KÜ BH 2007/28
KÜ BH 2007/28
2007.01.01.
Lakásingatlan tulajdonjogának átruházása esetén – a vevőnek a haszonélvezeti jog alapításához való hozzájárulását tartalmazó – okirat hiányában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést meg kell tagadni (1997. évi CXLI. tv. 32. §).
A G. Á. u. 4/C. VIII. emelet 29. szám alatt fekvő lakásingatlan egyenlő arányban képezi V. B. és U. B.-né tulajdonát. Az ingatlanra vonatkozóan a tulajdonosok 2005. április 25-én adásvételi szerződést kötöttek U. G.-ral és U. L.-val. A szerződés 3. pontja szerint az ingatlan haszonélvezeti jogát az eladók saját részükre fenntartották és az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kívántak bejegyezni. Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú tulajdonjog, holtig tartó haszonélvezeti jog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti felperesi kérelmet elutasító döntést. Álláspontja szerint erre az adott alapot, hogy a felperesek által benyújtott okirat bejegyzésre nem alkalmas.
A felperesek keresetükben a földhivatali határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérték. Előadásuk szerint téves az az alperesi hivatkozás, amely a haszonélvezeti jog alapítására vonatkozik, ugyanis jelen ügyben nem alapításról, hanem a jog visszatartásáról van szó, ezért a bejegyzéshez a vevők hozzájárulása nem szükséges. A jogváltozás jogcímét a szerződés címe egyértelműen tartalmazta, így ez okból sem lehetett volna kérelmüket elutasítani.
A megyei bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Indokolása szerint a szerződés nem tartalmazta a jogváltozás jogcímét és a jogosult bejegyzést engedélyező nyilatkozatát. Ebben a körben hiánypótlás iránti intézkedésnek nincs helye, ezért a felperesek kérelmét az alperes jogszerűen utasította el.
Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatalát, illetőleg a bíróság kötelezését kérték új eljárás lefolytatására és új ítélet hozatalára. A felülvizsgálati kérelemben a felperesek jogszabálysértésként a Pp. 270. § (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 339. §-ának (1) bekezdésére hivatkoztak. Anyagi jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontját jelölték meg, mivel álláspontjuk szerint nem jogszerzést, hanem jogmegtartást tartalmaz a szerződés.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Inytv. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a belföldön kiállított okiratnak tartalmaznia kell a jogváltozás jogcímét, míg e szakasz f) pontja értelmében az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát. Helytállóan utalt az alperes ellenkérelmében arra, hogy a felperesek által becsatolt szerződés két jogügyletet tartalmaz: a tulajdonjog változását és a haszonélvezeti jog bejegyzését. Ez utóbbi vonatkozásában a szerződés sem a jogváltozás jogcímét, sem a jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát nem tartalmazza. Nem megalapozott a felpereseknek a haszonélvezeti jog fenntartásával kapcsolatos érvelése, mivel az Inytv. 16. §-ának d) pontja alapján a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jognak kell tekinteni. A jog bejegyzése iránti kérelem csak akkor teljesíthető, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza az Inytv. 32. §-a (1) bekezdésében előírt kötelező elemeket. Az Inytv. 32. §-a (1) bekezdése e) és f) pontjában meghatározottakat a felperes által a bejegyzés alapjául szolgáló okiratként becsatolt szerződés nem tartalmazta. Ennélfogva helyesen állapította meg a jogerős ítéletet hozó bíróság, hogy az alperes határozata a törvénynek megfelelő volt.
A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való benyújtásához olyan okirat szükséges, amely kifejezetten tartalmazza a jogváltozás jogcímét – a haszonélvezeti jog alapítását –, valamint ehhez a jogosult megengedő nyilatkozatát. Az ingatlan-nyilvántartásba az un. ,,visszatartott haszonélvezeti jog'' megfelelő jogcím hiányában nem jegyezhető be. Tévesen értelmezték a felperesek a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit, mivel az ingatlan tulajdonjogának átruházásakor az egyes tulajdonosi részjogosítványokat nem lehet ,,visszatartani''. A Ptk. 158. § (1) bekezdése alapján az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik, melyhez az Inytv. előírásainak megfelelő okirat becsatolása szükséges. A felperesek kérelmükhöz ilyen okiratot becsatolni nem tudtak.
A felperesek ugyancsak megalapozatlanul hivatkoztak a Pp. szabályainak megsértésére, mivel az eljárt bíróság a Pp. felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezéseit nem sértette meg, a felülvizsgálati kérelemben foglaltak pedig nem értelmezhető előadást tartalmaznak.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem állott fenn, a jogerős határozatot a Pp. 275. §-a (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.101/2006. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás