KÜ BH 2007/276
KÜ BH 2007/276
2007.08.01.
Nem rendelkezik kereshetőségi joggal a széljegyen lévő vevő – a rangsorban a kérelmét megelőző – tulajdonjog-bejegyzési eljárásban, kivéve, ha olyan jog-, vagy jogi érdeksérelmet igazol, amely közvetlenül érinti a perbeli ingatlan-nyilvántartási ügyet (1997. évi CXLI. tv. 58. §).
A beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését kérte a 1561/3 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra. Kérelméhez egy apportlistát, illetve társasági szerződés módosításáról szóló okiratot csatolt.
Az elsőfokú földhivatal 2003. június 5-én kelt határozatával a beavatkozó tulajdonjogát bejegyezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2003. augusztus 25-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a földhivatali határozatok megváltoztatását és a beavatkozó tulajdonjog-bejegyzési kérelmének elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az apportálással összefüggésben a változás bejegyzéséről rendelkező cégbírósági végzés a földhivatalokra kötelező, a tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellékletét képező teljes bizonyító erejű magánokiratok alapján ezért a beavatkozó tulajdonjoga bejegyzésre kellett, hogy kerüljön. A jogerős ítélet indokolása utalt arra, hogy amennyiben az említett okiratok az alaki és tartalmi követelményeknek nem felelnek meg, jogorvoslattal a cégnyilvántartási eljárásban lehet élni.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak – a földhivatali határozatokra kiterjedő – megváltoztatását és a beavatkozó tulajdonjog-bejegyzési kérelmének elutasítását kérte. Elvi jelentőségű jogkérdésként vetette fel, hogy a törzstőke-emelés cégnyilvántartási bejegyzése esetén az mennyiben köti a földhivatalt. Álláspontja szerint a Cégbíróság végzésének a tulajdonjog-változás szempontjából nem lehet érdemi jelentőséget tulajdonítani. A földhivatalnak a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat saját hatáskörében kell megvizsgálnia.
Részletesen kifejtette, hogy a beavatkozó bejegyzési kérelméhez mellékelt okiratok – az apportlista, a társasági szerződés módosítása, a taggyűlési jegyzőkönyv – menynyiben nem felelnek meg az ingatlan-nyilvántartási előírásoknak.
Kiemelte, hogy a Cégbíróság nem dönt érdemben a tulajdonjog változásáról, ilyen eljárást nem kezdeményez.
Utalt továbbá arra, hogy az apportáló P. Rt. a beavatkozó törzstőke-emelését visszavonta.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson tett nyilatkozatával a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
Az alperes előadta, hogy a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az iratokhoz csatolt – az 1561/3 hrsz.-ú – belterületi ingatlan tulajdoni lapjából megállapítható, hogy az alperesi beavatkozó apportálás jogcímén előterjesztett tulajdonjog-bejegyzési kérelmét megelőző, elbírálatlan felperesi bejegyzési kérelem nincs.
A tulajdoni lap tanúsága szerint a felperes ezt követően terjesztett elő tulajdonjog-bejegyzési kérelmet, szintén apportálás jogcímén. Az alperes határozatának indokolása is utal arra, hogy a felperes ügyféli jogosultságát a tárgyügyet rangsorban követően általa előterjesztett tulajdonjog-bejegyzési eljárásban való jogosulti pozíciójával támasztotta alá, amelynek alapján az alperes a felperes ügyféli minőségét nem vitatta, beadványát fellebbezésként elbírálta.
A következetes bírói gyakorlat szerint, amennyiben valamely személy a közigazgatási eljárásban ügyfélként vesz részt, őt – az arra való jogosultságától függetlenül – a továbbiakban ügyfélnek kell tekinteni. Az adott személy jogának, illetve jogos érdekének hiányát a bírósági eljárásban a kereshetőségi jog fennállta körében kell értékelni. Ennek megfelelően az alperesi ellenkérelemben kifejtettekre figyelemmel vizsgálni kellett, hogy az alperesi határozat sérti-e a felperes jogát, illetve van-e olyan konkrét – a felperes személyéhez kapcsolódó – érdeksérelem, amely a földhivatali eljárás során következett be, illetve a bírósági eljárásban jogorvoslást nyerhet [Inytv. 58. § (1) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság több ítéletében kifejtette, hogy az ingatlan vevője nem ügyfél az eladó tulajdonszerzése kapcsán megelőzőleg indult földhivatali eljárásban (Kfv. III. 37.077/2004/4.), illetve, hogy a széljegyben tulajdonosként feltüntetett felperes a jogelődje által kötött jelzálogjog és vételi jog tárgyában kötött szerződés bejegyzése iránti eljárásban ügyfélnek nem tekinthető (Kfv. VI. 37.106/2001/9.).
A Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a felperes az általa apportálás jogcímén kérelmezett tulajdonjog-bejegyzési eljárással összefüggésben tulajdonosnak – a bejegyzés konstitutív hatálya miatt – csak a tulajdonjog bejegyzését követően minősül. A széljegyzés csak várományt keletkeztet a felperes tulajdonjogának bejegyzésére, nem jelent olyan jogot, amelyet a perbeli földhivatali eljárás érintene.
A felperes a fentieken túlmenően sem igazolt olyan jogi érdeksérelmet, amely közvetlenül a perbeli ingatlan-nyilvántartási ügyből származó jogi érdeket érintene. A felperes érdekét sértheti a beavatkozó tulajdonjogát bejegyző földhivatali határozat, azonban az ingatlannal kapcsolatos jogviszonyában közvetlen változást nem eredményez.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság – a felperes kereshetőségi jogának hiányában – a keresetet elutasító jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta, azzal, hogy kereshetőségi jog hiányában az alperesi határozat jogszerűségére vonatkozó érdemi ítéleti megállapításokat mellőzi.
(Legf. Bír. Kfv. IV. 37.184/2004.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás