BÜ BH 2007/215
BÜ BH 2007/215
2007.07.01.
Védő kizárása a terheltek közötti érdekellentét miatt [Be. 45. § (1) bek. c) pont, 274. § (1) bek.].
Az első fokon eljáró megyei bírósági tanács elnöke dr. Sz. I. ügyvédet, a III. r. vádlott kirendelt védőjét a jelentős értékre elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt B. J. és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyből kizárta.
Az elsőfokú végzés indokolásának lényege a következő:
Az ügyészség T. M. III. r. vádlott ellen társtettesként, jelentős értékre elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt, K. Gy. II. r. vádlott ellen felbujtóként, jelentős értékre elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat.
A vádiratban foglaltak szerint K. Gy. II. r. vádlott rávette két másik társát, T. M. III. r. vádlottat és S. A. IV. r. vádlottat rablás elkövetésére, amit a III-IV. r. vádlott meg is valósított: a sértettől erőszakkal 4 186 598 forint értéket tulajdonítottak el.
K. Gy. II. r. vádlott a bíróságra 2007. január hó 17. napján érkezett kérelmében kapcsolattartás engedélyezését kérte a cége ügyintézőjével dr. Sz. I. ügyvéddel, aki a büntetőügyben T. M. III. r. vádlott kirendelt védője.
K. Gy. II. r. vádlott a nyomozás során tagadta a bűncselekmény elkövetését, míg a vele korábban baráti viszonyban volt T. M. III. r. vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte.
Mivel K. Gy. II. r. vádlott beadványában foglaltak szerint a cégével kapcsolatos ügyintézésben dr. Sz. I. ügyvéd vesz részt, ezért dr. Sz. I. ügyvéd érdeke a III. r. terheltével – aki II. r. vádlottra nézve terhelő vallomást tett – ellentétes. A kizáró ok megállapításához nem szükséges – a jelent eljárás során nem is merült fel – a terhelt érdekeivel ellentétes konkrét védői magatartás, a kizárási ok megállapításához elegendő az érdekellentét objektív körülményekből megítélhető fennállása.
A megyei bíróság végzése ellen a védő jelentett be fellebbezést annak megváltoztatása érdekében, a büntetőeljárásból történő kizárásra vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését kérve.
A fellebbviteli főügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta.
Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak ítélte.
Az ítélőtábla a Be. 348. § (1) bekezdése szerinti teljes körű felülbírálat keretében a Be. 352. § (1) bekezdés a) pontja alapján ténybeli következtetéssel az elsőfokú végzés tényállását kiegészítette azzal, hogy K. Gy. II. r. és T. M. III. r. vádlottak között érdekellentét áll fenn.
Egyebekben az elsőfokú végzés tényállása hiánytalan, így az a felülbírálat során irányadó volt.
A megyei bíróság végzésének tényállásában az iratoknak megfelelően rögzítette az előtte folyamatban lévő ügy előzményi adatait, továbbá azt is, hogy dr. Sz. I. ügyvéd egyidejűleg K. Gy. II. r. vádlott cégügyeit intézi, illetve T. M. III. r. vádlott érdekében kirendelt védőként jár el.
Abból a tényből azonban, hogy a II. r. vádlott a nyomozás során tagadta a bűncselekmény elkövetését, míg a III. r. vádlott azt elismerte, elmulasztotta levonni azt a következtetést, hogy a II. és a III. r. vádlott között érdekellentét áll fenn, holott ez a védő érdekének megítélésekor döntő jelentőséggel bír, ezért ezt a tényállás kiegészítése során az ítélőtábla a fentiek szerint pótolta.
Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság a védő kizártságának jogalapja tekintetében a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontjának II. fordulatára, hiszen az ott írtak szerinti érdekellentét miatt nem láthatja el az ügyben a III. r. vádlott védelmét.
A végzés indokolásában kifejtetteket az ítélőtábla minden tekintetben osztotta, annyiban azonban szükségesnek tartotta kiegészíteni, hogy a II. és a III. r. vádlott közötti érdekellentét természetesen azt eredményezi, hogy az egyik képviseletében illetve a másik védelmében még két egymástól teljesen függetlennek látszó eljárásban sem járhat el ugyanaz a személy.
A polgári anyagi jogi szabályok szerinti meghatalmazás (Ptk. 222-223. §) és a polgári eljárási törvény rendelkezése szerinti meghatalmazáson alapuló jogi képviselet [Pp. 67. § (1) bekezdés c) pont és Pp. 70. §], illetve a Büntetőeljárási törvény szerinti kirendelésen vagy meghatalmazáson alapuló védelem egy konkrét személyhez kötődő bizalmi viszonyt feltételez. A meghatalmazott jogi képviselő és a védő is törvényes jogánál fogva terjeszthet elő a meghatalmazója, illetve a védence érdekében olyan nyilatkozatokat illetve indítványokat, amelyek joghatása az adott eljárás keretein túlterjedhetnek. A személybeli azonosságon alapuló kizártság tehát nem csak egy eljárás keretein belül, hanem azon túl is vizsgálandó. Erre utal a Büntető eljárásjog – Kommentár a gyakorlat számára a Be. 45. § (1) bekezdés c) pontjához fűzött magyarázata, mely szerint az ellentétes magatartás és érdek vizsgálata nem csak a terhelt és a védő közötti viszonyban szükséges, továbbá nem kizárólag a büntetőeljárás során tanúsított magatartás vonható vizsgálat alá.
Mivel a II. és a III. r. vádlottak között az érdekellentét megállapítható, ezért az ítélőtábla megítélése szerint okszerű az elsőfokú bíróság azon döntése, miszerint a II. r. vádlottnak a kapcsolatkérő lapon megjelölt cégügy intézésére történő hivatkozása, már önmagában megalapozza dr. Sz. I.-nek, a III. r. vádlott védőjének az ügyből való kizárását. A védőnek ugyanis egyidejűleg nem állhat fenn a két ellentétes érdekű vádlottal bizalmi viszonya, sőt ezen túlmenően a II. r. vádlott cége jogi képviselete során eljárva akár olyan tevékenységet is ki kell fejtenie, amely a jelen büntetőeljárásban is relevanciával bírhat.
A fentiekre tekintettel tehát helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy a III. r. vádlott védőjének az érdeke objektív körülményekből megítélhetően ellentétes a védence érdekével, ezért az ügyben nem járhat el.
Ami a jogszabályi hivatkozásokat illeti, a megyei bíróság nem hivatkozott a tanács elnökének döntési jogköre tekintetében a Be. 274.§ (1) bekezdésére, a jogorvoslati jogosultságot illetően a Be. 347. § (1) bekezdésére, míg a végzés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságára utalva a Be. 347. § (3) bekezdés első mondatára, ezért ezeket az ítélőtábla pótolta.
Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság végzését a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Szegedi Ítélőtábla Bkf. I. 60/2007.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás