• Tartalom

KÜ BH 2007/279

KÜ BH 2007/279

2007.08.01.
A műsorszolgáltatási szerződés megszegése miatt alkalmazott joghátrányra vonatkozó határozat törvénysértő, ha a hatóság nem tesz eleget indokolási kötelezettségének – Ez olyan súlyos szabálysértés, amely a bírói szakban nem pótolható (1957. évi IV. tv. 43. §).
A felperessel kötött műsorszolgáltatási szerződés szerint ha a közszolgálati műsorszámok aránya nem éri el a műsorszolgáltató napi műsoridejének 40,81%-át, minden nem teljesített százalékpont után a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,1%-a. Az alperes Műsorfigyelő- és -elemző Szolgálata a 2001. március 5-e és 18-a közötti időszakban megfigyelést végzett a fent említett szerződéses vállalás teljesítése felől. A vizsgálat során megállapította, hogy a műsorszolgáltató három százalékkal maradt el a vállalt százalékértéktől. Az alperes határozatával a felperest 342 286 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint az ott felsorolt műsorszámok a megvalósításuk színvonala hangvétele miatt, egy műsor a levezetése és választott témái miatt nem tekintethető közszolgálati stílusúnak (mindenki számára elfogadhatónak). Méltányosságból az alperes a megállapítható kötbér 10%-át szabta ki a felperesre.
A határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes arra hivatkozott, hogy tévedett az alperes, amikor egyes műsorszámokat nem tekintett közszolgálatinak. Kifogásolta továbbá, hogy az alperes határozatából nem tűnt ki, hogy milyen szempontok szerint vizsgálta a műsorszámok közszolgálatiságát, művészi jellegét, ezért indokolási kötelezettségének nem megfelelően tett eleget.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a döntéshez és a döntés felülvizsgálatához nem elegendő a műsorszámok megvalósításának színvonalával, témájával, stílusával kapcsolatos általánosságban megtett indokolás, mert az egyes műsorszámokkal kapcsolatos konkrét kifogások részletes kifejtésre szorulnak. Az alperes indokolási kötelezettségének elmulasztása megállapítható volt, így határozatát nem lehetett törvényesnek tekinteni.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását.
Álláspontja szerint a kifogásolt műsorszámok a bíróság rendelkezésére álltak, ezért nem volt szükséges a határozatban részletezni, hogy mi azoknak a sérelmezett tartalma. Ez utóbbi tényezők felől az alperes nyilatkozatában részletesen kifejtette az álláspontját, ezért a bírósági eljárás során kiküszöbölhető lett volna a határozat azon hibája, mely a hatályon kívül helyezés alapját képezte.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 2. §-ának 19. pontja sorolja fel példálózóan azokat a műsorszámokat, melyek a vételkörzetben élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgálják és ekként közszolgálati műsorszámnak tekintendők. A határozat indokolásából megállapítható, hogy az egyik műsorszámot a felperes azért nem tekintette az Rttv. 2. § 19. pontjának a) pontja alá tartozó művészeti alkotásnak, mert a megvalósítás színvonala nem volt megfelelő. Az említett 19. pont e) pontjába tartozónak azért nem minősítette az alperes a sorozatokat, mert feltételezte, hogy azok művészeti alkotásnak nem tekinthetők, azonban hangvételük, a témák könnyed tálalása miatt könnyebben megszólítják az ifjúságot és közelebb kerülnek hozzájuk. Ez azonban az alperes szerint nem jelenti azt, hogy megfelelnek a közszolgálatiság törvényben megfogalmazott követelményeinek. Az Rttv. 2. § 19. pontjának f) pontjába a ,,Cs.'' című műsor azért nem tartozik – mint az alperes határozatának indokolásában kifejtette –, mert ,,nem éppen közszolgálati stílusú (mindenki számára elfogadható)'' levezetésű és témakörű volt. A határozat indokolása a Rttv. 2. §-a 19. pontjának g) és h) pontjával kapcsolatban is csak azt mondta ki, hogy ezeket a rendelkezéseket a felperes nem teljesítette. A kötbérrel kapcsolatos megállapítás szerint az alperes méltányossági jogkörével élt annak összegszerűségét illetően.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalása – egyebek mellett – kimondja, hogy eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható. Az alperes fellebbezése az állásfoglalás ez utóbbi kitételének megsértését kifogásolja.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43. §-a (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a határozatnak tartalmaznia kell – mások mellett – az indokolásban a megállapított tényállást és az alapjául elfogadott bizonyítékokat. Az alperes határozata az egyes műsorszámokkal kapcsolatban sommás kijelentéseket tartalmaz, mely csak megnevezésében tartalmazza a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékokat, arra azonban nem tér ki, hogy e bizonyítékokat az alperes mi okból fogadta el határozatának alapjaként. A méltányosság gyakorlásával kapcsolatban ugyanezek állapíthatóak meg, így az elsőfokú bíróság e kérdéskörben sem volt abban a helyzetben, hogy a gyakorolt méltányosság mértékének törvényességét illetően érdemi vizsgálódást folytathasson le.
A bíróság a határozat felülvizsgálata során annak törvényességét vizsgálva folytat le eljárást. Ha a határozat törvényessége azért nem vizsgálható, mert az eljáró szerv döntésének megfelelő okát, indokait nem adta meg, ez olyan súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértésnek tekintendő, mely a bírósági eljárásában már nem orvosolható. A bíróság – feladatánál fogva – nem veheti át a határozatot hozó szervnek az Áe. 43. §-a c) pontjában előírt feladatait, nem indokolhatja meg a szerv helyett a határozatot.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta.
(Legf. Bír. Kf. III. 37.779/2002.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére