrendészeti hatóság a jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja, ha a légifuvarozó – a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségét megszegve – nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít Magyarország területére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy – az elvárható gondosság tanúsítása hiányában – valótlan adatot továbbít.

71. §367 (1) A munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e.

(2) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.

(3) A munkáltató vagy a fogadó szervezet öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését.

(4) A munkáltató vagy a fogadó szervezet öt napon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, ha a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve ha a munkavégzés a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül megszűnik.

(5) A munkáltató vagy a fogadó szervezet a (3)–(4) bekezdésben meghatározott bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,

c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) munkakör,

e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének vagy meg nem kezdésének, vagy a munkavállalási engedély, vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

(6) Az idegenrendészeti hatóság az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott kötelezettséget elmulasztó munkáltatót vagy fogadó szervezetet a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű – jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújtja.

(7) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a munkáltató vagy a fogadó szervezet akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1)–(4) bekezdésben foglalt ellenőrzési és bejelentési kötelezettségének eleget tett, kivéve, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamis volt.

(8) A fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó az alvállalkozó munkáltatóval vagy a fogadó szervezettel egyetemlegesen felel a közrendvédelmi bírság megfizetéséért akkor, ha tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy az alvállalkozó munkáltató harmadik országbeli állampolgárt az e törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedély nélkül foglalkoztat.

(9) A fogadó szervezet legkésőbb a munkába állást követő öt napon belül köteles bejelenteni, ha az Európai Unió tagállama által, vállalaton belüli áthelyezés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár vállalaton belüli áthelyezés céljából, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamig Magyarországon a fogadó szervezetnél végez munkát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatait, a vállalaton belüli áthelyezés tervezett időtartamát és a fogadó szervezet vállalkozáscsoporthoz való tartozását.

(10)368 A munkáltató elektronikus azonosítását követően a (3), (4) és (9) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus úton is megteheti.

72. § A meghívó a kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.

VII. Fejezet

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

73. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét köteles a következő adatok közlésével az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni:

a) a 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatok;

b) az úti okmány azonosító adatai;

c) a szálláshely címe;

d) a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja;

e) a vízum vagy tartózkodási engedély száma és

f) a beutazás időpontja, helye.

(2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.

A születés bejelentése

74. §369 Ha a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal, száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni:

a) a gyermek 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatai;

b) a gyermek úti okmányának azonosító adatai;

c) a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.

Az oktatási intézmények bejelentési kötelezettsége370

74/A. §371 (1) Az e törvényben meghatározott eljárások lefolytatása céljából az oktatási intézmény azokról a külföldi hallgatókról, akik a tanulmányaikat megkezdték, befejezték vagy megszakították, illetve akik a beiratkozási kötelezettségüknek nem tettek eleget, vagy akiknek a hallgatói jogviszonya megszűnt, e tények bekövetkeztétől számított nyolc munkanapon belül a következő adatok közlésével köteles tájékoztatni az oktatási intézmény székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságot:

a) oktatási intézmény adatai (név, cím),

b) harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, tartózkodásra jogosító okmányának száma,

c) a hallgatói jogviszony típusa, keletkezésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja és módja,

d) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, finanszírozásának módja és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzés befejezésének várható időpontja.

(2) Az oktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti bejelentését elektronikus azonosítását követően elektronikus úton is megteheti.

A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések

75. § (1) A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki.

(2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3)372

(4) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben foglalt – a bejelentésről szóló – igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét.

(5) Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelős miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére történő eljuttatásáról.

Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár bejelentési kötelezettsége373

75/A. §374 Az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár köteles a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését, az azt követő újabb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezését, annak kezdő, illetve befejező időpontjától számított öt napon belül bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak.

VIII. Fejezet

A HONTALAN STÁTUSZ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL ELLÁTÁSA

Hontalanság megállapítására irányuló eljárás

76. § (1)375 A hontalanság megállapítására irányuló eljárás Magyarország területén tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérő (a továbbiakban: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.

(2) A szóban előterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.

(4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

77. § (1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.

(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe.

78. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a kérelmező

a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy

b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) meghal;

b) kérelmét írásban visszavonja;

c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja;

d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.

(3)376 A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt napon belül dönt.

79. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, különösen:

a) a születési helye,

b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá

c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága

szerinti állam vonatkozásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban – kérelemre – az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt.

80. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az idegenrendészeti hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3)377 A keresetről a perben kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított – kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor mellőzhető, ha a kérelmező a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.

81. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében

a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;

b) a kérelmezőnek igazgatási segítséget nyújthat;

c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet;

d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.

A harmadik országbeli állampolgárok
úti okmánnyal ellátása

82. §378 Magyarország külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a Magyarország által hontalanként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt Magyarország területére történő visszatérésére nincs lehetőség.

83. § (1)379 Az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgárt – kérelmére, külföldre utazás céljából – Magyarország területére visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.

84. § Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történő visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.

85. § (1)380 Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország területén tartózkodó hontalant – kérelmére, külföldre utazás céljából – az érvényesség idején belül Magyarország területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.

86. §381 Ha az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyarország területén élő hontalan úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.

IX. Fejezet

AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

87. § (1) A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(2) A vízumeljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmező esetén akkor van helye, ha a beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése.

(3) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során törvényes képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.

88. §382 (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban kérelme előterjesztésekor az ügyfélnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.

(2)383 A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, valamint a 29/A. § (3) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az eljáró hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de minden eljárási cselekményről értesíteni kell az ügyfelet.

(4) Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott eljárásokban – a vízumeljárás kivételével – a kérelem hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél vagy az ügyfél egyidejű értesítése mellett a foglalkoztató részére az eljáró hatóság azonnal átadja.

(6) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus kapcsolatot tartani a hatósággal.

(7) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

(8) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti sommás eljárás szabályait nem kell alkalmazni és függő hatályú döntést nem kell hozni, ha az eljárásban szakhatóság vesz részt, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy nemzetbiztonság védelme érdekében a külön jogszabályban meghatározott hatóság véleményét kéri.

(9) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ, amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.

(10) Ha az eljáró hatóság döntésével szemben e törvény alapján fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

89. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kézbesítés útján kell közölni.

(2) A jelen levő ügyfél előtt az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell

a) a határozatot;

b) a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát;

c)384 az őrizet meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot.

(3) A közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni.

(4)385 Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a döntést hozó idegenrendészeti hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.

(5)386 Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél részére történő hirdetményi úton történő közlése – a (4) bekezdéstől eltérően – a határozat rendelkező részének a jogszabályban meghatározott honlapon való közzétételével történik. A 43. § (1) bekezdése alapján önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.

90. § (1)387 Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak sincs helye.

(2) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.

91. § (1) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli.

(3) Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli.

92. § Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során – halaszthatatlan esetben – tolmácsot az eljáró hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet a hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.

92/A. §388 A harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítással kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén jogi segítséget vegyen igénybe, jogi képviselőt bízzon meg, vagy elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett egyesület jogi segítségét. A hatóság a jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett egyesület által végzett tanácsadáshoz – szükség esetén tolmács biztosítása útján – segítséget nyújt.

92/B. §389 (1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről szóló határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezéséhez – kérelem alapján – külön jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a kiutasító határozat egy példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon, elektronikus levél) útján továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.

X. Fejezet

A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

93. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenőrzése, a jogszerű tartózkodás időtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezeli.

93/A. §390 Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szakértői nyilvántartó szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

94. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás az idegenrendészeti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek következő természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok) tartalmazza:

a) családi és utónév (nevek);

b) születési családi és utónév (nevek);

c) előző családi és utónév (nevek);

d) születési hely és idő;

e) nem;

f) anyja születési családi és utóneve (utónevei);

g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz.

94/A. §391 A 95. § (1) bekezdésében, a 96. § (1) bekezdésében, a 97. § (1) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésében, a 100. § (1) bekezdésében, a 101. § (1) bekezdésében, a 102. § (1) és (2) bekezdésében, a 103. § (1) bekezdésében és a 104. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Idegenrendészeti résznyilvántartások

95. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d)392 a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;

g)393 a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;

h)394 a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye, következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa;

i) a szálláshely címe;

j)395 az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

(3)396 A Vízumkódex VI. fejezete alapján Magyarország közúti, légi vagy vízi határátkelőhelyén előterjesztett vízumkérelem esetén a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak továbbítja, abból a célból, hogy a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság azt – a VIS rendelet 9. cikke alapján – a Vízuminformációs Rendszerbe bevigye.

(4)397 Az ujjnyomat-adatot a kérelmező ujjnyomatát rögzítő idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóságnak történő továbbításáig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

(5)398 Az ujjnyomat-adatot a vízumkérelem elbírálásáért felelős idegenrendészeti hatóság kizárólag az ujjnyomat-adatnak a Vízuminformációs Rendszerbe történő beviteléig kezelheti. Az ujjnyomat-adatot ezt követően haladéktalanul törölni kell.

96. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d)399 a tartózkodás célja és tervezett időtartama, a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országa.

e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

f) a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a tartózkodási engedély visszavonásának ténye, azok indoka;

g) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

h)400 az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa.

i) a szálláshely címe;

j)401 a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;

k)402 az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(2)403 Az (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

(3)404 Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig, illetve a 29. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontjában, illetve (1a) bekezdésében meghatározott humanitárius tartózkodási engedély kiadásáig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell.

(4)405 Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok az összevont kérelmezési eljárás vonatkozásában különösen a következők:

a) a foglalkoztató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, KSH-szám),

b) a munkavégzés helye,

c) a munkakör (FEOR-szám), valamint

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama.

96/A. §406 A kishatárforgalmi engedély kiadásához rögzített, a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás- és ujjnyomatadatot az idegenrendészeti hatóság a kishatárforgalmi engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell.

97. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a meghívó, továbbá a meghívott harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése;

b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye (telephelye);

c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai;

d) a kötelezettségvállalás időtartama;

e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma;

f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszűnését követő öt évig kezeli.

98. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka;

e) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka;

f) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

g) a szálláshely címe;

h)407 az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.

99. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az arcképmás;

c) az úti okmány azonosító adatai;

d) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;

e) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye, azok indoka;

f) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;

g)408 az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja, korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti országát, a következő szokásos tartózkodási hely szerinti országa.

h) a lakcím;

i) a személyi azonosító;

j) a személyazonosító igazolvány okmányszáma;

k)409 a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerinti arcképmás és ujjnyomat;

l)410 az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(1a)411 Az (1) bekezdés h)–j) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság kizárólag a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó esetben kezeli.

(2)412 Az (1) bekezdés a)–j) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított húsz évig kezeli.

(3)413 Az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedély iránti kérelem tárgyában hozott jogerős és végrehajtható döntésig kezelheti, azt követően haladéktalanul törölni kell.

100. § (1)414 Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b)415 az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye;

c) a bejelentés időpontja;

d) az első beutazás helye, ideje;

e) a szálláshely címe, lakcím;

f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése;

g) a tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;

h) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége.

(2)416 Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli.

101. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének, lakóhelyének bejelentésével összefüggő következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) a bejelentkezés, kijelentkezés időpontja;

c) a szálláshely címe, lakcím.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szálláshely, lakóhely bejelentésétől, illetve a vendégkönyv leadásától számított öt évig kezeli.

102. § (1)417 Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) az arcképmás és az ujjnyomat,

c) az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat száma, valamint

d) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezelheti:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége;

c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje);

d) a hatósági kíséret indokoltsága;

e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok;

f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követő öt évig kezeli.

103. §418 (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos következő adatokat kezeli:

a) a harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, valamint

b) a külföldre utazási korlátozást kezdeményező szerv megnevezése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a korlátozás megszűnéséig kezeli.

104. § (1)419 Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyarországon őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok;

b) a szálláshely címe, lakcím;

c) a büntetőeljárás adatai (a bűncselekmény törvényi minősítése és megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma;

d) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétől számított három évig kezeli.

105. § Az idegenrendészeti hatóság a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i, 2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontjában meghatározott adatokat kezeli.

106. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –

a) az igazságszolgáltatási szervek,

b) a nyomozó hatóságok,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) a menekültügyi hatóság,

e) az adóhatóságok,

f) az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok,

g) a vámhatóság,

h)420 az állampolgársági ügyekben eljáró szerv és az állampolgársági ügyekért felelős miniszter,

i) a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,

j) a munkaügyi hatóság,

k) a munkavédelmi hatóság és

l) a közegészségügyi hatóság,

m)421 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,

n)422 a helyi önkormányzat hatósági feladatot ellátó szerve és

o)423 az fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

p)424 a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez a szabálysértési, illetve az előkészítő eljárást folytató hatóságok,

q)425 a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a büntetés-végrehajtási intézet,

r)426 a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 27. cikkéből következően, a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott Felelős Hatóság (a továbbiakban: Felelős Hatóság)

részére továbbíthat adatot.

(1a)427 Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez továbbíthat adatot.

(1b)428 A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 102. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a 104. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat.

(2)429 Az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott adattovábbításról az idegenrendészeti hatóság adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza, hogy mely szervnek, milyen célból továbbított adatokat. Az idegenrendészeti hatóság az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat az adat továbbításától számított öt évig kezeli.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből megtagadható.

(4) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:

a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,

b) a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából,

c) a körözési nyilvántartásból,

d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,

e) a cégnyilvántartásból,

f)430 az egyéni vállalkozók nyilvántartásából és

g) a közegészségügyi hatóságtól,

h)431 a köztartozásmentes adózói adatbázisból.

(5)432 Az idegenrendészeti hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.

(6)433 Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(7)434 Az idegenrendészeti hatóság – az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.

107. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – továbbíthat adatot.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, szervezetektől közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – vehet át adatot.

(2a)435 A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény alapján közvetlen információcserére feljogosított magyar bűnüldöző szerv az EGT-tagállam vagy harmadik ország bűnüldöző szerve részére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének tárgyában létrehozott, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott adatkörben és célból az idegenrendészeti résznyilvántartásokból adatot továbbíthat.

(3)436 A Vízuminformációs Rendszerből a VIS rendelet 15–20. cikke szerinti célokból a Kormány által rendeletben meghatározott idegenrendészeti hatóságok vehetnek át közvetlen hozzáféréssel adatot.

(4)437 Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes és az EK letelepedési engedély kiadására, valamint az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó eljárásban a 34. § (9)–(10) bekezdése és a 45. § (2b) bekezdése szerinti megkeresés során az Európai Unió tagállamától a harmadik országbeli állampolgár 94. §-ban meghatározott személyes adatait, valamint a menekültkénti elismerésre vagy kiegészítő védelem fennállására vonatkozó adatokat veheti át.

108. §438 (1) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat.

(2) A 95. § (1) bekezdésben, a 96. § (1) bekezdésben, a 98. § (1) bekezdésben, valamint a 99. § (1) bekezdésében foglalt adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

108/A. §439 (1) A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (a továbbiakban: Alap) által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Felelős Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alapnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

a) családi és utónév,

b) születési hely,

c) születési idő,

d) nem,

e) állampolgárság,

f) Magyarországon való tartózkodás jogcíme,

g) ha a célcsoportba tartozó személy különleges bánásmódot igényel, illetve amennyiben ezen belül a célcsoportba tartozó személy kísérő nélküli kiskorú, ennek tényét is,

h) a célcsoportba tartozó személy Magyarországon kiállított okmányának száma.

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

108/B. §440 (1) A külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt: képviselet) vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességre jogosult tagjai és családtagjaik alábbi adatait:

a) a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, diplomáciai rangját, vagy katonai rendfokozatát és arcképmását,

b) útlevele vagy személyazonosító igazolványa adatait és annak fénymásolatát,

c) az őt alkalmazó külképviselet megnevezését és az ott betöltött munkakörét, beosztását,

d) kihelyezetti vagy családtagi minőségét,

e) a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,

f) magyarországi tartózkodási helye címét,

g) az azonosító okmányokon szerepeltetett címét,

h) a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója

ha) családi és utónevét,

hb) születési helyét és idejét,

hc) állampolgárságát,

hd) rokonsági fokának megjelölését,

he) személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát, arcképmását,

i) a fenti személyek kizárólagos magánalkalmazásában álló, külföldi állampolgárságú személyek h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait és alkalmazásuk minőségét, munkakörüket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokon felül a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni:

a) a Magyarországon működő, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek tagjainak az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait,

b) az (1) bekezdésben megjelölt személyek és intézmények által használt, különleges rendszámmal ellátott gépjárművek adatait, valamint

c) az a) pontban megjelölt képviselet hivatali céljaira fenntartott gépjármű adatait.

108/C. §441 A 108/B. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetésének célja a 108/B. § (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek tekintetében fennálló, nemzetközi szerződésekben foglalt, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő és a magyar jogszabályokban meghatározott jogállás biztosítása. Az adatok kezelése, amennyiben jogszabály hosszabb időt nem állapít meg, 30 év.

108/D. §442 (1) A külpolitikáért felelős miniszter a 108/B. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, h) pontjának ha), hb), hc), és hd) alpontjában, valamint i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében

a) az illetékes bíróság,

b) az eljáró ügyészség,

c) az eljáró nyomozó hatóság,

d) az eljáró szabálysértési hatóság,

e) a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,

f) az idegenrendészeti hatóság,

g) az állami adó- és vámhatóság,

h) a fenti, lakcímkártyával nem rendelkező személyek tekintetében a magyarországi tartózkodási hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

i) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,

j) a 108/B. §-ban meghatározott személyek vagy szervezetek kérése alapján, a kérelemben meghatározott adattartalommal, pénzintézeti, oktatási, vagy más, az életvitelük szempontjából szükséges, lakcímkártyát vagy bejegyzést igénylő eljárásban az eljárás vagy jogügylet feltételeit meghatározó szervezetek

részére adatot szolgáltat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő szerv, az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról a külkapcsolatokért felelős miniszter nyilvántartást vezet.

108/E. §443 A külpolitikáért felelős miniszter jogosult a 108/B. §-ban meghatározott szervezetek és személyek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a kötelező adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és kibocsátásának eljárásrendjét megállapítani. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelesen igazolja.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

109. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény

e) 16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész,

g) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész,

h) 42. § (4) bekezdés a) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész,

i) 65. § (3) bekezdése, valamint

j) 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint a területi érvényességére vonatkozó adat” szövegrész

a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(3) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény

a) 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén;”;

b) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

15. § „(1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.
(3) Szezonális munkavállalási vízumot, illetve nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.
(5) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”;

c) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § „(1) Tartózkodási engedélyt – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek, és
a) nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes nemzeti vízummal, illetve
b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.”;

d) 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.”

(4) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény

a) 9. § (1) bekezdésében az „a), c) és e) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a), valamint c)–e) pontjaiban” szöveg;

b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „a), c) vagy e) pontjában” szövegrész helyébe az „a) vagy c)–e) pontjában” szöveg;

c) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „c)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–i) pontjaiban” szöveg;

d) 26. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedélyt” szöveg;

e) 26. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízum” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedély” szöveg;

f) 28. § (1) bekezdésében a „c)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–i) pontjaiban” szöveg lép.

(5) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény

b) 19. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve”, valamint a „tartózkodási vízummal” szövegrész;

c) 19. § (2), (4), (5) és (6) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész;

d) 19. § (8) bekezdésében a „tartózkodási vízummal” szövegrész;

e) 19. § (10) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve”, valamint a „tartózkodási vízumának, illetve” szövegrész;

g) 20. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész;

h) 20. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész;

i) 20. § (5) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész;

j) 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „tartózkodási vízumának” szövegrész;

k) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;

l) 30. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;

m) 35. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal,” szövegrész

hatályát veszti.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény;

b)444

c) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 57–80. §-a, az azt megelőző „NYOLCADIK FEJEZET” fejezetcím és „A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá 145. §-a;

d)445

e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény 10–31. §-a, 32. § a)–f) pontja, valamint 32. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „ezzel egyidejűleg” szövegrész.

f)446

Átmeneti rendelkezések

110. § (1) Az e törvény hatálybelépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

(3) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.

(4) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált letelepedési kérelemmel kapcsolatos eljárásban – a kérelmező nyilatkozata szerint – e törvény nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt kiutasítást előkészítő őrizetre e törvény kiutasítási őrizetre vonatkozó rendelkezéseit, az e törvény hatálybalépése előtt elrendelt visszautasítási őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény idegenrendészeti őrizetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)447 A 2013. július 1-jét megelőzően a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás végrehajtásának biztosítása érdekében elrendelt és folyamatban lévő idegenrendészeti őrizetet 2013. július 1-jén meg kell szüntetni. Ezzel egyidejűleg a menekültügyi hatóság megvizsgálja a törvényben meghatározott rendelkezésre állást biztosító intézkedések alkalmazását.

(7)448 A 47. § (10) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt idegenrendészeti kiutasítások esetén is alkalmazni lehet.

(8)449 A 2013. szeptember 1-jét megelőzően közösségi szálláson és befogadó állomáson kijelölt helyen való tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgár 2013. október 31-ig tartózkodhat az erre vonatkozó határozat alapján a közösségi szálláson vagy a befogadó állomáson.

(9)450 Az idegenrendészeti hatóság 2013. október 31-ig köteles megvizsgálni, hogy a (8) bekezdés szerinti harmadik országbeli állampolgárok esetében a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak-e, és – ha ezek a feltételek fennállnak – más tartózkodási helyet kijelölni.

(10)451 A 2013. december 31. napját követően indult tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem ügyében, ha a harmadik országbeli állampolgár a hatálybalépést megelőzően kiadott munkavállalási engedéllyel rendelkezik, részére – a tartózkodási feltételek teljesítése esetén – összevont engedélyt kell kiadni, és az eljárás során mellőzni kell annak vizsgálatát, hogy a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása jogszabályban meghatározott szempontok alapján, valamint hazai foglalkoztatáspolitikai érdekből támogatott-e.

(11)452 A 28. § (4) bekezdése alapján 2014. december 31. napjáig benyújtásra került kérelmek vonatkozásában az államkötvényt 250 000 euró össznévértéken kell lejegyezni.

(12)453 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2014. évi CVIII. törvény hatályba lépésének454 időpontjában a 28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti államkötvény lejegyzésére jogosult társaság által az államkötvény lejegyzése céljából, harmadik országbeli állampolgártól, vagy harmadik országbeli állampolgár többségi tulajdonában álló gazdasági társaságtól átvett, Magyarország területén tevékenységet folytató hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:360. § szerinti letéti szerződés alapján elhelyezett pénzösszegnek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében elhelyezett pénzösszegnek minősül.

(13)455 A 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiállított egyéb célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint a tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja nemzeti letelepedést kérelmezhet e törvényben meghatározottak szerint.

(14)456 A 2016. július 1. napját megelőzően előterjesztett, jogerősen el nem bírált, nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott egyéb célú tartózkodási engedély kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét a 35/A. § szerinti nemzeti letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.

(15)457 A 2016. július 1. napját megelőzően kiadott nemzetgazdasági érdekre hivatkozással benyújtott egyéb célú tartózkodási engedélyek esetén, amennyiben az államkötvény lejegyzése 2016. július 1. napjáig nem történt meg, a jóváhagyással rendelkező vállalkozás a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül a harmadik országbeli állampolgár befizetéséből teljesíti az államkötvény lejegyzését.

(16)458 Az idegenrendészeti hatóság a 2016. július 1. előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiállított egyéb célú tartózkodási engedélyt visszavonja, ha a jóváhagyással rendelkező vállalkozás a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül a harmadik országbeli állampolgár befizetéséből nem teljesíti az államkötvény lejegyzését.

(17)459 A 37. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott visszavonási ok nem alkalmazható a 2016. július 1. napja előtt nemzetgazdasági érdekre hivatkozással kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre és az ezen az alapon kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiadott nemzeti letelepedési engedélyekre.

(18)460 A (13)–(17) bekezdésben foglaltakon kívül e törvénynek az egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

(19)461 E törvénynek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. törvénnyel megállapított 71. § (10) bekezdését és 74/A. § (2) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(20)462 E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor463 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Felhatalmazó rendelkezések

111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a) az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;464

b) a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelező formáját;465

c)466 a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély, az EK letelepedési engedély és az EU Kék Kártya kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;467

d) az érvényes úti okmányok körét;468

e) a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;

f) a meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátásának feltételeit és az eljárás részletes szabályait;

g) a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait;469

h)470 a harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátását, az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolását;

i) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;

j) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;

k) a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait;471

l)472 a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;

m) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;

n) a NATO-SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;

o) a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait;

p) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;

q) a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait;

r)473 az önálló beutazási és tartózkodási tilalom kezdeményezésére, valamint az önálló beutazási és tartózkodási tilalom időtartama tekintetében javaslattételre jogosult rendvédelmi szerveket;

s)474 az összevont engedély adattartalmát és kiállításának feltételeit, valamint az összevont kérelmezési eljárás szabályait;

t)475 a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem előterjesztésére jogosult foglalkoztatók körét.

(1a)476 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet alapján kiállított tartózkodásra jogosító okmányok biometrikus adatait tartalmazó tároló elemek hitelesítését végző hatóságokat, és az egyes idegenrendészeti eljárásokban szakhatóságként eljáró rendvédelmi szerveket.

(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza:

a) az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit;477

b) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját;478

c) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;

d) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait;479

e) a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.480

(3) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendelettel határozza meg.

(4)481 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.482

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a közegészséget veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.483

(6)484 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme, valamint a Vízumkódexben meghatározottak szerint a migrációs kockázatértékelés, a visszaélések és csalások megelőzése és kiszűrése érdekében –

a) a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki, és485

b) más schengeni állam vízumkiadó hatósága a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.486

(7)487 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárainak a Vízumkódex 3. cikk (2) bekezdése szerinti esetben repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük.

(8)488 Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért felelős miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai részére kiadott vízumokról a Vízumkódex 31. cikk (1) bekezdése szerint a központi vízumhatóság tájékoztatást kér.

(9)489 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 35/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott államkötvény kibocsátásának részletes szabályait.490

(10)491 Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.492

112. §493

113. §494

114. §495

115. §496

116. § (1)497

(2)498

117–119. §499

Az Európai Unió jogának való megfelelés

120. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről;

b) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;

c) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;

d) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról;

e) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről;

f) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről;

g) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről;

h) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról;

i) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;

j) a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról;

k) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről;

l) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a repülőtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös fellépésről;

m) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan;

n) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról;

o) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről;

p)500 a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelv;

q)501 a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről

r)502 a Tanács 2009/52 irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról;

s)503 a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv [5. §, 32. § (5) bekezdés, 34. § (9) és (10) bekezdés, 38. § (2) bekezdés d) és f) és g) pont, 38. § (5a) bekezdés, 39. § (1a) bekezdés, 45. § (2a)–(2e) bekezdés, 107. § (4) bekezdés],

t)504 a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv;

u)505 a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv;

v)506 a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv;

w)507 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(1a)508 E törvény

a) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)509 E törvény

a)510 a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet; [6. §; 40. §]

b) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, a Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet [53. §, 67. §, 96. §, 99. §, 111. §];

c) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 6., 9., illetve 19–20. cikkei [67/A. §, 95. §];

d) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló (vízumkódex), 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §, 8. §, 9. §, 12. §, 111. §];

e)511 a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

f)512 az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (107. §);

g)513 a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet,

h)514 a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet,

i)515 a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20–30. cikkének,

j)516 a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38–39. cikkének;

k)517 a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

l)518 az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

m)519 az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

n)520 a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o)521 a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet, és az azt módosító 509/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. január 5.

2

A preambulum a 2011: CCI. törvény 300. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (4) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

5

A 2. § e) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 2. § f) pontja a 2016: XXXIX. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

7

A 2. § g) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 2. § h) pontja a 2013: CCLII. törvény 81. pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2. § j) pontja e törvény 109. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

10

A 2. § k) pontja a 2011: CV. törvény 88. § (1) bekezdésével megállapított, a 2012: LXXXVI. törvény 62. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

11

A 2. § l) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 2. § m) pontját a 2010: XL. törvény 27. §-a iktatta be, szövege a 2013: CXCVIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 2. § n) pontját a 2010: CXXXV. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2015: CXXVII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 2. § o) pontját a 2011: CV. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.

15

A 2. § p) pontját a 2011: CV. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.

16

A 2. § q) pontját a 2011: CV. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 2. § r) pontját a 2011: CV. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 57. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 2. § s) pontját a 2011: CV. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.

19

A 2. § t) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.

20

A 2. § u) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (1) bekezdése iktatta be.

21

A 2. § v) pontját a 2013: XCIII. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be.

22

A 2. § w) pontját a 2013: XCIII. törvény 57. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXCVIII. törvény 20. §-a szerint módosított szöveg.

23

A 2/A. §-t a 2016: XXXIX. törvény 31. §-a iktatta be.

24

Az 5. § a 2012: XXVII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

25

A II. fejezet címe a 2013: CXCVIII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 6. § (1) bekezdése a 2016: CXVI. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

27

A 6. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

28

A 6. § (3) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 32. §-a iktatta be.

29

A 7. § a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

30

A 7/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 34. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

31

A 8. §-t megelőző alcím a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A 8. § a 2010: XL. törvény 28. §-ával megállapított, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

33

A 9. § a 2010: XL. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

34

A 9. § (1) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

35

A 9. § (2) bekezdése a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

36

A 9. § (3) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

37

A 9. § (4) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 58. § (1) bekezdésével megállapított, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

38

A 9. § (5) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

39

A 9. § (6) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

40

A 9. § (7) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

41

A 9. § (8) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 58. § (2) bekezdése iktatta be.

42

A 10–11. §-t a 2010: XL. törvény 54. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

43

A 12. § e törvény 109. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

45

A 12. § (2) bekezdése a 2009: XXV. törvény 5. §-a szerint módosított szöveg.

46

A III. Fejezet címe a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

47

A 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) és (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

48

A 13. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CV. törvény 89. §-ával megállapított szöveg.

49

A 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

50

A 13. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja a 2016: XXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 13. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja a 2016: XXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 13. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontját a 2013: XCIII. törvény 83. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

53

A 13. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

54

A 13. § (1) bekezdés h) pontja a 2016: XXXIX. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

55

A 13. § (1) bekezdésének i) pontja e törvény 109. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

56

A 14. §-t megelőző alcím a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

57

A 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

58

A 14. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: LXXVI. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

59

A 14. § (1) bekezdés b) pontját a 2016: XXXIX. törvény 70. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

61

A 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

62

A 14. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: XXXIX. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

63

A 15. § e törvény 109. § (3) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg.

64

A 15. § (1) bekezdése a 2012: LXXVI. törvény 64. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

65

A 15. § (3) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

66

A 15. § (4) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

67

A 15. § (5) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

68

A 16. § (1) bekezdésének „tartózkodási vízummal vagy” szövegrésze e törvény 109. § (2) bekezdésének e) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni. A 16. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 16. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

70

A 16. § (4) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

71

A 17. § e törvény 109. § (3) bekezdésének c) pontjával megállapított szöveg.

72

A 17/A. §-t a 2016: XXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése iktatta be.

73

A 17/A. § (1a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.

74

A 18. § (1) bekezdésének a) pontja e törvény 109. § (4) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 18. § (1) bekezdés b) pontja a 2010: CXXXV. törvény 37. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

76

A 18. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 18. § (1) bekezdés d) pontja a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 129. §- alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

78

A 18. § (1a) bekezdését a 2011: CV. törvény 90. §-a iktatta be.

79

A 18. § (1b) bekezdését a 2011: CV. törvény 90. §-a iktatta be.

80

A 18. § (1b) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

81

A 18. § (1c) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

82

A 18. § (1d) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

83

A 18. § (1e) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

84

A 18. § (1f) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

85

A 18. § (1g) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

86

A 18. § (1h) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

87

A 18. § (1i) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 40. §-a iktatta be.

88

A 18. § (2) bekezdése e törvény 109. § (2) bekezdésének f) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

89

A 19. §-t megelőző alcím a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

90

A 19. § (1) bekezdése e törvény 109. § (5) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

91

A 19. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze e törvény 109. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

92

A 19. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze e törvény 109. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

93

A 19. § (5) bekezdése e törvény 109. § (5) bekezdésének c) pontja, a 2011: CCI. törvény 299. § k) pontja szerint módosított szöveg.

94

A 19. § (6) bekezdése e törvény 109. § (5) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

95

A 19. § (8) bekezdése e törvény 109. § (5) bekezdésének d) pontja, a 2011: CCI. törvény 299. § k) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 19. § (9) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

97

A 19. § (10) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

98

A 19. § (11) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

99

A 20. § a 2016: XXXIX. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 20. § (4) bekezdés a) pontja a 2016: XXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

101

A 20. § (4) bekezdés c) pontja a 2016: XXXIX. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 20. § (4) bekezdés d) pontja a 2016: XXXIX. törvény 41. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

103

A 20. § (4) bekezdés e) pontját a 2016: XXXIX. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be.

104

A 20/A. §-t a 2011: CV. törvény 92. §-a iktatta be.

105

A 20/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2012: XXVII. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

106

A 20/A. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

107

A 20/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

108

A 20/A. § (2) bekezdés g) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

109

A 20/A. § (2) bekezdés h) pontja a 2016: XXXIX. törvény 42. §-ával megállapított szöveg.

110

A 20/A. § (2) bekezdés i) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

111

A 20/A. § (2a) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.

112

A 20/B. §-t a 2011: CV. törvény 92. §-a iktatta be, szövege a 2012: XXVII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

113

A 20/C. §-t a 2011: CV. törvény 92. §-a iktatta be.

114

A 20/D. §-t a 2016: XXXIX. törvény 43. §-a iktatta be.

115

A 20/E. §-t a 2016: XXXIX. törvény 43. §-a iktatta be.

116

A 20/F. §-t a 2016: XXXIX. törvény 43. §-a iktatta be.

117

A 21. § (1) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.

118

A 21. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

119

A 22. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze e törvény 109. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

120

A 22. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

121

A 23. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze e törvény 109. § (5) bekezdésének f) pontja, a záró szövegrésze a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

122

A 23. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § f) pontja szerint módosított szöveg.

123

A 24. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze e törvény 109. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

124

A 24. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

125

A 24. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

126

A 25. § (1) bekezdése e törvény 109. § (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

127

A 26. § (1) bekezdése e törvény 109. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

128

A 26. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

129

A 26. § (3) bekezdése e törvény 109. § (3) bekezdésének d) pontjával megállapított szöveg.

130

A 27. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

131

A 27. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 40. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

132

A 27/A. §-t a 2017: XXXIII. törvény 42. §-a iktatta be.

133

A 28. § (1) bekezdése e törvény 109. § (4) bekezdésének f) pontja és (5) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

134

A 28. § (3)–(7) bekezdését a 2012: CCXX. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.

135

A 28. § (7a)–(7f) bekezdését a 2014: CVIII. törvény 1. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.

136

A 28. § (8)–(11) bekezdését a 2012: CCXX. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.

137

A 28. § (12) bekezdését a 2014: CVIII. törvény 1. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés b) pontja.

138

A 29. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

139

A 29. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

140

A 29. § (1) bekezdés c) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

141

A 29. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

142

A 29. § (1) bekezdés e) pontja a 2011: CXLI. törvény 73. §-ával megállapított szöveg.

143

A 29. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: CV. törvény 93. § (2) bekezdése iktatta be.

144

A 29. § (1a) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 62. § (1) bekezdése iktatta be.

145

A 29. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 29. § (6) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 70. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

147

A 29. § (7) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

148

A 29/A. §-t megelőző alcímet a 2013: XCIII. törvény 63. §-a iktatta be.

149

A 29/A. §-t a 2013: XCIII. törvény 63. §-a iktatta be.

150

A 29/A. § (1) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 29/A. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 46. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

152

A 29/A. § (2) bekezdés b) pontja a 2016: XXXIX. törvény 70. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint módosított szöveg.

153

A 29/A. § (2) bekezdés d) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

154

A 29/A. § (2) bekezdés e) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

155

A 29/A. § (2) bekezdés f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (2) bekezdése iktatta be.

156

A 29/A. § (3) bekezdés c) pontja a 2016: XXXIX. törvény 46. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

157

A 29/A. § (3) bekezdés e) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (4) bekezdése iktatta be.

158

A 29/A. § (3) bekezdés f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (5) bekezdése iktatta be.

159

A 29/A. § (3) bekezdés g) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (5) bekezdése iktatta be.

160

A 29/A. § (3) bekezdés h) pontját a 2016: XXXIX. törvény 46. § (5) bekezdése iktatta be.

161

A 29/A. § (3a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 46. § (6) bekezdése iktatta be.

162

A 29/A. § (4) bekezdés c) pontját a 2016: XXXIX. törvény 70. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja hatályon kívül helyezte.

163

A 29/A. § (4) bekezdés d) pontja a 2016: XXXIX. törvény 49. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

164

A 29/A. § (4) bekezdés k) pontja a 2016: XXXIX. törvény 46. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

165

A 29/A. § (5) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 46. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

166

A 29/A. § (5a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 46. § (10) bekezdése iktatta be.

167

A 29/A. § (7) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 46. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

168

A 29/A. § (8) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 46. § (13) bekezdésével megállapított szöveg.

169

A 29/A. § (9) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 46. § (12) bekezdésével megállapított szöveg.

170

A 30. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: XXXIX. törvény 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 30. § (1) bekezdésének b) pontja e törvény 109. § (5) bekezdésének k) pontja, a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

172

A 30. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

173

A 30. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § d) pontja szerint módosított szöveg.

174

A 30. § (1) bekezdés f) pontja a 2010: CXXXV. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 30. § (1) bekezdés f) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

175

A 30. § (1) bekezdés g) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

176

A 30. § (1) bekezdés i) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

177

A 30. § (1) bekezdés j) pontja a 2010: CXXXV. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

178

A 30. § (1) bekezdés k) pontját a 2011: CV. törvény 94. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

179

A 30. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CXXXV. törvény 42. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

180

A 30. § (2) bekezdés d) pontja a 2016: XXXIX. törvény 47. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 30. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CV. törvény 94. § (2) bekezdése iktatta be.

182

A 30. § (3) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 47. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

183

A 30. § (3) bekezdés b) pontja a 2016: XXXIX. törvény 69. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

184

A 30. § (3) bekezdés d) pontját a 2016: XXXIX. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be.

185

A 30. § (3) bekezdés e) pontját a 2016: XXXIX. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be.

186

A 30. § (3) bekezdés f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be.

187

A 30. § (3) bekezdés g) pontját a 2016: XXXIX. törvény 47. § (4) bekezdése iktatta be.

188

A 30. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

189

A 31. § (2) bekezdése a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

190

A 32. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § g) pontja szerint módosított szöveg.

191

A 32. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

192

A 32. § (5) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 70. §-a szerint módosított szöveg.

193

A 32. § (6) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 48. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 70. §-a szerint módosított szöveg.

194

A 33. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

195

A 33. § (2) bekezdés a) pontját a 2012: XXVII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

196

A 33. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXXXV. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 33. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

197

A 33. § (2) bekezdése c) pontjának „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrésze e törvény 109. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

198

A 33. § (2) bekezdés d) pontját a 2010: CXXXV. törvény 43. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

199

A 33. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

200

A 34. § (1) bekezdése a 2011: CV. törvény 95. §-ával megállapított, záró szövegrésze a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

201

A 34. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: XXXIX. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.

202

A 34. § (2) bekezdése a 2011: CV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

203

A 34. § (3) bekezdése a 2011: CV. törvény 95. §-ával megállapított szöveg.

204

A 34. § (9) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 5. §-a iktatta be.

205

A 34. § (10) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 5. §-a iktatta be.

206

A 35. § (1) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

207

A 35. § (1a) bekezdését újonnan a 2017: XXXIII. törvény 43. §-a iktatta be.

208

A 35. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § d) pontja szerint módosított szöveg.

209

A 35. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

210

A 35. § (5) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 6. §-a iktatta be.

211

A 35. § (6) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 134. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

212

A 35. § (7) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 134. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

213

A 35. § (8) bekezdését a 2017: XLV. törvény 11. § (1) bekezdése iktatta be.

214

A 35/A. §-t a 2016: XXXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

215

A 35/B. §-t a 2016: XXXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

216

A 35/C. §-t a 2016: XXXIX. törvény 51. §-a iktatta be.

217

A 36. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 44. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

218

A 36. § (2) bekezdése a 2012: LXXVI. törvény 64. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 1. §-át.

219

A 37. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

220

A 37. § (1) bekezdés c) pontja a 2016: XXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

221

A 37. § (2) bekezdés b) pontja a 2010: CXXXV. törvény 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 37. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § d) pontja szerint módosított szöveg.

222

A 37. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § i) pontja szerint módosított szöveg.

223

A 37. § (2) bekezdés e) pontját a 2014: CVIII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

224

A 38. § (1) bekezdése a 2011: CV. törvény 96. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 38. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CCI. törvény 299. § j) pontja szerint módosított szöveg.

225

A 38. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

226

A 38. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

227

A 38. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

228

A 38. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

229

A 38. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

230

A 38. § (2) bekezdés d) pontja a 2012: XXVII. törvény 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

231

A 38. § (2) bekezdés f) pontját a 2012: XXVII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

232

A 38. § (2) bekezdés g) pontját a 2012: XXVII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be.

233

A 38. § (5) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

234

A 38. § (5a) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be.

235

A 38. § (6) bekezdése a 2011: CV. törvény 96. § (2) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

236

A 38. § (8) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 134. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

237

A 38. § (9) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 134. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

238

A 39. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

239

A 39. § (1) bekezdés f) pontját a 2011: CV. törvény 97. §-a iktatta be.

240

A 39. § (1a) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 8. §-a iktatta be.

241

A 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

242

A 41. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

243

A 42. §-t megelőző alcím a 2010: CXXXV. törvény 128. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

244

A 42. § a 2010: CXXXV. törvény 47. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

245

A 42. § (1) bekezdése a 2011: CV. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított, a 2011: CCI. törvény 299. § k) pontja szerint módosított szöveg.

246

A 42. § (2) bekezdése a 2011: CV. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 42. § (3) bekezdése a 2011: CV. törvény 98. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

248

A 42. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § k) pontja szerint módosított szöveg.

249

A 42. § (6) bekezdés c) pontja a 2011: CV. törvény 98. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

250

A 42. § (8) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (3) bekezdése iktatta be.

251

A 43. § a 2010: CXXXV. törvény 48. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

252

A 43. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

253

A 43. § (1) bekezdés e) pontja a 2012: XXXI. törvény 35. §-a szerint módosított szöveg.

254

A 43. § (1) bekezdés f) pontját a 2014: LXXIV. törvény 257. §-a iktatta be, szövege a 2016: XIII. törvény 129. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 121. §-át.

255

A 43. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

256

A 44. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 49. §-ával megállapított, a 2014: LXXIV. törvény 258. §-a szerint módosított szöveg.

257

A 44. § (3) bekezdését a 2011: CV. törvény 99. §-a iktatta be.

258

A 45. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

259

A 45. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § l) pontja szerint módosított szöveg.

260

A 45. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

261

A 45. § (2a) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be.

262

A 45. § (2b) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be.

263

A 45. § (2c) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be.

264

A 45. § (2d) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be.

265

A 45. § (2e) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 9. §-a iktatta be.

266

A 45. § (4) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

267

A 45. § (6) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 50. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 45. § (6) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

268

A 45. § (6a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése iktatta be.

269

A 45. § (7) bekezdése a 2012: CCXXIII. törvény 299. §-a szerint módosított szöveg.

270

A 45. § (7a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

271

A 45. § (8) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

272

A 45. § (8) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

273

A 45. § (8) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

274

A 45. § (8a) bekezdését a 2011: CV. törvény 100. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

275

A 45. § (8b) bekezdését a 2011: CV. törvény 100. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

276

A 45. § (8c) bekezdését a 2011: CV. törvény 100. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 53. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

277

A 45. § (9) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 50. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

278

A 45/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 51. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

279

A 45/B. §-t a 2011: CV. törvény 101. §-a iktatta be.

280

A 45/C. §-t a 2016: XCIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2017: XX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

281

A 46. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

282

A 46. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CV. törvény 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

283

A 46. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

284

A 46. § (4) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 52. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CV. törvény 102. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

285

A 47. § a 2010: CXXXV. törvény 53. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

286

A 47. § (2) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

287

A 47. § (3) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (75) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

288

A 47. § (4) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

289

A 47. § (6) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

290

A 47. § (8) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

291

A 47. § (9) bekezdés a) pontja a 2015: CXXVII. törvény 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

292

A 47. § (10) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 65. §-a iktatta be.

293

A 48. § (4) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CXXVII. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

294

A 48/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 54. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

295

A 48/B. §-t a 2010: CXXXV. törvény 54. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

296

A 48/B. § (5) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

297

A 48/C. §-t a 2010: CXXXV. törvény 54. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

298

A 49. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 55. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

299

Az 50. § (2) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

300

Az 50. § (4) bekezdés c) pontja a 2010: CXXXV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

301

Az 50. § (4) bekezdés d) pontja a 2010: CXXXV. törvény 56. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

302

Az 51. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § m) pontja szerint módosított szöveg.

303

Az 51. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

304

Az 51. § (3) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 9. §-a iktatta be.

305

Az 52. § (3) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 57. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

306

Az 52. § (4) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 54. §-ával megállapított szöveg.

307

Az 52/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 58. §-a iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 55. §-ával megállapított szöveg.

308

Az 53. § (1) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

309

Az 53. § (1a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.

310

Az 54. § a 2013: XCIII. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.

311

Az 55. § (1) bekezdése a 2011: CV. törvény 104. §-ával megállapított szöveg.

312

Az 55. § (3) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 54. § b) pontja szerint módosított szöveg.

313

Az 56. § a 2010: CXXXV. törvény 61. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

314

Az 57. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

315

Az 57. § (4) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 54. § c) pontja szerint módosított szöveg.

316

Az 57. § (5) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

317

Az 57. § (6) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

318

Az 58. § (1) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 54. § d) pontja szerint módosított szöveg.

319

Az 58. § (2) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 67. §-ával megállapított szöveg.

320

Az 59. § (6) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

321

Az 59. § (6a) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be.

322

A 60. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 63. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

323

A 61. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 64. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

324

A 61. § (3) bekezdés e) pontja a 2013: XCIII. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

325

A 61. § (3) bekezdés i) pontját a 2010: CXXXV. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

326

A 61. § (3) bekezdés j) pontját a 2010: CXXXV. törvény 64. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

327

A 61. § (4) bekezdés e) pontját a 2010: CXXXV. törvény 64. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 68. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

328

A 61. § (5) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 68. § (3) bekezdése iktatta be.

329

A 61/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 65. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

330

A 61/A. § (2) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 54. § e) pontja szerint módosított szöveg.

331

A 62. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

332

A 62. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

333

A 62. § (1) bekezdés g) pontját a 2010: CXXXV. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

334

A 62. § (2a) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 69. § (1) bekezdése iktatta be.

335

A 62. § (3a) bekezdését a 2017: XX. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

336

A 62. § (4) bekezdése a 2017: XX. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

337

A 62. § (5) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 66. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

338

A 62. § (6) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 66. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

339

A 62. § (8) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 69. § (2) bekezdése iktatta be.

340

A 62. § (8) bekezdés c) pontját a 2016: XXXIX. törvény 70. § (2) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

341

A 62. § (9) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 69. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: XXXIX. törvény 57. §-ával megállapított szöveg.

342

A 63. § a 2013: XCIII. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.

343

A 64. § a 2015: CXXVII. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

344

A 65. § a 2010: CXXXV. törvény 67. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

345

A 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

346

A 65. § (1) bekezdés b) pontját a 2012: XXVII. törvény 21. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

347

A 65. § (2) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

348

A 65. § (3a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 58. §-a iktatta be.

349

A 65. § (4) bekezdése a 2010: CLII. törvény 2. § (75) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 6. §-a alapján a 2011. január 1-jét követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

350

A 65. § (10) bekezdését a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (6) bekezdése iktatta be.

351

A 66. §-t megelőző alcím a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

352

A 66. § a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

353

A 67. § (4a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 68. §-a iktatta be.

354

A 67. § (4b) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 68. §-a iktatta be.

355

A 67. § (6) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.

356

A 67. § (7) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 14. §-a iktatta be.

357

A 67/A. §-t megelőző alcímet a 2010: XL. törvény 30. §-a iktatta be.

358

A 67/A. §-t a 2010: XL. törvény 30. §-a iktatta be.

359

A 67/A. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.

360

A 68. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 59. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

361

A 68. § (3) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

362

A 68. § (4) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 59. § (2) bekezdése iktatta be.

363

A 69. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 73. §-ával megállapított, a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

364

A 69. § (2) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § k) pontja szerint módosított szöveg.

365

A 69. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

366

A 70. § (1) bekezdése a 2013: XCIII. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.

367

A 71. § a 2016: XXXIX. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

368

A 71. § (10) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 53. § (1) bekezdése iktatta be.

369

A 74. § a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja, nyitó szövegrésze a 2013: CXCVIII. törvény 14. § (2) bekezdése és (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

370

A 74/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CXXXV. törvény 69. §-a iktatta be.

371

A 74/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 69. §-a iktatta be, szövege a 2016: CXXI. törvény 53. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

372

A 75. § (3) bekezdését a 2010: XL. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

373

A 75/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CV. törvény 106. §-a iktatta be.

374

A 75/A. §-t a 2011: CV. törvény 106. §-a iktatta be.

375

A 76. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg. Az (1) bekezdés „jogszerűen” szövegrészét az Alkotmánybíróság a 6/2015. (II. 25.) AB határozatának 1. pontjával megsemmisítette 2015. szeptember 30. napjával.

376

A 78. § (3) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 134. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

377

A 80. § (3) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 54. § f) pontja szerint módosított szöveg.

378

A 82. § a 2010: CXXXV. törvény 70. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A 82. § a 2011: CCI. törvény 299. § n) pontja szerint módosított szöveg.

379

A 83. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

380

Az 85. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § o) pontja szerint módosított szöveg.

381

A 86. § a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

382

A 88. § a 2016: XXXIX. törvény 62. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

383

A 88. § (2) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

384

A 89. § (2) bekezdés c) pontja a 2010: CXXXV. törvény 71. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

385

A 89. § (4) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

386

A 89. § (5) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

387

A 90. § (1) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 72. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

388

A 92/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 73. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CLXXV. törvény 171. §-a szerint módosított szöveg.

389

A 92/B. §-t a 2013: XV. törvény 19. §-a iktatta be.

390

A 93/A. §-t a 2010: CLVII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (1)–(2) bekezdését.

391

A 94/A. §-t a 2013: LXXXIV. törvény 63. §-a iktatta be.

392

A 95. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CV. törvény 108. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

393

A 95. § (1) bekezdése g) pontjának „valamint a területi érvényességre vonatkozó adat” szövegrésze e törvény 109. § (2) bekezdésének j) pontja alapján a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépett hatályba. A 2007/801/EK tanácsi határozat 1. cikk (1) bekezdése alapján a schengeni vívmányokat 2007. december 21-től, a légi határokra vonatkozóan azonban 2008. március 30-tól kell alkalmazni.

394

A 95. § (1) bekezdés h) pontja a 2011: CV. törvény 108. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

395

A 95. § (1) bekezdés j) pontját a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

396

A 95. § (3) bekezdését a 2010: XL. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 299. § b) pontja szerint módosított szöveg.

397

A 95. § (4) bekezdését a 2010: XL. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

398

A 95. § (5) bekezdését a 2010: XL. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be. [A 95. § (6) bekezdésének a 2010: XL. törvény 31. § (2) bekezdésével beiktatott, az 52. § (6) bekezdése alapján a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett utolsó időponttal megegyező naptól hatályos szövege: „(6) A vízumkérelem (1) bekezdés szerinti adatai nem tárolhatóak az idegenrendészeti nyilvántartásban, ha azokat a VIS rendelet 5. cikke alapján a Vízuminformációs Rendszerben kell tárolni.”.]

399

A 96. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CV. törvény 109. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

400

A 96. § (1) bekezdés h) pontja a 2011: CV. törvény 109. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

401

A 96. § (1) bekezdés j) pontját a 2010: CXXXV. törvény 74. § (1) bekezdése iktatta be.

402

A 96. § (1) bekezdés k) pontját a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

403

A 96. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 74. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

404

A 96. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 74. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 82. § b) pontja szerint módosított szöveg.

405

A 96. § (4) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 75. §-a iktatta be.

406

A 96/A. §-t a 2010: CXXXV. törvény 74. § (4) bekezdése iktatta be.

407

A 98. § (1) bekezdés h) pontját a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (3) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

408

A 99. § (1) bekezdés g) pontja a 2011: CV. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.

409

A 99. § (1) bekezdés k) pontját a 2010: CXXXV. törvény 75. § (1) bekezdése iktatta be.

410

A 99. § (1) bekezdés l) pontját a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (4) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

411

A 99. § (1a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 63. §-a iktatta be.

412

A 99. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 75. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

413

A 99. § (3) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 75. § (3) bekezdése iktatta be.

414

A 100. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (15) bekezdése szerint módosított szöveg.

415

A 100. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

416

A 100. § (2) bekezdése a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (10) bekezdésével megállapított szöveg.

417

A 102. § (1) bekezdése a 2015: CXXVII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

418

A 103. § a 2013: XCIII. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.

419

A 104. § (1) bekezdése a 2011: CCI. törvény 299. § f) pontja szerint módosított szöveg.

420

A 106. § (1) bekezdés h) pontja a 2012: CCVII. törvény 81. §-a szerint módosított szöveg.

421

A 106. § (1) bekezdés m) pontját a 2010: CXXXV. törvény 76. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

422

A 106. § (1) bekezdés n) pontját a 2010: CXXXV. törvény 76. §-a iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

423

A 106. § (1) bekezdés o) pontját a 2010: CXXXV. törvény 76. §-a iktatta be, szövege a 2012: XCIII. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

424

A 106. § (1) bekezdés p) pontját a 2013: XCIII. törvény 77. §-a iktatta be.

425

A 106. § (1) bekezdés q) pontját a 2015: CLII. törvény 5. §-a iktatta be.

426

A 106. § (1) bekezdés r) pontját a 2016: XXXIX. törvény 64. §-a iktatta be.

427

A 106. § (1a) bekezdését a 2013: CXCVIII. törvény 13. § (6) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXIX. törvény 74. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

428

A 106. § (1b) bekezdését a 2014: LXXII. törvény 44. §-a iktatta be.

429

A 106. § (2) bekezdése a 2014: LXXII. törvény 45. §-a szerint módosított szöveg.

430

A 106. § (4) bekezdés f) pontja a 2009: CXV. törvény 89. §-a szerint módosított szöveg.

431

A 106. § (4) bekezdés h) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (11) bekezdése iktatta be.

432

A 106. § (5) bekezdését újonnan a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

433

A 106. § (6) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

434

A 106. § (7) bekezdését a 2015: CLXXXVIII. törvény 26. § (5) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító törvény 18–21. §-át.

435

A 107. § (2a) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 78. § (1) bekezdése iktatta be.

436

A 107. § (3) bekezdését a 2010: XL. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

437

A 107. § (4) bekezdését a 2012: XXVII. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 78. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

438

A 108. § a 2010: CXXXV. törvény 77. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

439

A 108/A. §-t a 2016: XXXIX. törvény 65. §-a iktatta be.

440

A 108/B. §-t a 2017: XLV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

441

A 108/C. §-t a 2017: XLV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

442

A 108/D. §-t a 2017: XLV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

443

A 108/E. §-t a 2017: XLV. törvény 11. § (2) bekezdése iktatta be.

444

A 109. § (6) bekezdésének b) pontját a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

445

A 109. § (6) bekezdésének d) pontját a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

446

A 109. § (6) bekezdésének f) pontját a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

447

A 110. § (6) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be.

448

A 110. § (7) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be.

449

A 110. § (8) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.

450

A 110. § (9) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be.

451

A 110. § (10) bekezdését a 2013: XCIII. törvény 79. § (3) bekezdése iktatta be.

452

A 110. § (11) bekezdését a 2014: CVIII. törvény 3. §-a iktatta be.

453

A 110. § (12) bekezdését a 2014: CVIII. törvény 3. §-a iktatta be.

454

A hatálybalépés időpontja 2015. január 1.

455

A 110. § (13) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 66. §-a iktatta be.

456

A 110. § (14) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 66. §-a iktatta be.

457

A 110. § (15) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 66. §-a iktatta be.

458

A 110. § (16) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 66. §-a iktatta be.

459

A 110. § (17) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 66. §-a iktatta be.

460

A 110. § (18) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 66. §-a iktatta be.

461

A 110. § (19) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 53. § (3) bekezdése iktatta be.

462

A 110. § (20) bekezdését a 2017: XX. törvény 4. §-a iktatta be.

463

A hatálybalépés időpontja 2017. március 28.

466

A 111. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CV. törvény 111. §-ával megállapított szöveg.

470

A 111. § (1) bekezdés h) pontja a 2014: CXI. törvény 126. §-ával megállapított szöveg.

472

A 111. § (1) bekezdés l) pontja a 2016: XXXIX. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

473

A 111. § (1) bekezdés r) pontját a 2010: CXXXV. törvény 78. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

474

A 111. § (1) bekezdés s) pontját a 2013: XCIII. törvény 80. §-a iktatta be.

475

A 111. § (1) bekezdés t) pontját a 2016: XXXIX. törvény 67. § (2) bekezdése iktatta be.

476

A 111. § (1a) bekezdését a 2010: CXXXV. törvény 78. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

481

A 111. § (4) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 67. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

484

A 111. § (6) bekezdése a 2016: XXXIX. törvény 67. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

487

A 111. § (7) bekezdését a 2010: XL. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXXV. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

488

A 111. § (8) bekezdését a 2010: XL. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CXXXV. törvény 128. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

489

A 111. § (9) bekezdését a 2012: CCXX. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2017: LXXII. törvény 49. §-a szerint módosított szöveg.

491

A 111. § (10) bekezdését a 2017: XLV. törvény 11. § (3) bekezdése iktatta be.

494

A 113. §-t a 2007: LXXX. törvény 90. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte 2008. január 1. napjával.

495

A 114. §-t a 2008: CXIII. törvény 16. § (4) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte.

496

A 115. §-t a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

497

A 116. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

498

A 116. § (2) bekezdése a 2007: LIII. törvény 8. §-a alapján nem lépett hatályba.

499

A 117–119. §-t a 2007: LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésének 12. pontja hatályon kívül helyezte.

500

A 120. § (1) bekezdés p) pontját a 2010: CXXXV. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

501

A 120. § (1) bekezdés q) pontját a 2011: CV. törvény 112. § (1) bekezdése iktatta be.

502

A 120. § (1) bekezdés r) pontját a 2011: CV. törvény 112. § (1) bekezdése iktatta be.

503

A 120. § (1) bekezdés s) pontját a 2012: XXVII. törvény 11. §-a iktatta be.

504

A 120. § (1) bekezdés t) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (12) bekezdése iktatta be.

505

A 120. § (1) bekezdés u) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (12) bekezdése iktatta be.

506

A 120. § (1) bekezdés v) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (12) bekezdése iktatta be.

507

A 120. § (1) bekezdés w) pontját a 2013: XCIII. törvény 81. §-a iktatta be.

508

A 120. § (1a) bekezdését a 2016: XXXIX. törvény 68. § (3) bekezdése iktatta be.

509

A 120. § (2) bekezdése a 2010: CXXXV. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 129. §-a alapján a rendelkezést a 2010. december 24. napja után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

510

A 120. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: CXVI. törvény 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

511

A 120. § (2) bekezdés e) pontját a 2011: CV. törvény 112. § (2) bekezdése iktatta be.

512

A 120. § (2) bekezdés f) pontját a 2012: LXXXVI. törvény 62. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2017: XXXIII. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.

513

A 120. § (2) bekezdés g) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (13) bekezdése iktatta be.

514

A 120. § (2) bekezdés h) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (13) bekezdése iktatta be.

515

A 120. § (2) bekezdés i) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (14) bekezdése iktatta be, szövege a 2013: CXCVIII. törvény 13. § (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

516

A 120. § (2) bekezdés j) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 60. § (14) bekezdése iktatta be.

517

A 120. § (2) bekezdés k) pontját a 2013: CXCVIII. törvény 13. § (7) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CXVI. törvény 38. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

518

A 120. § (2) bekezdés l) pontját a 2015: CXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

519

A 120. § (2) bekezdés m) pontját a 2015: CXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

520

A 120. § (2) bekezdés n) pontját a 2016: XXXIX. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be.

521

A 120. § (2) bekezdés o) pontját a 2016: XXXIX. törvény 68. § (1) bekezdése iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére