29/2007. (V. 17.) AB határozat
29/2007. (V. 17.) AB határozat1
2007.05.17.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Vérteskethely Község Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartás szabályairól szóló 12/2003. (VI. 30.) számú rendelete 2. § (4) bekezdése, a 3. § (1) bekezdésének b) pontja alkotmányellenes, ezért azokat a jelen határozat kihirdetése napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Komáromi Városi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) az Alkotmánybírósághoz fordult kezdeményezve Vérteskethely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartás szabályairól szóló 12/2003. (VI. 30.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. § (4) bekezdésének és a 3. § (1) bekezdése b) pontjának a megsemmisítését. A Bíróság az előtte folyó szabálysértési ügyben azt állapította meg, hogy az Ör. 2. § (4) bekezdése megtiltotta nagyhaszonállat legelőre történő kihajtását Vérteskethely, Kossuth Lajos utca teljes szakaszán. Az Ör. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint szabálysértést követ el és 20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki nagyhaszonállatot legelőre kihajt a Kossuth Lajos utca teljes szakaszán. A Bíróság előtt folyamatban lévő ügyben az elkövetőt a Bakonysárkány–Vérteskethely körjegyzője az Ör.-ben foglalt szabálysértés elkövetése miatt 10 000 Ft pénzbírsággal sújtotta a 2004. június 10-én kelt 416/2004. számú határozatában. A határozattal szemben kifogást nyújtottak be a Bírósághoz.
A Bíróság álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenesek, magasabb szintű jogszabályba ütköznek. Az indítvány indokolása szerint az önkormányzati rendeletben hivatkozott jogszabályok egyike sem ad felhatalmazást az önkormányzatnak az állathajtás szabályozására, és egyéb jogszabály sem tartalmaz ilyen rendelkezést. A Bíróság rámutatott arra, hogy amennyiben az állathajtás a forgalmat akadályozza, vagy az úttestet szennyezi, az önkormányzat a KRESZ 62. §-ában, a 63. § (1) bekezdésében vagy a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján eljárhat a szabálysértővel szemben, de a Bíróság álláspontja szerint a KRESZ-ben megengedett állathajtási lehetőségnek az önkormányzati rendeletben történt teljes kizárása jogszabályba ütközik.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) érintett rendelkezései:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) érintett rendelkezései:
„62. § (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.
(...)
(5) Tilos
a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;
b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;
c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.”
4. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„Vérteskethely Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Ötv. 16. § (1) bekezdése, valamint a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet OTÉK 36. § (5) bekezdésének, a 2000. évi XLIII. tv. Hgt. 31. § (1) bekezdése alapján, az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:”
„2. § (4) Nagyhaszonállat (szarvasmarha, szamár, juh, kecske, sertés, ló) legelőre történő kihajtása Vérteskethely, Kossuth Lajos utca (fő utca) teljes szakaszán tilos.”
„3. § (1) Szabálysértést követ el és 20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:
a) haszonállatot tiltott helyen, nagyhaszonállat és kishaszonállat óljait a kijelölt intézményektől nem megfelelő távolságra helyezi el,
b) nagyhaszonállatot legelőre kihajt a Kossuth Lajos utca teljes szakaszán.”
III.
Az indítvány megalapozott.
1. Az indítvány részben okkal mutatott rá arra, hogy az Ör. bevezetőjében megjelölt jogszabályi rendelkezések nem adnak kifejezett felhatalmazást az önkormányzatnak az állathajtás szabályozására. Az Ötv. 16. §-a ugyanis általános felhatalmazás az önkormányzati rendeletalkotás típusaira: a képviselő-testület egyrészt a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, másrészt törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet. Mindkét típusnál az Alkotmányból fakadó követelmény, hogy a képviselő-testület a feladatkörében alkothat rendeletet. [Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés.]
Az Ör. bevezetője felhatalmazó jogszabályként hivatkozott az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm rendelet 36. § (5) bekezdésére, amely azonban az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképületek építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságok és más építési feltételek önkormányzati rendeletben történő szabályozására ad felhatalmazást. [Erről az Ör. 2. § (1)–(3) bekezdései rendelkeznek.]
Az Ör. bevezetője ugyancsak felhatalmazó szabályként hivatkozik a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésére, amely viszont a települési önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladataként írja elő a közterület szervezett, rendszeres tisztántartását. Nem ez a rendelkezés, hanem a (2) bekezdés adja a felhatalmazást a települési önkormányzatnak arra, hogy – többek között – rendeletben állapítsa meg a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait.
2. Az állatoknak a közúton történő hajtására irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást – nem is adhat, mert rendelet [1/2001. (I. 17.) AB határozat, ABH 2001, 31.] – a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történő hajtását szabályozza.
Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy a helyi közhatalom gyakorlásába beletartozik az is, hogy a települési önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon. [17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155.]
Az Ör. törvényi felhatalmazás nélkül a Kossuth Lajos utca teljes szakaszán megtiltotta nagyhaszonállatok legelőre történő kihajtását. Az iratokból megállapíthatóan a Kossuth Lajos utca nem főútvonal (főutcának nevezik), így az Ör. 2. § (4) bekezdése és az Ör. 3. § (1) bekezdés b) pontja ellentétes a KRESZ 62. § (1) bekezdésében foglaltakkal, ezért e rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 829/B/2004.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás