2036/2007. (III. 13.) Korm. határozat1
a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének koncepciójáról2
2007.03.13.
1. A Kormány a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetésének koncepcióját az e határozat mellékletében foglaltak szerint határozza meg.
2. Előterjesztést kell készíteni a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető szabályozásról.
Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter, szociális és munkaügyi miniszter
Határidő: 2007. május 15. (az előterjesztés Kormányhoz való benyújtása)
3. a) El kell végezni a jogrendszer átvilágítását a melléklet 5. pontjában írt szempontok mentén.
Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter, egészségügyi miniszter, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, pénzügyminiszter, szociális és munkaügyi miniszter
Határidő: 2007. március 30.
b) Javaslatot kell tenni az a) pont szerinti átvilágítás során feltárt jogszabályi rendelkezések szükség szerinti módosítására.
Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter, egészségügyi miniszter, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, pénzügyminiszter, szociális és munkaügyi miniszter
Határidő: a 2. pont szerinti előterjesztéssel egyidejűleg
4. El kell végezni a jogrendszer átvilágítását a melléklet 6. pontjában írt szempontok mentén, és javaslatot kell tenni az érintett jogszabályi rendelkezések szükség szerinti módosítására.
Felelős: igazságügyi és rendészeti miniszter, egészségügyi miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, pénzügyminiszter, szociális és munkaügyi miniszter
Határidő: a 2. pont szerinti előterjesztéssel egyidejűleg
5. A felelős miniszter a 2–4. pontban előírt feladatok végrehajtása során köteles gondoskodni a Gazdasági Versenyhivatal elnökével való megfelelő egyeztetésről.
Melléklet a 2036/2007. (III. 13.) Korm. határozathoz
Szabályozási koncepció
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését biztosító szabályozás kidolgozása során követendő szempontok: 1. Az irányelvet átültető rendelkezéseket – ideértve az irányelv I. mellékletében meghatározott, minden körülmények között tisztességtelennek minősülő tényállásokat is – törvényi szinten kell előírni. 2. Az átültető szabályozás biztosítsa az irányelvnek való teljes megfelelést.
3. Az irányelv átültetése céljából önálló törvény készüljön.
4. A szabályozás hatálya az irányelvben lefedett személyi körre korlátozódjon. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek a tisztességtelen piaci magatartást és különösen a fogyasztók döntésének tisztességtelen befolyásolását tiltó, az irányelv által érintett hatályos rendelkezései a gazdasági vagy szakmai tevékenységen kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy fogyasztókon túlmutató körre (nem természetes személyek, illetve a gazdasági vagy szakmai tevékenységük körében eljáró személyek) vonatkozóan maradjanak meg. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvénynek a megtévesztő és az összehasonlító reklámozásra vonatkozó szabályozása szintén e címzetti, illetve jogosulti körre korlátozódjék. 5. Az irányelv által lefedett területen meglévő jogszabályi rendelkezések átvilágítása az alábbi szempontok szerint szükséges:
a) Fel kell tárni, mely rendelkezések alapulnak a tájékoztatással, jelöléssel, reklámozással kapcsolatos követelményeket megállapító sajátos közösségi jogi rendelkezéseken. Meg kell vizsgálni, lehetséges-e e rendelkezéseket a 2005/29/EK irányelvet átültető szabályozás megtévesztést érintő rendelkezéseivel olyan módon összekapcsolni, hogy általános tilalomként a 2005/29/EK irányelvet átültető szabályozásra utaljon a jogszabály, az ezen túlmenő speciális rendezés pedig az „így különösen” fordulattal kerüljön megtartásra. Felül kell vizsgálni továbbá a hatásköri szabályozást, és ez alapján az érintett rendelkezés kikényszerítését – amennyiben az a generálklauzulák alkalmazásának megfelelő mérlegelést igényel – fő szabály szerint a 2005/29/EK irányelvet átültető szabályozás végrehajtására kijelölt hatósághoz telepíteni, kivételes esetben a speciális szakértelemmel rendelkező hatóságnál meghagyni. b) A nem közösségi jogi rendelkezésen alapuló, illetve azon túlmutató rendelkezések esetében meg kell vizsgálni, van-e ezek az irányelvi szabályozás melletti fenntartásának az irányelv 3. cikke vagy (9) és (10) preambulumi bekezdései alapján igazolható indoka. Vizsgálni kell továbbá e rendelkezések fenntartásának a tartalmi szempontú indokoltságát. Az előbbi mintára meg kell határozni a 2005/29/EK irányelvet átültető szabályozáshoz való viszonyt és a végrehajtó hatóságot. c) A fentiek szerint nem igazolható jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.
6. Azonosítani kell az irányelv II. mellékletében meghatározott közösségi jogi rendelkezéseket átültető hazai jogszabályokat, és meg kell vizsgálni az ezekhez rendelt hatásköri és eljárási szabályozást abból a szempontból, hogy azok kielégítik-e az irányelvi követelményeket. Amennyiben nem, e normák kikényszerítését is elsősorban a 2005/29/EK irányelv generálklauzuláit átültető szabályozás végrehajtására kijelölt hatósághoz indokolt telepíteni. Amennyiben az átültető szabályozás – a minimum-harmonizációs felhatalmazással élve – további, illetőleg szigorúbb tájékoztatási követelményeket tartalmaz, ezek indokoltságát felül kell vizsgálni; megtartásuk esetében kikényszerítésükre elsődlegesen a hatályos szabályozást kell megtartani. 7. Az irányelv által lefedett területen érintett hazai jogszabályok fogalomrendszerét a lehetséges mértékben össze kell egyeztetni az irányelvvel és egymással, különösen a „fogyasztó”, a „vállalkozás / kereskedő”, a „termék / áru / szolgáltatás”, valamint a „kereskedelmi kommunikáció / reklám / hirdetés” fogalomkörök tekintetében.
8. Az irányelvi rendelkezések megsértése esetére közigazgatási hatósági utat kell a jogérvényesítésre megnyitni. Az eljárási szabályozás maradéktalanul ki kell, hogy elégítse az irányelvben előírt követelményeket.
9. Az átültető szabályozás kikényszerítése tekintetében a hatáskör a fogyasztóvédelmi felügyelőségek és a Gazdasági Versenyhivatal között kerüljön megosztásra olyan módon, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az összetettebb, bonyolultabb jogalkalmazói tevékenységet igénylő ügyeket kapja, illetve azokat az ügyeket, amelyek a verseny védelmével közvetlenebb összefüggést mutatnak.
Az összetettebb, bonyolultabb jogalkalmazói tevékenység megítélése szempontjából a generálklauzulák alkalmazását (tisztességtelenség, megtévesztés) mindenképpen ilyennek kell tekinteni, függetlenül a jogsértéssel érintettek körétől és a piacon betöltött pozíciójától.
Az ügyek versenyszempontú érintettségének kritériumait a szabályozásban hasonló elvek alapján indokolt meghatározni, mint amelyeket a Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyeleti eljárásban a „közérdek” megléte tekintetében alkalmaz.
Az irányelv I. mellékletében foglalt „feketelistás” tényállások érvényesítése tekintetében meg kell vizsgálni, melyek azok a tényállások, amelyek a megfogalmazásuknál fogva a generálklauzulák alkalmazásához hasonló mérlegelést nem igénylő jogalkalmazási tevékenységet határoznak meg, s ezek kikényszerítésére a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét kell megállapítani. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a feketelistás tényállás ki nem merítése esetén az adott magatartás generálklauzulás tilalomba ütközését a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálhassa. Ugyanígy biztosítani kell azt is, hogy a természetes egységet képező magatartások lehetőleg ne kerüljenek szétbontásra különböző eljárások tárgyaira.
A hatáskörök elhatárolásának világosnak, egyértelműnek és könnyen alkalmazhatónak kell lennie.
Az eljárás kezdeményezésének helyét úgy kell meghatározni, és az ügyek áttételének szabályozását úgy kell kialakítani, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb legyen, és az érintett személyek és hatóságok számára a lehető legkevesebb adminisztratív teherrel járjon.
10. Az átültető rendelkezések megsértése csak annyiban kerüljön büntetőjogi eszközökkel szankcionálásra, amennyiben az a jogsértés súlyánál fogva valóban indokolt. Az irányelvben tiltott magatartásformákkal átfedésben lévő hatályos büntető, illetve szabálysértési tényállásokat az irányelvet átültető szabályozásra tekintettel felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, ki kell igazítani.