230/D/2007. AB határozat
230/D/2007. AB határozat*
2009.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz, valamint jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1.?Az Alkotmánybíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 9. §-ának az Alkotmány 13. §-ába és az 57. § (1) bekezdésébe, valamint a törvény 260. § (1) bekezdésének az Alkotmány 45. § (1) bekezdésébe, a 46. §-ába, illetve az 50. § (1), (3) és (5) bekezdésébe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2.?Az Alkotmánybíróság a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 9. §-ának az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 96. § (1) bekezdésének az Alkotmány 45. § (1) bekezdésébe, a 46. §-ába, valamint az 50. § (1), (3) és (5) bekezdésébe, illetve a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 252. § (2) bekezdésének az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, az 50. § (3) bekezdésébe, az 57. § (1) bekezdésébe, és a 70/A. §-ába ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
3.?Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt és az indítványt egyebekben visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó elsődlegesen alkotmányjogi panasszal élt a Pécsi Városi Bíróság 0201–2.Vh. 3159/2006/4. számú, valamint a Baranya Megyei Bíróság 1.Pkf.III. 50.879/2006/2. számú végzései ellen, másodlagosan a végzésekben alkalmazott és az alábbiakban részletesen megjelölt jogszabályi rendelkezések tekintetében – azok megsemmisítését és a konkrét ügyekben való alkalmazhatóságuk visszamenőleges kizárását kérve – utólagos normakontroll iránti kérelmet is előterjesztett.
1.?Az indítványozó szerint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 96. § (1) bekezdése, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 260. § (1) és (2) bekezdése az Alkotmány 45. § (1) bekezdésébe, a 46. §-ába, valamint az 50. § (1), (3) és (5) bekezdésébe ütköznek. Álláspontja az, hogy a végrehajtás elrendelése és foganatosítása során a végrehajtási ügyintéző a végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmet nem utasíthatja el.
2.?Az indítványozó szerint a Vht. 9. §-a az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével, a 13. §-ával, illetve az 57. § (1) bekezdésével azon okból ellentétes, hogy a „megfelelő”, „értelemszerű” és az „eljárás sajátosságaiból eredő” kifejezések „alkalmazását nem lehet a bíróságra bízni”, mert az a jogállamisággal ellentétes. Az indítványozó az Alkotmány 13. §-ával és 57. § (1) bekezdésével összefüggésben nem jelölte meg konkrétan az alkotmányellenesség indokát, pusztán hivatkozott ezen alkotmányos rendelkezésekre. Ezen túl annak kimondását is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a végrehajtási lap kibocsátása iránti eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdésének e) pontja nem alkalmazható.
3.?Végül az indítványozó a Pp. 114. §-a és a 252. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte, mert véleménye szerint e rendelkezések az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, az 50. § (3) bekezdésébe, az 57. § (1) bekezdésébe, illetve a 70/A. §-ába ütköznek. A Pp. 114. §-ával összefüggésben az indítványozó azonban nem jelölte meg az alkotmányellenesség indokát. A Pp. 252. § (2) bekezdésével összefüggésben azt sérelmezte, hogy véleménye szerint e rendelkezés akkor sérülhet, ha az eljárás szabálytalansága elleni kifogást a bíróság sem a benyújtásakor nyomban, sem pedig az eljárást befejező határozatban nem bírálja el.
II.
1.?Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
„45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.”
„46. § (1) A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.”
„50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. (...)
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (...)
(5) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
„57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.”
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.”
2.?A Pp.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezései:
„114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.”
„252. § (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.”
3.?A Vht.-nak az indítvánnyal támadott rendelkezései:
„9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.”
„260. § (1) Ha a végrehajtandó követelés a bíróság határozatán, illetőleg a bíróság által jóváhagyott egyezségen alapul (15. §), a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban a bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a végrehajtási ügyintéző állítja ki a végrehajtási lapot, illetőleg hozza meg a közvetlen letiltó végzést.
(2) Ha a végrehajtási ügyintéző által kibocsátott közvetlen letiltást követően az ügyben további intézkedés – a munkáltatónál helyszíni ellenőrzés stb. – szükséges, ezt az intézkedést a végrehajtási ügyintéző teszi meg.”
4.?A Bszi.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése:
„96. § A bíróság részéről – a bíró feladatkörében eljárva – a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.”
III.
Az indítvány részben érdemi elbírálásra alkalmatlan, részben nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy az indítvány ugyanazon jogszabályok tekintetében egyrészt alkotmányjogi panaszt, másrészt utólagos absztrakt normakontroll iránti kérelmet tartalmaz.
1.?Az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panaszt vizsgálta meg abban a tekintetben, hogy az megfelel-e az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek.
Az Abtv. 48. § (1) bekezdése kimondja: Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. A Baranya Megyei Bíróság 1.Pkf.III. 50.879/2006/2. számú jogerős végzését az indítványozó 2007. január 22-én vette kézhez, panaszát pedig 2007. február 21-én, tehát a hatvan napos határidőn belül nyújtotta be Alkotmánybírósághoz.
1.1.?Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó vélt jogsérelme bekövetkezett. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben kizárólag a Baranya Megyei Bíróság 1.Pkf.III. 50.879/2006/2. számú jogerős végzésében alkalmazott és az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések – a Vht. 9. §-a, valamint a 260. § (1) bekezdése – alkotmányosságát vizsgálhatta meg.
Ezért az Alkotmánybíróság a Pécsi Városi Bíróság 0201–2.Vh. 3159/2006/4. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt – mivel e határozat nem jogerős –, valamint a Baranya Megyei Bíróság 1.Pkf.III. 50.879/2006/2. számú végzésében nem alkalmazott jogszabályi rendelkezések – a Pp. 114. §-a és a 252. § (2) bekezdése, a Vht. 260. § (2) bekezdése, illetve a Bszi. 96. § (1) bekezdése – vonatkozásában az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABK 2009. január, 3.) 29. § e) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
1.2.?Az indítványozó szerint a Vht. 9. §-a az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik.
1.2.1.?Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmi követelményei jelen ügyben nem teljesülnek. Az indítványozó ugyanis nem hivatkozott az Alkotmányban foglalt valamely alapjogának megsértésére, az alkotmányjogi panaszban kizárólag a jogbiztonság absztrakt követelményének sérelmét jelölte meg. Az 1140/D/2006. AB végzésében az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy „[a] jogállamiság részét képező jogbiztonság követelménye önmagában azonban nem minősül az állampolgár Alkotmányban biztosított jogának. Ugyanígy nem tekinthetők az Alkotmányban biztosított jognak az általuk felhívott, az egyes jogforrások kiadását rendező hatásköri szabályok, illetve a jogforrási hierarchiát szabályozó alkotmányos rendelkezések sem. Ezek alapján konkrét alapjogsérelem nem állapítható meg.” (ABH 2008, 3578, 3580.)
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § e) pontjában foglaltak szerint az alkotmányjogi panaszt az Alkotmány 2. § (1) bekezdése vonatkozásában visszautasította.
1.2.2.?Az indítványozó továbbá úgy vélte, hogy a Vht. 9. §-a az Alkotmány 13. §-ába és az 57. § (1) bekezdésébe, a Vht. 260. § (1) bekezdése pedig az Alkotmány 45. § (1) bekezdésébe, a 46. §-ába, valamint az 50. § (1), (3) és (5) bekezdésébe ütköznek.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Vht. 9. §-a a végrehajtási eljárás mögöttes jogszabályaként a Pp.-t és más, a végrehajtásról szóló jogszabályokat jelöl meg, a Vht. 260. § (1) bekezdése pedig a végrehajtási ügyintéző feladatait sorolja fel. E rendelkezések, valamint a tulajdon alkotmányos védelmét, a tisztességes eljáráshoz való jog követelményét, illetve az Alkotmánynak a bírói szervezet szabályait tartalmazó rendelkezései között – az indítványozó által megjelölt indokok alapján – alkotmányos összefüggés nem állapítható meg. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716–717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523–524.; 19/2004. (V. 26.) AB határozat, ABH 2004, 321, 343.]. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a részében elutasította.
2.?Ezt követően az Alkotmánybíróság az indítványozónak az utólagos normakontrollra irányuló kérelmét vizsgálta meg.
2.1. Az indítványozó szerint a Vht. 9. §-a az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe ütközik. A 26/1992. (IV. 30.) AB határozat megállapította, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon (ABH 1992, 135, 142.). Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom alkotmányos követelményének az indítványozó által támadott jogszabály megfelel. A támadott rendelkezés megfelelően értelmezhető, az eleget tesz a normavilágossággal szemben támasztott fenti alkotmányossági követelményeknek, ezért nem megalapozottak az indítványozó azon hivatkozásai, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből levezetett jogbiztonság követelményét sérti. Emiatt az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ebben a tekintetben elutasította.
2.2.?Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Bszi. támadott 96. § (1) bekezdése a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására a végrehajtási ügyintézőt jelöli ki. E szabály a bírói szervezetre vonatkozó alkotmányos rendelkezésekkel nem hozható összefüggésbe. Ugyanígy nem állapítható meg alkotmányos összefüggés az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges tárgyalás megismétléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló Pp.-beli rendelkezés [Pp. 252. § (2) bekezdés] és az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, az 50. § (3) bekezdése, az 57. § (1) bekezdése, illetve a 70/A. §-a között, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e tekintetben is elutasította.
2.3.?Az Alkotmánybíróság az indítvány további részeivel kapcsolatban az alábbiakat állapította meg: A Vht. 260. § (2) bekezdésével összefüggésben az indítványozó nem jelölte meg az alkotmányellenesség indokát, a Pp. 114. §-a tekintetében pedig nem jelölte meg, hogy e rendelkezés álláspontja szerint az Alkotmány mely rendelkezését sérti. Az Abtv. 22. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozott kérelem alapján jár el, mely kérelemben három feltételnek kell együttesen fennállnia: egyrészt a kérelemnek tartalmaznia kell a sérelmezett jogszabályi rendelkezést, továbbá az Alkotmány érintett szakaszát, valamint azt az indokot, amely alapján az indítványozó az alkotmánysértést fennállónak véli. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a kérelem alapjául szolgáló ok, valamint az Alkotmány megjelölt rendelkezése hiányában az indítvány – a tartalmi követelményeknek meg nem felelő volta miatt – érdemben nem bírálható el, ezért azt az Alkotmánybíróság visszautasítja [18/1993. (III. 19.) AB határozat, ABH 1993, 161, 171.]. Tekintettel arra, hogy az Abtv. 22. § (2) bekezdésében rögzített feltételeknek az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány fenti része nem felelt meg, az Alkotmánybíróság azt – mint érdemi vizsgálatra alkalmatlant az Ügyrend 29. § d) pontja alapján – visszautasította.
3.?Az indítványozó kezdeményezte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg alkotmányos követelményt a Vht. 9. §.-ának alkalmazásával összefüggésben. Az Abtv. nem biztosít indítványozási jogot alkotmányos követelmény megfogalmazására. Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § c) pontja szerint visszautasítja az indítványt, ha megállapítható, hogy az eljárás indítványozására az indítványozónak nincs jogosultsága. [292/B/2001. AB végzés, ABH 2001, 1591–1592.] Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelmény megállapítására előterjesztett indítványt visszautasította.
4.?Mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt, valamint a jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, illetve visszautasította ezért a megsemmisíteni kért rendelkezések konkrét esetben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítvány vizsgálatát mellőzte (727/D/2000. AB határozat, ABH 2005, 931, 935–936.).
Budapest, 2009. június 22.
Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke |
|
|
|
Dr. Balogh Elemér s. k., |
Dr. Bragyova András s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kovács Péter s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., |
Dr. Lévay Miklós s. k., |
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Trócsányi László s. k., alkotmánybíró |
|
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás