• Tartalom
Oldalmenü

303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet

a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról

2021.01.01.

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed egyes hivatalos földrajzi nevek megállapítására, véleményezésére és a földrajzi nevek nyilvántartására.

A földrajzi nevek és típusaik

2. § (1) Földrajzi név: a földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítására szolgáló, kisebb vagy nagyobb közösségek által használt tulajdonnév.

(2) Hivatalos földrajzi név: a hivatalos célra megállapított, esetenként ugyanazon részlet több neve közül kiválasztott földrajzi név.

(3) A hivatalos földrajzi nevek típusai a következők:

a) országos jelentőségű domborzat- és tájnév: a földfelszín függőleges tagoltságának jelentős kiterjedésű részleteit (hegységeket, völgyeket, medencéket stb.), illetve a jelentős kiterjedésű földrajzi, néprajzi és etnikai körzeteket, vidékeket, jogszabályban meghatározott gazdasági körzeteket jelölő, rendszerint az 1:200 000 és ennél kisebb méretarányú térképeken feltüntetett név;

b)1 területnév: a külterületi mező- és erdőgazdasági művelési egységeket, azok részleteit és egyéb földrészlettel vagy más jellegzetes felszíni képződménnyel elhatárolt területet jelölő név, több ilyen terület összefoglaló neve, illetve a földfelszín függőleges tagoltságát (hegyeket, völgyeket stb.) jelölő helyi jelentőségű, rendszerint az 1:200 000 és ennél nagyobb méretarányú térképeken feltüntetett név;

c) természetvédelmi név: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, natúrpark védettségére, illetve kijelölésére utaló utótago(ka)t tartalmazó neve, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt alakulatok (barlang, láp, kunhalom stb.) neve;

d)2 víznév: a vízgazdálkodást érintő minden név, így a természetes vizek (vízfolyások, állóvizek, mocsarak), a mesterséges létesítményekben szállított, tárolt vizek (csatornák, tározók), az ezekhez kapcsolódó sajátos tájegységek és a létesítmények (duzzasztók, zsilipek), továbbá a víznyelők, források, kutak stb. neve;

e)3 országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név: a vasúti közlekedéssel és szállítással kapcsolatos létesítmények (pályaudvar, állomás stb.), a távolsági autóbusz-közlekedéssel, hajózással, légi közlekedéssel kapcsolatos létesítmények (megállóhely, kikötő, repülőtér stb.), a 10 méternél nagyobb szerkezeti hosszúságú hidak, valamint a hírközlési létesítmények (postahivatal stb.) neve;

f)4 országnév: az ország Alaptörvényben meghatározott neve (Magyarország);

g)5 igazgatásiterület-név: az ország közigazgatási, illetve statisztikai, tervezési és területfejlesztési célokra kialakított területi egységeinek (megye, régió, járás, kistérség stb.) neve;

h)6 helységnév: a község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros utótagot tartalmazó vagy utótag nélküli rövid neve, a kerületek teljes, a helység nevét is tartalmazó, illetve rövid, csak a római számot és a kerület utótagot tartalmazó neve;

i) településrésznév (helységrésznév): a helység központi belterülete (átfedések nélkül, pontosan körülhatárolt) részeinek (községrész, városrész), továbbá a központi belterülettől elkülönülő – lakott vagy lakatlan – egyéb belterületnek, valamint külterületnek a neve;

j)7 közterületnév: az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott közterületnek a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott közterület jelleget is tartalmazó neve;

k) helyi jelentőségű közlekedési név: a helyi és helyközi tömegközlekedéssel kapcsolatos létesítmények (megállóhely stb.) és a 10 m-nél kisebb nyílású hidak neve.

(4)8 Nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi név: a helységeknek és az országban található földfelszíni részleteknek az ott élő nemzetiség által használt történelmileg kialakult földrajzi neve.

(5)9 Külföldi földrajzi név magyar megfelelője: az ország határán kívül található földfelszíni részleteknek a külföldi hivatalos nyelvtől eltérő magyar nyelvű földrajzi neve és a más írásrendszerből történt átírás esetén a használt rendszertől eltérő magyaros átírású név.

(6)10 Földrajzi megjelölés: a földfelszín mesterséges részleteinek azonosítására szolgáló, kisebb vagy nagyobb közösségek által használt, intézményeket, intézményszerű mesterséges létesítményeket jelölő tulajdonnév vagy tulajdonnévnek nem tekinthető megjelölés.

A Földrajzinév-bizottság szervezete és működése

3. § (1)11 A földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására a térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mellett Földrajzinév-bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. Ügyrendjét a Bizottság maga határozza meg, és azt a miniszter hagyja jóvá.

(2)12 A Bizottságba képviselőt jelöl

a)13 a miniszter a nagy méretarányú állami térképekkel és térképi adatbázisokkal összefüggő földrajzi nevekkel, valamint a földrajzi nevek nyilvántartásával,

b) a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja a külhoni magyar földrajzi nevekkel,

c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a területszervezéssel és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó földrajzi nevekkel,

d) a honvédelemért felelős miniszter a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi adatbázisokkal és térképekkel, illetve a honvédelmi célú térképészettel,

e)14 a közlekedésért felelős miniszter, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter a vasúti közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, a légi közlekedéssel, a víziközlekedéssel, az úthálózattal, a területfejlesztéssel, valamint a hírközlési ügyekkel összefüggő földrajzi nevekkel,

f)15 a külpolitikáért felelős miniszter a külföldi államok magyar nevével és a nemzetközi kapcsolatokat érintő földrajzi nevekkel,

g) az oktatásért, kultúráért, illetve a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter az oktatással és a kulturális értékek védelmével, valamint a nemzetiségi nyelvű földrajzi nevekkel,

h) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke Magyarország Helységnévtára és Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve szerkesztésével összefüggő földrajzi nevekkel, valamint a népszámlálással és a településstatisztikával

i)16 a postaügyért felelős miniszter a postai ügyekkel összefüggő földrajzi nevekkel,

j)17 a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízgazdálkodással összefüggő földrajzi nevekkel,

k)18 a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelemmel összefüggő földrajzi nevekkel,

l)19 a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért felelős miniszter a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképekkel és térképi adatbázisokkal összefüggő földrajzi nevekkel

m)20 a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a nemzeti vagyonnal összefüggő földrajzi nevekkel

kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.

(3)21 A miniszter egy-egy tag jelölésére kéri fel

a) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságát a földrajzi nevek helyesírásával,

b) a Nyelvtudományi Intézetet a földrajzi nevek névtani, nyelvjárási kérdéseivel,

c) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét a földrajzi nevek történeti hátterével,

d) a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetét a földrajzi tájbeosztásokkal összefüggő földrajzi nevekkel,

e) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékét a térképtudománnyal, geoinformatikával összefüggő földrajzi nevekkel

kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.

(4) A miniszter további, intézményektől független és a földrajzi nevek tekintetében elismert szakembereket is felkérhet a bizottsági munkában való részvételre.

(5)22 A miniszter

a) kijelöli a Bizottság elnökét;

b) gondoskodik a Bizottság működési feltételeiről;

c)23 biztosítja a Bizottság döntéseinek, irányelveinek és közérdekű tájékoztatásainak közzétételét a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, illetve a honlapján;

d)24 kijelöli az ENSZ Földrajzi nevek szakértői csoportjába (UNGEGN) a magyar képviselőket, illetve képviseli a Kormányt – a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – az ENSZ földrajzinév egységesítési konferenciáin és szakértői csoportülésein.

A Földrajzinév-bizottság feladatai

4. § (1)25 A Bizottság – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – megállapítja a 2. § (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt hivatalos földrajzi neveket.

(1a)26 A 2. § (3) bekezdés a)–e) pontjában foglalt hivatalos földrajzi neveket – ha ahhoz kiemelt közérdek fűződik – a Kormány egyedi határozatban állapítja meg. A Kormány döntésére az 5. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2)27 A Bizottság véleményezi a 2. § (3) bekezdés f)–k) pontjaiban meghatározott hivatalos földrajzi nevekre vonatkozó javaslatokat.

(3) A Bizottság megkeresésre állást foglal

a) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott hivatalos földrajzi nevek helyességéről;

b) a hozzá forduló szervezet vagy magánszemély kérésére a hivatalos földrajzi nevek megállapításának és használatának jogszabályban nem szabályozott kérdéseiről és a külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról.

(4)28 A Bizottság hatáskörébe tartozó hivatalos földrajzi nevek megállapítására, a megállapított hivatalos földrajzi nevek megváltoztatására javaslatot tehet:

a) a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter;

b) a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter vagy az érintett települési önkormányzat;

c)29 a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter;

d)30 a 2. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a közlekedésért felelős miniszter, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter vagy a postaügyért felelős miniszter, regionális jelentőségű létesítmény esetében az üzemeltető gazdasági szervezet;

e)31 a 2. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter.

(4a)32 A Bizottság a feladatkörébe tartozó hivatalos földrajzi neveket illetően a javaslat benyújtásától számított kilencven napon belül hoz döntést, formál véleményt vagy foglal állást.

(5) A 2. § (3) bekezdésének a)–e) pontjaiba tartozó, megállapított hivatalos földrajzi nevekről a Bizottság értesíti a javaslattevőket.

(6)33 A Bizottság 2. § (4) bekezdésében meghatározott hivatalos földrajzi nevekre vonatkozóan – szükség szerint – a települési, illetve az országos nemzetiségi önkormányzattól véleményt kérhet.

(7) A Bizottság – az érdekeltekkel egyetértésben – szakmai ajánlásokat tehet közzé a 2. §-ban felsorolt típusú nevek megállapításának és megváltoztatásának módszertanáról.

(8) A Bizottság vezetője évente beszámol a miniszternek a Bizottság munkájáról.

A névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés követelményei

5. § (1)34 A hivatalos földrajzi nevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a helyi lakosság élő névhasználatára, a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat, az egyéb szervezetek véleményére, továbbá a természet- és társadalomtudományok eredményeire, a történelmi hagyományokra, különösen a helytörténeti kutatásokra, az elpusztult települések nevére, ezen kívül a földrajzi környezetre, a mező- és erdőgazdasági művelési szerkezetre, a nemzetiségi viszonyokra, a nyelvi és nyelvhelyességi követelményekre. A nyelvhelyességi követelmények magukba foglalják a mindenkori akadémiai helyesírás követését és az arra épülő szabályok betartását.

(2)35 A 2. § (3) bekezdés a)–i) és k) pontjában, valamint a (4) bekezdésben felsorolt földfelszíni részletek élő személyről – a tanyák kivételével – nem nevezhetők el. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)36 Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hivatalos földrajzi nevek – a közterületnév kivételével – megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha az azonos hangzású hivatalos földrajzi nevek zavart keltőek és a névazonosság másként nem kezelhető, ha a névhasználatban kimutatható változás következett be, ha a névvel jelölt mesterséges létesítményt megváltoztatták vagy átalakították, vagy ha a névhasználat a közérdek szempontjából nem megfelelő. A történelmi hagyományokat őrző nevek nem változtathatóak meg. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3a)37 A közterület elnevezése – a közterületjelleg nélkül, de a szóközöket beleszámítva – ötven betűhelynél hosszabb nem lehet.

(3b)38 Két közterületnevet összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha

a) csak a birtokos eset jelének meglétében vagy hiányában különböznek,

b) csak ragozásban különböznek,

c) ugyanannak a névnek egybe- és különírott formájú változatai,

d) ugyanannak a szónak rövidített és teljes kiírású változatai és másban nem különböznek,

e) ugyanannak a szónak másféle írásmódú változatai és másban nem különböznek.

(4)39 Az (1) bekezdés követelményeinek betartásával a 2. § (3) bekezdésében meghatározott névtípusokban nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi név is megállapítható. A 2. § (3) bekezdésének a), c) és e)–j) pontjaiban felsorolt hivatalos földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű alakja csak a magyar nyelvű névvel együtt állapítható meg. A latin betűt használó nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevet az adott nyelv helyesírása szerint kell írni. A nem latin betűt használó nemzetiségi nyelvű földrajzi név megállapításakor a magyar ábécén alapuló átírás és az adott nemzetiségi nyelv írásmódja egyaránt hivatalos.

(5) A hivatalos földrajzi név helyett vagy a hivatalos földrajzi névben a földrajzi köznévi utótag előtt számot helyettesítő betű vagy számjegy – kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket – nem használható.

(6) Egyes regionális jelentőségű, vízrendezést, belvízelvezetést, öntözést szolgáló csatornák, kisebb állóvizek (tározók), fővárosi kerületek nevében, továbbá korábban megállapított közterületnevekben és külterületi településrészek nevében megtartható a földrajzi köznévi utótag előtt arab vagy római számjegy.

(7) A 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti szakmai véleményezés során gondot kell fordítani arra, hogy

a) új helységnév adása esetén – figyelemmel a mai és a történelmi magyar helységnevekre is – névazonosság ne álljon elő;

b) a településrésznevek megállapításakor a megszűnt (egyesített) helységek nevét meg kell tartani, egyéb esetekben pedig előnyt kell élveznie a korábban használt, más követelményekkel összhangban álló egyéb névnek, továbbá el kell kerülni a településnév előtagként való használatát;

c) a közterületek elnevezésének lehetőleg a közvetlen környezet hagyományait, sajátosságait kell tükröznie, vagy a helyhez kötődő személyekkel kell kapcsolatosnak lennie.

A hivatalos földrajzi nevek nyilvántartása
és a Földrajzinév-tár

6. §40 (1) Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezése alapján – az állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról és az állami átvétel rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti vetületi rendszerben meghatározott koordinátákkal ellátva – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban nyilvántartja, és azt folyamatosan vezeti.

(2) A Földrajzinév-tár az Fttv. rendelkezése szerinti hivatalos földrajzi neveket tartalmazza. Ezek közül az igazgatásiterület- és helységneveket a KSH által kiadott Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve szerint, a településrészneveket Magyarország Helységnévtára adatainak felhasználásával kell feltüntetni. A Földrajzinév-tár a (felsorolt típusokban) megállapított nemzetiségi nyelvű földrajzi neveket is tartalmazza.

(3) A Földrajzinév-tár tartalmazza az Fttv. 21. § (4) bekezdés rendelkezése szerinti földrajzi neveket, továbbá földrajzi megjelöléseket az illetékes települési önkormányzat közlése szerint.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a helységenként helyszínen egyeztetett és nyilvántartásba vett földrajzi nevekről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét névjegyzék és térképvázlat megküldésével tájékoztatja.

(5) A Földrajzinév-tár adatai nyilvánosak és a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló miniszteri rendelet által meghatározott térítés ellenében mindenki számára hozzáférhetők.

Záró rendelkezés

7. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

8. §41

1

A 2. § (3) bekezdés b) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 412. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 2. § (3) bekezdés d) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 412. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 2. § (3) bekezdés e) pontja a 713/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 16. §-a szerint módosított szöveg.

4

A 2. § (3) bekezdés f) pontja a 322/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § (3) bekezdés g) pontja a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

6

A 2. § (3) bekezdés h) pontja a 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 2. § (3) bekezdés j) pontja a 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 2. § (4) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 412. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 2. § (5) bekezdése a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 408. §-ával megállapított szöveg.

10

A 2. § (6) bekezdése a 36/2011. (III. 21.) Korm. rendelet 8. §-a, a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 412. § d) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 3. § (1) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 3. § (2) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 3. § (2) bekezdés a) pontja a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 3. § (2) bekezdés e) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 411. § a) pontja, a 412. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 3. § (2) bekezdés f) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 411. § b) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 3. § (2) bekezdés i) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 409. §-a iktatta be.

17

A 3. § (2) bekezdés j) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 409. §-a iktatta be.

18

A 3. § (2) bekezdés k) pontját a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

19

A 3. § (2) bekezdés l) pontját a 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be.

20

A 3. § (2) bekezdés m) pontját a 713/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.

21

A 3. § (3) bekezdése a 204/2019. (VIII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

22

A 3. § (5) bekezdése a 36/2011. (III. 21.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

23

A 3. § (5) bekezdés c) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 411. § c) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 3. § (5) bekezdés d) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 411. § d) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 4. § (1) bekezdése a 36/2011. (III. 21.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

26

A 4. § (1a) bekezdését a 36/2011. (III. 21.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

27

A 4. § (2) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

28

A 4. § (4) bekezdése a 36/2011. (III. 21.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

29

A 4. § (4) bekezdés c) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 412. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

30

A 4. § (4) bekezdés d) pontja a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 411. § e) pontja szerint módosított szöveg.

31

A 4. § (4) bekezdés e) pontját a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 410. §-a iktatta be.

32

A 4. § (4a) bekezdését a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

33

A 4. § (6) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

34

Az 5. § (1) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § c) pontja szerint módosított szöveg.

35

Az 5. § (2) bekezdése a 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

36

Az 5. § (3) bekezdése a 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

37

Az 5. § (3a) bekezdését a 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be.

38

Az 5. § (3b) bekezdését a 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be.

39

Az 5. § (4) bekezdése a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § b) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 6. § a 430/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.