25/2007. (VIII. 8.) GKM utasítás
25/2007. (VIII. 8.) GKM utasítás
a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium beszerzéseinek szabályozásáról*
Az utasítás hatálya
1. § (1) Az utasítás hatálya a GKM Igazgatás, a GKM fejezeti kezelésű előirányzatai felhasználásával megvalósuló, valamint a GKM által kiírt és Európai Uniós forrás felhasználásával megvalósuló árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncesszióra, szolgáltatási koncesszióra és szolgáltatások megrendelésére terjed ki.
(2) Nem terjed ki az utasítás hatálya azokra a beszerzésekre, amelyeknél – a társfinanszírozására (pl.: PHARE, EIB, EBRD) tekintettel – a finanszírozásban részt vevő nemzetközi szervezetek által előírt feltételek szerinti eljárást kell alkalmazni, továbbá amelyeket beszerzőként a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, vagy külön szerződés alapján gazdasági társaságok, vagy közhasznú társaságok folytatnak le.
Értelmező rendelkezések
2. § Ezen utasítás alkalmazásában:
a) árubeszerzés: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzés esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése;
b) dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;
c) elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a Kbt. 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;
d) egyszerű közbeszerzési eljárás: a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű beszerzési eljárás;
e) építési beruházás: olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, továbbá építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt, valamint az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése;
f) építési koncesszió: olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt;
g) informatikai tárgyú beszerzés: a GKM informatikai rendszerét érintő beszerzés, azaz eszközbeszerzés (beleértve az informatikai hálózat egyes elemeinek, szerver- és kliens oldali hardvereknek beszerzését, bérletét és kihelyezését), szolgáltatás igénybevétele (beleértve az adatátvételt és -feldolgozást, támogatás (support) igénybevételét is), valamint minden informatikai jellegű fejlesztés, szoftverfejlesztés (beleértve az új rendszerek és alkalmazások kialakítását és a meglévő rendszerek, alkalmazások továbbfejlesztését, szoftvereknek, szoftver licenceknek beszerzését is);
h) meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot;
i) nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;
j) keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;
k) közbeszerzés: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg a nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzések esetében szolgáltatási koncesszió, amelynek értéke meghaladja a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt. A 2007. évben irányadó közbeszerzési értékhatárokat az 1. sz. függelék tartalmazza;
l) központosított közbeszerzés: a Kbt. 17. §-a alapján, a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályairól szóló 168/2004. (V. 25.) kormányrendeletben (a továbbiakban: R.) felsorolt, a Kormány határozataiban meghatározott állami normatívának megfelelő kiemelt termékek megrendelése, az R. szerint lefolytatandó beszerzési eljárás keretében;
m) szolgáltatás: az árubeszerzésnek és az építési beruházásnak nem minősülő, olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése. Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés is, amelynek tárgya szolgáltatás és árubeszerzés, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét;
n) szolgáltatási koncesszió: olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt;
o) tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről;
p) versenypárbeszéd: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa – a Kbt.-ben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az ajánlatkérő által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közbeszerzési Bizottsága
3. § A Kbt.-ben megfogalmazott célok érvényesülése, a tárca költségvetési forrásainak hatékony, átlátható és ellenőrizhető felhasználása, a közbeszerzési eljárások során a verseny tisztaságának biztosítása, a tárcán belüli koordináció és egységes eljárás érdekében a minisztériumban Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
4. § A Bizottság hatásköre a minisztérium Kbt. hatálya alá tartozó beszerzéseinek a lefolytatására, a Kbt. 29.§-a, 246. §-a, illetőleg 296. §-a szerinti beszerzések, illetőleg szerződéstervezetek véleményezésére, továbbá a mindenkori közbeszerzési kötelezettség legalsó értékhatára alatti beszerzésekre vonatkozó szerződéstervezetek véleményezésére, valamint az R. hatálya alá tartozó beszerzések ellenőrzésére és felügyeletére (a továbbiakban együtt: közbeszerzés) terjed ki.
5. § A Bizottság a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárnak alárendelten működik.
6. § (1) A Bizottság állandó és ideiglenes tagokból áll.
(2) A Bizottság állandó tagjai:
a) a Közbeszerzési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály Közbeszerzési Osztálya (a továbbiakban: Közbeszerzési Osztály);
b) a Költségvetési Főosztály;
c) a Jogi Főosztály, és
d) a Miniszteri Kabinet képviselője.
(3) A Közbeszerzési Osztály, a Költségvetési Főosztály és a Jogi Főosztály vezetői, valamint a 6. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott szervezeti egység vezetője – az állandó tag akadályoztatása esetére – egy vagy több állandó póttagot jelölnek.
(4) Az egyes beszerzések lebonyolítása során a Bizottság egy vagy két ideiglenes taggal egészül ki. Ideiglenes tag a beszerzést kezdeményező szervezeti egység vezetője, illetve annak képviselője, fejezeti kezelésű célelőirányzatból finanszírozott beszerzés esetén az előirányzatot kezelő szervezeti egység (főosztály) képviselője, ideiglenes tag lehet továbbá más érdekelt szervezeti egységek képviselője, vagy külső szakértő is. Az ideiglenes tagokat – a delegáló szervezeti egység vezetőjének javaslatára – a Bizottság elnöke kéri fel, illetve jelöli ki. Az ideiglenes tagok az adott eljárásban szavazati joggal rendelkeznek. Informatikai tárgyú beszerzés esetén az Informatikai Főosztály képviselőjének ideiglenes tagként történő kijelölése kötelező.
(5) A Bizottság elnöke a Közbeszerzési Osztály vezetője. A Bizottság nevében az Elnök ír alá. Az Elnököt akadályoztatása esetén a Közbeszerzési Osztály állandó póttagja helyettesíti.
(6) A Bizottság a közbeszerzési feladatok ellátásához további külső szakértőket, szakértő cégeket is igénybe vehet, ha ezt a közbeszerzés értéke, a feladatok speciális jellege indokolja. Az ilyen célú megbízási szerződések megkötését, illetve a szakértő(k) kiválasztására irányuló pályázati eljárást a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár engedélyezi. A szakértő az adott eljárásban tanácskozási joggal rendelkezik. A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés, továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba hivatalos közbeszerzési tanácsadót kell bevonni, amely kötelezettség teljesítéséről a beszerző szervezeti egység köteles gondoskodni.
(7) A Bizottság titkársági feladatait a Közbeszerzési Osztály látja el.
(8) A Bizottság elnökét és állandó tagjait, valamint póttagjait a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár bízza meg.
(9) Az Elnök, az állandó tagok és a póttagok megbízatása két évre szól. A Bizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az állandó tagok akadályoztatása esetén azokat kivételesen a póttagok helyettesíthetik. A helyettesítés vonatkozhat teljes beszerzési eljárás lefolytatására, vagy egyes eljárási cselekményekben való részvételre is.
(10) A Bizottság elnökének és állandó tagjainak megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a megbízás visszavonásával;
c) lemondással;
d) a Bizottság elnökére vagy tagjaira vonatkozó kizáró körülmények bekövetkezése esetén;
e) a minisztériummal fennálló köztisztviselői jogviszony megszűnése esetén.
(11) A Bizottság elnökévé, tagjává vagy póttagjává csak olyan köztisztviselő nevezhető ki, aki a kinevezését megelőzően jogszabályban meghatározott módon vagyonnyilatkozatot tett. Az Elnök, a tagok, a póttagok és az ideiglenes tagok az adott eljárás vonatkozásában kötelesek összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.
(12) A Bizottság elnöke, tagjai és az eljárásba bevont közreműködők vagy szakértők tevékenységük során nem vehetnek részt azoknak az ügyeknek az intézésében, amelyeknél részükről a Kbt. 10. §-a szerinti összeférhetetlenség áll fenn. Az összeférhetetlenségről a tag, a közreműködő vagy a szakértő köteles a Bizottság elnökét haladéktalanul tájékoztatni. A Bizottság elnöke nem veheti igénybe azon tag, eljárásba bevont közreműködő vagy szakértő közreműködését, akivel szemben az adott eljárás folyamán összeférhetetlenségi ok merült fel.
(13) Az Elnök a saját személyét érintő összeférhetetlenségi okról köteles a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárt tájékoztatni, aki az adott eljárásban az elnöki jogokkal a bizottság valamelyik tagját bízza meg.
(14) A Bizottság az ügyrendjét jelen utasítás keretei között maga határozza meg.
7. § (1) A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az Elnök ír alá, és az Elnök által kijelölt tag hitelesít. A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjainak, illetve annak hiteles kivonatát az érintetteknek meg kell küldeni.
(2) Az ülésekről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul meg kell küldeni a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkárnak.
(3) A Bizottság valamennyi állandó tag, vagy azt helyettesítő póttag, a 6. § (4) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben legalább további egy ideiglenes tag jelenlétében határozatképes.
(4) A Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza.
(5) A döntésre vonatkozó szavazatokat a jegyzőkönyvben – egyhangú döntés kivételével – név szerint kell feltüntetni. A tagok a nemleges szavazatukat kötelesek indokolni és kérésükre a különvéleményüket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
8. § (1) A Közbeszerzési Osztály Kbt. 5. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettség szerint a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről, melyet a minisztérium szervezeti egységeitől történő adatok bekérésével állít össze, melyek a következők:
– a beszerzés tárgyának megnevezése;
– a közbeszerzési eljárás fajtája;
– a beszerzés értéke;
– a beszerzés indításának időpontja;
– a beszerzésért felelős személy megnevezése.
(1) A Bizottság a 4. §-ban meghatározott feladatkörében – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető kezdeményezésére – dönt a beszerzési eljárás megindításáról, az eljárás fajtájának kiválasztásáról, az ajánlati, illetve részvételi felhívás és a dokumentáció tartalmáról, az elbírálás szempontjairól, értékeli a beérkezett ajánlatokat.
(2) A Bizottság elnöke gondoskodik a gazdasági forgalomban résztvevő szervezetek és személyek tájékoztatását szolgáló, az adott évre tervezett közbeszerzésekről minden év április 15-éig készítendő éves összesített közbeszerzési terv elkészítéséről és esetleges módosításáról, valamint az előzetes összesített tájékoztató legkésőbb április 15-éig történő elkészítéséről és hirdetmény útján történő közzétételéről. Gondoskodik továbbá a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről a Közbeszerzések Tanácsának adandó összegezés összeállításáról, intézkedik az éves összegezésnek a tárgyévet követő május 31-éig a Közbeszerzések Tanácsához történő eljuttatásáról.
(3) A Közbeszerzési Osztály nyilvántartja, kezeli és irattározza a közbeszerzések dokumentumait, valamint gondoskodik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések tekintetében a szerződés megkötését követően a szerződés nyilvánosnak minősülő részének honlapon történő haladéktalan közzétételéről.
(4) A Bizottság jóváhagyása szükséges a Kbt. 29. §-ában, 243. §-ában, továbbá 296. §-ában meghatározott körben történő beszerzésekhez, illetve szerződéskötésekhez.
Közbeszerzési eljárás lefolytatása
9. § (1) A közbeszerzési eljárás kezdeményezésére a GKM Igazgatás jóváhagyott éves költségvetésében tételes előirányzattal vagy az előirányzat felosztása következtében jóváhagyott összeggel rendelkező, illetve külön utasításban/szabályzatban a kezdeményezésre felhatalmazott szervezeti egység (főosztály) kötelezettségvállalásra jogosult vezetője, a fejezeti kezelésű előirányzatok szakmai kezelői, európai uniós forrásból megvalósuló beszerzés esetén a forrás felett rendelkezési jogkörrel rendelkező, illetőleg kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén a fejezeti kezelésű előirányzat szakmai kezelőjének jóváhagyásával a keretgazda/témagazda szervezeti egység vezetője jogosult (a továbbiakban: beszerző szervezeti egységek) azzal, hogy az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezéshez a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes szakállamtitkár jóváhagyását, továbbá a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár előzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot is csatolni szükséges.
(2) Amennyiben a kötelezettségvállalásra – külön utasításban/szabályzatban foglaltak alapján – a miniszter, az illetékes szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök jogosult, a beszerzést a kötelezettségvállalásra jogosult írásbeli engedélyével lehet kezdeményezni.
(3) Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén, ha több kutatási és fejlesztési téma kidolgozására egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, akkor a közbeszerzési eljárás kezdeményezésére – a témagazda szervezeti egységek vezetőjével egyeztetve – a Stratégiai Főosztály vezetője jogosult.
(4) A (3) bekezdésben foglalt beszerzési eljárás esetén a Bizottságba valamennyi témagazda, valamint a Stratégiai Főosztály vezetője egy-egy ideiglenes tagot delegál. A témagazda főosztály képviselője kizárólag a főosztály kutatási témájával kapcsolatban rendelkezik szavazati joggal. Egy kutatási témával kapcsolatban a Stratégiai Főosztály képviselőjén kívül csak egy ideiglenes tag szavazhat. Eljárási kérdésekben az ideiglenes tagok közül kizárólag a Stratégiai Főosztály képviselője rendelkezik szavazati joggal.
10. § (1) Az eljárás fajtájának (nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenytárgyalás) megválasztásánál törekedni kell a széles körű részvétel lehetőségének biztosítására. Az eljárási forma kiválasztása az ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésével egyidejűleg történik.
(2) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazható
a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – mivel kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be vagy mert egyik ajánlattevő sem, illetőleg az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot – eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;
b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;
c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;
d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a Kbt. 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások (biztosítási szolgáltatások, banki és befektetési szolgáltatások) esetében.
(3) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indítható
a) a 10. § (2) bekezdésének a) pontjában rögzített esetben, ha az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd – a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)–e) pontja alapján nem érintett – összes ajánlattevőjét meghívja;
b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a Kbt. 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni;
c) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni;
d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
e) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; vagy olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.
f) árubeszerzés esetében, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;
ff) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
fff) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;
ffff) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be;
g) szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy – a bírálóbizottság ajánlása alapján – nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
(4) Gyorsított eljárás a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható, ha rendkívüli sürgősség miatt az ilyen eljárásokra a Kbt.-ben előírt határidők nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
(5) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll, melynek első részben az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a jelen szabályzat 10. § (2)–(3) bekezdésében rögzített feltételei fennállnak. A második részben a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kérhető ajánlat(oka)t és köthető szerződés az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására.
(6) Versenypárbeszéd akkor alkalmazható, ha
a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározása nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel lehetséges, illetőleg
b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározása nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel lehetséges.
(7) A közösségi és a nemzeti eljárási rezsimben, a Kbt. 4. sz. melléklete szerinti szolgáltatások esetében egyszerűsített eljárás alkalmazható. Ez az eljárás a Kbt. 3 sz. melléklete szerinti szolgáltatások vonatkozásában nem alkalmazható. Ha azonban a közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás, amely mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást magában foglal, az egyszerűsített eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke a közbeszerzés megkezdésekor meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.
11. § (1) A közbeszerzési eljárást a szerződés megkötésének várható időpontját megelőzően nyílt eljárásban legalább 70 nappal – ha az adott eljárás vonatkozásában előzetes összesített tájékoztató közzétételére került sor 50 nappal – tárgyalásos, gyorsított, egyszerűsített és az egyszerű közbeszerzési eljárás, valamint a versenypárbeszéd esetében a közbeszerzést az eljárás lefolytatáshoz szükséges legrövidebb időtartam figyelembevételével a Bizottság elnökéhez írt feljegyzésben kell kezdeményezni. Az eljárás kezdeményezése időpontjának összhangban kell állnia a szakmai főosztály által a közbeszerzési terv összeállításakor meghatározott indítási időponttal. A beszerző szervezeti egység vezetője felelősséggel tartozik azért, hogy az irányítása alatt álló szervezeti egység közbeszerzési tervben szereplő beszerzése az év elején megadott indítási időpontban megkezdésre kerüljön.
(2) A kezdeményezés során a beszerző szervezeti egység vezetője a Bizottságba ideiglenes tagot delegál, javaslatot tesz az eljárás fajtájára, és négy példányban csatolja a részvételi, illetve ajánlati/ajánlattételi felhívás és a szerződés tervezetét, valamint egy példányban a Költségvetési Főosztálynak, illetőleg az előirányzat szakmai kezelőjének a források rendelkezésre állásáról szóló igazolását, a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes szakállamtitkár jóváhagyását, továbbá az egyéb irányadó GKM szabályzatban/utasításban foglaltakkal összhangban a gazdasági, informatikai és humánpolitikai szakállamtitkár előzetes egyetértését tartalmazó dokumentumot. Informatikai tárgyú beszerzés esetén az eljárás megindításához szükség van az Informatikai Főosztály szakmai jóváhagyására is. Az ideiglenes tag akadályoztatása esetén a delegáló szervezeti egység vezetője a tag helyébe új tagot delegál.
(3) Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzési eljárás esetén, ha több kutatási és fejlesztési téma kidolgozására egy közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, az ajánlati felhívás tartalmának – így különösen az alkalmassági szempontok és a bírálati szempontok – megállapítására a Bizottság ülésén kerül sor, az érintett szervezeti egységek részéről előzetesen megküldött részanyagok alapján. Az ülésen elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelynek alapján az ajánlati felhívást a Stratégiai Főosztály készíti el és terjeszti a Bizottság elé.
(4) Az ajánlati (részvételi) dokumentáció és versenytárgyalás esetén az ismertető elkészítése a beszerző szervezeti egység feladata. Több kutatási téma egy közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzése esetén az ajánlati dokumentáció elkészítése úgy történik, hogy – az érintett szervezeti egységek részéről előzetesen megküldött részanyagok alapján – a Bizottság ülésén valamennyi témagazda szervezeti egység jelenléte mellett sor kerül a dokumentáció tartalmának megállapítására, amelyről jegyzőkönyv készül. A dokumentációt a Stratégiai Főosztály készíti el a Bizottság ülésén – az előbbiek szerint – felvett jegyzőkönyv alapján. Az ajánlati dokumentációt a Bizottság hagyja jóvá.
12. § (1) A Bizottság az általa jóváhagyott ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívás közzétételéről, illetőleg az érintettekhez történő eljuttatásáról a Közbeszerzési Osztály útján gondoskodik.
(2) Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén a Bizottság által véleményezett ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Osztály
a) hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé, ha a beszerzés értéke annak megkezdésekor eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti értékhatárok felét;
b) legalább három ajánlattevőnek egyidejűleg, írásban közvetlenül kiküldi, ha a beszerzés értéke annak megkezdésekor nem éri el a mindenkori nemzeti értékhatárok felét. Ebben az esetben az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítőben szintén közzétehető.
(3) Amennyiben a 12. § (2) bekezdésében rögzített esetekben nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, a Bizottság megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül a 12. § (2) bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy a benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.
(4) Az egyszerű eljárásban lehetőség van tárgyalás lefolytatására, azonban erről az ajánlati felhívásban rendelkezni kell. Ha az eljárás tárgyalásos, az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalás lefolytatásának menetét. Ebben az esetben a Bizottság a tárgyalások befejezését követően dönt a legkedvezőbb ajánlatot tevő személyéről.
(5) A minisztérium, mint ajánlatkérő az eljárásban a Kbt. szerinti, az ajánlattevők felé fennálló kiegészítő tájékoztatási kötelezettségét a Közbeszerzési Osztályon keresztül teljesíti. A kiegészítő tájékoztatási kötelezettség kizárólag írásban teljesíthető. Az ajánlattevők részéről az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban vagy dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban feltett kérdésekre a Közbeszerzési Osztály – az adott beszerzési tárggyal kapcsolatos szakmai megítélést igénylő kérdések tekintetében, a Kbt.-ben foglalt határidők megtartása mellett, a beszerző szervezeti egységgel egyeztetve – ad választ.
(6) A beérkezett ajánlatokat a Bizottság legalább két tagjából álló bontási bizottság bontja fel. A bontási eljárás – kivéve az egyszerű közbeszerzési eljárást és azon eljárásokat, amelyekben a Kbt. alapján kizárólag egy ajánlattevő kérhető fel ajánlattételre – közjegyző jelenlétében történik. A közjegyző működésével kapcsolatban felmerült költségek kiegyenlítéséről a beszerző szervezeti egység gondoskodik.
(7) A Bizottság az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontását követően a Kbt.-ben foglalt eljárási szabályok és az ajánlati (ajánlattételi, részvételi) felhívásban meghatározott szempontok szerint elvégzi az ajánlatok (részvételi jelentkezések) minősítését, értékelését, és dönt a hiánypótlás elrendeléséről, az alkalmatlan ajánlattevők kizárásáról, az ajánlatok érvénytelenségéről és a nyertes ajánlattevő személyéről. A Kbt. 90. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a nyertes ajánlattevő kiválasztása érdekében, közjegyző jelenlétében sorsolást kell tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani.
(8) Az eljárás során szükséges értesítéseknek, hiánypótlásra való felhívásnak az érintettek részére történő eljuttatásáról a Bizottság a Közbeszerzési Osztály útján gondoskodik.
(9) A nyertes ajánlattevő kiválasztására vonatkozó, indokolással ellátott döntést az eljárás dokumentumainak egyidejű megküldésével a Bizottság haladéktalanul továbbítja a beszerzésre jogosult vezetőnek a szerződés megkötése céljából.
(10) Az eljárás eredményének (eredménytelenségének) kihirdetéséről, a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti összegzés elkészítéséről, illetőleg annak a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti közzétételéről a Bizottság a Közbeszerzési Osztály útján gondoskodik.
(11) A Bizottság által jóváhagyott feltételeknek megfelelő szerződést – a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokra tekintettel – a kötelezettségvállalásra jogosult vezető köti meg a minisztérium nevében, illetve kíséri figyelemmel annak teljesítését, igazolja az elvégzett munkát, és érvényesíti az esetleges igényeket. Amennyiben a kötelezettségvállalásra a 9. § (2) bekezdésében meghatározott vezető jogosult, a szerződés teljesítésével kapcsolatos feladatokat a szakmailag illetékes főosztály vezetője látja el. A megkötött szerződés egy példányát a szerződéskötést követően haladéktalanul, legfeljebb 2 napon belül a beszerző (kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetében a témagazda) szervezeti egység köteles a Közbeszerzési Osztály részére megküldeni.
(12) A Kbt. 296. §-ában meghatározott beszerzésekről a beszerző szervezeti egység a szerződés tervezetének megküldésével tájékoztatja a Bizottság elnökét. A szerződéskötésre a Bizottság véleményének figyelembevételével kerülhet sor.
(13) A megkötött szerződéseknek a Kbt. 303–305. §-ában meghatározott körben történő módosításához a Bizottság jóváhagyása szükséges. A módosított szerződés egy példányát a beszerző szervezeti egység köteles a módosítást követően haladéktalanul, legfeljebb két napon belül Közbeszerzési Osztály részére megküldeni.
A beszerzési eljárások monitoringja és az eljárás során felmerülő költségek viselésének szabályai
13. § (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések teljesüléséről – kivéve a jelen szabályzat 12. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti eljárások eredményeként kötött szerződéseket – a teljesítésigazolás kiállítását követően haladéktalanul, legfeljebb két napon belül a beszerző (kutatási és fejlesztési szolgáltatások esetében a témagazda) szervezeti egység a teljesítésigazolás másolatának megküldésével köteles a Közbeszerzési Osztályt tájékoztatni.
(2) A beszerző szervezeti egység a fentiekben rögzítetteken kívül köteles a Közbeszerzési Osztályt haladéktalanul tájékoztatni bármely, a beszerzési eljárások lefolytatásával vagy a szerződések teljesítésével kapcsolatban felmerült lényeges körülményről.
(3) A Kbt.-ben előírt, a szerződéskötésről és a szerződésmódosításról, a szerződések teljesüléséről tájékoztató hirdetmény közzétételéről, valamint a szerződés megkötését követően a szerződés nyilvánosnak minősülő részének, a szerződés módosításáról és a szerződés teljesüléséről szóló hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően az azokról szóló tájékoztató honlapon történő közzétételéről a Bizottság Elnöke a Közbeszerzési Osztály útján haladéktalanul gondoskodik.
(4) A Bizottság Elnöke a Közbeszerzési Osztály útján haladéktalanul gondoskodik a GKM honlapján tájékoztató közzétételéről, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában megjelölt alvállalkozója felé, és erről ajánlatkérőt az ajánlattevő vagy az ajánlattevő alvállalkozója tájékoztatta. A tájékoztatónak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra;
b) ajánlattevő és alvállalkozó megjelölését;
c) az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;
d) a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját;
e) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.
(5) A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben közzéteendő hirdetmények (részvételi, ajánlati felhívás, eljárás eredményéről, szerződés módosításáról, szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató) megjelentetésével kapcsolatos költségek a beszerző szervezeti egységet terhelik. Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerző szervezeti egység szerez be kutatási szolgáltatást, a hirdetményi költségek az összességében legnagyobb értékű kutatási témát beszerző szervezeti egységet terhelik.
(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggő költségeket, megbízási díjat a beszerző szervezeti egység viseli, figyelemmel a részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezésre is. Kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó olyan beszerzés esetén, ahol egy eljárás keretében több beszerző szervezeti egység szerez be kutatási szolgáltatást, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételével összefüggő költségek az összességében legnagyobb értékű kutatási témát beszerző szervezeti egységet terhelik.
(7) A Közbeszerzési Osztály működteti a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó vezetői információs rendszert.
A központosított közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok
14. § Az R. 1. sz. melléklete szerinti országosan kiemelt termékeket a kijelölt szervezeten (KSZF) keresztül az R.-ben meghatározott módon kell beszerezni.
15. § (1) A központosított közbeszerzési eljárás keretében lefolytatandó közbeszerzési igényeket a Központi Illetményszámfejtési Osztályhoz, informatikai tárgyú beszerzés esetén az Informatikai Főosztályhoz kell eljuttatni.
(2) A megrendeléseket a beszerzésre kijelölt szervezethez (Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, a továbbiakban: KSZF) a Központi Illetményszámfejtési Osztály vagy az Informatikai Főosztály továbbítja.
Közbeszerzési értékhatár alatti szerződések megkötésére vonatkozó szabályok
16. § (1) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatt megkötni kívánt szerződés tervezetét a beszerző szervezeti egység, a beszerzés vonatkozásában szakmailag illetékes szakállamtitkár jóváhagyásával ellátva köteles véleményezés céljából a Bizottság elé terjeszteni, amelynek elmaradásáért a beszerző szervezeti egység vezetője tartozik felelősséggel. A szerződéskötésre kizárólag a Bizottság véleményének ismeretében kerülhet sor.
(2) A mindenkori közbeszerzési értékhatár alatti szerződések becsült értékének kiszámítása során a beszerző köteles érvényesíteni a Kbt. 40. § (1) bekezdésében rögzített részekre bontás tilalmára vonatkozó rendelkezést.
(3) A becsült érték meghatározása során a beszerző köteles figyelemmel lenni arra, hogy a becsült érték kiszámítása során a Kbt. 40. § (2) bekezdésének megfelelően mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor és beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.
A minisztériumi közbeszerzések felelősségi rendje
17. § (1) A Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti felelősségi rendet a (2)-(3) bekezdések határozzák meg.
(2) A Bizottság által lefolytatott eljárásért, valamint a Kbt.-ben foglaltak megtartásáért a Bizottság, illetve az adott eljárásban részt vevő állandó, pót- és ideiglenes tagjai személyes felelősséggel tartoznak. A jelen szabályzat 12. § (11) és (13) bekezdésében rögzített és a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződés másolatának megküldésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséért a beszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag (kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetén a témafelelős) tartozik felelősséggel. A jelen szabályzat 13. § (1) bekezdésében rögzített és a szerződések teljesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért a beszerző szervezeti egység által az adott közbeszerzési eljárásba delegált ideiglenes tag (kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetében a témafelelős) tartozik felelősséggel.
(3) A beszerzési eljárások adminisztratív feladataiért, illetve az ezekre vonatkozó szabályok megtartásáért az Elnök és a Közbeszerzési Osztály felelős.
(4) Mentesül a felelősség alól, aki az adott döntés során „nem”-mel szavazott, és tiltakozását, ellenvéleményét kérésére jegyzőkönyvben rögzítették, illetőleg az is, akinek távollétében történt a jogsértő esemény, illetve született a jogsértő döntés.
(5) Jelen utasítás megkerülésével, illetőleg a Bizottság bevonása nélkül lefolytatott beszerzési eljárások jogszerűségéért a beszerző szervezeti egység vezetője felelős.
18. § Aki a beszerzések során, vagy azokkal kapcsolatos bármilyen szabálytalanságot, vagy az eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel, arról haladéktalanul köteles a GKM Szervezeti és Működési Szabályzatának 10. sz. függelékében megjelölt szabálytalansági felelőst továbbá a Bizottság Elnökét írásban értesíteni.
Záró rendelkezések
19. § (1) Jelen utasítás 2007. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek lebonyolításáról szóló 6/2006. (III. 20.) GKM utasítás hatályát veszti.
(2) Az utasítás hatálybalépését megelőzően megkezdett beszerzési eljárásokra az ajánlati vagy részvételi felhívás feladásának illetve megküldésének napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
Budapest, 2007. augusztus 8.
Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
137 000 euró |
34 422 973 forint |
211 000 euró |
53 016 404 forint |
5 278 000 euró |
1 326 163 884 forint |
Az utasítást a 18/2008. (IV. 3.) GKM utasítás 20. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. április 15. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás