• Tartalom

PÜ BH 2007/295

PÜ BH 2007/295

2007.09.01.
A számlázási kötelezettség elmulasztása folytán olyan jogosulti késedelem áll be, amely a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja, ezért a kamatigény érvényesítésének lehetősége nem a teljesítéssel nyílik meg, így késedelmi kamatot csak az igény érvényesítésének (a keresetlevél benyújtásának) időpontjától ítélhet meg a bíróság (Ptk. 303. §).
Az alperes a felperessel 1990. szeptember 12-én kötött vállalkozási szerződésben egy másik vállalkozó által, mint egy 30%-os készültségi fokra elkészített családi ház kivitelezési munkáinak elvégzésére vállalkozott a perbeli ingatlanon. A szerződésben szerepelt azoknak a munkálatoknak a meghatározása, amelyek elvégzésére az alperes 880 000 forint vállalkozói díjért 1991. január 30-ai teljesítési határidővel vállalkozott. A szerződés szerint a kivitelezéshez szükséges anyagokat az alperes a felperes által rendelkezésre bocsátott összegből szerezte be. A kivitelezés során a felperes szóban a szerződésben nem szereplő munkálatok elvégzésével is megbízta az alperest. Időközben a felek viszonya megromlott, és az alperes 1991. augusztus elején az építkezésről levonult, ezért a felperes a szerződést 1991. augusztus 16-ával felmondta. A felperes összesen 2 738 265 forintot adott át az alperesnek, aki ezen teljes összeg vonatkozásában számlát nem, vagy nem áfa-visszaigénylésre alkalmas formában adott a felperesnek. A felperes a munkálatokat a P. Kft.-vel fejeztette be.
A felperes módosított keresetében az áfa-visszaigénylésre alkalmatlan számlák miatt – az elszámolástól függően – különböző összegben meghatározott áfa-visszatérítés elmaradása miatti kártérítés, illetve a P. Kft. számlája alapján az alperes hibás teljesítésére hivatkozva 950 000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki a kereset elutasítását kérte. Az alperes a felperessel szemben vállalkozói díj címén beszámítási kifogást, és viszontkeresetet terjesztett elő. Módosított viszontkeresetében 1 699 260 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a felperest. A felperes P. Kft. számlájával kapcsolatos igényének elévülésére hivatkozott.
A felperes az alperes viszontkeresetének elutasítását kérte, elsődlegesen elévülésre hivatkozva, másodlagosan bizonyítottság hiányában. A viszontkeresettel szemben kötbér címén beszámítási kifogást is előterjesztett.
A bíróság jogerős ítéletében 7599 forint megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest 338 181 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperes részére, míg ezt meghaladóan a viszontkeresetet is elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesi kifizetéseknek megfelelő ellentételezés állt fenn az alperesi oldalon, az alperes az írásbeli szerződésben vállalt munkálatokat elvégezte. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes szerződésszegő magatartása eredményeként a felperes 7599 forint összegű áfát nem tudott visszaigényelni, ezért ezen összeg kártérítés címén történő megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére, míg a felperes P. Kft. számlái alapján előterjesztett igénye vonatkozásában a követelés elévülését állapította meg.
A másodfokú bíróság miután az alperes viszontkeresetével szemben előterjesztett elévülési kifogást és felperesi kötbérkövetelést alaptalannak ítélte, a felperes elismerésére hivatkozva 338 181 forint erejéig alaposnak találta az alperes vállalkozói díj iránti igényét, míg egyebekben a viszontkeresetet bizonyítottság hiányában elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes és az alperes is felülvizsgálati kérelemmel élt.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes viszontkeresetének elutasítását, az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalását, és az alperes perköltség megfizetésére való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 2. § (1) bekezdését, a Pp. 3. § (1) bekezdését, a Pp. 164. § (1) bekezdését, a Pp. 206. § (1) bekezdését, a Ptk. 302. § (3) bekezdését, a Ptk. 201. § és Ptk. 361. § (1) bekezdését. Érvelése értelmében a bíróság eljárásának elhúzódása eredményeként méltánytalan késedelmi kamat került megítélésre. Sérelmezte, hogy a bíróság szerinte olyan összegeket, tételeket ítélt meg az alperesnek, amelyre nem volt előterjesztve kérelem, illetve a felek között már elszámolásra került. Arra is hivatkozott, hogy a bíróság olyan kérdés vizsgálatát írta elő a szakértőnek, amely nem volt tárgya a felek kérelmének. Szerinte a másodfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a jogosult késedelme a kötelezett késedelmét kizárta, így ő nem esett késedelembe, mivel az alperessel számla alapján történő elszámolásban állapodott meg, amire azonban nem került sor. Sérelmezte, hogy a bíróság az áfa-tartalom tekintetében is késedelmet állapított meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelemében a viszontkeresetét elutasító rendelkezés tekintetében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes további 1 331 079 forint és járulékai megfizetésére való kötelezését, és a perköltséggel kapcsolatos rendelkezések megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 319. § (2) bekezdését, a 321. § (1) bekezdését, a 14/1975. (VI. 6.) ÉVM rendelet 1. § (1) bekezdését, valamint a Pp. 163. § (2) és 206. § (1) és (3) bekezdését. Érvelése értelmében a másodfokú bíróság álláspontjával szemben sem az 1964. évi III. törvény, sem a 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet, sem más jogszabály kötelező érvényű rendelkezését nem szegte meg, mivel nem volt építési napló vezetési kötelezettsége, ezért sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság ennek hiányát a terhére értékelte. Szerinte a pótmunka címén előterjesztett viszontkeresete tekintetében a bizonyítási kötelezettségének eleget tett, mivel a felperes a munkák elvégzését nem vitatta, és a munkák tényére, mennyiségére, minőségére nézve a perben meghallgatott tanúk, valamint K. mérnök munkanaplója cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltatott. Kifogásolta, hogy a szakértői véleménnyel szemben a bíróság részben alaptalannak ítélte a viszontkeresetét.
A felek az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelmével érintett részében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérték.
A felperes felülvizsgálati kérelme részben alapos, míg az alperes felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 303. § (3) bekezdését, míg egyéb okból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Miután a felperes a keresetét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezés ellen fellebbezéssel nem élt a Pp. 271. § (1) bekezdés a) pontja szerint a keresetét elutasító rendelkezések tekintetében a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel nem támadhatja.
A Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül a Pp. 272. § (2) bekezdése szerint megjelölt jogszabálysértések tekintetében. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések tekintetében vizsgálta, míg a ,,nyilatkozat'' megnevezésű beadványban foglaltakat nem vehette figyelembe, mivel a Pp. 273. § (5) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni.
A jogvita tárgyára és természetére, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeire figyelemmel alaptalanul hivatkozott a felperes a Pp. 2. § (1) bekezdésének megsértésére, miután a bonyolult tényállású ügyben a felperes jogi képviseletét ellátó személyek többször változtak, a felperes a keresetét több alkalommal módosította, a kereseti kérelmek és a viszontkereset folytán széles körű bizonyítási eljárás lefolytatása vált szükségessé. Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében a késedelmi kamat fizetési kötelezettségének megállapítását, miután az alperes részéről a szolgáltatás teljesítésével már megnyílt az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére.
Az alperes módosított viszontkeresetében 1 699 260 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a felperest, amely viszontkereseti kérelmet a bíróság csak részben ítélt alaposnak, ezért tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogerős ítélet túlterjeszkedett az alperes viszontkereseti kérelmén.
A bíróság a felek részéről felmerült bizonyítási indítványnak megfelelően rendelt ki szakértőt az ügyben, ezért tévesen hivatkozott a felperes a Pp. 164. § (2) bekezdésének megsértésére. A bíróság a kereseti és a viszontkereseti kérelemben előterjesztett igények megalapozott elbírálásához szükséges körben folytatta le a bizonyítási eljárást, és ennek keretén belül jogszabálysértés nélkül, indokolt kérdéseket tett föl a szakértőnek.
Az alperes részéről a felperes megrendelése alapján végzett pótmunkákkal kapcsolatban az anyagok beszerzése, illetve az alperes által végzett vállalkozói tevékenység áfa- vonzattal járt, ezért ennek összege az alperest pótmunka címén megillető vállalkozói díjába a törvény erejénél fogva be kell, hogy épüljön. Erre figyelemmel a felperes alaptalanul sérelmezte az áfa-tartalom tekintetében kamatfizetési kötelezettségének megállapítását.
Helytállóan hivatkozott ugyanakkor a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 303. § (3) bekezdésének megsértésére, mivel az alperest megillető vállalkozói díj tekintetében nem esett késedelembe mindaddig, amíg az alperes, mint jogosult számlaadási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos késedelme fennállt. Mindez azonban nem érinti az alperes vállalkozói díja esedékessé válásának időpontját, mivel az alperes a szolgáltatás teljesítésével eleget tett a kötelezettségének, és megnyílt az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére. A bírói gyakorlatnak megfelelően (GK 66. szám) a számlázási kötelezettség elmulasztása folytán olyan jogosulti késedelem állt be, amely a kötelezett egyidejű késedelmét kizárta, ezért a kamatigény érvényesítésének a lehetősége az alperes javára a teljesítéssel nem nyílt meg. Az alperes az 1997. január 28-án előterjesztett viszontkeresetében terjesztette elő a felperessel szemben a vállalkozói díj iránti igényét, ezért a bíróság csak ezen időponttól kezdődően számított késedelmi kamatokat ítélheti meg az alperes részére. Ezért jogszabályt sértve kötelezte a bíróság jogerős ítéletében 1991. október 1-jétől kezdődően a felperest késedelmi kamat megfizetésére. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdésének megfelelően a felperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontja tekintetében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a jogszabályoknak megfelelően a viszontkereset előterjesztésének időpontját követően kötelezte a felperest késedelmi kamat fizetésére.
A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást az alperes javára elszámolható pótmunka tekintetében, és ennek megfelelően jogszabálysértés nélkül kötelezte a felperest az alperes részére vállalkozói díj fizetésére, és annak mértékét is helytállóan állapította meg, ezért alaptalanul hivatkoztak a felek a felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet megalapozatlanságára.
A másodfokú bíróság tényként rögzítette, hogy az alperes nem vezetett sem építési, sem felmérési naplót, amellyel dokumentálta volna az általa az írásbeli szerződésen túl elvégzett munkákat. A bíróság nem arra tekintettel ítélte részben alaptalannak az alperes viszontkeresetét, mivel a naplóvezetési kötelezettségének nem tett eleget, hanem azért, mivel a teljesítését igazoló dokumentumok hiányában a Pp. 164. § (1) bekezdése szerint őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni, és nem tudta bizonyítani, hogy a felperes által elismert pótmunkákon túl további pótmunkát végzett volna.
A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) nincs helye. Nem állapítható meg jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja (BH 1994/221.).
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felperes kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontjára vonatkozó rendelkezés kivételével a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Pfv. VII. 20.814/2006.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére