265/2007. (X. 10.) Korm. rendelet
265/2007. (X. 10.) Korm. rendelet
az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosításáról
2007.10.15.
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás;”
(2) Az R. 3. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„i) kedvezményezett: pályázati alap esetében a támogatásközvetítő szervezet által meghirdetett pályázaton nyertes szervezet – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok esetén azonban kedvezményezetten a projektgazdát is érteni kell;”
(3) Az R. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) E rendelet állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazásában
a) alapkutatás: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) meghatározottak szerint értelmezendő;
b) általános képzés: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 68/2001/EK rendelet) meghatározottak szerint értelmezendő;
c) induló beruházás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1628/2006/EK bizottsági rendelet) meghatározottak szerint értelmezendő;
d) ipari kutatás: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
e) képzési szempontból hátrányos helyzetű munkavállaló: a 68/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
f) kísérleti fejlesztés: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
g) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének;
h) közösségi szabvány: olyan kötelező előírás, amely környezeti mutatókra ír elő elérendő szinteket, illetve a közösségi jog által megszabott kötelességként megköveteli, hogy a nem túlzottan költséges elérhető legjobb technikát alkalmazzák;
i) közszolgáltatás: az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;
j) kutatási szervezet: olyan szervezet (pl. egyetem vagy kutatóintézet), amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül alaptevékenysége az alapkutatás, ipari kutatás, és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján. Ezen szervezetek minden nyereséget ismét ilyen tevékenységekbe, eredményeik terjesztésébe vagy oktatásba fektetnek. Azon vállalkozások, melyek befolyással lehetnek adott kutatási szervezetre, így pl. tagok, nem élvezhetnek preferenciális hozzáférést a szervezet kutatási kapacitásaihoz vagy az általa elért kutatási eredményekhez;
k) K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás;
l) létesítmény felvásárlása: induló beruházásnak minősül, és az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
m) mezőgazdasági termék: a Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek, kivéve a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúra-termékeket, a 4502, a 4503, 4505 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek), a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek;
n) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek egyéni bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó;
o) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett [nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1. alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás];
p) referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám; amelyet az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg;
q) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett támogatásnak nem minősülő forrás;
r) szakosított képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
s) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén;
t) támogatási intenzitás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő;
u) támogatástartalom: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő.”
2. § Az R. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Pályázati alap támogatási formára az ennek keretében nyújtott támogatás további pályáztatás útján történő kiosztására vállalkozó támogatásközvetítő szervezetek pályázhatnak.”
3. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pályázatot – amennyiben a pályázati felhívásban mindkét támogatási forma szerepel – önálló projekt és pályázati alap támogatási formában lehet benyújtani.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a (2)–(3) bekezdés számozása (3)–(4) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben a pályázati felhívás erre lehetőséget ad, projektötlet kidolgozására irányuló támogatásra (seed money) is lehet pályázni, a felhívásban meghatározott feltételek szerint. A projektötlet kidolgozására irányuló támogatásra e rendeletnek csak az állami támogatási szabályok csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
4. § Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
21. § „(1) A pályázatokat a pályázati kiírásban meghatározott szempontoknak megfelelően, e rendelet, a közös eljárásrend, valamint a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozó szabályzatok alapján kell értékelni.
(2) A pályázatok értékelésére két független értékelő és ezek minőségbiztosítása alkalmazásával, az együttműködési megállapodásokban foglalt célkitűzésekkel és elvekkel összhangban, pontozásos módszerrel, elsősorban az alábbi szempontok alapján kerül sor:
a) a pályázat mennyire illeszkedik az együttműködési megállapodások „B” mellékletében felsorolt kiemelt és célterületekhez,
b) a pályázat mennyiben valósít meg más támogatási formák által nem vagy kevésbé támogatott célokat,
c) a pályázat által megvalósított célok iránti társadalmi igény,
d) gazdaságosság,
e) fenntarthatóság,
f) hosszú távú előnyök,
g) partnerség a támogatást nyújtó államok valamelyikében honos szervezettel.
(3) Az értékelés során egy ún. hosszú lista készül, amelyen a pályázatok az elért pontszámok alapján csökkenő sorrendben szerepelnek. A hosszú listán szereplő, de adott pályázati fordulóban rendelkezésre álló keretből nem finanszírozható pályázatok tartalék pályázatnak minősülnek, ezek FMI-nak történő megküldésére csak abban az esetben kerül sor, ha a rendelkezésre álló keretet lefedő pályázatok valamelyikét a végső döntést hozó Norvég Külügyminisztérium, illetve EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság elutasítja, illetve, ha a rendelkezésre álló keretet lefedő pályázatok költségvetését vagy támogatási intenzitását oly mértékben lecsökkenti, hogy az így felszabaduló keret terhére a tartaléklistán szereplő pályázat támogatása lehetségessé válik.
(4) Az elbírálásban részt vevő szervek és személyek a pályázatokat kizárólag azok elbírálására használhatják fel.”
5. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
22. § „A támogatásra javasolt projektek kiválasztásáról szóló döntésről a Nemzeti Kapcsolattartó annak meghozatalától számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a pályázókat.”
6. § (1) Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adományozó által megküldött támogatási ajánlatot a Nemzeti Kapcsolattartó megküldi a pályázónak, és megszabja az ajánlat elfogadásának határidejét. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy egyrészt a pályázónak elegendő idő álljon rendelkezésre a támogatási ajánlat megfontolására, másrészt úgy, hogy az adományozó által a Magyar Köztársaság számára előírt válaszadási határidő tartható legyen.”
(2) Az R. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pályázó által adott pozitív válasz esetén a Nemzeti Kapcsolattartó kezdeményezi a Norvég Külügyminisztériumnál, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottságnál a támogatási megállapodás megkötését. A támogatási megállapodás megkötését követően a KPSZE előkészíti a végrehajtási szerződést a pályázati kiírás, a benyújtott pályázat, a támogatási ajánlat és a pályázó további szakmai információi alapján.”
7. § (1) Az R. 34. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Nemzeti Kapcsolattartó]
„i) a finanszírozási mechanizmusokra vonatkozóan információtechnológiai rendszert (a továbbiakban: információtechnológiai rendszer) fejlesztet és működtet.”
(2) Az R. 34. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A KPSZE]
„a) előkészíti a végrehajtási szerződéseket,”
(3) Az R. 34. §-a (3) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A KPSZE]
„m) eljárásrendjének megfelelő mértékben ellenőrzi a kifizetési kérelmeket, majd összeállítja a közös eljárásrend szerinti dokumentumokat,”
(4) Az R. 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kifizető hatóság]
„b) intézkedik az FMI által átutalt támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára történő továbbutalásáról,”
8. § Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
37. § „(1) A finanszírozási mechanizmusok által támogatott projektek közbeszerzési eljárásai tekintetében a projektgazda jár el ajánlatkérőként.
(2) A KPSZE ellenőrzi a közbeszerzési eljárások lebonyolítását a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés és a műszaki minőségbiztosítás szempontjából. Annak érdekében, hogy a KPSZE e feladatát el tudja látni, a projektgazda együttműködik a KPSZE-vel. Ennek során benyújtja a KPSZE-hez a közbeszerzési eljárás dokumentumait előzetes ellenőrzésre a közbeszerzési eljárás megindítását, valamint a közbeszerzés eredményeként létrejövő szerződés megkötését megelőzően.”
9. § Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
38. § „A projektgazda biztosítja, hogy a KPSZE a közbeszerzési ajánlatok bontása és bírálata során megfigyelőként jelen lehessen. A KPSZE megfigyelője a bírálat menetéről jelentést készít a KPSZE vezetője számára, a jelentést egyidejűleg a projektgazdának is megküldi.”
10. § Az R. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A projektgazda projekt-előrehaladási jelentéseket készít, amelyek a Nemzeti Kapcsolattartó monitoring tevékenységének és a kifizető hatóság lehívási kérelmének alapjául szolgálnak. A projekt-előrehaladási jelentést a támogatási megállapodásban meghatározott végrehajtási ütemezésnek megfelelően kell elkészíteni, és a jelentéseknek legalább három hónapot kell átfogniuk. A projektgazda a projekt-előrehaladási jelentéssel együtt köteles kifizetési kérelmet benyújtani. A projekt-előrehaladási jelentés benyújtásának határideje legkésőbb a végrehajtási ütemezés szerinti beszámolási időszakot követő 30. nap.”
11. § Az R. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A projektgazda tizenkét havonta éves projektjelentést készít, amelyhez nem kapcsolódik kifizetés. A projektgazda éves projektjelentése képezi alapját a Nemzeti Kapcsolattartó által készítendő éves monitoring jelentésnek. Az éves projektjelentés benyújtásának határideje legkésőbb a beszámolási időszakot követő 30. nap.”
12. § Az R. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A projektgazda a projekttevékenység befejezését követően projektzáró jelentést készít. A projektzáró jelentés benyújtása előfeltétele a záró kifizetés teljesítésének. A projektzáró jelentés benyújtásának határideje legkésőbb a projekttevékenység befejezését követő 60. nap.”
13. § Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
44. § „A projektgazda által készített jelentések a 41. § (2) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében meghatározott információkat szövegesen és a megfelelő bizonylatokkal alátámasztva tartalmazzák.”
14. § Az R. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A projekt végrehajtása során készített valamennyi, a 41–43. §-okban meghatározott jelentést a projektgazda a KPSZE-hez nyújtja be. A KPSZE a jelentések adminisztratív és pénzügyi ellenőrzését követően – az éves projektjelentés kivételével – a jelentéseket szakmai teljesítésigazolás céljából megküldi a szakmai teljesítésigazolónak, aki a teljesítés igazolását követően visszaküldi azokat a KPSZE-nek.
(2) A projekt-előrehaladási jelentések esetében a KPSZE a közös eljárásrend szerint a projekt-előrehaladási jelentést a kapcsolódó dokumentumokkal továbbítja a Nemzeti Kapcsolattartónak. A Nemzeti Kapcsolattartó a dokumentáció beérkezését követő 10 munkanapon belül jóváhagyja a projekt-előrehaladási jelentést és továbbítja a dokumentációt a kifizető hatóságnak.”
15. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
49. § „A Nemzeti Kapcsolattartó, a KPSZE, a kifizető hatóság, és a szakmai teljesítésigazoló kötelesek az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a 34. § (2) bekezdésének i) pontjában említett információtechnológiai rendszer monitoring tevékenységet támogató alkalmazásait használni, a pályázatok és projektek, illetve a végrehajtás adatait abban nyilvántartani.”
16. § Az R. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatásközvetítő szervezet a támogatási megállapodásban rögzített jelentéstételi időszakok szerinti következő időszakra betervezett összegeket az aktuális időszaki elszámolásban szerepeltetheti, és előleget igényelhet rá.”
17. § Az R. 68. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KPSZE az elsőszintű ellenőrzést követően utólagos finanszírozásra jóváhagyja a benyújtott elszámolást, majd gondoskodik a támogatások összegének a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról a projektgazda (bank)számlájára történő átutalásáról.
(3) A KPSZE a projektgazda által benyújtott elszámolások elbírálását 30 napon belül végzi el.”
18. § Az R. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
70. § „Az FMI részére benyújtott elszámolások csak olyan költségeket tartalmazhatnak, amelyeket számlák vagy egyéb gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.”
19. § (1) Az R. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KPSZE a megfelelőnek minősített és jóváhagyott – a kifizető hatóság igazolási tevékenységéhez szükséges – elszámolásokat, a 45. § (2) bekezdésnek megfelelően, a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül továbbítja a kifizető hatóság részére.”
(2) Az R. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kifizető hatóság a megfelelőnek minősített és igazolt projektenkénti projekt-előrehaladási jelentéseket és projektzáró jelentéseket a beérkezéstől számított 10 munkanapon eljuttatja az FMI részére.”
20. § Az R. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KPSZE a felelős vezető által aláírt, a finanszírozási mechanizmus támogatás összegét tartalmazó „Támogatásigénylés a kifizető hatóságtól” bizonylatot és a kapcsolódó dokumentumokat a projektgazda előlegfizetésre vonatkozó kifizetése kérelme esetén közvetlenül, a projekt-előrehaladási jelentés esetén pedig a Nemzeti Kapcsolattartón keresztül küldi meg a kifizető hatóságnak.
(2) A kifizető hatóság a „Támogatásigénylés a kifizető hatóságtól” bizonylat jóváhagyását és az FMI által átutalt támogatások jóváírásáról szóló (bank)számlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül gondoskodik a jóváírt támogatás teljes összegének továbbutalásáról a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla javára projektenkénti bontásban.”
21. § Az R. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizető hatóság felelősségi körébe tartozik a projektgazdáknál felmerült költségek alapján a KPSZE által befogadott és ellenőrzött projektenkénti elszámolási dokumentáció igazolása és benyújtása az FMI részére.”
22. § Az R. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KPSZE a kifizető hatóság igazolási tevékenységének alátámasztására hitelesítési jelentési rendszert működtet.”
23. § Az R. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A KEHI elkészíti a finanszírozási mechanizmusok tárgyévi ellenőrzéseire vonatkozó éves összefoglaló ellenőrzési tervet és megküldi azt a pénzügyminiszternek és a Nemzeti Kapcsolattartónak minden év január 31-ig.”
24. § Az R. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A számviteli nyilvántartás vezetéséhez a kifizető hatóság és a KPSZE – a megfelelő modul rendelkezésre bocsátását követően – az Egységes Információs és Monitoring Rendszert (a továbbiakban: EMIR rendszert) alkalmazzák.”
25. § Az R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az adott támogatási kategóriára vonatkozóan az alábbi előírásokat, az ott meghatározottak szerint kell alkalmazni:
a) regionális beruházási támogatás esetében e rendelet 92/A–92/F. §-aiban, illetve az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók,
b) környezetvédelmi támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte a környezetvédelem állami támogatásról szóló 2001/C 37/03 számú iránymutatásban, valamint az e rendelet 92/I–92/M. §-aiban foglaltak az irányadók,
c) kulturális támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés d) pontjában, valamint e rendelet 92/G. §-ában foglaltak az irányadók,
d) munkahelyteremtési támogatás esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet előírásai, valamint az e rendelet 92/N–92/O. §-aiban foglaltak az irányadók,
e) kutatás-fejlesztési támogatás esetében, amennyiben az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte a Bizottság 2006/C 323/01 számú, „a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabályában” (a továbbiakban: K+F+I keretszabály) foglaltak az irányadóak. K+F projekttámogatás esetében a K+F+I keretszabály 5.1 pontjában, valamint e rendelet 92/P–92/S. §-aiban foglaltak az irányadók. Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében a K+F+I keretszabály 5.2 pontjában, valamint e rendelet 92/R. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. A KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetében a K+F+I keretszabály 5.3 pontjában, valamint e rendelet 92/R. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók,
f) képzési támogatások esetében a 68/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/T. §-ában foglaltak az irányadók,
g) csekély összegű támogatások esetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK Bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 92/U. §-ában foglaltak az irányadók,
h) közszolgáltatások finanszírozása esetén támogatás az EK Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat szabályaival összhangban nyújtható.”
26. § Az R. a következő 92/A–92/Z. §-okkal egészül ki:
„
A beruházási támogatásokra vonatkozó szabályok
A támogatás célja
92/A. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható.
(2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő szervezet írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.
A támogatás mértéke
92/B. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.
(2) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás
a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;
b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;
c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.
(3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor
a) kisvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak minősül, akkor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke a (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.
(4) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005.08.18.) alapján részesül támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tőke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.
A támogatott beruházás elszámolható költségei
92/C. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.
(2) Elszámolható költségek a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke
a) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;
b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak).
(3) A (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)–(2) bekezdésekben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.
(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás, valamint az ingatlanvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.
(5) Az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.
A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei
92/D. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig – fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz és cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.
(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.
(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha
a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel;
b) amortizálható eszköznek minősülnek;
c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;
d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül.
Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(6) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége elszámolható.
(7) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított kamattal növelve az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.
92/E. § (1) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján
a) azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a program Interneten történő, a 92/F. § (3) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek;
b) acélipari tevékenységhez;
c) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez;
d) a szén bányászatához;
e) szintetikusszál-ipari tevékenységhez;
f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;
g) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához;
h) a mezőgazdasági termékek előállításához;
i) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek;
j) az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak
ja) olyan társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét,
jb) olyan korlátolt felelősségi alapon működő társaság, amelynek törzstőkéje kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt,
jc) olyan társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, és a társaság könyveiben kimutatott tőke kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt,
jd) a társaság megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak,
je) a társaság fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene.
(2) Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe;
c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;
d) a támogatási programot kezelő szervezet által a 92/A. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás;
e) személygépkocsi bekerülési értéke.
92/F. § (1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:
a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:
aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;
c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;
d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
(2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.
(3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális támogatásokra vonatkozó előírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.
A kulturális támogatásokra vonatkozó szabályok
A támogatás célja és igénybevételének alapvető feltételei
92/G. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint az olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentését célozzák.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak, így kulturális célú támogatásra pályázhatnak különösen
a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemléki nyilvántartásában szereplő ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelői;
b) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;
c) azok a tevékenységek, amelyek célja a műemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás);
d) a kulturális örökség ápolását, megőrzését, terjesztését szolgáló rendezvények;
e) a muzeális intézmények;
f) műtárgyak védelmét célzó tevékenységek;
g) az örökségvédelem területén működő szervezetek.
A támogatás mértéke
92/H. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.
(2) Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke az egyéb forrásokból nyújtott támogatásokkal együtt sem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza.
A környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó
szabályok
szabályok
A támogatás célja
92/I. § (1) E rendelet alapján környezetvédelmi támogatás azon projektekhez nyújtható, amelyek a fizikai környezet vagy természeti erőforrások károsodását hivatottak megakadályozni, vagy ösztönzik ezeknek az erőforrásoknak a hatékony felhasználását.
(2) A környezetvédelmi támogatás azon beruházásokhoz nyújtható, amelyek célja
a) az érvényes közösségi szabványok túlteljesítése,
b) közösségi szabványok hiányában vagy a közösségi szabványoknál szigorúbb nemzeti szabványoknak való megfelelés,
c) energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások használata, vagy
d) szennyezett ipari területek helyreállítása.
A támogatás mértéke
92/J. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértékeket.
(2) Környezetvédelmi beruházás esetén a támogatás maximális intenzitása a (3) és a (4) bekezdés alapján külön-külön számított értékek közül a magasabb érték.
(3) A támogatási intenzitás
a) az érvényes közösségi szabványok túlteljesítését, vagy a közösségi szabványoknál szigorúbb nemzeti szabványoknak való megfelelést célzó beruházás esetén 30 százalék; vagy
b) energiatakarékosságot vagy a megújuló energiaforrások használatát célzó beruházás esetén 40 százalék;
c) amennyiben a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor KKV-nak minősül, az a) és b) pontokban meghatározott intenzitás további 10 százalékponttal növelhető;
d) amennyiben a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor nem minősül KKV-nak, akkor az a)–b) pontokban meghatározottaknál további 5 százalékponttal emelhető Budapesten és Pest megyében, illetve további 10 százalékponttal emelhető a Budapesten és Pest megyén kívül megvalósuló beruházások esetében.
(4) A támogatási intenzitás
a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 60 százalék;
b) Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 50 százalék;
c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 40 százalék;
d) Budapesten 2007. január 1-jétől 35 százalék, 2011. január 1-jétől 20 százalék;
e) amennyiben a kedvezményezett a kérelem benyújtásakor KKV-nak minősül, az a)–d) pontokban meghatározottaknál további 10 százalékponttal növelhető.
(5) A támogatási intenzitás szennyezett ipari területek helyreállításakor az elszámolható költségek 100%-a, amely a munkaköltségek 15%-ával növelhető, de nem haladhatja meg a kedvezményezett tényleges költségeit.
A környezetvédelmi beruházási támogatás elszámolható költségei
92/K. § (1) Az elszámolható költségek csak a környezetvédelmi célok eléréséhez szükséges többletberuházások költségei lehetnek. Elszámolható költség
a) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;
b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak);
(2) Az immateriális javak költségei az alábbi feltételek teljesülése esetén számolhatóak el:
a) amortizálható eszközöknek kell minősülniük;
b) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;
c) a kedvezményezett eszközei közé kell tartozniuk, és a kedvezményezettnek a tulajdonát képező intézményben kell használatban maradniuk legalább öt éven keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik a technikailag elavult immateriális javakra. Ha ilyeneket az említett öt éven belül értékesítenek, az értékesítésükből származó bevételt le kell vonni az elszámolható költségekből, és ahol lehetséges, a támogatás egészét vagy egy részét vissza kell téríteni.
(3) Az elszámolható költségeket mindig a kapacitásnövekedésből, a beruházás első öt évében keletkezett költségmegtakarításból és ebben az ötéves időszakban megvalósult kiegészítő termelésből származó hasznokat levonva kell kiszámítani.
(4) A tárgyi eszközök alapján felmerült elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(5) A támogatás keretében csak a projektcélokhoz közvetlenül kapcsolódó, feltétlenül szükséges ingatlanvásárlások költségei számolhatók el.
(6) Megújuló energiaforrás esetén az elszámolható költség az a többletköltség, amely egy hagyományos, a ténylegesen előállított energia szemszögéből ugyanolyan kapacitású erőműhöz képest a kedvezményezettet terheli.
(7) Közösségi szabványok hiányában bevezetett nemzeti szabványokhoz történő alkalmazkodás esetén az elszámolható költségek a nemzeti szabványok által megkövetelt magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletberuházásokat foglalják magukban.
(8) Amennyiben a kedvezményezett a közösségi szabványoknál szigorúbb nemzeti szabványokhoz alkalmazkodik vagy önként vállalja a közösségi szabványok túlteljesítését, az elszámolható költségek a közösségi szabványoknál magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges többletberuházásokat foglalják magukban. A közösségi szabványok által megkívánt szint eléréséhez szükséges beruházások költségei nem számolhatóak el.
A szennyezett ipari területek helyreállításának támogathatósága
92/L. § (1) E jogcímen a talaj, a felszíni vizek vagy a talajvíz minőségének romlásában bekövetkezett károk helyreállítása támogatható.
(2) Támogatás kizárólag a károk helyreállításáért felelős azon személynek adható, aki a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény alapján nem felelős a területen kialakult környezetkárosításért.
(3) Támogatás a (2) bekezdésben meghatározott személynek kizárólag akkor nyújtható, ha a környezetkárosító magatartást tanúsító személy vagy jogutódja nem azonosítható, vagy a költségek ráterhelése nem lehetséges.
A szennyezett ipari területek helyreállításának elszámolható költségei
92/M. § A szennyezett ipari területek helyreállításának elszámolható költségei az eredeti állapot helyreállításához szükséges munkálatok költsége, amelyből a terület független értékbecslő által megállapított értéknövekedését le kell vonni.
A foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó szabályok
A foglalkoztatási támogatás célja
92/N. § Foglalkoztatási támogatást munkahelyteremtéshez lehet nyújtani.
A foglalkoztatási támogatás igénybevételének alapvető feltételei
92/O. § Munkahelyteremtési támogatás esetében:
a) a támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott mértéket;
b) a kedvezményezettnek 25%-ban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz;
c) az elszámolható költségek köre az új munkavállalók két éves időszakra vonatkozó bérköltsége és annak járulékai;
d) a létrehozott munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést kell, hogy jelentsen a munkavállalói létszámban, mind az érintett létesítményben, mind az érintett vállalkozásban;
e) a létrehozott munkahelyet a támogatásra jogosult régióban legalább három évig – kis- és középvállalkozások esetében két évig – fenn kell tartani;
f) a létrehozott munkahelyekre olyan munkavállalókat kell felvenni, akik korábban még nem álltak alkalmazásban, előző munkahelyüket elvesztették, vagy ennek veszélye közvetlenül fenyegeti őket;
g) az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;
h) a támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben a támogatás iránti kérelem a munkahelyteremtés előtt benyújtásra került a támogatási kérelem elbírálójának;
i) a támogatás csak akkor nyújtható, amennyiben a létrehozott munkahely tárgyi eszköz vagy immateriális javak beruházását célzó projekt végrehajtásához kapcsolódik és a munkahelyet a beruházás befejezésétől számított három éven belül hozzák létre.
A kutatás-fejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályok
A támogatás célja
92/P. § (1) E rendelet 11. fejezetében meghatározott, K+F jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F és innovációs tevékenységek köre a támogatott vállalkozás esetében növekszik. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha bizonyíthatóan
a) növeli a projekt méretét – ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevő személyek számát, vagy
b) bővíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket, vagy
c) fokozza a projekt végrehajtásának ütemét, vagy
d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget.
(2) Nem szükséges az (1) bekezdésben meghatározott mutatók teljesülésének bizonyítása, amennyiben a támogatás
a) KKV-k részére nyújtott K+F+I projekttámogatásnak minősül és a támogatás összege nem éri el a 7 500 000 eurónak megfelelő forint összeget KKV-nként és projektenként;
b) KKV-k részére műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minősül és a támogatás összege nem éri el a 7 500 000 eurónak megfelelő forint összeget KKV-nként és projektenként;
c) KKV-k részére nyújtott iparjogvédelmi támogatásnak minősül.
(3) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja.
(4) A támogatott projektek ösztönző hatását illetően összesített éves jelentés készül, melyhez a Kedvezményezettek kötelesek folyamatosan, a pályázati dokumentációban meghatározott módon, illetve egyedi esetekben a Támogató kérésének megfelelően – figyelemmel az (1)–(2) bekezdésekben foglaltakra is – adatot szolgáltatni.
(5) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet K+F+I támogatásokra vonatkozó előírásai az NFÜ honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.
A támogatás mértéke
92/Q. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költséggel rendelkező) projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása K+F projekttámogatás esetében nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértéket.
(2) A maximális támogatási intenzitás:
a) alapkutatásnál 100 százalék;
b) ipari kutatásnál 50 százalék;
c) kísérleti fejlesztésnél 25 százalék.
(3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor
a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,
b) amennyiben középvállalkozásnak minősül, akkor 10 százalékponttal
növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 80 százalékos támogatás intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők
a) amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg és a következő feltételek teljesülnek:
aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie, és
ab) a projekt legalább egy KKV-val való együttműködéssel jár együtt, vagy az határokon átnyúló, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenységet legalább két különböző tagállamban folytatják;
b) amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg és amennyiben a következők teljesülnek:
ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli, és
bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak;
c) kizárólag ipari kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és műszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül.
(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.
92/R. § (1) Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a nagyvállalkozásnál a 65%-ot, KKV-knél a 75%-ot, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében nagyvállalkozásoknál a 40%-ot, KKV-knél az 50%-ot.
(2) Iparjogvédelmi jog támogatása esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 92/Q. §-ban meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz a kutatás-fejlesztési tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely az érintett szabadalom vagy iparjogvédelmi oltalom tárgyához elsőként vezető kutatási tevékenységhez tartozik.
Elszámolható költségek
92/S. § (1) A K+F projekttámogatás esetén elszámolható költségek – melyek körét a pályázati dokumentáció szűkebben is meghatározhatja – az alábbiak lehetnek:
a) kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet munkaerőköltsége, amennyiben a támogatott projektben foglalkoztatják őket;
b) eszközök és felszerelések költségei a kutatási-fejlesztési projektben való használatuk mértékéig és idejére;
c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk mértékének és idejének megfelelően. Amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket nem használják teljes élettartamuk alatt a kutatás-fejlesztési és innovációs projekten, csak a projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítás minősül elszámolható költségnek;
d) a szerződéses kutatás-fejlesztés, a külső forrásból piaci áron megvásárolt vagy lízingelt műszaki tudás és szabadalmak, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor;
e) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe;
f) további általános költségek, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt eredményeként merülnek fel;
g) egyéb működési kiadások, beleérve az anyagköltségeket és hasonló termékek, valamint szolgáltatások költségeit, amennyiben közvetlenül a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként merülnek fel.
(2) Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el.
(3) Iparjogvédelmi jog támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következők:
a) a jognak az első joghatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és eljárásával kapcsolatos költségeket, valamint a jog megítélése előtt a bejelentés megújításakor felmerülő költségeket;
b) fordítási és egyéb költségek, amelyek a jog egy másik joghatóság előtt a jog kérelmezésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel;
c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek a jog megítélését követően merültek fel.
A képzési támogatásokra vonatkozó szabályok
92/T. § (1) Képzési támogatást általános és szakosított képzéshez lehet nyújtani.
(2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez kizárólag a 68/2001/EK bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
(3) Elszámolható költségek:
a) az oktatók költségei,
b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei,
c) egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány,
d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,
f) a képzésben részt vevők személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.
(4) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.
(5) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is – intenzitása nem haladhatja meg a (6)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.
(6) A maximális támogatási intenzitás
a) általános képzéshez:
aa) KKV-k esetében 70%,
ab) nagyvállalkozások esetében 50%;
b) szakosított képzés:
ba) KKV-k esetében 35%,
bb) nagyvállalkozások esetében 25%.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 10 százalékponttal növelni kell a képzési szempontból hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 5 százalékponttal növelni kell a Pest megyében és Budapesten működő kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelni kell Pest megyében és Budapesten kívül működő kedvezményezettek esetében.
(9) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.
A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok
92/U. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.
(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.
(4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére – valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.
A közszolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok
92/V. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás kaphat.
(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.
(3) A támogatás mértéke ne haladja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.
(4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.
Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok
92/Z. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.”
27. § Az R. a 94. §-t követően a következő 94/A–94/B. §-okkal egészül ki:
„
94/A. § A rendeletben szabályozott programból támogatást nyújtani csekély összegű és beruházási támogatások, valamint a K+F+I keretszabály hatály alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig, környezetvédelmi támogatások tekintetében 2008. december 31-ig, képzési és munkahelyteremtési támogatások esetében 2008. június 30-ig lehet.
94/B. § Ez a rendelet:
a) a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006/C 323/01 közösségi keretszabály,
b) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.1., 29. o.),
c) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.),
d) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i, 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 20. o.),
e) a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás ( HL L 37., 2001.2.3.),
f) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2204/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 337., 2002.12.13., 3–14. o.),
g) az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005.11.29., 67. o.)
hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”
28. § (1) Ez a rendelet – a 29. §-ban meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 10. §-ának (4) bekezdése, 14–20. §-ai, 23. §-a, 24. §-ának (2)–(4) bekezdése, valamint 27. §-ának (5) bekezdése.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 34. §-a (3) bekezdésének n) pontjában, 35. §-a (3) bekezdésének g) pontjában, 49. §-ában, 66. §-ában, az „EMIR” szövegrész helyébe az „információtechnológiai” szöveg lép.
29. § (1) Az R. 92/G–92/M. §-ai, valamint 92/P–92/S. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lépnek hatályba.
(2) A pénzügyminiszter a Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.
30. § Ez a rendelet a 29. § (2) bekezdése szerinti határozat közzétételét követő hónap első napján a hatályát veszti.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás