KÜ BH 2007/249
KÜ BH 2007/249
2007.07.01.
Kisajátítás esetén a haszonbérleti jog részleges megszűnéséért kártalanítás nem állapítható meg – A haszonbérlő a bérbeadóval szemben érvényesítheti igényét (1976. évi 24. tvr. 15. §; 33/1976. MT r. 12. §).
Az I. r. alperes a II. r. alperes kérelmére az M70-es autóút építése céljára határozatával – többek között – kisajátította a 045 hrsz.-ú ingatlan 45368 m-es területét, a 070/1 hrsz.-ú ingatlan 4140 m-es, a 070/3 hrsz.-ú ingatlan 44 899 m-es, a 086 hrsz.-ú ingatlan 100 187 m-es részét. Az I. r. alperes határozatában rendelkezett a II. r. alperes által fizetendő kártalanításról. A határozat a CIV. r. felperesre rendelkezést nem tartalmazott.
A 045, 070/1, 070/3 hrsz.-ú ingatlanok bányatelkek, gyep, szántó, mocsár művelési ágúak, a 086 hrsz.-ú ingatlan szántó, erdőterület. A CIV. r. felperes a 045, 070/1, 070/3 hrsz.-ú ingatlanokra 1999. január 10-én, a 086 hrsz.-ú ingatlanra 2000. január 12-én haszonbérleti szerződést kötött az ingatlantulajdonosokkal.
Az I. r. alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet többletkártalanítás megállapítása iránt. A CIV. r. felperes a fennálló haszonbérleti joga részleges megszűnése miatt 1 000 000 forint összegű kártalanítási igényt terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság a kereseteket részben megalapozottnak találta, ezért rendelkezett a többletkártalanításról, míg más részében a kereseteket megalapozatlannak találta és azokat elutasította. A CIV. r. felperes keresete teljes egészében elutasításra került. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a 045, 070/1, 070/3 és a 086 hrsz.-ú ingatlanoknak a CIV. r. felperes haszonbérlője volt, azonban ezeket az ingatlanokat csak részlegesen sajátították ki, ezért a felperes használati jogosultsága csak a kisajátított részre szűnt meg. A peres eljárás során kirendelt dr. P. I. szakértő a bíróság felhívására érdemben foglalkozott a felperes igényével és szakvéleménye alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a haszonbérleti szerződés olyan ingatlanokra terjedt ki (045, 070/1, 070/3) amely ingatlanoknak csak egy része művelhető ténylegesen, mivel azok mocsár, illetve bebokrosodott gyepes területek, a kisajátítás után visszamaradó ingatlanrészek az autóút két oldalán összefüggő, viszonylag nem rossz állagú, átlagos szinten művelhető gazdasági egységet alkotnak. A térségben a haszonbérlet iránti igény minimális, a földtulajdonosok egyre nagyobb része koros vagy távol lakó, más foglalkozású, így nem jelenthet gondot a kieső területek pótlása és más területeken haszonbérlet szerzése. A szakértő a 2001/2002-es gazdasági évre a haszonbérlet után az éves haszonbérleti díjat, mint esetleges kártalanítási alapot 60 840 forintban határozta meg. Az elsőfokú bíróság a szakértő szakvéleményében foglalt ténymegállapításokat elfogadta, azonban a szakértő által becsült kártalanítási értéket, azaz az egyévi haszonbérleti díjat, mintegy átalány kártalanításként nem látta megítélhetőnek. A visszamaradt ingatlanrészek továbbra is művelhető gazdasági egységet adnak, így sem költségtöbblet, sem tényleges kár nem merül fel arra is figyelemmel, hogy az ingatlanok egy része valójában nem is művelhető. A haszonbérleti szerződés hathavi felmondási idővel a gazdasági év végére felmondható, illetve megszüntethető. A CIV. r. felperes bármiféle kára vagy költsége felmerülését nem bizonyította. A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (Ktvr.) 15. § (1) és (3) bekezdése alapján megalapozatlan a CIV. r. felperesnek a mezőgazdasági művelés során elért és a kisajátítás következtében elmaradt haszon címén kártalanítás megítélése, ugyanis a Ktvr. ilyen kártalanítás megítélését sem értékveszteség, sem költség formájában nem teszi lehetővé.
A jogerős ítélet ellen a felülvizsgálati kérelmek részbeni visszavonása folytán a CIV. r. felperes felülvizsgálati kérelme volt érdemben elbírálható, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint a haszonbérleti jog részbeni megszűnéséért a perbeli szakértő kártalanítást tartott megítélhetőnek, amelyet a bíróság jogsértően nem vett figyelembe, ezért a jogerős ítélet sérti a Ktvr. 15. § (1) bekezdését, a Ktvr. végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (R.) 11. § (1) és (2) bekezdését.
A II. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelemre a többi felperes észrevételt nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást a Kfv. 6. számú végzésével elrendelte, mert a felülvizsgálati kérelem a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglalt formai feltételeknek megfelelt.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg.
A CIV. r. felperes kártérítés címén kért keresetében egymillió forint kártalanítást. Igényét egyrészt arra alapította, hogy a visszamaradó ingatlanrészeket költségesebben tudja megközelíteni és művelni. Másrészt arra hivatkozott, hogy a haszonbérleti joga részbeni megszűnéséért a R. 11. § (3) bekezdése és a Ktvr. 15. § (1) bekezdése alapján megszűnt jog értékének megtérítésére, valamint az elmaradt haszna miatt felmerülő kára megtérítésére igényt tarthat.
A perbeli szakértői vélemény szerint a visszamaradó ingatlanrészek – nagyságuknál fogva – művelésre alkalmasak, a haszonbérleti jog részleges megszűnése miatt ténylegesen felmerülő költségtöbblet nem állapítható meg. Az ingatlanok kisajátítás folytán két területre osztódása nem eredményezi a haszonbérleti jog megszűnését, sem a haszonbérleti jog gyakorlásának jelentős korlátozását arra is figyelemmel, hogy az ingatlanok egy része – a kisajátítástól függetlenül egyéb okokból – ténylegesen nem is művelhető.
A Ktvr. 15. § (1) bekezdésében megtérítendő összegként említett ,,jog megszűnése miatt keletkezett kár'' illetve a ,,megszűnt jog értéke'' kifejezések a haszonbérleti jog teljes megszűnése esetén értelmezendők. A haszonbérleti jog részleges megszűnése esetére a perbeli esetben a R. 12. § (1) bekezdését kell alkalmazni. A haszonbérlő az ingatlan egy részének kisajátítása esetén ugyanis a jogviszony megszüntetését vagy a bér mérséklését kezdeményezheti a vele szerződött haszonbérbeadótól, és ha a felek között ezzel kapcsolatban vita merül fel, azt polgári perben a bíróság dönti el.
Mindezekből következően a haszonbérleti jog részleges megszüntetése esetén a R. 12. § (1) bekezdése szerint a haszonbérlőnek közvetlenül a bérbeadóval szemben kell az igényét érvényesítenie, arról az I. r. alperesnek határoznia nem kellett, így nem járt el törvénysértően az I. r. alperes, amikor a határozatában a CIV. r. felperesnek kártalanítást nem állapított meg és nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor a CIV. r. felperes keresetét elutasította.
A fenteik alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érintve, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 39.225/2005.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás