PÜ BH 2007/230
PÜ BH 2007/230
2007.07.01.
A gázrobbanásból eredő károkért a gázszolgáltató a veszélyes üzemi felelősség alapján felel akkor is, ha a kár a gázszivárgás elhárításával összefüggő kötelezettségei megszegéséből ered (Ptk. 345. §).
A felperes társaság és az ügyvezetője közös tulajdonában álló perbeli ingatlanon 2001. május 4-én gázrobbanás következett be, amelynek következtében több személy és az ingatlanon álló épület is megsérült.
A felperes a keresetében az alkalmazottjának kifizetett kártérítési összeg, a folyadékágy bérleti díja és az épületben bekövetkezett kár megtérítését igényelte. Jogi álláspontja szerint az alperes gázszolgáltató társaság a veszélyes üzemi felelősség alapján felel a károkért.
Az alperes és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletet hozott, amelyben az alperest 2 883 798 forint, valamint ezen összegnek a 2002. január 1-jétől járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Megállapította továbbá, hogy a folyadékágy bérleti díja, mint kártérítési igény és az épületben bekövetkezett kár tekintetében az alperes kártérítési felelőssége 60%-ban fennáll. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes a Ptk. 345. §-ának (1) bek. alapján azért felel a kárért, mert alkalmazottja a gázszivárgás helyszínén tartózkodókat nem szólította fel a távozásra, a szivárgás elhárítása érdekében nem megfelelően járt el. Ugyanakkor a károsulti mulasztások miatt a Ptk. 345. §-a (2) bekezdésének alkalmazását is indokoltnak tartotta az elsőfokú bíróság.
A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében (helyesen: rész- és közbenső ítéletében) az elsőfokú rész- és közbenső ítéletet részben megváltoztatva a folyadékágy bérleti díja, mint kártérítési igény tekintetében az alperes kártérítési felelősségének mértékét 70%-ban állapította meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet (rész- és közbenső ítélet) ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a keresetet elutasító, másodlagosan a kármegosztás arányát az alperesre kedvezőbb módon meghatározó döntés meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint a bíróság a veszélyes üzemi felelősséget jogszabálysértően állapította meg, figyelmen kívül hagyva a gázszolgáltatásról szóló, korábban hatályban volt 1994. évi XLI. tv. (GSZT) rendelkezéseit [19. § (6) bekezdés, 3. § f), i), o) pontja] amelyek szerint a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés üzembentartója az ingatlan tulajdonosa. A károkozás alapjául szolgáló és a felperes hibájából eltört tolózár pedig ilyen, a csatlakozó vezetéken lévő fogyasztói berendezésnek minősül, amely miatt az alperesnek a Ptk. 345. §-a alapján a veszélyes üzemi felelőssége nem állapítható meg. A tolózár eltörését az okozta, hogy a felperes több előírást is megsértve a tolózár feletti talajt engedély nélkül cserélte ki. Az alperes ugyanakkor a hiba kijavítása érdekében a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járt el.
Az alperes szerint a kimentés körében a bíróság nem kellően értékelte, hogy a kár ugyan a gázszolgáltatással érintett vezetékrendszeren, de a gázszolgáltatástól független okból következett be. A kármegosztás körében pedig a bíróságnak a felperes terhére kellett volna értékelnie, hogy alkalmazottja, valamint az O. testvérek saját elhatározásukból nem hagyták el a gázszivárgással érintett ingatlant, holott megfelelő tűzvédelmi oktatás, illetőleg a kár elhárítására irányuló általános állampolgári kötelezettség alapján is tudniuk kellett, hogy az adott esetben milyen magatartást kell tanúsítaniuk.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme a kármegosztást mellőző döntés meghozatalára irányult. Azzal érvelt, hogy felróhatósága nem volt bizonyított a tolózár helyét jelölő ún. G. jelű tábla eltűnése tekintetében. A felperes vitatta, hogy a késedelmes bejelentésnek a károkozás szempontjából jelentősége volt és hivatkozott arra is, hogy az általa végeztetett építési munkák nem voltak engedélykötelesek, e tekintetben mulasztás nem terhelte.
Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozik a Ptk. 345. §-a (1) bekezdésének téves alkalmazására. A kereseti kérelem alapján a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adott esetben az alperes kártérítő felelőssége fennáll-e. A kereset alapjául szolgáló károkozásban döntő jelentősége volt annak, hogy a gázszivárgás elhárításával kapcsolatos alperesi tevékenység is a fokozottan veszélyes tevékenység körébe esik és a baleset ezzel okozati összefüggésben áll. A bíróság ezért jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy az alperes kártérítő felelőssége a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll, függetlenül attól, hogy a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes állapota tekintetében az ingatlan tulajdonosát milyen kötelezettségek terhelik.
A jogerős ítélet (rész- és közbenső ítélet) indokolásában a bíróság helyesen utal arra, hogy a technológiai utasítások, a gázszivárgás esetén alkalmazandó eljárási szabályok betartása és betartatása az alperes alkalmazottainak az alperes fokozottan veszélyes tevékenységével összefüggő kötelezettsége volt. A jogerős döntésben a bíróság megalapozottan foglalt állást a tekintetben is, hogy nincs olyan, a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan ok, amely az alperesnek a kártérítési felelősség alóli mentesülését lehetővé tenné. A bíróság a Ptk. 345. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel vizsgálta a károsult felróható magatartását is és e körben a tényállást jogszabálysértés nélkül, megalapozottan állapította meg, aminek alapján helytállóan határozta meg a kártérítő felelősség csökkentett mértékét. Az alperes tévesen hivatkozik arra, hogy a kár a gázszolgáltatástól teljességgel független, kizárólag a felperesnek felróható okból következett be, olyan ok nincs pedig, amely az alperes kártérítő felelőssége megállapított mértékének megváltoztatását indokolja. A jogerős ítélet indokolásában a bíróság helyesen utalt arra, hogy a felperes alkalmazottainak magatartása is közrehatott a kár bekövetkezésében; az alperes diszpécserének késedelmes értesítése nyilvánvalóan befolyásolta a baleset bekövetkezését, a gázszivárgás mértékét és az ebből adódó veszélyhelyzet kialakulását. Az e körben kifejtettekkel, valamint a folyadékágy bérletével és az épületben bekövetkezett kár tekintetében a károsult felróható magatartásának értékelése körében kifejtettekkel a Legfelsőbb Bíróság egyetért.
Mindezekre tekintettel a jogerős ítélet (rész- és közbenső ítélet) a felülvizsgálati kérelemben és a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős döntést a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. III. 20.714/2006.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás