234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet

a) a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra,

b) a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására,

c) a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és

d) a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra.

a) a javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatra vonatkozó információkra,

b) a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információkra,

c) a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzőire, beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkra,

d) a teljesítménnyel kapcsolatos ismérvekre, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul,

e) a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzőire és feltételrendszerére vonatkozó információkra,

f) a javadalmazásra vonatkozó – üzleti egységekre lebontott – összesített információkra,

g) összesített információkra a javadalmazásról a vezető állású személyekre és a Hpt. 69/B. § (2) bekezdés szerinti belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyekre lebontva, amelyben szerepel:

a) a konszolidációba teljes mértékben bevont,

b) a konszolidációba részlegesen bevont,

c) a szavatoló tőkéből levonásra kerülő és

d) az a)–c) ponton kívüli egyéb

a) az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőkéjének összegét,

b) az alapvető tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

c) a járulékos tőkéje pozitív és negatív összetevőit,

d) a Hpt. 5. számú melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőkéjét, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 23. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó értéket,

e) a Hpt. 5. számú melléklet 29. pontja szerinti értéket,

f) a vegyes tulajdonságú befizetett jegyzett tőkéhez és az alapvető kölcsöntőkéhez kapcsolódó, visszaváltásra ösztönző rendelkezéseket.

a) a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, valamint

b) a kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tőkekövetelményét, kitettségi osztályonkénti bontásban.

a) a késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítését,

b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítéseket és módszereket,

c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összegét és a kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontásban,

d) a kitettségek földrajzi – legalább országonkénti – megoszlását kitettségi osztályonként,

e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlását kitettségi osztályonként,

f) a kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítását kitettségi osztályonként,

g) gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlásban összesítve

1. a késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettséget,

2. az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget, és

h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket – az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve – földrajzi – legalább országonkénti – megoszlás szerinti bontásban.

a) nyitó egyenlegek,

b) az adott időszak alatt elszámolt értékvesztés, illetve képzett céltartalék,

c) az adott időszak alatt visszaírt értékvesztés, illetve felszabadított vagy felhasznált céltartalék, elkülönítetten feltüntetve az eredménykimutatást érintő tételeket,

d) az adott időszak alatt a kitettségekből eredő becsült várható veszteségekre elszámolt, visszaírt értékvesztést, illetve képzett, felszabadított céltartalékot, ideértve a devizaárfolyam-eltérésből, átalakulásból, leányvállalatok egyesüléséből, megszűnéséből és a tartalékok közötti átcsoportosításból eredőket is, és

e) a záró egyenlegek.

a) a kockázati súlyok meghatározásakor az általa alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség nevét,

b) a kockázattal súlyozott kitettség értéke meghatározásakor a kitettségi osztályra alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség hitelminősítését,

c) a kibocsátóra és a kibocsátott értékpapírra vonatkozó hitelminősítés nem kereskedési könyvi tételekre való alkalmazásának bemutatását, valamint

d) a kitettség értékeket, valamint az egyes hitelminősítési besorolásokhoz tartozó hitelezésikockázat-mérséklési módszerek alkalmazása utáni és a szavatoló tőkéből levont kitettség értékeket.

a) a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásának tényét vagy a módszer bevezetési ütemtervét,

b) a belső minősítési rendszer struktúráját, valamint a belső és külső minősítések közötti kapcsolatot,

c) a belső becsléseknek a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásán kívüli alkalmazását,

d) a hitelezésikockázat-mérséklés elismerésének és kezelésének szabályait,

e) a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazásához szükséges vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek való megfelelést, valamint

f) a Hpt. 76/C. §-a (1) bekezdésének a)–e) pontja szerinti egyes kitettségi osztályok értékét.

a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség,

b) hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettség,

c) vállalkozással szembeni kitettség, ideérte a vállalkozással szembeni vásárolt követeléseket is,

d) lakossággal szembeni kitettség és

e) részesedések.

a) az egyes kitettségi osztályokba tartozó kitettségi alosztályait,

b) a nemteljesítési valószínűség becslésére szolgáló meghatározásokat, módszereket és adatokat,

c) az alkalmazott saját nemteljesítéskori veszteségrátákat, illetőleg hitelegyenértékesítési tényezőket, és

d) a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 69. §-ának alkalmazását.

a) az összes kitettség értékét (központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel, befektetési vállalkozással vagy vállalkozással szembeni kitettség esetén a fennálló kölcsönök és a le nem hívott hitelkeretek értékét, részesedések esetén a fennálló értéket),

b) saját nemteljesítéskori veszteségráta becslés alkalmazása esetén a kitettséggel súlyozott átlagos saját nemteljesítéskori veszteségráta értéket százalékban kifejezve,

c) a kitettséggel súlyozott átlagos kockázati súlyt, és

d) saját hitelegyenértékesítési tényező alkalmazása esetén a le nem hívott hitelkereteket, és az egyes kitettségi osztályokhoz tartozó kockázattal súlyozott kitettség értékét.

a) a lakossággal szembeni kitettségek alosztályaira vonatkozóan az (5) bekezdésben meghatározott tételeket, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon, vagy

b) a kitettségek elemzését (fennálló kölcsönök és le nem hívott hitelkeretek) a hitelezési kockázat megkülönböztetéséhez elegendő számú várható veszteség (EL) kategóriájával, ha alkalmazható, pool (halmaz) alapon.

a) minden egyes kitettségi osztályra – és ha lehetséges, a lakossággal szembeni kitettségek esetében az alosztályokra is – az értékvesztést, és az ettől való eltérést a múltbeli tapasztalatok alapján, valamint

b) azon tényezők leírását, amelyek befolyásolták egy korábbi vizsgált időszakban a veszteséget.

a) a lakossággal szembeni kitettség egyes alosztályai,

b) a részesedések kitettségi osztálya esetén

1. a kockázattal súlyozott kitettség érték eltérő módszerrel számított portfóliói,

2. a tőzsdei részvénykitettségek, magántőke-befektetés és a megfelelően diverzifikált portfóliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek, valamint

3. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény 75. §-ának (12) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó kitettségek

a) a mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elveit és pontjait, valamint azt, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe,

b) a biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elveit és pontjait,

c) az elismert biztosítékok fő típusait,

d) a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriáit,

e) a hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információkat, és

f) az olyan kitettségek – mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni – értékét, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vettek figyelembe.

a) az egyes részportfóliók esetén

b)⁶ a belső modell Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) általi engedélyezésének tényét;

c) a Kkr. 13. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelés mértékének és módszereinek leírását;

d) az alábbiak legmagasabb, legalacsonyabb értékét, valamint átlagát,

e) a Kkr. 43. § (9a) bekezdésének és 14. számú melléklet 10. pontjának megfelelő tőkét és az egyes részportfóliókra vonatkozó súlyozott átlagos likviditási horizontot;

f) a nap végi kockáztatott érték módszer szerint mért érték összehasonlítását a portfólió értékének a következő munkanap végéig bekövetkezett egynapi változásával a tárgyidőszakban feljegyzett fontos túllépések elemzésével együtt.

a) a kereskedési szándék elhatárolásának szempontjait, beleértve a tőkenyereséget és stratégiai okokat, az alkalmazott számviteli és értékelési módszereket, valamint az értékelést befolyásoló főbb feltételezéseket,

b) a mérleg szerinti értéket, a valós értéket, valamint a tőzsdén forgalmazott eszköz esetén a valós értéknek a piaci értéktől való eltérését, ha a két érték legalább tíz százalékkal eltér egymástól,

c) a tőzsdei részvénykitettségek, magántőke-befektetések és megfelelően diverzifikált portfoliókban található nem-tőzsdei részvénykitettségek és más kitettségek típusát, jellegét és összegét,

d) az előző évben az értékpapírok értékesítéséből származó eredmény összegét, és

e) a teljes nem realizált nyereséget és veszteséget, rejtett újraértékelési nyereséget vagy veszteséget, valamint az alapvető és a járulékos szavatoló tőke elemben szereplő említett összegeket.

a) a kamatkockázat jellegét és az ezzel kapcsolatos értékelési elveket (ideértve a kölcsönök előtörlesztésével és a lejárat nélküli betétekkel kapcsolatos elveket is), valamint a kamatkockázat mérésének gyakoriságát, és

b) a bevétel, az üzleti érték vagy a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott mutató alakulását, devizanem szerinti bontásban.

a) az értékpapírosítási ügyleteinek értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fő elveit;

b) az értékpapírosított eszközökben rejlő likviditási és egyéb kockázatok jellegét;

c) az újraértékpapírosítás során átvett és megtartott, az alapul szolgáló értékpapírosítási pozíciók veszteségviselési rangsorolásából és az ezen pozícióknak alapul szolgáló követelésekből adódó kockázatok jellegét;

d) az értékpapírosítási ügyletben betöltött szerepét és ennek mértékét;

e) az értékpapírosítási kitettségek hitel- és piaci kockázatai tekintetében bekövetkező változások monitorozásához használt eljárások leírását, beleértve az alapul szolgáló eszközök értékpapírosítási kitettségekre gyakorolt hatását, és annak leírását, hogy ezek a folyamatok mennyire térnek el az újraértékpapírosítási kitettségek esetén;

f) azon előírások leírását, amelyek a megtartott értékpapírosítási és újraértékpapírosítási kitettségek kockázatainak mérséklését célzó fedezeti ügylet és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet használatára vonatkoznak, beleértve a lényeges fedezeti ügylet partnerek – a kockázati kitettség típusai szerinti – azonosítását;

g) az értékpapírosítási ügylet kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározására alkalmazott módszereket, beleértve az értékpapírosítási kockázatok típusait, amelyekre az egyes módszerek alkalmazandók;

h) a hitelintézet, mint szponzor által harmadik fél kitettségének értékpapírosításához használt különleges célú gazdasági egység (a továbbiakban: KCGE) típusait;

i) az értékpapírosítási ügylet elszámolására vonatkozó számviteli politikájának fő elveit, ideértve

j) az értékpapírosítási ügylet esetében alkalmazott elismert külső hitelminősítő szervezet nevét és azon kitettségek típusait, amelyekhez a hitelminősítő szervezeteket igénybe veszik;

k) a hitelintézetek értékpapírosítási követelményéről szóló 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben szabályozott belső értékelési módszer alkalmazása esetén a módszer leírását;

l) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat kitettség típusok szerinti bontásban

m) a kereskedési és a nem kereskedési könyvre elkülönítve a következő információkat

n) kitettség típusonként a nem kereskedési könyvre az általa értékpapírosított kitettségekre vonatkozóan a minőségromlást szenvedett és késedelembe esett értékpapírosított eszközök összegét és az általa az adott időszakban megjelenített veszteségeket;

o) kitettség típusonként a kereskedési könyvre vonatkozóan az általa értékpapírosított és a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény alá tartozó fennálló kitettségek teljes összegét, hagyományos és szintetikus értékpapírosítás szerinti bontásban;

p) az l)–o) pontokban foglalt mennyiségi közzétételek vonatkozásában az utolsó tárgyidőszak óta bekövetkezett jelentős változások magyarázatát.

a) a mérlegben feltüntetett és a mérlegen kívüli kitettségek vonatkozásában a kitettség formáját és mértékét, valamint b) a hitelintézet által irányított vagy az olyan vállalkozás megnevezését, amely számára a hitelintézet tanácsadást nyújt, ha a vállalkozás a hitelintézet által értékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba vagy a hitelintézet által szponzorált KCGE-be fektet be.

a) a hitelezési és kereskedési limitek partnerkockázat kezelési rendszeréhez történő illesztését,

b) az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezettel kapcsolatos szabályzat partnerkockázathoz kapcsolódó főbb elveit,

c) a rossz irányú kockázatok azonosítására, kezelésére vonatkozó eljárásokat,

d) a partnerkockázat tekintetében a figyelembe vett hitelkockázati fedezet összegét,

e) szerződéses nettósítás figyelembevételének hatását a tőkekövetelményre,

f) a partnerkockázat meghatározására alkalmazott módszert,

g)⁹ a fedezeti célú hitelderivatívák szerződéskötéskori névértékét és a jelenlegi kitettség értékeket a kitettség-típusok szerinti bontásban,

h)¹⁰ a hitelderivatíva-ügyleteknek a hitelintézet saját hitelportfoliójában való alkalmazását, és ettől elkülönítve az ügyfelek és a piac közötti közvetítői tevékenységben történő felhasználásukat, ideértve az alkalmazott hitelderivatíva-termékek megoszlását, valamint minden termékcsoporton belül a vásárolt és eladott hitelkockázati védelem szerinti bontást, és

i)¹¹ α becsült értékét, ha a hitelintézet az MNB engedélyével alkalmazhatja az α becslést.

a) a módszer leírását, ideértve a figyelembe vett belső és külső veszteségtényezőket,

b) a kockázat csökkentésére alkalmazott – a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 9. §-ában meghatározott – biztosítás vagy kockázatot csökkentő más jogügylet leírását.

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/76/EU irányelve a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról.