KÜ BH 2007/208
KÜ BH 2007/208
2007.06.01.
Az áru címkéjén az élelmiszerek előállítójának vagy forgalmazójának nevét és címét pontosan fel kell tüntetni, a postafiók megjelölése nem elegendő (1997. évi CLV. tv. 10. §).
A felperes egyik kereskedelmi egységében a ,,Pilos'' márkajelzésű élelmiszeren a forgalmazó neve mellett a székhely pontos megjelölése helyett csak a helyiségnév, a postafiók és a telefonszám volt feltüntetve. Ilyen tényállás alapján az alperes helyi szerve a felperessel szemben 300 000 forint minőségvédelmi bírságot szabott ki. Indokolása szerint a termék forgalmazójának székhelyét a terméken fel kellett volna tüntetni. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a termék forgalmazójának megjelöléséhez a postafiók megadása is elegendő. A megyei bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a cím megjelölésénél a székhely feltüntetése nem mellőzhető. Székhely megjelölésére postafiók nem alkalmas.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet és a felülvizsgálni kért határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a forgalmazó címének feltüntetése megfelelő volt. Jogszabálysértésként előadta, hogy a megyei bíróság megsértette a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgyt.) 10. §-a (1) bekezdésének b) pontját, az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: Éjr.) 4. §-a g) pontját, ezáltal a Pp. 221. §-ának (1) bekezdését 155/A. §-át az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdését, valamint Európai Közösségi Szabályokat is. Kifogásolta az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének elmaradását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a támadott határozat jogszabályt nem sértett.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helyesen döntött a megyei bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. Az Éjr. 4. §-a g) pontja alapján az 5-18. §-ban előírtak figyelembevételével az élelmiszerek jelölésén fel kell tüntetni az élelmiszer előállítójának, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának nevét, vagy cégnevét és címét. Az Fgyt. 10. § (1) b) pontja szerint az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru gyártójának, vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon.
Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 10. § (1) bekezdése ugyancsak a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának kötelezettségét írja elő az élelmiszer csomagolásán.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban megjegyzi, hogy az Európai Unió szabályozásának vonatkozó rendelkezése a magyar szabályozással szó szerint megegyezik. A magyar szabályozásban nincs az uniós szabályoknál részletesebb előírás.
A postafiók lehetséges címként való feltüntetését a postai szabályok teszik lehetővé. Jelen ügyben a postai szabályok alkalmazása nem merülhet fel, mert e szabályok a postára és nem az élelmiszer forgalmazójára vonatkoznak. Az Éjr. és Fgyt. azonban nem postacím feltüntetését írja elő, hanem a forgalmazó címének feltüntetését kívánja meg.
Az élelmiszeren a cím feltüntetése az előállító vagy forgalmazó azonosítását, megtalálását biztosítja, amelyhez a postafiók szám nem nyújt megfelelő segítséget. A postafiók szám mögött az előállító, vagy a forgalmazó megbújhat, és a fogyasztó panasza vagy az ellenőrző hatóságok vizsgálata esetén a közvetlen kapcsolatfelvételt meghiúsíthatja. Ezért rendelkezik úgy az Éjr. 17. §-ának (1) és (2) bekezdése, hogy a 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseket nem vagy hiányosan tartalmazó élelmiszerek nem hozhatók forgalomba, továbbá hogy az élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthető módon kell feltüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket.
Rámutat arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cím megfelelő feltüntetésével nem lehet figyelembe venni kizárólag a hazailag vagy nemzetközileg ismert, multinacionális cégek működését, érdekeit, mivel az egységes szabályozás valamennyi élelmiszer előállítóra, illetve forgalmazóra vonatkozik. A felperes álláspontjának elfogadása esetén az ismeretlen, ún. kis cégek azonosítása, megtalálása lehetetlenné válna. Ez pedig pontosan a szabályozás célját hiúsítaná meg.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért ítélet a jogszabályoknak megfelelt, a megtámadott ítéletet a Pp. 275. §-a (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.273/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás