BÜ BH 2007/211
BÜ BH 2007/211
2007.07.01.
Kiutasítás mellékbüntetés nem alkalmazható a jövedéki orgazdaság vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt, az országban tartózkodásával a közbiztonságot jelentősen nem veszélyeztető, Magyarországon családi kapcsolatokkal rendelkező nem magyar állampolgárral szemben [Btk. 61. § (7) bek. c) pont].
Az elsőfokú bíróság a 2004. november 17-én kelt ítéletében a terhelt bűnösségét jövedéki orgazdaság vétségében állapította meg, ezért őt 330 napi tétel pénzbüntetésre és 1 év kiutasítás mellékbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 150 forintban állapította meg.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt, aki ukrán állampolgár, 2001. október 18-án a II. r. terhelttel a t.-i határátkelőhelyen jött Magyarországra, ahol ismeretlen ukrán személyektől zárjegy nélküli cigarettákat vásárolt, mintegy 379 ezer forint értékben, azért, hogy azokat értékesítse. T. külterületén őket igazoltatták, gépkocsijukat ellenőrizték és a zárjegy nélküli cigarettákat megtalálták.
A másodfokú bíróság a 2005. szeptember 7-én kelt végzésében az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kiutasítás mellékbüntetést sérelmező védői fellebbezésre utalva rögzítette, hogy a terhelt édesapja Magyarországon él, a terhelt esetleges anyagi támogatása banki átutalással vagy postai úton is megoldható. A terhelt Magyarországon tanuló egyetemista testvérével összefüggő hivatkozását pedig azzal hárította el, hogy a becsatolt okirat szerint nevezett egyetemi tanulmányait befejezte.
Az ítélet ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a kiutasítás mellékbüntetés kiszabását sérelmezte. Rámutatott arra, hogy miután a terhelt nyugdíjas édesapja magyarországi lakos, támogatásra szoruló egyetemista testvére pedig Magyarországon folytat egyetemi tanulmányokat, magyarországi tartózkodása indokolt és szükséges, a kiutasítás mellékbüntetéssel családi viszonyai a bűncselekmény súlyához képet is aránytalanul sérülnek.
Hangsúlyozta a védő, hogy a másodfokú határozat meghozatala idején már hatályban volt a 2005. évi XCI. törvény 1. § (2) bekezdésével módosított Btk. 61. § (7) bek. c) pontja, amely szerint kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne feltéve, ha az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A Btk. 2. §-ában írt rendelkezés téves alkalmazása olyan anyagi jogszabálysértés, amely a másodfokú ítélet megváltoztatását indokolja.
A Legfőbb Ügyészség az átiratában indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvány helyes indokai alapján a sérelmezett másodfokú határozat helyett hozzon a törvénynek megfelelő határozatot.
A Legfelsőbb Bíróság a védő felülvizsgálati indítványának jogi érvelését mindenben osztotta.
Az ügyben eljárt másodfokú bíróság döntéshozatalának idején (2005. szeptember 7.) már hatályban volt a Btk. 61. § (7) bekezdését beiktató 2005. évi XCI. tv. 1. § (2) bekezdése, amely szerint kiutasításnak csak 10 évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné [Btk. 61. § (7) bek. c) pont]. A kiutasítás mellékbüntetés alkalmazásának e korlátozása az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásaival összhangba hozott belső jog parancsán alapul, melyet a magyar jogrendszerbe az 1993. évi XXXI. törvény 8. cikke emelt át. Eszerint ,,mindenkinek joga van ahhoz, hogy a magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába a hatóság csak a törvényben meghatározott olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges.''
A módosított Btk. 61. § (7) bekezdés c) pontjában megfogalmazottak egyébként hármas követelményből álló feltételrendszert foglalnak össze: az itt leírt megszorító feltételek (a családi élet sértetlensége és a közbiztonság jelentős veszélyeztetése) is csak a tízévi vagy az ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén jöhetnek szóba. A pénzfőbüntetésre ítélt terhelt ügyében tehát a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazására törvényesen nem kerülhetett sor.
Mindemellett az emberi jogok védelmével összhangba hozott büntetőjogi előírás értelemszerűen a bíróságra rója a terhelt családi kapcsolatainak olyan szintű felderítését is, amely a Btk. 61. § (7) bekezdés c) pontjában foglaltak megalapozott megítélését lehetővé teszi. Nyilvánvaló, hogy a családi kapcsolatok nem merülnek ki a családtagok anyagi helyzetét jellemző tényekben, elsődlegesen nem is anyagi jellegűek. A törvény alkalmazása az anyagi támogatásra nem szoruló, vagy a felelősségre vont személlyel anyagi kapcsolatban nem álló hozzátartozói kapcsolat védelmét is szolgálja. Jelen ügyben megállapítható, hogy a terhelt idős édesapja és testvére életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik, velük a terhelt családi kapcsolatait ápolja.
A kiutasítás alkalmazásának feltétele az is, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztesse. A terheltnek felrótt cselekmény súlyát és jellegét tekintve a közbiztonság jelentős veszélyeztetéséről nem lehet szó.
Összegezve tehát a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal összhangban azt állapította meg, hogy a terhelt esetében a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazására anyagi jogszabálysértéssel került sor, ezért a Be. 405. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Be. 426. § (1) bekezdés a) pontja alapján e mellékbüntetést érintően az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt helybenhagyó másodfokú végzés rendelkezését hatályon kívül helyezte és a kiutasítás mellékbüntetés kiszabását mellőzte.
(Legf. Bír. Bfv. II. 1121/2005.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás