• Tartalom

KÜ BH 2007/252

KÜ BH 2007/252

2007.07.01.
A szerencsejáték végelszámolását csak az köteles elkészíteni, aki szerencsejáték-szervezőnek minősül (1991. évi XXXIV. tv. 19. §).
A felperes 2004. március 27-én sugárzott ,,Sz.'' című műsorban nyereményakciót bonyolított le. A műsor keretében öt mérkőzésre került sor. A játékosoknak a mérkőzések előtt emeltdíjas SMS formájában meg lehetett tippelni a mérkőzés győztesét. A mérkőzéseket követően az SMS-ek beküldői között egy-egy mobiltelefont sorsoltak ki, továbbá azon játékosok között, akik mind az öt mérkőzésre küldtek SMS-t, egy autó került kisorsolásra.
A játékos többszöri SMS küldésével növelhette nyerési esélyeit. Az SMS-forgalom után keletkezett bevétel 24 781 280 forint, míg a felperes nettó részesedése a bevételből 11 139 263 forint volt. A nyeremények értéke 3 155 000 forintot tett ki.
Ilyen tényállás alapján az alperes, a másodfokú szerve által helybenhagyott határozatával a felperest, mint szerencsejátékot szervezőt 1 000 000 forint bírsággal sújtotta. A határozat bírósági felülvizsgálatára nem került sor. Mivel a felperes az alperes álláspontja szerint engedély nélküli szerencsejátékot bonyolított le, és annak minősítése nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék volt, a felperest kötelezte, hogy a szerencsejáték végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően készítse el. Az erről szóló határozat 2005. július 11-én született.
A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, illetőleg másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Keresetében állította, hogy szerencsejátékot nem bonyolított le, szerencsejáték-szervezőnek nem tekinthető és kötelezettsége tartalmát a határozat nem jelölte meg.
A Fővárosi Bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Indokolása szerint a pernek nem tárgya a játék szerencsejátéknak minősítése és a szervezőjének – mint engedély nélkül szervezett szerencsejáték szervezőjének – megállapítása, mert e kérdésekben a hatóság korábban jogerős határozattal döntött. Jelen per tárgya a végelszámolás teljesítésére kötelező hatósági döntés. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a felperes jogellenes magatartása – szerencsejáték engedély nélküli szervezése – nem alapozza meg azt az állítását, hogy az egyes, jogszabályban előírt szerencsejáték szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos kötelezettségek ne terhelnék. Ennélfogva a felperest végelszámolásra kötelező alperesi határozat az anyagi és eljárási szabályoknak megfelelt.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, e körben kereseti kérelmének való helyt adást, illetőleg másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet indokolása hiányos volt, mert keresetének nem minden kérelme felől határozott: a játék minősítésének elmaradása – melyet kifogásolt –, nem teszi lehetővé végelszámolás készítését, ezért a jogkövetkezményekre figyelmeztetés is alaptalan volt. A felperes továbbá nem tekinthető szerencsejáték-szervezőnek, ezért vele szemben végelszámolásra kötelező határozatot nem lehetett volna hozni. Jogszabálysértésként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43. §-ának (1) bekezdése c) pontját, a Pp. 221. §-át, érdemben pedig a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 37. §-a 15. pontját és azzal összefüggésben 12. §-ának (1) bekezdését, 13. §-ának (5) bekezdését, 19. §-a (1) bekezdését, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó rendelkezéseit jelölte meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadása szerint határozata jogszerű volt, azt megfelelően indokolta. Álláspontja szerint a bíróság ítéletének indokolása is megfelelő volt, végül arra hivatkozott, hogy a felperes az Sztv. hatálya alá tartozik, mint aki szerencsejátékot szervezett.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Az Sztv. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték-szervező köteles végelszámolást készíteni és azt az SzF-nek megküldeni.
Az Sztv. 15. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a végelszámolás részletes szabályait a pénzügyminiszter a Vhr.-ben állapította meg. A Vhr. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról – a Tv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül – végelszámolást kell készíteni. A végelszámolást meg kell küldeni az SzF-hez. Az SzF az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról határozattal dönt.
A Vhr. 9. §-ának (6) bekezdése alapján az SzF nem hagyja jóvá a végelszámolást és meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szerencsejáték-szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben, vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól. A Vhr. 9. §-ának (7) bekezdése értelmében az SzF a (6) bekezdés szerinti meghatározott cselekmény elvégzéseként különösen kötelezheti – határidő tűzésével – a szerencsejáték-szervezőt egyebek mellett arra, hogy végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően készítse el.
Az idézett jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy az Sztv. és a Vhr. a szerencsejáték-szervezőt kötelezik végelszámolás készítésére és benyújtására, továbbá az is, hogy a Szerencsejáték Felügyelet (SzF) az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról dönt határozattal. Tekintettel arra, hogy a felperes a korábban meghozott jogerős közigazgatási határozat szerint az SzF engedélye nélkül bonyolított le szerencsejátéknak minősülő nyereményakciót, a felülvizsgálati kérelem kapcsán is mindenekelőtt azt kellett vizsgálni, hogy az Sztv. 19. §-ának (1) bekezdése, valamint a Vhr. 9. §-ának (7) bekezdése alapján az SzF jogszerűen kötelezte-e a felperest végelszámolás készítésére.
A szerencsejáték-szervező fogalmát az Sztv. az értelmező rendelkezések között a 37. § 15. pontjában állapítja meg. Eszerint szerencsejáték-szervező az 1. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató koncessziós társaság, az állami játékszervező, a 100%-ban az állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság és az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, a liberalizált tevékenység gyakorlására létrehozott gazdasági társaság, valamint a 16. §-ban és – a 12. § tekintetében – a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.
Az alperes által sem vitatottan a felperes az Sztv. 37. §-ának 15. pontjában felsorolt típusú szervezetek egyikébe sem sorolható be, továbbá a perbeni ügyben minősített nyereményakció nem minősül az Sztv. 16. §-ában szabályozott sorsolásos játéknak, illetve a 23. §-ban meghatározott ajándéksorsolásos akciónak sem. Mindebből következően a felperes az Sztv. 19. § (1) bekezdésének, valamint a Vhr. 9. § (1), (6) és (7) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül végelszámolásra kötelezett szerencsejáték-szervezőnek.
Az Sztv. értelmezésre nem szoruló, egyértelmű tételes jogi rendelkezésében foglalt kötelezettség a praeambulumban meghatározott jogalkotói célra tekintettel sem terjeszthető ki végelszámolásra nem kötelezett gazdálkodó szervezetre. Az Sztv. hatálya alá tartozó tevékenységet engedély nélkül folytató szervezettel szemben a 12. § alapján bírság szabható ki, azonban a szerencsejáték-szervezőre vonatkozó előírások betartására az ilyen szervezet nem kötelezhető. Az alperes álláspontjának érvényesítéséhez az Sztv. szabályainak módosítása lenne szükséges, amelyre az Sztv. 2005. évi LXXXIV. törvénnyel történt módosítása során sem került sor.
Mindezekre tekintettel az alperes keresettel támadott határozatában jogszabálysértően kötelezte a felperest végelszámolás elkészítésére, így jogszabálysértő a Fővárosi Bíróság felperes keresetét elutasító ítélete is.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alperes határozatát a Pp. 339. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával ugyancsak hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság az előzőekben kifejtett jogi álláspontjára figyelemmel az alperes határozatának tartalmával kapcsolatban felvetett egyéb jogkérdésekről nem foglalt állást.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.377/2006.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére